Lujber László és a szerző engedélyé

Hasonló dokumentumok
A szédülő beteg vizsgálata. Dr. Mike Andrea Pécs, november 28.

Szédüléssel járó kórképek sürgősségi diagnosztikája

Meghívó. Tisztelt Kolléga!

Szédüléssel járó kórképek differenciáldiagnosztikája a háziorvosi rendelőben. Komoly Sámuel egyetemi tanár PTE KK Neurológiai Klinika

Akut szédüléses kórképek. Matievics Vera SZTE Fül-Orr-Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinika, Szeged Noé Egészségközpont Szeged

Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika

BPPV, krónikus szubjektív szédülés, vertebrobasilaris stroke. Dr. Mike Andrea Pécs, november 28.

Vesztibuláris rendellenességek gyermekkorban

SZÉDÜLÉS ÉS A NEUROREHABILITÁCIÓ. Péley Iván PTE KK Neurológiai Klinika és Szigetvári Kórház Neurorehabilitáció

Vesztibuláris migrén Dr. Pusch Gabriella

A neurológia helye az orvosi disciplínák között A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája, neurológiában fontos vizsgáló-

MANUÁLIS TERÁPIA ALKALMAZÁSA CERVIKÁLIS SZÉDÜLÉSBEN

Szédüléssel és egyensúlyzavarral járó kórképek

A FELNŐTT LAKOSSÁG 17 %-át ÉRINTI

Dariusz Klimczak: Key to the labyrinth

SZÉDÜLÉS PTE FÜL-, ORR-, GÉGÉSZETI ÉS FEJ-, NYAKSEBÉSZETI KLINIKA. Budapest DR. LUJBER LÁSZLÓ PHD, MED.HABIL május 12

Szédülés élmény. Vestibularis Proprioceptiv Opticus input (afferentatio) nem összehangolt, hanem egymásnak ellentmondó információkat szállít (Büki)

SZÉDÜLÉSSEL ÉS EGYENSÚLYZAVARRAL JÁRÓ KÓRKÉPEK. Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika

Szédülés jelentőssége az orvosi gyakorlatban

Dr. Magyar Tünde: Szédülés

SZÉDÜLÉSSEL ÉS EGYENSÚLYZAVARRAL JÁRÓ KÓRKÉPEK. Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán

SZÉDÜLÉSSEL ÉS EGYENSÚLYZAVARRAL JÁRÓ KÓRKÉPEK. Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika

Szédülések kivizsgálása, kezelési lehetıségei

Szédülés jelentőssége az orvosi gyakorlatban

S Z É D Ü L É S M A G Y A R T Ü N D E

Vestibularis migrén. Komoly Sámuel Trauninger Anita PTE Neurológiai Klinika

Szédülés. Magyar Tünde

III./2.3.: Klinikai jellegzetességek, tünetek. III./2.3.1.: Migrén

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek

Billenőasztal teszt szerepe az ismeretlen eredetű syncope diagnosztikájában. Dr. Pántlik Róbert Dr. Balogh Gábor Dr.

Szédülés: a neurológia a fülészet és a pszichiátria határterületi problémája. http- neurology.pote.hu

NOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú

A neurológia helye az orvosi disciplinák között. A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája

Eszméletvesztések. Janszky József. Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika

Dr. Harmat Kinga. PTE KK Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika

A korai magömlés diagnózisa és terápiája (ISSM 2014-es ajánlása alapján) Dr. Rosta Gábor Soproni Gyógyközpont

Szédülés: a neurológia a fülészet és a pszichiátria határterületi problémája. Komoly Sámuel PTE Neurológiai Klinika

Syncope: mi köze k. a neurológusnak? Janszky JózsefJ Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika

Bevezetés a klinikai neurológiába. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora egyetemi tanár PTE KK Neurológiai Klinika

Dr. Harmat Kinga. PTE KK Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika

KÖZÉP- ÉS BELSŐFÜL TRAUMÁK

Konzultáció. Bitter István 2012 dec. 10.

MI ÁLLHAT A FEJFÁJÁS HÁTTERÉBEN? Dr. HégerJúlia, Dr. BeszterczánPéter, Dr. Deák Veronika, Dr. Szörényi Péter, Dr. Tátrai Ottó, Dr.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Radiográfus szakképesítés Klinikum a képalkotásban modul. 1. vizsgafeladat május 15.

A KIÉGÉSBEN REJLŐ LEHETŐSÉGEK

DEMENCIA. Viselkedési zavarok és pszichiátriai tünetek (BPSD) Dr Egervári Ágnes

A szorongás pszichoterápiás kezelése (Rövid, gyakorlatias bevezetés)

Egyensúlyrendszeri betegségek. Perifériás arcidegbénulás. Fejfájás

Dr. Erőss Loránd, Dr. Entz László Országos Idegtudományi Intézet

RITMUSOS DELTA AKTIVITÁSOK ÉS EPILEPSZIA

A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk.

Disszociatív zavarok, traumával és stresszorral összefüggő zavarok. Mi a disszociáció? Az emlékezés, a tudat, a szenzoros és

Tinnitus Vertigo. Gerlinger Imre. PTE ÁOK Fül-orr-gégészeti és Fej-nyaksebészeti Klinika, Pécs

Tremor felosztása. Klassszifikáció alapja: aktiváció hátterében álló betegség

Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére

Az agyi plaszticitás szerepe heveny agykárosodást követő rehabilitációs folyamat során

Sürgős ellátás kora gyermekkorban multifaktoriálisszempontok szerint. Scheuring Noémi Heim Pál Gyermekkórház, Budapest

Újszülöttkori görcsök. Dr Szabó Miklós PhD egyetemi docens Április 7. Bókay délután

Természetgyógyászati Klinikum

Disszociatív zavarok PTE ÁOK PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHOTERÁPIÁS KLINKA

Gépjárművezetői alkalmasság

Kristóf Andrea SE-IBOI

Affektív zavarok - hangulatzavarok. Hidasi Zoltán

neuropathiák a gyakorlatban

ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM Hallás

Viselkedés-diagnosztika. Tanuláslélektani alapelvek

A szorongásos kórképek. Bitter István november 29.

Contramal. a sürgősségi betegellátásban. Ács Gábor dr

A II. csoportú gépjárművezetők alkalmassági vizsgálatának javasolt algoritmusa- gyakorlati útmutató

Eszméletvesztés diagnózisa a távolból

Nehézségek a kommunikációban. Bán Ildikó 2016

Péley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika

V./1. fejezet: A vesztibuláris vizsgálat

AKUSZTIKUS KIVÁLTOTT VÁLASZ VIZSGÁLATOK

Önkéntes némaság - a mutizmus. Írta: Csányi Nikolett

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit

A SÜRGÔSSÉGI ELLÁTÁSBAN SZÉDÜLÉSSEL JELENTKEZÔ BETEGEK ADATAINAK ELEMZÉSE

Dr. Ormos Gábor ORFI. ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009.

Az agyműködés globális vagy fokális zavarával jellemezhető, gyorsan kialakuló tünetegyüttes, melynek. nincs más bizonyítható oka,

Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis)

A neurológia helye az orvosi disciplínák között A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája, neurológiában fontos vizsgáló-módszerek I.


Pszichopatológia 2. DISSZOCIATÍV ZAVAROK

A neurózisok története napjainkig. I. A neurotikus állapotok általános leírása

ISCA-D I. modul Hangulatzavarok. Baji Ildikó

CEREBROVASCULARIS BETEGSÉGEK OTONEUROLÓGIAI VONATKOZÁSAI


Az oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája. Dr. Brigovácz Éva SMKMOK

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

CEREBROVASCULARIS BETEGSÉGEK OTONEUROLÓGIAI VONATKOZÁSAI

Szédülés: a neurológia a fülészet és a pszichiátria határterületi

Pszichológiai és pszichiátriai problémák időskorban. Kassai- Farkas Ákos osztályvezető főorvos c. egyetemi docens Nyírő Gyula Kórház

Sürgősségi ellátás a neurológiában

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek

A Szinkopék megközelítése és klasszifikációja. Kaposvár, 2014 Szeptember 19 Rudas László

Lujber László és a szerző engedélyé

6 mg szumatriptán (8,4 mg szumatriptán-szukcinát formájában) izotóniás oldatban, előretöltött injekciós patronban (0,5 ml).

NEM ORGANIKUS EREDETŰ LÁTÁSVESZTÉS GYEREKEKNÉL ÉS SERDÜLŐKNÉL

Átírás:

Szédülések diagnosztikája és kezelése Nagy Ferenc

VI. érzék

Békésy György 1961-ben orvosi Nobel-díjat kapott a belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos fölfedezéseiért.

Szédülések diagnosztikája és kezelése Bárány Róbert Orvosi Nobel-díj, 1914 www.kmmk.hu www.baranysociety.nl

1.Pozícionális szédülés BPPV(mechanizmus, tünettan, kezelés) 19% 2.Fóbiás posturalis vertigo 16% 3.Szédülés centrális idegrendszeri betegségekben 13,5% 4.Migraines szédülés 9,6% 5.Neuronitis vestibularis 8% 6.Meniere-betegség 8% 7.Kétoldali vestibularis funkciókiesés 4% 8.A pszichés szédülés (fóbiás nélkül) 4% 9.A belgyógyászati és egyéb eredetű szédüléses kórképek 12% 10.Ismeretlen etiológiájú 4% 98% 11.Epilepszia és szédülés 12.Szédülés a sziklacsont betegségeiben 13.A nervus vestibularis schwannomája 14.Egyéb szédüléses kórképek: kinetozis perilympha fistula tériszony acrofóbia alkohol okozta szédülés <2%

1.Pozícionális szédülés BPPV(mechanizmus, tünettan, kezelés) 19% 2.Fóbiás posturalis vertigo 16% 3.Szédülés centrális idegrendszeri betegségekben 13,5% 4.Migraines szédülés 9,6% 5.Neuronitis vestibularis 8% 6.Meniere-betegség 8% 7.Kétoldali vestibularis funkciókiesés 4% 8.A pszichés szédülés (fóbiás nélkül) 4% 9.A belgyógyászati és egyéb eredetű szédüléses kórképek 12% 10.Ismeretlen etiológiájú 4% 98% 11.Epilepszia és szédülés 12.Szédülés a sziklacsont betegségeiben 13.A nervus vestibularis schwannomája 14.Egyéb szédüléses kórképek: kinetozis perilympha fistula tériszony acrofóbia alkohol okozta szédülés <2%

Az akut izolált vertigo 1%-ban stroke következménye Sürgősségi osztályon a szédülés diagnózisa 41%-ban téves VBI 20%-a nem kerül felismerésre

Szédülés anamnézis Szédülés időtartama: Szédülés kezdete: Szédülés mint prodroma: A szédülést kiváltó tényező(k) triggerek : Szédülést kísérő tünetek, fejfájás: Szédülést kísérő egyéb fájdalom: A szédülést kísérő halláscsökkenés, tinnitus: Szédülést kísérő drop-attack Mit ért a szédülés alatt?????

vertigo (forgó szédülés) vestibularis fül-orr-gégészeti betegség presyncope kardiovaszkuláris belgyógyászati betegség disequilibrium (dizziness) neurológiai zavar neurológiai betegség nem-specifikus szédülés (szédülékenység) pszichiátriai vagy metabolikus pszichiáter vagy belgyógyász

Szédülések diagnosztikája és kezelése Az anamnezis és a szédülések beosztása Vertigo: (forgó szédülés) Fiziológiásan: körhintán, forgáskor, kalorikus stimuláció alatt Szédülő beteg álló helyzetben a környezet vagy saját maga illuzórikus forgását érzi. (Meniere, BPPV) Dizziness: (diseqvilibrium, postural instability), egyensúly zavar okozta szédülés, ellentmondásos fogalom bizonytalanság, megingás, szédülés. Fiziológiásan: gyógyszer, alkohol, betegség, intoxikáció okozza Presyncope-syncope: bizonytalanság-gyengeség ( numbness ) gyengeségérzés, ájulásérzés szédülés, elsötédetik a világ Light-headedness: Mintha ki lenne tömve vattával a fejem, mintha könnyebb lenne a fejem zúg, zsibbad belül a fejem zsibbadás olyan bizonytalan vagyok Leginkább pszichogén eredetre utal

Szédülések diagnosztikája és kezelése Az anamnezis és a szédülések beosztása A szédülés időtartama alapján: másodperc, perc: (vestibuláris paroxysmia), órákon keresztül (Meniere, basiláris migraine) hetekig (neuritis vestibuláris) Bizonytalanság-gyengeség ( numbness ) mint kulcs szimptóma: Presyncopal dizziness: Orthostatikus dysreguláció Vasovagal attack Neurocardiogén syncope Pszychiátriai betegségek: Hyperventillációs szindróma Pánik attack Agorafóbia Acrofóbia Fóbiás poszturális vertigo Metabolikus betegségek: Hypoglyckaemia Elektrolit zavar Intoxikációk: Alkohol Gyógyszerek Toxikus anyagok

Alkohol Astronauták szédülése Subjectiv visual vertical Efferent copy Halmágyi teszt Alternáló cover teszt

Alkohol Astronauták szédülése Subjectiv visual vertical Efferent copy Halmágyi teszt Alternáló cover teszt

Alkohol Astronauták szédülése Subjectiv visual vertical Efferent copy Halmágyi teszt Alternáló cover teszt

Alkohol Astronauták szédülése Subjectiv visual vertical Efferent copy Halmágyi teszt Alternáló cover teszt

Alkohol Astronauták szédülése Subjectiv visual vertical Efferent copy Halmágyi teszt Alternáló cover teszt

Halmágyi-teszt: Akut vestibularis szindróma esetén a negatív Halmágyi-teszt csaknem teljesen megbízható markere a stroke-nak. AVS-t okozó perifériás károsodásokban a Halmágyi-teszt 85%-ban pozitív. Azonban centrális károsodásokban is előfordulhat ritkán (15 %), hogy pozitív Halmágyi-teszt. Ilyen esetben (centrális lézió+pozitív a Halmágyi-teszt) az AICA infarctus állhat a háttérben (lásd későbbiekben).

Halmágyi-teszt: AICA infarctus Ezt a lehetőséget abból ismerhetjük fel, hogy a betegnek halláskárosodása is van (valószínűleg további egyéb centrális szemmozgás zavar vagy skew deviáció mellett).

Alkohol Astronauták szédülése Subjectiv visual vertical Efferent copy Halmágyi teszt Alternáló cover teszt (skew deviation)

1.Pozícionális szédülés BPPV(mechanizmus, tünettan, kezelés) 19% 2.Fóbiás posturalis vertigo 16% 3.Szédülés centrális idegrendszeri betegségekben 13,5% 4.Migraines szédülés 9,6% 5.Neuronitis vestibularis 8% 6.Meniere-betegség 8% 7.Kétoldali vestibularis funkciókiesés 4% 8.A pszichés szédülés (fóbiás nélkül) 4% 9.A belgyógyászati és egyéb eredetű szédüléses kórképek 12% 10.Ismeretlen etiológiájú 4% 98% 11.Epilepszia és szédülés 12.Szédülés a sziklacsont betegségeiben 13.A nervus vestibularis schwannomája 14.Egyéb szédüléses kórképek: kinetozis perilympha fistula tériszony acrofóbia alkohol okozta szédülés <2%

Fóbiás posturális vertigo 2. leggyaakoribb oka a szédülésnek (16%,Brandt 1996) 30-50 év között jelentkezik Nem forgó a szédülés Járáskor és álláskor jelentkező szubjektív instabilitás ( pillanatos megingás ) OC személyiség Azonosítható provokáló tényezőkkel vagy anélkül Kísérő szorongással vagy anélkül

Fóbiás posturális vertigo Diagnosztikus kritériumok 1. Szubjektiv egyensúly zavar álláskor és járáskor, de negatív a balansz teszt 2. Hullámzó egyensúly bizonytalanság érzés, illuzórikus mp-ig tartó egész test megingás érzéssel 3. Feszültség és szorongás kíséri vagy követi vegetatív tünetekkel a szédülést rákérdezésre: a szédülés előfordul szorongással (de lehet anélkül is) 4. Spontán jelentkezik, de rákérdezésre jellegzetes helyek (híd, lépcső) és/vagy szociális szituációk (bevásárlóközpont, étterem) provokálhatják 5. Kényszeres-rögeszmés (OC) típusú személyiség, érzelmi labilitással és enyhe reaktív depresszióval 6. A tünetek kezdete gyakran köthető stresszhez vagy betegséghez (vesztibuláris, 20%)

Fóbiás puszturális szédülősökre jellemző: Ambiciózusak Magas mércét állítanak saját magukkal szemben Könnyen válnak irritálttá Soha nem mennek el először psyhiáterhez Mivel sem a neurológusok,sem a fülészek diagnosztikus repertoárjába nem tartozik a fóbiás poszturális vertigo Átlagosan 3 évig tart a diagnózis felismerése.

Fóbiás poszturális vertigo A diagnosis felállítása számos szakvizsgálat és felesleges eszközös vizsgálat után születik meg, de elötte a beteg még több téves diagnosis, úgy mint "cervicogenic vertigo" és a visszatérő vertebrobasilaris ischaemia, "és ennek megfelelően sikertelen kezelésen esik át Fóbiás poszturális szédülés egy egyedi orvosi entitás, amely egyértelműen megkülönböztethető a pánikbetegségtől agorafobiával vagy anélkül.

Fóbiás poszturális vertigo a téri állandóság érzékelésének zavara az efference copy szétválásának következménye (nincs, vagy ellentmondás van az eff. copy között) (minden akaratlagos mozgás indításakor egy megfelelő efference copy jön létre a mozgás azonosítása és a tér állandóságának percipiálása érdekében. (pl. efference copy nélküli mozgás ha megnyomjuk a szemünket). Efference copy nélkül történő mozgáskor a PPVs beteg a külső környezet gyorsulásaként éli meg a például a fej elfordítását. Postural sway aktivitás szignifikánsan megnövekszik (vészhelyzet) a 3,5-8 Hz között, mindez nem érinti az objektív poszturális stabilitást.

Fobiás posturális vertigo (PPV) terápiája Pontos diagnózis Részletesen elmagyarázzuk a betegnek, a betegség mechanizmusát (software) MRI (Terápiás?!)(alkohol, sport) Mozgás Nem szükséges pszichoterápia SSRI, imipramin megpróbálható nem javuló esetekben 70% jelentősen javul

1.Pozícionális szédülés BPPV(mechanizmus, tünettan, kezelés) 19% 2.Fóbiás posturalis vertigo 16% 3.Szédülés centrális idegrendszeri betegségekben 13,5% 4.Migraines szédülés 9,6% 5.Neuronitis vestibularis 8% 6.Meniere-betegség 8% 7.Kétoldali vestibularis funkciókiesés 4% 8.A pszichés szédülés (fóbiás nélkül) 4% 9.A belgyógyászati és egyéb eredetű szédüléses kórképek 12% 10.Ismeretlen etiológiájú 4% 98% 11.Epilepszia és szédülés 12.Szédülés a sziklacsont betegségeiben 13.A nervus vestibularis schwannomája 14.Egyéb szédüléses kórképek: kinetozis perilympha fistula tériszony acrofóbia alkohol okozta szédülés <2%

Centrális-perifériás

Centrális: Nystagmus: irányváltó, monodirekcionális Fixáció hatására nem változik vagy nő Halmágyi teszt negatív Skew deviáció van jelen Tartási instabilitás Disharmonikus tünetek

1.Pozícionális szédülés BPPV(mechanizmus, tünettan, kezelés) 19% 2.Fóbiás posturalis vertigo 16% 3.Szédülés centrális idegrendszeri betegségekben 13,5% 4.Migraines szédülés 9,6% 5.Neuronitis vestibularis 8% 6.Meniere-betegség 8% 7.Kétoldali vestibularis funkciókiesés 4% 8.A pszichés szédülés (fóbiás nélkül) 4% 9.A belgyógyászati és egyéb eredetű szédüléses kórképek 12% 10.Ismeretlen etiológiájú 4% 98% 11.Epilepszia és szédülés 12.Szédülés a sziklacsont betegségeiben 13.A nervus vestibularis schwannomája 14.Egyéb szédüléses kórképek: kinetozis perilympha fistula tériszony acrofóbia alkohol okozta szédülés <2%

Vestibularis migrén A vestibularis migrénre korábban a migrén okozta vertigo /szédülés, migrénhez kapcsolódó vestibulopathia, migrénes vertigo elnevezéseket használták. A vestibularis migrén legújabb diagnosztikus kritériumai a következők: Legalább 5 vestibularis tünetekkel járó epizód, közepesen súlyos vagy súlyos intenzitással, 5 perctől-72 óráig tartó időtartammal A beteg jelenlegi vagy megelőző kórtörténetében a nemzetközi osztályozás szerinti aurával járó vagy aura nélküli migrén fejfájás szerepel A vestibularis epizódok legalább felében egy vagy több migrénre jellemző tünet előfordulása az alábbi három közül -Fejfájás, melyre legalább kettő jellemző a következők közül: féloldali lokalizáció, lüktető jelleg, a fájdalomintenzitása mérsékelt vagy súlyos, rutin fizikai aktivitás súlyosbítja -Fonophobia és fotophobia -Vizuális aura Nem magyarázható jobban a tünettan egy másik vestibularis vagy ICHD diagnózissal.