A 13. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK

Átírás

1 A 13. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK (HÉTFŐ) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla T. J. Bántalmazás hivatalos eljárásban bűntette :00 Információ: Az első fokon eljárt Miskolci Törvényszék 2014 novemberében T. J. vádlottat bántalmazás hivatalos eljárásban bűntette és testi sértés bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott büntetése 3/4 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen a vádlott és védője felmentésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2011 júniusában a vádlott a Miskolci Rendőrkapitányság Vasgyári Rendőrőrsén látott el másik 3 társával járőrszolgálatot. Éjfél körül csendháborítás miatt vonultak ki egy miskolci lakáshoz, amikor út közben a vádlott észrevette, hogy az általa a korábbi rendőri intézkedések során már megismert ifj. Sz. Á. sértett egy füves területen nejlonzacskót tart a kezében és abból a nitro-higító gőzét az orrnyálkahártyáján keresztül lélegzi be. A vádlott a gépjárműből kiszállt és anélkül, hogy a sértettet bármilyen magatartásra szólította volna fel, a nála lévő rendőrségi tonfával egy alkalommal gyomorszájon ütötte. Majd utasította a sértettet, hogy menjen haza. Ezt követően a szolgálati autóval elhajtott a helyszínről. A vádlott a sértettel szembeni intézkedésről szolgálati jelentést nem készített. A sértett hazament, de az éjszaka folyamán fájdalmai erősödtek, végül kórházba szállították, ahol másnap meg kellett műteni. A sértett a bántalmazás következtében a hasnyálmirigy vérzéses zúzódását szenvedte el, amely szakszerű és időben elvégzett orvosi ellátás nélkül halálos szövődményhez vezetett volna. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/ Debreceni Ítélőtábla T. M. Vesztegetés bűntette :00 Az első fokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék 2014 szeptemberében T. M. vádlottat 2 rb. vesztegetés bűntette és bélyeghamisítás vétsége miatt 1 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet ellen a vádlott felmentésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2011 februárjában a Tigáz ellenőrző gázszerelői reggel megjelentek a vádlott kisvárdai házánál a gázóra ellenőrzésére. Ekkor észlelték, hogy a gázmérő órán elhelyezett hitelesítő pecsét nem egyértelmű, az hamisnak tűnik. A készüléken lévő zárópecsétet ismeretlen személy eltávolította és azon egy hamis zárópecsétet helyezett el. A vádlott annak ismeretében, hogy a plomba hamis, azt az ellenőrzés során felhasználta. Közölték a vádlottal, hogy a gázmérőt elszállítják szakértői vizsgálatra. A vádlott ezt követően anyagi ellenszolgáltatást ajánlott fel a két szerelőnek, azért hogy helyezzenek el hibátlan plombát. A két szerelő határozottan visszautasította az ajánlatot és telefonon értesítették a vezetőjüket. A vádlott tagadta a bűncselekmény elkövetését. Első nyilvános ülés.

2 Információ: Fórizs Ildikó sajtószóvivő 0630/ Debreceni Ítélőtábla F. A. Zaklatás vétsége :00 Az első fokon eljárt Kisvárdai Járásbíróság 2013 októberében F. A. vádlottat 2 rb. zaklatás vétsége, 1 rb magánlaksértés vétségének kísérlete miatt 300 óra közérdekű munka büntetésre ítélte. A másodfokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék 2014 szeptemberében 1 rb-i zaklatás vétsége miatt indult eljárást megszüntette magánindítvány hiánya miatt. Egyebekben az ítéletet helybenhagyta. A másodfokú bíróság által hozott eljárás megszüntető rendelkezési miatt megnyílt a harmadfokú eljárás lehetősége. Az ítélet ellen a vádlott felmentésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott Tiszamogyoróson, majd Mándokon élt. A testvére 1992-ben meghalt, és a vádlott úgy ítélte meg, hogy a testvére feleségének, F. Ené sértettnek köze van a dologhoz, mert szerinte az asszony megmérgezte a férjét. Ez meggyőződésévé vált, mint ahogy az is, hogy a sértett és családja elherdálja a szülői vagyont, ezért kapcsolata a sértettel és családjával megromlott októberétől folyamatosan megjelent a sértettek tiszamogyorósi házánál, az udvaron illetve az utcán is hangosan kiabálva, sérelmeit hangoztatva szidalmazta F. Ené és ifj. Fné R. N. sértetteket októberében a vádlott megjelent F. Ené tiszamogyorósi házánál, hogy a korábban otthagyott munkaeszközeit elvigye. A zárt kapun keresztül az udvarra bemászott, közben folyamatosan sértegette az asszonyt, ezért a családtagok bezárták a lakás konyhaajtaját, amit a vádlott rugdosni kezdett, közben megveréssel, megöléssel fenyegette a sértetteket, de bejutni nem tudott. A sértettek bejelentést tettek a rendőrségen. Első nyilvános ülés. Információ: Fórizs Ildikó sajtószóvivő ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/ FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék V., Markó u. 27. II B.2309/2013 Emberölés bűntette A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint az I. r. vádlott a vádbeli cselekményeket megelőzően többször járt Magyarországon, majd miután a Szerb Köztársaságban megszökött a börtönből, különböző külföldi személyek adatait felhasználva hajléktalanként Magyarországon élt. A vádlott 2007 óta a VI. r. vádlottal a csepeli erdőben, illetve a csepeli eperföldek közelében élt júniusában az I. r. és a III. r. vádlottak egy budapesti gyógyszergyár ipartelepéről kábeleket akartak lopni. Azonban a biztonsági őrök észrevették őket és dulakodni kezdtek, mely során az I. r. vádlott fejszével támadt az őrökre. Az őröknek sikerült rendőri segítséget kérniük, így a vádlottak elmenekültek. Az I. r. vádlott a hajléktalantársaival termesztett, 1 kg-ot meghaladó mennyiségű marihuánát H. V. sértett kapcsolatain keresztül szerette volna értékesíteni. Azonban H. V. nem talált rá vevőt, így az I. r. vádlott neheztelt rá.

3 Az I. r. vádlott 2010 augusztusában elhatározta, hogy H. V. sértetten megtorolja az őt ért sérelmeket és ebbe a II. r. vádlottat, a III. r. és a IV. r. vádlottakat is bevonja szeptember 3-án elhívták H. V-t a csepeli erdőbe, ahol közösen italoztak és füvet szívtak. Szeptember 4-én reggel az I. r. és a II. r. vádlottak fahusángokkal támadtak a sértettre, súlyosan bántalmazták, majd később a III. r. és IV. r. vádlottak segítségével felakasztották, melynek következtében a sértett életét vesztette. A holttestet a vádlottak elégették, a maradványokat pedig a Dunába szórták. Az I. r. vádlott H. V. megölését követően elhatározta, hogy korábbi munkaadóját K. L. sértettet megöli és az engedély nélkül tartott fegyvereit megszerzi, amelyeket később a hajléktalan társaival tervezett rablótámadások során akart használni. Ennek érdekében az I. r. vádlott, a II. r. vádlott és a IV. r. vádlott elutazott Ercsibe, K. L. lakhelyére. A vádlottak terve azonban meghiúsult, mivel a sértett riasztója megszólalt és a sértett is megjelent fegyverrel a kezében, így a vádlottak elmenekültek a helyszínről. A II. r. vádlott bosszút akart állni T. Gy. sértetten, ezért az I. r. vádlottal egyeztetve meghívta T. Gy-t a csepeli hajléktalantáborba. A sértettet becsalták az erdőbe és gázpisztollyal többször rálőttek, majd megkötözték, értékeit elvették. A sértettet egy ideig az V. r. vádlott őrizte, majd az éjszaka folyamán, mikor a sértettet magára hagyták, sikerült megszöknie. A hajléktalan életmódot folytató S. I. sértett, felesége S. I-né sértett, valamint S. I-né fiai T. J. Cs. és felesége T-né B. K. sértettek, valamint T. A. és felesége K. A nyarán a vádlottak táborhelyétől kb. 1,5 km-re lévő betonépületben laktak. Az I. r. vádlott nem kedvelte a sértetteket, mert azok egy alkalommal az ő területén is gyűjtöttek színesfémet és gépkocsival is rendelkeztek, mellyel nagyobb mennyiségben tudták a színesfémet az átvevő helyekre szállítani. Az I. r. vádlott ezért felvetette a II. r. vádlottnak, hogy az S. család tagjait meg kellene ölni, illetve a család kivégzését követően K. A. akár a II. r. vádlott párja is lehetne. A vádlottak megkérték S. I-t és T. J. Cs-t, hogy segítsenek nekik elszállítani egy nagyobb mennyiségű rezet. A sértetteket megfojtották, majd elmentek az S. család lakóhelyére, ahol S. I-nét is megfojtották. T-né B. K-t magukkal vitték, de később vele is végeztek. A holttesteket elégették, majd a maradványokat földdel betemették. Az ügyészség a vádlottakat többek között előre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettével, emberölés előkészületének bűntettével, súlyos testi sértés bűntettével, személyi szabadság megsértésének bűntettével, közokirat-hamisítás bűntettével, kifosztás bűntettével vádolja. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék II., Fő u B.920/2010 Hűtlen kezelés bűntette A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint az IL FERRO Kft januárjától gépkocsireklámmal kapcsolatos tevékenységet folytatott. Ennek során a cég a gépjármű-tulajdonosok, mint reklámközzétevők részére kínált hasznosítási és reklámszerződési lehetőségeket. Új gépkocsi vásárlása esetén határozatlan időre szóló, úgynevezett Hasznosítási szerződés megkötésére volt lehetőség, amelynek során az IL FERRO Kft., mint reklámszolgáltató vállalta, hogy biztosítja a vele szerződő ügyfél részére a gépjárművet, akár 0 Ft induló részlet esetén is, és fizeti a gépjármű havi törlesztő részletét, maximum Ft-ig. A gépjármű tulajdonosának, mint reklámközzétevőnek egyszeri 5.000, majd 2007 januárjától

4 forintos ügyintézési díjat kellett fizetnie és a járművet az IL FERRO által kijelölt gépkocsiforgalmazóknál vásárolhatta meg, lista áron. Használt gépkocsi esetében a gépjármű tulajdonosa, mint reklámközzétevő 2 vagy 5 éves időtartamra szóló Reklámszerződést köthetett az IL FERRO Kft-vel, melynél a 2 évre szóló szerződés esetén regisztrációs díjként Ft-ot, míg az 5 éves szerződésnél forintos egyszeri díjat kellett befizetni. Az IL FERRO Kft. vállalta, hogy havonta Ft reklám díjat fizet a reklámhordozó részére. A minimális tőkeállománnyal alakult IL FERRO Kft. megalapításától kezdődően likviditási gondokkal küzdött január 15-től március 15-ig összesen db szerződést kötött és Ft szerződéskötési díjat szedett be, míg reklámdíjként Ft-ot fizetett ki. A járulékos költségek (matrica, rezsi, bérleti díj, bérköltség stb.) Ft-ot tettek ki. A Kft március 1-jével 3 hónapra felfüggesztette a reklámdíj kifizetéseket, ugyanakkor április 12-ig további 380 db szerződést kötöttek. Az IL FERRO költségei jelentősen megnőttek, 2007 áprilisára több mint Ft-tal haladták meg a szerződésekből befolyó összeget. Az I. r. vádlott, mint az IL FERRO Kft. ügyvezetője és a II. r. vádlott, mint a MALINI Kft. ügyvezetője 2006 májusától az IL FERRO Kft. ügyvezetője is hálózatfejlesztés céljából megbízási szerződést kötöttek ügynöki tevékenységre. A megállapodás szerint a MALINI Kft., az IL FERRO Kft. részére végzett hálózatfejlesztés során saját nevében ügynöki szerződéseket köthetett autókereskedésekkel, melyből eredő jogok és kötelezettségek a MALINI Kft-t illeték. Ezzel szemben az IL FERRO vállalta, hogy biztosítja a MALINI Kft. részére a tájékoztatáshoz szükséges helyet az irodáiban, illetve hozzájárult, hogy az ügynöki munkát alkalmazottai végezzék a MALINI Kft. részére. A MALINI Kft. számlájára Ft került átutalásra ügynöki jutalék címén. Az I. r. vádlott üzletkötői jutalék címén 2006 áprilisától 2006 októberéig összesen Ft-ot utalt át a III. r. és az V. r. vádlott által képviselt Kft. részére. Az IL FERRO Kft. nem állt üzleti kapcsolatban ezzel a Kft-vel, mely a szóban forgó időszakban sem üzletkötői, sem egyéb tevékenységet nem végzett. A III. r. és az V. r. vádlottak a pénzt felvették és átadták L. Róbert részére. A VI. r. vádlott által kiállított fiktív számla alapján az I. r. vádlott Ft-ot utalt át az IL FERRO számlájáról egy másik Kft. részére, mellyel nem állt üzleti kapcsolatban. Az I. r. és a II. r. vádlottak 2006 júliusától úgy kötöttek hasznosítási és reklámszerződéseket, hogy tisztában voltak azzal, hogy a szerződésekben 2 vagy 5 évre vállat havi reklám díj fizetési kötelezettségének a társaság nem, illetve csak 2-3 hónapig tud eleget tenni, mivel a Kft. hosszú távú működése nem volt biztosított. Az ügyészség a vádlottakat többek között különösen nagy értékre üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettével, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével, valamint nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével is vádolja. Az ügyben a következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Pesti Központi Kerületi Bíróság V., Markó u III/17.B.32343/ 2013 Kertés bűntette A Budapesti X. és XVII. Kerületi Ügyészség vádirata szerint az I. r vádlott az UFO együttes frontembereként 2009 végén megismerkedett a Nyugat-Európából használt személygépkocsik és azok alkatrészeinek importálásával foglakozó a II. r. vádlottal, valamint a 2009-ben Svájcban prostitúciós tevékenységet folytató a III. r. vádlottal. A vádirat szerint a vádlottak megállapodtak abban, hogy hosszabb időn keresztül úgy tesznek szert rendszeres jövedelemre, hogy a III. r. vádlott által ismert és kipróbált svájci A2 Club

5 elnevezésű bordélyházba olyan nőket fognak közvetíteni, illetve kijuttatni, akik anyagi ellenszolgáltatás fejében közösülnek és fajtalankodnak a vendégekkel, a megszerzett prostituáltak után a bordélyház által fizetett összegeket pedig egymás között felosztják. A svájci jogszabályok szerint az államszövetség területén a prostituáltak a szükséges munkavállalási engedély birtokában szabadon végezhetik tevékenységüket, e célból bordélyházat is fenn lehet tartani, azonban a prostituáltak közvetítéséért ellenérték nem fizethető. A megállapodás szerint az I. r. vádlott feladata volt a lányok felkutatása, a végzendő prostitúciós tevékenység szélesebb körű ismertetése, az elérhető jövedelem bemutatása, valamint a jövedelem felhasználására vonatkozó ajánlatok ismertetése, a prostituáltak kiutaztatásának megszervezése, költségeik megelőlegezése, a velük történő kapcsolattartás. A III. r vádlott megállapodás szerinti feladata volt a bordélyház üzemeltetőjével való kapcsolattartás, a fordítás, a prostitúciós tevékenység bemutatása a lányoknak, esetleges kételyeik eloszlatása, valamint új bordélyházak felkutatása. A II. r. vádlott feladata közé tartozott a megkereshető jövedelem felhasználásával kapcsolatos ajánlatok bemutatása a prostitúciós tevékenységre kiválasztott lányok részére, valamint bordélyházba, illetve a repülőtérre történő szállításuk. A vádlottak megállapodtak abban, hogy tevékenységüket összehangolják, folyamatosan tájékoztatják egymást, egyeztetnek. A konspiráció érdekében Skypon, és a Facebookon keresztül kommunikáltak, telefonon kódszavakkal hozták egymás tudomására az információkat. A vád szerint a bordélyház üzemeltetője és a vádlottak olyan megállapodást kötöttek, miszerint a lányok kéthetes időszakokra utaznak ki a bordélyházba szexuális szolgáltatásokat nyújtani, ahol napi 12 órát dolgoznak. Kezdetben a keresményük 50 százalékát, később csak 45 százalékát adták át a bordélyház üzemeltetőjének, a maradék összegből csupán kéthetente 200 svájci frank került levonásra szállásra, valamint a szükséges munkavállalási engedély költségére. A vádlottak arra vállaltak kötelezettséget, hogy biztosítják a bordélyházban mindenkor rendelkezésre álljon 7-8 prostituált. Ezért a tevékenységért januárjáig a vádlottak minden hónapban fix összegre voltak jogosultak, majd az I. r. vádlott társai jóváhagyásával abban állapodott meg, hogy az első alkalommal közvetített lányok után személyenként kéthetente 600 svájci frankra, míg a korábban már közvetített prostituáltak újabb kijuttatása után személyenként 400 svájci frankra jogosultak azzal, hogy a vádlottak kötelesek voltak minden hónapban két újabb lányt szerezni. A vád szerint az I. r. vádlott a lányok felkutatása érdekében azt a látszatot keltve, hogy a VE2 energiarágó népszerűsítésére hostesseket keres, hirdetéseket adott fel, valamint a munkavállalók által megjelentetett hirdetésekre jelentkezett annak ellenére, hogy a termék promóciójára a valóságban nem került sor, az a vádlottnál csak hosszabb távú tervként szerepelt. A személyes találkozások alkalmával az I. r. vádlott felmérte a jelentkezők személyiségét. Közölte, hogy ő az UFO együttes frontembere, ezáltal pedig azt sugallta, hogy több, mint egy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a hazai könnyűzenei életben. Megnyerő modorával lehengerelte a jelentkezőket, rövid időn belül meggyőzte őket arról, hogy akár a modellkarrierhez, akár az előadóművészi tevékenység folytatásához nagy összegű pénzre van szükség. Melyet azonban csak prostitúciós tevékenységgel lehet elérni. A jelentkezőknek felvetette, hogy ki tudja őket juttatni egy svájci luxusbordélyházba, továbbá, anyagilag segíti őket az indulásig hátralévő időben. A lányok meggyőzése érdekében rendszeresen igénybe vette a III. r. vádlott segítségét. Az I. r. vádlott annak érdekében, hogy meggyőződjön arról, hogy a lányok alkalmasak-e a szexuális szolgáltatás nyújtására, nemi kapcsolatot létesített velük. Abban az esetben, ha a családi problémákkal küzdő, jövedelemmel nem rendelkező lányok nem vállalták a prostitúciós tevékenységet, napi megélhetésükre pénzt adott azért, hogy ezáltal anyagi függőségbe kerüljenek vele, majd később közölte, hogy a korábban átadott összeget a részére adják vissza. Mivel nem találtak munkát, és jövedelmük sem volt, a pénzt nem tudták visszafizetni. Az I. r. vádlott ekkor rávette őket arra hogy a tartozás rendezése érdekében vállalják el a felajánlott prostitúciós munkát.

6 A vád szerint az I..r vádlott a bordélyházban dolgozó lányokat napi szinten beszámoltatta, a keresményük megőrzésére biztatta őket, a hazatért prostituáltakat pedig a tevékenység további folytatására beszélte rá. Az I. r. vádlott a prostituáltak a bordélyházat megillető összeg levonását követően megmaradó jövedelmének 20 százalékára tartott igényt, a tevékenység megszervezéséért, valamint a folyamatos kapcsolattartásért cserébe, mait a megélhetésére fordított. Az ezt követően fennmaradt összeg vonatkozásban pedig rávette a lányokat arra, hogy azt vagy neki adják át megőrzésre, vagy pedig a II. r. vádlottnak, aki azt a személygépkocsi kereskedelembe fekteti. Az I. r. vádlott a prostitúciós tevékenység végzésének további feltételeként meghatározta, hogy a lányok a jövedelmükből helyezzenek el nála vagy a II. r. vádlottnál részletekben egy 2,5 millió forintos megtakarítást, melyet ő ingatlanokba vagy tőzsdére, míg a II. r. vádlott használt gépkocsikba fektet, és azt 1 év után kamatmentesen visszafizetik nekik. Az I. r. vádlott az átvett összegeket részben saját, mindennapi költségeinek fedezésére használta fel, részben pedig az UFO együttesbe fektette be. Egy idő után már nem is állt szándékában a pénz visszafizetése, célja kizárólag a prostituáltak pénzének megszerzése volt. Minderről azonban a vádlott-társainak nem volt tudomása. A vádirat 25 vádpontban részletezi a vádlottak terhére rótt cselekményeket. Az ügyészség az I. r. vádlott ellen megtévesztéssel, folytatólagosan elkövetett kerítés bűntette, 3 rendbeli jelentős kárt okozó, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett csalás bűntette, 25 rendbeli, - 11 esetben folytatólagosan elkövetett - üzletszerű kerítés bűntette (mely 9 esetben kísérlet maradt) valamint kitartottság bűntette miatt emelt vádat. Az ügyészség a II. r. vádlottat, mint visszaesőt bűnsegédként, megtévesztéssel folytatólagosan elkövetett kerítés bűntettével, 25 rendbeli,- 11 esetben folytatólagosan elkövetett - üzletszerű kerítés bűntette (mely 9 esetben kísérlet maradt) vádolja, melyet 18 esetben bűnsegédként követett el. A III. rendű vádlott ellen bűnsegédként, megtévesztéssel folytatólagosan elkövetett kerítés bűntette, 26 rendbeli -12 esetben folytatólagosan elkövetett - üzletszerű kerítés bűntette a vád, amely 9 esetben kísérlet maradt. Fővárosi Törvényszék, II., Fő u B.1248/2014 csalás I.r. vádlott és 32 társa ellen a Központi Nyomozó Főügyészség emelt vádat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt. Kilenc személyt bűnszervezetben történt elkövetéssel is vádolnak. A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint a budapesti éjszakai életben a Red Palace nevű szórakozóhely üzemeltetőjeként ismertté vált I. rendű vádlott az 1990-es évek első felétől Budapesten egyre több vendéglátóipari tevékenységet folytató gazdasági társaságban szerezett érdekeltséget. Néhány év alatt ismeretlen forrásból- több éttermet, sörözőt és ezeknek a szórakozóhelyeknek az üzemeltetési jogával rendelkező gazdasági társaságot szerzett meg. A vád szerint az I. r. vádlott arra törekedett, hogy az ebből származó bevételeit illegálisan növelje, ezért a szórakozóhelyen foglakoztatott alkalmazottak a vádlott utasítására és elsődlegesen II. r. és III. r. vádlott irányítása mellett nem tettek eleget számlaadási kötelezettségüknek. Rossz minőségű terméket értékesítettek magas árfekvésű minőségi termékként, továbbá a szolgáltatás valós értékéhez képest irreális összegű számlákat állítottak ki főleg a külföldi vendégeknek. Ekkoriban alakultak ki azok a módszerek, amely a vádbeli időszakban már gyakorlattá vált. Ilyen volt egyebek mellett a tényleges bevételek és kiadások nyomon követésére használt belső könyvelés vagy a bérköltségek minimalizálásának módszere is. E szerint az I.r. vádlott érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságok alkalmazottai a ténylegeshez képest lényegesen kisebb összegekre, illetve

7 munkaidőre voltak bejelentve, ugyanakkor a forgalom függvényében adómentesen további juttatásokban részesültek, amelynek összegét az I. r. vádlott által kialakított elvek figyelembevételével az adott szórakozóhely üzletvezetője számolta és fizette ki. A vád szerint ugyancsak a fenti időszakban kezdte meg az I. r. vádlott annak a személyi körnek illetve a köztük lévő hierarchiának a kialakítását, akik egymással összehangoltan, aláfölérendeltségben állva, szigorú feladatmegosztásban működve meghatározták a cégcsoport illegális tevékenysége során követendő szabályokat, ellenőrizték azok végrehajtását, illetve alkalmanként szankcionálták az attól való eltérést. Ekkor már aktívan közreműködött a gazdasági társaságok működtetésében II. rendű, III. rendű, V. rendű, VIII. rendű, IX. rendű vádlott, az I.r. vádlott több családtagja, és VI. rendű vádlott is. Az I. rendű vádlott folyamatos terjeszkedésének következtében a 2000-es évek közepére több vendéglátóipari tevékenységet folytató gazdasági társaságban szerzett befolyást Budapesten, ezáltal legális, illetve esetenként illegális eszközökkel átvette több szórakozóhely, illetve több, a Hajógyári -sziget területén található vendéglátóipari egység üzemeltetését. A vádirat szerint az I.r. vádlott által irányított érdekkör jogellenes ténykedése magában foglalta a felderítés és a felelősségre vonás kockázatát ezért a szervezett elkövetői kör igyekezett minél jobb kapcsolatot kialakítani a hivatalos szervekkel annak érdekében, hogy időben értesüljenek a működésüket veszélyeztető körülményekről. A vád szerint I.r. vádlott egyik alkalmazottja útján már az 1990-es évek közepén korrupciós kapcsolatot épített ki a BRFK, illetve a BRFK V. Kerületi Rendőrkapitányságának állományába tartozó több, részben vezető beosztású rendőrrel, akik igyekeztek elérni, hogy az I. rendű vádlott érdekeltségébe tartozó szórakozóhelyeken lehetőség szerint ne legyenek hatósági ellenőrzések, ha pedig mégis ellenőrzésre kerül sor, azokról előre értesítsék az I. rendű vádlott érdekkörét. A vád szerint ellenőrzéseket tartattak a konkurens szórakozóhelyeken, vagy azok közvetlen környezetében igazoltattak, illetve esetenként közreműködtek a fizetni nem akaró vendégek tartozásainak behajtásában. Lehetőség szerint megpróbálták a feljelentés megtételéről lebeszélni a megkárosított külföldi vendégeket, ha pedig ez nem vezetett eredményre, a megtett feljelentést eltüntették. Az elkövetői kör több tagja illegális kapcsolatot tartott fent a különböző szakhatóságok dolgozóival annak érdekében, hogy a szórakozóhelyekre tervezett hatósági ellenőrzésekről időben értesüljenek, illetve a szórakozóhelyekkel kapcsolatos ügyintézés során kedvezőbb elbírálásban részesüljenek. A vádbeli időszakban 49 cégből álló cégcsoport alakult ki, mely cégek jelentős része, így a váddal érintett 16 gazdasági társaság is egy vagy több szórakozóhely üzemeltetését látta el. Más gazdasági társaságok így elsősorban a cégcsoport valamennyi gazdasági társaságának könyvelését ellátó Balance Times Kft. vagy az őrzés-védelemért felelős Bervaszolg Kft. és több más társaság a cégcsoport működéséhez szükséges logisztikai kisegítő tevékenységet végeztek. A vádirat szerint a cégcsoport fenntartott több, tényleges tevékenységet nem végző gazdasági társaságot is, amelyek elsődleges feladata az volt, hogy szükség esetén valamelyik szórakozóhely működési engedélyét átvegyék, ezzel biztosítva a szórakozóhelyek zökkenőmentes működtetését. Az I. rendű vádlott által ügyvédi segítséggel kialakított cégstruktúra a vád tárgyát képező időszakban úgy épült fel, hogy a cégcsoport 48 társasága két nagyobb és egy kisebb csoportra osztható a tulajdonosai háttér lapján. Az I. rendű vádlott által kialakított struktúra lehetőséget biztosított arra, hogy cégjogi szempontból a költségvetési csalási cselekmények megvalósításához használt gazdasági társaságok kizárólag többszörös áttételek útján legyenek az I. rendű vádlotthoz köthetők, aki azonban úgy határozta meg azok tulajdonosi szerkezetét, hogy a holding cégek tulajdonosai hozzá szorosan kötődő ezért könnyen irányítható, illetve befolyásolható családtagok legyenek. A gazdasági társaságok ügyvezetői az I. rendű vádlottnak lekötelezett, már hosszú ideje neki dolgozó, általa megbízhatónak tekintett személyek voltak. Az így kialakított céghálózat, illetve személyi összetétel tette lehetővé a vád tárgyát képező, bűnszervezetben megvalósított költségvetési csalási cselekmények elkövetését. A céghálózat tagjainak cégnyilvántartásban rögzített képviselete, illetve tulajdonosi háttere a tényleges működés során nem jelent meg, azt jelentősen módosította a bűnszervezet

8 felépítése és annak működése során az alá-fölé rendeltségi viszonyok, illetve ellenőrzési jogkörök. Az ügyvezetők az irányításuk alatt álló gazdasági társaságok tényleges képviseletét, irányítását nem mindig látták el, feladatuk elsősorban a szükséges adminisztratív intézkedések végrehajtására terjedt ki. A tényleges irányítás helyett alkalmanként más, általuk nem képviselt gazdasági társaságok felett láttak el ellenőrzést, az I. r. vádlott rendelkezéseinek megfelelően. Az ügyvezetők tisztában voltak azzal, hogy az általuk képviselt gazdasági társaságok működése során milyen visszaéléseket követnek el. A cégjogi szempontból különálló gazdasági társaságok a valóságban egyetlen, összefogott és autokratikus elvek mentén, I.r. vádlott által irányított gazdasági egységként működtek, amelyben az I. rendű vádlott vezető szerepe valamennyi érintett számára egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen volt. A cégcsoport működésére a nagyfokú szervezettség mellett a magas fokú konspiráció is jellemző volt, melynek érdekében szigorúan meghatározott feladatköröket alakítottak ki. Ennek egyrészt az volt a célja, hogy a bűnszervezetben a különböző feladatokat ellátó személyek számonkérésük esetén érdemben védekezhessenek azzal, hogy nem tudtak a mások által végzett tevékenységről, másrészt az, hogy a szervezet működésével lehetőség szerint kizárólag az I. rendű vádlott rendelkezzen teljes körű ismeretekkel. A vád szerint az i.r. vádlott egy személyben döntött arról is, hogy az adott gazdasági társaságnak ki lesz az ügyvezetője a bizalmasai közül, illetve arról is, hogy ki lesz a szórakozóhelyek korlátozott jogkörrel rendelkező ügyvezetője. A tényleges üzletvezetői feladatokat ellátó személy nem mindig volt azonos a NAV nyilvántartásában rögzített személlyel, mert a kinevezés feltétele elsődlegesen az I. rendű vádlott szimpátiája, illetve a hozzá való lojalitás volt, azonban nem minden üzletvezető felelt meg a feladat ellátáshoz szükséges jogszabályi feltételeknek, így nyilvántartásba vételükre nem minden esetben kerülhetett sor. I.r. vádlott az ügymenet biztosítása érdekében rendszeresen megbeszélést tartott az ügyvezetőkkel és az üzletvezetőkkel, ahol egyebek mellett az is elhangzott, hogy az üzletvezetők milyen elvek mentén tartsák nyilván a bevételeket. Az üzletvezetők az ellenkező utasításig az ott elhangzottaknak megfelelően voltak kötelesek eljárni, s ha nem tartották be az előírásokat, úgy az ellenőrzést végző IV. rendű vádlott jogosult volt őket fizetéselvonással büntetni. A belső utasítások betartását a IV. rendű vádlott mellett II. rendű és III. rendű vádlott ellenőrizte az általuk képviselt társaságoknál. A vád szerint annak meghatározása, hogy az adott időszakban gazdasági társaságokra lebontva mekkora összeget szükséges bevételként a pénztárgépben nyilvántartani, V. rendű, VI. rendű, valamint VII. rendű vádlott feladata volt. A vád szerint az I.r. vádlott által létrehozott és irányított bűnszervezet szigorú hierarchiára épült, amelyben az I. rendű vádlott alatt közvetlenül II. rendű, III. rendű, IV. rendű, V. rendű, VI. rendű és VII. rendű vádlottak álltak. Őket követte a hierarchiában VIII. rendű és IX. rendű vádlott, majd a rangsor következő szintjén a gazdasági társaságok által üzemeltetett szórakozóhelyek tényleges irányítását ellátó üzletvezetők következtek. A II. rendű, III. rendű, V. rendű és VI. rendű vádlottak folyamatosan ellenőrizték egymást, valamint a rangsorban alattuk álló személyeket, azonban felettük mind a kiadások mind a bevételek tekintetében szinte korlátlan ellenőrzési jogosultsággal rendelkezett IV. rendű vádlott, aki szintén jogosult volt az üzletvezetők ellenőrzésére is. A konspiráció elősegítése érdekében a fenti személyek közül II. rendű, a III. rendű a IV. rendű, a VIII. rendű és a IX. rendű vádlottaktól elkülönülve tevékenykedett VII. rendű vádlott, akinek feladata az V. és VI. rendű vádlottak támogatásával a minimálisan szükséges bevételek meghatározása mellett annak biztosítása volt, hogy az adóhatóság ellenőrzései során ne lepleződjön le a cégcsoportban folytatott bevétel eltitkolás. A fenti hierarchiát I. rendű vádlott irányította. A vád szerint az I:, II., III., IV. V., VI. és VII. rendű vádlottak tudtak a cégcsoporton belüli nagymértékű bevétel eltitkolásról, tervszerűen és összehangoltan törekedtek a költségvetési csalási cselekmények megvalósítására, annak végrehajtási módjában is előre megállapodtak. A jogtalan vagyoni hátránnyal elért bevételek a bűnszervezet vezetőjeként ténykedő I.r. vádlotthoz kerültek, aki azzal szabadon rendelkezett. A jelen ügyben érintett üzletvezetők tudtak arról, hogy az általuk irányított szórakozóhely bevételeinek egy részét eltitkolják,

9 GYŐRI TÖRVÉNYSZÉK valamit arról is, hogy a költségeinek egy részét különösen a bérköltségeket, illegálisan fizetik ki, ennek ellenére a költségvetési csalási cselekményekhez szándékosan segítséget nyújtottak. A vádirat hosszasan részletezi a vádlottak által elkövetett egyes cselekményeket. A Központi nyomozó Főügyészség I.r. vádlottat felbujtóként, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével, 2 rendbeli felbujtóként, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével, felbujtóként, jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével és 16 rendbeli felbujtóként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja. A következő tárgyaláson a bizonyítási eljárás folytatódik. Soproni Járásbíróság B.20/ K. Mihály 1. halálos tömegszerencsétlenséget eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétsége március A vádirat szerint a vádlott szeptember 7-én a délelőtti órákban Sopronban dolgozott, majd 13 óra körül a tulajdonában álló Lada típusú személygépkocsival Sopronból a 85. számú főúton lakóhelyére indult. A vádlott derült, száraz időben, 28 C hőmérsékletben, mindkét irányban erős forgalom mellett közlekedett. A vádlottnak szemből közlekedett az Iveco gyártmányú autóbusszal a megengedett 70 km/h sebesség helyett km/h sebességgel. Az autóbusz a közlekedésre alkalmas állapotú volt, de érvényes műszaki átvizsgálással nem rendelkezett. Az autóbusz ülései a vezetőülés kivételével biztonsági derékövvel voltak felszerelve, melyre, illetve azok kötelező használatára az ülések melletti üvegen piktorgram hívta fel a figyelmet. Az autóbusz sofőrjének vezetői engedélyének érvényessége augusztus 29-én lejárt. Az autóbuszban jobb és bal oldalon 13 sorban 2-2 ülés volt, ahol összesen 15 fő utas utazott. Minden utas egy-egy kettes ülésen helyezkedett el, valamennyi karfa lehajtott állapotban volt. A vádlott Vitnyéd és Kapuvár között közlekedett mintegy km/h sebességgel, közlekedése során figyelme oly mértékben lanyhult, hogy gépjárműve irányítását is elmulasztotta, amely miatt az autó jobb oldalon kezdett lehaladni az útról, majd teljes terjedelmével az úttest melletti füves útpadkára haladt, ahol optikai oszloppal is ütközött. Ezt észlelve a vádlott hirtelen balra kormányzást alkalmazott, amelynek hatására a személygépkocsi kezdett visszatérni az úttestre. A személygépkocsi sebessége eközben km/h-ra csökkent. Amikor a személygépkocsi bal oldali kereke a terelővonalat átlépte, az autóbusz mintegy 14 méterre közelített, a vádlott pedig ekkor jobbra kormányzást alkalmazott. A személygépkocsi ezt a kormánymozdulatot még követni nem tudta, továbbra is balra tért és nekiütközött a 87 km/h sebességgel közlekedő autóbusz bal oldalának. Az autóbusz jobb oldali kerekeivel az útpadkán haladt, majd hirtelen balra kormányzástól az úttestre visszatérve erősen balra sodródott, végül jobb oldalára dőlve bal oldalon lecsúszott az úttestről. Az ütközés következtében az utasok közül kilenc fő az autóbuszból kiesett. A balesetben az autóbusz két utasa életét vesztette, hét fő nyolc napon túl gyógyuló egy fő maradandó károsodással járó - sérüléseket szenvedett, hat utas és az autóbusz vezetője nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A vádlott a balesetben szintén nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A baleset következtében mind a vádlott által vezetett személygépkocsi, mind az autóbusz közlekedésre alkalmatlan állapotba került. Az autóbusz utasai a biztonsági övet nem használták, a vádirat szerint a sérültek halála, illetve a sérültek nyolc napon túli gyógytartamú sérülései becsatolt biztonsági öv esetén elmaradt volna.

10 A vádirat szerint a baleset azért következett be, mert a vádlott figyelmetlensége miatt nem az úttesten közlekedett és hirtelenszerű kormánymozdulatával vezetéstechnikai hibát vétett, magatartásával az autóbusz közlekedését akadályozta és balesetet okozott. A vádlott 1987-ben szerzett - B kategóriás vezetői engedélyét a helyszínen elvették. A vádirat szerint a közlekedési baleset súlyos következményeihez közrejátszott, hogy az autóbusz utasai az ülőhelyeken egyrészt nem szabályosan foglaltak helyet, másrészt biztonsági öv becsatolásával magukat nem rögzítették. A vádirat szerint az autóbusz sofőrje vezetéstechnikai hibát vétett, amely miatt azonban büntetőjogi felelőssége nm állapítható meg. Első tárgyalási határnap. Információ: dr. Máté Kinga sajtószóvivő matek@gyorvb.birosag.hu sajto_gyor@gyorit.birosag.hu Győri Törvényszék Bf.11/ T. Ádám 1. rablás bűntette és más bűncselekmények március fszt. 15. Az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösségét állapította meg rablás bűntettének kísérlete, közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette, könnyű testi sértés vétsége, garázdaság vétsége és súlyos testi sértés bűntette miatt és a többszörös, különös visszaeső vádlottat halmazati büntetésül 8 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság a vádlottat a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárta. Az ítéleti tényállás szerint a vádlott áprilisában lakhatással nem rendelkezett, az éjszakákat a győri Hajléktalanszálló ideiglenes téli krízisszállóján töltötte. Április 26-án este 8 óra körül a hajléktalanszálló személyzete a szálló elhagyására szólította fel a vádlottat, aki ennek a felszólításnak nem akart eleget tenni. A vitára felfigyelő sértett a helyzet megoldása érdekében a vádlottat a közeli sörözőbe hívta egy italra, hogy ily módon csalja ki őt a szállóról. A vádlott itt elfogyasztotta az italát, majd 500 forintot kért a sértett-től. A sértett 400 forintot adott a vádlottnak és kifizette a számlát. Miután a vádlott további pénzt kért a sértett-től, az otthagyta a vádlottat és sietve a szállóra indult. A vádlott utánafutott és az utcán elérte a sértettet, akivel összeszólalkozott, majd a földhöz vágta és ütni kezdte és pénzét követelte. A közbeavatkozók felszólítására a vádlott otthagyta a sértettet, majd méter távolságból újra visszafordult és kést rántott, azzal lépett fel a bántalmazásba közbeavatkozókkal szemben. Az egyikük fatalpú papucsával a vádlottat ütni kezdte, aki ennek hatására elfutott a helyszínről. A sértett a bántalmazás során 8 napon belül gyógyuló sérüléseke szenvedett. A vádlott másnap a reggeli órákban a szállóra visszament és az ott szolgálatot teljesítő, közalkalmazotti jogviszonyban álló szociális munkás sértettel szemben támadóan lépett fel, őt megfenyegette június 1-jén a vádlott a délutáni órákban a vádlott szóváltásba keveredett testvérével és annak férjével, akit az inzultus során ököllel a fején, majd könyökén megütött, vádlijába rúgott, majd a földre vetette és vele tovább dulakodott. A sértett 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.

11 Az előzetes letartóztatásban lévő vádlott július 30-án zárkatársával szóváltásba került, majd őt legalább nyolc alkalommal ököllel arcon és törzsön ütötte. A sértett 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Az ítélet ellen az ügyészség súlyosításért fellebbezett. A másodfokú bíróság nyilvános ülést tart, melynek várható időtartama 1 óra. Információ: dr. Máté Kinga sajtószóvivő matek@gyorvb.birosag.hu sajto_gyor@gyorit.birosag.hu PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Pécsi Törvényszék (7623 Pécs, Rákóczi út 34.) fsz. II. tárgyalóterem H. G. R. emberölés bűntette A vád szerint H.G.R. vádlott előzetes megbeszélésük szerint, társával T.Cs. dunaújvárosi lakossal január 21-én 22 óra körüli időre találkozóra hívta K. J. sértettet Pécsett a Laterum Szálló elé. A vádlott és társa ez után az Orfűre vezető műútra mentek, ahol H.G.R. vádlott elrejtőzött, majd társa T.Cs. a sértett K. J. -t 22 óra körüli időben gépkocsijába felvette és elindult vele az Orfűre vezető útra, a vádlott rejtekhelye felé. Miután odaértek, a vádlott nem jött elő és perc várakozás után K.J. sértett elindult vissza Pécs irányába gyalogosan a műúton. Ekkor a vádlott előjött rejtekhelyéről, beült az autó vezető ülésére, míg T.Cs. a hátsó ülésre és elindultak K.J. után. A sértett a vádlott és társa felszólítása ellenére nem akart beszállni a gépkocsiba, így a vádlott és társa kiszállt, majd szóváltás alakult ki közöttük, melynek során T.Cs. 3-4 alkalommal ököllel arcul ütötte K. J.-t, aki a földre esett. T.Cs. odament hozzá, fejét a földről felemelte, majd visszaengedte és otthagyta. A sértett ekkor egy 8-10 cm pengehosszúságú zsebkést vett elő, T.Cs. erre a gépkocsi kesztyűtartójából elővette a H.G.R. vádlott tulajdonát képező pisztolyt és azt csőre töltve felszólította a sértettet a kés eldobására. A sértett ezt nem tette meg, T.Cs. A földbe lőtt, erre a sértett a kést eldobta. T.Cs. A pisztolyt a mellényzsebébe tette, miközben a vádlott elővett egy 95 cm hosszú és 6 cm vastag csákánynyelet, ezzel ütlegelni kezdte a sértett fejét, nyakát, lábát. Ennek során 16 közepes erejű ütés érte a sértettet, melynek következtében a jármű mögött összeesett. Őt a vádlott és társa a szalagkorlátig húzták és a korlátra ültették, a sértett azonban a korlátról lecsúszott és mintegy 10 métert gurult a mögötte lévő lejtős, havas területen. Ekkor H.G.R. vádlott felvette a jármű mellől a sértett kését és azzal a sértett után ment és a hason fekvő K.Jt a hátán, a vállán a nyakán, az arcán kis-közepes erővel megszurkálta, mintegy 19 esetben, a már magatehetetlen sértettet. A kést a sértett közelében a földön hagyta. A helyszínt H.G.R. vádlott társát hátrahagyva a gépkocsival elmenekült, míg T.Cs. gyalogosan az erdőn át jutott el a városba. A vádlott a történtek után külföldre szökött, elfogatóparancs alapján március 9- én fogták el Angliában és június 7-én sikerült Magyarországra szállítani. T.Cs-vel szemben január 30-i elfogását követően a büntetőeljárást már jogerősen lefolytatták. A bíróság folytatja a bizonyítási eljárást.

12 Információ: Dr. Sebestyén Ágnes sajtószóvivő

13 (KEDD) KÚRIA KÚRIA B. III. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem K. Ferenc Nándor okirattal visszaélés vétsége Információ: Az elsőfokú bíróság felmentette a terheltet 3 rb. okirattal visszaélés vétsége miatt emelt vád alól. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A vádirati tényállás szerint terhelt a reggeli órákban egy gyógyszertárban a sértett által a vásárlótérben lévő széken hagyott kabát zsebéből kivette a pénztárcát, amelyben forint készpénz volt, valamint a sértett hivatalos iratai. Ezt követően a terhelt elhagyta a gyógyszertárat, a készpénzt kivette a pénztárcából, majd a tárcát a közeli kukába dobta. A jogerős határozat ellen a Fővárosi Főügyészség nyújtott be felülvizsgálat indítványt a terhelt terhére. Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/ KonyaI@kuria.birosag.hu kuria@kuria.birosag.hu KÚRIA B. III. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem T. Ambrus György és közokirat-hamisítás bűntette társa Információ: Az elsőfokú bíróság az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki lopás kísérletének vétségében, valamint közokirat-hamisítás bűntettében, amelyet felbujtóként követett el. A II. r. terheltet bűnösnek mondta ki közokirat-hamisítás bűntettében. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a II. r. terhelt vonatkozásában megváltoztatta és e terheltet felmentette az ellene emelt vádak alól. Az I. r. terhelt közelebbről meg nem határozható időben egy gyorsnyomdában a kiszolgálást végző II. r. terheltet arra kérte, hogy a más nemzetiségű hatóságok által részére kiállított eredeti személyi igazolványról színes, laminált fénymásolatot készítsen. A II. r. terhelt a kérésnek megfelelően cselekedett és elkészítette a másolatot. A jogerős határozat ellen a Fővárosi Főügyészség nyújtott be felülvizsgálatot az I. r. és II. r. terheltek terhére. Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/ KonyaI@kuria.birosag.hu kuria@kuria.birosag.hu

14 DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla Sz. J. Csalás bűntette :00 Az első fokon eljárt Miskolci Törvényszék 2014 szeptemberében Sz. J. vádlottat tartozás fedezetének elvonása bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. Az ügyben érintette zrt. magánfél által előterjesztett polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasította. Ugyanakkor a törvényszék a vádlottat az ellene csalás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, részbeni felmentése miatt, bűnösségének különösen nagy kárt okozócsalás bűntettében való megállapítása és a büntetés súlyosítása érdekében, illetve hatályon kívül helyezés érdekében fellebbezett. A vádlott védője felmentésért illetve enyhítésért fellebbezett. A törvényszék által megállapított tényállás szerint a vádlott egy tarcali székhelyű kft egyedüli tagja volt. A kft és egy zrt. sértett, 2006-ban generálkivitelezői szerződést kötöttek egy tarcali szálloda és wellnessközpont szerkezetépítési, épületgépészeti, burkolási és festési munkáinak elvégzésére csaknem 400 millió Ft értékben. A szerződést az ingatlan átadásáig, 2008 májusáig többször módosították, a vállalkozói díj nettó 630 millió forintra emelkedett. A más vállalkozók bevonását is szükségessé tévő, 3 milliárd forintot lényegesen meghaladó összértékű projektet a vádlott három forrásból finanszírozta: egymilliárd forintos bankhitelből, a Regionális Operatív Program keretein belül igénybe vett 126 millió forintos támogatásból, míg a további igényt önerőből kellett finanszírozni. A vádlott a beruházás folyamatában már 2007 őszén felismerte, hogy újabb források bevonására van szükség. Ennek érdekében értékesíteni akarta 2 másik gazdasági társaságban lévő üzletrészét, azonban ez nem sikerült. Mindezek mellett a vádlott a szállodakomplexum átadását követően több alkalommal tárgyalt bankokkal, további kölcsön érdekében, de nem járt eredménnyel. Mindez már ekkor jelezte, hogy ha rövid időn belül nem sikerül a pótlólagos források bevonása, a vádlott cégének likviditási helyzetének romlása miatt a projektbe bevont vállalkozók számláit nem lehet majd teljes egészében és határidőben rendezni, így felmerülhet a fizetésképtelenség kialakulása. A sértett zrt. a kivitelezést szerződésszerűen elvégezte és számláit benyújtotta. A vádlott kft-je csupán a számlák töredékét fizette ki, így összesen Ft-tal tartozott a zrt-nek. A ki nem egyenlített számlák miatt 2008 nyarán a sértett zrt. a kft felszámolásának kérelmezését tervezte, mert megtudta, hogy a vádlott kezdeményezésére a kft-ből kiválással létrejött egy újabb gazdasági társaság, melynek egyszemélyes tulajdonosa ugyancsak a vádlott volt és az új cég megkapta a szállodakomplexum tulajdonjogát is. Ezt az eljárást a sértett zrt. vezetői vagyonkimentésként értékelték, ezért peres eljárást indítottak, melynek során a kft vagyona, bankszámlái zár alá kerültek. A vádlott közjegyzői okiratban elismerte, tartozását a sértett felé és vállalta annak 2009 áprilisáig való megfizetését, illetve magánszemélyként is készfizető kezességet vállalt. Ezt követően a vádlott a fedezetül lekötött különböző üzletrészeit értékesítette, vagyonát pedig felesége és üzlettársa részére elidegenítette. Ebből következően a sértett zrt igényei sem a lekötött üzletrészekből sem a vádlott cégének felszámolása során, sem pedig magánvagyonából nem rendezhetők. A tartozást a vádirat benyújtásáig nem fizették meg. Első nyilvános ülés.

15 Információ: Debreceni Ítélőtábla Fórizs Ildikó sajtószóvivő 0630/ S. G. Adócsalás bűntette :00 Információ: Az elsőfokon eljárt Egri Törvényszék S. G. vádlottat folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette és folytatólagosan elkövetett számvitel rendjének megsértése bűntett miatt 3 év 6 hónap börtönbüntetésre, 4 év közügyektől eltiltásra és 4 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen a vádlott és védője enyhítésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott által irányított, Apc településre bejegyzett székhelyű építőipari gazdasági társaság között több céggel állt gazdasági kapcsolatban, melyek részére különféle szolgáltatást nyújtott. A vádlott 2005-ben csaknem 10 millió, 2006-ban 51 millió, 2007-ben 35 millió forint áfa tartalommal bocsátott ki a munkavégzésről számlákat. Azonban áfabevallási kötelezettségének évre nem tett eleget, illetve 2005-re vonatkozóan késedelmesen nyújtott be adóbevallást évben a bevallás tartalma nem felelt meg a valóságnak, mert a vádlott a fizetendő adó összegéből forintot az adóhatóság elől eltitkolt. Mulasztásával évre vonatkozóan Ft áfa összeggel csökkentette az adóbevételt. A vádlott a cége gazdasági ügyeiről folyamatos nyilvántartást nem vezetett, megszegte a számviteli törvény által előírt könyvvezetési kötelezettséget, elmulasztotta a könyvvizsgálati kötelezettségét és a beszámoló elkészítését is. Folytatólagos tárgyalás. Fórizs Ildikó sajtószóvivő ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/ GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA Győri Ítélőtábla fszt. I. számú tárgyalóterem Z. L. P. Emberölés bűntette Első nyilvános ülés, határozathirdetés várható Az elsőfokon eljárt Veszprémi Törvényszék a következő tényállást állapította meg. A vádlott (1968) kínai állampolgár, kínai anyanyelvű augusztus 8. napján érkezett Magyarországra két ismerősével, akikkel közösen céget alapítottak. A vádlott június 1. napjával Devecserben Kínai Cipő Ruha elnevezésű üzletet nyitott, emiatt többször utazott Budapestről Devecserbe. Miután a vádlott felesége a évben végleg elhagyta Magyarországot, a vádlott rosszul intézte az üzleti ügyeit, könnyelműen bánt a pénzzel, több embernek is tartozott. Eladta a korábbi cégben lévő

16 üzletrészét és Budapesten, a Józsefvárosi piacon bérelt pavilonban folytatta a kereskedelmi tevékenységét. Itt ismerte meg a szintén pavilonban kereskedő kínai állampolgár sértetteket, akik élettársak voltak. A sértetteknek jól jövedelmező üzleti vállalkozása volt, többen tudtak róla, hogy rendszeresen nagyobb összegű készpénzt tartottak maguknál. A vádlott elhatározta, hogy a sértettektől szerzett pénzből rendezi tartozásait. Ennek végrehajtásába bevonta a sértettek számára ismeretlen W.D. Z.-t, akivel a vádlott korábban kaszinóba járt, aki jelenleg ismeretlen helyen tartózkodik és nemzetközi, valamint európai elfogatóparancs hatálya alatt áll. Bevont a vádlott továbbá egy F. nevű, felderítetlen kilétű személyt is. Kitervelték, hogy a vádlott a sértetteket ruhaneműk eladása ürügyén Budapestről a vádlott által jól ismert, Széki-tó melletti elhagyatott, erdős területre csalja, ahol a sértetteket a vádlott társai megtámadják, megölik és megszerzik a sértetteknél lévő, nagyobb összegű készpénzt. A vádlott a menekülésre készülve január 17. előtti napokban kiárusította a pavilonja árukészletét, gépkocsiját pedig eladta. A sértetteket a vádlott által mutatott áruminta alapján érdekelte az üzleti lehetőség január 17-én 16 óra körül a vádlott a sértettekkel a sértettek cégének gépkocsijával vidékre indultak. A vádlott útközben telefonon tartotta a kapcsolatot társaival, akik egyikük gépkocsijával a helyszín felé tartottak. Mivel a sértett ragaszkodott a számla kiállításához, 18 óra körül a vádlott a sértettekkel Devecserbe, az üzletéhez ment. A sértettek a gépkocsiban várakoztak, a vádlott pedig korábbi alkalmazottja lakására sietett, aki a férjével és a vádlottal az üzlethez mentek. A számla kiállítása közben váratlanul megjelent az egyik sértett. A vádlott elhagyta az üzletet a sértettel és a vádlott társaival megbeszélt találkozóhelyre távoztak. A vádlott két társa fanyelű, egyélű kés (kard) és kétélű, tőrszerű eszköz egyidejű használatával, emberi mivoltukból kivetkőzve, brutálisan, nagy erővel, a mellkasi, hasi, nyaki területekre célzottan, gyors egymásutánban nagy számú szúrást adtak le, amelynek következtésben az egyik sértett a gépkocsi hátsó részénél eszméletét vesztve a földre esett és halála néhány percen belül bekövetkezett. A másik sértett látva élettársa bántalmazását kiszállt a kocsiból és védeni akarta őt, azonban üldözni kezdték, majd a földúton utolérve a bántalmazók őt is brutálisan, sokszor megszúrták. A másik sértett a földre zuhant és 2-3 perc alatt az életét vesztette. A vádlott a sértettek gépkocsijával, míg a társai az általuk hozott gépkocsival távoztak. A vádlott a sértettek járművét bő 20 km-rel odébb hátrahagyta és átült a társaihoz. Néhány nap múlva a vádlott Ausztriába menekült, társai pedig ismeretlen helyre távoztak. A vádlott 2001-ben Ausztriában hamis néven menekült kérvényt nyújtott be, majd 2011-ben egyszeri beutazási engedélyt kért Kínába, azonban az európai elfogatóparancs alapján az osztrák rendőrség szeptember 30-án, a repülőtéren elfogta. Információ: A fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság a vádlottat bűnsegédként elkövetett emberölés bűntette (1978. évi IV. törvény 166. (1) bekezdés, (2) bekezdés a), b), d) és f) pontjai) miatt 11 év fegyházbüntetésre ítélte és a vádlottat Magyarország területéről végleges hatállyal kiutasította. A vádlott legkorábban a büntetés négyötöd részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Az ügyész súlyosításért, életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést. A vádlott és a védője felmentésért fellebbezett. Dr. Ferenczy Tamás sajtószóvivő 0630/ ferenczyt@gyoritb.birosag.hu

17 SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Szegedi Ítélőtábla Fszt. 11-es tárgyaló Vádlott: H. István Bűncselekmény: Emberölés Izsákon (Bács-Kiskun megye) Tárgyalás időpontja: kedd 9 óra A bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy testi fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek a Kecskeméti Törvényszék október 30-án H. István (1950 izsáki lakos) vádlottat, és ezért őt 13 év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen a vádlott és védője a büntetés enyhítése érdekében nyújtott be fellebbezést, így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára xxx Az I. fokú ítélet szerint H. István vádlott 2012 őszén költözött az Izsákon lakó, rákbetegségben szenvedő, leromlott fizikai állapotban lévő, de nem magatehetetlen édesanyjához, akinek ellátásában, gondozásában segített. Együttélésük harmonikus volt, köztük jelentősebb vitára, nézeteltérésre nem került sor. A vádlott évek óta áll pszichiátriai kezelés alatt, 2005-ben öngyilkossági kísérlete után kórházban is kezelték ban rendszeresen kellett egészségi állapota miatt gyógyszereket szednie. Nyugdíjasként élt, napjait otthonukban, illetve a helyi vendéglőkben töltötte, rendszeresen fogyasztott alkoholt. Utolsó párkapcsolata 2012 végén, 2013 elején szakadt meg, mely anyagi vitával zárult. A pénzügyi veszteség sokat foglalkoztatta, édesanyja romló egészségi állapota lelkileg megviselte a vádlottat augusztus 7-én délelőtt majd délután is a vádlott egy presszóban italozott, amitől közepesen ittas állapotba került. Délután hazatért, majd 5-6 óra körül bement édesanyja szobájába, ahol az ágyban fekvő, alvó sértettet meg nem állapítható okból bántalmazni, fojtogatni kezdte. Az idős asszony felébredve védekezett, dulakodtak. A vádlott ekkor az anyját tenyérrel és ököllel ütni kezdte, végül a sértettet megfojtotta. Ezt követően a vádlott elhatározta, hogy nagy mennyiségű gyógyszert vesz be azért, hogy ő is meghaljon. Egy pohár vízben feloldott többféle, pontosan nem megállapítható mennyiségű tablettát és megitta. A vádlott rosszul lett, életét az esti órákban kiérkezett mentősök, majd a kórházi kezelés mentette meg. A tárgyalás végén határozathozatal várható. Információ: Dr. Bátyi Zoltán sajtótitkár 06/30/ batyiz@szegeditb.birosag.hu DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK Hajdúböszörményi Járásbíróság Hajdúböszörmény, Kossuth u tárgyaló Vádlott: Felfegyverkezve elkövetett közfeladatot B. 287/2014 P. Tamás Gergő ellátó személy elleni erőszak bűntette Szakértői vélemény ismertetése, HA nincs újabb indítvány, perbeszéd és ítélet is lehet!

18 A Hajdúböszörményi Járási Ügyészség vádirata szerint P. Tamás Gergőt április 19-én éjjel mentőautóval szállították Hajdúdorogról Debrecenbe, a Kenézy Kórházba. A vádlott Hajdúböszörmény határában kicsatolta a biztonsági övét, a zsebéből elővett egy 15 centiméter hosszú csavarhúzót és a mentőápolóra támadt "Mi van kutya!" felkiáltással - áll a vádiratban. Az ápoló, hogy elhárítsa a támadást, maga elé emelte a mentőstáskát, a vádlott mellkasához nyomta és úgy próbálta távol tartani magától. Közben szólt a mentőautó vezetőjének, hogy azonnal álljon meg. Amikor a jármű megállt, az ápoló kiugrott a kocsiból és a vádlottra zárta az ajtót. P. Tamás Gergőt a rendőrök kiérkezéséig sikerült az autóban tartani. A mentőápoló gyors reakciójának köszönhetően a támadás során nem szenvedett sérülést. A Btk. rendelkezései szerint a mentőápoló közfeladatot ellátó személynek minősül. Információ: Tatár Timea sajtószóvivő, Debreceni Törvényszék 36/ Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, Debreceni Törvényszék 36/ sajto@debrecenit.birosag.hu, FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi törvényszék II., Fő utca Kb.393/2013 Elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette A 2006-os őszi események kapcsán 14 egykori, illetve jelenleg is állományban lévő rendőrrel szemben emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya. Az ügyészség tizenöt vádpontban részletezi a vád tárgyává tett cselekményeket, melyek kapcsán különféle bűncselekmények elkövetését rója az egyes vádlottak terhére. A vádirat rögzíti, hogy szeptember 17-én este Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök öszödi beszédének nyilvánosságra kerülését követően néhányan gyülekezni kezdtek a Kossuth téren. A kezdetben nyugodt tüntetők a résztvevők számának növekedésével - mind hangosabbak lettek, a kormányt és a rendőrséget szidalmazva új választások kiírását követelték, majd az ezerfősre nőtt tömeg átszakította a Parlament előtti lánckorlátot. Miután a tömeg egyre nőtt, újabb rendőri egységeket vezényeltek a helyszínre, s a rendőri vezetők - a megyei rendőr-főkapitányságok ügyeletének bevonásával - intézkedtek a vidéki rendőrök fővárosba rendelésére is. Másnap, szeptember 18-án este a több ezresre nőtt tömeg a Parlament köré vont kordont benyomta, majd a tüntetők egy csoportja átment az MTV székháza elé, mert be akarták olvastatni a petíciójukat. Miután nem sikerült elérniük, hogy az MTV illetékes képviselőjével tárgyaljanak, a Kossuth térről több ezres támogató tömeg érkezett hozzájuk. A vád szerint a tüntetők közül egy néhány száz fős tömeg kövekkel dobálta a székház épületét, s nemcsak a székházat, hanem az épület védelmére rendelt, a főbejárat előtti lépcsősoron sorfalszolgálatot teljesítő Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századát is megtámadták. Kövekkel, üvegekkel, különféle tárgyakkal dobálták őket. A támadás folytán 60 rendőr megsérült, köztük olyanok, akiknek nem volt bevetési sisakja vagy pajzsa. Ezt egyébként a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századának parancsnoka korábban jelezte az V. rendű vádlottnak - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat műveletirányítói beosztásából eredően a század elöljárója volt - aki a jelentést tudomásul vette, a hiányok pótlására azonban bár arra módja lett volna, és védőfelszerelések is rendelkezésre álltak mégsem intézkedett. Az V. r. vádlottat ennek kapcsán 2 rb. elöljárói gondoskodás elmulasztásának bűntettével vádolják. A vádirat kitér arra is, hogy késő éjszakára már kemény összecsapás volt a rendőrség és a tüntetők között. Az egyre jobban kiszélesedő támadás miatt - Budapest rendőr-főkapitánya - II. r. vádlott a IV. r. vádlottat az épület és környéke helyszínparancsnokául jelölte ki, aki azonban e feladatát nem volt képes ellátni: az akadályozó körülményekről elöljáróinak nem

19 tett jelentést, nem végezte el a rendelkezésére álló erők és eszközök számbavételét, így nem mérte fel a feladatba bevont rendőri erők nagyságát és felállítási helyét, illetve azokét sem, amelyeket erősítésként be lehetett volna vonni. Nem ismerte a székházba vezényelt rendőri erők parancsnokait, velük kapcsolatot nem keresett, a védendő épület sajátosságainak megismerése érdekében nem vette fel a kapcsolatot a biztonsági szolgálattal sem. A II. r. vádlottól kapott paranccsal szemben a székházba vezényelt rendőri köteléket nem irányította, nem koordinálta, így az alegységek szervezetlenül igyekeztek részt venni a székház védelmében. Mindezek alapján az ügyészség a IV. r. vádlott ellen parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenség bűntette miatt emelt vádat. A vád szerint a II. rendű vádlott a televízió által sugárzott képekből, a rádióforgalmazásokból és a rendőri jelentésekből a székháznál, illetőleg a székházban történt eseményekről tudta, hogy a rendőri egységek irányítatlansága miatt teljes káosz alakult ki. A II. r. vádlott annak ismeretében, hogy az általa a székház védelmére rendelt rendőri egységek irányítására kijelölt helyszínparancsnok az ebből fakadó feladatait nem gyakorolja, elöljárói kötelmét megszegve eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a IV. r. vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, a megtett intézkedések ismertetésére, vagy azok elmaradása okainak feltárására. G. Péter rendőr vezérőrnagy - bár tudta, hogy az MTV székházhoz vezényelt egyes rendőri alegységek a konkrét helyzetekben saját belátásaik szerint szervezték a védekezést, adtak utasítást alárendeltjeiknek -, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltására és a rendőri erőket összefogni képes rendőr helyszínparancsnokként való kijelölésére. A vád szerint mulasztása következményeként mert a helyszínparancsnoki intézkedések elmaradásával a helyszínre vezényelt rendőri kötelékek túlnyomórészt felmorzsolódtak több rendőr megsérült, a szolgálatra jelentős hátrány következett be. Mindezek miatt az ügyészség elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja a II. r. vádlottat. A vád szerint - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat egykori parancsnoka - III. r. vádlott az MTV-székház szeptember 18-i ostromakor a rendőri erők, technikai eszközök igénybevételére vonatkozó késedelmes jelentések miatt elöljárói kötelességét megszegve az eseményt követően nem intézkedett mulasztó alárendeltjeinek felelőssége vonására, a jelentéstétel elmaradása okainak feltárására. Ha a jelentések kellő időben megtörténnek volna, a III. r. vádlott a bevetési állomány riadóztatására már korábban intézkedhet, így akár meg is előzhette volna, hogy az események nemcsak időben, de mértékükben se váljanak a bekövetkezettekkel azonossá. Mivel az ilyen rendkívüli helyzetben a jelentéstétel elmulasztása katonai bűncselekmény elkövetésének gyanúját veti fel amely a III. r. vádlott mulasztásával minden jogkövetkezmény nélkül maradt -, így az ügyészség a III. r. vádlottat emiatt elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja. Egy másik vádpontban azt részletezi az ügyészség, hogy a volt országos rendőrfőkapitány vizsgálóbizottságokat hozott létre a rendőri intézkedések komplex kivizsgálására, azonban a vizsgálóbizottságok jelentéseiben megfogalmazott megállapítások ellenére két kivétellel elmulasztotta a felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását, nem intézkedett a jelentésekben megjelölt tárgykörökben parancsnoki tényfeltáró vizsgálat lefolytatására, így a személyi felelősségre vonások elmaradásaival a szolgálat rendjét és érdekeit jelentősen sértette. Mulasztása különösen súlyos a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századával történtek, az Ignácz és Árvai - jelentések, illetve a IV. r. vádlottal szemben elrendelt fegyelmi eljárásban végzett meghallgatások adatai tekintetében, hiszen az időben lefolytatott parancsnoki vizsgálat akár katonai bűncselekmény megalapozott gyanúját is feltárhatta volna. A vádhatóság egy másik vádpontban arra tér ki, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálat állományába tartozók közül - a törvényi előírás és annak ellenére, hogy az I. r. vádlott október 23-a előtt kifejezett és egyértelmű utasítást adott az azonosító jelvények kötelező viselésére október 23-án senki nem viselte a szolgálati azonosító jelvényt. A magasabb rendőri parancsnokoknak emellett határozott utasítást adott, gondoskodjanak, hogy az állomány viselje a szolgálati azonosító jelvényeket. Miután a parancs ellenére a REBISZ állománya a bevetési ruházaton nem viselt szolgálati azonosító jelvényt, az I. r.

20 vádlott bár erről tudomást szerzett -, a parancs érvényesülésének elmulasztása miatt nem intézkedett a parancsnokok felelősségre vonására. Annak ellenére, hogy az eseményeket követően a közvélemény különféle híradásokon keresztül kifogásolta és sérelmezte a szolgálati jelvények bevetési öltözeten való viselésének hiányát, és ezáltal a rendőrök azonosíthatatlanságát, az I. r. vádlott azt is eltűrte, hogy a REBISZ parancsnoka e tárgykörben érdemi tényfeltáró vizsgálatot nem rendelt el, és senkivel szemben nem kezdeményezett felelősségre vonást. Az I. r. vádlott e mulasztásai a szolgálatra jelentős hátránnyal jártak, ezért a fentiek miatt 2 rb. elöljárói intézkedés elmulasztásnak bűntette a vád dr. B. László nyugállományú rendőr altábornagy ellen. A vád szerint a III. r. vádlott az utasítást figyelmen kívül hagyva a szolgálati jelvények viselésének elmaradása tárgykörben érdemi vizsgálatot nem rendelt el. Azzal, hogy eltűrte, hogy a bevetésben részt vettek ruházatukon az országos rendőrfőkapitány utasítása ellenére nem viselték az ünnepnapon a szolgálati jelvényt, az erre vonatkozó érdemi tényfeltáró vizsgálat és az esetleges felelősségre vonás elmaradása nemcsak a szolgálati, de a közérdek jelentős hátrányát idézte elő. A vádhatóság egy másik vádpontban azt rója fel, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálatnál azokban az ügyekben, amelyekben a gyanúsítotti idézést ugyan kibocsátották, de a nyomozás később megszüntetésre került, fegyelmi eljárás elrendelésére intézkedések nem történtek. Fegyelmi eljárás elrendelésére csak azon 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatos esetekben került sor, amelyekben az eljáró ügyészség a vádemelésről tájékoztatta a katonai szervezetet. A következő vádpont a október 23-án használt kényszerítő eszközök kapcsán megállapítja, hogy a csapatszolgálati feladatok során használt kényszerítőeszközökről (gumilövedék, könnygázgránát) nem készültek külön rendőri jelentések, azok alkalmazásáról az érintett időben meghatározott feladatokban részt vett osztályok vezetői tettek említést. A csupán eseményleírást tartalmazó jelentések nem tartalmazták a kényszerítőeszközök igénybe vételének okait és az egyes helyszíneken bevetett eszközök mennyisége részleteit, így - külön jelentések hiányában - igénybevételük jogszerűségének, szakszerűségének, illetve arányosságának parancsnoki kivizsgálására sem kerülhetett sor. A vád szerint a III. r. vádlott a kényszerítőeszközök használata, alkalmazásuk körülményei, az egyes helyszeneken felhasznált gumilövedékek, könnygázgránátok mennyisége, a feladat végrehajtáshoz igazodó arányosság tárgyában nem indított vizsgálatot, így utóbb azok alkalmazásának jog-és szakszerűsége már egyáltalán nem, vagy nehezen igazolható. Különösen fontos lett volna ennek vizsgálata a Károly körúton végrehajtott lovasroham vonatkozásában, amellyel kapcsolatban számos ellentmondás folytán utóbb nem állapítható meg, hogy ki, milyen indok és adatok birtokában adott utasítást e speciális kényszerítőeszköz alkalmazására, az mennyiben volt megalapozott és indokolt. Éppen ezért abban a kérdésben sem lehet állást foglalni, felmerül-e ezzel kapcsolatban bárkinek is a büntetőjogi felelőssége. Az ügyészség a fentiek alapján a rendőr vezérőrnagy III. r. vádlott ellen 4 rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt emelt vádat. Az ügyészség a fentieken túlmenően 10 vádpontban szeptember között történt - eset kapcsán emelt vádat elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt egyes parancsnokok ellen, akik nem akadályozták meg alárendeltjeik bántalmazó magatartását, illetve utóbb nem jelentették azt. A vád szerint mulasztásaikkal a szolgálati és fegyelmi rendet sértették, beosztottaikban azt a képzetet erősítették, hogy a jogellenes cselekményeket észlelő elöljárók a törvényes eljárás mellőzésével és a törvénytelen módszerekkel egyetértenek, ezáltal a jogsértő cselekmények jogkövetkezmények nélkül maradhatnak, ami megalapozhatja annak reális veszélyét, hogy jövőbeni csapaterős tevékenységük során hasonló jogellenes intézkedést hajtanak végre. E tényállások alapján az ügyészség a VI. r. vádlott, a VII. r. vádlott, a VIII. r. vádlott, a IX. r. vádlott, a X. r. vádlott, a XI. r. vádlott, a XII. r. vádlott, a XIII. r. vádlott és a XIV. r. vádlott ellen elöljárói intézkedés elmulasztásának büntette miatt emelt vádat. A Központi Nyomozó Főügyészség a vádiratban indítványozta, hogy a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa az I-VI. és VIII-XIII. r. vádlottakat - a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli előzetes mentesítés mellett - felfüggesztett szabadságvesztésre, míg