Csontos és hártyás labyrinthus
|
|
- Antal Barta
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Csontos és hártyás labyrinthus Dr. Tóth Zsuzsanna Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet
2 Belső fül-auris interna Elhelyezkedés: A halántékcsont sziklacsonti (os temporale, pars petrosa) részében. Részei: labyrinthus osseus-csontos labyrinthus, labyrinthus membranaceus-hártyás labyrinthus, a nervus vestibulocochlearis végelágazódásai, dúcai. Feladatai: hallás (cochlea, Corti -szerv) egyensúlyozás térbeli orientáció
3 fenestra vestibuli canales semicirculares ossei Labyrinthus osseus nervus cochlearis cochlea vestibulum canales semicirculares sagittal frontal α ~45 α α vestibulum fenestra cochleae cochlea nervus vestibularis nervus vestibulocochlearis meatus acusticus internus promontorium (csiga bázis, dobüreg mediális fala)
4 Bal csontos labyrinthus, oldalnézet recessus ellipticus recessus sphericus c. o.ampullare anterior Canales semicirculares ossei vestibulumból: 1 db crus simplex, 1 db crus commune 3 db crus ampullare. crus osseum commune cupula lateralis crus simplex posterior cochlea basis cochleae fenestra vestibuli fenestra cochleae crus osseum ampullare
5 A vestibulum képletei Maculae cribrosae: superior, media, inferior, lyukacsos területek, n. vestibularis ágai lépnek be; n. utriculoampullaris, n. saccularis, n. ampullaris posterior. recessus ellipticus (Utriculus) recessus sphericus (Sacculus) aqueductus vestibuli recessus cochlearis crista vestibuli pyramis vestibuli Jobb csontos labyrinthus, belső felszín
6 Cochlea : scala vestibuli és tympani összenyilik 2 3/4 fordulat hamulus laminae spiralis Organon spirale (Corti-szerv) lamina spiralis ossea tractus spiralis foraminosus ganglion spirale (bipolaris neuronok) 9mm
7 Cochlea canalis spiralis cochleae m: modiolus: canales longitudinales egy nagyobb, több kisebb járat; erek, n. cochlaris canales spiralis modioli; ganglion spirale m m scala vestibuli * scala tympani * *: perilympha lamina spiralis secundaria (csak basalisan) lamina spiralis ossea tractus spiralis foraminosus-n. cochlearis kilépése (fundus meatus acustici interni) ductus cochlearis (endolympha)
8 Scala media stria vascularis membrana vestibularis (Reissner) scala vestibuli lamina spiralis ossea limbus spiralis scala media duct. cochlearis prominentia spiralis sulcus spiralis internus sulcus spiralis externus idegrostok Corti-szerv membrana basilaris crista spiralis scala tympani ligamentum spirale
9 Labyrinthus membranaceus saccus endolymphaticus ductus endolymphaticus (*) ductus semicircularis anterior canalis semicircularis. ant. dura mater helicotrema aqueductus vestibuli os temporale, pars petrosa ductus cochlearis recessus sphericus amp. recessus ellipticus cecum cupulare ductus reuniens scala vestibuli sacculus amp. ductus semicircularis posterior ductus semic. lateralis canalis semicircularis. lat. scala tympani amp. canalis semicircularis. post. canaliculus cochleae ductus perilymphaticus vena canaliculus cochleae összeköttetés a subarachnoidealis térrel (zsilip) membrana tympani secundaria fenestra cochleae stapes fenestra vestibuli crus ampullare (ampulla membranaceae posterior) crus osseum ampullare
10 Labyrinthus membranaceus saccus endolymphaticus ductus endolymphaticus (*) ductus semicircularis anterior canalis semicircularis. ant. dura mater helicotrema aqueductus vestibuli os temporale, pars petrosa ductus cochlearis recessus sphericus amp. recessus ellipticus cecum cupulare ductus reuniens scala vestibuli sacculus * v. amp. ductus semicircularis posterior ductus semic. lateralis canalis semicircularis. lat. scala tympani amp. canalis semicircularis. post. canaliculus cochleae ductus perilymphaticus vena canaliculus cochleae összeköttetés a subarachnoidealis térrel (zsilip) cecum vestibulare AJNR 18: , May /97/ ductus utriculosaccularis recessus coclearis. v.: vestibulum crus ampullare (ampulla membranaceae posterior) crus osseum ampullare
11 A vestibulum képletei Maculae cribrosae: superior, media, inferior, lyukacsos területek, n. vestibularis ágai lépnek be; n. utriculoampullaris, n. saccularis, n. ampullaris posterior. recessus ellipticus (utriculus) recessus sphericus (sacculus) aqueductus vestibuli (ductus endolymphaticus) crista vestibuli recessus cochlearis (duct cochlearis alapi vége) Jobb csontos labyrinthus, belső felszín
12 Hártyás labyrinthus-érzékhámok, beidegzés, vérellátás crista ampullaris n. utriculoampullaris: n. ampullaris ant. n. ampullaris lat. n. utricularis ganglion vestibulare (Scarpae) superior et inferior-bipolaris neuronok n. vestibularis n. vestibulocochlearis n. cochlearis macula utriculi macula sacculi n. ampullaris posterior vestibularis n. saccularis Vérellátás: a. basilaris a. cochlearis communis a. labyrinthi a. vestibularis anterior v. labyrinthi, (v. aqueductus vestibuli, v. aqueductus cochleae) sinus petrosus inf. sinus sigmoideus
13 Meatus acusticus internus-belső hallójárat canalis facialis (n. facialis) medialis lateralis n. cochlearis tractus spiralis foraminosus area facialis area cochleae area vestibularis superior (n. utriculoampullaris) area vestib. inf. crista transversalis (n. saccularis) foramen singulare (n. ampullaris. post.) fundus meatus acustici interni Jobb meatus acusticus internus, hátsó fal részben elmozdítva.
14 Endo- és perilympha Perilympha: kitölti a csontos labyrinthust a hártyás körül; mechanikai p védelem a periosteum mikroerei termelik fenestra vestibuli fenestra rotunda p e e e p a ductus perilymphaticus - a subarachnoidealis tér az interstitialis folyadékhoz hasonló ion összetételű Endolympha: kitölti a hártyás labyrinthust, a stria vascularis (cochlea), illetve sötét sejtek (d. semic.) termelik ST. SV. a ductus endolymphaticus - dura mater vénás sinusai az intracellularis folyadékhoz hasonló ion összetételű A hangrezgések továbbítása, nyomás kiengyenlítődés: kengyel talpa fenestra vestibuli scala vestibuli perilympha ductus cochlearis és helicotrema scala tympani perilympha fenestra rotunda a membrana tympani secundaria a nyomás hatására kiboltosul ionok: bikarbonát klorid kálium nátrium
15 Az endolympha speciális tulajdonságai elengedhetetlenek az érzékelés szempontjából RMP = 0 mv [K+] = 3 mm endolympha: nagyon magas (150mM) K + és alacsony (1mM) Na + tartalom endocochlearis potenciál (EP): a scala media potenciálja +80mV a scala tympanyhoz képest Az EP-t a stria vascularis hozza létre. Inger hatására az EP révén a K + a gradiens irányában a receptor sejtekbe áramlik (szőrsejt), (120mM K +, -40mV)-depolarizáció Az extrém nagy hajtóerő miatt a halló szőrsejtek inger küszöbe nagyon alacsony. A K+ egy reciklizáló rendszer működése révén visszakerül a stria vascularisba. A folyamat során a szőrsejt ATP-t spórol: K + be- és kiáramlás a koncentráció gradiensnek megfelelő.
16 stria vascularis Stria vascularis az endolympha termelése a ductus cochlearisban ZO ZO GJ potenciál K + konc. NKCC1 GJ epithelialis barrier az endo-és perilympha közt: 1. basalis (B) és intermedier sejtek (I), 2. marginális sejtek (M ), további erősítés zonula occludensekkel kommunikáció- gap junction-ok (GJ) a basalis sejtek és a ligamentum spirale fibroblastok (F) közt intrastrialis tér: ec. folyadék kompartment az intermedier és marginális sejtek közt, kapillárisok endocochlearis potenciál generálása: basalis sejtek KCNJ10 K + csatorna-mutációja: EAST szindróma K + ion koncentráció gradiens keletkezése: M sejtek, Cl - ko-transzport miatt nincs további EP képződés
17 Endolympha keletkezése és K + ion transzport a félkörös ívjáratokban Nincs potenciál, csak K + koncentráció különbség.
18 Vestibularis apparátus 1. Cristae ampullares : ductus semicircularisokban vannak az ampullákban a járatokra nézve harántirányban állnak, a szögsebesség változását érzékelik. 2. Maculae staticae: az utriculusban és a sacculusban vannak egymásra merőleges elhelyezkedésűek, a linerais gyorsulást és a gravitációt érzékelik.
19 A macula felépítése Érzékhám: otolith kristályok fehérje, CaCO 3 otolithmembrán kocsonyás anyag glikoproteinek szőrsejtek apicalis ciliumok, támasztósejtek fogják közre, nem érik el a l. propriát, secunder érzéksejtek: nincs saját axonjuk afferens rostok a ganglion vestibulare sejtek perifériás nyúlványai támasztósejtek szőrsejteket támasztanak és táplálnak, a membrán anyagát termelik lamina reticularis a támasztósejtek felszínei által képzett lemez, zonula occludensek A hártyás labyrinthus fala: Epithelium nem érzékhám, lap- és köbhám sejtek, világos és sötét sejtek lamina basalis lamina propria kötőszövet, erek, idegrostok melanocyták, trabeculák rögzítés a csontos labyrinthushoz
20 A szőrsejtek aktivitási mintázatai Resting impulse frequency Resting impulse frequency Resting impulse frequency Sztereocílium: szőrsejtenként db, nagy mikrobolyhok, nagyság szerinti sorrend, aktinfilamentumok, fimbrin -merevség. Kinocílium: szőrsejtenként 1 db hosszabb csilló, mikrotubulus.
21 A szőrsejtciliumok orientációja - érzékenység minden irányban striola (utriculus) striola kinocilium stereociliumok sacculus A kinociliumok irányultsága: a striola két oldalán ellentétes irányultság, utriculus kinociliumok a striola felé állnak, sacculus- a kinocíliumok elfordulnak a striolától, ez az elrendezés biztosítja a lineáris gyorsulás bármilyen irányú érzékelését.
22 A maculák specifikus ingerei
23 Ingerülettovábbítás, szőrsejtek típusai Szőrsejt: secunder érzéksejt, basalis sejtmag, alatta synaptikus vezikulák (glutamát), somatodendritikus synapsisok a n. vestib. afferensekkel, efferensek; központi moduláció, az érzékenységet változtatják. I. Típusú szőrsejt: II. Típusú szőrsejt: palack alakú, henger alakú, striolahoz közel található, extrastriolaris, kehelyszerű (calyx) kis bouton synapsisok, idegvégződés, 1 szőrsejten több afferens, 1 szőrsejten max 1 afferens, efferensek a sejttesten is efferensek az afferenseken lassabb, dendrite dendrite gyors szignalizáció. zaj-szignál arány jobb
24 A crista ampullaris felépítése keresztmetszet Hasonló a maculához, de nincsenek otolithok és nincs benne striola. A kinociliumok egy irányban állnak.
25 Az endolympha elmozdulása forgás közben
26 A kétoldali félkörös ívjáratok párokat alkotnak
27 Az ampullák összehangolt működése Vestibulo-ocularis reflex (VOR)-reflexes szemmozgás, kép fixálása a mozgó fej ellenére (Szentágothai, Hőgyes) A vestibularis és vizualis bementek diszharmóniája szédülésben nyilvánul meg (pl. tengeri betegség).
28 Bárány-féle kalorikus reakció 1876 Bécs-1936 Uppsala Normál reakció Funkciózavar meleg víz meleg víz Bárány Róbert, Nobel díj 1914 Fülbe hidegebb vizet fecskendezve szédülés és nystagmus jelentkezik. A hőmérsékletváltozás hatására az endolympha elmozdul az ívjáratokban, ez nincs összhangban a vizuális információkkal, ebből erednek a tünetek. Nistagmus iránya, COWS: cold-opposite, warm-same. A reakció hiánya betegségre (pl. gyulladás) utal.
29 Ménière betegség rohamokban jelentkező tüneteggyüttes forgó szédülés esetleg hányás ( ) halláscsökkenés, sőt átmeneti süketség, fülcsengés a rohamok hossza és sűrűsége változó, oka ismeretlen, a nyomás a ductus endolymphaticusban megnő (hydrops)
30 Térbeli dezorientáció Rossz látási viszonyok közt a pilóta hamisan érzékeli a gép helyzetét. Somatogyralis illúziók (ampullák) Coriolis illúzió-fordulás közben a pilóta föl vagy le néz: egyszerre két félkörös ívjárat aktiválódik, a pilóta úgy érzi a gép gurul és elveszti a kontrollt. Bárány szék Lassú dőlés: túl kis szög esetén nem érzékeli a pilóta, hogy bedől. Visszaálláskor úgy érzi ellentétesen dőlt be. Somatogravicus illúziók (maculák) Hirtelen linearis gyorsulás, vagy lassulás miatt a pilóta úgy érzi emelkedés vagy süllyedés történik és ellenkormányoz. lassú dőlés fej-föl illúzió
31
A belsőfül szövettana. Dobó Endre
A belsőfül szövettana Dobó Endre Hallás és egyensúlyozás szerve organum vestibulocochleare (hallás és egyensúlyozás szerve) > részei > apparatus cochlearis (hallószerv) > ductus cochlearis > apparatus
RészletesebbenCsontos és hártyás labyrinthus. dr. Hanics János
Csontos és hártyás labyrinthus dr. Hanics János A belső fül (auris interna) elhelyezkedése Külső fül Középfül Belső fül A belső fül labyrinthus rendszere - Bonyolult egymással folytonosan közlekedő üregrendszer
Részletesebben- otitis, otoscop - audiologia AURIS INTERNA
FÜL / AURIS [L] / OTOS [G], OUS [G] ORGANUM STATO-ACUSTICUM auris externa auris media auris interna - otitis, otoscop - audiologia AURIS INTERNA audire [L] acoustic [G] } hallani LABYRINTHUS 1. egyensúlyozó
RészletesebbenÉrzékszervek gyakorlat. Dr. Puskár Zita (2018)
Érzékszervek gyakorlat Dr. Puskár Zita (2018) Receptor készülékek idegvégződéses receptorok Az érző dúcsejt perifériás nyúlványának vége az az elem, amelyben adott ingerre az ingerület keletkezik. 59#
RészletesebbenI./3. fejezet: A fül anatómiája
I./3. fejezet: A fül anatómiája dr. Szőnyi Magdolna A fül részei a külső a közép és a belső fül. Az előbbi kettő a környezeti hangok felfogásában és átvitelében játszik szerepet, míg az utóbbi a hangingereket
RészletesebbenA belső fül. A belső fül érzékszervei
A belső fül A belső fül érzékszervei 2/14 belsőfül: egyensúlyozás és hallás érzékszerve a sziklacsontban lévő labirintusban találhatók az első proprioceptor, a második exteroceptor mindkettőben szőrsejtek:
RészletesebbenA mozgatórendszer élettana 2. Az agytörzs és a vestibularis rendszer
A mozgatórendszer élettana 2. Az agytörzs és a vestibularis rendszer Prof. Kéri Szabolcs Szegedi Tudományegyetem, ÁOK, 2019 Leszálló pályák eredete: Cortex Agytörzs Cortex Agytörzs Leszálló pályák Kérgi
RészletesebbenIntelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz. Az érzékelés alapfogalmai
Intelligens Rendszerek Elmélete dr. Kutor László Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/ire.html Login név: ire jelszó: IRE07 IRE 2/1 Az érzékelés
RészletesebbenA környéki (perifériás) idegrendszer
A környéki (perifériás) idegrendszer A testet behálózó neurális struktúrák (idegek, dúcok) összessége. Eredet szerint: enterális idegrendszer 31 pár gerincvelői ideg 12 pár agyideg Ellátási terület alapján:
RészletesebbenAz újszülöttek hallásszűréséről /Alapkutatástól a napi gyakorlatig/
Az újszülöttek hallásszűréséről /Alapkutatástól a napi gyakorlatig/ Dr. Subicz Imre; Dr. Borkó Rezső Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház Fül-orr-gégészeti és Szájsebészeti Osztály, Audiológia
RészletesebbenÉrzékszervek. Dr. Puskár Zita
Érzékszervek Dr. Puskár Zita EÜINF 2018 Érzékelés - válaszreakciók Központi idegrendszer somatosensoros afferens viscerosensoros afferens visceromotoros efferens somatomotoros efferens receptor effector
RészletesebbenAz érzékszervek (organa sensuum)
Az érzékszervek (organa sensuum) Látószerv (organum visus) Szemgolyó (bulbus oculi vagy oculus) A szemgolyó majdnem gömb alakú test, a csontos szemüregben (orbita) helyezkedik el. Leghosszabb a nyílirányú
RészletesebbenAbelső fül. A belső fül érzékszervei
Abelső fül A belső fül érzékszervei 2/25 belsőfül: egyensúlyozás és hallás érzékszerve a sziklacsontban lévő labirintusban találhatók az első proprioceptor, a második exteroceptor mindkettőben hasonló
RészletesebbenCsapok és pálcikák. Hogyan mûködik? A RETINÁTÓL AZ AGYIG
A RETINÁTÓL AZ AGYIG Hogyan mûködik? Csapok és pálcikák szem átlátszó belsô folyadékainak köszönhetôen kialakul a tárgyak képe a retinán. A fényérzékeny sejtek egy meghatározott fényingert kapnak, amely
RészletesebbenSzédülés élmény. Vestibularis Proprioceptiv Opticus input (afferentatio) nem összehangolt, hanem egymásnak ellentmondó információkat szállít (Büki)
Szédülés élmény Vestibularis Proprioceptiv Opticus input (afferentatio) nem összehangolt, hanem egymásnak ellentmondó információkat szállít (Büki) Formái 1. Vertigo Systemás mozgás-élmény: forgás vagy
RészletesebbenA vestibuláris rendszer plaszticitása. Bencze János. Debrecen
A vestibuláris rendszer plaszticitása Bencze János I Debrecen 2013 Összefoglalás A dolgozat a központi idegrendszer plaszticitásával foglalkozik, amely megértése nélkülözhetetlen, hiszen napjainkban egyre
RészletesebbenVesztibuláris rendszer, vesztibuláris vizsgálatok. Dr. Bencsik Beáta
Vesztibuláris rendszer, vesztibuláris vizsgálatok Dr. Bencsik Beáta Otoneurológia fogalma oto = fül, neuro = idegrendszer Az otoneurológia az egyensúlyozó szervrendszer vizsgálatával és betegségeinek kezelésével
RészletesebbenA hallás finom szabályozása: lassú motilis válasz és elektromotilitás a külsı szırsejtekben
Egyetemi Doktori (Ph.D.) értekezés A hallás finom szabályozása: lassú motilis válasz és elektromotilitás a külsı szırsejtekben Dr. Borkó Rezsı DEBRECENI EGYETEM Orvos- és Egészségtudományi Centrum Fül-Orr-Gégészeti
RészletesebbenSZAGLÁS 2
AZ ÉRZÉKELÉS BIOLÓGIÁJA 1 SZAGLÁS 2 ÍZLELÉS 3 HALLÁS 4 ÉRINTÉS EGYENSÚLY 5 FÁJDALOM 6 túl az emberi érzékelésen 7 HOGYAN ALAKÍTJÁK ÁT A RECEPTOR SEJTEK A KÜLÖNBÖZŐ STIMULUSOKAT AKCIÓS POTENCIÁLLÁ? HOGYAN
RészletesebbenSzédülés. Magyar Tünde
Szédülés Magyar Tünde Szédülés A szédülés, mint forgó álmodozás (Schaffer) A szédülésen az objektív és szubjektív térviszonyok közötti diszkrepanciát értjük (Horányi) Szédülés élmény Vestibularis Proprioceptiv
RészletesebbenViscerocranium, orbita, cavum nasi. Dr. Katz Sándor Ph.D.
Viscerocranium, orbita, cavum nasi Dr. Katz Sándor Ph.D. Cranium Cerebrocranium= Neurocranium Os frontale Os sphenoidale Os temporale Os parietale Os occipitale Viscerocranium Os nasale Os lacrimale Os
RészletesebbenTamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor. László Tamás MD
Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor László Tamás MD A hang, intenzitásától függően előidézhet Adaptációt, élettani jelenség a 70dB és annál
RészletesebbenA SZEM MOZGÁSAI Dr. Székely Andrea Dorottya
A SZEM MOZGÁSAI Dr. Székely Andrea Dorottya Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet Semmelweis Egyetem Budapest SZEMMOZGÁSOK KOORDINÁCIÓJA VAGINA BULBI Jacques-René TENON (1724-1816) VAGINA BULBI (Tenon-tok)
RészletesebbenNYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT TTMK, BIOLÓGIA INTÉZET ÁLLATTANI TANSZÉK AZ ÁLLATI SZÖVETEK (ALAPSZÖVETTAN) Írta:
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT TTMK, BIOLÓGIA INTÉZET ÁLLATTANI TANSZÉK AZ ÁLLATI SZÖVETEK (ALAPSZÖVETTAN) Írta: Dr. Kovács Zsolt Negyedik, javított, bővített kiadás Szombathely
RészletesebbenEGYETEMI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
EGYETEMI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Halláscsökkenést okozó belső fül elváltozások vizsgálata és rehabilitációja humán beteganyagon és állatkísérletes modellen Dr. Bakó Péter PTE KK Fül-Orr-Gégészeti
RészletesebbenA koponyacsontok által határolt üregek, térségek és azok összeköttetései
A koponyacsontok által határolt üregek, térségek és azok összeköttetései Orbita; Cavum nasi; Cavum oris; ; Fossa infratemporalis; Fossa pterygopalatina Dr. Czigner Andrea egyetemi adjunktus SZTE ÁOK Anatómiai,
RészletesebbenGerincesek látószervei:
Érzékszervek Gerincesek látószervei: Laterális szemek: Prosencephalonból fejlődnek Föld felszín közelében végbemenő mozgások, tárgyak érzékelése Fejtetői fényérzékelő szervek: Diencephalon tetőlemezéből
Részletesebbena. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza meg: 1. Koncentráció
RészletesebbenSántha Péter
A szomatomotoros rendszer élettani vonatkozásai Agytörzsi integráció és a vesztibuláris rendszer A motoros agy kéreg és a bazális ganglionok/kisagyi szabályozó körök (Tanulási támpontok: 77-78) Sántha
RészletesebbenXII./1. fejezet: A fül daganata
XII./1. fejezet: A fül daganata XII./1.1. A külső fül daganatai XII./1.1.1. Praecancerosisok Cornu cutaneum Rendszerint idősebb egyének fülkagylóján képződik. 1. kép: Cornu cutaneum Keratoma senile Rendszerint
RészletesebbenPhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.
PhD vizsgakérdések 2012. április 11 1 Mi a szerepe a corpus geniculatum lateralé-nak a látásban? Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.
RészletesebbenEgy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza
RészletesebbenKÖZÉP- ÉS BELSŐFÜL TRAUMÁK
KÖZÉP- ÉS BELSŐFÜL TRAUMÁK Karosi Tamás B-A-Z Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház, Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Osztály, Miskolc Anatómia Dobhártya Dobhártya sérülések Általános jellemzők:
RészletesebbenIntelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz
Intelligens Rendszerek Elmélete Dr. Kutor László Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/ire.html Login név: ire jelszó: IRE07 IRE 2/1 A természetes
Részletesebben! Belső fül! Anatómia! Anatómia coronalis (P-A)! Anatómia! Anatómia! meatus acusticus internus! VII! vest. sup.! Ant! Post! vest. inf.!
17. 05. 21. Belső fül Anatómia Anatómia coronalis (P-A) Anatómia Anatómia meatus acusticus internus VII vest. sup. Ant cochlearis Post vest. inf. 1 17. 05. 21. Anatómia coronalis (P-A) Vizsgálati technika/protokoll
RészletesebbenA középfül anatómiája és funkciója. dr. Polony Gábor Semmelweis Egyetem, Fül-Orr-Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika
A középfül anatómiája és funkciója dr. Polony Gábor Semmelweis Egyetem, Fül-Orr-Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika 2017.09.19. Szakvizsga előkészítő tanfolyam, Pécs 2 A középfül szerepe A vízi környezetből
RészletesebbenElektronmikroszkópos képek gyűjteménye az ÁOK-s hallgatók részére
Prof. Dr. Röhlich Pál Dr. L. Kiss Anna Dr. H.-inkó Krisztina Elektronmikroszkópos képek gyűjteménye az ÁOK-s hallgatók részére Semmelweis Egyetem, Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet ny n N L
RészletesebbenHALLÁS ÉS EGYENSÚLYÉRZÉKELÉS. Szerkesztette Vizkievicz András
HALLÁS ÉS EGYENSÚLYÉRZÉKELÉS Szerkesztette Vizkievicz András 1 Vizsgakövetelmények Ismerje föl rajzon a külső-, a közép- és a belső fül részeit. Értse a dobhártya és a hallócsontocskák működését, a szabályozás
RészletesebbenA HALLÁS ÉLETTANA. Dr. Kékesi Gabriella SZTE ÁOK Élettani Intézet. 74. Hallás: a külső-, közép és belsőfül működése. Hallásvizsgálatok.
A HALLÁS ÉLETTANA Dr. Kékesi Gabriella SZTE ÁOK Élettani Intézet 74. Hallás: a külső-, közép és belsőfül működése. Hallásvizsgálatok. Hallópálya Ismertesse az alábbi fogalmakat: alaphang, zenei hang, zaj,
RészletesebbenFül-Orr Gégészeti Mozaik Sziklacsont disszekciós laboratórium
TÁMOP4.1.1.C-13/1/KONV-2014-0001 Az élettudományi-klinikai felsőoktatás gyakorlatorientált és hallgatóbarát korszerűsítése a vidéki képzőhelyek nemzetközi versenyképességének erősítésére" Orr-Fül-Gégészeti
RészletesebbenEredmény: 0/199 azaz 0%
Szervezettan2 (gyak_zh_3) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2019-03-03 21:06:30 : Felhasznált idő 00:00:09 Név: Minta Diák Eredmény: 0/199 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen szervet/struktúrát ábrázol
RészletesebbenEpitheliális transzport
Biológus Bsc. Sejtélettan II. Epitheliális transzport Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet 2010. 11. 05. Transzport szempontjából szimmetrikus és aszimmetrikus sejtek Szimmetrikus sejtek: - nincs
RészletesebbenSáry Gyula SZTE ÁOK Élettani Intézet
A szenzoros transzdukció celluláris alapjai: a szenzoros inger neurális aktivitás összefüggés általános törvényszerűségei, a szenzoros (generátor) potenciál keletkezése különböző szenzoros modalitásokban,
RészletesebbenPre- és postnatális változások az emberi dobüregben
Pre- és postnatális változások az emberi dobüregben Dr. Tóth Miklós Semmelweis Egyetem Molekuláris orvostudományok (multidiszciplináris orvostudományok) Embryológia, elméleti, kísérletes és klinikai fejlődésbiológia
RészletesebbenEmésztőrendszer szövettana IV. Harkai Anikó
Emésztőrendszer szövettana IV. Harkai Anikó Máj szövettana Lobus sinister Ligamentum falciforme hepatis Arteria hepatica propria Vena cava inferior Vena portae portális triász Lobus dexter lobulus hepatis
RészletesebbenSemmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet. Orvosi képalkotó eljárások. Abdomen
Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet Orvosi képalkotó eljárások Abdomen Abdomen, axialis CT felvétel / 1. 1. Linea alba 2. Rectus hüvely/m. rectus abdominis 3. Costa 4. Hepar
RészletesebbenDebreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet
Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása Panyi György www.biophys.dote.hu Mesterséges membránok
RészletesebbenMembránpotenciál, akciós potenciál
A nyugalmi membránpotenciál Membránpotenciál, akciós potenciál Fizika-Biofizika 2015.november 3. Nyugalomban valamennyi sejt belseje negatív a külső felszínhez képest: negatív nyugalmi potenciál (Em: -30
RészletesebbenÉrzőműködés II. (látás, hallás, kémiai érzékelés)
Érzőműködés II. (látás, hallás, kémiai érzékelés) A szem felépítése, a látás folyamata a szem izmai a szemgolyó helyzetének változtatására lencsét mozgató sugárizmok a szemlencse domborulatának kialakítására
RészletesebbenAz egyensúlyszabályzás anatómiája, élettana és patofiziológiája. Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28.
Az egyensúlyszabályzás anatómiája, élettana és patofiziológiája Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28. Vesztibuláris rendszer neurofiziológiája: 5 alap szenzoros észlelés (Arisztotelész): 1. látás, 2.
RészletesebbenIntelligens Rendszerek Elmélete IRE 2/45/1
Intelligens Rendszerek Elmélete 2 IRE 2/45/1 Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz http://uni-obuda.hu/users/kutor/ IRE 2/45/2 A természetes idegi hálózatok specializáltak A hálózat
RészletesebbenPhD (doktori) értekezés. AZ OLIVOCOCHLEÁRIS RENDSZER ÉS A HALLÓPÁLYA ANATÓMIÁJÁRÓL SZERZETT ÚJABB ISMERETEK Dr. Horváth Miklós
PhD (doktori) értekezés AZ OLIVOCOCHLEÁRIS RENDSZER ÉS A HALLÓPÁLYA ANATÓMIÁJÁRÓL SZERZETT ÚJABB ISMERETEK Dr. Horváth Miklós Témavezetok: Prof. Dr. Palkovits Miklós és Prof. Dr. Ribári Ottó Semmelweis
RészletesebbenAz ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika
Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika Panyi György 2014. November 12. Mesterséges membránok ionok számára átjárhatatlanok Iontranszport a membránon keresztül:
RészletesebbenANATÓMIA KOLLOKVIUMI TÉTELEK II. ÉVFOLYAM 2010/2011. TANÉV 1. FÉLÉV
Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézete Igazgató: Dr. Mihály András egyetemi tanár 6724 Szeged, Kossuth L. sgt. 40. Telefon: (62)-545-665 6701
RészletesebbenSejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet
Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet Sejtmozgás -amőboid - csillós - kontrakció Sejt adhézió -sejt-ecm -sejt-sejt MOZGÁS A sejtmozgás
RészletesebbenÉrzékszervek biofizikája: Látás, hallás f t k. K k T t Dr. Kengyel András. Biológus elıadás, 2010 Október 19.
Biológus elıadás, 2010 Október 19. Fény Transzverzális elektromágneses hullám Érzékszervek biofizikája: 800 nm 400 nm Látás, hallás Dr. Kengyel András Infravörös: áthatol a retinán, nem hozza ingerületbe
RészletesebbenA fül radiológiai anatómiája, vizsgáló eljárások a fülészetben
A fül radiológiai anatómiája, vizsgáló eljárások a fülészetben dr. Molnár Krisztián PTE Radiológiai Klinikai, Fej-nyaki diagnosztikai munkacsoport Pécsi Diagnosztikai Központ ICONOMIX Kft. Modalitások
RészletesebbenII. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM
II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM Mit tanulunk? Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetı felépítésével. Hallunk az idegrendszer
RészletesebbenAZ ELŐADÁS CÍME. Stromájer Gábor Pál
AZ ELŐADÁS CÍME Stromájer Gábor Pál 2 Idegrendszer Az idegrendszer felosztása Anatómiai felosztás Központi idegrendszer: Agyvelő Gerincvelő Környéki idegrendszer: Gerincvelői idegek Agyidegek Perifériás
RészletesebbenEgy idegsejt működése
2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán
Részletesebben4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, 2009. jan. 6. Villamosmérnöki és Informatikai Kar Semmelweis Egyetem Budapest Egészségügyi Mérnök Mesterképzés Felvételi kérdések orvosi élettanból
RészletesebbenSystema digestorium
Systema digestorium 1 2016 Cavitas oris Lateralis fal Bucca (orca) Nares Palatum durum Palatum molle Palatum molle Rima oris Cavitas oris Larynx Szájfenék, nyelv és egyéb lágyrészek Trachea Oesophagus
RészletesebbenNEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2013
NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2013 LOKALIZÁCIÓS ALAPSÉMA Tünetek Centrális Perifériás Agy Gerincvelő Ideg Izom ANAMNÉZIS, FIZIKÁLIS VIZSGÁLAT Anamnézis (kezesség) Jelen
RészletesebbenÉrzőműködések. A pszichológia biológiai alapjai II előadás
Érzőműködések A pszichológia biológiai alapjai II. 5.-6. előadás Érzékelés az ember az öt érzékszervével (látó-, halló-, tapintó-, szaglóés ízérzékelő rendszer) szoros kapcsolatban áll a környezetével
RészletesebbenA FELNŐTT LAKOSSÁG 17 %-át ÉRINTI
dr. Barkóczy Judit A FELNŐTT LAKOSSÁG 17 %-át ÉRINTI Megoszlás: perifériás vestibulopathia 50 % psychogen szédülés 10-15 % centrális okok: 10-15 % belgyógyászati betegségek:10-13 % ismeretlen eredetű 4-5
RészletesebbenLujber László és a. szerző engedélyé. Kálmán Judit 2013.07.11. OTOGÉN SZÖVŐDMÉNYEK
OTOGÉN SZÖVŐDMÉNYEK Kálmán Judit 2013.07.11. CSOPORTOSÍTÁS Intratemporalis Intracranialis Exocranialis Mastoiditis Sinusphlebitis et thrombosis Retroauricularis a. Petrositis Epiduralis abscessus Praeauricularis
RészletesebbenIntelligens Rendszerek Elmélete
Intelligens Rendszerek Elmélete 2 Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz http://uni-obuda.hu/users/kutor/ IRE 2/45/1 IRE 2/45/2 A természetes idegi hálózatok specializáltak A hálózat
RészletesebbenAz egyensúlyozó rendszer agytörzsi neuronhálózatainak morfológiai vizsgálata
Egyetemi doktori (Ph.D.) értekezés Az egyensúlyozó rendszer agytörzsi neuronhálózatainak morfológiai vizsgálata Dr. Deák Ádám DEBRECENI EGYETEM KLINIKAI ORVOSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Debrecen, 2010 Tartalomjegyzék
RészletesebbenOrrüreg, orrmelléküregek, nasopharynx, gége
Orrüreg, orrmelléküregek, nasopharynx, gége Bonctermi összefoglaló Dr. Szigeti Csaba SZTE ÁOK Anatómiai, Szövet- és Fejlıdéstani Intézet Szeged, 2014 A B A. hiatus semilunaris(1), cellulae ethmoidales
RészletesebbenHallás Bódis Emőke november 19.
Néhány szó a hangról A nyomás oszcillálása A hang egy 3D-s longitudinális hullám, amely rugalmas közegben terjed! Hallás Bódis Emőke 2014. november 19. 1. Időbeli periodicitás: Periódusidő (T, s) Frekvencia
RészletesebbenÉrzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Receptor felépítése. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?
külső, belső környezet ei Érzékelési folyamat szereplői Az érzékelés biofizikájának alapjai specifikus transzducer központi idegrendszer Az jellemzői Receptor felépítése MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? Magasabb
RészletesebbenÉrzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?
külső, belső környezet ei Érzékelési folyamat szereplői Az érzékelés biofizikájának alapjai specifikus transzducer központi idegrendszer Az jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? Magasabb szintű kódolás
RészletesebbenAz elért eredmények ismertetése 1. Csirkeembriók gerincvelő telepeiben kimutattuk, hogy az extracellularis matrix (ECM) egyik organizátor molekulája,
Az elért eredmények ismertetése 1. Csirkeembriók gerincvelő telepeiben kimutattuk, hogy az extracellularis matrix (ECM) egyik organizátor molekulája, a hyaluronsav (HA) elsősorban a postmitotikus állapot
RészletesebbenÉRZÉKSZERVEK RENDSZERE (ORGANA SENSUUM)
ÉRZÉKSZERVEK RENDSZERE (ORGANA SENSUUM) külső és belső fizikai, kémiai és biológiai ingereket felvevő és átalakító készülékek az érzékszerveket több egymáshoz hasonló, speciális ingerfelvevő (receptor)
RészletesebbenHámszövet, mirigyhám. Dr. Katz Sándor Ph.D.
Hámszövet, mirigyhám Dr. Katz Sándor Ph.D. HÁMSZÖVET A hámsejtek a bazális membránon helyezkednek el. Oldalai: bazális, laterális és apikális. HÁMSZÖVET Szorosan egymás mellett helyezkednek el és speciális
RészletesebbenIdegrendszer és Mozgás
Idegrendszer és Mozgás Dr. Smudla Anikó ÁOK Egészségügyi Ügyvitelszervezői Szak 2012. november 16. Vizsga tételek Az idegrendszer anatómiai, funkcionális felosztása A vegetatív idegrendszer Az agyhalál
RészletesebbenIII./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia. III./2.2.1.: Anatómiai alapok
III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia Ez az anyagrész az önálló fejfájások pathomechanizmusát foglalja össze. A tüneti fejfájások kóreredetét terjedelmi okokból nem tárgyaljuk. III./2.2.1.: Anatómiai
Részletesebben2ea Légzési és kiválasztási rendszer szövettana
2ea Légzési és kiválasztási rendszer szövettana Légzőrendszer Orrüreg szövettani képe Szaglóhám nyálkatermelő kehely sejtekkel Bowman mirigy támasztó sejtek a hám felületén szaglósejtek mélyebben Egér
RészletesebbenVesztibuláris rendellenességek gyermekkorban
Vesztibuláris rendellenességek gyermekkorban (Bower-Croton, 1995) 7 793 gyerekből 34 érintett 34 = 0? A rendellenesség a vesztibuláris rendszer bármely szintjén felléphet Lehet: veleszületett, szerzett
RészletesebbenÉrzékelés és észlelés
Érzékelés és észlelés A homeosztázis a külvilágból és a szervezetből érkező információkra adott motoros, hormonális stb. válaszreakciókon keresztül valósul meg. A belső és a külső környezet állapotát és
Részletesebben2ea Légzési és kiválasztási rendszer szövettana
2ea Légzési és kiválasztási rendszer szövettana Légzőrendszer Orrüreg szövettani képe Szaglóhám nyálkatermelő kehely sejtekkel Bowman mirigy támasztó sejtek a hám felületén szaglósejtek mélyebben Egér
RészletesebbenKERINGÉS, LÉGZÉS. Fejesné Bakos Mónika egyetemi tanársegéd
KERINGÉS, LÉGZÉS Fejesné Bakos Mónika egyetemi tanársegéd Az erek általános felépítése Tunica intima: Endothel sejtek rétege, alatta lamina basalis. Subendothel réteg : laza rostos kötőszövet, valamint
RészletesebbenA centriólum és a sejtek mozgási organellumai
A centriólum A centriólum és a sejtek mozgási organellumai Egysejtű eukarióta sejtekben,soksejtű állatok sejtjeiben 9x3-triplet A,B és C tubulus alegységek hengerpalástszerű helyezkedéssel Hossza 0,3mm
RészletesebbenLujber László és a szerző engedélyé
SZÉDÜLÉSES KÓRKÉPEK, ENG A KLINIKAI GYAKORLATBAN dr. NÉMETH ADRIENN HALLÁS Hangvilla Szubjektív: audiológiai vizsgálatok: küszöb és küszöb feletti vizsgálatok Objektív: OAE, BERA, CERA, ASSR, VEMP Stapedius
RészletesebbenNOE Egészségközpont Katona Erzsébet dr 2015-03-21
NOE Egészségközpont Katona Erzsébet dr 2015-03-21 Korai detekció, korai ellátás kritikus a beszéd, nyelv és kognitív fejlődés szempontjából Klasszifikáció Típus Mérték Konfiguráció Keletkezés időpontja
RészletesebbenNÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYEK KÁLIUM TÁPLÁLKOZÁSÁNAK GENETIKAI ALAPJAI előadás áttekintése A kálium szerepe a növényi szervek felépítésében
RészletesebbenSzédüléssel járó kórképek differenciáldiagnosztikája a háziorvosi rendelőben. Komoly Sámuel egyetemi tanár PTE KK Neurológiai Klinika
Szédüléssel járó kórképek differenciáldiagnosztikája a háziorvosi rendelőben Komoly Sámuel egyetemi tanár TE KK Neurológiai Klinika szédülés nem-forgó forgó-vertigo szédülés nem-forgó Belgyógyászati bajok,
RészletesebbenMembránpotenciál. Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál
Membránpotenciál Vig Andrea 2014.10.29. Nyugalmi membránpotenciál http://quizlet.com/8062024/ap-11-nervous-system-part-5-electrical-flash-cards/ Akciós potenciál http://cognitiveconsonance.info/2013/03/21/neuroscience-the-action-potential/
RészletesebbenPre- és postnatális változások az emberi dobüregben
Pre- és postnatális változások az emberi dobüregben Doktori értekezés Dr. Tóth Miklós Semmelweis Egyetem Molekuláris orvostudományok (multidiszciplináris orvostudományok) Embryológia, elméleti, kísérletes
RészletesebbenKISAGYI NEUROANATÓMIA okt. 25.
KISAGYI NEUROANATÓMIA 2012. okt. 25. Cisterna quadrigeminalis Cisterna cerebellomedullaris Cisterna quadrigeminalis AGYTÖRZS ÉS S KISAGY SAGITTALIS METSZETE (Weigert-féle myelin festés) s) ARBOR VITAE
RészletesebbenA zajmérésekkel együtt elvégzett hallásvizsgálatok, azok eredményei
A zajmérésekkel együtt elvégzett hallásvizsgálatok, azok eredményei Dr. Gáborján Anita 2016. november 10. Semmelweis Egyetem, Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika Gyermekeknek szóló rendezvények
RészletesebbenSzédülés: a neurológia a fülészet és a pszichiátria határterületi problémája. Komoly Sámuel PTE Neurológiai Klinika www.cnsc.hu
Szédülés: a neurológia a fülészet és a pszichiátria határterületi problémája Komoly Sámuel PTE Neurológiai Klinika www.cnsc.hu SZÉDÜLÉS (szédülékenység, vertigo együtt) a szédülés a fájdalom után a leggyakoribb
RészletesebbenHalláscsökkenést okozó belső fül elváltozások vizsgálata és rehabilitációja humán beteganyagon és állatkísérletes modellen
Halláscsökkenést okozó belső fül elváltozások vizsgálata és rehabilitációja humán beteganyagon és állatkísérletes modellen Doktori (PhD) értekezés Dr. Bakó Péter PTE KK Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti
RészletesebbenKoponya - cranium. Agykoponya - neurocranium. Arckoponya - viscerocranium. Koponyatető calvaria Koponyaalap basis cranii
Cranium Agykoponya - neurocranium Koponyatető calvaria Koponyaalap basis cranii Arckoponya - viscerocranium Szemgödör orbita Orrüreg cavum nasi Szájüreg cavum oris Koponya - cranium norma frontalis norma
RészletesebbenEGYETEMI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Dr. Liktor Balázs
EGYETEMI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Dr. Liktor Balázs ÚJ MEGFIGYELÉSEK AZ OTOSCLEROSISOS CSONTÁTÉPÜLÉS MOLEKULÁRIS BIOLÓGIAI- ÉS GENETIKAI HÁTTERÉNEK MEGISMERÉSÉHEZ Témavezető: Dr. Karosi Tamás PhD DEBRECENI
Részletesebben1. Mi jellemző a connexin fehérjékre?
Sejtbiológia ea (zh2) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2019-02-25 20:35:53 : Felhasznált idő 00:01:02 Név: Minta Diák Eredmény: 0/121 azaz 0% Kijelentkezés 1. Mi jellemző a connexin fehérjékre? (1.1)
RészletesebbenSzövettan (Histologia) Sály Péter Saly.Peter@mkk.szie.hu
Szövettan (Histologia) Sály Péter Saly.Peter@mkk.szie.hu Bevezetés Szövet (tela): speciális szerkezetű, meghatározott funkciók ellátására differenciálódott, azonos eredetű (azonos csíralemezből fejlődő)
RészletesebbenAZ IDEGSZÖVET Halasy Katalin
1 AZ IDEGSZÖVET Halasy Katalin Az idegszövet elektromos impulzusok generálására és gyors továbbítására specializálódott szövetféleség, idegsejtekből és gliasejtekből épül fel. Az egyedfejlődés során a
RészletesebbenPatkány nucleus cochlearis dorsalis szemcse- és Purkinjeszerű sejtjeinek vizsgálata képalkotó és elektrofiziológiai módszerek kombinált alkalmazásával
EGYETEMI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Patkány nucleus cochlearis dorsalis szemcse- és Purkinjeszerű sejtjeinek vizsgálata képalkotó és elektrofiziológiai módszerek kombinált alkalmazásával Kőszeghy Áron Témavezető:
RészletesebbenSEJT,SZÖVET,SZERV BIOLÓGIAI ÖSSZEFOGLALÓ KURZUS 6. HÉT. Kun Lídia Semmelweis Egyetem, Genetika, Sejt és Immunbiológiai Intézet
SEJT,SZÖVET,SZERV BIOLÓGIAI ÖSSZEFOGLALÓ KURZUS 6. HÉT Kun Lídia Semmelweis Egyetem, Genetika, Sejt és Immunbiológiai Intézet Egy eukarióta sejt általában Kompartmentalizáció = különböző sejtfolyamatok
Részletesebben