Abelső fül. A belső fül érzékszervei
|
|
- Tivadar Kozma
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Abelső fül A belső fül érzékszervei 2/25 belsőfül: egyensúlyozás és hallás érzékszerve a sziklacsontban lévő labirintusban találhatók az első proprioceptor, a második exteroceptor mindkettőben hasonló felépítésű szőrsejtek, de: egyensúlyszervben sztereociliumok és egy kinocilium hallószervben csak sztereociliumok vannak a sejteken szőrsejtek másodlagos érzéksejtek a szőrsejtek mellett támasztósejtek - szoros illeszkedés - perilimfa és endolimfa elválasztása perilimfa extracelluláris tér, sok Na +, kevés K + endolimfa transzcelluláris, sok K +, kevés Na + az endolimfa +80 mv a perilimfához képest a sejtek belseje -150 mv az endolimfához képest sztereociliumok tetején mechanoszenzitív K + csatornák, 10-15% nyitva - 90 Hz az alapfrekvencia irányfüggően változik 1
2 A szőrsejt felépítése 3/25 endolimfa sok K + tip-link bazális kapcsolat K + sztereocilium + 80 mv kinocilium támasztó sejt aktin - 70 mv szőrsejt transzmitter Na + K + támasztó sejt ATP perilimfa sok Na + Ca + K + Na mv A szőrsejtek ciliumai 4/25 Eckert: Animal Physiology, W.H.Freeman and Co., N.Y.,2002, Fig
3 Az egyensúlyszerv I. 5/25 két része van: 3 félkörös ívjárat szöggyorsulás érzékelése utriculus (tömlőcske), sacculus (zsákocska) fej helyzetének, ill. a lineáris gyorsulásnak az érzékelése az ívjáratok egymásra kb. merőlegesek a vízszintes kb szögben felfelé mutat, a két függőleges a középvonallal 41, ill. 56 szöget zár be egyik végén ampulla, benne crista ampullaris a szőrsejtekkel, rajta cupula, ami gyakorlatilag lezárja az endolimfa útját a kinociliumok azonosan orientáltak, vagyis a szőrsejt azonos oldalán helyezkednek el egy-egy ampullában az ívjáratok párosával azonos síkban vannak komplementer párokat alkotnak, ha az egyik serkentődik, másik gátlódik Az egyensúlyszerv II. 6/25 az utriculusban és a sacculusban a szőrsejtek a maculákban tömörülnek utriculusban vízszintes, a sacculusban függőleges a macula szőrsejteken otolitmembrán, rajta otolitkristályok a maculákban a kinociliumok egy képzeletbeli vonal, striola felé (utriculus), vagy attól elfelé (sacculus) néznek adott fejhelyzet adott kisülési mintázat a fejhelyzet megváltozásán kívül lineáris gyorsulást is érzékeli: lift az elsődleges érzőneuronok a ggl. vestibulareban innen az agytörzs négy vesztibuláris magjába fut az ingerület 3
4 A vesztibuláris központok 7/25 Deiters-féle mag (nucl. vestibularis lateralis) erőteljes, tónusos serkentő hatás a gerincvelő motoneuronjain tractus vestibulospinalis lateralis alapvető az egyenes testhelyzet fenntartásában ellensúlyozás: kisagyi gátlás a Deiters magon, agykérgi (négylábúakban nucl. ruber eredetű) gátlás a gerincvelői motoneuronon decerebrációs rigiditás nucl. vestibularis medialis a félkörös ívjáratokból kap rövid, fázikus bemenetet, nyakizmokat vezérli nucl. vestibularis superior hasonló bemenet, de a szemmozgató izmokat irányítja nucl. vestibularis inferior kevésbé ismert, kisagyi információval integrálja a bemeneteket és küldi felfelé A hallás 8/25 a hallószerv talán a legfontosabb telereceptor látni nem mindig lehet (sötétség, rejtőzés) a szagokat a szél viszi alvás alatt is működik csecsemő nyögdécselése kommunikációban is igen fontos a hang longitudinális rezgés 20 Hz és 20 khz között hallunk, egyes állatok ultrahangot is; infrahang kellemetlen az intenzitást egy referencia értékhez (20 μpa 2 khz-es hallásküszöb) viszonyítják, és ennek logaritmusát adják meg, mivel nagy a tartomány a gyakorlatban ennek 10-ed részét használjuk db, a Bel helyett ha intenzitás helyett feszültséget, vagy áramot adunk meg, akkor annak négyzetét kell venni (P=U x I) innen a 20-as szorzó (kitevő lg elé) 4
5 A hallószerv 9/25 az emberi hallószerv 3 részből áll: külső fül, középfül, belsőfül külsőfül: fülkagyló - mozgatható külső hallójárat dobhártya középfül: hallócsontok (kalapács, üllő, kengyel) 22-szeres nyomásnövekedés a felület és az áttétel miatt fülkürt a szájüregbe nyomáskiegyenlítés (repülőgép, ásítás, cukorka) belsőfül: a csontos csiga és a benne elhelyezkedő hártyás csiga a membrana basilaris (rajta a Corti-szerv) és a membrana Reissneri közrefogja a scala media-t (ductus cochlearis), felette scala vestibuli, alatta scala tympani A hallószerv működése I. 10/25 a kengyel a fenestra ovalis-on át a rezgést a perilimfára adja (scala vestibuli) a 2,5 fordulatot leíró csigában a rezgések a csiga csúcsáig terjednek, majd visszafordulnak a scala tympani-n át a fenestra rotunda-ig a hártyás csiga teljes hossza kb mm a rezgések csontvezetéssel is eljutnak a belső fülhöz - kevésbé fontos, kivéve saját hang magnóról, hallókészülék középfül károsodásakor a perilimfában terjedő rezgések a membrana basilaris különböző helyein okoznak maximális kilengést tonotópia a membrán mozgása ingerli a szőrsejteket a membrana basilaris az alapján keskeny és feszes (100 μ), fent széles és laza (500 μ) Helmholtz vetette fel, Békésy György igazolta, hogy lent magas, fent mély hangok okoznak maximális kitérést 5
6 A hallószerv működése II. 11/25 a külső és belső szőrsejtek funkciója eltérő belső szőrsejtek érzékelés, külső szőrsejtek érzékenység állítás a külső szőrsejtek kapcsolódnak a membrana tectoriához, a belsők nem az örvénylő folyadék mozgatja őket az aktiváció hatására a külső szőrsejtek citoszkeletonja aktiválódik, a sejt rövidül - a maximális kitérés nagysága nő a belső szőrsejtek ingerküszöbe magasabb, csak az erősítés hatására éri el a hallásküszöböt a zajártalom (Walkman), valamint egyes gyógyszerek (sztreptomicin) károsítják a külső szőrsejteket nagyothallás A hallószerv működése III. 12/25 elhajlás a hosszabb szeterociliumok felé: a mechanoszenzitív csatornák nyílnak (néhány μs) -K + belép (-150 mv feszültségkülönbség!) a depolarizáció hatására Ca++ belép külső szőrsejtek: alakváltozás, belsők: glutamát leadás az elsődleges érzősejtek a ggl. spirale-ban 1 szőrsejt 10 afferens, 1 afferens 1 szőrsejt kb szőrsejt, afferens a két oldalon összesen az afferensek tüzelése phase-locked (fázisfüggő) - nem tudják követni a >1 khz frekvenciát - irányhallás intenzitás: részben frekvenciakód, részben populációs kód (szomszédos szőrsejtek toborzása) érzékenységállítás: lateralis és medialis olivocochlearis köteg (belső, ill. külső szőrsejtek) 6
7 A hallóközpontok I. 13/25 a hangingerek mintázatát és a hangforrás helyét kell kielemeznie a központi apparátusnak anatómia ismert, fiziológiáról keveset tudunk általánosan jellemzőek a párhuzamos felszálló pályák, a kétirányú kapcsolat, és a tonotópia első állomás: azonosoldali nucl. cochlearis - anteroventralis, posteroventralis és dorsalis féloldali süketség csak ezen magok, vagy a periféria sérülése miatt lehet izofrekvenciás laminákat alkotnak egy-egy szőrsejt afferensei (kb. 10 axon) második állomás: azonos és ellenoldali n. lemniscus lateralis, illetve n. oliva superior hangforrás lokalizációja fázis [2 khz alatt], és intenzitás [2 khz felett] különbség alapján az olivában (1 iránykülönbség már észlelhető) A hallóközpontok II. 14/25 harmadik állomás: a colliculus inferior, amit a lemniscus lateralison át ér el a vetület irányhallásban ez is fontos kimenet nem auditív területek felé is negyedik állomás: a corpus geniculatum mediale a tonotópiás reprezentáció megőrzött, bemenet más szenzoros rendszerekből is ötödik, végállomás: a hallókéreg - Br , temporális lebeny, Silvius árok mélye többszörös tonotópiás vetület 7
8 Kemorecepció Az szag-, és ízérzékelés 16/25 külvilági molekulák kemoreceptorokhoz kötődése a szaglás és ízlelés lényege nehéz definiálni a különbséget (levegőben terjedés?, szándékosság?), de: telerecepció (szaglás) kontaktrecepció (ízlelés) a szaglás és az ízlelés alapvető fontosságú: táplálék keresésében és választásában ellenség (ragadozó) észlelésében fajtársak és nemük azonosításában fajfenntartásban (feromonok) tüzelés, sárlás, stb. territórium kijelölésében, otthon megtalálásában emberben szag+íz = zamat (lásd nátha) az étel egyéb tulajdonságai is fontosak: hőmérséklet, mechanikai (spagetti makaroni) az ingerek ritkán közömbösek, általában emóciókat váltanak ki 8
9 A szaglóreceptorok 17/25 a szaglóreceptorok zöme a felső orrkagyló dorzális részén lévő szaglóhámban (kb. 10 cm 2 ) található sok gerinces állatban ezenkívül vomeronazális szerv is van: orr-, vagy szájüregbe nyíló vakon végződő üregek szaglóhámmal fajtársak közötti kommunikációban fontos (emberben?) a szaglóhámban nyálkatermelő támasztósejtek és elsődleges érzőneuronok vannak (kb ) perifériás nyúlványok a nyálkában: csillókat növesztenek, vagy kefeszegélyt hordoznak (vomeronazális szerv) a centrális nyúlvány a bulbus olfactoriusba fut a lamina cribrosa-n (rostalemez) át sérülékeny, könnyen elszakad baleset utáni szaglóképesség hiány A szagérzékelés I. 18/25 az ember szaglása fejletlen, nincs vomeronazális szerve sem (?) mikrozmatikus a gerinces állatok jelentős része fejlett szaglású makrozmatikus így is több ezer szagot érzünk, egyeseket 10-8 g/1 l levegő koncentrációban a nők szaglása jobb, változik hormonális behatásra, pl. terhesség a szenzoros neuronok napig élnek, őssejtekből újulnak meg a szaglóreceptorok G-fehérjéhez kapcsolt 7 TM fehérjék 3 fehérje család: 1 nazális, 2 vomeronazális emberben kb fajta van 9
10 A szagérzékelés II. 19/25 egy sejt csak egy 7TM receptort fejez ki sok hasonlóság az immunválaszban szereplő antigén-antitest reakcióhoz egy-egy szagmolekulán több epitóp felelős a szagingerért több receptor együttműködése észleli ugyanaz az epitóp több szagmolekulán is jelen lehet az epitóp megkötése adenilát-ciklázt aktivál, camp szint nő, bár más szignáltranszdukciós utak is szerepelhetnek (foszfolipáz-c, IP3, DAG) camp-függő kationcsatorna (Na +, Ca ++ ) nyílik (50 ms alatt) - hipopolarizáció az adaptáció igen gyors: Ca++ csatorna inaktiváció, camp receptor foszforiláció A bulbus olfactorius 20/25 az elsődleges érzéksejtek nyúlványai a bulbus olfactoriusban az ún. glomerulusokban végződnek itt találkoznak a relésejtek (mitrális és pamacsos sejtek) és a gátló interneuronok (periglomeruláris sejtek) dendritjeivel erős konvergencia (100:1) a receptorsejt és a relésejt között nem a szaglóhám területe, hanem az epitópok képződnek le: egy glomerulus egy epitóp a gátló interneuronok laterális gátlást valósítanak meg bonyolult központi kapcsolatok, két fő vonulat: szaglókéreg, amigdala, hippokampusz - emóciók tuberculum olfactorium talamusz dorzomediális magja orbitofrontális kéreg - tudatosulás 10
11 Az ízérzékelés I. 21/25 a szaglással ellentétben csak néhány alapízt érzékelünk: édes, sós, savanyú, keserű, umami utóbbi japán név (delicious finom), aminosavak, peptidek, nukleotidok váltják ki (pl. Na-glutamát kínai vendéglő szindróma) az ízek szubjektív hatása koncentrációfüggő is: édes émelyítő keserű (mérgező anyagra utal) de Unicum, kávé és társai savanyú kis koncentrációban kellemes a víz íze is vált ki választ, bár nem tudatosul az ízérzékelő sejtek szekunder érzősejtek, apikálisan receptorok és csatornák, bazálisan transzmitter felszabadulás Az ízérzékelés II. 22/25 a receptorsejtek ízlelőbimbókba tömörülnek az ízlelőbimbók ízlelőszemölcsökben, vagy szabadon helyezkedhetnek el; az ízlelőszemölcsöknek több típusa van (körülárkolt, levélformájú, gombaalakú) a szabad ízlelőbimbók megtalálhatók a nyelven, a szájpadon, a garatban, a gégében, a nyelőcső kezdetén az ízlelőbimbókban támasztósejtek vannak az érzéksejtek között, a bimbó tetején kis nyílás vezet a külvilágba a receptorsejtek többféle ízre reagálnak, de van olyan, amire kiemelten a nyelv hegyén főleg édes, oldalt sós és savanyú, hátul keserű íz a domináns 11
12 Az ízérzékelés mechanizmusa I. az ízek érzékelése különböző mechanizmusokkal történik: a hatás általában depolarizáció és transzmitter felszabadulás konvergencia és divergencia: egy érzéksejthez több axon, egy axon több érzéksejthez az elsődleges érzéksejtek sejttestje a periférián, központi nyúlvány a nucl. tractus solitarius-ban végződik édes íz: pozitív érzéseket vált ki, reflexesen inzulin elválasztást is indít szénhidrátok: szacharóz, glukóz, fruktóz, laktóz glicerin kevéssé édes polialkohol, nem cukor aminosavak (glicin), fehérjék és szintetikus anyagok (szacharin) is lehetnek édesek cukrok - camp - proteinkináz A - bazolaterális K + - csatorna zárás Ca ++ belépés transzmitter leadás az édes, nem-cukor anyagok foszfolipáz C, IP3, belső Ca ++ felszabadulás útján érik el a hatást 23/25 24/25 Az ízérzékelés mechanizmusa II. umami íz: metabotróp glutamáthoz hasonló receptor, szignáltranszdukciós út nem ismert keserű íz: veleszületett negatív hatást vált ki csecsemő mimikája alkaloidok (pl. kinin, koffein, stb.) epesavas sók ionok (pl. bárium, magnézium (keserű só), stb.) többféle hatásmechanizmus, egyes anyagok (kinin) többet is használnak K+-csatorna blokkolás az apikális membránon (kinin, bárium, stb.) 7TM recptor, G-fehérje, foszfolipáz C, IP3 7TM receptor, gusztducin (a transzducin rokona), foszfodiészteráz aktiválás, camp csökkenés (kinin, nikotin, sztrichnin, stb.) áthatolás a membránon, közvetlen G-fehérje aktiválás (apamin, bradikinin, stb.) 12
13 A sós és savanyú íz, és a víz 25/25 sós íz: sóháztartás fontos tényezője sóhiányos állapotban keressük a sót sónyalás apikális membránban Na + -csatornák - hipopolarizáció sós íz növeli az ADH termelést, de ADH növekedés érzékenyíti a receptorsejteket csökkent sófelvétel savanyú íz: érzékelésének mechanizmusa emberben nem pontosan feltárt lehet H + belépés az apikális Na + receptorokon át, vagy K + -csatorna gátlás a vízérzékelő sejtek a folyadék Cl - hiányát észlelik diurézis (ADH gátlás) DV hatására lenyelés nélkül is tudatosulás: talamusz VPM, Br 3b (g.postcentralis) vegetatív reakciók: hipotalamusz ízaverzió (Bábolna, patkányírtás) A belső fül felépítése Eckert: Animal Physiology, W.H.Freeman and Co., N.Y.,2002, Fig a,b. 13
14 A crista ampullaris és a macula Eckert: Animal Physiology, W.H.Freeman and Co., N.Y.,2002, Fig c,d. A félkörös ívjáratok 14
15 A labirintus szerkezete Eckert: Animal Physiology, W.H.Freeman and Co., N.Y.,2002, Fig A Corti-szerv Eckert: Animal Physiology, W.H.Freeman and Co., N.Y.,2002, Fig a,c. 15
16 A szaglóhám Berne and Levy, Mosby Year Book Inc, 1993, Fig A szaglósejtek Berne and Levy, Mosby Year Book Inc, 1993, Fig
17 A szaglópálya Berne and Levy, Mosby Year Book Inc, 1993, Fig Az ízlelőbimbók eloszlása Berne and Levy, Mosby Year Book Inc, 1993, Fig
18 Az ízlelőbimbó Berne and Levy, Mosby Year Book Inc, 1993, Fig
A belső fül. A belső fül érzékszervei
A belső fül A belső fül érzékszervei 2/14 belsőfül: egyensúlyozás és hallás érzékszerve a sziklacsontban lévő labirintusban találhatók az első proprioceptor, a második exteroceptor mindkettőben szőrsejtek:
RészletesebbenKemorecepció. Az szag-, és ízérzékelés I.
Kemorecepció Az szag-, és ízérzékelés I. 2/13 külvilági molekulák kemoreceptorokhoz kötıdése a szaglás és ízlelés lényege nehéz definiálni a különbséget: levegıben terjedı, vagy vízben oldott molekulák
RészletesebbenKemorecepció. Vízi állatokban nincs különbség.
Kemorecepció Külvilági molekulák kemoreceptorokhoz kötődése a szaglás és ízlelés lényege Telerecepció (szaglás) vagy kontaktrecepció (ízlelés) Szándékosság: ízlelésnél a szájba kell jutnia a molekuláknak,
RészletesebbenA belsőfül szövettana. Dobó Endre
A belsőfül szövettana Dobó Endre Hallás és egyensúlyozás szerve organum vestibulocochleare (hallás és egyensúlyozás szerve) > részei > apparatus cochlearis (hallószerv) > ductus cochlearis > apparatus
RészletesebbenSZAGLÁS 2
AZ ÉRZÉKELÉS BIOLÓGIÁJA 1 SZAGLÁS 2 ÍZLELÉS 3 HALLÁS 4 ÉRINTÉS EGYENSÚLY 5 FÁJDALOM 6 túl az emberi érzékelésen 7 HOGYAN ALAKÍTJÁK ÁT A RECEPTOR SEJTEK A KÜLÖNBÖZŐ STIMULUSOKAT AKCIÓS POTENCIÁLLÁ? HOGYAN
RészletesebbenSzaglás ősi modalitás
10. előadás Szaglás Szaglás ősi modalitás táplálék kereséshez és kiválasztáshoz : méhek az ellenség (ragadozó) észleléséhez fajtársak és nemük azonosításához fajfenntartáshoz: feromonok territórium kijelöléséhez:
RészletesebbenCsontos és hártyás labyrinthus. dr. Hanics János
Csontos és hártyás labyrinthus dr. Hanics János A belső fül (auris interna) elhelyezkedése Külső fül Középfül Belső fül A belső fül labyrinthus rendszere - Bonyolult egymással folytonosan közlekedő üregrendszer
RészletesebbenIntelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz. Az érzékelés alapfogalmai
Intelligens Rendszerek Elmélete dr. Kutor László Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/ire.html Login név: ire jelszó: IRE07 IRE 2/1 Az érzékelés
RészletesebbenA mozgatórendszer élettana 2. Az agytörzs és a vestibularis rendszer
A mozgatórendszer élettana 2. Az agytörzs és a vestibularis rendszer Prof. Kéri Szabolcs Szegedi Tudományegyetem, ÁOK, 2019 Leszálló pályák eredete: Cortex Agytörzs Cortex Agytörzs Leszálló pályák Kérgi
RészletesebbenAz érzékszervek feladata: A környezet ingereinek felvétele Továbbítása a központi idegrendszerhez. fény hő mechanikai kémiai
ÉRZÉKSZERVEK 1 Ingerlékenység: az élőlények közös tulajdonsága, ami azt jelenti, hogy képesek felfogni és feldolgozni a külső környezetből és a szervezetünkből származó hatásokat, ingereket. A külvilág
Részletesebben2. Az emberi hallásról
2. Az emberi hallásról Élettani folyamat. Valamilyen vivőközegben terjedő hanghullámok hatására, az élőlényben szubjektív hangérzet jön létre. A hangérzékelés részben fizikai, részben fiziológiai folyamat.
RészletesebbenSzaglás ősi modalitás
Érzékelés: Szaglás, Szaglás ősi modalitás táplálék kereséshez és kiválasztáshoz : méhek az ellenség (ragadozó) észleléséhez fajtársak és nemük azonosításához fajfenntartáshoz: feromonok territórium kijelöléséhez:
RészletesebbenCsapok és pálcikák. Hogyan mûködik? A RETINÁTÓL AZ AGYIG
A RETINÁTÓL AZ AGYIG Hogyan mûködik? Csapok és pálcikák szem átlátszó belsô folyadékainak köszönhetôen kialakul a tárgyak képe a retinán. A fényérzékeny sejtek egy meghatározott fényingert kapnak, amely
RészletesebbenÉrzőműködés II. (látás, hallás, kémiai érzékelés)
Érzőműködés II. (látás, hallás, kémiai érzékelés) A szem felépítése, a látás folyamata a szem izmai a szemgolyó helyzetének változtatására lencsét mozgató sugárizmok a szemlencse domborulatának kialakítására
RészletesebbenÉrzékszervek gyakorlat. Dr. Puskár Zita (2018)
Érzékszervek gyakorlat Dr. Puskár Zita (2018) Receptor készülékek idegvégződéses receptorok Az érző dúcsejt perifériás nyúlványának vége az az elem, amelyben adott ingerre az ingerület keletkezik. 59#
RészletesebbenSáry Gyula SZTE ÁOK Élettani Intézet
A szenzoros transzdukció celluláris alapjai: a szenzoros inger neurális aktivitás összefüggés általános törvényszerűségei, a szenzoros (generátor) potenciál keletkezése különböző szenzoros modalitásokban,
RészletesebbenCsontos és hártyás labyrinthus
Csontos és hártyás labyrinthus Dr. Tóth Zsuzsanna Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet Belső fül-auris interna Elhelyezkedés: A halántékcsont sziklacsonti (os temporale, pars
RészletesebbenÉrzőműködések. A pszichológia biológiai alapjai II előadás
Érzőműködések A pszichológia biológiai alapjai II. 5.-6. előadás Érzékelés az ember az öt érzékszervével (látó-, halló-, tapintó-, szaglóés ízérzékelő rendszer) szoros kapcsolatban áll a környezetével
RészletesebbenA szaglás és ízérzés élettana Dr. Kékesi Gabriella
A szaglás és ízérzés élettana Dr. Kékesi Gabriella A szaglás élettana 1. Szagló-receptorsejtek (szagérző-sejtek): elhelyezkedés, felépítés 2. Olfactoricus cilium funkciója 3. Szaganyag receptorok a) Aktivációjuk
RészletesebbenHALLÁS ÉS EGYENSÚLYÉRZÉKELÉS. Szerkesztette Vizkievicz András
HALLÁS ÉS EGYENSÚLYÉRZÉKELÉS Szerkesztette Vizkievicz András 1 Vizsgakövetelmények Ismerje föl rajzon a külső-, a közép- és a belső fül részeit. Értse a dobhártya és a hallócsontocskák működését, a szabályozás
RészletesebbenA szenzoros mőködések általános jellemzıi
Az érzırendszer A szenzoros mőködések általános jellemzıi receptorok csoportosítása: - inger helyzete alapján: telereceptor (látás, hallás, szaglás) - kontaktreceptor (ízlelés, tapintás) - a szervezet
RészletesebbenAz idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER Receptor
RészletesebbenGerincesek látószervei:
Érzékszervek Gerincesek látószervei: Laterális szemek: Prosencephalonból fejlődnek Föld felszín közelében végbemenő mozgások, tárgyak érzékelése Fejtetői fényérzékelő szervek: Diencephalon tetőlemezéből
RészletesebbenTamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor. László Tamás MD
Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor László Tamás MD A hang, intenzitásától függően előidézhet Adaptációt, élettani jelenség a 70dB és annál
RészletesebbenFéléves menetrend. Neurobiológia II. Féléves menetrend. Kémiai érzékek. Neuronok. Szaglás. Szaglás és ízlelés
Féléves menetrend Neurobiológia II. Kognitív idegtudomány a la Kognitív Pszichológia MA 1. Kémiai érzékek 2. Multiszenzoros integráció 3. Látás I. szem, retina 4. Látás II. - subcortical, detection, sampling
RészletesebbenÉrzékelés és észlelés
Érzékelés és észlelés A homeosztázis a külvilágból és a szervezetből érkező információkra adott motoros, hormonális stb. válaszreakciókon keresztül valósul meg. A belső és a külső környezet állapotát és
RészletesebbenKémiai érzékelés. Legısibb erıs befolyás. Külsı és belsı kemoszenzoros mechanizmusok. Illatok, ízek viselkedés (túlélési és sexuális információ)
Kémiai érzékelés Legısibb erıs befolyás Sejtek: kemo-elimináció kemo-rejectio kemo-acceptáció Külsı és belsı kemoszenzoros mechanizmusok Illatok, ízek viselkedés (túlélési és sexuális információ) Döntés:
RészletesebbenHallás Bódis Emőke november 19.
Néhány szó a hangról A nyomás oszcillálása A hang egy 3D-s longitudinális hullám, amely rugalmas közegben terjed! Hallás Bódis Emőke 2014. november 19. 1. Időbeli periodicitás: Periódusidő (T, s) Frekvencia
RészletesebbenI./3. fejezet: A fül anatómiája
I./3. fejezet: A fül anatómiája dr. Szőnyi Magdolna A fül részei a külső a közép és a belső fül. Az előbbi kettő a környezeti hangok felfogásában és átvitelében játszik szerepet, míg az utóbbi a hangingereket
Részletesebbena. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. eceptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus eceptor végződések Érző neuron
RészletesebbenAz újszülöttek hallásszűréséről /Alapkutatástól a napi gyakorlatig/
Az újszülöttek hallásszűréséről /Alapkutatástól a napi gyakorlatig/ Dr. Subicz Imre; Dr. Borkó Rezső Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház Fül-orr-gégészeti és Szájsebészeti Osztály, Audiológia
RészletesebbenAz érzőrendszer. Az érzőrendszerek
Az érzőrendszer Az érzőrendszerek 2/28 az érzőrendszerek a külvilágról (exteroceptorok) és a belső környezetről (interoceptorok) tájékoztatják az idegrendszert speciális csoport a proprioceptorok, amelyek
RészletesebbenA környéki (perifériás) idegrendszer
A környéki (perifériás) idegrendszer A testet behálózó neurális struktúrák (idegek, dúcok) összessége. Eredet szerint: enterális idegrendszer 31 pár gerincvelői ideg 12 pár agyideg Ellátási terület alapján:
RészletesebbenÉrzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Receptor felépítése. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?
külső, belső környezet ei Érzékelési folyamat szereplői Az érzékelés biofizikájának alapjai specifikus transzducer központi idegrendszer Az jellemzői Receptor felépítése MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? Magasabb
RészletesebbenIntelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz
Intelligens Rendszerek Elmélete Dr. Kutor László Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/ire.html Login név: ire jelszó: IRE07 IRE 2/1 A természetes
RészletesebbenÉrzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?
külső, belső környezet ei Érzékelési folyamat szereplői Az érzékelés biofizikájának alapjai specifikus transzducer központi idegrendszer Az jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? Magasabb szintű kódolás
RészletesebbenA HALLÁS ÉLETTANA. Dr. Kékesi Gabriella SZTE ÁOK Élettani Intézet. 74. Hallás: a külső-, közép és belsőfül működése. Hallásvizsgálatok.
A HALLÁS ÉLETTANA Dr. Kékesi Gabriella SZTE ÁOK Élettani Intézet 74. Hallás: a külső-, közép és belsőfül működése. Hallásvizsgálatok. Hallópálya Ismertesse az alábbi fogalmakat: alaphang, zenei hang, zaj,
RészletesebbenEgy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza
Részletesebbena. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza meg: 1. Koncentráció
RészletesebbenEredmény: 0/199 azaz 0%
Szervezettan2 (gyak_zh_3) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2019-03-03 21:06:30 : Felhasznált idő 00:00:09 Név: Minta Diák Eredmény: 0/199 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen szervet/struktúrát ábrázol
RészletesebbenA szaglás és az ízérzékelés élettana
2017.04.04. A szaglás és az ízérzékelés élettana Sántha Péter 2017.04.07. Kemoszenzitivitás - prokarióták E. Coli baktériumok kemotaxisa (glükóz) 1 A szaglás és az ízérzékelés biológiai jelentősége emberben
RészletesebbenLégzés. A gázcsere alapjai
Légzés A gázcsere alapjai 2/12 Lavoisier mintegy 200 évvel ezelőtt felfedezte, hogy az állatok életműködése és az égés egyaránt O 2 fogyaszt, és CO 2 termel felfedezéséért 51 éves korában, 1794-ben guillotine-al
RészletesebbenA kutyafélék összehasonlító neurobiológiája- Szenzoros képességek
A kutyafélék összehasonlító neurobiológiája- Szenzoros képességek Miért vizsgáljuk a szenzoros képességeket? Anatómiai-morfológiai különbségek Hubel és Wiesel Tapasztalat Összehasonlító vizsgálatok Kivel?
RészletesebbenNyugalmi és akciós potenciál
Nyugalmi és akciós potenciál A sejtmembrán ingerlékenysége 2/14 az állati sejtek belseje negatívabb, mint a környezet - nyugalmi potenciál az ideg-, izom-, és egyes érzéksejtekben ez a feszültség átmenetileg
RészletesebbenÉrzékszervek biofizikája: Látás, hallás f t k. K k T t Dr. Kengyel András. Biológus elıadás, 2010 Október 19.
Biológus elıadás, 2010 Október 19. Fény Transzverzális elektromágneses hullám Érzékszervek biofizikája: 800 nm 400 nm Látás, hallás Dr. Kengyel András Infravörös: áthatol a retinán, nem hozza ingerületbe
RészletesebbenFedezze fel a hallását. Amit a hallásveszteségről tudni kell
Fedezze fel a hallását Amit a hallásveszteségről tudni kell Megértés A hang hatalma Gondoljon a beszélgetés és a hallgatás egyszerű folyamatára. A hang képes informálni, tanítani, vezetni, irányítani,
RészletesebbenA sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János
A sejtek közöti kommunikáció formái BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János 2010. 03.19. I. Kommunikáció, avagy a sejtek informálják egymást Kémiai jelátvitel formái Az üzenetek kémiai úton történő
RészletesebbenMultiszenzoros feldolgozás. Vizsgálata. Eltérések lehetnek
Eddig Minden egyes modalitás alapvető anatómiai és élettani mechanizmusai Multiszenzoros feldolgozás DE: ritka, hogy csupán egyetlen modalitásunk működik közre Ezek nem csupán kiegészítik, hanem befolyásolják
RészletesebbenGyakorló ápoló képzés 2012.06.05.
ÉRZÉKSZERVEK 1 Ingerlékenység: az élőlények közös tulajdonsága, ami azt jelenti, hogy képesek felfogni és feldolgozni a külső környezetből és a szervezetünkből származó hatásokat, ingereket. A külvilág
RészletesebbenA látás. A látás specialitásai
A látás A látás specialitásai 2/28 a látás a környezetrıl legfinomabb felbontású információkat szállító telereceptor a receptor apparátus a KIR kihelyezett része: a receptorsejtek ingerülete elızetes feldolgozás
RészletesebbenLátás Nyelv - Emlékezet. ETE47A001/2016_17_1/
Látás Nyelv - Emlékezet http://www.cogsci.bme.hu/~ktkuser/kurzusok/bm ETE47A001/2016_17_1/ A látás alapjai Általános elv AGY Külvilág TÁRGY Érzékszervek (periféria) Felszálló (afferens) pálya Kéregalatti
RészletesebbenÉrzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?
külső, belső környezet ei Érzékelési folyamat szereplői Az érzékelés biofizikájának alapjai specifikus transzducer központi idegrendszer Az jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? Magasabb szintű kódolás
RészletesebbenA látás alapjai. Látás Nyelv Emlékezet. Általános elv. Neuron idegsejt Neuronális hálózatok. Cajal és Golgi 1906 Nobel Díj A neuron
Látás Nyelv Emlékezet A látás alapjai Általános elv Külvilág TÁRGY Érzékszervek (periféria) Felszálló (afferens) pálya AGY Kéregalatti és kérgi területek Szenzoros, majd motoros és asszociációs területek
RészletesebbenAz érzékelés biofizikájának alapjai. Érzékelési folyamat szereplői. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?
Az érzékelés biofizikájának alapjai Hol érzi a fájdalmat kérdezte fogorvosa A. J. P. filozófustól Micsoda kérdés! felelte Ő Természetesen agyamban! külső, belső környezet ei specifikus transzducer Érzékelési
RészletesebbenIntelligens Rendszerek Elmélete IRE 2/45/1
Intelligens Rendszerek Elmélete 2 IRE 2/45/1 Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz http://uni-obuda.hu/users/kutor/ IRE 2/45/2 A természetes idegi hálózatok specializáltak A hálózat
RészletesebbenIntelligens Rendszerek Elmélete
Intelligens Rendszerek Elmélete 2 Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz http://uni-obuda.hu/users/kutor/ IRE 2/45/1 IRE 2/45/2 A természetes idegi hálózatok specializáltak A hálózat
RészletesebbenOrvosi Fizika 1. Az hallás biofizikája. Bari Ferenc egyetemi tanár. SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet
Orvosi Fizika 1. Az hallás biofizikája Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet Szeged, 2018. október 8. A hallás fizikája 1 Tanulási támpontok 1. Definiálja
RészletesebbenKörnyezetvédelem műszaki alapjai. alapjai, akusztika
Department of Fluid Mechanics Budapest University of Technology and Economics Környezetvédelem műszaki alapjai, akusztika Nagy László nagy@ara.bme.hu 2010. Március 31. Környezetvédelem műszaki alapjai
RészletesebbenMechanikai hullámok. Hullámhegyek és hullámvölgyek alakulnak ki.
Mechanikai hullámok Mechanikai hullámnak nevezzük, ha egy anyagban az anyag részecskéinek rezgésállapota továbbterjed. A mechanikai hullám terjedéséhez tehát szükség van valamilyen anyagra (légüres térben
RészletesebbenAz ember és a gerinces állatok jó része 5 érzékszervvel fogja fel a környező világ eseményeit. AZ EMBER ÉRZÉKSZERVEI
Az ember és a gerinces állatok jó része 5 érzékszervvel fogja fel a környező világ eseményeit. AZ EMBER ÉRZÉKSZERVEI Látás Ízlelés Hallás Tapin tás Szaglás AZ ORR A SZAGLÁS SZERVE a szaglás a legősibb
Részletesebbenfogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:
Biológia 11., 12., 13. évfolyam 1. Sejtjeinkben élünk: - tápanyagok jellemzése, felépítése, szerepe - szénhidrátok: egyszerű, kettős és összetett cukrok - lipidek: zsírok, olajok, foszfatidok, karotinoidok,
Részletesebben3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan
11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz
RészletesebbenPotenciálok. Elektrokémiai egyensúly
Potenciálok Elektrokémiai egyensúly 2/14 edény szemipermeábilis hártyával elválasztva KCl oldat, negatív ion nem tud átlépni kvantitatív jellemzés: elektrokémiai potenciál = + RTlnc + zfe ha ez egyenlő
RészletesebbenSzabályozás - összefoglalás
Szabályozás - összefoglalás A nagyagy az agyvelő legnagyobb része. 2 féltekéből és lebenyekből áll Külső részét az agykéreg, másnéven a szürkeállomány alkotja, mely az idegsejtek sejttesteiből áll. Feladatai:
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenIdegszövet alapelemei
III. BESZÁMOLÓ IDEGI SZABÁLYOZÁS - Az idegszövet feladata: az inger fölfogása, ingerület képzése, az ingerület gyors továbbítása. - Az idegszövet fölépítése: Idegszövet alapelemei idegsejtek vagy neuronok,
RészletesebbenHomeosztázis és idegrendszer
Homeosztázis és idegrendszer Magatartás és homeosztázis a hipotalamusz és a limbikus rendszer ingerlése összehangolt motoros-vegetatívendokrin változásokat indít ezek a reakciók a homeosztázis fenntartására,
RészletesebbenSejtek közötti kommunikáció:
Sejtek közötti kommunikáció: Mi a sejtek közötti kommunikáció célja? Mi jellemző az endokrin kommunikációra? Mi jellemző a neurokrin kommunikációra? Melyek a közvetlen kommunikáció lépései és mi az egyes
RészletesebbenÉszlelés. Az észlelésről általánosan
Észlelés Az észlelésről általánosan Környezetünk Egy információhalmaz Lényegtelen Lényeges Cél: a lényeges információk hatékony felhasználása Ehhez: speciális felvevő- és feldolgozórendszerek Általános
RészletesebbenZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM Hallás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Felsőfokú munkavédelmi szakirányú továbbképzés ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM Hallás MÁRKUS MIKLÓS ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELMI SZAKÉRTŐ
RészletesebbenDebreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet
Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása Panyi György www.biophys.dote.hu Mesterséges membránok
RészletesebbenLégzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes
Légzés 4. Légzésszabályozás Jenes Ágnes Spontán légzés: - idegi szabályzás - automatikus (híd, nyúltvelı) - akaratlagos (agykéreg) A légzés leáll, ha a gerincvelıt a n. phrenicus eredése felett átvágjuk.
RészletesebbenIzomműködés. Az izommozgás. az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással
Izomműködés Az izommozgás az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással történő mozgás van Galenus id. II.szd. - az idegekből animal spirit folyik
RészletesebbenReceptorok és szignalizációs mechanizmusok
Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs
RészletesebbenEgy idegsejt működése
2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán
RészletesebbenPhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.
PhD vizsgakérdések 2012. április 11 1 Mi a szerepe a corpus geniculatum lateralé-nak a látásban? Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.
RészletesebbenZaj és rezgésvédelem Hallás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar felsőfokú munkavédelmi szakirányú továbbképzés Zaj és rezgésvédelem Hallás Márkus Péter zaj és rezgésvédelmi szakértő
RészletesebbenAz emberi hallás. A fül felépítése
Az emberi hallás A fül felépítése Külső fül: Hangösszegyűjtés, ami a dobhártyán rezgéssé alakul át. Középfül: mechanikai csatolás a dobhártya és a belső fül folyadékkal töltött részei között. Kb. 2 cm
RészletesebbenKörnyezeti zajterhelés mérése és monitorozása szórakozóhelyeken
Környezeti zajterhelés mérése és monitorozása szórakozóhelyeken Bevezetés témaválasztás téma aktualitása, fontossága Európa-szerte az egyik legsúlyosabb környezeti probléma halláscsökkenés a népesség 10
RészletesebbenMozgás, mozgásszabályozás
Mozgás, mozgásszabályozás Az idegrendszer szerveződése receptor érző idegsejt inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer reflex ív, feltétlen reflex Az ember csontváza és izomrendszere
RészletesebbenAz idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése
Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer szerveződése érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer
RészletesebbenNeuroanatómiai szemelvények
Neuroanatómiai szemelvények Dobolyi Árpád Élettani és Neurobiológiai Tanszék, MTA-ELTE Molekuláris és Rendszer Neurobiológiai Kutatócsoport A diencephalon (köztiagy) helyzete az agyban A diencephalon részei
RészletesebbenBámulatos felvételek az emberi testről.
Bámulatos felvételek az emberi testről. Elektronmikroszkóp segítségével hihetetlen részletek mutathatóak ki 1-5 nanométerig terjedő tartományban. 2014.09.15. 1 Vörös vérsejtek Itt úgy néznek ki, mintha
RészletesebbenÉrzékszervi receptorok
Érzékszervi receptorok működése Akciós potenciál Érzékszervi receptorok Az akciós potenciál fázisai Az egyes fázisokat kísérő ionáram változások 214.11.12. Érzékszervi receptorok Speciális sejtek a környezetből
RészletesebbenA sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban
A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban 17. Központi idegrendszeri neuronok ingerületi folyamatai és szinaptikus összeköttetései 18. A kalciumháztartás zavaraira
RészletesebbenS-2. Jelátviteli mechanizmusok
S-2. Jelátviteli mechanizmusok A sejtmembrán elválaszt és összeköt. Ez az információ-áramlásra különösen igaz! 2.1. A szignál-transzdukció elemi lépései Hírvivô (transzmitter, hormon felismerése = kötôdés
RészletesebbenLimbikus rendszer Tanulás, memória
Limbikus rendszer Tanulás, memória Limbikus kéreg Részei: septum, area piriformis, preapiriformis, amygdala, hippocampus, hypothalamus thalamus bizonyos részei. Limbikus rendszer: Funkciója: motiváció,
RészletesebbenJelátviteli útvonalak 3
Jelátviteli útvonalak 3 rodopszin Érzékelő rendszerek: látás, szaglás, ízlelés, nyomás Fényérzékeny sejtek pálcika h h ganglion sejt bipoláris sejt csap Na + /Ca 2+ - csatorna nyitva fény iránya Na + /Ca
RészletesebbenOrvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.
Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 anyagcsere hőcsere Az élőlény és környezete nyitott rendszer inger hő kémiai mechanikai válasz mozgás alakváltoztatás
RészletesebbenGyermekek követéses objektív hallásvizsgálati eredményei zenei gyerekműsorok hatásának bemutatására
Gyermekek követéses objektív hallásvizsgálati eredményei zenei gyerekműsorok hatásának bemutatására Dr. Gáborján Anita Semmelweis Egyetem, Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika 2015. április
RészletesebbenMembránpotenciál, akciós potenciál
A nyugalmi membránpotenciál Membránpotenciál, akciós potenciál Fizika-Biofizika 2015.november 3. Nyugalomban valamennyi sejt belseje negatív a külső felszínhez képest: negatív nyugalmi potenciál (Em: -30
RészletesebbenAz érzékszervek (organa sensuum)
Az érzékszervek (organa sensuum) Látószerv (organum visus) Szemgolyó (bulbus oculi vagy oculus) A szemgolyó majdnem gömb alakú test, a csontos szemüregben (orbita) helyezkedik el. Leghosszabb a nyílirányú
RészletesebbenLátás. Látás. A környezet érzékelése a látható fény segítségével. A szem a fényérzékelés speciális, páros szerve (érzékszerv).
Látás A szem felépítése és működése. Optikai leképezés a szemben, akkomodáció. Képalkotási hibák. A fotoreceptorok tulajdonságai és működése. A szem felbontóképessége. A színlátás folyamata. 2014/11/18
RészletesebbenA beszédfeldolgozás leegyszerűsített sémája
Hallás A beszédfolyamat A beszédfeldolgozás leegyszerűsített sémája BESZÉDMEGÉRTÉS Nyelvi (szintaktikai, lexikai, pragmatikai) feldolgozás BESZÉDÉSZLELÉS Nyelvi egységek (fonéma, szótag, szó) elérése HALLÁS
RészletesebbenMozgató működés. Propriocepció és mozgás
Mozgató működés Propriocepció és mozgás 2/24 a szomatoszenzoros receptorok között említett proprioceptorok ingerülete zömmel nem tudatosul az izmok megnyúlását és az inak feszességét érzékelik és részben
RészletesebbenHogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved?
A HALLÁSVESZTÉSRŐL Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved? Nem elképzelhetetlen, hogy Ön tudja meg utoljára. A hallásromlás fokozatosan következik be és lehet, hogy már csak akkor veszi észre,
RészletesebbenII. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM
II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM Mit tanulunk? Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetı felépítésével. Hallunk az idegrendszer
RészletesebbenÉrzékszervek. Dr. Puskár Zita
Érzékszervek Dr. Puskár Zita EÜINF 2018 Érzékelés - válaszreakciók Központi idegrendszer somatosensoros afferens viscerosensoros afferens visceromotoros efferens somatomotoros efferens receptor effector
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi- és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenA légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások
A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások A légzőrendszer anatómiája felső légutak: orr- és szájüreg, garat - külső orr: csontos és porcos elemek - orrüreg: 2 üreg (orrsövény); orrjáratok és orrmandula
Részletesebben