F1FNKORV) KÖRNYEZETMENEDZSMENT

Átírás

1 KÖRNYEZETVÉDELEM A FAIPARBAN (Tantárgy kód: k F1FNKORV) III. RÉSZ: R KÖRNYEZETMENEDZSMENT

2 KÖRNYEZETVÉDELEM A FAIPARBAN III. RÉSZ: R KÖRNYEZETMENEDZSMENTK Vállalatok környezetvk rnyezetvédelmi feladatai ISO szabványcsal nycsalád Környezetközpontú irány nyítási rendszer (KIR) KIR előnyei és s hasznossága KIR alapelvei és s elemei KIR dokumentumai

3 MEGHATÁROZ ROZÁS KÖRNYEZETMENEDZSMENT: a vállalat v általános menedzsment rendszerének nek az az alrendszere, amely tartalmazza azokat a tervezési és s ellenőrz rzési tevékenys kenységeket, hatás-és s felelőss sségi köröket, k ket, gyakorlati alkalmazásokat, eljárásokat, folyamatokat és erőforr forrásokat, amelyek a KÖRNYEZETI K POLITIKA kidolgozására, bevezetésére, megvalósítására, fenntartására ra és felülvizsg lvizsgálatára irányulnak.

4 KÖRÜLMÉNYEK: TÉNY: globális lis humán és ökológiai válsv lság CÉL: fenntartható fejlődés FELADAT: a társadalom t minden elemének (fogyasztók, termelők) környezettudatos k magatartása a fenntartható fejlődés megteremtésében TEHÁT: T: a vállalatoknakv elhagyhatatlan KÖRNYEZETVÉDELMI FELADATAI vannak!

5 Vállalatok környezetvk rnyezetvédelmi feladatai Vállalatok környezetvk rnyezetvédelmi feladatai: 1.) A vállalati v politikában meg kell jelennie annak az állandó követelménynek, mely a gyárt rtástechnológiákat és s a termékeket környezetbark rnyezetbarát t irányban fejleszti. (Ez az feladat szigorúan véve v ve tervezői i munkát t jelent. A környezetvk rnyezetvédelmi megfelelőséget get legelősz ször r is bele kell tervezni a gyárt rtásba és s a termékekbe. kekbe.)

6 Vállalatok környezetvk rnyezetvédelmi feladatai Vállalatok környezetvk rnyezetvédelmi feladatai: 1/a) Környezeti hatástanulm stanulmányt nyt kell készk szíteni a gyárt rtás és s a termékek ill. azok fejlesztésének környezetre k gyakorolt hatásáról. Hosszú távú stratégi giában kell kidolgozni a káros k hatások megszűntet ntetésének nek módozatait. 1/b) Meg kell ismerni az adott régir gió környezetvédelmi helyzetét, t, más m s vállalatok v és s a helyi önkormányzat nyzat fejlesztési si elképzel pzeléseit, és s ezeket összhangba kell hozni a saját t törekvt rekvésekkel.

7 Vállalatok környezetvk rnyezetvédelmi feladatai Vállalatok környezetvk rnyezetvédelmi feladatai: 1/c) Ismerni kell a környezetvk rnyezetvédelmi ipar technológi giáinak inak és s berendezéseinek fejlődési irányait, és azok piacát. 1/d) Fel kel mérni m a váratlan v (üzemzavar,( baleset, elemi csapás, s, stb.) helyzetekből l adódó kockázatot, és intézked zkedési tervet kell készk szíteni a kockázat csökkent kkentésére és s az ilyen eseményekb nyekből l bekövetkez vetkező környezeti károk k elhárításának módjm djára.

8 Vállalatok környezetvk rnyezetvédelmi feladatai Vállalatok környezetvk rnyezetvédelmi feladatai: 2.) A vállalat v operatív v intézked zkedései között k meg kell jelennie a gyárt rtás s folyamatos önellenőrzésének, hogy a káros k kibocsátások sok és s hulladékok ne lépjl pjék k túl t l a technológiai utasításokban sokban előírt értékeket. (Ez már m r operatív v tevékenys kenység, és s a termelői i folyamatok és s az azokat befolyásol soló körülményeknek a teljes kézbentartását t jelenti

9 Vállalatok környezetvk rnyezetvédelmi feladatai Vállalatok környezetvk rnyezetvédelmi feladatai: 2/b) A környezetvk rnyezetvédelmi szabályoz lyozás érdekében rendszeresen ellenőrizni kell a káros k anyagok kilépését t az irány nyított rendszerből. Ez felöleli leli mind a levegő,, mind a víz v z szennyező anyagait, de a hulladék k keletkezését és s az anyag-energia gazdálkod lkodást is. 2/c) Rendszeresen ellenőrizni kell a kibocsátásokat sokat döntd ntően befolyásol soló technológiai, ill. környezettechnikai k berendezések állapotát, t, és s gondoskodni kell a folyamatos karbantartásr sról. 2/d) Rendszeresen ellenőrizni kell a váratlan v helyzetek kezelésére szolgáló dolgozók k felkész szültségét, t, és s az elhárítás s eszközeinek zeinek és anyagainak állapotát. t.

10 Vállalatok környezetvk rnyezetvédelmi feladatai Vállalatok környezetvk rnyezetvédelmi feladatai: 3.) A vállalati környezetvk rnyezetvédelmi arculat (image) kialakítása (Ez elsősorban sorban a közvetlen k környezet k lakosságával és az üzletfelekkel, a vásárlv rlókkal kialakított kapcsolatban jelent feladatokat)

11 Vállalatok környezetvk rnyezetvédelmi feladatai Vállalatok környezetvk rnyezetvédelmi feladatai: 3/a) A vállalat v kiadványokban (reklám m anyagok, termékismertet kismertetők, k, szakcikkek, stb.) és s egyéb módon folyamatosan tájékoztassa t az érintetteket általánosságban a környezetvk rnyezetvédelmi politikájáról, l, de konkrétan az általa okozott környezetszennyezés s nagyságáról, és s azok csökkent kkentésére hozott intézked zkedéseiről l is.

12 Vállalatok környezetvk rnyezetvédelmi feladatai Vállalatok környezetvk rnyezetvédelmi feladatai: 3/b) A vállalat v dokumentálhat lhatóan an vegyen részt r a helyi önkormányzat nyzat és s az adott régir gió környezeti problémáinak megoldásában, netán még g olyan esetekben is, amelyek nincsenek közvetlen kapcsolatban a tevékenys kenységével. (Pl.: szelektív v hulladékgy kgyűjtés, vagy lomtalanítás.)

13 Vállalatok környezetvk rnyezetvédelmi feladatai Vállalatok környezetvk rnyezetvédelmi feladatai: 3/c) Folytasson konzultáci ciókat a környezetvk rnyezetvédő mozgalmak képviselk pviselőivel ivel a vállalat v fejlesztési si elképzel pzeléseiről. Javaslataikat értékelje és s használja fel fejlesztési si elképzel pzeléseiben. Vitás s esetekben támogasson t kutatásokat a vitatott hatások tisztázása sa érdekében.

14 Vállalatok környezetvk rnyezetvédelmi feladatai Vállalatok környezetvk rnyezetvédelmi feladatai: 4.) Külső kényszerből l adódó feladat, mely a vállalat számára jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítését t jelenti. (Ez az a klasszikus környezetvk rnyezetvédelmi feladat, melyet minden jogkövet vető magatartást tanúsító vállalat az állam késztetk sztető hatására végez v el.)

15 Vállalatok környezetvk rnyezetvédelmi feladatai Vállalatok környezetvk rnyezetvédelmi feladatai: 4/a) a különbk nböző államigazgatási szintű előírások (törv rvények, rendeletek, utasítások, sok, határozatok) betartása ill. betartatásáról l való gondoskodás, s, 4/b) az adatszolgáltat ltatás, 4/c) a hatósági ellenőrz rzések és s mérések m lehetővé tétele.

16 ISO szabványcsal nycsalád Azok a vállalatok, melyek környezetvk rnyezetvédelmi feladatai aikat maradéktalanul igyekeznek teljesíteni teni,, akkor járnak j el helyesen,ha szánd ndékukat a vállalati v politikában megjelenítik és s ezt önként nt az MSZ EN ISO szabvány keretei között k teszik.

17 ISO szabványcsal nycsalád Az ISO szabványcsal nycsalád d rövid r törtt rténete A globális lis ökológiai és s humán n krízis közvetve, k vagy közvetlenk zvetlenül, l, de kihat a gazdasági gi tevékenys kenységre. Mivel a globális lis problémák k világot átfogó globális lis megoldást igényelnek, ezért a vállalati irány nyítás s környezetvk rnyezetvédelmi célokat megvalósító szabályoz lyozása a is nemzetközi, zi, egységes gesített, azaz szabványos eljárást kívánt: k ez z az ISO szabványcsal nycsalád.

18 ISO szabványcsal nycsalád Az ISO szabványcsal nycsalád d rövid r törtt rténete A szabványcsal nycsalád kidolgozását t a Nemzetközi zi Szabvány nyügyi Szervezet (ISO=International Organisation for Standardisation) ) TC 207 műszaki m szaki bizottsága a hasonló célú brit nemzeti szabvány BS 7750 (British Standard 7750) és s az Európai KözössK sségek Tanács 1836/93 direktívája szerinti Környezetirányítási és s auditálási rendszer (EMAS=Environmental Environmental Management and Audit Scheme) ) felhasználásával 1993-ban indította el.

19 ISO szabványcsal nycsalád Az ISO szabványcsal nycsalád d rövid r törtt rténete Ez a szabvány 1996-ban (hazánkban 1997-ben) lépett életbe,, KörnyezetkK rnyezetközpontú Irány nyítási Rendszer (KIR) néven. n Azóta igen sok vállalt v vezette be és s nyerte el a tanúsítv tványt. A gyors bevezetéshez nagyban segítette tette,, hogy elvi felépítése és s alkalmazása hasonló az akkor már m szélesk leskörűen en ismert és s alkalmazott ISO 9000 minőségir girányítási rendszer szabvány nyával.

20 ISO szabványcsal nycsalád Környezetvédelemi feladatok integrálása a vállalati v menedzsment rendszerekbe

21 ISO szabványcsal nycsalád Az ISO szabványsorozat lényegel nem ír r elő semmiféle újabb környezetvk rnyezetvédelmi követelményt, hanem csupán n azt igazolja, hogy: a vállalat v megfelelő környezeti menedzsment rendszert hoz létre l és s működtet, m környezetvédelmi teljesítm tményeit folyamatosan ellenőrzi, értékeli, javítja és s dokumentálja, mindezt önkéntesen, ntesen, saját t elhatároz rozásra, a környezet k javításáé áért vállalt v felelőss ssége alapján n teszi és s a kiépített környezetirk rnyezetirányítási rendszerét t külsk lső szervezet által tanúsíttatni ttatni kívánja. k

22 ISO szabványcsal nycsalád KIR bevezetésének előnyei nyei és s hasznossága Egy vállalatnak v alapvetően en azért célszerc lszerű hatékony KIR létrehozása és s működtetm dtetése, mert ezzel hozzájárul a környezet k védelmv delméhez, az emberek egészs szségének megóvásához a tevékenys kenységéből, termékeib keiből és/vagy szolgáltat ltatásaiból l származ rmazó potenciális hatásokkal szemben, és így segíti a fenntartható fejlődés s megvalósítását. t. (Persze a vállalatokat v nem csupán ez a jój szánd ndék vezéreli akkor, amikor KIR bevezetése mellett döntenek, d hanem fontos vállalati érdekek és s gazdasági gi előny nyök alapján n határoznak így. Melyek ezek?)

23 KIR bevezetésének előnyei nyei és s hasznossága BIZALOM A jólj működő KIR valódi vállalati v érdeket valósít t meg mert,, bizalmat ébreszt az érdekelt felekben, mivel: a vezetőség g elkötelezte magát, hogy a környezeti k politikájában kitűzött tt feladatokat, célokat c és előir irányzatokat teljesíti, ti, a hangsúly lyt a megelőzésre helyezte és s nem az utólagos megoldásokra, bizonyított tottá válik az alapos és ésszerű gondosság, g, mely a jogszabályi előírások teljesítésére törekszik, t a rendszer úgy működik, m hogy tartalmazza az állandó javítás s folyamatát. t.

24 KIR bevezetésének előnyei nyei és s hasznossága BIZALOM a folyamatosan javuló és s tanúsított tott környezeti k teljesítm tmény hatására növekvn vekvő bizalom segíts tségével a vállalatról l kialakuló kép p (image) irány nyíthatóvá válik, ezért: a médiumok m és s a lakóss sság g kedvező megítélése könnyebben megszerezhető, a fejlesztési si elképzel pzelések így ritkábban ütköznek a hatóságok, vagy a lakóss sság g ellenáll llásába, megkönny nnyíti engedélyek és s jogosítv tványok megszerzését, javítja az ipar és s a kormányzat kapcsolatát. t.

25 KIR bevezetésének előnyei nyei és s hasznossága HASZON Fontos kihangsúlyozni, hogy a KIR bevezetéséből gazdasági gi előny nyök k is származnak. Ezeket célszerc lszerű megfogalmazni és s számszer mszerűsíteni, hogy az érdekelt feleknek, de különösen k a tulajdonosoknak, olyan konkrét t anyagi értéket lehessen felmutatni, mely a jó környezeti menedzsment eredmények nyeként nt jön j n létre. l Az így kimunkált konkrét t pénzp nzügyi eredmények és s a környezetvédelmi célok c egybevetése alapján n aztán érvényesíteni lehet a legnagyobb haszonra való törekvés elvét t is.

26 KIR bevezetésének előnyei nyei és s hasznossága HASZON KIR által kínált k potenciális haszonnal nal a profit növekedhet, n mert: csökkennek a bírsb rságok, szervezettebbé válik a munka, megszüntethet ntethető a működés m s időleges, vagy tartós s felfüggeszt ggesztése, javulnak a piaci esélyek, ha a termék k kevésb sbé környezetterhelő, csökkennek az anyag és s energia költsk ltségek a takarékoss kosság g alapján, javul a költsk ltséggazdálkodás, javulnak a hitelképess pesség g mutatói i is, csökken kken a felelőss sség g viselési si esetek száma, kedvezőbb feltételekkel telekkel köthetk thető biztosítás, s, minden területen leten megjelenik az ésszerű gondosság, g, bizalmat ébreszt és s ezzel javítja a tőkéhez t jutás s lehetőségeit, a hosszú távú tervezés s nagyobb biztonságot ad,

27 KIR bevezetésének előnyei és s hasznossága KIR bevezetésének előnyei és s hasznossága alapján állítható,, hogy a környezetvk rnyezetvédelmi érdekek megjelenítése a stratégiai és s napi vállalati v feladatok közöttk egyértelm rtelműen en a versenyképess pesség g fokozását szolgálj lják. (De De csak közel k azonos jogi környezet szabályoz lyozásnál!)

28 Az alacsony jogi, gazdasági, gi, stb. környezet k szabályoz lyozás jelenthet átmeneti helyzeti versenyelőnyt, nyt, de a környezet k kárára! ra! KÖRNYEZETMENEDZSMENT ISO szabványcsal nycsalád

29 ISO szabványcsal nycsalád A szabvány jele ISO ISO ISO ISO ISO ISO ISO ISO ISO ISO ISO ISO ISO ISO ISO ISO ISO A szabvány címe KIR - Részletes leírás és használati útmutató KIR - Általános útmutató az alapelvekről, rendszerekről és a megvalósítást támogató módszerekről Útmutató a környezeti auditáláshoz - általános alapelvek Útmutató a környezeti auditáláshoz - az auditálási eljárás - a KIR auditálása Útmutató a környezeti auditáláshoz - a környezeti auditorok minősítési feltételei Környezeti védjegyek - általános elvek Környezeti védjegyek - környezeti igények - kifejezések és meghatározások Környezeti védjegyek - jelzések Környezeti védjegyek - vizsgálatok és igazolások - felhasználási módszerek Környezeti védjegyek- gyakorlati programok - több kritériumot alkalmazó programok elvei és gyakorlati kérdései Környezetvédelmi menedzsment - környezeti teljesítmény értékelés Életciklus elemzés - általános elvek és gyakorlat Életciklus elemzés -életciklus elemek vizsgálata Életciklus elemzés -életciklus hatáselemzés Életciklus elemzés -életciklus fejlesztés elemzés KIR - kifejezések és meghatározások Irányelvek a környezeti szemléletnek a termékszabványokban történő megjelenítéséhez

30 ISO szabványcsal nycsalád ISO szabvány modellje és s a PDCA ciklus PDCA ciklus bármilyen b műveletre, m veletre, tevékenys kenységre, folyamatra, rendszerre, működtetm dtetésre, koncepcióra, elgondolásra vonatkoztatható,, zárt z hatásl sláncú, folytonosan ismétl tlődő körfolyamat-elv. P - Plan - Tervezés D - Do - Megvalósítás C - Check - Ellenőrz rzés A - Act - Intézked zkedés A PDCA ciklus jelentése: P - Tervezd meg! D - Valósítsd meg! C - Ellenőrizd az eredményeket! A - Intézkedj az eredmények alapján n!

31 ISO szabványcsal nycsalád ISO szabvány modellje és s a PDCA ciklus

32 ISO szabványcsal nycsalád Szabvány elemeinek illeszkedése se a PDCA ciklusba

33 ISO szabványcsal nycsalád Szabvány elemeinek illeszkedése se a PDCA ciklusba

34 ISO szabványcsal nycsalád Szabvány elemeinek illeszkedése se a PDCA ciklusba

35 ISO szabványcsal nycsalád Szabvány elemeinek illeszkedése se a PDCA ciklusba

36 ISO szabványcsal nycsalád KIR alapelvei és s elemei Az ISO szabvány a KIR kiépítése során öt lényeges alapelemet tart szüks kségesnek létrehozni, l melyek a következk vetkezők: k: Környezeti politika Tervezés Bevezetés és s működtetm dtetés Ellenőrz rzés és s helyesbítő tevékenys kenység Vezetőségi átvizsgálás

37 KIR alapelvei és elemei Ezeket az alapelemeket a szabvány olymódon illeszti egymáshoz, hogy a rendszer eleve önmagában hordozza a környezeti k teljesítm tmények folytonos javításának a lehetőségét. KÖRNYEZETMENEDZSMENT ISO szabványcsal nycsalád

38 KIR alapelvei és s elemei KÖRNYEZETI POLITIKA: A szabvány olyan környezeti k politika kidolgozását t kívánja k a szervezetektől, amely "tartalmazzon elkötelezetts telezettséget arra, hogy teljesítik tik a rájuk r vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokat és határozatokat, valamint a szervezet által vállalt v egyéb követelményeket. nyeket.

39 KIR alapelvei és s elemei A környezeti k politika tehát: t: feleljen meg a szervezet tevékenys kenysége, termékei és szolgáltat ltatásai jellegének, fajtáinak és s környezeti k hatásainak, tartalmazzon elkötelezetts telezettséget a folyamatos javításra és s a környezetszennyezés s megelőzésére, adjon keretet a környezeti k célok c és s előir irányzatok megfogalmazására és s felülvizsg lvizsgálatára, legyen dokumentálva, bevezetve, fenntartva, és legyen ismertetve minden alkalmazottal, legyen hozzáférhet rhető a nyilvánoss nosság g számára ra.

40 KIR alapelvei és s elemei Környezeti politika és s a célok c összefüggése

41 KIR alapelvei és s elemei Környezeti politika (MSZ EN ISO 14001: 4.2 pont) A környezeti k politika kialakítása során n igen gondosan kell eljárni. Ezért a szabvány szüks kségesnek találja lja a kezdeti környezeti k állapot felmérését. Ez adja ugyanis azt a kiindulási helyzetet, melyhez igazítottan a szüks kségesnek és s megvalósíthat thatónak talált lt változásokat a politikában meg lehet fogalmazni. Mivel a szabvány csak a környezeti k politika általános körét k t jelöli li ki, a vállalat saját t maga határozza meg, hogy a feltárt környezeti k tényezők k között k milyen prioritási sorrendet állapít t meg és s ennek alapján n milyen elemeket milyen fontossággal emel be a környezeti k politikába. Fontos követelmk vetelmény, hogy a környezeti k politika legyen dokumentálva, az alkalmazottakkal ismertetve és s legyen a nyilvánoss nosság g számára is hozzáférhet rhető.

42 KIR alapelvei és s elemei Környezeti politika (MSZ EN ISO 14001: 4.2 pont) A szabvány ezen alapelvének alkalmazása során n a vállalat v meghatározza környezeti k politikáját és s kinyilatkoztatja elkötelezetts telezettségét t KIR létrehozl trehozására ra és s működtetm dtetésére. A sikeres megvalósítás s döntd ntő tényezője a felső vezetés s szilárd elkötelezetts telezettsége és s irány nyító szerepe. A politika szolgáltatja ltatja azt az alapot, melyre a vállalat v saját t konkrét t céljait c és s előir irányzatait ráépíti. Megfogalmazása legyen világos, hogy a belső és s külsk lső érintet felek azt egyértelm rtelműen en megérthess rthessék. Alkalmazási terület letét t is pontosan meg kell határozni. Időszakonk szakonként nt felül l kell vizsgálni, hogy a változv ltozó feltételeknek teleknek és a bővülőb ismereteknek megfelelhessen.

43 TERVEZÉS: Környezeti tényezt nyezők Jogi és s egyéb b követelmk vetelmények Célok és s előir irányzatok Környezetközpontú irány nyítási program(ok) KIR alapelvei és s elemei

44 KIR alapelvei és s elemei Környezeti tényezt nyező: Valamely szervezet tevékenys kenységének, nek, termékeinek, vagy szolgáltat ltatásainak olyan eleme, amely kölcsönhatásba kerülhet a környezettelk Környezeti hatás: A környezetben k végbe v menő mindennemű változás akár r káros, k akár r hasznos amely egészben, vagy részben a szervezet tevékenys kenységeiből, termékeib keiből, vagy szolgáltat ltatásaiból l származik

45 KIR alapelvei és s elemei Környezeti tényezt nyezők k felmérése: input output elemzés

46 KIR alapelvei és s elemei Környezeti tényezt nyezők k felmérése: input output elemzés

47 Környezeti -tényezők, -hatások, -politika, -célok, -programok rendszerbe épülése KÖRNYEZETMENEDZSMENT KIR alapelvei és s elemei

48 KIR alapelvei és s elemei Tervezés ( MSZ EN ISO 14001; 4.3 pont) A szabvány ezen alapelvének érvényesítése se során n a vállalat ebben a lépésben tervet készk szít t a környezeti k politikájának megvalósítására. A tervezés s maga egy olyan eljárási folyamat, melyet a vállalati v KIR tartalmaz és s az alábbiakra terjed ki: Környezeti tényezt nyezők k megkeresése se és s környezeti k hatások kiért rtékelése Jogi és s egyéb b követelmk vetelmények összegyűjtése Környezeti célok c és s előir irányzatok megfogalmazása Környezetközpontú irány nyítási program(ok) beáll llítása

49 KIR alapelvei és s elemei BEVEZETÉS ÉS S MŰKÖDÉSM Szervezeti felépítés és s felelőss sség Képzés, tudatosság és s kompetencia Kommunikáció A A környezetkk rnyezetközpontú irány nyítási rendszer dokumentáci ciója A A dokumentumok kezelése A A működés m s szabályoz lyozása Felkészültség és s reagálás vészhelyzetekben

50 KIR alapelvei és s elemei Szervezeti felépítés és s felelőss sség A szabvány elvárása, hogy a felső vezetés jelöljön n ki olyan vezetőségi megbízottat, akinek minden más s felelőss sségi körétől k l függetlenf ggetlenül l legyen meghatározott szerepe, felelőss ssége és s hatásk sköre arra, hogy: biztosítva tva legyen a KIR követelmk vetelményeinek meghatároz rozása, bevezetése és s fenntartása e szabványnak megfelelően; en; készüljenek jelentések a KIR eredményeir nyeiről l a felső vezetőség g számára átvizsgálás s céljc ljából, l, és s hogy ez alapul szolgáljon ljon a KIR tökéletest letesítéséhez. hez.

51 KIR alapelvei és s elemei Kommunikáci ció: A környezetvk rnyezetvédelemmel kapcsolatos kommunikáci ció magában foglalja a vállalat v környezeti k tevékenys kenységeire vonatkozó belső és külső informáci cióáramlás s rendszerbe foglalását. A szabvány követelmk vetelménye e téren, t hogy a vállalat v dokumentált eljárás(ok) s(ok)ban szabályozza kommunikáci ciós s tevékenys kenységét t a környezeti tényezt nyezőkkel és s a környezeti k menedzsment rendszerrel kapcsolatban: belső kommunikáci ció céljából l a szervezet különbk nböző szintjei és funkcionális részlegei r között k azért, hogy a külsk lső érdekelt felektől érkező lényeges informáci ciót átvegye, dokumentálja és s reagáljon rá. r

52 KIR alapelvei és s elemei Dokumentáci ció: A szabvány dokumentáci ciós s kötelezettsk telezettségként azt írja elő,, hogy a szervezet alakítson ki és őrizzen meg papíron vagy elektronikus formában informáci ciót: az irány nyítási rendszer magvát t képezk pező elemeknek és s ezek kölcsönhatásainak leírása érdekében; a kapcsolódó dokumentáci ció érdekében. ben. A dokumentáci ciónak tehát t elég g részletesnek r kell lennie ahhoz, hogy leírja a rendszer alapelemeit és s azok kölcsönhatásait.

53 KIR alapelvei és s elemei Bevezetés és s működésm A szabványsorozat képesség biztosítása sa alatt a következk vetkező összetevőket említi meg: Erőforr források (emberi, fizikai és s pénzp nzügyi erőforr források) A KIR összehangolása sa és s beépítése Felelőss sség és s feladatkör Környezeti tudatosság és ösztönzés Ismeretek, szaktudás és s képzk pzés

54 KIR alapelvei és s elemei Bevezetés és s működésm A szabványsorozat szerint a bevezetést támogató mechanizmus alatt a megvalósítást st segítő tevékenys kenység értendő,, melynek az alábbi elemeit sorolja fel: Kommunikáci ció és s jelentések A KIR dokumentáci ciója A működés m s szabályoz lyozása Felkész szülés és s reagálás s vészhelyzetre v

55 KIR alapelvei és s elemei Bevezetés és s működés m (MSZ EN ISO 14001; 4.4 pont). A bevezetés és s működés m s elvének érvényesítése se során ebben a lépésben a vállalt v létrehozza l és/vagy továbbfejleszti azokat a képességeket et és támogató mechanizmusokat, at, melyek a környezeti politika teljesítéséhez, a célok c és előir irányzatok eléréséhez szüks kségesek. A vállalt v ugyanis csak akkor képes k környezeti k céljait c megvalósítani, ha stratégi giáját, rendszereit, forrásait és szervezeti felépítését t ezekhez igazítja és s ezekkel hozza összhangba.

56 KIR alapelvei és s elemei ELLENŐRZ RZÉS ÉS S HELYESBÍTŐ TEVÉKENYS KENYSÉG Figyelemmel kísérés k és s mérésm Nem megfelelőség, g, valamint helyesbítő és s megelőző tevékenys kenység Feljegyzések KIR auditálás

57 KIR alapelvei és s elemei Figyelemmel kísérés k és s mérés: m A szabvány elvárása, hogy a vállalat v dokumentált eljárásban értékelje környezeti k teljesítését. t. A vállalatnak v értékelnie kell a célok c teljesülését. t. Az értékeléshez a vállalat v dolgozzon ki olyan jelzőrendszert rendszert (mutatósz számokat), amelynek segíts tségével a célok c és s előir irányzatok objektív v módon m értékelhetők. k. A teljesítés s nyomon követk vetéséhez kidolgozott jelzők, mutatók k jellemezzék k az egyes tevékenys kenységeket, feleljenek meg a környezeti k politikának, céloknak c és előir irányzatoknak.

58 KIR alapelvei és s elemei Nem megfelelőség, g, valamint helyesbítő és s megelőző tevékenys kenység: A szabvány elvárása, hogy a a szervezet hozzon létre l és s tartson fenn eljárásokat a felelőss sség és s az illetékess kesség g körének k meghatároz rozására: ra: a nem megfelőségek gek kezeléséé éért és s vizsgálat latáért, tovább bbá az okozott hatás s csökkent kkentésére,valamint helyesbítő és s megelőző tevékenys kenység g kezdeményez nyezésére és végrehajtására ra törtt rténő intézked zkedésért. rt. Ezek az intézked zkedések legyenek arányban a probléma nagyságával és összemérhető a szóban forgó környezeti hatással ssal.

59 KIR alapelvei és s elemei A környezetkk rnyezetközpontú irány nyítási rendszer auditálása A szabvány elvárása, hogy a a szervezet hozzon létre l és s tartson fenn programo(ka ka)t és eljárásokat a KIR időszakos szakos auditjára, amelyet azért kell elvégezni, hogy: megállap llapítsa, vajon a KIR megfelel-e e a tervezett intézked zkedéseinek, beleértve a nemzetközi zi szabvány követelményeit; megfelelően en lett-e e bevezetve és s fenntartva; és informáci cióval szolgáljon ljon a vezetés s részr szére az audit eredményeir nyeiről. l.

60 KIR alapelvei és s elemei Ellenőrz rző és s helyesbítő tevékenys kenység (MSZ EN ISO 14001; 4.5 pont) A szabvány ezen elvének érvényesítése se során n a vállalat v most már m r a bevezetett KIR működése m közben k folyamatosan méri m és értékeli környezeti k teljesítéseit. seit. Ez olyan kulcstevékenys kenység, mely arra hivatott, hogy biztosítsa tsa a vállalt v a KIR programoknak megfelelően en működik. Az alábbiakra terjed ki: Mérés és s figyelemmel kísérés k s (folyamatos teljesítés) s) Helyesbítő és s megelőző tevékenys kenység A KIR feljegyzéseinek és s informáci cióinak inak kezelése A környezetkk rnyezetközpontú irány nyítási rendszer auditálása

61 KIR alapelvei és s elemei VEZETŐSÉGI ÁTVIZSGÁLÁS: S: A működőképessm pesség g megállap llapítására, a felső vezetésnek át t kell vizsgálni a KIR-t

62 KIR alapelvei és s elemei Vezetőségi átvizsgálás: s: Az átvizsgálásnak snak ki kell terjednie: a környezeti k célok c és s követelmk vetelmények felülvizsg lvizsgálatára, a környezeti k teljesítm tmény felülvizsg lvizsgálatára, a rendszer hatékonys konyságának nak az értékelésére, a környezeti k politika áttekintésére, az esetlegesen szüks kséges változtatv ltoztatások megfogalmazására.

63 KIR alapelvei és s elemei Vezetőségi átvizsgálás (MSZ EN ISO 14001; 4.6 pont) Ez az alapelv a szabvány azon igény nyét t tartalmazza, hogy a környezetkk rnyezetközpontú irány nyítási rendszerhez tartozzon egy folyamatos a vezetőség által végzett v javítási tevékenys kenység g abból l a célbc lból, l, hogy a vállalat v általános környezeti teljesítm tményei javuljanak. E téren t az alábbiakat tartja szüks kségesnek a szabvány: Környezetközpontú irány nyítási rendszer átvizsgálása sa Folyamatos javítás

64 KIR alapelvei és s elemei A környezeti k teljesítések sek folyamatos javítása a KIR PDCA ciklusok hatására

65 KIR dokumentumai A KIR bevezetése és s működése m egy sor alapdokumentum elkész szítését t követeli k meg. Ezek a következk vetkezők k lehetnek: Előzetes felkész szülési si terv Kezdeti (ill. a ciklus végén v n közbensk zbenső) ) környezeti k állapot felmérés Jogszabályok, szabványok, előírások gyűjtem jteménye Környezeti hatások gyűjtem jteménye, regisztrálása sa Célkitűzések és s előir irányzatok Környezetközpontú irány nyítási programok KIR eljárási utasítások sok KIR szervezeti felépítése, felelőss sségi körökk Környezettudatos képzk pzés, oktatás Feljegyzések sek,, dokumentumok d kezelése Tanúsítás s kérelmek

66 KIR dokumentumai Az alapdokumentumokra támaszkodva t aztán n két k fődokumentum készk szül: Környezetközpontú irány nyítási rendszer kézikk zikönyv (továbbiakban bbiakban: Kézikönyv) A A környezetkk rnyezetközpontú irány nyítási rendszer eljárása sa (továbbiakban bbiakban: Eljárási utasítások) sok)

67 KIR dokumentumai KIR KézikK zikönyv A KIR egyik legfontosabb dokumentuma a KézikK zikönyv, mely egy helyre összefűzve zve tartalmazza a vállalatnv llalatnál alkalmazott rendszer valamennyi elemének részletes r leírását. Szerkezeti felépítésére vonatkozóan an nincs előírt követelmény, célszerc lszerűen en tartalmaznia kell az ISO szabvány öt t alapelemét. Ezen kívül k l itt írható le a vállalt v általános jellemzése, valamint a működés m s sajátoss tossága.

68 KIR dokumentumai KIR Eljárási utasítások sok A KIR másik m legfontosabb dokumentuma az Eljárási utasítások, sok, mely egy helyre összefűzve zve tartalmazza a rendszer valamennyi eljárási utasításait. sait. A következk vetkező dián példaként egy olyan felsorolást st találunk, lunk, mely területekre a KIR hatékony működése m érdekében külön k n megfogalmazott környezetkk rnyezetközpontú eljárási utasítások sok kiadása szüks kséges:

69 KIR dokumentumai Jogszabályok, szabványok és s egyéb b előírások sok felügyelete Környezeti felmérések készk szítése se és s célkitc lkitűzések meghatároz rozása Külső és s belső kommunikáci ció Levegőtisztas tisztaságvédelem Vízminőség g védelemv Talajvédelem Zajelleni védelemv Vegyi anyagok felügyelete Gyárt rtási folyamat (üzem,( műhely, m hely, művelet) m környezetkk rnyezetközpontú felügyelete Berendezések, gépek g karbantartásának nak környezetkk rnyezetközpontú felügyelete Segédüzemek (pl.: kazán, kompresszorház, z, stb.) környezetkk rnyezetközpontú felügyelete Veszélyes anyagok használata Veszélyes hulladékok kezelés Vészhelyzetek kezelése

70 KIR dokumentumai Az egyes területre vonatkozó környezetközpontú Eljárási utasítás s az alábbiak megfogalmazására térhet t ki: Cél Területi érvényesség Hatásk skör és s felelőss sség Hivatkozások Fogalom meghatároz rozások Részletes eljárási utasítás s felelősök k megjelölésével Dokumentálás

71 KIR dokumentumai A környezetkk rnyezetközpontú irány nyítási rendszer dokumentáci ciói a rendszeren belül l egymással, de meglévő minőségbiztos gbiztosítási si rendszer esetén n azok dokumentumaival is szoros kapcsolatban vannak. Ez a kapcsolat lehet közvetlen k és s közvetett k és felölelheti lelheti még m g egyéb b területek dokumentumait is.

72 KÖRNYEZETVÉDELEM A FAIPARBAN (Tantárgy kód: k F1FNKORV) III. RÉSZR KÖRNYEZETMENEDZSMENT VÉGE