Elkötelezettség g a Kiválóságért rt Közép-dunántúli KözoktatK zoktatási Kiválóság g Mintaprojekt 2008 Programzáró Konferencia Székesfeh kesfehérvár, r, 2009. január r 28.
Mottó: : A minıség g felemel, a kiválóság g fenntart
Az oktató- nevelımunka alapelemei intézm zményünkbennkben SZFP program Minıségfejleszt gfejlesztés Moduláris képzk pzés kompetencia alapú oktatás Környezetvédelem Szakma és s Kultúra TISZK Külföldi ldi kapcsolatok
Minıségbiztos gbiztosítás s a közoktatk zoktatásban A mai modern közoktatk zoktatási gondolkodásban a minıség és s minıségbiztos gbiztosítás s fogalma és tartalma kiemelt helyet foglal el. Napjainkban a változv ltozások ténye t megkerülhetetlen. Stratégia: Hogyan legyünk sikeresek?
Az önértékelés s alkalmazott módszerei Workshop módszer Fókuszcsoport Kérdıív Bodor Pál P Hercz Endre: A szervezeti kiválóság mérése és s bemutatása Elkötelezetts telezettség g a Kiválóságért KhE továbbk bbképzései
Önértékelési módszerek összehasonlítása Kérdıív (szoftver) Mőhelymunka ( pro-forma ) Díj j típust pusú (partner) Erıss sségek, fejlesztendı területek kijelölése Nem Igen Igen Pontosság Alacsony Közepes Magas Modell ismeret szüks ksége Nem Részben Teljesen Értékelık k képzk pzésének szüks kségessége Nem Részben Szüks kséges Jövıbeli hasznossága Korlátozott Megfelelı Hasznos
A vélemv lemények összegzésese Az együttm ttmőködés s fontossága A vezetık és s munkatársak jój kapcsolata Az intézm zmény stratégi giájának erısítése se A vélemv lemények egyeztetése A társadalmi t megítélés s szerepének hangsúlyoz lyozása
Prioritási kritériumok riumok A folyamattervezést kell a ténylegesen t létezl tezı viszonyokhoz alakítani. Lényeges a benchmarking szakmaközpont zpontú kialakítása nemzeti és s európai szinten. Az élethosszig tartó tanulás igény nyének, nek, képességének kialakítása, a kulcskompetenciák k fejlesztése, se, a pedagógiai giai kultúrav raváltás s az uniós s célokkal c megegyezıen. en.
Az önfejlesztı iskola Szemléletk letként és s gyakorlatként épüljön n be az önfejlesztı módon való gondolkodás. Minden területen és s folyamatosan tudjuk felmérni és s megfogalmazni azt az állapotot, ahol jelenleg állunk. Ehhez képest k legyen olyan tudatos tervünk, ami az adott helyzetbıl l való továbbl bblépést jelenti.
A kompetenciamérés eredményeinek javítása az önálló tanulási képessk pességek elmély lyítése érdekében
Problémalista motiváci ció hiánya elızetes tudás s hiánya gyenge olvasási, si, írási, kommunikáci ciósszövegalkot vegalkotási készsk szség a közép- és s hosszú távú figyelem koncentrálóképess pesség g hiánya rendszertelen felkész szülés s a tanítási órákra a a CSH- Index alacsony értéke és és
Kulcskompetenciák szociális kompetenciák problémamegoldó képesség kreativitás és s motiváci ció tanulás s képessk pessége kompetencia-sz szótár Az Országos kompetenciamérés s (OKM) a magyarországi gi közoktatk zoktatási minıségpolitika új j eszköze ze
Az OKM szervezetfejlesztési si lehetıségei Hatékony eszköz z az intézm zményi önértékelés elıseg segítéséhez A mérési m értékelési kultúra fejlesztése se Az önelemzésre, önfejlesztésre sre törtt rténı ösztönzés Az intézm zmény saját t fejlesztési si irányaihoz kapcsolódó intézked zkedések és s megtervezése és megvalósítása sa
Az OKM szervezetfejlesztési si lehetıségei Képet kapunk arról, hogy a társadalom t által elvárt tudást milyen eredménnyel teljesítj tjük Az iskola képes k összehasonlítani a teljesítm tményét más s iskolákkal kkal A tanárok visszajelzést st kapnak arról, hogy a tudást a tanulók k mennyire tudják k alkalmazni a mindennapi élethelyzetekben
A projekt jellemzıi elsıdleges a képességek fejlesztése, se, kompetenciák elsajátíttat ttatása a kompetenciamérés s eredményeinek kollektív fejlesztése se; tudáselemek szakmánk nkéntnt lényeges a belsı motiváci ció,, a tanulói i aktivitás fejlesztése, se, szemléletv letváltás a tanítás s helyett a tanulás s középpontba k állítása a tanár segítı,, aktivizáló szerepbe kerül, munkája során n elsıdleges fontosságot kap a tanulás eredményess nyességének nek vizsgálata
Egységesen gesen alkalmazott elemek a teljes személyis lyiség g fejlesztése tantárgyk rgyköziség /projektek/ a gondolkodás s fejlesztése se új j módszerekm alkalmazása /www.szakma.hu/ www.szakma.hu/ a fejlesztı értékelés azonos elvek az általános iskolából l törtt rténı átmenet biztosítására kompetencia- mátrix
Motiváci ciós s modul vázlatkészítés lényegkiemelés jegyzetelés kérdésszerkesztés felolvasás szóbeli / vélemv leményalkotás s / a helyi alapmővelts veltségi vizsga-portf portfólió
Átlagok 2,6 2,5 2,4 2,3 2,2 2,1 2 Összehasonlítás 1. 2. 3. 4. 5. 9. osztályok 2008 Visszamérés
Átlagok 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 Összehasonlítás 1. 2. 3. 4. 5. 10. osztályok 2007 2008 visszamérés
Átlagok 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 Szakközépiskolai összehasonlítás 2007 2008 visszamérés 9.A 9.B 10.A 10.B
Felhasznált lt irodalom Sinka Edit: A kompetenciamérés s hasznosulása sa és fogadtatása az iskolákban kban Báthory Zoltán n (1997): Tanulók, iskolák különbségek. Egy differenciális tanításelm selmélet let vázlata. Okker, Budapest. Halász Gábor G (2002): Hazai és s nemzetközi zi törekvések az iskolai értékelés s rendszerében. Új Pedagógiai giai Szemle, 2. szám. Vári Péter P et al.. (2005): Kompetenciamérés s 2004. Sulinova Kht. Értékelési KözpontK zpont.
Ha a szervezetek úrrá akarnak lenni korunk világának zőrzavarain, z legfontosabb erıforr forrásunknak az embereket kell tekintenünk, nk, és s olyan nagyra kell értékelnünk nk a tudást, a tájékozottst kozottságot, az alkotó és vállalkozó szellemet, a kapcsolatépítés képességét, amilyen nagyra a múltban m a földet, a munkát, a tıkét t értékelték. k. /Gareth Morgan/
Köszönöm m a megtisztelı figyelmet! Szöll llısiné Szalay Anna pályázati felelıs