Szorongásos zavarok pánik, fóbiák, generalizált szorongás Klinikai szakpszichológus szakképzés 2014/2015 I. évfolyam

Átírás

1 Szorongásos zavarok pánik, fóbiák, generalizált szorongás Klinikai szakpszichológus szakképzés 2014/2015 I. évfolyam Ajtay Gyöngyi SE Klinikai Pszichológia Tanszék

2 Szorongás szorult helyzetben, sarokban szorítva lenni irracionális, tárgytalan félelem - univerzális jelenség - adaptív funkciója van: aktivizálja a szervezetet a veszélyek leküzdésére Összetett reakció: a legtöbb neurotranszmitter részt vesz benne, kiemelt szerepe van a noradrenerg pályáknak (pánik), de szerotonerg és GABA-erg rendszerek is.

3 Szorongás = alarmállapot: a KIR menekülési reakciójának önállósodása Kóros szorongás, szorongásos zavar ha a menekülési reakció túlméretezett ha indokolatlan (jelentéktelen inger) Jellemző: strukturálódás Diffúz szorongás (tárgytalan): generalizált szorongás tárgyhoz kötődik specifikus formák: pánik (testi reakciók), fóbia (konkrét tárgy, szociális helyzet), kényszer (felelősség), PTSD (katasztrófa esemény)

4 Együttes prevalencia: több mint 10% Általános jelenség a pszichés zavarok területén A neurotikus zavarok egy részénél (fóbiák, kényszeres zavarok) a szorongás egyértelműen megjelenik, míg más esetekben (hisztéria, neuraszténia, deperszonalizáció, depresszió, hipochondriazis) rejtve marad Komorbiditás más pszichiátriai betegségekkel: depresszió, szerfüggőségek, szuicidalitás Más szakterületekkel való átfedés: belgyógyászat, kardiológia, neurológia

5 Történeti áttekintés Ókorban: szorongás nem betegség Cicero: angor anxietas Hippokrátész: gyötrő rettegés Középkorban: teológusok, írók Orvosi probléma: 19. század végétől Freud: szorongásos neurózis, klasszifikáció: külsőszignál szorongás, belső-neurotikus szorongás effort szindróma neuraszténia irritábilis szív

6 Fordulat a szorongásos betegségek klasszifikációjában a DSM-III: kiiktatta a szorongásos neurózis fogalmát. szorongásos zavarok : a szorongás a vezető tünet többi neurotikus kórképet a hangulat-, szomatoform, illetve a disszociatív zavarok közé sorolta. DSM III-R, DSM-IV: Szorongásos zavarok: pánikzavar, a fóbiák, a poszttraumás stressz zavar és a kényszer zavar DSM-V: Szorongásos zavarok +Traumával és stresszorral összefüggő zavarok + Kényszeres és kapcsolódó zavarok BNO-10: a Neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform rendellenességeken belül (F40-F48) külön kategóriák:

7 F 40 Fóbiás szorongás rendellenességek F 40. Agorafóbia F Agorafóbia pánikzavar nélkül F Agorafóbia pánikzavarral F 40.1 Szociális fóbia F 40.2 Meghatározott, körülírt fóbia F 40.8 Egyéb fóbiás szorongászavar F 40.9 K.m.n. fóbiás szorongászavar

8 F 41 Egyéb szorongásos rendellenességek F 41.0 Pánikzavar (szindróma) F 41.1 Generalizált szorongás F 41.2 Kevert szorongásos és depressziós z. F 41.3 Egyéb kevert szorongásos zavar F 41.8 Egyéb meghatározott szorongásos z. F 41.9 K.m.n. szorongásos

9 F 42 Obsessiv-compulsiv zavar (szindróma) F 42.0 Elsősorban kényszergondolatok vagy ruminatio F42.1 Főként compulsiv cselekedetek F 43 Súlyos stressz által kiváltott reakció és alkalmazkodási rendellenességek F 43.0 Akut stresszreakció F 43.1 Poszttraumás stressz zavar F 43.2 Alkalmazkodási zavarok

10 PÁNIKROHAM Jól körülírható időszak intenzív félelemmel vagy diszkomfort érzéssel, amelyben az alábbi tünetek közül legalább négy (vagy több) hirtelen fejlődik ki és maximális intenzitását 10 perc alatt eléri: 1. heves szívdobogás, szapora szívverés 2. izzadás 3. remegés vagy reszketés 4. fulladás- vagy légszomj- érzés 5. fuldoklás (torokgombóc- érzés) 6. mellkasi fájdalom vagy diszkomfort 7. hányinger vagy hasi diszkomfort 8. szédülés, bizonytalanság, vagy ájulásérzés

11 9. derealisatio (a realitás elvesztésének érzése) vagy depersonalisatio (olyan érzés, mintha elvált, elszakadt volna saját testétől) 10. megőrüléstől vagy az önkontroll elvesztésétől való félelem 11. halálfélelem 12. paresthesiák (zsibbadás, érzéketlenség, bizsergés) 13. hidegrázás vagy kipirulás, hevülés Önmagában nem kódolható. Kódolás: a specifikus zavart, amelyben a pánikroham előfordul (pl. F 40.0 Pánikzavar agorafóbiával)

12 F Pánikzavar agorafóbia nélkül A. Mind az (1) mind a (2) teljesülése szükséges: 1. visszatérő, váratlan pánikrohamok 2. legalább egy rohamot egy hónapos (vagy hosszabb) periódus követett, amelyre az alábbiak közül egy (vagy több) jellemző: tartós aggódás újabb rohamoktól aggodalom a roham vagy következményei miatt (pl. önkontroll elvesztése, szívroham, megőrülés ) a rohamokkal kapcsolatban jelentős magatartásváltozás

13 B. Agorafóbia hiánya C. A pánikrohamok nem tulajdoníthatók pszichoaktív szer (pl. visszaélésre alkalmas szer, gyógyszer) vagy általános egészségi állapot (pl. hyperthyreoidismus) közvetlen élettani hatásának. D. A pánikrohamok nem magyarázhatók jobban más mentális zavarral, mint amilyen a szociális fóbia, a kényszeres zavar, a poszttraumás stressz zavar vagy a szeparációs szorongásos zavar.

14 Epidemiológia - élettartam prevalenciája 2-4 % között van, nőknél másfélkétszer gyakoribb - mindkét nemnél leggyakrabban év között kezdődik, egy második kifejezettebb csúcs férfiaknál 45 éves korban - gyakori komorbiditás: más szorongásos zavarokkal és depresszióval - hazai vizsgálatban a leggyakoribb komorbid állapot az agorafóbia volt, amely az esetek több mint felében fordult elő (Szádoczky, 2000).

15 A pánikzavar patogenezise Bio pszicho szociális szemlélet Genetikai tényezők: a pánikbeteg rokonaiban a pánikbetegség kockázata átlagosan ötször nagyobb, mint az átlagnépességben, egypetéjű ikrek esetében az agorafóbiával társult pánikbetegség konkordanciája ötször nagyobb, mint kétpetéjű ikrek esetében vagy az átlagpopulációban Biológiai tényezők: a típusos pánikrohamokat elő lehet idézni különféle biológiai ingerekkel, kémiai anyagokkal (Nalaktát, koffein, hiperventilláció).

16 Pszichológiai magyarázatok Pszichodinamikai hipotézisek belső tárgyképzet elégtelensége (tárgykapcsolati elm) szeparációs szorongás regresszió egy korábbi kontroll nélküli állapotba (Freud, neoanalitikusok, Fenichel).

17 Kognitív elmélet (modern kutatások és hatékonyságvizsgálatok) (Clark, Salkovskis, Wells, Kopp-Fóris) Bizonyos testi szenzációk téves, katasztrofizáló értelmezése a normális szorongásos reakciók - palpitációk, zsibbadás szívroham, halál - légszomj, gombócérzés fulladás - szédülés, szokatlan gondolatok kontrollvesztés, megőrülés nemcsak szorongásos állapotok: kimerültség, másnaposság, sport, tudati történések

18 Tanuláselméleti modell (Donald Klein klasszikus hip.) - az első pánikrohamot hamarosan követi a következő rohamtól való félelem (anticipátoros szorongás) - később a rosszullét ahhoz a helyhez kötődik, ahol az a leggyakrabban kiváltódik - klasszikus kondicionálás - az elkerülő magatartása agorafóbiává alakul -operáns kondicionálás: szorongáscsökkenés jutalmazó hatása Modellkövetés, utánzás (családi halmozódás) Pszichoszociális tényezők: megterhelő életesemények, kritikus életszakaszok

19 Tömegközlekedés, egyedül az autóban, otthon Szédülés, gyengeség, ájulásérzés NAG Rosszul leszek, elájulok, senki nem segít rajtam Azt tehetnek velem, amit akarnak TESTI TÜNETEK hasi diszkomfort, hányinger AFFEKTIV TÜNETEK intenzív félelem, kiszolgáltatottság érzés VISELKEDÉSES TÜNETEK elkerülés, Xanax, csoki, víz

20 Helyzet: edzés után fél órával gyengeségérzés, heves szívdobogás NAG Infarktusom van. Meghalok Mi lesz a családommal? TESTI TÜNETEK izzadás, gyengeség AFFEKTIV TÜNETEK szorongás fokozódik VISELKEDÉSES TÜNETEK elkerülés, önfigyelés

21 A pánikrohamok típusai Spontán pánik Helyzethez nem kötött - nem előzi meg megemelkedett szorongásos szint - hirtelen légzéselakadás, kardiális tünetek majd hiperventilláció - a félelem reakcióként jelenik meg a tünetekre Magyarázó elv: biológiaiendogén Anticipált pánik Helyzethez kötött - előzetes szorongásos állapot, roham anticipációja (a rosszullét gondolata) - a testi tüneteket a szorongás és a hiperventilláció idézi elő - a félelemélmény meghatározó Magyarázó elv: kognitív

22 DE!! A spontán pánik esetében is létezik azonosítható (enyhe kiváltó) inger: Nappali rohamok: enyhe testi változások, több koffein, pozitív emocionális állapot. Éjszakai rohamok: - van kognitív aktvitás, az emocionálisan fontos információk feldolgozás alatt vannak (anya-gyermek) - érzékenység enyhe testi változásokra: szív-frekvencia változás, izomrángás - leggyakrabban: non-rem fázisban ( félelmetes álom pánikkiváltó hatása)

23 Ami közös: vészreakció ( fight or flight ) Salkovskis: légzési kontroll jelentősége fokozódik az oxigénfelvétel, csökken a szén-dioxid szint vérnyomás és pulzusszám emelkedik emelkedik az adrenalinszint zsírsavak szabadulnak fel Ha nincs megfelelő testi aktivitás: Szisztémás alkalózis lokális érszűkület szájszárazság, fokozott szívverés, verejtékezés, zsibbadás, légszomj, mellkasi fájdalom, bizonytalanságérzés

24 Fenntartó tényezők szerepe a pánikzavarban 1. A testi jelekre irányuló szelektív figyelem, interoceptív tudatosság 2. A normalizáló attribúció működésképtelen 3. Biztonság-kereső viselkedések - aktív: figyelemelterelés, gyógyszer - passzív: elkerülés Rövid távon: szorongáscsökkenés (jutalmazó) Hosszú távon: félelmi válaszok konzerválása, fóbia kialakulása

25 Differenciáldiagnózis Mitralis prolapsus szindróma (MPS) kardiológiai vizsgálat Akut myocardialis infarctus anamnézis, EKG Hypoglikemia de pánikban nincs vércukorszint csökkenés Mellékvesetumor fejfájás is kíséri Hyperthyreosis egyéb jellegzetes fizikális tünetek (fogyás, fáradékonyság) Temporalis epilepszia: pánikszerű rosszullétek, (vizuális) hallucináció, grand mal rosszullét, amnézia, EEG Kémiai szer indukálta szorongásos zavarok: alkoholmegvonás, koffeinintoxikáció vagy megvonás, kokain, marihuána, tartós benzodiazepin kezelés hirtelen megvonása exploráció fontossága

26 A pánikzavar terápiája Gyógyszeres kezelés: SSRI, kezdetben anxiolitikum is Pszichoterápia Hatékonyságvizsgálatok alapján: kognitív viselkedésterápia 1. A testi jelenségek katasztrofizáló értelmezésének korrekciója 2. A szorongás menedzselésében alkalmazható technikák elsajátítása 3. A pánik szempontjából kritikus külső és belső ingerek, helyzetek expozíciója Gyógyszeres terápia csökkentése, majd abbahagyása

27 F 40. Agorafóbia A. Félelem olyan helyzetekben, ahonnan a menekülés nehezített vagy nincs kéznél azonnali segítség váratlan pánikroham vagy pánikszerű tünetek esetén. Tipikus helyzetek: elmenni otthonról, tömegben lenni, sorban állni, tömegközlekedni, stb. B. A személy a szorongást keltő szituációkat kerüli vagy észrevehető szenvedéssel, pánikroham kialakulása miatti félelemmel viseli el, vagy ilyen helyzetekben társra van szüksége. C. Nem magyarázható jobban más mentális zavarral (szociális fóbia, specifikus fóbia, kényszeres zavar, PTSD, szeparációs szorongás).

28 F Agorafóbia pánikzavar nélkül Agorafóbia jelenléte és pánikszerű tünetek (szédülés, hasmenés) kialakulásától való félelem DE! A pánikzavar kritériumai nem teljesülnek F Agorafóbia pánikzavarral Agorafóbia jelenléte és visszatérő, váratlan pánikrohamok (tartós aggódás a következményektől: önkontroll elvesztése, szívroham, megőrüléstől való félelem Nem minden pánikbetegséghez társul agorafóbia, a nemzetközi vizsgálatok szerint agorafóbia pánikzavar nélkül több mint kétszer gyakoribb, mint agorafóbia pánikzavarral

29 Epidemiológia - élettartam prevalenciája 2-7 % között - az alacsonyabb iskolázottságú és alacsonyabb szocioökonómiai státuszú nők körében gyakoribb - leggyakoribb kezdete év között és év között van (összefüggések az életciklusok fordulópontjaival?) Pszichológiai magyarázatok Központi folyamat: belső fenyegetettség eltolása Megvéd a szexuális csábítástól Pseudofóbia: hiányzik a biztonságos személy

30 A kognitív struktúrák kialakulásában szerepet játszanak: - gyermekkori szeparációs események - szülők túlféltő, korlátozó attitűdje - szülők visszajelzései a gyermek gyengeségére vagy a fizikaiszociális környezet veszélyességére vonatkozóan autonómia igény dependencia igény Kritikus életszakaszok: kénytelen eltávolodni a protektív személytől aktiválódnak a gyengeséggel kapcsolatos sémák: nem képes szabályozni belső történéseit sem pánik agorafóbia

31 F 40.2 Meghatározott, körülírt fóbiák A. Észrevehető és tartós, túlzott félelem, amelyet egy adott tárgy vagy helyzet jelenléte okoz (pl. repülés, magasság, állatok, injekció, vér látványa). B. Azonnali szorongásos válasz alakul ki (pánikroham). C. A személy felismeri, hogy félelme túlzott vagy ésszerűtlen. D. A személy elkerüli ezeket helyzetet, vagy intenzív szorongással vagy szenvedéssel viseli el. E. Az anticipátoros szorongás kihat a szokványos napi tevékenységre, a tanulmányi vagy munkateljesítményre, a szociális kapcsolatokra. F. 18 év feletti személyekben a tünetek fennállása 6 hónap.

32 Típusok: Állatokkal kapcsolatos: rovarok, férgek Természeti környezettel kapcs.: magasság, vihar (evolúciós) Vér-injekció-sérülés típus (szívritmus lassul, ájulás) Szituációhoz kötött: tömegközlekedés, alagút, híd, lift, repülés Egyéb típus: fulladás, hányás, betegség Kezdet: gyermek és serdülőkorban, családi halmozódás Előfordulás: 5-16%, nők esetében kétszer gyakoribb Pszichológiai magyarázatok: eltolás, kondicionálás Kezelés: kognitív viselkedésterápia deszenzitizáció, relaxáció

33 F 40.1 Szociális fóbia A. Észrevehető és tartós félelem olyan szociális vagy előadói teljesítményt igénylő helyzettől, amelyben a személy mások lehetséges figyelmének van kitéve. Félelem attól, hogy ilyen helyzetben a viselkedése (vagy a szorongás látható jelei) miatt zavarba jöhet vagy megalázó helyzetbe kerülhet. B. Azonnali szorongásos válasz alakul ki (pánikroham). C. A személy felismeri, hogy félelme túlzott vagy ésszerűtlen. D. A személy elkerüli ezeket helyzetet, vagy intenzív szorongással vagy szenvedéssel viseli el. E. Az anticipátoros szorongás kihat a szokványos napi tevékenységre, a tanulmányi vagy munkateljesítményre, a szociális kapcsolatokra.

34 A szociális fóbia típusai Generalizált szociális fóbia Diszkrét, egyszerű szociális fóbia - legtöbb társas helyzetre - kezdet: 11 év körül - erőteljes szorongás - szociális kapcsolatok sérülnek - komorbid depresszió - teljesítményromlás - egy-kétfajta társas helyzetben: pl. nyilvános evés, ivás, lámpaláz - kezdet: átlagosan 22 év - a szorongás alacsonyabb szintű - szociális kapcsolatok nem feltétlenül sérülnek

35 Differenciáldiagnózis Generalizált szociális fóbia elkerülő személyiségzavar Jól szemlélteti az I. tengelyi zavarok és a II. tengelyi személyiségzavarok közötti határ élességének hiányát -mindkettő korai kezdetű és krónikus lefolyású -személyiségzavar: áthatóbban érinti a személyiséget, a szociális gátoltság, a meg nem felelés érzés erőteljesebb, megakadályozza az intim kapcsolatokban való részvételt. - együttjárhat dependens személyiségjegyekkel Szociális fóbia társaságkerülés (pl. dadogás, kézremegés)

36 A szociális fóbia kognitív elmélete (Clark, Wells, Perczel F.) Az átlagos társas helyzetek extrém negatív értékelése Veszélyészlelés Nem fogok tudni megszólalni Mindig érdekesnek kell lennem Ostoba vagyok, Engem senki nem szeret Megjelennek a szorongás affektív, szomatikus, viselkedésbeli tünetei. ÖNFIGYELÉS a szorongásos tünetek felerősödése Biztonsági viselkedések (alkohol, forgatókönyv kitalálása, rejtőzködés, elkerülés, nem tart szemkontaktust) Rövid távon: szorongáscsökkenés, hosszú távon: félelmi válaszok konzerválása

37 Egyetemi prezentáció NAG TESTI TÜNETEK szívdobogás, izzadás, gyomorgörcs, hasmenés AFFEKTIV TÜNETEK intenzív félelem, szorongás VISELKEDÉSES TÜNETEK elkerülés, nem vesz részt a prezentáción

38 Korai élmények Sémák Attitűdök visszahúzódó gyermek volt közösségekben gúnyolták, megalázták 8. osztály - búcsúztató beszéd gimnázium - szorongásos roham Gyenge vagyok. Nem vagyok szerethető. Más vagyok mint a többiek. Szégyenletes, ha az ember gyengeségét mások látják. Ha sokan figyelnek rám, észreveszik gyenge pontjaimat. Ha hibát követek el, kiderül, hogy nem vagyok elég okos. Ha nem hibázom és ezért mások elismernek, boldog vagyok. Kompenzáló stratégia Kritikus helyzet jó tanuló tekintély, segítségnyújtás a társainak egyetemi prezentáció Jelen probléma:

39 A szociális fóbia terápiája autoterapeuták, szorongásoldás: alkohol, drog Gyógyszeres kezelés: SSRI, anxiolitikum A kezelési módszerek hasonló hatása utal a pánik és a szociális fóbia hasonló biológiai meghatározottságára. Pszichoterápia Hatékonyságvizsgálatok alapján: kognitív viselkedésterápia (társas helyzetek téves észlelésének korrekciója, önfigyelés módosítása, biztonsági viselkedések elhagyása, később szociális készségfejlesztés)

40 F 40.1 Generalizált szorongás A. Szélsőséges, csaknem állandó szorongás és aggodalom legalább 6 hónapon keresztül B. Nehezen tudja kontrollálni a szorongást C. Legalább 3 tünet: 1. nyugtalanság, idegesség, felhúzottság érzése. 2. fáradékonyság. 3. koncentrálási zavarok, gondolkodásképtelenség 4. ingerlékenység. 5. izomfeszültség 6. alvászavar. D. Jelentős szenvedést, teljesítményromlást, szociális funkciókárosodást okoznak E. Az anticipátoros szorongás kihat a szokványos napi tevékenységre, a tanulmányi vagy munkateljesítményre, a szociális kapcsolatokra. F. Pánikroham, szociális fóbia, kényszerbetegség, anorexia, hypochondriasis, PTSD kizárható

41 Epidemiológia - egyéves prevalenciája 2-7 % között, nőknél kétszer gyakoribb - elsőfokú rokonoknál: 15% előfordulás genetikai faktor - leggyakoribb kezdete: korai felnőttkorban, a tünetek fokozatosan fejlődnek ki, a páciens nem tudja megjelölni a kezdetet differenciáldiagnosztikai szempont: pánikzavar Komorbiditás: pánikzavar, fóbiák, depresszió, kóros szerhasználat GAD kezelése Farmakoterápia: benzodiazepinek Pszichoterápia: kihívás!!! KVT (túlzott aggodalom), metakognitív terápia ( a szorongásnak haszna van, nem bírom kontrollálni az aggódásomat ) Pszichodinamikus terápiák (tudattalan veszélyek, szeparációs szorongás) Relaxáció

42 F 40.2 Kevert szorongásos és depressziós zavar ( Szorongásos depresszió ) Szorongásos és depressziós tünetek egyaránt előfordulnak Önmagukban nem elégítik ki a diagnosztikai kritériumokat DE! vegetatív tünetek megléte (tremor, palpitáció, gyomorgörcs) legalább átmenetileg! Aggódás vagy nyugtalanság nem elegendő a diagnózishoz BNO-10 ajánlásai: Súlyos szorongás-enyhe depresszió jelölendő: szorongásos z. Súlyos szorongás-súlyos depresszió jelölendő: mindkettő, vagy a depressziót előnyben részesítjük Ha van azonosítható külső stresszor jelölendő: F 43.2Alkalmazkodási zavar

43 Epidemiológia - gyakrabban jelennek meg az alapellátásban mint a pszichiátriai ellátásban - feltételezhetően a teljes populációban magasabb az előfordulási arány - nincs adat: prevalencia, családi halmozódás F kezelése A látszólag enyhe tünetek sokszor nehezen befolyásolhatók Farmakoterápia: individuálisan megválasztott antidepresszánsok és szorongásoldók Pszichoterápia: KVT, pszichodinamikus terápiák, relaxáció

44 Esetrészlet 52 éves férfi, felsőfokú végzettség, harmonikus házasság, 3 felnőtt gyermek Panaszok: túlzott szorongás a köv. területeken: saját és a családtagjai testi egészsége, munkahelyi teljesítmény, szociális kapcsolatok, gyerekeivel való kapcsolata stb. Panaszai 20 éves korában kezdődtek, azóta hullámzóan vannak jelen kb. megterhelő életeseményekhez kapcsolódóan. Munkahelyváltás kapcsán tünetei felerősödtek, alvászavarral küzd, panaszai jelentős diszfunkciót okoznak: nem tud koncentrálni a feladataira, családtagjaival ingerült, ezért bűntudata van. Korábban állandóan figyelte magát és családtagjait, minden enyhe testi panasz intenzitását, gyakoriságát (pl. fél évig köhögési naplót vezetett), sokat járt orvosi vizsgálatokra, semmilyen gyógyszert nem volt hajlandó bevenni a mellékhatásoktól való félelme miatt. Az utóbbi időben inkább kivonta magát a forgalomból, sokat pihent és azon tűnődött, hogy miért ennyire szerencsétlen és miért nem tud flottul megküzdeni az élet nehézségeivel. Ha eg. intézménybe megy és várakozó pácienseket lát, erős szívdobogás tör rá, azonnal leizzad, amikor arra gondol, hogy biztosan valami rossz hírt közöl velük az orvos. Egy éve halogatja a tüdőszűrést. Ha arra gondol, hogy a feleségével bármi történhet, sírni kezd és tudja, hogy azt nem fogja túlélni. Mostanában leginkább a munkahelyi feladatai aggasztják, állandóan arra gondol, hogy valamilyen feladatot nem végez el rendesen, az előbb-utóbb ki fog derülni és beláthatatlan következményei lesznek (munkanélkülivé válik, utcára kerülnek). Gyermeke esküvője kapcsán eszébe jut, hogy sokszor nem támogatta kellőképpen a gyermekeit, biztosan sok hibát vétett a nevelésben, sok negatív mintát mutatott - pl. a sok aggodalmaskodásával, és ennek is meglesznek a negatív következményei a gyermekek későbbi életében. Úgy látszik valamiért ragaszkodom a szorongáshoz, mintha jobban érezném magam ha jól kiaggódom magam ilyenkor nincs bűntudatom, úgy érzem mindent megtettem az ügy érdekében. Persze azt is látom, hogy hová vezet ez az egész, nem tudok leállni, még éjszaka is pörgök és ami a legszörnyűbb, hogy a gyermekeim ezt látják rajtam, állandóan nyugtatgatnak. Érdekes, hogy forró helyzetekben mégis mindig megállom a helyem, amikor hirtelen kell dönteni akkor minden OK, ha azonban a stresszhelyzet elhúzódik és van idő a kb. veszélyek átgondolására nagyon belekerülök a saját szorongásos spirálomba.

45 Irodalom: BECK, A. T., EMERY, G. (1999): A generalizált szorongásos zavar és a pánikbetegség. In: Beck, A. T., Emery, G. : A szorongásos zavarok és fóbiák kognitív szemlélete, Animula, p BNO-10 Zsebkönyv, 1996, Budapest. FRANCES, A., ROSS, R.(2009): DSM-IV-TR esettanulmányok. Lélekben Otthon Kiadó, Budapest. FÜREDI, J.(1998): A pszichiátria magyar kézikönyve. Medicina, Budapest. GABBARD, G., O., BECK, J., S., HOLMES, J. (2005): Oxford Textbook of psychotherapy. Oxford University Press MÓROTZ K., PERCZEL FORINTOS D. (szerk, 2009): Kognitív viselkedésterápia. Medicina, Budapest TRINGER, L.(2004): A pszichiátria tankönyve. Semmelweis Kiadó, Budapest. NÉMETH, A. (2011): A pszichiátria rövidített kézikönyve, Medicina Kiadó, Budapest.