DR. VENTER GYÖRGY Siófok, szeptember 1.

Átírás

1 A KODOLÁNYI JÁNOS J FŐISKOLÁN N FOLYÓ KÉPZÉS EGYSÉGES GES PEDAGÓGIAI GIAI ELVEI DR. VENTER GYÖRGY Siófok, szeptember 1.

2 VÍZIÓ A Kodolányi János J Főiskola F küldetk ldetését megfogalmazó dokumentum azt oktató, alkalmazott kutatási, tanácsad csadási, si, innováci ciós s központtk zponttá alkalmazott kutató egyetemmé kiválóság-központt zponttá (excellence centre-ré) kívánja fejleszteni.

3 KJF EGYETEMMÉ FEJLESZTÉSE SE stratégi giák Teljes vertikumú (hazai és s nemzetközi) zi) képzési struktúra ra önálló és s közös k diplomákkal, piacképes pes szakokon az egész életen át t tartó tanulás s programja alapján Nemzetközi zi képzk pzési hálózatok h létrehozl trehozása és s abban való együttm ttműködés Doktori képzk pzés és s betagolódás s nemzetközi zi kutatói i hálózatokba h Nemzetközi zi felsőoktat oktatási innováci ciós centrummá válás: Kodolányi Kutatópark.

4 A SZOLGÁLTAT LTATÁSI KULTÚRA FEJLESZTÉSE SE stratégi giák Kiválóságon alapuló oktatás-szolg szolgáltatási rendszer Az egész életen át t tartó tanulási stratégiai szolgáltat ltatások Kutatási innováci ciós s szolgáltat ltatások Nemzetközi zi színvonal nvonalú hallgatói i (oktatói) támogató-szolgáltatások.

5 FENNTARTHATÓ KIVÁLÓ SZERVEZET stratégi giák A KJF a nemzetközi zi nívót n t fenntartani képes k kiváló szervezeti kultúrájú intézm zménnyé fejlesztése se Új j humáner nerőforrás-kultúra a nemzetközi zi és hazai vertikális képzk pzéshez szüks kséges oktatói felkész szültség g elérése és s fenntarthatósága révén Nemzetközi zi színvonalon életstílus lus alapú campus-környezeti rendszer kiépítése Komplex folyamatmenedzsment

6 A SZENÁTUS ÁLTAL 2005-BEN ELFOGADOTT ALAPELVEK Az oktatás és s kutatás s egysége ge A hallgató-oktat oktató partnerségére re vonatkozó megállap llapítások A legkorszerűbb e-learning megoldások Az oktatás s fejlesztésében való folyamatos együttm ttműködés s tanszékek, hallgatók, hallgatói i szervezetek, munkaadók és s a tudományos közélet k közöttk

7 Olyan pedagógiai giai módszertani m elveket kell megfogalmaznia, amelyek segíts tségével megfelelő válasz adható a ma is érvényes tömegoktatt megoktatási feltételek telek között k a hallgatói i differenciálts ltságból, az egész életen át t tartó tanulás szüks kségességéből, az informáci ciós s kultúra elterjedéséből, l, a piac-,, a gyakorlatorientálts ltság és s más m napjainkban tetten érhető környezeti kihívásb sból l adódó oktatási problémákra.

8 A KJF OKTATÓ/K /KÉPZŐ TEVÉKENYS KENYSÉGÉT MEGHATÁROZ ROZÓ ÉRTÉKEK A képzk pzés s során n a hallgató és s az oktató tevékenys kenységükben kben egymás s egyenrangú partnerei. A képzk pző intézm zmény valamennyi szereplője törekszik t a tanulást nagyban befolyásol soló pozitív, elfogadó és támogató tanulási környezet k kialakítására. Megvalósul az oktatás, a kutatás és s az üzleti, munkaerő-piaci kapcsolatok egysége, ge, koherenciája. Az egyes képzk pzések, szakok professziogrammjai kidolgozását, rendszeres felülvizsg lvizsgálatát t a tanszékek/int kek/intézetek végzik, v beépítve a legkorszerűbb nemzetközi zi elképzel pzeléseket.

9 A KJF OKTATÓ/K /KÉPZŐ TEVÉKENYS KENYSÉGÉT MEGHATÁROZ ROZÓ ÉRTÉKEK Minden oktató folyamatosan továbbk bbképzi magát önképzéssel, a tudományos előrehalad rehaladás s mellett részt vesz módszertani m továbbk bbképzéseken. Az oktatási tevékenys kenység g minőségbiztos gbiztosítási si rendszere kidolgozott és s a pedagógiai giai-módszertani tevékenys kenység fejlesztése se e rendszer támogatt mogatásával törtt rténik. A képzk pzés s során n azok az új j megoldások képviselnek k valós értéket, amelyek nemzetközi zi mércm rcével mérhetők, hatékonyak és s hallgatóbar barátok is egyben: a korábbiakt bbiaktól l jobb, olcsóbb, a hallgatóknak sikeresebben teljesíthet thetőek, és s a piacnak is adekvátak!

10 A KODOLÁNYI JÁNOS J FŐISKOLF ISKOLÁN FOLYÓ KÉPZÉS S EGYSÉGES GES PEDAGÓGIAI GIAI (MÓDSZERTANI) ELVEI

11 A TELJES KÉPZK PZÉSI FOLYAMATBAN MEGVALÓSUL SULÓ ELVEK 1. A célorientc lorientált lt tervezés, megvalósítás, s, mérés m és értékelés s egységének elve 2. Az átláthatóság g (transzparencia) elve (pl. ezt előseg segítendően a teljes szaki új j dokumentáci ció (mely 2009 januárra készk szül l el) - a képzk pzési tartalom, komplex követelmk vetelmények, számonk monkérési formák elsőtől - záróvizsgáig ig átadásra kerülnek hallgatónak, tanárnak a félév f v megkezdésekor) 3. A hallgatót t a középpontba k helyező szemlélet let és gyakorlat kialakítása, a hallgatói i autonómia kiemelt fejlesztése se 4. Méltányosság és s esélyegyenl lyegyenlőség: g: a hátrh trányos helyzetű hallgatók k társadalmi, t munkaerő-piaci integrálásának nak előseg segítése

12 A TELJES KÉPZK PZÉSI FOLYAMATBAN MEGVALÓSUL SULÓ ELVEK 5. A hallgatók életvilágához és s szakmájához kapcsolódó, (érthető és s követhetk vethető példák k alapján n megvalósított), minél önállóbb problémamegold mamegoldás, (figyelembe véve v ve az egyes hallgatók k közötti k különbsk nbségeket is) 6. A tanuláshoz való pozitív v viszony kialakítása: mely során n megismertetésre sre kerül l a hallgatók k tanulási tevékenys kenységének nek jövőben j várhatv rható haszna, hasznosulása, sa, gyakorlatközpont zpontú,, egyéni utakhoz jobban alkalmazkodó eljárások közbeiktatk zbeiktatásával 7. A képzk pzési folyamat egyre nagyobb arányban tartalmaz e-elemeket elemeket (a teljes és s részidejr szidejű képzések esetében egyaránt), a képzk pzés s során n alkalmazott módszerek m és módszer-kombinációk k integrálása a legkorszerűbb IKT alapú eljárásokkal törtt rténik

13 A TELJES KÉPZK PZÉSI FOLYAMATBAN MEGVALÓSUL SULÓ ELVEK 8. Minden tanegység/kurzus/modul g/kurzus/modul végén v n minden oktató egy általa fejlesztett írásos visszajelzést st kér k r a hallgatói i elégedetts gedettségről 9. A főiskola f meghatározott időpontokban sztenderdizált kérdőívvel méri m az egyes oktatókkal kkal való hallgatói i elégedetts gedettségetget 10. A képzk pzési folyamat során n az önálló tanuláshoz szüks kséges kompetenciák k fejlesztéséből l kiindulva a kisebb-nagyobb csoportokban végzett v feladatmegoldáshoz szüks kséges kompetenciákon kon keresztül l az önálló,, konstruktív v feladatmegoldáshoz szüks kséges kompetenciák k kialakítása/kialakul sa/kialakulása történik, teljesítve tve az Európai KépesK pesítési si Keretrendszerben (EKKR) megfogalmazottakat

14 A TELJES KÉPZK PZÉSI FOLYAMATBAN MEGVALÓSUL SULÓ ELVEK 11. A képzk pzési folyamatot egy átfogó hallgatói i portfolió dokumentálja 12. A képzk pzési tartalom újrafogalmazása során n egyre több alternatív v ismeret, specializáci ció,, a gyakorlat számára fontos tudás s kerül l meghatároz rozásra (az alapképz pzésben részt r vevők k munkaerő-piaci esély lyét t segítve) tve) 13. A képzk pzési folyamat partnerségek keretén n belül valósul meg 14. A képzk pzési folyamat a tanulást támogatt mogató mentális, informáci ciós, jóléti j és életstílust-formáló koherens szolgáltat ltatásokkal párosul p (pl. tanulmányok, nyok, karrier-utak megtervezésében, foglalkoztatásra, hivatásra vonatkozó döntések meghozatalában)

15 HÉT T ALAPELV AZ ALAPKÉPZ PZÉS JÓ GYAKORLATÁÉ ÁÉRT Hallgató-oktat oktató kapcsolat bátorb torítása, a közöttk ttük lévő kommunikáci ció intenzívebb vebbé tételetele Hallgatók k közötti k együttm ttműködés és s kölcsk lcsönösség kialakításának segítése Az aktív v tanulás s előmozd mozdítása Megalapozott ellenőrz rzés, értékelés A munkára és s a tanulásra fordított idő hangsúlyoz lyozása Magas elvárások kommunikálása Hallgatók k differenciált kezelése

16 EGY UNIVERZÁLISNAK TEKINTHETŐ MÓDSZER service-learning Egy olyan tanítási si-tanulási eljárás, mely a közössk sségi szolgáltat ltatást kapcsolja össze az egyén n fejlődésével, fejlesztésével és s társadalmi t felelőss sségvállalásával. A service-learning lehetővé teszi, hogy a hallgató: szűkebb és s tágabb t közössk sségi, kulturális lis kapcsolataitól eltérő környezetbe kerülj ljön, ezáltal bővüljenek b ismeretei, elsősorban sorban tanulási stílusa, hagyományos értelemben vett tanulása, ismeretszerzése se lényegesen l kevesebb szerepet kapjon, együttm ttműködési és s kommunikáci ciós s képessk pessége fejlődj djék, melyek leendő szakmai életében fontosak lehetnek, ez a stratégia/m gia/módszer segíti, erősíti az intézm zmény és s a közösség g közötti k kapcsolatokat.

17 A SIKERES SEVICE- LEARNING FELTÉTELEI TELEI az oktatók k továbbk bbképzése, konkrét, intézm zményi szintű elméleti leti és s gyakorlati keret kialakítása, az érintettek (szolgáltat ltatók, hallgatók, oktatók) k) bevonása a tervezés, a megvalósítás, s, kivitelezés és s az értékelés folyamatába, kölcsönös s tisztelet az intézm zmény, hallgatók, oktatók k kapcsolatában, heterogén összetételű hallgatói csoportok részvr szvétele különböző,, de folyamatosan, jól l szervezett programokon, a formatív és szummatív értékelés s hallgatói i elsajátítása, sa, a service-learning eredményeinek egyeztetése a programok céljaival, c a különböző szabályoz lyozó eszközökkel, kkel, standardokkal, akkreditáci cióval, erőforr források és s strukturális alapok biztosítása sa a folyamatos siker érdekében

18 EGY PROGRAM ELSAJÁTÍTÁSA SORÁN MEGVALÓSÍTAND TANDÓ ELVEK Hallgatóközpont zpontúság Aktív v tanulás és s a tárgy t fontosságának nak bemutatása a képzés s rendszerében A hallgatók k egyéni fejlődésének támogatt mogatása, az együttm ttműködés, az önálló és s a csapat/csoportmunka elemeinek elsajátítása A tantermen túlmutatt lmutató tanulási környezet k biztosítása, sa, a közösségben törtt rténő tanulás, projektek, programok, esettanulmányok nyok kidolgozása Kommunikáci ciót t előtérbe állító problémamegold mamegoldás (kommunikáci ciót, retorikát t előtérbe állító problémakezel makezelés, a probléma azonosítása, sa, analízise, megoldása) Tanulást támogatt mogató infrastruktúra