Szédülés élmény. Vestibularis Proprioceptiv Opticus input (afferentatio) nem összehangolt, hanem egymásnak ellentmondó információkat szállít (Büki)

Átírás

1

2 Szédülés élmény Vestibularis Proprioceptiv Opticus input (afferentatio) nem összehangolt, hanem egymásnak ellentmondó információkat szállít (Büki)

3 Formái 1. Vertigo Systemás mozgás-élmény: forgás vagy d lés érzés, minden testhelyzetban megvan, a fejmozgás súlyosbítja 2. Diffuz szédülés (dysequilibrium, lightheadedness Általános egyensúlybizonytalanság, állási vagy járási nehézség, lebegésérzés, közelg ájulásérzés 3. Atypusos, psychogen szédülések A szédülést verifikáló tünetek hiányoznak, a beteget psychés tünetek jellemzik, anxietas, hyperventilatio

4 A szédülés leggyakoribb okai 1. Perifériás Benignus paroxysmalis pozicionális vertigo Vestibularis neuronitis Labyrinthitis Meniére betegség Perilymphaticus fistula 2. Centrális Agytörzsi keringészavar Hátsó scala tumorok Sclerosis multiplex Syringobulbia Arnold - Chiari malformatio Temporalis epilepsia Basilaris migraine 3. Egyéb Kardialis, GI, pszichogén, toxinok, gyógyszerek, anaemia, hypotensio

5 Afferens A szédülés kialakulása Opticus Proprioceptív Vestibularis KIR Efferens Szédülésélmény Szemmozgató izmok Vázizomzat Vegetatív magvak

6 A szédül beteg vizsgálata 1. Anamnesis Mit ért a beteg szédülésen? Mióta tart a szédülés? Id ben változott-e az intenzitása? Forgó jelleg -e? Van-e kísér tünet (hallásromlás, fülzúgás, felfájás, kett slátás, nyelészavar, zsibbadás)? Kiváltó, súlyosbító, enyhít tényez k? Ha epizodikus: az események sorrendje.

7 A szédül beteg vizsgálata 2. Fizikális vizsgálat Spontán nystagmus vizsgálata Positionalis nystagmus vizsgálata Statokinetikus próbák: Romberg helyzet, nehezített Romberg helyzet Vakjárás, csillagjárás Bárány teszt Labyrinthus ingerléses vizsgálatok Kalorikus ingerlés (hideg, meleg víz) Forgatásos ingerlés

8 A beteg szédüléses rosszulléte esetén Spontán nystagmus nincs Statokinetus próbáknál eltérés nincs Spontán nystagmus van Statokinetikus próbáknál eltérés van Hányinger hányás GI betegség Belgyógyászat Mellkasi fájdalom Angina, AMI Kardiol. Verejtékezés, tachycardia Halálfélelem anxietas Pánikroham Pszichiátria Hányinger, hányás, verejtékezés, halálfélelem, anxietas Harmonikus tünetcsoport Hallászavar, fülzúgás Neuronitis vestibularis, Meniére betegség Fülészet Dysharmonikus tünetcsoport Zsibbadás, kett slátás, dysarthria Agytörzsi laesio, keringészavar Neurológia

9 Szédülések felosztása 1. Perifériás harmonikus vestibularis tünetegyüttes a d lés, a félremutatás, a vakjárás iránya és a nystagmus lassú komponensének iránya megegyezik a nystagmus horizontalis v. horizonto-rotatoros lehet, verticalis nem a nystagmus iránya nem változik a tekintés irányának változtatásakor (I. II. III. fokú nystagmus) a fej (test) helyzetének változtatása a tüneteket fokozza gyakori heves vegetativ tünetek (hányás, verejtékezés, sápadtság) halálfélelem jelentkezhet a laesio oldalán csökkent vestibularis ingerelhet ség

10 Szédülések felosztása 2. Centrális dysharmonikus vestibularis tünetegyüttes (de lehet harmonikus is!) a d lés, a félremutatás, a vakjárás iránya és a nystagmus gyors komponensének iránya megegyezik a nystagmus iránya megváltozhat a tekintés irányának változásakor a nystagmus lehet bármilyen irányú, akár disszociált is a szédülésre nem jellemz a forgó jelleg a fej (test) helyzetének változtatása a tüneteket lényegesen nem változtatja lehetnek vegetatív tünetek, de kevésbé súlyosak, mint perifériás laesio esetén egyéb neurológiai tünetek jelentkeznek: kett slátás, dysarthria, dysphagia, zsibbadás, paresis, ataxia stb.

11 A szédül beteg vizsgálata 3. M szeres vizsgálatok Elektronystagmographia Video-oculographia Audiometria BAEP Koponya CT Koponya MR

12 Perifériás szédülések 1. Benignus paroxysmális pozicionális vertigo Leggyakoribb perifériás eredet szédülés Legfeljebb 30 sec-ig tart Mindig meghatározott fejhelyzet provokálja A nystagmus latencia után jelentkezik, állandó irányú, csökken intenzitású, átmeneti Oka: az otolith rendszer féloldali zavara, az otoconia: az utriculusból kicsiny mészkristályok kerülnek - leggyakrabban - a hátsó félkörös ívjáratba és ingerlik a cupula sz reit A pozicionális vertigo nem mindig benignus, és nem mindig perifériás!

13 2. Neuronitis vestibularis Hevenyen kezd d harmonikus vestibularis tünetegyüttes Nincsenek cochlearis tünetek (fülzúgás, hallásvesztés) Az érintett oldalon csökkent kalóriás ingerelhet ség Néhány napig tart, a tünetek kés bb visszatérhetnek

14 2. Neuronitis vestibularis Ok: viralis infectio, vascularis vagy ismeretlen eredet Therápia: 1-3. nap: ágynyugalom, vestibularis szuppresszánsok: diazepam, clonazepam antiemeticum, b folyadék, B vitaminok, antivirális szer(?), corticosteroid (?) 3. naptól: pozíció tréning 3. Labyrinthitis Hasonlít a neuronitis vestibularishoz, de a cochlearis apparátus, a hallás is érintett.

15 4. Menière betegség Clusterekben visszatér rosszullétek Tinnitus Progrediáló halláscsökkenés, amely kezdetben egyoldali 5-30 percig tartó forgó szédülés Heves vegetativ tünetek A fülben nyomásérzés jelentkezhet A hangokat eltorzulva hallja

16 4. Menière betegség Pathogenesis: az endolympha mennyiségének megnövekedése, az endolympha hydropsa Therápia: sószegény diéta, nicotin, alcohol-tilalom, carboanhydraze gátló vízhajtók, betahistine

17 5. Perilymphaticus fistula A fenestra rotunda (hártyás labyrinth) szakadása okozza Halláscsökkenés vertigóval vagy anélkül Barotrauma megel zi (súlyemelés, búvárkodás, orrfúvás)

18 7. Oto- vagy vestibulotoxicitás Aminoglikozidok Steptomycin Antiepileptikumok Szalicilátok Alkohol Szedatívumok Antihisztaminok Antidepresszívumok

19 A szédülések egyéb okai 1. Kinetosis 2. Cervicalis spondylosis 3. Sensoros deprivatio (neuropathia, látáscsökkenés) 4. Anaemia 5. Hypoglycaemia 6. Orthostaticus hypotensio 7. Hyperventilatio