A 12. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK 2015.03.16 03.20. 2015.03.16. (HÉTFŐ) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla G. G. + 3 fő Sikkasztás bűntette 2015.03.16. 10:00 HATÁROZAT HIRDETÉS! Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 májusában G. G. I.r. vádlottat folytatólagosan elkövetett sikkasztás, társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette és pénzmosás bűntette miatt 4 év börtönbüntetésre, 4 év közügyektől eltiltásra és 446.620.882.- Ft vagyonelkobzásra ítélte. G. P. S. II.r. vádlottat társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt 1 évre próbára bocsátotta. Sz. R. III.r. vádlottat bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Sz. J. IV.r. vádlottat bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és csalás bűntette miatt 2 év 6 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott a büntetése 2/3 részének kitöltését követő nap bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság kötelezte IV.r. vádlottat, hogy fizessen meg az MVH-nak, mint sértettnek 4.850.000.- Ft-ot, valamint 2007. július 16-tól járó törvényes kamatot, továbbá az államnak 291.000.- Ft illetéket. Az ítélet ellen az ügyész valamennyi vádlott terhére fellebbezést jelentett be. I., III. és IV.r. vádlott esetében súlyosításért illetve II.r. vádlott esetében pénzbüntetés kiszabásáért. IV.r. vádlott esetében az elkövetési érték magasabb összegben való megállapításáért. A vádlottak és védőik felmentésért illetve enyhítésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint I. és II.r. vádlott 1998-ban létrehoztak egy kereskedelmi és vendéglátói betéti társaságot, melynek fő tevékenysége vendéglátás illetve gabonafélék termesztése volt. 2006-ban a vádlottak egy mezőgazdasági, kereskedelmi és szolgáltató kft-t hoztak létre, melynek fő tevékenysége tárolás, raktározás volt, de szerepelt a felsorolásban mezőgazdasági termék ügynöki nagykereskedelme, szállítmányozás, ingatlan bérbeadása és üzemeltetése is. A két cég vezetője I.r. vádlott volt. II.r. vádlott csak névleg volt tagja a társaságnak, a tényleges tevékenységben nem vett részt. I.r. vádlott 2005-ben és 2006-ban a két társaság nevében raktározási szerződést kötött határozatlan időre intervenciós kukorica tárolására a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Hajdú-Bihar Megyei Kirendeltségénél. A szerződések érvényességének vége 2007 júliusában volt. A kukorica az MVH tulajdonát képezte. A raktárak Debrecenben, Nyíradonyban, Polgáron voltak és összesen 10.901,19 tonna 399.327.261.- Ft összértékű kukoricát tároltak bennük. 2007 májusában az MVH Hajdú-Bihar Megyei Kirendeltsége helyszíni ellenőrzéseket végzett a raktárakban és minden rendben talált a betárolt kukoricával kapcsolatban. Mindeközben I.r. vádlott a kft-t 2007 májusában fiktíven értékesítette két ukrán állampolgárnak, akiknek azonban nem állt szándékában a céggel tényleges gazdasági tevékenységet folytatni. Ezt követően a kft képviseletét ténylegesen Sz. J. IV.r. vádlott látta el, aki rendelkezett a raktárak kulcsaival. Ezért I.r. vádlott az MVH tulajdonát képező kukoricát értékesíteni kívánta. Ebben segítségére volt Sz. R. III.r. és Sz. J. IV.r. vádlott, akik tudták, hogy melyik raktárban mennyi kukorica van. I.r. vádlott egy cégnyilvántartásból törölt kereskedelmi kft nevében az intervenciós kukoricát 2007.
Információ: Debreceni Ítélőtábla május-júniusa között értékesítette egy másik kft-nek. A társaság pedig az ténylegesen megvásárolt kukoricát továbbértékesítette egy újabb kft-nek. E cégek közül pedig volt olyan, aki szintén továbbértékesítette a kukoricát. A vásárlók a raktárakból elszállították a megvásárolt terményt. 2007 júliusában az ellenőrzések során derült ki, hogy a raktárak üresek. I.r. vádlott az általa képviselt kft-vel betárolt, egyben rábízott, az MVH tulajdonát képező kukoricát jogtalanul eltulajdonította, amelyhez szándékosan segítséget nyújtott III. és IV.r. vádlott. A vádlottak által okozott kár értéke bruttó 446.620.882.- Ft. I.r. vádlott 2007. május április havi teljesítési igazolásokat és azzal kapcsolatos számlákat adott át az MVH megyei kirendeltségén, és ezek alapján az MVH tárolási díjat utalt át a kft-nek. Mindkét pénzfelvétel időpontjában már egyik raktárban sem volt fellelhető az MVH sértett tulajdonát képező kukorica. Azonban csak a májusi tárolási díjra nem volt jogosult I.r. vádlott cége, hiszen áprilisban még a kukorica a raktárakban volt. Ennél fogva IV.r. vádlott 2007 júliusában tévedésbe ejtette az MVH-z, miszerint a kft jogosult lenne a májusi raktárbérleti díjra, ezért 4.850.000.- Ft kárt okozott, amely nem térült meg. I.r. vádlott az MVH tulajdonát képező kukorica jogtalan eltulajdonításából származó pénz eredetének leplezése céljából, a pénzzel pénzügyi tevékenységet végzett. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/994-3339 Cs. P. T. + 1 fő Testi sértés bűntette 2015.03.16. 13:00 Információ: A Debreceni Törvényszék 2014 novemberében Cs. P. T. I.r. vádlottat társtettesként elkövetett testi sértés bűntette és társtettesként elkövetett rablás bűntette miatt 7 év börtönbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. B. A. II.r. vádlottat, mint többszörös visszaesőt 11 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. II.r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítélet ellen az ügyész mindkét vádlott esetében súlyosításért, a vádlottak és védőik felmentésért illetve enyhítésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlottak és a sértett is italozó életmódot folytattak, gyakran jártak Debrecen egyik kocsmájába. 2013 júliusában is a kocsmában voltak, a vádlottak ittas állapotba kerültek, a sértett pedig teljesen leittasodott. Estefelé a sértett hazaindult, a vádlottak pedig csatlakoztak hozzá. A sértett lakásához érve, a vádlottak kihasználták a sértett ittasságát és vele együtt bementek a házba. Az ott talált 2 nagy sporttáskába bepakolták a sértett műszaki értéktárgyait, bár a sértett megpróbálta megakadályozni őket ebben, de nem sikerült. II.r. vádlott megütötte a sértettet a fején, majd lökdösni kezdték a férfit, aki háttal belezuhant a bejárati ajtó üvegtáblájába, majd a földre esett. A vádlottak a vérző sértettet magára hagyták. A kivérzett, öntudatlan állapotban lévő sértettre egy ismerőse talált rá, aki értesítette a mentőket. A sértetten életmentő műtétet kellett elvégezni. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/994-3339
FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék V., Markó u. 27. II.93 14.B.2309/2013 Emberölés bűntette 2015.03.16. 09.00 A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint az I. r. vádlott a vádbeli cselekményeket megelőzően többször járt Magyarországon, majd miután a Szerb Köztársaságban megszökött a börtönből, különböző külföldi személyek adatait felhasználva hajléktalanként Magyarországon élt. A vádlott 2007 óta a VI. r. vádlottal a csepeli erdőben, illetve a csepeli eperföldek közelében élt. 2010 júniusában az I. r. és a III. r. vádlottak egy budapesti gyógyszergyár ipartelepéről kábeleket akartak lopni. Azonban a biztonsági őrök észrevették őket és dulakodni kezdtek, mely során az I. r. vádlott fejszével támadt az őrökre. Az őröknek sikerült rendőri segítséget kérniük, így a vádlottak elmenekültek. Az I. r. vádlott a hajléktalantársaival termesztett, 1 kg-ot meghaladó mennyiségű marihuánát H. V. sértett kapcsolatain keresztül szerette volna értékesíteni. Azonban H. V. nem talált rá vevőt, így az I. r. vádlott neheztelt rá. Az I. r. vádlott 2010 augusztusában elhatározta, hogy H. V. sértetten megtorolja az őt ért sérelmeket és ebbe a II. r. vádlottat, a III. r. és a IV. r. vádlottakat is bevonja. 2010 szeptember 3-án elhívták H. V-t a csepeli erdőbe, ahol közösen italoztak és füvet szívtak. Szeptember 4-én reggel az I. r. és a II. r. vádlottak fahusángokkal támadtak a sértettre, súlyosan bántalmazták, majd később a III. r. és IV. r. vádlottak segítségével felakasztották, melynek következtében a sértett életét vesztette. A holttestet a vádlottak elégették, a maradványokat pedig a Dunába szórták. Az I. r. vádlott H. V. megölését követően elhatározta, hogy korábbi munkaadóját K. L. sértettet megöli és az engedély nélkül tartott fegyvereit megszerzi, amelyeket később a hajléktalan társaival tervezett rablótámadások során akart használni. Ennek érdekében az I. r. vádlott, a II. r. vádlott és a IV. r. vádlott elutazott Ercsibe, K. L. lakhelyére. A vádlottak terve azonban meghiúsult, mivel a sértett riasztója megszólalt és a sértett is megjelent fegyverrel a kezében, így a vádlottak elmenekültek a helyszínről. A II. r. vádlott bosszút akart állni T. Gy. sértetten, ezért az I. r. vádlottal egyeztetve meghívta T. Gy-t a csepeli hajléktalantáborba. A sértettet becsalták az erdőbe és gázpisztollyal többször rálőttek, majd megkötözték, értékeit elvették. A sértettet egy ideig az V. r. vádlott őrizte, majd az éjszaka folyamán, mikor a sértettet magára hagyták, sikerült megszöknie. A hajléktalan életmódot folytató S. I. sértett, felesége S. I-né sértett, valamint S. I-né fiai T. J. Cs. és felesége T-né B. K. sértettek, valamint T. A. és felesége K. A. 2010. nyarán a vádlottak táborhelyétől kb. 1,5 km-re lévő betonépületben laktak. Az I. r. vádlott nem kedvelte a sértetteket, mert azok egy alkalommal az ő területén is gyűjtöttek színesfémet és gépkocsival is rendelkeztek, mellyel nagyobb mennyiségben tudták a színesfémet az átvevő helyekre szállítani. Az I. r. vádlott ezért felvetette a II. r. vádlottnak, hogy az S. család tagjait meg kellene ölni, illetve a család kivégzését követően K. A. akár a II. r. vádlott párja is lehetne. A vádlottak megkérték S. I-t és T. J. Cs-t, hogy segítsenek nekik elszállítani egy nagyobb mennyiségű rezet. A sértetteket megfojtották, majd elmentek az S. család lakóhelyére, ahol S. I-nét is megfojtották. T-né B. K-t magukkal vitték, de később vele is végeztek. A holttesteket elégették, majd a maradványokat földdel betemették. Az ügyészség a vádlottakat többek között előre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettével, emberölés előkészületének bűntettével, súlyos testi sértés bűntettével,
személyi szabadság megsértésének bűntettével, közokirat-hamisítás bűntettével, kifosztás bűntettével vádolja. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék V., Markó utca 27. fsz. 30. 15.B.966/2014 természetkárosítás bűntette 2015.03.16. 08.30 A vádirat szerint az I.r. vádlott családi házat akart építtetni a II. kerületben lévő ingatlanán, amelyet több oldalról is védett természeti terület, illetve kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület határol. I.r. vádlott a ház terveinek elkészítésével a II.r. vádlottat bízta meg, az építésügyi hatóság felé tett bejelentésében pedig felelős műszaki vezetőként a IV.r. vádlottat jelölte meg. II.r. vádlott a megbízás szerint készítette el a módosított építési engedélyezési terveket, amelyek később a hatósági eljárás alatt is módosultak. II.r. vádlottnak a helyszíni szemle során tűnt fel, hogy a birtokhatárt jelölő kerítés nem egyezik meg a jogi birtokhatárral, melyről tájékoztatta az i.r. vádlottat is. A vonatkozó önkormányzati rendelet szerint ugyanis az I.r. vádlott tulajdonában lévő területnek maximum 10%-a volt beépíthető, amelyet a tervezés során az I.r. vádlott kérésére a II.r. vádlott átlépett. Miután az ingatlanok eredetileg 2 külön házszámon voltak, ezért az I.r. kérvényezte, hogy a nem használt területen lévő 3%-os beépíthetőséget használhassa a beépítésre szánt területen. II. kerületi építésügyi hatóság az építési engedélyt megadta, ugyanakkor a vád szerint nem vette figyelembe, hogy a vonatkozó kormányrendeletben foglalt feltételek teljes mértékben hiányoznak. A határozat jogerőre emelkedésekor az I. r. vádlottnak rendelkezésére állt a Pilisi Parkerdő Rt. nyilatkozata, amelyben a szomszédos erdőterület semmilyen igénybevételét nem engedélyezik, továbbá kérték, hogy a telekhatárokat jelöljék meg és azt a kerítés megépítéséig tartsák is fenn. Az építkezés a kivitelező és a tulajdonos közötti elhúzódó egyeztetések miatt csak 2007-ben kezdődött meg. Ezalatt az idő alatt az I.r. vádlott módosította elképzeleseit az épület elhelyezkedését és nagyságát illetően is, ezért a II.r. vádlott az ingatlanhatáron túlterjedő terveket készített. Amikor a kivitelező M. Zrt. vezetői észlelték, hogy a tervek nem egyeznek meg a hatóság által jóváhagyottakkal, jelezték a kivitelezés lebonyolításáért és a műszaki ellenőrzésért felelős III.r. vádlottnak. A III.r. vádlott azonban ennek ellenére a módosított terveknek megfelelően kitűzte az épület sarokpontjait, az M. Zrt-nek írt levelében pedig megtévesztően azt állította, hogy az épület a jogerős terveknek megfelelően kerül elhelyezésre. Az I.r. vádlott módosította a kivitelezőkkel kötött szerződést, melyben kijelentette, hogy az amennyiben kártérítési igény merülne fel, azt nem érvényesíti az M. Zrt-vel szemben. Az I.r. vádlott nevében a terveket III.r. és IV.r. vádlottak adták át és a kitűzés jogszerűségének látszatát keltve kijelentették, hogy a módosított elhelyezés kapcsán a kivitelezőt nem éri hátrány, a módosításhoz szükséges engedélyeket beszerzik. Erre tekintettel 2007 augusztusában megkezdték az építkezést, majd a kivitelezők 2008 márciusában adták át szerkezetkészen a házat. A jogszerűtlen állapot legalizálása érdekében az I.r. vádlott az építésügyi hatósághoz benyújtott egy fennmaradási és továbbépítési engedélyt. A hatóság a helyszíni szemle során megállapította, hogy az engedélyezett tervekhez képest a megvalósítás több lényeges ponton különbözik. A hiánypótlási felhívással együtt kérték, hogy I.r. vádlott csatoljon be olyan dokumentumokat, melyekből a szabálytalan elhelyezés kivehető lett volna, ezért kérte I.r. vádlott, hogy más típusú tervet csatolhasson be. A vádiratban foglaltak szerint az V.r. vádlott, a II. Kerületi Önkormányzat Építési és Műszaki Irodájának vezetője intézkedett a fennmaradási és továbbépítési engedély elbírálása során, és az ügyintézőt egy túlnyomórészt az I.r. vádlott kérésének helytadó határozat kiadására kötelezte, továbbá csökkentette a bírság mértékét is. Az engedélyt így bizonyos
korlátozásokkal kiadták. A vádirat szerint az V.r. vádlott az engedély kaidása során több ponton is jogszabálysértően járt el. Az engedélyben lévő korlátozásokat I.r. vádlott figyelmen kívül hagyta és az építkezést a tiltások ellenére is folytatta. Ezt követően a hatóság által lefolytatott ellenőrzések, valamint a kiadott engedélyek is aggályosak voltak. Több alkalommal tiltották meg az építkezést folytatását, melyet I.r. vádlott figyelmen kívül hagyott, ugyanakkor az V.r. vádlottnak köszönhetően a legtöbb esetben mégis kiadták a szükséges engedélyeket. Az engedélyezés utolsó fázisában V.r. vádlott nem foglalkozott a kollégái által, a helyszíni szemlén tett megállapításokkal. Valótlanul azt állította, hogy csak a jogerős határozatok kiadása után vette észre, hogy azok nem tartalmazták a szükséges szakhatósági állásfoglalásokat. 2011. január 18-án az egyik internetes hírportál tényfeltáró cikket közölt az építkezéről, amely szerint a mélygarázs és a hozzávezető út a Budai Tájvédelmi Körzet területére épült. Ennek eredményeként az illetékes hatóságok megindították a szükséges eljárásokat. Lényegében az építmények lebontását elrendelő határozatok születtek, a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság pedig elutasította a hatósági eljárásban az építtető Cs. Péter helyébe lépő C. M. Kft. elbirtoklásra vonatkozó keresetét Az építkezés során a Natura 2000 minősítéssel rendelkező területen, az I.r. vádlott ingatlanához kerített részen mintegy 2300 m2-nyi erdőrészletet engedély nélkül, jogellenesen elpusztítottak. Az építkezés jelentős károsodást, a területen lévő élőhely megsemmisülését okozta, amley csak részben és kizárólag nagy volumenű beavatkozással állítható helyre. A Budapesti II. és III. Kerületi Ügyészség - a Fővárosi Főügyészség kijelölés alapján - a fentiek alapján az I. r. vádlottat természetkárosítás bűntettével, a II., III., és IV. r. vádlottakat bűnsegédként elkövetett természetkárosítás bűntettével, az V.r. vádlottat pedig hivatali visszaélés bűntettével vádolja. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék II., Fő u. 70-78. 17.B.1284/2014 csalás 2015.03.16 08.30 I.r. vádlott és 32 társa ellen a Központi Nyomozó Főügyészség emelt vádat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt. Kilenc személyt bűnszervezetben történt elkövetéssel is vádolnak. A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint a budapesti éjszakai életben a Red Palace nevű szórakozóhely üzemeltetőjeként ismertté vált I. rendű vádlott az 1990-es évek első felétől Budapesten egyre több vendéglátóipari tevékenységet folytató gazdasági társaságban szerezett érdekeltséget. Néhány év alatt ismeretlen forrásból- több éttermet, sörözőt és ezeknek a szórakozóhelyeknek az üzemeltetési jogával rendelkező gazdasági társaságot szerzett meg. A vád szerint az I. r. vádlott arra törekedett, hogy az ebből származó bevételeit illegálisan növelje, ezért a szórakozóhelyen foglakoztatott alkalmazottak a vádlott utasítására és elsődlegesen II. r. és III. r. vádlott irányítása mellett nem tettek eleget számlaadási kötelezettségüknek. Rossz minőségű terméket értékesítettek magas árfekvésű minőségi termékként, továbbá a szolgáltatás valós értékéhez képest irreális összegű számlákat állítottak ki főleg a külföldi vendégeknek. Ekkoriban alakultak ki azok a módszerek, amely a vádbeli időszakban már gyakorlattá vált. Ilyen volt egyebek mellett a tényleges bevételek és kiadások nyomon követésére használt belső könyvelés vagy a bérköltségek minimalizálásának módszere is. E szerint az I.r. vádlott érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságok alkalmazottai a ténylegeshez képest lényegesen kisebb összegekre, illetve
munkaidőre voltak bejelentve, ugyanakkor a forgalom függvényében adómentesen további juttatásokban részesültek, amelynek összegét az I. r. vádlott által kialakított elvek figyelembevételével az adott szórakozóhely üzletvezetője számolta és fizette ki. A vád szerint ugyancsak a fenti időszakban kezdte meg az I. r. vádlott annak a személyi körnek illetve a köztük lévő hierarchiának a kialakítását, akik egymással összehangoltan, aláfölérendeltségben állva, szigorú feladatmegosztásban működve meghatározták a cégcsoport illegális tevékenysége során követendő szabályokat, ellenőrizték azok végrehajtását, illetve alkalmanként szankcionálták az attól való eltérést. Ekkor már aktívan közreműködött a gazdasági társaságok működtetésében II. rendű, III. rendű, V. rendű, VIII. rendű, IX. rendű vádlott, az I.r. vádlott több családtagja, és VI. rendű vádlott is. Az I. rendű vádlott folyamatos terjeszkedésének következtében a 2000-es évek közepére több vendéglátóipari tevékenységet folytató gazdasági társaságban szerzett befolyást Budapesten, ezáltal legális, illetve esetenként illegális eszközökkel átvette több szórakozóhely, illetve több, a Hajógyári -sziget területén található vendéglátóipari egység üzemeltetését. A vádirat szerint az I.r. vádlott által irányított érdekkör jogellenes ténykedése magában foglalta a felderítés és a felelősségre vonás kockázatát ezért a szervezett elkövetői kör igyekezett minél jobb kapcsolatot kialakítani a hivatalos szervekkel annak érdekében, hogy időben értesüljenek a működésüket veszélyeztető körülményekről. A vád szerint I.r. vádlott egyik alkalmazottja útján már az 1990-es évek közepén korrupciós kapcsolatot épített ki a BRFK, illetve a BRFK V. Kerületi Rendőrkapitányságának állományába tartozó több, részben vezető beosztású rendőrrel, akik igyekeztek elérni, hogy az I. rendű vádlott érdekeltségébe tartozó szórakozóhelyeken lehetőség szerint ne legyenek hatósági ellenőrzések, ha pedig mégis ellenőrzésre kerül sor, azokról előre értesítsék az I. rendű vádlott érdekkörét. A vád szerint ellenőrzéseket tartattak a konkurens szórakozóhelyeken, vagy azok közvetlen környezetében igazoltattak, illetve esetenként közreműködtek a fizetni nem akaró vendégek tartozásainak behajtásában. Lehetőség szerint megpróbálták a feljelentés megtételéről lebeszélni a megkárosított külföldi vendégeket, ha pedig ez nem vezetett eredményre, a megtett feljelentést eltüntették. Az elkövetői kör több tagja illegális kapcsolatot tartott fent a különböző szakhatóságok dolgozóival annak érdekében, hogy a szórakozóhelyekre tervezett hatósági ellenőrzésekről időben értesüljenek, illetve a szórakozóhelyekkel kapcsolatos ügyintézés során kedvezőbb elbírálásban részesüljenek. A vádbeli időszakban 49 cégből álló cégcsoport alakult ki, mely cégek jelentős része, így a váddal érintett 16 gazdasági társaság is egy vagy több szórakozóhely üzemeltetését látta el. Más gazdasági társaságok így elsősorban a cégcsoport valamennyi gazdasági társaságának könyvelését ellátó Balance Times Kft. vagy az őrzés-védelemért felelős Bervaszolg Kft. és több más társaság a cégcsoport működéséhez szükséges logisztikai kisegítő tevékenységet végeztek. A vádirat szerint a cégcsoport fenntartott több, tényleges tevékenységet nem végző gazdasági társaságot is, amelyek elsődleges feladata az volt, hogy szükség esetén valamelyik szórakozóhely működési engedélyét átvegyék, ezzel biztosítva a szórakozóhelyek zökkenőmentes működtetését. Az I. rendű vádlott által ügyvédi segítséggel kialakított cégstruktúra a vád tárgyát képező időszakban úgy épült fel, hogy a cégcsoport 48 társasága két nagyobb és egy kisebb csoportra osztható a tulajdonosai háttér lapján. Az I. rendű vádlott által kialakított struktúra lehetőséget biztosított arra, hogy cégjogi szempontból a költségvetési csalási cselekmények megvalósításához használt gazdasági társaságok kizárólag többszörös áttételek útján legyenek az I. rendű vádlotthoz köthetők, aki azonban úgy határozta meg azok tulajdonosi szerkezetét, hogy a holding cégek tulajdonosai hozzá szorosan kötődő ezért könnyen irányítható, illetve befolyásolható családtagok legyenek. A gazdasági társaságok ügyvezetői az I. rendű vádlottnak lekötelezett, már hosszú ideje neki dolgozó, általa megbízhatónak tekintett személyek voltak. Az így kialakított céghálózat, illetve személyi összetétel tette lehetővé a vád tárgyát képező, bűnszervezetben megvalósított költségvetési csalási cselekmények elkövetését. A céghálózat tagjainak cégnyilvántartásban rögzített képviselete, illetve tulajdonosi háttere a tényleges működés során nem jelent meg, azt jelentősen módosította a bűnszervezet
felépítése és annak működése során az alá-fölé rendeltségi viszonyok, illetve ellenőrzési jogkörök. Az ügyvezetők az irányításuk alatt álló gazdasági társaságok tényleges képviseletét, irányítását nem mindig látták el, feladatuk elsősorban a szükséges adminisztratív intézkedések végrehajtására terjedt ki. A tényleges irányítás helyett alkalmanként más, általuk nem képviselt gazdasági társaságok felett láttak el ellenőrzést, az I. r. vádlott rendelkezéseinek megfelelően. Az ügyvezetők tisztában voltak azzal, hogy az általuk képviselt gazdasági társaságok működése során milyen visszaéléseket követnek el. A cégjogi szempontból különálló gazdasági társaságok a valóságban egyetlen, összefogott és autokratikus elvek mentén, I.r. vádlott által irányított gazdasági egységként működtek, amelyben az I. rendű vádlott vezető szerepe valamennyi érintett számára egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen volt. A cégcsoport működésére a nagyfokú szervezettség mellett a magas fokú konspiráció is jellemző volt, melynek érdekében szigorúan meghatározott feladatköröket alakítottak ki. Ennek egyrészt az volt a célja, hogy a bűnszervezetben a különböző feladatokat ellátó személyek számonkérésük esetén érdemben védekezhessenek azzal, hogy nem tudtak a mások által végzett tevékenységről, másrészt az, hogy a szervezet működésével lehetőség szerint kizárólag az I. rendű vádlott rendelkezzen teljes körű ismeretekkel. A vád szerint az i.r. vádlott egy személyben döntött arról is, hogy az adott gazdasági társaságnak ki lesz az ügyvezetője a bizalmasai közül, illetve arról is, hogy ki lesz a szórakozóhelyek korlátozott jogkörrel rendelkező ügyvezetője. A tényleges üzletvezetői feladatokat ellátó személy nem mindig volt azonos a NAV nyilvántartásában rögzített személlyel, mert a kinevezés feltétele elsődlegesen az I. rendű vádlott szimpátiája, illetve a hozzá való lojalitás volt, azonban nem minden üzletvezető felelt meg a feladat ellátáshoz szükséges jogszabályi feltételeknek, így nyilvántartásba vételükre nem minden esetben kerülhetett sor. I.r. vádlott az ügymenet biztosítása érdekében rendszeresen megbeszélést tartott az ügyvezetőkkel és az üzletvezetőkkel, ahol egyebek mellett az is elhangzott, hogy az üzletvezetők milyen elvek mentén tartsák nyilván a bevételeket. Az üzletvezetők az ellenkező utasításig az ott elhangzottaknak megfelelően voltak kötelesek eljárni, s ha nem tartották be az előírásokat, úgy az ellenőrzést végző IV. rendű vádlott jogosult volt őket fizetéselvonással büntetni. A belső utasítások betartását a IV. rendű vádlott mellett II. rendű és III. rendű vádlott ellenőrizte az általuk képviselt társaságoknál. A vád szerint annak meghatározása, hogy az adott időszakban gazdasági társaságokra lebontva mekkora összeget szükséges bevételként a pénztárgépben nyilvántartani, V. rendű, VI. rendű, valamint VII. rendű vádlott feladata volt. A vád szerint az I.r. vádlott által létrehozott és irányított bűnszervezet szigorú hierarchiára épült, amelyben az I. rendű vádlott alatt közvetlenül II. rendű, III. rendű, IV. rendű, V. rendű, VI. rendű és VII. rendű vádlottak álltak. Őket követte a hierarchiában VIII. rendű és IX. rendű vádlott, majd a rangsor következő szintjén a gazdasági társaságok által üzemeltetett szórakozóhelyek tényleges irányítását ellátó üzletvezetők következtek. A II. rendű, III. rendű, V. rendű és VI. rendű vádlottak folyamatosan ellenőrizték egymást, valamint a rangsorban alattuk álló személyeket, azonban felettük mind a kiadások mind a bevételek tekintetében szinte korlátlan ellenőrzési jogosultsággal rendelkezett IV. rendű vádlott, aki szintén jogosult volt az üzletvezetők ellenőrzésére is. A konspiráció elősegítése érdekében a fenti személyek közül II. rendű, a III. rendű a IV. rendű, a VIII. rendű és a IX. rendű vádlottaktól elkülönülve tevékenykedett VII. rendű vádlott, akinek feladata az V. és VI. rendű vádlottak támogatásával a minimálisan szükséges bevételek meghatározása mellett annak biztosítása volt, hogy az adóhatóság ellenőrzései során ne lepleződjön le a cégcsoportban folytatott bevétel eltitkolás. A fenti hierarchiát I. rendű vádlott irányította. A vád szerint az I:, II., III., IV. V., VI. és VII. rendű vádlottak tudtak a cégcsoporton belüli nagymértékű bevétel eltitkolásról, tervszerűen és összehangoltan törekedtek a költségvetési csalási cselekmények megvalósítására, annak végrehajtási módjában is előre megállapodtak. A jogtalan vagyoni hátránnyal elért bevételek a bűnszervezet vezetőjeként ténykedő I.r. vádlotthoz kerültek, aki azzal szabadon rendelkezett. A jelen ügyben érintett üzletvezetők tudtak arról, hogy az általuk irányított szórakozóhely bevételeinek egy részét eltitkolják,
valamit arról is, hogy a költségeinek egy részét különösen a bérköltségeket, illegálisan fizetik ki, ennek ellenére a költségvetési csalási cselekményekhez szándékosan segítséget nyújtottak. A vádirat hosszasan részletezi a vádlottak által elkövetett egyes cselekményeket. A Központi nyomozó Főügyészség I.r. vádlottat felbujtóként, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével, 2 rendbeli felbujtóként, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével, felbujtóként, jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével és 16 rendbeli felbujtóként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja. A következő tárgyaláson a bizonyítási eljárás folytatódik. KAPOSVÁRI TÖRVÉNYSZÉK Kaposvári Törvényszék Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 3. I. emelet 115. L.L. Hivatalos személy elleni erőszak bűntette március 16. 11.00 Információ: A 60 éves vádlottat a Kaposvári Járásbíróság, mint erőszakos, többszörös visszaesőt hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt 4 év fegyházbüntetésre ítélte. A tényállás lényege szerint a vádlottat a rendőrök szabadságvesztés büntetésre akarták előállítani a börtönbe, amikor ő fejszével támadt rájuk, hogy az intézkedést ne tudják végrehajtani. Dr. Vadócz Attila 06/30 630-4367 vadocza@kaposvarit.birosag.hu KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK fszt. 10. vádlott K.T. R. ügy emberölés bűntette időpont 2015. március 16. 13 óra Ítélethirdetéssel folytatódik az élettársát megölő férfi büntetőpere A vádirati tényállás lényege szerint a vádlott a házassága mellett szerelmi viszonyt tartott fenn a sértettel 1992. óta. E kapcsolatból 1997-ben közös gyermekük is született, akit azonban a sértett egyedül nevelt, a vádlott a gyermek eltartásához sem járult hozzá. A vádlott kisebb-nagyobb megszakításokkal, de fenntartotta a sértettel a kapcsolatát, viszont a házasságának anyagi okokból történő felbomlását követően sem költözött össze a sértettel. A vádlott a házassága felbontását követően egy másik nővel élt együtt, akitől szintén született gyermeke. A vádlott ezen élettársi viszony alatt is tartotta a kapcsolatot mind a volt feleségével, mind a sértettel. Miután az élettársi viszony megszakadt, vádlottnak nem volt hova mennie, igy 2010. év nyarán a sértett fogadta be a lakásába.
A vádlott és a sértett közötti kapcsolat az együttélés alatt hamar megromlott. A sértett egyre többet dolgozott, hogy el tudja tartani a családot, míg a vádlott az egészségi állapota miatt nem dolgozott, rokkant nyugdíjas volt és a rokkant nyugdíjából inkább a volt feleségénél lévő gyerekeit támogatta. A volt feleség támogatása miatt, illetve a kölcsönös féltékenykedéseikből adódóan rendszeresek voltak a viták, veszekedések közöttük, mely során a vádlott többször bántalmazta is a sértettet. A sértett ezek miatt a kapcsolat megszakítását fontolgatta. 2012. májusában a sértett megismerkedett egy szegedi férfivel, akivel többször találkozott is. 2012. nyarán a vádlott tudomást szerzett e kapcsolatról és ettől kezdve a sértettet elszámoltatta, a telefonján átnézte a hívásokat, illetve ellenőrizte, hogy merre megy, mit csinál. Ezen a sértett felháborodott, mely további veszekedéseket eredményezett. Mivel a sértett nem tagadta a találkozásait, illetve az arra irányuló szándékát, a vádlott ezen veszekedések alkalmával azzal fenyegette meg többször is a sértettet, hogy ha továbbra is találkozik a férfival, akkor meg fogja ölni. A sértett azonban továbbra is tartotta a kapcsolatot az ismerősével. 2012. december 8. napján szintén e miatt volt vádlott és sértett között vita, veszekedés, mely során a sértett felszólította a vádlottat, hogy költözzön el. A tettlegesség elkerülése érdekében a sértett végül rendőri intézkedést kért. 2012. december 14. napjára a vádlott a volt feleségével és a vele közös gyermekeivel szervezett találkozást a hétvégére, melyet azonban december 14. napján délelőtt lemondott. Amikor december 14. napján (pénteken) 20 óra tájban a sértett hazaért, a vádlott éppen a volt feleségével beszélt nyájasan telefonon, melyet a sértett szóvá tett. Ezen összeszólalkoztak, ordítottak egymással, mely során lökdösték is egymást. A vita közben az is elhangzott a vádlott részéről, hogy ha a sértett a munkára hivatkozva Szegedre utazik, akkor őt is és a férfit is ki fogja nyírni és a közös gyermeküket árvává teszi. A hangos vitatkozás, lökdösődés közepette a vádlott a konyhában élezés miatt kikészített 23,5 cm pengehosszúságú, sötétbarna bakelit nyelű kést a jobb kezébe kapta és a közös hálószobájukban felülről lefelé irányuló mozdulattal, a kést kisujj felőli pengetartással fogva a sértettet nagy erővel a mellkasán, a jobb kulcscsont alatt megszúrta. Ezt követően a vádlott az előszoba szekrényében lévő 70 cm hosszúságú baseball-ütőt ragadta magához és azzal a szúrás miatt a szobában, a fotelbe leülő sértettet nagy emberi erővel, fentről lefelé irányuló mozdulattal, több alkalommal fejbe vágta úgy, hogy az ütések a sértett homlokának bal oldalát érték. A sértett a bántalmazás következtében 2012. december 14. napján 23-24 óra közötti időben elhalálozott.
Amikor a vádlott észlelte, hogy a sértett meghalt, a sértett testét egy pléddel letakarta, a kést és a baseball-ütőt a vértől megtisztította és a kést a konyhaszekrénybe, míg a baseball ütőt az előszoba szekrénybe elrejtette. Ezt követően a vádlott felment az udvarról nyíló melléképület padlására, ahol egy 10 cm pengehosszúságú késsel hasba szúrta magát. A szúrás azonban nem hatolt be a hasüregbe és gyógytartama 8 napon belüli volt. Mivel a sértett az általában hajnali 3 órakor megkezdett munkát december 15. napján nem kezdte meg, a munkatársai keresni kezdték, mely során a lányát is felhívták telefonon. Így aztán az elhalt sértettet a gyermeke, találta meg, aki 21 órától szintén a lakásban tartózkodott, de 21 óra 30 perctől a saját szobájában tv-t nézett, majd aludt. PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Pécsi Törvényszék (7623 Pécs, Rákóczi u. 34.) fsz.ii. tárgyalóterem K. J. és két társa különösen nagy értékre, üzletszerűen elkövetett orgazdaság bűntette és más bűncselekmények 2015. 03.16. 9.00 Információ: A vádirat szerint - röviden - K.J. I. r. vádlott ismeretlen személyektől lopásból származó, ép gépkocsikat vásárolt jóval a jármű piaci értéke alatt, azokat szétszerelte, majd alkatrészként értékesítette, megélhetését ily módon biztosította, tudva, hogy a járművek bűncselekmény elkövetéséből származnak. Tevékenységéhez raktárhelyiséget bérelt. Így az összesen 19 darab gépkocsi vonatkozásában a bűncselekményt 82.011.000 forint értékre követte el, melyből a nyomozás során csupán 7.857.600 forint térült meg. K.J. I. r. vádlott 2009 vagy 2010. évben K.Z. sértettől, 2011. évben Gy. T. sértettől sérült, de üzemképes gépkocsikat javítás érdekében vett át, azonban azokat alkatrészeikre szétbontotta, és így tovább értékesítette, azokkal sajátjaként rendelkezett. Az ügyészség folytatólagosan, üzletszerűen, különösen nagy értékre elkövetett orgazdaság bűntettével, nagyobb értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntettével és más bűncselekmények elkövetésével vádolja az I.r. vádlottat. K. T. II.r. vádlott a ténylegesen általa használt, a Lombard Lízing Zrt. tulajdonában lévő, de az élettársa által üzemben tartott Skoda Fabia gépkocsi esedékes díjait fizetni nem tudta, ezért közvetítőn keresztül kapcsolatba lépett K.J. I.r. vádlottal annak érdekében, hogy a fizetési kötelezettségétől megszabaduljon. K.J. I.r. vádlott - az akkori piaci értékén 1.400.000 forintot érő - járművet tőle 100.000 forintért megvásárolta, annak indító kulcsait a II.r. vádlott neki átadta. K.J. I. r. vádlott a gépkocsit szétbontotta és annak alkatrészeit értékesítette. K.T. II.r. vádlottat az ügyészség sikkasztás bűntettével vádolja. H. G. III. r. vádlott segítséget nyújtott K. J. I.r. vádlottnak bűncselekmények elkövetéséhez, miután K.J. I.r. vádlott segítséget kért tőle két gépkocsi hatékonyabb, gyorsabb szétszereléséhez. A III.r. vádlott tudott arról, hogy a gépkocsik bűncselekményből származnak, őt az ügyészség bűnpártolás vétségével vádolja. A bíróság a tárgyaláson ügydöntő határozatot hirdet. Dr. Sebestyén Ágnes Sajtószóvivő +36-30-6566-710 sebestyena@pecsit.birosag.hu
Pécsi Járásbíróság (7621 Pécs, Széchenyi tér 14.)I. em. 32. tárgyalóterem B. T. nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság bűntette és más bűncselekmény 2015. 03.16. 13.00 Információ: A vádirat szerint - röviden a vádlott 2014. június 8-án a gyódi sportpályán 17.30 órakor kezdődő futballmérkőzésen az egyik csapat játékosaként vett részt, melynek során sérelmezte a sértett játékvezető döntéseit, emiatt 19 óra 30 perc körüli időben ököllel egy alkalommal megütötte a sértett arcát. A sértett a földre került az ütés következtében és 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. A bíróság megkezdi a tárgyalást. Dr. Sebestyén Ágnes Sajtószóvivő +36-30-6566-710 sebestyena@pecsit.birosag.hu
2015.03.17. (KEDD) KÚRIA KÚRIA B. I. tanács fsz. 3. sz. tárgyalóterem V. Antal Tamás közokirat-hamisítás bűntette 2015. 03. 17. 09.00 Információ: A terheltet a járásbíróság hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [1978. évi IV. törvény 275. (1) bekezdés b) pont] miatt 110 napi, napi tételenként 2.500, összesen 275.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A jogerős ítélet ellen a megyei főügyészség terjesztett elő a terhelt terhére, a Be. 416. (1) bekezdésének c) pontján alapuló felülvizsgálati indítványt, Indokai szerint a bíróság a terheltet öt évig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt úgy ítélte el, hogy nem volt védője, ezzel pedig megvalósította a Be. 373. (1) bekezdés II. d) pontja szerinti feltétlen eljárási szabálysértést. Ezért a megtámadott határozat hatályon kívül helyezésére és arra tett indítványt, hogy a Kúria a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására. Dr. Kónya István 06-1/268-45-07 KonyaI@kuria.birosag.hu kuria@kuria.birosag.hu DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla G. P. + 7 fő Bélyeghamisítás bűntette 2015.03.17. 09:00 Az első fokon eljárt Egri Törvényszék 2013 decemberében Dr. G. P. Z. I.r. vádlottat folytatólagosan elkövetett bélyeghamisítás bűntette, sikkasztás bűntette, sikkasztás vétsége és közokirat-hamisítás bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre, 2 év ügyvédi foglalkozástól eltiltásra, 1.000.000.- forint pénzbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. H. T. III.r. vádlottat folytatólagosan, társtettesként, bűnszövetségben elkövetett bélyeghamisítás bűntette, hamis magánokirat felhasználásának vétsége, költségvetési csalás bűntette és közokirat-hamisítás bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre, 1.000.000.- forint pénzbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Sz. I. IV.r. vádlottat folytatólagosan, társtettesként, bűnszövetségben elkövetett bélyeghamisítás bűntette, folytatólagosan, üzletszerűen, részben közvetett tettesként elkövetett csalás bűntette és felbujtóként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 2 év fogházbüntetésre, 300.000.- forint pénzbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság a vádlottal szemben 4.925.000.- forint vagyonelkobzást rendelt el. A vádlott legkorábban büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. K. Z. B. VIII.r. vádlottat folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 1 évre próbára bocsátotta. Dr. Sz. E. X. r. vádlottat folytatólagosan, társtettesként, bűnszövetségben elkövetett bélyeghamisítás bűntette, folytatólagosan, bűnszövetségben, üzletszerűen, bűnsegédként elkövetett csalás bűntette, bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétsége miatt 2 év börtönbüntetésre, 1.000.000.- forint pénzbüntetésre és 4 év ügyvédi foglalkozástól eltiltásra illetve 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban büntetése 2/3
részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. L. A. XI.r. vádlottat folytatólagosan, társtettesként, bűnszövetségben elkövetett bélyeghamisítás bűntette, folytatólagosan, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználása vétsége miatt 2 év börtönbüntetésre, 1.000.000.- forint pénzbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. B. K. XII.r. vádlottat 40 rb. magánokirat-hamisítás vétsége miatt 2 évre próbára bocsátotta. Cs. A. XV.r. vádlottat 1 rb. bélyeghamisítás bűntette és 1 rb. folytatólagosan elkövetett bélyeghamisítás bűntette miatt 150.000.-forint pénzbüntetésre ítélte. J. Sz. XVII.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége és költségvetési csalás bűntette miatt végrehajtásában 1 év próbaidőre felfüggesztett 9 hónap börtönbüntetésre és 500.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. B. M. XX.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt végrehajtásában 1 év próbaidőre felfüggesztett 9 hónap börtönbüntetésre ítélte. A megismételt eljárásban hozott ítélet ellen / A Heves Megyei Bíróságnak az ügyben 2011 márciusában hozott ítélete II.,V.,VI.,VII.,IX.,XIII.,XIV.,XVI.,XVIII. és XIX. r. vádlott esetében jogerőre emelkedett. A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság 2012 áprilisában az elsőfokú ítéletet I., III., IV., VIII., X., XI., XII., XV., XVII., és XX.r. vádlott esetében hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. / Információ: Debreceni Ítélőtábla A vádirati tényállás szerint I.r. és II.r. ügyvéd vádlott 1999. első felében ismeretlen személytől hamis illetékbélyegeket szereztek meg, és azokat társasági szerződések és módosítások, bejegyzési, változás bejegyzési kérelmek illetékfizetési kötelezettségeinek lerovása alkalmával használtak fel, de I.r. vádlott perújítási kérelem és fellebbezési illetéklerovás során is felhasználta azokat. III.r. vádlott szintén ismeretlen személytől szerzett meg nagy mennyiségű illetékbélyeget, majd azt jóval a névérték alatt részben X.r. ügyvéd vádlotton keresztül értékesítette IV., X. és XI.r. vádlott részére. Elmondta nekik az illetékbélyeg ellenértének visszaszerzési módszerét: azt, hogy fiktív kereseteken kell felhasználni és aztán az illetékhivataltól annak ellenértékét visszaigényelni. A szisztéma az volt, hogy a vádlottak, részben saját nevükben az ország különböző bíróságain fiktív keresetleveleket nyújtottak be hamis illetékbélyegek felhasználásával. Majd a bíróságok érdemi intézkedései megtétele előtt, megegyezésre, valamint a fiktív követelések megfizetésére hivatkozással kérték a vádlottak a perek megszüntetését, illetve a keresetlevelek idézés kibocsátása nélküli elutasítását. A jogerős eljárást lezáró végzések birtokában a területileg illetékes megyei illetékhivataloktól kérték az általuk hamis illetékbélyegben lerótt eljárási illetékösszegek visszatérítését. A hamis bélyegeket 1999 júniusa és 2003 januárja között használták fel. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/994-3339 Sz. B. + 2 fő Zsarolás bűntette 2015.03.17. 10:00 Az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék 2014 januárjában Dr. Sz. B. I.r. vádlottat, társtettesként elkövetett zsarolás bűntette miatt2 év 8 hónap börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott a büntetése 2/3-nak letöltése után bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. F. L. II.r. vádlottat társtettesként elkövetett zsarolás bűntette miatt 3 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott büntetése 2/3 részének letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. A
bíróság a szabadlábon lévő N. Z. III.r. vádlottat az ellen folytatólagosan, társtettesként elkövetett zsarolás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Az ítélet ellen az ügyész valamennyi vádlott terhére fellebbezett. I. és II.r. vádlott esetében súlyosításért, III.r. vádlottnál bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében. I.r. vádlott felmentésért, illetve téves minősítés miatt, II.r. vádlott védője felmentésért illetve enyhítésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlottak az 1990-es évektől ismerték egymást. II.r. vádlott gépkocsivezetői illetve lakatosi munkákat végzett I.r. vádlott számára, de III.r. vádlottnak is munkát biztosított I.r. vádlott.2006-ban F. K. F. osztrák milliárdos elhalálozott, földi maradványait Ausztriában egy önálló kriptában helyezték nyugalomra. I. és II.r. vádlott megállapodott ismeretlen személyekkel, hogy az elhunyt földi maradványait tartalmazó koporsót elhozzák a kriptából, és a visszaszolgáltatás fejében pénzt követelnek a családtól. Megkérték III.r. vádlottat, hogy vegyen részt egy Olaszországból történő ruhaszállításban gépkocsivezetőként, amiért 200.000.- forintot ajánlottak fel. 2008 novemberében II.r. vádlott két román és egy magyar társukkal valamint III.r. vádlott egy furgonnal és egy személyautóval Ausztriába utaztak. Ekkor közölték III.r. vádlottal, hogy mi lesz a szállítmány. A kettős koporsót a kriptából kiemelték, azt a furgonban elhelyezték, amelyet III.r. vádlott Budapestre vezetett. Az F. család 2008 decemberében kapta meg az első zsaroló levelet. A levél küldője a földi maradványokat tartalmazó koporsó visszaadásáért 6 millió eurót követelt azzal, hogy ha nem fizetik ki a váltságdíjat, akkor a koporsót a földi maradványokkal együtt megsemmisíti. 2009 áprilisáig több postán küldött levél után a zsaroló emailen tartotta a kapcsolatot a családdal és bocsátkozott tárgyalásokba a követelt összegátvételéről. A 41 email többségét Budapestről írték, de Pécsről Debrecenből, Bukarestből, Iasiból, többségében gyorséttermekből küldték. Az elkövető több adattal szolgált a koporsóval kapcsolatban, azt bizonyítandó, hogy az valóban nála van. Az osztrák család 2009 májusában 100.000.- eurót ajánlott fel, ha a koporsóban lévő fiolát eljuttatják részükre, annak bizonyítékaként, hogy a koporsó valóban a zsarolóknál van. A levélváltásról és azok tartalmáról I.r. vádlott tudott, így megállapodtak II.r. vádlottal abban, hogy a fiolát ő juttatja el Bécsbe és ő veszi át a 100.000.- eurót. II.r. vádlott 2009 júniusában Bécsbe utazott és a pályaudvar egyik csomagmegőrzőjében elhelyezett egy csomagot benne a fiolával. Majd a csomagmegőrző mágneskártyáját a bécsi Stephanskirche egyik padjára felragasztotta. A találkozó azonban nem jött létre, mert a család képviselője késett. Újabb levélváltásokat követően II.r. vádlott 2009 júliusában, Bécsben egy csokoládésdobozban a család képviselőjétől átvette a pénzt. A teljes váltságdíj kifizetéséhez azonban a családnak újabb bizonyíték kellett, ezért a külső koporsóból egy virágmintás anyagdarabot kértek. 2009 októberében III.r. vádlott utazott Bécsbe és az előzőhöz hasonló módon jutatta el a család képviselőjéhez az anyagdarabot, majd visszautazott Budapestre. Ezt követően email útján megállapodtak abban, hogy 2009 novemberében Budapesten Szent István Bazilika előtt F. B. átad 100.000.- eurót a zsarolók által küldött személynek. Az átadás napján III.r. vádlott parókában, szájmaszkban, kerékpárral érkezett a bazilika elé, odahajtott F. Bergerhez, jelszót váltottak majd F. B. a 100.000.- eurót tartalmazó csokoládés dobozt átadta III.r. vádlottnak, akinek I.r. vádlott utasítása szerint tovább kellett adnia azt II.r. vádlottnak a Moszkva téren. N. Z. III.r. vádlott azonban észrevette, hogy többen figyelik őt, akik a család által megbízott magyarországi magánnyomozó iroda munkatársai voltak. Ettől megijedt és menekülni kezdett, először kerékpárral, majd metróval illetve villamossal. A magánnyomozók azonban követték őt a lakásáig, ahol közölte velük, hogy hagyják békén, mert fél, ugyanis megbízást kellett volna teljesítenie, de azt elrontotta. A magánnyomozók megnyugtatták, biztonságba helyezték és információt kértek tőle. III.r. vádlott minden elmondott a nyomozóknak. Ezt követően a magánnyomozó iroda vezetője sms-t küldött I.r. vádlottnak, aki még aznap este felhívta a nyomozóiroda egyik munkatárást és megjelölte a koporsó helyét. Így találták meg a belső koporsót és el is szállították azt, de ekkor derült ki, hogy van egy
Információ: külső koporsó is. Másnap ismét kapcsolatba léptek I.r. vádlottal, aki elárulta a külső koporsó helyét is. A család a két koporsót a földi maradványokkal együtt elszállította, majd megtörtént az újratemetés. A nyomozó iroda munkatársai a III.r. vádlott által átvett 100.000.- eurót átadta a családnak. Az osztrák család tényleges kára így 100.000.- euró, ami 27.122.000.- Ft, mely kár nem térült meg. Bizonyítás felvétele. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/994-3339 FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, II., Fő u. 70-78. 42.Kb.393/2013 Elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette 2015.03.17. 09.00 I.r. vádlott és 32 társa ellen a Központi Nyomozó Főügyészség emelt vádat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt. Kilenc személyt bűnszervezetben történt elkövetéssel is vádolnak. A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint a budapesti éjszakai életben a Red Palace nevű szórakozóhely üzemeltetőjeként ismertté vált I. rendű vádlott az 1990-es évek első felétől Budapesten egyre több vendéglátóipari tevékenységet folytató gazdasági társaságban szerezett érdekeltséget. Néhány év alatt ismeretlen forrásból- több éttermet, sörözőt és ezeknek a szórakozóhelyeknek az üzemeltetési jogával rendelkező gazdasági társaságot szerzett meg. A vád szerint az I. r. vádlott arra törekedett, hogy az ebből származó bevételeit illegálisan növelje, ezért a szórakozóhelyen foglakoztatott alkalmazottak a vádlott utasítására és elsődlegesen II. r. és III. r. vádlott irányítása mellett nem tettek eleget számlaadási kötelezettségüknek. Rossz minőségű terméket értékesítettek magas árfekvésű minőségi termékként, továbbá a szolgáltatás valós értékéhez képest irreális összegű számlákat állítottak ki főleg a külföldi vendégeknek. Ekkoriban alakultak ki azok a módszerek, amely a vádbeli időszakban már gyakorlattá vált. Ilyen volt egyebek mellett a tényleges bevételek és kiadások nyomon követésére használt belső könyvelés vagy a bérköltségek minimalizálásának módszere is. E szerint az I.r. vádlott érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságok alkalmazottai a ténylegeshez képest lényegesen kisebb összegekre, illetve munkaidőre voltak bejelentve, ugyanakkor a forgalom függvényében adómentesen további juttatásokban részesültek, amelynek összegét az I. r. vádlott által kialakított elvek figyelembevételével az adott szórakozóhely üzletvezetője számolta és fizette ki. A vád szerint ugyancsak a fenti időszakban kezdte meg az I. r. vádlott annak a személyi körnek illetve a köztük lévő hierarchiának a kialakítását, akik egymással összehangoltan, aláfölérendeltségben állva, szigorú feladatmegosztásban működve meghatározták a cégcsoport illegális tevékenysége során követendő szabályokat, ellenőrizték azok végrehajtását, illetve alkalmanként szankcionálták az attól való eltérést. Ekkor már aktívan közreműködött a gazdasági társaságok működtetésében II. rendű, III. rendű, V. rendű, VIII. rendű, IX. rendű vádlott, az I.r. vádlott több családtagja, és VI. rendű vádlott is. Az I. rendű vádlott folyamatos terjeszkedésének következtében a 2000-es évek közepére több vendéglátóipari tevékenységet folytató gazdasági társaságban szerzett befolyást Budapesten, ezáltal legális, illetve esetenként illegális eszközökkel átvette több szórakozóhely, illetve több, a Hajógyári -sziget területén található vendéglátóipari egység üzemeltetését.
A vádirat szerint az I.r. vádlott által irányított érdekkör jogellenes ténykedése magában foglalta a felderítés és a felelősségre vonás kockázatát ezért a szervezett elkövetői kör igyekezett minél jobb kapcsolatot kialakítani a hivatalos szervekkel annak érdekében, hogy időben értesüljenek a működésüket veszélyeztető körülményekről. A vád szerint I.r. vádlott egyik alkalmazottja útján már az 1990-es évek közepén korrupciós kapcsolatot épített ki a BRFK, illetve a BRFK V. Kerületi Rendőrkapitányságának állományába tartozó több, részben vezető beosztású rendőrrel, akik igyekeztek elérni, hogy az I. rendű vádlott érdekeltségébe tartozó szórakozóhelyeken lehetőség szerint ne legyenek hatósági ellenőrzések, ha pedig mégis ellenőrzésre kerül sor, azokról előre értesítsék az I. rendű vádlott érdekkörét. A vád szerint ellenőrzéseket tartattak a konkurens szórakozóhelyeken, vagy azok közvetlen környezetében igazoltattak, illetve esetenként közreműködtek a fizetni nem akaró vendégek tartozásainak behajtásában. Lehetőség szerint megpróbálták a feljelentés megtételéről lebeszélni a megkárosított külföldi vendégeket, ha pedig ez nem vezetett eredményre, a megtett feljelentést eltüntették. Az elkövetői kör több tagja illegális kapcsolatot tartott fent a különböző szakhatóságok dolgozóival annak érdekében, hogy a szórakozóhelyekre tervezett hatósági ellenőrzésekről időben értesüljenek, illetve a szórakozóhelyekkel kapcsolatos ügyintézés során kedvezőbb elbírálásban részesüljenek. A vádbeli időszakban 49 cégből álló cégcsoport alakult ki, mely cégek jelentős része, így a váddal érintett 16 gazdasági társaság is egy vagy több szórakozóhely üzemeltetését látta el. Más gazdasági társaságok így elsősorban a cégcsoport valamennyi gazdasági társaságának könyvelését ellátó Balance Times Kft. vagy az őrzés-védelemért felelős Bervaszolg Kft. és több más társaság a cégcsoport működéséhez szükséges logisztikai kisegítő tevékenységet végeztek. A vádirat szerint a cégcsoport fenntartott több, tényleges tevékenységet nem végző gazdasági társaságot is, amelyek elsődleges feladata az volt, hogy szükség esetén valamelyik szórakozóhely működési engedélyét átvegyék, ezzel biztosítva a szórakozóhelyek zökkenőmentes működtetését. Az I. rendű vádlott által ügyvédi segítséggel kialakított cégstruktúra a vád tárgyát képező időszakban úgy épült fel, hogy a cégcsoport 48 társasága két nagyobb és egy kisebb csoportra osztható a tulajdonosai háttér lapján. Az I. rendű vádlott által kialakított struktúra lehetőséget biztosított arra, hogy cégjogi szempontból a költségvetési csalási cselekmények megvalósításához használt gazdasági társaságok kizárólag többszörös áttételek útján legyenek az I. rendű vádlotthoz köthetők, aki azonban úgy határozta meg azok tulajdonosi szerkezetét, hogy a holding cégek tulajdonosai hozzá szorosan kötődő ezért könnyen irányítható, illetve befolyásolható családtagok legyenek. A gazdasági társaságok ügyvezetői az I. rendű vádlottnak lekötelezett, már hosszú ideje neki dolgozó, általa megbízhatónak tekintett személyek voltak. Az így kialakított céghálózat, illetve személyi összetétel tette lehetővé a vád tárgyát képező, bűnszervezetben megvalósított költségvetési csalási cselekmények elkövetését. A céghálózat tagjainak cégnyilvántartásban rögzített képviselete, illetve tulajdonosi háttere a tényleges működés során nem jelent meg, azt jelentősen módosította a bűnszervezet felépítése és annak működése során az alá-fölé rendeltségi viszonyok, illetve ellenőrzési jogkörök. Az ügyvezetők az irányításuk alatt álló gazdasági társaságok tényleges képviseletét, irányítását nem mindig látták el, feladatuk elsősorban a szükséges adminisztratív intézkedések végrehajtására terjedt ki. A tényleges irányítás helyett alkalmanként más, általuk nem képviselt gazdasági társaságok felett láttak el ellenőrzést, az I. r. vádlott rendelkezéseinek megfelelően. Az ügyvezetők tisztában voltak azzal, hogy az általuk képviselt gazdasági társaságok működése során milyen visszaéléseket követnek el. A cégjogi szempontból különálló gazdasági társaságok a valóságban egyetlen, összefogott és autokratikus elvek mentén, I.r. vádlott által irányított gazdasági egységként működtek, amelyben az I. rendű vádlott vezető szerepe valamennyi érintett számára egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen volt. A cégcsoport működésére a nagyfokú szervezettség mellett a magas fokú konspiráció is jellemző volt, melynek érdekében szigorúan meghatározott feladatköröket alakítottak ki. Ennek egyrészt az volt a célja, hogy a bűnszervezetben a különböző feladatokat ellátó személyek számonkérésük esetén érdemben védekezhessenek azzal, hogy nem tudtak a
mások által végzett tevékenységről, másrészt az, hogy a szervezet működésével lehetőség szerint kizárólag az I. rendű vádlott rendelkezzen teljes körű ismeretekkel. A vád szerint az i.r. vádlott egy személyben döntött arról is, hogy az adott gazdasági társaságnak ki lesz az ügyvezetője a bizalmasai közül, illetve arról is, hogy ki lesz a szórakozóhelyek korlátozott jogkörrel rendelkező ügyvezetője. A tényleges üzletvezetői feladatokat ellátó személy nem mindig volt azonos a NAV nyilvántartásában rögzített személlyel, mert a kinevezés feltétele elsődlegesen az I. rendű vádlott szimpátiája, illetve a hozzá való lojalitás volt, azonban nem minden üzletvezető felelt meg a feladat ellátáshoz szükséges jogszabályi feltételeknek, így nyilvántartásba vételükre nem minden esetben kerülhetett sor. I.r. vádlott az ügymenet biztosítása érdekében rendszeresen megbeszélést tartott az ügyvezetőkkel és az üzletvezetőkkel, ahol egyebek mellett az is elhangzott, hogy az üzletvezetők milyen elvek mentén tartsák nyilván a bevételeket. Az üzletvezetők az ellenkező utasításig az ott elhangzottaknak megfelelően voltak kötelesek eljárni, s ha nem tartották be az előírásokat, úgy az ellenőrzést végző IV. rendű vádlott jogosult volt őket fizetéselvonással büntetni. A belső utasítások betartását a IV. rendű vádlott mellett II. rendű és III. rendű vádlott ellenőrizte az általuk képviselt társaságoknál. A vád szerint annak meghatározása, hogy az adott időszakban gazdasági társaságokra lebontva mekkora összeget szükséges bevételként a pénztárgépben nyilvántartani, V. rendű, VI. rendű, valamint VII. rendű vádlott feladata volt. A vád szerint az I.r. vádlott által létrehozott és irányított bűnszervezet szigorú hierarchiára épült, amelyben az I. rendű vádlott alatt közvetlenül II. rendű, III. rendű, IV. rendű, V. rendű, VI. rendű és VII. rendű vádlottak álltak. Őket követte a hierarchiában VIII. rendű és IX. rendű vádlott, majd a rangsor következő szintjén a gazdasági társaságok által üzemeltetett szórakozóhelyek tényleges irányítását ellátó üzletvezetők következtek. A II. rendű, III. rendű, V. rendű és VI. rendű vádlottak folyamatosan ellenőrizték egymást, valamint a rangsorban alattuk álló személyeket, azonban felettük mind a kiadások mind a bevételek tekintetében szinte korlátlan ellenőrzési jogosultsággal rendelkezett IV. rendű vádlott, aki szintén jogosult volt az üzletvezetők ellenőrzésére is. A konspiráció elősegítése érdekében a fenti személyek közül II. rendű, a III. rendű a IV. rendű, a VIII. rendű és a IX. rendű vádlottaktól elkülönülve tevékenykedett VII. rendű vádlott, akinek feladata az V. és VI. rendű vádlottak támogatásával a minimálisan szükséges bevételek meghatározása mellett annak biztosítása volt, hogy az adóhatóság ellenőrzései során ne lepleződjön le a cégcsoportban folytatott bevétel eltitkolás. A fenti hierarchiát I. rendű vádlott irányította. A vád szerint az I:, II., III., IV. V., VI. és VII. rendű vádlottak tudtak a cégcsoporton belüli nagymértékű bevétel eltitkolásról, tervszerűen és összehangoltan törekedtek a költségvetési csalási cselekmények megvalósítására, annak végrehajtási módjában is előre megállapodtak. A jogtalan vagyoni hátránnyal elért bevételek a bűnszervezet vezetőjeként ténykedő I.r. vádlotthoz kerültek, aki azzal szabadon rendelkezett. A jelen ügyben érintett üzletvezetők tudtak arról, hogy az általuk irányított szórakozóhely bevételeinek egy részét eltitkolják, valamit arról is, hogy a költségeinek egy részét különösen a bérköltségeket, illegálisan fizetik ki, ennek ellenére a költségvetési csalási cselekményekhez szándékosan segítséget nyújtottak. A vádirat hosszasan részletezi a vádlottak által elkövetett egyes cselekményeket. A Központi nyomozó Főügyészség I.r. vádlottat felbujtóként, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével, 2 rendbeli felbujtóként, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével, felbujtóként, jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével és 16 rendbeli felbujtóként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja. A következő tárgyaláson a bizonyítási eljárás folytatódik.
GYULAI TÖRVÉNYSZÉK Gyulai Törvényszék 13.B.498/2014. számú büntetőügy B. S. vádlott és társa Halált okozó testi sértés bűntette és más bűncselekmény Tárgyalás időpontja: 2015. március 17. 8 óra 30 perc Informá ció: Első tárgyalás A vádirati tényállás szerint 2013. június 17-től I. rendű B. S., II. rendű J. M. J. vádlott és N. R. T. sértett a Békés Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet egyik zárkájában kerültek elhelyezésre. Az I. r. vádlott a testvére és a sértett közötti korábbi konfliktus miatt 2013. június 17-én az esti órákban a lepedőjéből leszakított csíkokat tekert az ökleire, ami alá a matracából kitépett szivacsokat helyezett el, majd a sértett hasát kezdte el ütni, és körülbelül 20 percen át testszerte bántalmazta, többször megrúgta. Eközben a II. r. vádlott kisebb erővel, kétszer ököllel szintén hasba ütötte a sértettet. A sértett másnap többször panaszkodott arra, hogy szúr a hasa, és éjszaka alig kapott levegőt. Az I. r. vádlott 2013. június 19-én folytatta a bántalmazást, a sértett hasát és combjait nagy erővel megrugdosta, és többször megütötte. A sértett 2013. június 20-án már csak folyadékot ivott, és fájlalta a hasát, ennek ellenére 14-15 óra közötti időben az I. r. vádlott meggyújtott egy füstölőt, és azzal a sértettet több helyen megégette. A 18 óra 15 perckor történt váltást követően az I. r. vádlott ököllel gyomorszájon, mellkason ütötte a sértettet, illetve megrúgta. Ekkor a II. r. vádlott is egy-egy alkalommal közepes erővel ököllel gyomorszájon és háton ütötte a sértettet, majd a vállán és a hasán is megütötte. Ezt követően az I. r. vádlott megrúgta a sértettet, aki összeesett, és kérte, hogy hagyják abba a bántalmazást. A sértett rosszul lett, majd miután már nem tudott felkelni, ismét panaszkodni kezdett, hogy szúr az oldala, és alig kap levegőt. Ezután szédelgett, hányt, majd hátrahanyatlott az ágyán. A II. r. vádlott észlelte, hogy a sértett nem lélegzik, ezért megpróbálta újraéleszteni. A vádlottak kiabálására a büntetésvégrehajtási őrök kinyitották a zárka ajtaját, és ők is megpróbálták újraéleszteni, azonban a sértett a bántalmazás következtében 2013. június 21-én 2 óra 50 perckor elhalálozott. dr. Bagdi Árpád Gyula 20/3782317 sajto@gyulait.birosag.hu ZALAEGERSZEGI TÖRVÉNYSZÉK Zalaegerszegi Törvényszék B. György Csalás bűntette 2015. 03.17. 10:30 A vádlott 2004 és 2010 között egy biztosító munkatársaként különféle biztosításokat kötött a sértettekkel. Ezen túlmenően a biztosítóra hivatkozva, ügyfeleit megtévesztve befektetési céllal is vett át pénzt a sértettektől, ám ezeket saját céljaira használta fel, illetve kölcsönadta. A vádiratban összesen 27 ügylet szerepel, melyből 23 esetben ígért rövid távú haszonnal kecsegtető befektetést, 2011-ben pedig 4 esetében kölcsönt kért, miután már nem dolgozott a biztosító társaságnál. Érték: cca. 57.000.000 Ft
Információ: Dr. Beznicza Árpád 0630/902-4360 BezniczaA@zalaegerszegit.birosag.hu Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit 0630/421-4789 BartalneMJ@zalaegerszegit.birosag.hu
2015.03.18. (SZERDA) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla M. S. Életveszélyt okozó testi sértés bűntette 2015.03.18. 09:00 Információ: Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 októberében M. S. I.r. vádlottat testi sértés bűntette miatt, mint különös visszaesőt 4 év börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. B. T. II.r. vádlottat garázdaság vétsége és testi sértés vétségének kísérlete miatt 240.000.-Ft pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen az ügyész I.r. vádlott terhére súlyosítás érdekében, I.r. vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint I., II. r vádlott és Sz. A. sértett is hajdúböszörményiek egymást látásból ismerték. 2011 októberében a sértett feleségével és egy barátjával italozott kora délután az egyik helyi presszóban, ahol I.r. vádlott is tartózkodott. A már igen ittas állapotban lévő sértett buzinak nevezte I.r. vádlottat, aki azonban erre nem reagált. I.r. vádlott a kora esti órákig aludt egy asztalnál. Időközben megérkezett I.r. vádlott élettársa is a presszóba. Sz. A. már ismerte az asszonyt, köszönt neki és közben a kezével megsimította az asszony haját. Ezt látta a pultnál álló II.r. vádlott, aki felhívta I.r. vádlott figyelmét e történtekre. I.r. vádlott felszólította a sértettet, hogy ne molesztálja az élettársát, majd a két férfi között szóváltás alakult ki. II.r. vádlott pofon vágta a sértettet, aki felszólította a férfit, hogy intézzék el az utcán a dolgot. Az utcán I.r. vádlott egy alkalommal, ököllel megütötte a sértettet, aki hátraesett, fejét az utca aszfaltjába ütötte és eszméletét vesztette. I.r. vádlott kezdeményezésére a presszó alkalmazottja kihívta a mentőket, akik a sértettet kórházba szállították. A sértett koponyacsonttörést szenvedett el, ami életveszélyes sérülésnek tekintendő. I.r. vádlott büntetőjogi felelősségét és bűnösségét elismerte. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/994-3339 Debreceni Ítélőtábla L. I. Életveszélyt okozó testi sértés bűntette 2015.03.18. 11:00 Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék L. I. I.r. vádlottat testi sértés bűntettének kísérlete miatt 2 év, végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Fk. L. T. II.r. vádlottat 2 rb. 1 esetben bűnsegédként kísérleti szakban maradt testi sértés bűntette miatt 1 év 6 hónap, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett fiatalkorúak fogházbüntetésére ítélte. A vádlott pártfogó felügyelet hatálya alatt áll. Id. L. Andor III.r. vádlottat garázdaság bűntette miatt, mint többszörös visszaesőt, 1 év 8 hónap, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. A vádlott pártfogó felügyelet hatálya alatt áll. Az ítélet ellen I.r. vádlott esetében az ügyész jelentett be fellebbezést a vádlott javára, a cselekmény elbírálására a hatályos Btk. rendelkezéseinek alkalmazása és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának kedvezőbb meghatározása érdekében. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2012 júniusában, Pocsajban az általános iskolában ballagási ünnepséget tartottak, amelyen a vádlottak hozzátartozói közül többen is részt vettek.