SZÉDÜLÉSSEL ÉS EGYENSÚLYZAVARRAL JÁRÓ KÓRKÉPEK. Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika

Átírás

1 SZÉDÜLÉSSEL ÉS EGYENSÚLYZAVARRAL JÁRÓ KÓRKÉPEK Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika

2 Szédülés, egyensúlybizonytalanság Jelentőssége a klinikai gyakorlatban: Az általános orvosi gyakorlatban előforduló egyik leggyakoribb panasz Számos különböző kórfolyamat állhat a hátterében; többségük nem jár maradandó egészségkárosodással; ritkán jelent életvesztélyt (a. basilaris okklúzió, malignus szívritmuszavar) Krónikus szédülés kialakulása gyakori, pszichoszociális következmények

3 1 előfordulása gyakori Epidemiológia: átlagpopuláción belül az élettartam prevalencia: 25-40%, éves prevalencia: 20-30% prevalenciája az életkor előrehaladtával meredeken emelkedik; nők körében gyakoribb sürgősségi ellátásban a vizitek 3.3%-ának vezető panasza betegek 74%-ában a szédülés krónikus vagy visszatérő

4 2 hátterében számos különböző kórfolyamat állhat Etiológia: 1. Nem-vesztibuláris lézió belszervi kórállapot (50%!) szomatoform zavar (20%) 2. Vesztibuláris lézió (30%) perifériás: labirint, vesztibuláris (VIII) ideg centrális: vesztibuláris magok, agytörzsi és cerebellaris összeköttetéseik

5 1. Belszervi kórképek (50%): Etiológia: Preszinkopés szédülés ortoszatikus hipotenzió, vazovagalis preszinkope szívbetegségek, arritmiák Metabolikus zavar hipoglikémia hiperventilláció elektrolitzavar Hematológiai okok anémia, policitémia Intoxikáció gyógyszerek alkohol Multiszenzoros utazási betegség multi-infarkt encefalopátia 2. Vesztibuláris lézió (25-30%) 3. Szomatoform zavar: szorongásos kórkép (pánik, fóbia, generalizált szorongás), OCD

6 Vesztibuláris rendszer neurofiziológiája: Vesztibuláris rendszer élettani működése: detektálja a fej térbeli mozgásait térbeli mozgás szubjektív érzete, téri tájékozódás fej-, testtartás, szemmozgások szabályzása zavartalan funkció esetén tudattalan működés

7 Egyensúly- és testtartás-szabályzás: Vesztibuláris Input Vizuális fejmozgás gravitáció Proprioceptív Output tekintet stabilizációja: vesztibulo-okuláris reflex (VOR) testtartás-szabályzás: vesztibulo-spinális reflex (VSR) multi-szensoros kortikális hálózat: térbeli tájékozódás tér reprezentációja vesztibuláris reflexek efferens kontrollja Szédülés, egyensúlyzavar: inkongruens szenzoros ingerek

8 Vesztibuláris rendszer neuroanatómiája: PIR labirint n. vestibularis KIR vesztibuláris magok kapcsolatok motoros központokkal: agytörzsi spinális cerebellaris talamokortikális kapcsolatok autonóm IR-i kapcsolatok emocionális szabályzórendszer (limbikus r., monoaminerg kp.-ok)

9 Vesztibuláris rendszer neurofiziológiája: labirint: 1. otolit aparátus PIR: labirint n. vestibularis 2. félkörös ívjáratok 1. otolit aparátus: fej lináris gyorsulásával (transzlációjával) járó erőhatás érzékelése érzékeli a fej térbeli elhelyezkedését a gravitáció erőbehatásához képest sacculus: vertikális irányú gyorsulás érzékelése utriculus: horizontális irányú gyorsulás érzékelése

10 Vesztibuláris rendszer neurofiziológiája: labirint: 1. otolit aparátus PIR: labirint n. vestibularis 2. félkörös ívjáratok 2. félkörös ívjáratok: fej forgó mozgásainak érzékelése (szöggyorsulás)

11 Vesztibuláris rendszer neurofiziológiája: vestibulo-spinalis reflex (VSR): az izomok tónusának beállítása a test egyensúlyának megtartásához a gravitációval szemben a test súlypontjának beállítása az alátámasztási felület viszonylatában egyensúlyozás, gyors feed back, anticipátoros korrekciós mozgás komplex testhelyzet fenntartása

12 Vesztibuláris rendszer neurofiziológiája: vestibulo-ocularis reflex (VOR): tekintet stabilizációja fejmozgások alatt biztosítja, hogy a fejmozgások alatt a környezetben megfigyelt tárgy képe mindig a retina foveájába vetüljön a fej elmozdulását azonos sebességű és ellentétes irányú konjugált szemmozgás kíséri

13 Vesztibuláris rendszer neurofiziológiája: vesztibuláris kortex : multiszenzoros integráció: optokinetikus, vizuális vesztibuláris proprioceptív szenzoros stimulusok KIR-i interpretációja, tanulás, adaptáció, kompenzáció, top-down kontroll test térbeli helyzetének szubjektív érzete téri tájékozódás

14 Vesztibuláris pálya féloldali akut léziója: szédülés, egyensúlyzavar perifériás (labirint, n. vestibularis) centrális (agytörzs, cerebellum) Akut vesztibuláris szindróma: térbeli mozgás, téri tájékozódás kérgi percepciós működés hányinger-hányás, verejtékezés, sápadtság, tachycardia, hiperventilláció vegetatív válasz vesztibulo-autonóm reflexek fiziológiás félelem, pánik emocionális válasz parabrachialis mag, limbikus rendszer, monoaminerg rendszer oto-neurológiai tünetek nisztagmus, lateralizációs jelek vesztibuláris reflexek (VOR, VSR), vestibulo-cerebellaris összeköttetések

15 Akut féloldali vesztibuláris lézió: perifériás (labyrinth, n. vestibularis) centrális (agytörzs, kisagy) Akut vesztibuláris szindróma szédülés vegetatív tünetek félelem, szorongás otoneurológiai tünetek Centrális vesztibuláris kompenzáció = lézió indukálta KIR-i plaszticitás vesztibuláris panaszok, tünetek megszűnése

16 Centrális vesztibuláris kompenzáció = lézió indukált plaszticitás: kémiai, struktúrális, funkcionális változások, neurális reorganizáció vesztibuláris panaszok, tünetek megszűnése génexpressziós változások ioncstorna-fehérjék expressziója megváltozik idegsejt-membrán kisülési küszöbe megváltozik perifériás vesztibuláris neuronok spontán kisülési rátája megváltozik agytörzsi vesztibuláris neuronok szinaptikus kapcsolatainak reorganizációja transzmitter receptorok altípusainak megváltozása neurotranszmitterek iránti érzékenység megváltozik vesztibuláris neuronális hálózat megváltozik

17 A szédülő beteg vizsgálata A diagnózis alapjai: I. részletes anamnézis II. fizikális vizsgálat III. eszközös diagnosztikai módszrek: a megelőző részletes betegágy melletti vizsgálat alapján képalkotó vizsgálat elektronisztagmográfia kalorikus ingerléssel kvantitatív video-okulográfia (VOG) sklerára helyezett tekercs vesztibuláris miogén kiváltott válasz (VEMP) agytörzsi akusztikus kiváltott válasz (AEP, BERA) audiometria posztulográfia

18 kezdete (akut, szubakut) I. Az anamnézis fő szempontjai szédülést kiváltó és fokozó faktorok: fej-, testhelyzetváltoztatás (BPPV) ortosztatikus helyzet fejmozgások intoleranciája (akut féloldali vesztibuláris lézió, migrén) spontán jelentkezik specifikus szituáció, környezet, stressz szédülés időtartama, időbeli lefolyása időtartama: mp.-ek-percek-órák-napok-hónapok lefolyása: epizódikus (<24 h): egyetlen roham/isméltődő roham vs. perzisztáló (>24 h) társuló panaszok: autonóm tünetek, elesés/járásbizonytalanság, halláscsökkenés, fülzúgás, fülben teltségérzés, fejfájás, foto-, fonofóbia, félelem, agytörzsi tünetek társuló betegségek: vaszkuláris rizikófaktorok, migrén, pszichiátriai kórkép, szedett gyógyszerek életkor szédülés jellege: nem megbízható

19 II. Fizikális vizsgálat 1. nisztagmus, szemmozgások 2. vesztibulo-spinális próbák (lateralizációs jelek) 3. egyéb agytörzsi/cerebellaris jelek, neurológiai kórjelek 4. Halmágyi-féle head impulse teszt

20 Nisztagmus, szemmozgások vizsgálata spontán nisztagmus: Frenzel szemüveg: kikapcsolja a vizuális fixációt finom követő szemmozgások: diszkonjugált szemmozgás, internukleáris szemmozgászavar tekintés-gyengeség/bénulás szakkádikus szemmozgás tekintés tartása széli helyzetben: tekintésirányú nisztagmus: centrális struktúrális vagy metabolikus (pl. antikonvulzív szer, altató, anxiolítikum) károsodás enyhe fokú, horizontális, széli helyzetű, szimmetrikus nisztagmus normális lehet pozicionális provokáció

21 Nisztagmus, szemmozgások vizsgálata Perifériás vesztibuláris nisztagmus iránytartó, horizonto-rotatoros gyors komponens a lézióval ellentétes irányú vizuális fixáció gátolja pozicionális nisztagmus: Dix-Hallpike manőver, BPPV rövid latenciával jelenik meg, 30 mp-en belül megszűnik Centrális nisztagmus tekintésirányú, irányváltó tisztán vertikális tisztán rotatoros vizuális fixáció nem gátolja pozicionális nisztagmus: latencia nélkül, nem merül ki, irányváltó

22 Vesztibulo-spinális próbák vizsgálata Bárány teszt: félremutatás standard vagy nehezített Romberg helyzet: félredőlés vakjárás: félrejárás Fukuda helybenjáró teszt: félre fordulás Agytörzsi/cerebellaris jelek Horner triász szenzo-motoros deficit dysarthria, dysphagia ataxia

23 horizontális head-impulse teszt (=Halmágyi teszt) VOR patológiás válasz: korrektív (catch-up) szakkád; perifériás vesztibuláris lézióra utal (pl. vesztibuláris neuritisz) centrális lézió (pl. agytörzsi/cerebellaris stroke): normális válasz

24 I. Benignus perifériás paroxizmális vertigo (BPPV) Epidemiológia: prevalencia: / lakos Patomechanizmus: canalolithiasis (ritkán cupulolithiasis) 60-90%: hátsó félkörös ívjárat Klinikai megjelenés: rövid, átmeneti szédüléses rohamok (forgó): <30 sec a szédülést fej-, testhelyzet-változtatás váltja ki (ágyban felülés, ágyban megfordulás, fej hátrahajtása, előrehajlás)

25 Diagnózis: helyezési manőver: Dix-Hallpike manőver BPPV horizonto-rotatoros, az alul lévő fül irányába ütő nisztagmus rövid latenciával kezdődik <30 sec-en belül megszűnik

26 Kezelés: BPPV canalolith repozíciós manőverek: Epley manőver Prognózis, kiújulás: Epley manőver: elsőre 80%-ban sikeres kiújulás: sikeres repozíciós manőver után 15-37%

27 II. Centrális vesztibuláris szédülés vesztibuláris magok vagy összeköttetéseik léziója Etiológia: 1.Vaszkuláris kórképek: (90-95%) a) vertebrobasilaris ischemia b) agytörzsi, cerebellaris vérzések 2.Sclerosis multiplex 3.Kisagy-híd szögleti tumorok a) vesztibuláris schwannoma (=akusztikus neuroma) b) metasztatikus tumorok

28 1.Vaszkuláris kórképek: a) Vertebrobasilaris ischemia akut kezdetű, folytonos szédülés, napokon át 75-83%: vesztibuláris tünetek + egyéb agytörzsi/cerebellaris tünet életkor 65 év, stroke rizikófaktorok jelenléte, 2/3 férfi, korábbi stroke az anamnézisében 17% (?): akut vesztibuláris szindróma +/- nystagmus és nincs egyéb agytörzsi vagy cerebellaris tünet Halmágyi-féle head impulse teszt

29 a)vertebrobasilaris stroke VB stroke prognózisa: általában kedvező: mortalitás 3.6% 79%-ban tünetmentesség vagy enyhe rokkantság legkedvezőtlenebb prognózis: a. basilaris embolizáció okozta okklúziója, 58%-ban súlyos deficit kedvezőtlen kimenettel társuló fakotorok: tudatzavar, pupillaeltérés agytörzsi vérzés: gyakran jár progresszív tudatzavarral, letális lehet Caplan LR et al. New England Medical Center Posterior Circulation Registry. Ann Neurol cases with posterior circulation stroke/tia

30 III. Vesztibuláris migrén migrén variáns, vesztibuláris tünetek jelentkezése a migrénes roham alatt 1-éves prevalencia az átlagpopuláción belül: 0.89%; szédüléses esetek 10%-a, migrénes esetek 10%-a nőkben gyakoribb (5:1) szédüléssel járó rohamok spontán vagy testhelyzet-változtatásra jelentkező pozicionális szédülés roham tartama: 5 perc-3 nap migrénes trigger faktorok a szédülés és a fejfájás társulása: változatos inter- és intraindividuálisan, nem kíséri migrénes fejfájás vagy a fejfájás enyhe vagy ritkán migrénes fejfájás jelentkezik társulhat foto-, fonofóbiával, vizuális aurával, melyek jelentkezhet a szédüléses epizód előtt, alatt és után gyakran kezdődik évekkel a típusos migrén után, sokszor évek óta tartó fejfájás-mentes évek után, gyakran postmenopausában

31 III. Vesztibuláris migrén Fizikális vizsgálat: a roham alatt diszkrét spontán vagy pozicionális nystagmus, átmeneti fülzúgás, halláscsökkenés előfordulhat rohamok között negatív neurológiai status Terápia: terápia: nincsenek kontrollált tanulmányok, roham alatt tüneti th., migrén profilaxis

32 IV. Vesztibuláris neuritisz feltételezett etiológia: labirint és/vagy a n. vesztibuláris izolált vírusfertőzése (HSV-1) szubakut (órák alatt kialakuló) akut féloldali perifériás vesztibuláris tünetegyüttes általában forgó szédülés, heves, folytonos napokon át lefolyás: 1-2 napokon után a tünetek fokozatosan, spontán csökkennek (centrális kompenzáció), ált nap alatt megszűnik, hetekighónapokig még enyhe egyensúlybizonytalanság lehet szinte soha nem ismétlődik

33 V. Meniere betegség (=endolimfa hidropsz) rohamokban jelentkező tüneti triász 1. halláscsökkenés, 2. fülzúgás, 3. szédülés roham tartama: 2-3 óra, <24 óra kiváltó faktor nincs, a rohamok spontán, szabálytalan időközzel lépnek fel halláscsökkenés kezdetben reverzibilis, később reziduális deficit marad vissza audiometria: kezdetben halláscsökkenés az alacsony fr.-kon Tumarkin-féle drop attack: hirtelen elvágódás, földreesés - ritka patofiziológia: endolimfatikus térfogat megnő, endolimfa-rendszer feszülése, membarnózus labirint ruptura terápia: betahistine 3x48 mg

34 Krónikus szubjektív szédülés (= Fóbiás posturális vertigo; Szomatoform szédülés) Tartama, lefolyása: Krónikus, >3 hónap, folytonos vagy periodikusan visszatérő egyensúlybizonytalanság-érzés, szédülékenység (általában nem forgó), szinte minden nap jelentkezik Szomatoform: nincs a hátterében aktívan zajló neuro-otológiai kórfolyamat, kardiális ok, vagy más belszervi folyamat, traumás agyi sérülés; előfordulhat azonban megelőző lezajlott organikus vesztibuláris inzultus (elégtelen centrális kompenzáció) Trigger: mozgással szemben hiperszenzitivitás: saját mozgás, környezetben mozgás szédülést vált ki vizuális vertigo: összetett vizuális ingerkörnyezet provokálja/rontja a panaszokat (tömeg, bevásárlóközpont, komputermonitor olvasása)

35 Krónikus szubjektív szédülés (= Fóbiás posturális vertigo; Szomatoform szédülés) Pszichiátriai ko-morbiditás: Típusai: szorongásos kórkép (pánik, fóbiás kórkép, generalizált szorongás, minor szorongás) depresszió neurotikus, vagy obszcesszív-kompulzív személyiségtípus Otogén, Pszichogén, Interaktív Megelőzés, kezelés: akut szédüléses roham idején a társuló szorongás csökkentése (gyógyszeres, edukáció) SSRI

36 Kezdete Lefolyása, tartama Kiváltó faktorok Társuló panaszok Életkor, nem Társuló betegségek BPPV akut rövid, <30 mp.- es rohamok, ismétlődik fejhelyzetváltoztatás nincs gyakoribb idősebb életkorban és nők között nincs Krónikus szubjektív szédülés ált. nem akut perzisztáló, folytonos (ritkán rohamok), >3 hónap specifikus jelenetek, szituációk nincs bármely életkor, nők szorongás, depresszió, OCD Hátsó skála stroke akut folytonos, napok nincs agytörzsi/cereb ellaris érintettség >65 év, férfiak vaszkularis rizikófaktorok Vesztibuláris migrén akut visszatérő rohamok ( 5), 5 perc-3 napok migrén kiváktó faktorai fejfájás, (fülzúgás),foto-, fonofóbia, vizuális aura nők migraine Meniere betegség akut visszatérő rohamok, <24 óra nincs fülzúgás, fülben teltségérzés, hallásromlás 5. évtized nincs Vesztibularis neuritisz szubakut folytonos, napok nincs nincs bármely nincs