A hazai felnőttképzési rendszer fő jellemzői

Átírás

1 Zachár László A hazai felnőttképzési rendszer fő jellemzői HEFOP Korszerű felnőttk ttképzési módszerek m kidolgozása és s alkalmazása sa Tanár-tov továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest 2OO7.december

2 Vizsgálati szempontok Alapelvek és s alapvető célok Változások - Fejlődési trendek Fejlesztési si irányok és s programok

3 Vizsgáland landó területek Társadalmi-gazdasági gi elvárások Az LLL társadalmi t funkciói és s jellemzői Az LLL tartalma kulcskompetenciák A felnőttk ttképzés s funkciói i, területei, tanulási típusokt A hazai jogi szabályoz lyozás intézm zményrendszer szakképes pesítési si rendszer (OKJ) Szak- és s felnőttk ttképzési program-rendszerek rendszerek Korszerű szak- és s felnőttk ttképzési módszerekm Személyi és s tárgyi t feltételek telek Finanszíroz rozási rendszer

4 Európai Szociális Karta (1999.évi C. törvény) Társadalmi célok pályaválasztáshoz szükséges tájékozódás joga megfelelő szakképzéshez való jog megélhetés biztosítása szabadon választott foglalkozás révén

5 A piacgazdaságon alapuló társadalom (európai) követelményei az oktatási-képzési rendszerrel szemben Az alkalmazkodóképess pesség g fejlesztése se A foglalkoztathatóság szakképz pzési rendszer-felt feltételeinek teleinek biztosítása sa Az egyén önmegvalósításának nak támogatt mogatása Az aktív állampolgárrá válás s segítése

6 Az alkalmazkodóképess pesség fejlesztése se Iskolai végzettsv gzettség g növeln velése (meghatározza a megszerezhető szakképzetts pzettség g szintjét) t) Tanulási képessk pesség g fejlesztése se (magasabb iskolai végzettsv gzettséggel ggel nő) n Piacképes munkavállal llalói i tulajdonságok megszerzése se ( egyenértékű a szakképzetts pzettséggel )

7 A foglalkoztatás szakképz pzési feltételei telei Átjárható szakképes pesítési si rendszer ( szakmastruktúra ) Rugalmas alap-, át-, és s továbbk bbképzési rendszer Képzést ösztönző fizikai és anyagi hozzáférés Munkaerőpiaci szüks kségletnek megfelelő szakképzetts pzettség g megszerzésének biztosítása sa Cél: a gazdasági gi és s a képzk pzési szüks kséglet összhangja!

8 Az egyén önmegvalósításasa segítésének képzési feltételei telei Megfelelő pálya- és önismeret kialakítása Kiterjedt tanácsad csadási si rendszer Ösztönző képzés-támogatási rendszer

9 Az aktív állampolgárság megvalósításának képzk pzés-tartalma Megfelelő állampolgári ismeretek elsajátítása ( iskolai oktatásb sból, napi médiam dia-tájékoztatásból) Lehetőségek a demokratikus jogok tényleges gyakorlására ra (cselekvési si tér :: részvr szvétel a helyi (intézm zményi) demokratikus közéletben)

10 A tudás-társadalom fejlettségének néhány tényezője Tudás alapú gazdaság korszerűsége: iskolázottság szintje, szakképzettség gazdaságnak való megfelelése Tanuló társadalom kiterjedtsége: korosztályonkénti részvétel Egész életen át tartó tanulás szervezettsége: formális, non-formális, informális oktatási, képzési, művelődési rendszerek tudatos működtetése

11 Az egész életen át tartó tanulás társadalmi céljai Általános műveltség és kulturáltság szélesítése (közismeretek, társadalmi ismeretek, kommunikációs készségek, idegen nyelvi tudás, műszaki és számítástechnikai alapkészségek) Szakmai tudás megszerzése és folyamatos fejlesztése (első szakképzetts pzettség, tov g, továbbképzés, átképzés, pálya(foglalkozás) - módosítás) s) Munka világa ismereteinek / készségeinek elsajátítása és fejlesztése (pályaorientáció, pályaválasztás, és pályakorrekció, álláskeresés, munkahelymegtartás)

12 A felnőttk ttképzés s alapvető céljai A tudástársadalom kialakulásának és s funkcionálásának nak segítése Az egész életen át t tartó tanulás s kiterjesztése se

13 Az egész életen át t tartó tanulás érdekrendszere A társadalom t érdeke (lehető legszélesebb lesebb műveltsm veltség és s szakképzetts pzettség) A gazdaság érdeke (piacképes pes szakképzetts pzettség g a legkisebb ráfordr fordítással) Az egyén érdeke (legcélir lirányosabb karrier a legmagasabb jövedelem j mellett) FOLYAMATOS CÉL: C A HÁROM H ÉRDEK ÖSSZEHANGOLÁSA! SA!

14 FEJLŐDÉS: Eredmények Problémák Kihívások

15 A felnőttk ttképzés társadalmi funkcióinak inak változv ltozása Hiányos iskolai végzettsv gzettség g / szakmai képzettség g pótlp tlása csökken kkenés eredmény! Piacgazdaság által megkövetelt szakképes pesítés-, és s szakmaváltoztat ltoztatások növekedés kihívás! Munkaadók által megkövetelt folyamatos képzk pzési funkció erősödés kihívás!

16 A népesség iskolázottságának alakulása 1949 és 2001 között % ,8 A 15 éves és idősebb népességből legalább az általános iskola 8. osztályát elvégezte ,6 5,5 4,8 1, * 2001 Forrás: Magyar Demográfiai Évkönyv KSH 38,2 12,6 0,7 A 18 éves és idősebb népességből legalább befejezett középiskolai végzettséggel rendelkezik A 25 éves és idősebb népességből befejezett felsőfokú végzettséggel rendelkezik A 10 éves és idősebb népességből iskolai végzettsége nincs

17 Százalék Különböző iskolai végzettségű népesség megoszlása korcsoportok szerint (2001) 97% Általános iskolai végzettség Átlag: 88,8 % 40% 14% X Korcsoportok Következtetés: Középfokú végzettség Átlag: 38,2 % Felsőfokú végzettség Átlag: 12,6% A népesség nagyobb arányú szakmai képzésének végzettségi akadálya nincs!

18 A gazdaságilag aktív (15-64 év közötti) népesség megoszlása iskolai végzettség szerint (2005) 12% 4% 32% 29% 23% 8 oszt.-nál kevesebbet végzett 8 osztályt végzett Szakmunkás végzettségű Középfokú végzettségű Felsőfokú végzettségű

19 A foglalkoztatottak megoszlása sa a legmagasabb iskolai végzettség g szerint Min. középfokú érettségi 54,2 % 13,2 8,1! 0,6 16 Max. szakmunkás végzettség 45,8 % 2,4 10,2 3,9 26,8 18,7 Általános iskola 0 7 oszt. Általános iskola 8 osztály Szakiskola Szakmunkásképző Szakközépiskola Technikum Gimnázium Főiskola Egyetem Következtetés: a min. k.fokú végzettségű népesség foglalkoztatottsága arányos!

20 A foglalkoztatottak és a munkanélküliek megoszlása iskolai végzettség szerint (2005) ,5 % ,9 % 31,4 % 24,5 % ,4 % 8 ált.isk.-nál kevesebb 0,3 % Ált. isk. 8 osztálya 13,8 % Szakiskola és szakmunkás képző 8,8 % 8,6 % Gimnázium 18,1 % Egyéb érettségit adó intézmény 12,6 % 8,6 % 5 % 2,5% főiskola egyetem Foglalkoztatottak megoszlása Munkanélküliek megoszlása

21 A biztonsági index alakulása közöttk min: 3, max: 1,61 max: 0,92 min: 2, Minimum felsőfok Maximum középfokú érettségi Maximum szakmunkásképző

22 Az iskolai formális oktatásban és s az iskolarendszeren kívüli k nem formális képzk pzésben résztvevr sztvevő felnőttek számának alakulása ( ) Összesen ! fő (becsült adat -KSH) Középfokú Felsőfokú Iskolarendszeren kivüli szakképzés fő évek

23 A felnőttk ttképzés s komplex célrendszere és aktivitásai A gazdaság g változv ltozó igényeinek megfelelő, szakképzett munkaerő képzése A munkaerő alkalmazkodását t segítő képességek és készségek fejlesztése se (a munka világával val kapcsolatos tulajdonságok és s kulcsképess pességek) A hátrányos helyzetűek ek társadalmi és munkaerő-piaci beilleszkedésének segítése Mindenki által hozzáférhet rhető oktatási si képzési infrastruktúra biztosítása sa

24 A felnőttk ttképzés s jogi rendszere Közoktatási törvt rvény (iskolai rendszerű felnőttk ttképzés) Szakképz pzési törvt rvény (felnőttk ttképzésre is vonatkozóak) ak) Felsőoktat oktatási törvt rvény (felnőttk ttképzésre is vonatkozóak) ak) Felnőttk ttképzési törvt rvény ( program és szerződés ) Foglalkoztatási törvt rvény (támogat mogatások, intézm.rsz zm.rsz.).) Szakképz pzési h.jár. r.-ról sz.tv. (saját munkav.-k képz.) Akkreditáci ciós kormány ny- és s miniszteri rendeletek Államháztartási törvt rvény (pü.. tervezés és s elszámol molás)

25 Minőségbiztos gbiztosítás fogyasztóvédelem I. Felnőttk ttképzési törvt rvény: 17. (1) A képzk pzési programnak igazodnia kell a képzésben résztvevr sztvevő felnőttek eltérő előképzetts pzettségéhez és képességeihe 17. (2) A képzk pzésre jelentkező felnőtt kérheti k tudásszintj sszintjének nek előzetes felmérését, amelyet a felnőttk ttképzést folytató intézm zmény köteles k értékelni és s figyelembe venni.

26 Minőségbiztos gbiztosítás fogyasztóvédelem II. Felnőttk ttképzési törvt rvény: 20. (1) A felnőttk ttképzést folytató intézm zmény és s a képzésben részt r vevő felnőtt felnőttk ttképzési szerződést st kötk 20. (2) A felnőttk ttképzési szerződés s tartalmazza: a) a képzk pzéssel megszerezhető képzettséget vagy kompetenciát, t, b) a résztvevr sztvevő teljesítm tménye ellenőrz rzésének, értékelésének módjm dját.

27 A felnőttk ttképzés s intézm zményrendszere I. Ötpólusú,, bővülőb intézm zményrendszer! iskolai felnőttk ttképzési intézm zmények felsőoktat oktatási intézm zmények regionális képzk pző központok hálózata h felnőttk ttképzési gazdasági gi társast rsaságok felnőttk ttképzést folytató civil szervezetek Összesen - több, mint 5000 nyilvántartott ntartott intézm zmény! - több, mint 1300 akkreditált intézm zmény!

28 A felnőttk ttképzés s intézm zményrendszere II. a megfelelő lefedettség,, a fizikai hozzáférés s biztosítása sa hálózati együttm ttműködés s (szinergia) biztosítása sa - regionális képzk pző központok hálózata h - integrált felsőoktat oktatási intézm zmények - bázisközpont -hálózatzat - térségi integrált szakképz pző központok (TISzK( TISzK) minőségi követelmk vetelmények teljesítése se (akkreditáci ció megszerzése) se) Minőségbiztos gbiztosítás s fejlesztése se folyamatos feladat!

29 Társadalmi funkció változás A hiányos iskolai végzettsv gzettséget get pótlp tló funkciók k csökken kkenése A piacgazdaság által megkövetelt folyamatos képzk pzési funkció erősödése se

30 Program-rendszerek rendszerek fejlesztése se (foglalkoztatási célnak c megfelelően) en) ALAP-, ÁT- ÉS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAMOK KIEGÉSZÍTŐ PROGRAMOK SZAKKÉPESÍTÉST ADÓ AKKREDITÁLT BETANÍTÓ TOVÁBBKÉPZŐ FELZÁRKÓZTATÓ KÉPESSÉG-FEJLESZTŐ MAGATARTÁS FORMÁLÓ ELHELYEZKEDÉST SEGÍTŐ

31 Az új j szakképes pesítési si rendszer Szélesebb szakma-választ lasztékot kínál k Jobb pályakorrekcip lyakorrekciós s lehetőséget nyújt (elágaz gazások) Szakmai továbbk bbképzésre ösztönöz z (ráé áépülés) Gazdaságosabb tanulást biztosít t (modularit( modularitás) Hasznosíthat thatóbb végzettsv gzettséget get nyújt (kompetencia-elv) elv) Támogatja az alacsonyabb iskolai végzettsv gzettséggel ggel nem rendelkező tanulókat a szakképes pesítés s megszerzésében

32 Felnőttk ttképzési szolgáltat ltatások Képzési szüks kségletek felmérése és képzési tanácsad csadás Előzetes tudásszint felmérés (PLA) Pályaorientációs és -korrekciós tanácsad csadás Álláskeresésisi technikák oktatása és elhelyezkedési tanácsad csadás

33 A pályaorientációs? tevékenység fő területei Oktatás-képzés Tanácsadás Egyéb szolgáltatás általános és középiskolai oktatás (tanterv szerint) munkaerőpiaci képzés (program szerint) pályaválasztási TA továbbtanulási TA elhelyezkedési TA álláskeresési tréning állásbörze

34 Szolgáltatási funkció változása nő az igény a non-form formális képzések iránt informális csatornák k fejlesztése, se, erősödik a média szerepe erősödik a fogyasztóvédelem delem, a képzk pzések minőségbiztos gbiztosításában ban

35 Mely rétegek r képzk pzési igényeire szüks kséges koncentrálni? A képzés szempontjából hátrányos rétegekére, többek között alacsony iskolai végzettségűek (általános iskolát nem végzettek) gyenge tanulási képességűek szakképzetlenek fogyatékkal élők Gyes-ről, Gyed-rőlvisszatérők 50 év felettiek hajléktalanok roma származásúak

36 A képzk pzések komplex finanszíroz rozási-támogatási rendszere I. Állami források - Költségvetés normatív támogatás - Munkaerőpiaci Alap - Szakképz pzési Alap II. Munkaadói i források - Szakképz pzési hozzájárul rulás - Saját t forrás III. Pályázati források (hazai és uniós) - Központi és s decentralizált lt célprogramokc IV. Egyéni forrás - Tanuló felnőtt saját t hozzájárul rulása

37 Támogatások prioritásai Általános képzk pzések és s programok (felzárkóztató, pályaorientációs, elhelyezkedést segítő, rehabilitáló, munkaerőpiacra beillesztő-, visszavezető) Szakmai képzk pzések (állam által elismert/nem elismert szakképesítést nyújtó szakképesítést nem nyújtó/betanító, stb.) Eszköz-, és s infrastruktúra fejlesztése se Minőségfejleszt gfejlesztés (akkreditációra történő felkészülést támogató) Felnőttk ttképzést népszern pszerűsítő(média) programok

38 Összegzés 1. a felnőttk ttképzési rendszer hiányz nyzó alapiskolai vagy első szakképes pesítés s megszerzését t biztosító ún. pótlp tló funkció szerepe jelentősen csökkent; 2. erősödött ugyanakkor az egész életen át t tartó tanulást intenzíven biztosító funkció; 3. a népessn pesség g nagyobb arány nyú szakmai képzk pzésének iskolai végzettségi gi akadálya ma már m nincs; 4. a biztonságos foglalkoztatáshoz a gazdaságilag gilag aktív(15 v(15-64 év) életkor folyamán minimum középfokk pfokú végzettség g szüks kséges; 5. a jövőben j várhatv rhatóan an tovább szélesedik a rendszer folyamatos képzést biztosító funkciója ja: : ez a képzk pzési létszl tszám m növekedn vekedésében, és s az igények differenciálódásában fog megjelenni.

39 Milyen kihívásokat szükséges folyamatosan kezelni? A célcsoportok szerint differenciált igényeket párhuzamosan, ugyanakkor szinergikus módon kell kielégíteni A differenciált és személyre szóló igények kielégítéséhez nagy számú, variábilis program és s tananyag szüks kséges A fejlesztési igényeket súlyozni kell, ugyanakkor egyetlen terület fejlesztése sem állhat meg A fejlesztések eredményességét rövid időn belül kísérleti programokon, illetve képzéseken keresztül igazolni kell Az eredményes fejlesztéshez shez a szakemberek közötti k szélesk leskörű és s folyamatos együttműködés szükséges A fejlesztési eredményeket széleskörűen és folyamatosan szükséges terjeszteni

40 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Elérhetőségek: