A KÖRNYEZETMENEDZSMENT RENDSZER AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG 1836/1993/EK RENDELETE (EMAS 1) Európai Közösség Tanácsa
|
|
- Benedek Tivadar Katona
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A KÖRNYEZETMENEDZSMENT RENDSZER a vállalat általános menedzsment rendszerének az az alrendszere, amely tartalmazza azokat a tervezési és ellenőrzési tevékenységeket, hatás- és felelősségi köröket, gyakorlati alkalmazásokat, eljárásokat, folyamatokat és erőforrásokat, amelyek a kidolgozására, bevezetésére, megvalósítására, fenntartására és felülvizsgálatára irányulnak. 1 2 A KÖRNYEZETMENEDZSMENT RENDSZER KIÉPÍTÉSÉSNEK ÉS MŰKÖDTETÉSÉSNEK ELŐNYEI A folyamatos javítás lehetőségén túl a környezetmenedzsment rendszer kiépítésének és ének további szempontjai lehetnek a következők: KÜLSŐ SZEMPONTOK: a vállalati image, goodwill javítása, megfelelés a külső és belső érdekelt felek elvárásainak (az ökológiai problémát általában a vállalaton kívüli érdekelt felek képviselik), BELSŐ SZEMPONTOK: rendszerszerű működés, megfelelés a jogszabályi előírásoknak, a jelentős környezeti hatások értékelése, a korábbi üzemzavarok, balesetek értékelése, a meglévő környezeti gyakorlat felülvizsgálata, a jövedelmezőség javítása, egyértelmű felelősség, a környezettudat javítása. 3 Európai Közösség Tanácsa 1836/93/EK sz. rendelete amely lehetővé teszi az iparvállalatok önkéntes részvételét a Közösség környezetmenedzsment és audit rendszerében (1993. június 29.) AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG 1836/1993/EK RENDELETE (EMAS 1) (EMAS: Eco-Management and Audit Scheme) 4 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG 761/2001/EK RENDELETE (EMAS 2) AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG 1221/2009/EK RENDELETE (EMAS 3) Európai Közösség Tanácsa 761/2001/EK sz. rendelete amely lehetővé teszi a szervezetek önkéntes részvételét a Közösség környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerében (2001. március 19.) Európai Közösség Tanácsa 1221/2009/EK sz. rendelete amely lehetővé teszi a szervezetek önkéntes részvételét a Közösség környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerében (2009. november 25.) 5 6
2 A PDCA ciklus A RENDSZER BEVEZETÉSÉNEK LÉPÉSEI ELKÖTELEZETTSÉG ELŐZETES ÁLLAPOTFELMÉRÉS Intézkedés Végrehajtás KÖRNYEZETI POLITIKA TERVEZÉS Ellenőrizés VEZETŐSÉGI ÁTVIZSGÁLÁS BEVEZETÉS ÉS MŰKÖDTETÉS ELLENŐRZŐ ÉS HELYESBÍTŐ TEVÉKENYSÉG 7 8 Szervezet Alkalmazottak részvétele nyilatkozat A rendszer bevezetése Szervezet környezeti politikája Előzetes környezeti felülvizsgálat program Audit ciklus Rendszer legfeljebb célok 3 évente bevezetése audit Vizsgálat Hitelesítés ISO Közlemény a részvételről nyilatkozat Környezetvédelmi Hatóság Közvélemény Akkreditált Hitelesítő Akkreditálás rendszere Jogszabályi megfelelés teljesítmény Illetékes Testület Nyilvántartás Tagállam CEN Bizottság Választmány Szabványok 9 10 KOMMUNIKÁCIÓ AZ EGYES RÉSZTVEVŐK KÖZÖTT Európai Unió Akkreditáló Testület Akkreditált Hitelesítő Tagállam Környezetvédelmi Hatóság Illetékes Testület Hitelesítendő Szervezet 11 12
3
4 19 20 EMAS Az ISO modellje Javítsd Ellenőrizd A környezeti tényezők A termék környezeti rangsorolása teljesítményének leírása A környezeti A termék tényezők környezeti beillesztése teljesítményének a terméktervezésbe javítása és fejlesztésbe Információszerzés a Tervezd meg termék Kommunikáció környezeti tényezőiről a környezeti Kommunikáció teljesítésről a Hajtsd végre környezeti teljesítésről A szervezetek A környezeti teljesítés teljesítésének figyelemmel leírása kísérése Az ISO Életciklus értékelés ISO design Az ISO címkézés, nyilatkozatok ISO kommunikáció Az ISO A környezeti teljesítés értékelése Forrás: emas.kvvm.hu 21 A rendszerműködés Információszerzés a hatékonyságának környezetirányítási figyelemmel rendszer kísérése hatásosságáról Az ISO A környezetközpontú irányítási rendszer auditálása 22 AZ ISO ES SZABVÁNYSOROZAT TARTALMA AZ ISO ES SZABVÁNYSOROZAT TARTALMA SZABVÁNY JELE ISO ISO ISO ISO ISO ISO ISO HAZAI JELZET MSZ EN ISO Környezetközpontú irányítási rendszerek :2005 Helyette: Követelmények és alkalmazási irányelvek ISO MSZ EN ISO 14004:2005 MSZ EN ISO 14005:2005 MSZ EN MSZ EN ISO MSZ EN ISO SZABVÁNY CÍME KIR. Az elvek, a rendszerek és a megvalósítást segítő módszerek általános irányelvei KIR. Általános útmutató az alapelvekre, rendszerekre és támogató technikákra kis- és középvállalatoknak A környezeti audit irányelvei. Általános elvek A környezeti audit irányelvei.auditeljárások. A KIR auditja A környezeti audit irányelvei. A környezeti auditorok képzettségi kritériumai Útmutató a környezeti auditálás vezetéséhez SZABVÁNY JELE HAZAI JELZET SZABVÁNY CÍME ISO ISO ISO ISO ISO ISO ISO ISO Előzetes környezeti állapotfelmérés (felülvizsgálat) A telephely környezeti vizsgálata és a jogi összefüggések címkézés. Általános alapelvek minden típusú címkézéshez címkézés - Önnyilatkozat (kihirdetés) - jogcímek - Fogalmak és meghatározások címkézés - Szimbólumok címkézés - Tesztelés/ellenőrzés. A környezeti címkézés alkalmazási módszerei címkézés - Bizonylati eljárások - Vezérelvek, gyakorlati alkalmazások és igazoló (bizonyító) eljárások A környezeti teljesítés értékelése 23 24
5 AZ ISO ES SZABVÁNYSOROZAT TARTALMA SZABVÁNY JELE HAZAI JELZET SZABVÁNY CÍME ISO A környezeti teljesítés értékelése iparágak szerint ISO MSZ EN ISO Életciklus-értékelés. Alapelvek és keretek ISO MSZ EN ISO Életciklus-értékelés. A cél és a tárgy meghatározása és leltárelemzés ISO Életciklus-értékelés. Az életciklus alatti hatások értékelése ISO Életciklus-értékelés. Az életciklus javítás vizsgálata ISO Környezetorientált formatervezés ISO kommunikáció Vezetőségi átvizsgálás Ellenőrzés Folyamatos fejlesztés A KÖRNYEZETMENEDZSMENT RENDSZER Általános cél: a környezetvédelem támogatása a gazdasági-társadalmi szükségletekkel összhangban. Az ISO szabvány modellje Intézkedés Input ISO EMAS Jogszabályi megfelelés Folyamatos javítás Szennyezés megelőzés Ellenőrzés Vezetőségi átvizsgálás Ellenőrzés Folyamatos fejlesztés teljesítmény Output 27 Bevezetés és Végrehajtás A szabvány olyan környezeti kidolgozását kívánja a szervezetektől, amely környezeti "tartalmazzon elkötelezettséget arra, hogy teljesítik a rájuk vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokat és határozatokat, valamint a szervezet által vállalt egyéb követelményeket." A környezeti politikát a szervezet felső vezetése határozza meg. A szabvány olyan környezeti kidolgozását kívánja a szervezetektől, amely környezeti : megfelel a szervezet tevékenységei, termékei és szolgáltatásai jellegének, körének, és környezeti hatásainak, elkötelezettséget tartalmaz a folyamatos fejlesztésre és a környezetszennyezés megelőzésére, elkötelezettséget tartalmaz a rájuk vonatkozó jogszabályok követelményeinek, valamint a szervezet által a környezeti tényezők vonatkozásában vállalt egyéb követelményeknek a teljesítésére, 29 30
6 4.2 A környezeti továbbá - adjon keretet a környezeti célok és előirányzatok megfogalmazásához és felülvizsgálatához, legyen dokumentálva, bevezetve és fenntartva, ismertetve legyen minden olyan személlyel, aki a szervezetnél vagy annak megbízásából dolgozik, legyen hozzáférhető a nyilvánosság számára. tényezők tényezők tényezők A szervezet hozzon létre vezessen be és tartson fenn olyan eljárás(oka)t A szervezet hozzon létre vezessen be és tartson fenn olyan eljárás(oka)t a) amely(ek) kimutatja(ák) termékeinek és szolgáltatásainak azokat a környezeti tényezőit, amelyeket a szervezet be tud vonni ellenőrzési körébe, és amelyeket befolyásolni tud, figyelembe véve a tervezett vagy az új fejlesztéseket és az új vagy módosított tevékenységeket, termékeket és szolgáltatásokat, 33 b) amelyekkel meg tudja határozni, hogy mely tényezőknek van, vagy lehet jelentős hatásuk a környezetre (azaz a jelentős környezeti tényezőket). A szervezetnek dokumentálnia kell és naprakész állapotban kell tartania ezt az információt Követelmények azonosításának forrásai Jogszabályi és egyéb követelmények A szervezet hozzon létre, vezessen be és tartson fenn olyan eljárás(oka)t, amellyel/amelyekkel Kormányzati honlapok Magyar közlöny CD jogtár a) azonosíthatóvá és hozzáférhetővé teszi a környezeti tényezőire vonatkozó, alkalmazható jogszabályi és a szervezet által vállalt egyéb követelményeket, b) meghatározza, hogy mennyiben vonatkoznak ezek a követelmények a szervezet környezeti tényezőire. 35 Szakmai szövetségek Szakmai kiadványok Jogszabályok Civil szervezetek Folyóiratok Internet 36
7 Célok, előirányzatok és programok tényezők Jogszabályi és egyéb követelmények Célok, előirányzatok és programok A szervezet hozzon létre vezessen be és tartson fenn dokumentált környezeti célokat és előirányzatokat a szervezet érintett funkcióihoz és szintjeihez(...) A célok alapján meghatározott előirányzatok (amennyiben lehetséges számszerű követelményként meghatározva) pl. az alábbiak lehetnek: A felhasznált nyersanyagok és energiahordozók x %- os csökkentése. A transzformátorok zajkibocsátásának adott dbvel való csökkentése. Y-%-os hulladék újra használat, v %-os hulladék hasznosítás A KÖRNYEZETMENEDZSMENT PROGRAM TERVEZÉSE Környezetközpontú irányítási program Feladatok Felelősök Idő Feladatok Ssz. Intézkedési fázis Felelős Költség Határidő Költségek Kockázatok A rendszer hatékony működéséhez alapvetően arra van szükség, hogy a szabvány követelményeinek megfelelően kiépített rendszer illeszkedjen a vállalat már meglévő és működő általános menedzsmentrendszerébe. Csak így valósítható meg - kihasználva a rendszerszerű működés előnyeit - a környezeti kérdések, problémák hatékony kezelése. Az illeszkedést a meglévő menedzsment rendszer, illetve annak alrendszerei minden elemével meg kell valósítani. A megvalósítandó illesztési területekre vonatkozóan tekintsük a következő területeket: a meglévő vállalati politikák, a működő vállalati kommunikációs rendszer, a vállalati oktatás, képzés rendszere, a vállalat szervezeti rendszere, a szervezethez kapcsolódó vezetői és végrehajtói hatásköri és felelősségi rendszer, a hatályos, működéssel kapcsolatos egyéb szabályozások, a meglévő mérő- és megfigyelőrendszerek, a hatályos, a működéssel kapcsolatos egyéb dokumentumok
8 Erőforrások, szerepek, felelősségi kör és hatáskör Erőforrások, szerepek, felelősségi kör és hatáskör A szabvány elvárása, hogy a vezetőség biztosítsa a környezetközpontú irányítási rendszer kialakításához, bevezetéséhez, fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges erőforrások elérhetőségét. Az erőforrásokba beletartoznak az emberi erőforrások, a szakmai jártasság, a szervezeti infrastruktúra, valamint a műszaki és a pénzügyi erőforrások. Meg kell határozni, dokumentálni és ismertetni kell a szerepeket, a felelősségi köröket és a hatásköröket, Erőforrások, szerepek, felelősségi kör és hatáskör Felkészültség, képzés és tudatosság A szabvány elvárása, hogy a felső vezetés jelöljön ki egy meghatározott vezetőségi képviselőt, akinek minden más felelősségi körétől függetlenül legyen meghatározott szerepe, felelőssége és hatásköre arra, hogy: biztosítva legyen a környezetközpontú irányítási rendszer követelményeinek bevezetése és fenntartása e nemzetközi szabvány követelményeinek megfelelően, jelentést tegyen a környezetközpontú irányítási rendszer eredményeiről a felső vezetőségnek az átvizsgáláshoz, beleértve a fejlesztésre tett javaslatokat. A szabvány elvárása, hogy minden munkavállaló, - akinek tevékenységéből adódóan lényeges hatással van, vagy lehet az egyes környezeti elemekre, rendszerekre - részesüljön megfelelő képzésben. A vállalatnál folyó környezetvédelmi oktatás rendjét eljárásban kell szabályozni KÉPZÉS, OKTATÁS Felkészültség, képzés és tudatosság A szabvány a következő követelményt támasztja: A vállalat hozzon létre és tartson fenn eljárásokat, amelyek által alkalmazottai vagy tagjai minden egyes funkcionális részlegben és minden egyes szinten tudatában legyenek, milyen jelentősége van annak, hogy a környezeti, az eljárások és a környezetközpontú irányítási rendszer követelményei teljesüljenek, melyek a lényeges környezeti hatások - a meglevők és a lehetségesek -, amelyek az ő munkájukból erednek, továbbá hogy milyen környezeti előnyök származnak abból, ha az illető személy teljesítése javul, mi a szerepük és felelősségük abban, hogy a környezeti, az eljárások és a környezetközpontú irányítási rendszer követelményei teljesüljenek, beleértve a felkészülést vészhelyzetekre és a reagálási követelményeket, milyen következményei lehetnek annak, ha eltérnek az előírt operatív eljárásoktól. 47 KÉPZÉSI, KOMPETENCIA IGÉNY MEGHATÁROZÁSA KÉPZÉS VÉGREHAJTÁSA KÉPZÉS VÉGREHAJTÁSÁÁNAK ELLENŐRZÉSE KÉPZÉS HATÉKONYSÁGÁNAK FEJLESZTÉSE 48
9 Erőforrások, szerepek, felelősségi kör és hatáskör Felkészültség, képzés és tudatosság Kommunikáció Kommunikáció A környezetvédelemmel kapcsolatos kommunikáció magában foglalja a vállalat környezeti tevékenységeire vonatkozó belső és külső információáramlás rendszerbe foglalását. A szabvány követelménye, hogy a szervezet hozzon létre, vezessen be és tartson fenn eljárás(oka)t belső kommunikáció céljából a szervezet különböző szintjei és funkcionális részlegei között azért, hogy a külső érdekelt felektől érkező lényeges információt átvegye, dokumentálja és reagáljon rá. A szervezet döntse el, hogy kíván-e külső kommunikációt folytatni jelentős környezeti tényezői tárgyában, és ezt a döntését dokumentálja Példa: kommunikáció külső érdekelt felekkel Példa: kommunikáció belső érdekelt felekkel Lehetséges példák külső kommunikációra: Környezetvédelmi jelentés készítése és nyilvánosságra hozatala (érdekelt feleknek), Nyílt nap szervezése a gyárterületen és az üzemekben, Nyilatkozattétel a helyi médiában, csatolása a cégismertetőhöz, A tanúsítvány másolatának eljuttatása a vevőkhöz, tulajdonosokhoz, befektetőkhöz. Lehetséges példák belső kommunikációra: A környezeti teljesítmény alakulásának ismertetése a dolgozókkal, A működés környezetbiztosságát növelő dolgozói technológiai újítás felkarolása, Az audit eredményeinek eljuttatása a vizsgált terület dolgozóihoz, Az alapvető tudnivalók kifüggesztése az üzemi faliújságon Erőforrások, szerepek, felelősségi kör és hatáskör Képzés, tudatosság és kompetencia Kommunikáció A környezetközpontú irányítási rendszer dokumentációja A dokumentumok kezelése A környezetközpontú irányítási rendszer dokumentációja A rendszer dokumentációja tartalmazza: a környezeti politikát, célokat és előirányzatokat, a környezetközpontú irányítási rendszer alkalmazási területének leírását, a környezetközpontú irányítási rendszer fő elemeinek és ezek kölcsönhatásainak leírását és hivatkozásokat a kapcsolódó dokumentumokra, a szabvány által megkövetelt dokumentumokat, beleértve a feljegyzéseket, valamint a szervezet által meghatározott olyan dokumentumokat, amelyeket szükségesnek tart a jelentős környezeti tényezőivel kapcsolatos folyamatok eredményes tervezésének, és szabályozásának biztosításához. 54
10 A KÖRNYEZETMENEDZSMENT RENDSZER DOKUMENTUMAI KÖRNYEZETI KÉZIKÖNYV K KÖRNYEZETI POLITIKA A vezetés környezettel kapcsolatos irányvonala KÖRNYEZETI CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK A környezeti lebontása célokraéselőirányzatokra KÖRNYEZETI KÉZIKÖNYV Fontosabb követelmények, feladatok, hatáskörök, felelősségek a környezeti menedzsment rendszerben KÖRNYEZETVÉDELMI ELJÁRÁSOK A szabvány szerinti feladatok végrehajtási folyamatának részletes szabályozása KÖRNYEZETI ELŐÍRÁSOK, EGYÉB SZABÁLYZATOK A környezetvédelemmel és a környezetmenedzsment rendszerrel kapcsolatos követelmények, előírások (például: jogszabályok, hagyományos belső szabályozások) KÖRNYEZETI PROGRAM A célok megvalósítására (termékre, projektre) vonatkozó konkrét gyakorlat, erőforrások és tevékenységi sorrend részletes leírása KÖRNYEZETVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS UTASÍTÁSOK A környezetvédelmi tevékenységek végrehajtási módjának szabályozása (például: ellenőrzési-, hulladékkezelési utasítások, munkaköri leírások) BIZONYLATOK, FELJEGYZÉSEK ÉS NYILVÁNTARTÁSOK Információrögzítési és -nyilvántartási rendszer a környezeti információk gyűjtésére, rögzítésére, követelmények teljesítésének igazolására (például: vizsgálati jegyzőkönyvek, nyilvántartások) 55 A környezeti kézikönyv a környezetmenedzsment rendszer alapdokumentuma. A környezeti kézikönyv szerepe: Összefoglalja a környezetmenedzsment rendszerre vonatkozó alapelveket, követelményeket és feladatokat, Egyértelműen tisztázza a rendszer kiépítésével és ével kapcsolatos feladatok és felelősségek személyekhez rendelését, Alapot jelent a környezetmenedzsment rendszer további dokumentumainak (eljárásleírások, munkautasítások, szabályzatok, egyéb előírások) és bizonylatainak kidolgozásához, A belső auditálás és a külső tanúsítás elsődleges dokumentuma, A szervezet egészére kiterjedő érzékenységgel és hatással bír. 56 KÖRNYEZETVÉDELMI ELJÁRÁSOK JELLEGZETES KÖRNYEZETVÉDELMI ELJÁRÁSOK A környezetvédelmi eljárások általános felépítése: Az eljárás célja Az eljárás hatálya A használt fogalmak meghatározása Az illetékesség és felelősség meghatározása Az eljárásban szabályozott folyamat leírása Dokumentálás Hivatkozások kapcsolódó környezetvédelmi dokumentumokra Az eljárás kiadásának, módosításának, elosztásának előírásai Mellékletek (folyamatábrák, bizonylatok stb.) 57 tényezők azonosítása, értékelése és nyilvántartása célok, előirányzatok és program(ok) meghatározása Környezetvédelemmel kapcsolatos jogi és egyéb követelmények nyilvántartása oktatás, képzés Kommunikáció a külső és belső érdekelt felekkel A dokumentumok kezelése Felkészültség és reagálás vészhelyzetekre Figyelemmel kísérés és mérés A nemmegfelelőségek kezelése, valamint helyesbítő és megelőző tevékenységek Program és eljárás a rendszer időszakos belső auditjára A dokumentumok kezelése A dokumentumok kezelése A szabvány követelménye eljárások kialakítása és fenntartása a szabványban megadott dokumentumok kezelésére. A dokumentáció legyen egyértelmű, azonosítható, kiadásának és módosításának ideje pontosan rögzített (dátummal ellátva). A dokumentációt meghatározott ideig kell megőrizni. Az elavult dokumentumokat a kiadás és felhasználási helyekről vissza kell vonni. 59 A dokumentumok kezelésének szabályai általánosságban tehát a következők: A szervezetnek biztosítania kell, hogy: a dokumentumok azonosíthatóak legyenek a megfelelő szervezettel, részleggel (divízióval), funkcióval, tevékenységgel és/vagy közvetítő személlyel, a dokumentumokat időszakosan felülvizsgálják, szükség esetén módosítsák és kiadás előtt az arra illetékesekkel jóváhagyassák, a megfelelő dokumentumok naprakész változata rendelkezésre álljon minden olyan területen, ahol a rendszer hatékony működése szempontjából lényeges műveleteket végzik, az elavult dokumentumokat azonnal eltávolítsák minden olyan pontról, ahol kiadták és ahol felhasználták azokat. 60
11 A DOKUMENTUMOK KEZELÉSE Erőforrások, szerepek DOKUMENTÁCIÓ Jóváhagyott? Utolsó módosítás dátuma? Azonosítható? Átvizsgált / Aktualizált? Rendelkezésre áll? Elavult példányok kivonása Felkészültség képzés és tudatosság Kommunikáció Dokumentáció A dokumentumok kezelése A működés szabályozása Felkészültség és reagálás vészhelyzetekben A működés szabályozása A szabvány azt a követelményt támasztja, hogy a szervezet jelölje meg azokat a műveleteket és tevékenységeket, amelyek - a szervezet politikájával, céljaival és előirányzataival összhangban - az ott megállapított jelentős környezeti tényezőkkel kapcsolatosak. Ezért kívánja meg a szabvány, hogy hozzon létre, vezessen be és tartson fenn dokumentált eljárás(oka)t olyan esetek kezelésére, amelyekben az ilyen eljárások hiánya eltérést okozhat a környezeti politikától, a céloktól és az előirányzatoktól, További elvárás, hogy A működés szabályozása a szervezet határozza meg a működési kritériumokat az eljárásokban, továbbá hozzon létre, vezessen be és tartson fenn eljárásokat a szervezet által használt javak és szolgáltatások azonosított jelentős környezeti tényezőire nézve, és ismertesse a megfelelő eljárásokat és követelményeket a beszállítókkal, beleértve az alvállalkozókat is Felkészültség és reagálás vészhelyzetekre Figyelemmel kísérés és mérés A szabvány követelménye, hogy a szervezet hozzon létre, vezessen be és tartson fenn eljárás(oka)t, amelyekkel felismeri a környezetre esetleg hatással levő potenciális vészhelyzeteket és baleseteket; valamint az eljárás(ok) arra is térjen(ek) ki, hogy miképpen kell ezekre reagálni, reagáljon a bekövetkezett vészhelyzetekre és balesetekre, és előzze meg vagy csökkentse az ezek során bekövetkező környezeti hatásokat. A szervezet időszakonként vizsgálja felül, és ha szükséges, módosítsa felkészültségét a vészhelyzetekre és reagálási eljárásait, különösen balesetek vagy vészhelyzetek bekövetkezése után. 65 Ellenőrzés 66
12 4.5. Ellenőrzés Figyelemmel kísérés és mérés 4.5. Ellenőrzés Figyelemmel kísérés és mérés A szervezet hozzon létre, vezessen be és tartson fenn eljárás(oka)t mindazon műveletei fő jellemzőinek rendszeres figyelemmel kísérésére és mérésére, amelyeknek jelentős hatásuk lehet a környezetre. Az eljárások tartalmazzák, a teljesítmény figyelemmel kísérésére, az érintett műveletek szabályozottságára és a szervezet környezeti céljainak és előirányzatainak megfelelőségére vonatkozó információk dokumentálását. A szervezet biztosítsa, hogy kalibrált vagy hitelesített berendezést használjanak a figyelemmel kíséréshez és méréshez, ezeket karbantartsák, és az ezekre vonatkozó feljegyzéseket megőrizzék Ellenőrzés 4.5 Ellenőrzés A megfelelőség kiértékelése Nemmegfelelőség, helyesbítő tevékenység és megelőző tevékenység A szervezet hozzon létre, vezessen be és tartson fenn eljárás(oka)t a rá vonatkozó jogszabályi követelményeknek való megfelelés időszakos kiértékelésére. A szervezet őrizzen meg feljegyzéseket az időszakos kiértékelések eredményeiről. A szervezet hozzon létre, vezessen be és tartson fenn eljárás(oka)t a bekövetkezett és a lehetséges nemmegfelelőség(ek) kezelésére, valamint a helyesbítő és a megelőző tevékenységre. Az eljárás(ok) határozzon (határozzanak) meg követelményeket: A szervezet értékelje ki az általa vállalt egyéb követelményeknek való megfelelést, mely kiértékelést összekapcsolhatja a jogszabályi követelményeknek való megfelelésre vonatkozó, a szakasz szerinti kiértékeléssel, vagy kidolgozhat erre külön eljárás(oka)t. A szervezet őrizzen meg feljegyzéseket az időszakos kiértékelések eredményeiről. 69 a) a nemmegfelelőség(ek) azonosítására és kijavítására, valamint tevékenységek végzésére azok környezeti hatásának csökkentéséhez, b) a nemmegfelelőség(ek) megvizsgálására, az ok(ok) meghatározására és megfelelő tevékenységekre, megismétlődésük elkerüléséhez, Ellenőrzés Nemmegfelelőség, helyesbítő tevékenység és megelőző tevékenység c) annak kiértékelésére, hogy kell(enek)-e a nemmegfelelőségek megelőzésére irányuló tevékenység(ek) továbbá megfelelő tevékenységek bevezetésére azok bekövetkezésének elkerüléséhez, d) a megtörtént helyesbítő tevékenység(ek) és megelőző tevékenység(ek) eredményeinek feljegyzésére, valamint e) a megtörtént helyesbítő tevékenység(ek) és megelőző tevékenység(ek) eredményességének átvizsgálására. Ellenőrző és helyesbítő tevékenység Figyelemmel kísérés és mérés A megfelelőség kiértékelése Nemmegfelelőség, helyesbítő tevékenység és megelőző tevékenység A feljegyzések kezelése 71 72
13 4.5 Ellenőrzés Belső audit 4.5 Ellenőrzés Belső audit A szervezet biztosítsa környezetközpontú irányítási rendszere auditjának tervezett időközönkénti elvégzését azért, hogy a) megállapítsa, vajon a környezetközpontú irányítási rendszer 1) megfelel-e a környezetközpontú irányítás tervezett intézkedéseinek, beleértve e nemzetközi szabvány követelményeit, 2) megfelelő-e a bevezetése és fenntartása, valamint b) információt szolgáltasson a vezetőségnek az audit eredményeiről. A szervezet tervezzen meg, hozzon létre, vezessen be és tartson fenn auditprogramo(ka)t, figyelembe véve az érintett művelet(ek) környezeti jelentőségét és az előző auditok eredményeit. Olyan auditeljáráso(ka)t hozzanak létre, vezessenek be és tartsanak fenn, amelyek tartalmazzák a) az auditok tervezésével és végrehajtásával, az eredmények jelentésével és az audithoz tartozó feljegyzések megőrzésével kapcsolatos felelősségeket és követelményeket, b) az auditkritériumoknak, az audit területének, gyakoriságának és módszereinek meghatározását Vezetőségi átvizsgálás A felső vezetőség tervezett időközönként vizsgálja át a szervezet környezetközpontú irányítási rendszerét, hogy biztosítsa a rendszer folyamatos alkalmasságát, megfelelőségét és eredményességét. Az átvizsgálás térjen ki a fejlesztési lehetőségek értékelésére és a környezetközpontú irányítási rendszer módosításai szükségességére, beleértve a környezeti politikát, valamint a környezeti célokat és előirányzatokat. A vezetőségi átvizsgálásról készült feljegyzéseket meg kell őrizni. 4.6 Vezetőségi átvizsgálás A vezetőségi átvizsgálás bemenete tartalmazza: a) a belső auditok eredményeit, valamint a jogszabályi követelményeknek és a szervezet által vállalt egyéb követelményeknek való megfelelés kiértékelését, b) a külső érdekelt felektől származó közlés(eke)t, beleértve a panaszokat, c) a szervezet környezeti teljesítményét, d) a célok és előirányzatok teljesülésének mértékét, e) a helyesbítő és megelőző tevékenységek helyzetét, f) a korábbi vezetőségi átvizsgálásokból származó tevékenységeket, g) a változó körülményeket, beleértve a szervezet környezeti tényezőivel kapcsolatos jogszabályi és egyéb követelmények alakulását, valamint h) a fejlesztési javaslatokat A Deming ciklus Folyamatos fejlesztés Előirányzott környezeti teljesítmény Terv. Vezetőségi átvizsgálás Csel. Terv. Csin. Csel. Ell. Csin. Ellenőrzés 77 Csel. Aktuális környezeti teljesítmény Terv. Ell. Csin. Ell. Folyamatos fejlesztés 78
ISO 14000-es szabványrendszer
ISO 14000-es szabványrendszer Szabvány Jele Hazai jelzet Szabvány címe ISO 14001 MSZ EN ISO 14001:2005 Környezetközpontú irányítási rendszerek. Követelmények és alkalmazási irányelvek ISO 14004 MSZ EN
RészletesebbenISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.
ISO 14001:2004 Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. 1 A környezetvédelem szükségessége Használat Termelés Hulladék Kivonás
RészletesebbenKÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 04
KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 04 SZE, KÖRNYEZETMÉRNÖKI TANSZÉK DR. TORMA ANDRÁS AUDI HUNGARIA MOTOR KFT. FELÜLVIZSGÁLAT SZÜKSÉGESSÉGE A RENDELET NEM FELHASZNÁLÓBARÁT NEM ELÉG VONZÓ A SZERVEZETEK SZÁMÁRA
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Klinikai Központ ELJÁRÁS
Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Készítette: Dr. Traiber-Harth Ibolya minőségirányítási igazgató 2014.04.30. Felülvizsgálta, aktualizálta:... Hegedüs Zsuzsanna mb. operatív vezető 2016.02.21. Jóváhagyta:...
RészletesebbenKépzés leírása. Képzés megnevezése: Integrált belső auditor (MSZ EN ISO 9001, MSZ EN ISO 14001) Jelentkezés
Képzés megnevezése: Integrált belső auditor (MSZ EN ISO 9001, MSZ EN ISO 14001) Jelentkezés Mi a képzés célja és mik az előnyei? A résztvevő a képzés után - megfelelő képesítést szerez az MSZ EN ISO 9001,
RészletesebbenKörnyezetmenedzsment
zöld beszerzé s ökocímkék környezetmene dzsment zöld rendezvény Környezetmenedzsment ISO 14001 és EMAS A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatójának kivonata
RészletesebbenKépzés leírása. Képzés megnevezése: Integrált belső auditor (MSZ EN ISO 9001, MSZ EN ISO 14001, OHSAS 18001) Jelentkezés
Képzés megnevezése: Integrált belső auditor (MSZ EN ISO 9001, MSZ EN ISO 14001, OHSAS 18001) Jelentkezés A résztvevő a képzés után - megfelelő képesítést szerez MSZ EN ISO 9001, MSZ EN ISO 14001, OHSAS
RészletesebbenXXIII. MAGYAR MINŐSÉG HÉT
XXIII. MAGYAR MINŐSÉG HÉT MŰHELYMUNKA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK ÁTALAKÍTÁSA AZ ISO 9001:2015 SZERINT GYAKORLATI FOGÁSOK. TOHL ANDRÁS TECHNIKAI VEZETŐ SGS HUNGÁRIA KFT. NAPIREND Bevezetés, problémák,
RészletesebbenIntegrált ISO 9001 ISO ISO Vezető auditor képzés
Integrált ISO 9001 ISO 14001 ISO 45001 Vezető auditor képzés képzés (Kihelyezett) A KÉPZÉS IDŐPONTJA ÉS HELYE: dátum: időtartam: helyszín: A KÉPZÉS KÖLTSÉGEI*: kedvezményes ár: normál ár: 341 000 Ft (partner
RészletesebbenA., ALAPELVEK VÁLTOZÁSAI
A., ALAPELVEK VÁLTOZÁSAI S.sz. ISO 9001:2008 ISO 9001:2015 1) vevőközpontúság vevőközpontúság 2) vezetés vezetői szerepvállalás 3) a munkatársak bevonása a munkatársak elköteleződése 4) folyamatszemléletű
RészletesebbenHOGYAN FOGJA BEFOLYÁSOLNI A HULLADÉK SORSÁT AZ ÚJ ISO SZABVÁNY ÉLETCIKLUS SZEMLÉLETE?
HOGYAN FOGJA BEFOLYÁSOLNI A HULLADÉK SORSÁT AZ ÚJ ISO 14001 SZABVÁNY ÉLETCIKLUS SZEMLÉLETE? Bárczi István a Fenntarthatósági Divízió vezetője 2014. szeptember 23. A KÖRNYEZETIRÁNYÍTÁSI RENDSZER ÚJABB KAPCSOLÓDÁSI
RészletesebbenA minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium
A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium Alkalmazott standardok MSZ EN ISO 9000:2001 (EN ISO 9000: 2000) Minőségirányítási
RészletesebbenÉMI TÜV SÜD. ISO feldolgozása, elvárások. Kakas István KIR-MIR-MEBIR vezető auditor
ÉMI TÜV SÜD Az EMI-TÜV SUD Magyarország egyik piacvezető vizsgáló és tanúsító cége, amely magas színvonalú műszaki, minőségügyi és biztonságtechnikai megoldásokat nyújt ügyfeleinek a vizsgálat, ellenőrzés,
Részletesebben2011. ÓE BGK Galla Jánosné,
2011. 1 A mérési folyamatok irányítása Mérésirányítási rendszer (a mérés szabályozási rendszere) A mérési folyamat megvalósítása, metrológiai megerősítés (konfirmálás) Igazolás (verifikálás) 2 A mérési
RészletesebbenMinőség és minőségirányítás. 3. ISO 9000:2015 és ISO 9001:2015
3. ISO 9000:2015 és ISO 9001:2015 1 ZH jegyzetek 2 2 3. ISO 9000:2015 ISO 9000 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár alapvető fontosságú hátteret biztosít a nemzetközi szabványnak a megfelelő
RészletesebbenAz előadási anyagot összeállította: dr. Váró György
Az előadási anyagot összeállította: dr. Váró György A VCA/SCC biztonsági, egészség- és környezetvédelmi ellenőrző listája a beszállítók és alvállalkozók SHE (safety, health, environment) értékelési és
RészletesebbenAz új ISO 14001: 2015 szabvány változásai
Az új ISO 14001: 2015 szabvány változásai Ivanova Galina vezető auditor www.emi-tuv.hu Mi a célja az ISO 14001-nek? Segítség a szervezetek számára, hogy képesek legyenek kezelni a rendszerek és folyamatok
RészletesebbenCÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK
1/6 oldal Tartalomjegyzék: 1/ Célmeghatározás 2/ Területi érvényesség 3/ Fogalom meghatározások 4/ Eljárás 5/ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6/ Dokumentálás Készítette: Szigeti Edit Jóváhagyta: Bálint
RészletesebbenXXXIII. Magyar Minőség Hét 2014 Átállás az ISO/IEC 27001 új verziójára 2014. november 4.
2014 Átállás az ISO/IEC 27001 új verziójára 2014. november 4. Móricz Pál ügyvezető igazgató Szenzor Gazdaságmérnöki Kft. változások célja Előadás tartalma megváltozott fogalmak, filozófia mit jelentenek
RészletesebbenAz ISO 9001:2015 szabványban szereplő új fogalmak a tanúsító szemszögéből. Szabó T. Árpád
Az ISO 9001:2015 szabványban szereplő új fogalmak a tanúsító szemszögéből. Szabó T. Árpád Bevezetés Az új fogalmak a TQM ből ismerősek? ISO 9001:2015 új fogalmainak az érdekelt felek általi értelmezése
RészletesebbenGYAKORLATI TAPASZTALATOK AZ ISO EIR SZABVÁNY TANÚSÍTÁSOKRÓL BUZNA LEVENTE AUDITOR
GYAKORLATI TAPASZTALATOK AZ ISO 50001 EIR SZABVÁNY TANÚSÍTÁSOKRÓL BUZNA LEVENTE AUDITOR AZ SGS BEMUTATÁSA Alapítás: 1878 Központ: Genf, Svájc Tevékenység: ellenőrzés, tanúsítás és vizsgálat Szervezet:
RészletesebbenMinőségügyi Eljárásleírás Vezetőségi átvizsgálás
Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Minőségügyi Eljárásleírás Vezetőségi átvizsgálás Dokumentum adatai Azonosító kód/fájlnév Verziószám Mellékletek száma ME03_ÁOK 1.0 3 Készítették Minőségügyi
RészletesebbenMinőségtanúsítás a gyártási folyamatban
Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban Minőség fogalma (ISO 9000:2000 szabvány szerint): A minőség annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket". 1. Fogalom
RészletesebbenA vezetőség felelősségi köre (ISO 9001 és pont)
16. A vezetőség felelősségi köre (ISO 9001 és 9004 5. pont) 16.1 A vezetőség elkötelezettsége (ISO 9001 és 9004 5.1. pont) A vezetőség felelősségi körére vonatkozó fejezet a két szabványban szinte azonos
RészletesebbenMinőségbiztosítás a laboratóriumi munkában - Akkreditáció -
Minőségbiztosítás a laboratóriumi munkában - Akkreditáció - Kulcsszavak - Teljes dokumentáltság, szabályozottság - Visszavezethetőség - Rendszeres külső és belső ellenőrzés - Folyamatos fejlődés - Esetlegesség,
RészletesebbenMester Példány. Integrált Irányítási Rendszer Dokumentáció
1081 Budapest, Népszínház u. 57. I/8. Hatálybaléptetés időpontja: Készítette:.... Ács Lajos cégvezető - minőségügyi vezető Ellenőrizte és Jóváhagyta:.... Ácsné Cseh Ildikó cégtulajdonos Figyelem! Az, a
RészletesebbenMinőségirányítási Kézikönyv
FVM MGI Oldal: 1/7 4. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER 4.1. Általános követelmények Olyan minőségirányítási rendszert hoztunk létre, dokumentáltunk és tartunk fenn, amely megfelelő eszköz arra, hogy tevékenységünk
RészletesebbenISO HOGYAN ÉPÜL FEL A MIR RENDELÉSRE KÉSZÜLT ESZKÖZÖK GYÁRTÓI ESETÉN? előadó Juhász Attila SAASCO Kft.
ISO 13485 HOGYAN ÉPÜL FEL A MIR RENDELÉSRE KÉSZÜLT ESZKÖZÖK GYÁRTÓI ESETÉN? előadó Juhász Attila SAASCO Kft. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS Miről és kinek szól az előadás? 3. AZ ÚTITERV Bevezetési stratégia
RészletesebbenAZ ISO 9001:2015 LEHETŐSÉGEI AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSÉRE. XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia 2015. Szeptember 17.
AZ ISO 9001:2015 LEHETŐSÉGEI AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSÉRE 2015. Szeptember 17. SGS BEMUTATÁSA Alapítás: 1878 Központ: Genf, Svájc Tevékenység: Ellenőrzés, vizsgálat és tanúsítás Szervezet: 80.000
RészletesebbenCORROCONT Kft. 1. Kiadás KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI RENDSZER KÉZIKÖNYVE. CORROCONT Kft Budapest ügyvezető igazgató Szendi u. 1.
1. Kiadás KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI Jóváhagyta: KIADVÁNY BIRTOKOSA: CORROCONT Kft. 1124 Budapest ügyvezető igazgató Szendi u. 1. A kézikönyv másolása, átadása a ügyvezető igazgató hozzájárulása nélkül
RészletesebbenGyöngy István MS osztályvezető
Gyöngy István MS osztályvezető www.emi-tuv.hu Hogyan készítsük el az új MIR dokumentációt, hogyan készüljünk fel a külső fél általi auditra?. 25 éve Magyarországon Tanúsítás / Hitelesítés: NAT akkreditáció
RészletesebbenFramework Konferencia
Miért és hogyan kerüljük el a vezetőségi átvizsgálás lepapírozását? Framework Konferencia NYÍRI ISTVÁN NECS Környezetvédelmi Tanácsadó Kft. 2017. február 3. Miért is vagyunk ilyen cinikusak a kérdés feltevéssel?
RészletesebbenProjektszám: HU16121/14 oldalszám: 1/7. Szabados Éva. MSZ EN ISO 9001:2009 Minőségirányítási rendszer
Projektszám: HU16121/14 oldalszám: 1/7 Megbízó szervezet neve: D-PACK Gyártó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Székhelye: 2371 Dabas-Sári, Szent János u. 1. Megbízó szervezet vezetőségének képviselője:
RészletesebbenIntegrált irányítási rendszerek tanúsítási tapasztalatai
XXII. Magyar Minőség Hét Integrált irányítási rendszerek tanúsítási tapasztalatai Budapest, 2013. november 5. Kéki Zsuzsanna Az MSZT tanúsítási szolgáltatásai Minőségirányítási rendszerek tanúsítása MSZ
RészletesebbenDOMBÓVÁR VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA
DOMBÓVÁR VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA ME-04 BELSŐ AUDIT Átdolgozta és aktualizálta:... Tigerné Schuller Piroska minőségirányítási vezető Jóváhagyta és a bevezetést elrendelte:... Dr. Gábor Ferenc Jegyző
RészletesebbenAz EMAS rendszer bevezetése a Kaposvári Vízművek Kft szennyvízkezelési főmérnökségén.
Az EMAS rendszer bevezetése a Kaposvári Vízművek Kft szennyvízkezelési főmérnökségén. Kurucz Gyöngyi Minőség- és környezetirányítási vezető Kaposvári Vízművek Kft Kaposvár Kossuth l.u.1-9 www.kaposviz.hu
RészletesebbenGondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője
Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője 1 Az előadás témái Emlékeztetőül: összefoglaló a változásokról Alkalmazási
RészletesebbenINFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR
INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR MIR a projektben 30 MB KÁLMÁN MIKLÓS ÉS RÁCZ JÓZSEF PROJEKTMENEDZSERI ÉS PROJEKTELLENŐRI FELADATOK 2017. 02. 24. MMK-Informatikai projektellenőr képzés 1 MIR Tartalom: 2-12
RészletesebbenPROJEKTMENEDZSERI ÉS PROJEKTELLENŐRI FELADATOK
Adat és Információvédelmi Mesteriskola MIR a projektben 30 MB KÁLMÁN MIKLÓS ÉS RÁCZ JÓZSEF PROJEKTMENEDZSERI ÉS PROJEKTELLENŐRI FELADATOK 2018.10.19. Adat és Információvédelmi Mesteriskola 1 MIR Tartalom:
RészletesebbenRendszerszemlélet let az informáci. cióbiztonsági rendszer bevezetésekor. Dr. Horváth Zsolt INFOBIZ Kft. www.infobiz.hu
Rendszerszemlélet let az informáci cióbiztonsági rendszer bevezetésekor Dr. Horváth Zsolt INFOBIZ Kft. www.infobiz.hu Informáci cióbiztonsági irány nyítási rendszer (IBIR) részeir Információs vagyon fenyegetettségeinek
RészletesebbenÉMI-TÜV SÜD Kft. Hogyan készítsük el az új MIR dokumentációt, hogyan készüljünk fel a külső fél általi auditra? Gyöngy István
ÉMI-TÜV SÜD Kft. Hogyan készítsük el az új MIR dokumentációt, hogyan készüljünk fel a külső fél általi auditra? Gyöngy István ÉMI-TÜV ÉMI-TÜV SÜD SÜD 2016.06.02.-03. ISO Fórum ISOFÓRUM Tavasz ÉMI-TÜV SÜD
RészletesebbenMellékelten továbbítjuk a delegációknak a D047857/02 számú dokumentum mellékleteit.
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. január 19. (OR. en) 5386/17 ADD 1 ENV 31 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2017. január 17. Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága A BIZOTTSÁG
RészletesebbenKörnyezeti Munkacsoport június
Környezeti Munkacsoport 2014. június az ISO 14001 nemzetközi szabványnak közös irányítási rendszerszemlélete van az ISO 9001-es szabvánnyal. a KIR bevezetésének alapjául szolgál az ISO 9001 szabvány szerinti
RészletesebbenAmit az ISO szabványokról tudni kell
Amit az ISO szabványokról tudni kell Quality Line Kft. 2094 Nagykovácsi, Nagykovácsi út 10. Tel: 06 26 898 326 Mobil: 06 30 9840 265 www.qlinekft.hu e-mail cím: qlinekft@t-email.hu Irányítási rendszerek
RészletesebbenMinőségirányítási eljárás készítése ME/42-01
D E B R E C E N I E G Y E T E M Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar eljárás készítése ME/42-01 2. kiadás Hatályba léptetve: 2010. május
RészletesebbenNYOMONKÖVETÉSI RENDSZEREK TANÚSÍTÁSA
NYOMONKÖVETÉSI RENDSZEREK TANÚSÍTÁSA Tanúsítás, hitelesítés és audit Bárczi István, SGS Hungária Kft. MIRŐL LESZ SZÓ? SGS-ről (nem sok) Fogalmakról Tanúsítható nyomon követési rendszerről Új lehetőség
Részletesebben1.2. A VÁLLALATI KÖRNYEZETVÉDELEM, MINT A KÖRNYEZETI GONDOLKODÁS LOKÁLIS SZÍNTERE
Tartalomjegyzék EL SZÓ 9 1. BEVEZETÉS 10 1.1. CÉLMEGHATÁROZÁS 10 1.2. A VÁLLALATI KÖRNYEZETVÉDELEM, MINT A KÖRNYEZETI GONDOLKODÁS LOKÁLIS SZÍNTERE 11 1.3. KÖRNYEZETMENEDZSMENT RENDSZER (KMR), MINT A VÁLLALATI
RészletesebbenAZ ENERGIAIRÁNYÍTÁS RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSÉRŐL. 2013. Október 29.
AZ ENERGIAIRÁNYÍTÁS RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSÉRŐL 2013. Október 29. MENNYIRE KÖZPONTI KÉRDÉS HAZÁNKBAN AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG? (az import aránya a teljes energiafogyasztáson belül - nukleáris fűtőanyaggal
Részletesebben(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK
2017.8.29. L 222/1 II (Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1505 RENDELETE (2017. augusztus 28.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben
RészletesebbenMagyar Repülőszövetség Siklórepülő szakág ELJÁRÁSI UTASÍTÁS. Oldalszám: 3. Melléklet: - Változat : 2. ME-852 MEGELŐZŐ TEVÉKENYSÉG
Magyar Repülőszövetség Siklórepülő szakág ELJÁRÁSI UTASÍTÁS Oldalszám: 3 Melléklet: - Változat : 2. ME-852 MEGELŐZŐ TEVÉKENYSÉG Hatálybalépés dátuma: 2003. november 1 Készítette: 1 / 6 Kerekes László minőségirányítási
RészletesebbenProjektszám HU13210/11 oldalszám: 1/5. 2000 Szentendre, Dózsa György út 20.
Projektszám HU13210/11 oldalszám: 1/5 Megbízó szervezet megnevezése: Szentendrei Betonárugyár ZRt. Székhelye: 2000 Szentendre, Dózsa György út 20. Az audit során vizsgált illetve megtekintett telephelye(i):
RészletesebbenGyártástechnológia alapjai Méréstechnika rész 2011.
Gyártástechnológia alapjai Méréstechnika rész 2011. 1 Kalibrálás 2 Kalibrálás A visszavezethetőség alapvető eszköze. Azoknak a műveleteknek az összessége, amelyekkel meghatározott feltételek mellett megállapítható
RészletesebbenMinőségbiztosítás dr. Petőcz Mária
Minőségbiztosítás dr. Petőcz Mária Építési folyamat 1 J O G S Z A B Á LY O K N E M Z E T I S Z A B VÁ N Y O K SZAKMAI ÉS VÁLLALATI SZABVÁNYKIADVÁNYOK A műszaki szabályozás szintjei és hierarchiája HAZAI
RészletesebbenAz akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel
TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata
RészletesebbenBelső audit jegyzőkönyv, jelentés
Belső audit jegyzőkönyv, jelentés Auditálás alatti szervezet: Cím: Audit azonosítója: Dátum: Auditkritériumok, scope: Auditprogramot irányító személy: Auditor: Megfigyelő: MSZ EN ISO 9001:2015 Minőségirányítási
RészletesebbenISO 9001:2015 Változások Fókuszban a kockázatelemzés
ISO 9001:2015 Változások Fókuszban a kockázatelemzés Avagy hogy gondolkodjuk a saját cégünkről? Kőrösi György, ISO TS/9001 Vezető auditor Új Követelmények ÚJ! Kockázatalapú gondolkodás A szabvány egészére
RészletesebbenBMS-Consulting Bt. Integrált Irányítási Rendszer Dokumentáció / IV. szint: Formanyomtatványok MF-202-Ajánlat -MIR AJÁNLAT
AJÁNLAT a Mester Példány MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány szerinti minőségirányítási rendszerének kialakítására. Készítette: BMS-Consulting Bt. Budapest, 2007. július 08. file: MF-202-Ajanlat-MIR 1 / 12 Fejezet
RészletesebbenMinőségügyi Eljárásleírás Belső Audit
Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Minőségügyi Eljárásleírás Belső Audit Dokumentum adatai Azonosító kód/fájlnév Verziószám Mellékletek száma ME02_ÁOK 1.0 6 Készítették Minőségügyi szempontból
RészletesebbenA TAM CERT tanúsítási eljárás leírása MSZ EN ISO 9001 szerint
Tartalomjegyzék 1. Kérelmezés átvizsgálása, audit előkészítése...2 1.1 Előaudit...2 1.2 Kérdéskatalógus...2 1.3 Auditmegbízott...2 2 A kezdeti (tanúsító) audit...2 2.1 A kezdeti audit 1. szakasza:...2
RészletesebbenA folyamatszemlélet és PDCA elvek érvényesülése az új ISO 9001:2015 rendszerben. Bujtás Gyula. Elvárások és javaslatok a külső tanúsító szemszögéből
A folyamatszemlélet és PDCA elvek érvényesülése az új ISO 9001:2015 rendszerben Elvárások és javaslatok a külső tanúsító szemszögéből Bujtás Gyula Budaörs, BEMUTATKOZÁS EMT Zrt./ NQA Hungary Alapítva:
RészletesebbenA szabványos minőségi rendszer elemei. Általános részek, tervezés
9. A szabványos minőségi rendszer elemei. Általános részek, tervezés 9.1 Az ISO 9001 szabvány előírásainak csoportosítása A szabvány 0., 1., 2., és 3. pontja bevezetésként szolgál és megadja a legfontosabb
RészletesebbenISO 50001:2011 (MSZ EN ISO 50001:2012) Energiairányítási rendszerek bevezetése
ISO 50001:2011 (MSZ EN ISO 50001:2012) Energiairányítási rendszerek bevezetése Vonatkozó szabványok ISO 50001:2011 (MSZ EN ISO 50001:2012) Energiairányítási rendszerek. Követelmények és alkalmazási útmutató
RészletesebbenME/42-01 Minőségirányítási eljárás készítése
D E B R E C E N I E G Y E T E M Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar ME/42-01 eljárás készítése 2. kiadás Hatályba léptetve: 2010. május
Részletesebben5. Témakör TARTALOMJEGYZÉK
5. Témakör A méretpontosság technológiai biztosítása az építőiparban. Geodéziai terv. Minőségirányítási terv A témakör tanulmányozásához a Paksi Atomerőmű tervezési feladataiból adunk példákat. TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenÁTÁLLÁS AZ OHSAS ÉS AZ ISO KÖZÖTTI HIÁNYELEMZÉS ÚTMUTATÓ.
ÁTÁLLÁS AZ OHSAS 18001 ÉS AZ ISO 45001 KÖZÖTTI HIÁNYELEMZÉS ÚTMUTATÓ www.nqa.com/iso45001 ISO 45001:2018 SZABVÁNY Ez a dokumentum egy áttekintést nyújt az OHSAS 18001:2007 és ISO 45001 szabványok közötti
RészletesebbenKépzés leírása. Képzés megnevezése: Orvostechnikai eszköz belső auditor (MSZ EN ISO 13485) Mi a képzés célja és mik az előnyei?
Képzés megnevezése: Orvostechnikai eszköz belső auditor (MSZ EN ISO 13485) Jelentkezés Mi a képzés célja és mik az előnyei? A résztvevő a képzés után - megfelelő képesítést szerez az MSZ EN ISO 13485 szabvány
RészletesebbenROP 3.1.3. Partnerség építés a Balaton régióban
Elıadó: Fazekas Rita, környezetvédelmi ügyintézı Európai Parlament és a Tanács 761/2001/EK rendelete alapján a Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszerében (EMAS) való önkéntes részvételi lehetısége
RészletesebbenA Pécsi Tudományegyetem. minőségbiztosítási. szabályzata
A Pécsi Tudományegyetem minőségbiztosítási szabályzata Pécs 2011. 2011. november 10. 1 A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 21. (2)
RészletesebbenAz ISO-szabványok 3.1 Az ISO minőségügyi szabványai 3.2 Az ISO 9000 szabványsorozat elemei
3. Az ISO-szabványok 3.1 Az ISO minőségügyi szabványai A minőségügyi szabványokat az ISO egyik bizottsága, az ISO/TC 176 alkotta, ez a bizottság végzi, a továbbfejlesztés munkáját is. A szabványsorozat
RészletesebbenMSZ EN ISO 50001:2012 (Energiairányítási rendszer) Energiahatékonysági törvény
BERTING Vezetési Tanácsadó Iroda Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Minőség Klub MSZ EN ISO 50001:2012 (Energiairányítási rendszer) Energiahatékonysági törvény Előadó: Csonka László, Ügyvezető
RészletesebbenA szabványos minőségi rendszer elemei. Termelési folyamatok
10. A szabványos minőségi rendszer elemei. Termelési folyamatok 10.1 Beszerzés (ISO 9001, 4.6.) A termelési folyamatok közül a szabvány elsőként a beszerzést szabályozza. Az előírások a beszállító értékelésével,
RészletesebbenÉletciklus szemlélet az ISO14001:2015 szabványban. Herner Katalin igazgatóhelyettes KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért
Életciklus szemlélet az ISO14001:2015 szabványban Herner Katalin igazgatóhelyettes KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért Tagvállalataink Új régi ISO 14001 Környezetközpontú irányítási rendszer
RészletesebbenMINŐSÉG ÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS MINŐSÉGÜGY A JÁRMŰTECHNIKÁBAN MINŐSÉGÜGY A KÖZLEKEDÉSBEN
MINŐSÉG ÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS MINŐSÉGÜGY A JÁRMŰTECHNIKÁBAN MINŐSÉGÜGY A KÖZLEKEDÉSBEN BMEKOGJA154 BMEKOGJA113 Ászity Sándor BME KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR 32708-2/2017/INTFIN SZÁMÚ EMMI ÁLTAL
RészletesebbenA DOKUMENTÁCIÓS RENDSZER
ISO 9000 FÓRUM A DOKUMENTÁCIÓS RENDSZER A DOKUMENTÁLT INFORMÁCIÓK KIALAKÍTÁSÁNAK BUKTATÓI, FORTÉLYAI AZ AUDITOR SZEMÉVEL. AVAGY MIT KERES AZ AUDITOR AZ ÚJ TANÚSÍTÁS SORÁN? DOKUMENTÁCIÓS RENDSZER LOGIKUS
RészletesebbenÁTÁLLÁS AZ OHSAS ÉS AZ ISO KÖZÖTTI HIÁNYELEMZÉS ÚTMUTATÓ.
ÁTÁLLÁS AZ OHSAS 18001 ÉS AZ ISO 45001 KÖZÖTTI HIÁNYELEMZÉS ÚTMUTATÓ www.nqa.com/iso45001 ISO 45001:2018 SZABVÁNY Ez a dokumentum egy áttekintést nyújt az OHSAS 18001:2007 és ISO 45001 szabványok közötti
Részletesebben1 ÓBUDAI EGYETEM TÜV RHEINLAND REFERENS KÉPZÉSEK
1 ÓBUDAI EGYETEM TÜV RHEINLAND REFERENS KÉPZÉSEK Minőségirányítási referens: A képzés ajánlott mindazon hallgatóknak, akik szeretnének megismerkedni a minőségirányítási ek kiépítésének alapjaival, i ismereteket
RészletesebbenKE Környezetvédelmi megfigyelések és mérések
D E B R E C E N I E G Y E T E M Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar KE 31-02 2. kiadás Hatályba léptetve: 2010. május 05. Készítette:
RészletesebbenEnergetikai auditálás és az ISO összehasonlítása. Előnyök és hátrányok
és az ISO 50001 összehasonlítása Előnyök és hátrányok Jogszabály az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V.26.) Korm.
RészletesebbenA HADFELSZERELÉSEK GYÁRTÁS UTÁNI VÉGELLENŐRZÉSÉNEK NATO MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELŐÍRÁSAI
(1.kiadás) A HADFELSZERELÉSEK GYÁRTÁS UTÁNI VÉGELLENŐRZÉSÉNEK NATO MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELŐÍRÁSAI (2003. június) NATO/PFP NYILT ÉSZAKATLANTI SZERZŐDÉS SZERVEZETE, NATO SZABVÁNYOSÍTÁSI HIVATAL (NSA) NATO
RészletesebbenA környezetközpontú irányítás rendszerek működtetésének tapasztalatai. Papp Zsolt Csaba
A környezetközpontú irányítás rendszerek működtetésének tapasztalatai Papp Zsolt Csaba ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 4 May 2012 vállalti zöldek avagy vállalati zöldségek ÉMI-TÜV SÜD Kft. 2 4 May 2012 egyedi vagy
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Dokumentált információk kezelése, felügyelete Minőségügyi Eljárásleírás Dokumentum adatai Azonosító kód/fájlnév Verziószám Mellékletek száma ME01_GYTK 1.0
RészletesebbenA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI SZERVEZET MŰKÖDÉSI RENDJE
3. számú melléklet 1,2 AZ EGYETEM MINŐSÉGÜGYI SZERVEZETE A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI SZERVEZET MŰKÖDÉSI RENDJE A Kaposvári Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának I. kötet, 12. (4) bekezdése alapján a Szenátus
RészletesebbenAZ EMAS BEVEZETÉSE ÉS TAPASZTALATOK MAGYARORSZÁGON
AZ EMAS BEVEZETÉSE ÉS TAPASZTALATOK MAGYARORSZÁGON Nyári Eszter Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 2007. október 10-11. 11. AZ EMAS EU önkéntes rendszere alapja: 761/2001
RészletesebbenTÉNYLEG CSAK TEHER A MEGRENDELŐI ÉS A VEVŐI AUDIT? GYAKORI KÖVETELMÉNYEK
TÉNYLEG CSAK TEHER A MEGRENDELŐI ÉS A VEVŐI AUDIT? GYAKORI KÖVETELMÉNYEK Gergely Edit 2014. szeptember 23. MEGRENDELŐI ÉS VEVŐI AUDITOK ÉS CÉGCSOPORTON BELÜLI KI, MIÉRT, KIT, HOGYAN? Ki? Multinacionális
RészletesebbenAmit a minőségről tudni kell Certified Process Quality Manager course 1 Az előadás tematikája: ISO 9001 minőségirányítási rendszer közérthetően Minőségirányítási rendszertanúsítások egy tapasztalt auditor
RészletesebbenDebreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar. KE/32-01 Szabványok és környezetvédelmi jogszabályok felügyelete
Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar KE/32-01 (Jogi és egyéb követelmények. A megfelelőség kiértékelése) 1. kiadás Hatályba léptetve: 2015. március 12. Készítette:
RészletesebbenKépzés leírása. Képzés megnevezése: Autóipari belső auditor (MSZ ISO/TS 16949) Mi a képzés célja és mik az előnyei?
Képzés megnevezése: Autóipari belső auditor (MSZ ISO/TS 16949) Jelentkezés Mi a képzés célja és mik az előnyei? A résztvevő a képzés után - megfelelő képzettséget szerez az MSZ ISO/TS 16949 szabvány belső,
RészletesebbenNemzeti Akkreditálási Rendszer
Nemzeti Akkreditálási Rendszer Más tagországok által akkreditált, vagy engedélyezett EMAS NAR-24 2. kiadás Jóváhagyta: Bodroghelyi Csaba főigazgató-helyettes Készítésért felelős: Tartalmi összhang vizsgálat:
RészletesebbenAz új szabványra történő áttérés feladatai. tanúsítói oldalról. Bujtás Gyula. Budaörs, 2015.
Az új szabványra történő áttérés feladatai Bujtás Gyula tanúsítói oldalról Budaörs, 2015. BEMUTATKOZÁS EMT Zrt./ NQA Hungary Alapítva: 2002 november 28. 2008.09.19.-től - Zrt. Cím: 2040 Budaörs, Muskátli
RészletesebbenAZ ISO SZABVÁNY ÉLETCIKLUS KÖVETELMÉNYEI ÉS A TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK ÖSSZEFÜGGÉSEI. Bárczi István divízió vezető, SGS Hungária Kft.
AZ ISO 14001 SZABVÁNY ÉLETCIKLUS KÖVETELMÉNYEI ÉS A TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK ÖSSZEFÜGGÉSEI Bárczi István divízió vezető, SGS Hungária Kft. AZ ÚJ SZABVÁNY SZERINTI KIR ELVÁRT EREDMÉNYEI körülmények A szervezet
RészletesebbenÁTÁLLÁS AZ ÚJ ISO 9001: 2015 SZABVÁNYRA GYAKORLATI PÉLDA. Hogyan, milyen lépésekben állt át az új szabványra az Industrieplan Kft?
ÁTÁLLÁS AZ ÚJ ISO 9001: 2015 SZABVÁNYRA GYAKORLATI PÉLDA Hogyan, milyen lépésekben állt át az új szabványra az Industrieplan Kft? Industrieplan Kft. Műszaki tervező, forgalmazó és kivitelező cég 1997 óta
RészletesebbenÚj dokumentálandó folyamatok, azok minimális tartalmi elvárásai
Új dokumentálandó folyamatok, azok minimális tartalmi elvárásai Dokumentált folyamattal való rendelkezés ISO/TS 16949:2009 IATF 16949:2015 Dokumentumok kezelése, Feljegyzések kezelése, Nem megfelelő termék
RészletesebbenEU Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer (EMAS III.) 3. EMAS KEREKASZTAL (2009. május 29.) EMAS EMAS I. rendelet (1993.) Új szabályozási megközelítés: önkéntes eszköz Alternativa a szokásos
RészletesebbenKépzés leírása. Képzés megnevezése: IRIS szabványismertető Jelentkezés
Képzés megnevezése: IRIS szabványismertető Jelentkezés Mi a képzés célja és mik az előnyei? A képzés célja az IRIS szabvány vasúti járműipari kiegészítő követelményeinek megismertetése a résztvevőkkel.
RészletesebbenA NEMZETI AKKREDITÁLÓ TESTÜLET. Ispány Judit Nemzeti Akkreditáló Testület
A NEMZETI AKKREDITÁLÓ TESTÜLET SZEREPE ÉS FELADATAI AZ EMAS-BAN Ispány Judit Nemzeti Akkreditáló Testület 2009. Május 29. ELŐADÁS TÉMAKÖREI NAT rövid bemutatása NAT EMAS szerepének jogszabályi háttere
RészletesebbenÜzemi gyártásellenőrzés a kavics- és kőbányákban Kő- és kavicsbányász nap Budapest 2008
gyártásellenőrzés a kavics- és kőbányákban Kő- és kavicsbányász nap Budapest 2008 A bányászat során előállított építési termékekre vonatkozó előírások 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az
RészletesebbenHírek szabványok és modellek áprilisi kiadás
Hírek szabványok és modellek 2017. áprilisi kiadás Az újítások és fejlesztések áttekintése SL melléklet (magas szintű felépítés) ISO 9001 (ISO 9004/ISO 10000ff) ISO 14001 ISO 45001 ISO 50001 ISO 31000
Részletesebben4. Az ISO Energiairányítási rendszer
4. Az ISO 50001 - Energiairányítási rendszer 4.1 Általános ismertetés Az ISO 50001 Energiairányítási rendszer (a továbbiakban: energiairányítási rendszer, rövidítve: EIR) logikája megegyezik a többi minőségbiztosítással
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Klinikai Központ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV
Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV MÓDOSÍTÁSOK JEGYZÉKE Módosította/felülvizsgálta (név, dátum) Változat száma Módosított oldalszám Jóváhagyta (név, dátum) Kibocsátás/érvénybe
Részletesebben