FEJFÁJÁSOK A HÁZIORVOSI H GYAKORLATBAN Pfund Zoltán Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika 2010.09.18.
TARTALOM Primer és secunder fejfájások rövid r áttekintése Figyelmeztető jelek Protokoll acut és chronicus fejfájás s esetére Esetek bemutatása
FEJFÁJÁSOK FELOSZTÁSA SA Primer I. Migrén Tensios típusú fejfájás Cluster fejfájás és s egyéb trigemino-autonom fejfájások Egyéb b primer fejfájások Secunder II. Fej és s nyak trauma Cranialis/cervicalis vascularis kórképek Nem vascularis inracranialis kórképek Anyagok és s azok megvonása Fertőzések Homeostasis zavara Fej, arc, nyak, szemek, fülek, f orr, sinusok megbetegedése Psychiatriai kórképek Cranialis neuralgiak,, arcfájdalom III.
PRIMER FEJFÁJÁSOK I.
MIGRÉN Visszatérő fejfájás Uni- vagy bilateralis alis Pulzáló,, görcsg rcsös s fejfájás Közepesen erős vagy erős fájdalom Hányinger, hányás Fonophobia phobia, fotophobia Fizikai aktivitás s rontja Aura jelenség g előfordulhat Időtartam tartam: : 4-724 óra
MIGRÉN N KLINIKAI FÁZISAIF Prodroma: : hangulati változv ltozások, disphoria, ásítozás, tarkó merevség, étvágy változv ltozás Aura: visualis, sensoros,, motoros tünetek, t beszédzavar Fejfájás Fejfájás s megszűnése se Reconvalescencia: : fáradtsf radtság, koncentráci ció zavar
VISUALIS AURA
SENSOROS OS AURA
PROVOKÁLÓ TÉNYEZŐK Leggyakoribb: alkohol (vörösbor), sajt (tyramin( tyramine), csokoládé (phenyletilamine), orális anticoncipiens (oestrogen), menses,, fronthatások, magas páratartalom, stressz, túl t l sok vagy kevés s alvás, Kevésb sbé gyakori: nitrátok, tok, nitritek, coffein, tejtermékek, tojás, füstf stölt hering, fluoreszkáló fény, kellemetlen szagok, időzónav naváltás, magaslati környezet
FELNŐTTKORI MIGRÉN TERÁPIA Preventív Flunarizine 5-15 mg/nap Valproate 600-1200 mg/nap Topiramate 50-200 mg/nap Gabapentin 600-3600 mg/nap Propranolol 40-120 mg/nap Lisinopril 10 mg/nap Amitriptylin 12.5-75 mg/nap Magnesium sium, Riboflavin Acut Hagyományos analgeticumok: Acetylsalicylsav 500-1500 mg, Paracetamol 500-1000 mg NSAID: Naproxen 500-1000, Ibuprofen 400-800 mg, Diclofenac 50-150 mg Antiemetikumok: Domperidone 10 mg, Metoclopramide 10 mg Triptan anok (5-HT1B/1D receptor antagonist nistak): Almotriptan, Eletriptan, Frovatriptan, Naratriptan, Rizatriptan, Sumatriptan, Zolmitriptan
TENSIOS FEJFÁJÁS Leggyakoribb primer fejfájás Episodicus vagy chronicus Bilateralis alis,, tompa, nyomó fájdalom Enyhe vagy közepesen súlyoss Hányinger lehet, hányh nyás s nincs Nincs aura és s autonóm m tünett Fizikai aktivitás s nem rontja Pathophysiologia: : myogenm faktorok ktorok?, KIR fájdalom f érzet módosulás centr ntralis sensitisatios ensitisatioval Terápia: analgetikumok, amitryptilin, életmód megváltoztat ltoztatása
TRIGEMINO-AUTONOM FEJFÁJÁSOK Erős, féloldali, f orbitális/ lis/periorbitális és temporális vagy egész fejfélre kiterjedő fejfájás Unilateralis alis autonom om tünetek: belövelt kötőhártya, könnyezk nnyezés, szemhéj oedema, szűk k pupilla, orrfolyás vagy eldugulás, homlok és arcizzadás Nincs hányingerh és hányás Cluster: : 15-180 180 perc, 1-81 8 roham/nap Paroxismalis hemicrania crania: : 2-302 perc, 1-401 roham/nap SUNCT: 5-2405 másodperc, m 3-1503 roham/nap
TERÁPIA Cluster: verapamil, lithium carbonate, prednisolone, melatonin, methysergide, valproate, nervus occipitalis major infiltratio, posterior hypothalamus szürke állomány neurostimulatio, sumatriptan inj. sc., 100% oxygen inhalatio Paroxysmalis hemicrania: indometacin, topiramate? SUNCT: prednisolone, lamotrigine
EGYÉB B PRIMER FEJFÁJÁSOK Nyilaló fejfájás Köhögési fejfájás Erőkifejt kifejtés s indukált fejfájás Sexuális aktivitáshoz kötődők fejfájás Alvási fejfájás Mennydörg rgés s fejfájás Hemicrania continua Állandósult napi fejfájás
SECUNDER FEJFÁJÁSOK II.
FEJ ÉS S NYAK TRAUMA Akut és s krónikus postraumas fejfájás Ostorcsapás s sérüléss Epiduralis és subduralis haematoma Postcraniotomias fejfájás
FEJ ÉS S NYAK TRAUMA Epiduralis is haematoma Subduralis haematoma
CRANIALIS VAGY CERVICALIS CALIS VASCU CULARIS KÓRKÉPEK Ischaemias stroke, TIA Intracerebralis alis és subarachnoidealis vérzés Saccularis aris aneurysma ysma,, AVM, duralis arteriovenosus osus fistula, cavernosus angioma, leptomeningealis angiomatos osis Óriás s sejtes arteritis, KIR angitis Arteria dissectio ectio, postendarterectomia ctomia, carotis angioplastica stica, angiographia Venas agyi thrombosis CADASIL, MELAS
CRANIALIS VAGY CERVICALIS CALIS VASCU CULARIS KÓRKÉPEK Ischaemias as stroke Intracerebralis vérzés Duralis arteriovenosus fistula
Saccularis aneurysma CRANIALIS VAGY CERVICALIS CALIS VASCU CULARIS KÓRKÉPEK Subarachnoidealis vérzés
CRANIALIS VAGY CERVICALIS CALIS VASCU CULARIS KÓRKÉPEK Sinus sigmoideus thrombosis
NEM VASCULARIS INTRACRANIALIS KÓRKK RKÉPEK Magas liquor nyomás (intracranialis hypertensio, hydrocephalus) Alacsony liquor nyomás (postduralis punctio,, fistula) Intracranialis daganatok Chiari malformáci ció 1.. típust
NEM VASCULARIS INTRACRANIALIS KÓRKK RKÉPEK Bifrontalis glioblastoma + magas intracranialis nyomás
NEM VASCULARIS INTRACRANIALIS KÓRKK RKÉPEK Chiari malformatio 1.
ANYAGOK ÉS S AZOK MEGVONÁSA NO, CO,, alkohol ohol, monosodium glutamat at, cocain, cannabis, histamine, külső hormon,, gyógyszerek gyszerek Gyógyszerek túlzott t használat latához köthetk thető fejfájás (medication edication-overuse overuse headache) Megvonás: coffein, opioid, oestrog trogen
FERTŐZÉSEK Bacterialis és lymphocitas meningitis Encephalitis Agytályog Szisztémás s fertőzések
FERTŐZÉSEK Herpes encephalitis Agytályog
HOMEOSTAS ASIS ZAVARAI Hypoxia,, hyperh percapnia (magaslat, mélymerm lymerülés, alvási apnoe) Dialysis Arterias hypertensio Hypothyreosis Cardialis eredetű fejfájások
FEJ, ARC, NYAK, SZEMEK, FÜLEK, ORR, SINUSOK MEGBETEGEDÉSE Koponyacsont betegségei gei Nyak betegségei gei (cervicogen( fejfájás, retropharingealis tendinitis, craniocervikalis dystonia) Szem: gyulladás, glaucoma,, törőközeg t betegség, g, heterotropia Fül l betegségei, gei, sinusitis Fogak, álkapocs, temporomandibularis izület betegségei gei
FEJ, ARC, NYAK, SZEMEK, FÜLEK, ORR, SINUSOK MEGBETEGEDÉSE Felső cervicalis is tályogt Sinusitis maxillaris
PSYCHIATRIAI BETEGSÉGEK GEK Somatisatio Psych chosis
CRANIALISALIS NEURALGIA, ARCFÁJDALOM III. Trigeminus neuralgia Glossoph pharingeus neuralgia Nervus intermedius neuralgia Superior laryngeal neuralgia Occipitalis neuralgia Opticus neuritis, oculo ularis neuropathia Herpes zoster Tolosa-Hunt syndroma
CRANIALIS IS NEURALGIA, ARCFÁJDALOM Trigeminus neuralgia AV malformatio Tolosa-Hunt syndromas Terápia: carbamazepine, gabapentin, pregabalin, amitryptilin, corticosteroid, műtét
MILYEN ISMERETEK ALAPJÁN KLASSZIFIKÁLJUNK? LJUNK? Liquor CT Szemészet MRI Carotis és vertebralis UH Fogászat EEG Anamnézis, panaszok + Fizikális vizsgálat Klasszifikáci ció Labor RR monitorzás Fülészet Kiváltott válaszokv Polysomnographia RTG vizsgálatok
FIGYELMEZTETŐ JELEK Új, szokatlan, megváltozott fejfájás Progresszív v fejfájás Hirtelen kialakuló fájdalom Éjszakai fejfájás s alvás s közbenk Idegrendszeri tünet t és/vagy panasz Eszméletveszt letvesztés, s, epilepsziás s roham Látászavar, kóros k szemfenéki kép k Láz Fej és s nyaksérülés s az anamnézisben
MIT TEGYEK ACUT FEJFÁJÁS ESETÉN? Anamnézis, panaszok, vizsgálat Primer fejfájás Secunder fejfájás Analgeticum, antiemeticum (po., iv., kúp), k folyadékp kpótlás Analgeticum (po, iv,, kúp), k egyéb b terápia Intézetbe utalás: migrénes status, trigeminoautonom fejfájás Szakrendelésre, intézetbe utalás s az állapot és s a kivált ltó ok függvf ggvényében
MIT TEGYEK CHRONICUS FEJFÁJÁS S ESETÉN? Anamnézis, panaszok, vizsgálat Primer fejfájás Secunder fejfájás Terápi piás és életviteli tanácsad csadás, s, vér és s vizelet vizsgálat, gyakori RR mérésm Progresszív Nem progresszív Konzultáci ció szakrendeléssel ssel Szakrendelésre, intézetbe utalás Terápia, vizsgálatok szakrendelésre, sre, intézetbe utalás
PRIMER VAGY SECUNDER FEJFÁJÁS? 32 éves férfif Krónikus betegség g nem ismert 2008 augusztus motorbaleset, vékony v parietalis subduralis haematoma,, 2x készült koponya CT November közepk zepén mko.. tarkóból l a fejtetőre felhúzódó fejfájások jelentkeztek hányinger h nélkn lkül, l, sok pszichés s stressz éri Kórjele nem volt, analgetikumok csak időlegesen enyhítik panaszait
PRIMER VAGY SECUNDER FEJFÁJÁS? 45 éves, sokat dohányz nyzó férfi Anemnézis zisében nincs chronicus betegség Jobb frontotemporalis fejfájás s + szédülés autóvezet vezetés s közben k 2010 februárban, rban, meg kellett állnia Focalis tünete nem volt, meglassult, enyhén emelkedett vérnyomv rnyomás, normális rutin laborok, koponya CT negatív Kontroll neurológiai vizsgálat 3 óra múlva: m enyhe hemiparesis + homonym hemianopia bal oldalon
PRIMER VAGY SECUNDER FEJFÁJÁS? 46 éves nő, n chronicus betegség g nem ismert 2 hete, legkifejezettebben a reggeli órákban megjelenő fejfájások, fájdalom a kp. vonalban és s attól l balra jelenik meg, megelőzően en megfázásos panaszai voltak, lázas l volt Tünetmentes, RR és s laborok rendben voltak
KÖSZÖNÖM M A FIGYELMET!