SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK

Átírás

1 SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK B.917/2013. S. M. és társai Bűnszervezetben elkövetett adócsalás bűntette július A vádirat lényege szerint az I.r. vádlott és 9 társa évtől kezdődően egy olyan bűnszervezetben vettek részt, melynek keretében az Európai Unió országaiból - tipikusan Németországból - beszerzett használt gépjárműveket valótlan tartalmú számlázások közbeiktatásával úgy tüntettek fel, mintha azok - egyébként valós gazdasági tevékenységet nem folytató - magyarországi cégeken keresztül kerültek volna be Magyarországra. A vádlottak olyan látszatot termettek, mintha a gépjárműveket ezen a vádlottak egy részének részvételével működő belföldi gazdasági társaságok szerezték volna be, és azokat így értékesítették tovább magánszemélyeknek és cégeknek. A valós gazdasági tevékenységet nem végző gazdasági társaságok termékbeszerzései ugyanakkor nem történtek meg, mivel a gazdasági események ténylegesen a vádlottak egy része és az Európai Unión belüli, külföldi gépjárműveket értékesítő gazdasági társaságok között jöttek létre. Az Európai Unióból importált termékek után az első magyarországi értékesítést terhelő ÁFA bevallási és befizetési kötelezettségnek ténylegesen egyik fenti gazdasági társaság sem tett eleget, és az értékesítést terhelő befizetendő ÁFA-t tipikusan nem, vagy nem a valóságnak megfelelően tüntették fel. Mindezen bűnszervezetben folytatott tevékenységükkel a vádlottak a magyar állami költségvetésnek években hozzávetőlegesen 590 millió forint kárt okozott ÁFA adónemben. Megjegyzés : A bíróság a tárgyalást napon 9.00 órától folytatja Szegedi Járásbíróság 16. sz. tárgyalóterem B.2756/2013. dr. L. E. vádlott Költségvetési csalás bűn július és 50 társa tette és más bűncselekmények

2 A vádirat lényege szerint az ideg-elmegyógyász végzettségű I. r. vádlott Hódmezővásárhelyen praktizált, és feladati közé tartozott többek között fogyatékossági támogatások igénylése kapcsán szakorvosi igazolások kiállítása. A vádlott 2001 szeptembere és 2010 decembere közötti időszakban számos betege, valamint a betegei által megnevezett, számára ismeretlen személyek részére - azok jogtalan haszonszerzése érdekében - olyan valótlan tartalmú szakorvosi igazolásokat állított ki, amelyek megalapozták, hogy az igénylők jogosulatlanul jussanak fogyatékossági támogatáshoz. Ezekben az esetekben a vádlott nem végezte el az ilyenkor szokásos szakmai vizsgálatokat és teszteket, hanem ezek hiányában, ismerve a támogatás iránti igény jogtalanságát igazolta azt, hogy a juttatást jogosulatlanul igénylő személyek alacsony IQ-val rendelkeznek. Az igazolást kiállítani kért vádlottak a valótlan tartalmú szakorvosi igazolásokkal az esetek nagy részében egy bizonyos háziorvost kerestek fel abból a célból, hogy az a valótlan tartalmú, I. r. vádlott által adott szakorvosi igazolások és az érintettek nyilatkozata alapján állítson ki részükre egy a fogyatékossági támogatás igényléséhez szükséges beutalót. IV. r. vádlott 13 esetben bírt tudomással arról, hogy a szakorvosi igazolás valótlan tartalmú volt, és hogy az igénylő valótlan tartalmú nyilatkozatot tett előtte a jogosultság megállapítása érdekében. Ezt követően a fogyatékossági támogatást igénylő 49 vádlott a valótlan tartalmú szakorvosi igazolásokat és beutalókat a Magyar Államkincstár illetékes területi szervéhez benyújtotta, majd az eljáró ügyintéző az egészségügyi iratokat az Országos Orvosszakértői Intézet Szakértői Bizottságának megküldte. A bizottság a csatolt valótlan tartalmú, hitelesnek tekintett okiratok alapján minden esetben megállapította, hogy az igényt előterjesztő vádlottak fogyatékosak, melyre tekintettel a Magyar Államkincstár a fogyatékossági támogatás rendszeres folyósításáról rendelkezett. A fogyatékossági támogatások jogosulatlan igénybevétele folytán a magyar állami költségvetést az esetek döntő többségében 1 millió és 2,5 millió forint közötti kár érte, amely csupán egyetlen esetben, egy kisebb összeg vonatkozásában térült meg. Megjegyzés : A bíróság az ügyben még tart tárgyalást B.917/2013. S. M. és társai Bűnszervezetben elkövetett adócsalás bűntette július

3 A vádirat lényege szerint az I.r. vádlott és 9 társa évtől kezdődően egy olyan bűnszervezetben vettek részt, melynek keretében az Európai Unió országaiból - tipikusan Németországból - beszerzett használt gépjárműveket valótlan tartalmú számlázások közbeiktatásával úgy tüntettek fel, mintha azok - egyébként valós gazdasági tevékenységet nem folytató - magyarországi cégeken keresztül kerültek volna be Magyarországra. A vádlottak olyan látszatot termettek, mintha a gépjárműveket ezen a vádlottak egy részének részvételével működő belföldi gazdasági társaságok szerezték volna be, és azokat így értékesítették tovább magánszemélyeknek és cégeknek. A valós gazdasági tevékenységet nem végző gazdasági társaságok termékbeszerzései ugyanakkor nem történtek meg, mivel a gazdasági események ténylegesen a vádlottak egy része és az Európai Unión belüli, külföldi gépjárműveket értékesítő gazdasági társaságok között jöttek létre. Az Európai Unióból importált termékek után az első magyarországi értékesítést terhelő ÁFA bevallási és befizetési kötelezettségnek ténylegesen egyik fenti gazdasági társaság sem tett eleget, és az értékesítést terhelő befizetendő ÁFA-t tipikusan nem, vagy nem a valóságnak megfelelően tüntették fel. Mindezen bűnszervezetben folytatott tevékenységükkel a vádlottak a magyar állami költségvetésnek években hozzávetőlegesen 590 millió forint kárt okozott ÁFA adónemben. Megjegyzés : A bíróság az ügyben még tart tárgyalást. B.285/2018. M. B. Emberölés bűntettének kísérlete július A vádirat lényege szerint a vádlott több éve szívességi lakáshasználóként lakott a 64 éves sértettnél Hódmezővásárhelyen. A vádlott június 18. napján a város különböző kocsmáiban szeszesitalt fogyasztott, majd éjjel ért haza és a konyhában főzni kezdett. Az éjszakai főzés miatt a sértett és a vádlott között szóváltás alakult ki, melynek során a sértett több alkalommal megütötte a vádlottat, amire a nő úgy reagált, hogy az udvarra ment és magához vette a 2 kg tömegű, heggyel-éllel bíró erősen elhasznált ásót. Amikor a házba visszament, a sértett már visszafeküdt az ágyába, majd a vádlott odalépett hozzá és az ásó élével és lapjával a sértettet legalább 12 alkalommal fejen, illetőleg felsőtesten ütötte. A sértett a hirtelen támadással szemben védekezni próbált, igyekezett az ütéseket elhárítani és fejét megvédeni. A vádlott a bántalmazást követően a sértett mellett

4 maradt, majd mikor észlelte, hogy a sértett erősen vérzik felhívta a rendőrséget, majd kerékpárjával elhagyta a helyszínt. A kiérkező rendőrök a sértetthez mentőt hívtak, a vádlottat másnap délelőtt elfogták. A mentők kiérkezésekor a sértett közvetett életveszélyes állapotban volt. Szegedi Járásbíróság 18. sz. tárgyalóterem B.243/2017. V. D. és társai Embercsempészés bűntette július A vádirat lényege szerint a vádlott és társai októberét megelőzően állapodtak meg abban, hogy a szerb-magyar zöldhatáron keresztül illegális bevándorlókat juttatnak Magyarország területére, majd őket a határ közeléből Ausztriába szállítják tovább. A vádlott és társai által kötött megállapodás szerint a vádlott feladat az volt, hogy a migránsokat a zöldhatárhoz vezesse, majd őket a határon átkísérve Magyarország területére, a közelben várakozó gépkocsikhoz kísérje. A vádlott társai ezután a migránsokat felvették, majd egy felvezető autó biztosítása mellett Ausztriába szállították. A bűnszövetség október 16. és november 11. között négy alkalommal, mintegy 51 fő illegális bevándorlót juttatott át a határon és szállított el Ausztriába. Szegedi Járásbíróság 12. sz. tárgyalóterem B.257/2018. Cs. I. Zs. és tár- Lopás bűntette és más július sai bűncselekmények A vádirat lényege szerint a vádlottak a bűncselekmények elkövetését megelőzően már ismerték egymást, baráti, illetve ismerősi viszonyban voltak. Egy be-

5 szélgetés során a III. r. vádlott tájékoztatta I. és II. rendű vádlottakat, hogy egy személy azt az információt adta neki, hogy egy kft. kisteleki fióktelepének főnöki irodájában, egy falba épített széfben a gazdasági társaság ügyvezetője 4-5 millió forintnyi készpénzt tart. A vádlottak ezt követően egymás tevékenységéről tudva, egymással szándékegységben eljárva november 28. napon az éjjeli órákban a kft. kisteleki telephelyén lévő irodaház egyik irodahelyiségébe létra segítségével az ablak lefeszítését követően bemásztak. A vádlottak az ott elhelyezett széfet kinyitni ne tudták, ezért azt kifeszítették a falból, majd az ablakon keresztül az irodaház udvarára dobták. A vádlottak az irodahelyiségbe történő bejutáshoz két létrát használtak, melyeket a bűncselekmény elkövetését megelőzően tulajdonítottak el, illetve a széf elszállításához is jogtalanul eltulajdonított talicskát használtak.