ÖTÖDIK RÉSZ: KÖRNYEZETMENEDZSMENT

Átírás

1 KÖRNYEZETVÉDELEM (Tantárgy kód: FCNBKOV) ÖTÖDIK RÉSZ: KÖRNYEZETMENEDZSMENT Vállalatok környezetvédelmi feladatai ISO szabványcsalád Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) KIR elınyei és hasznossága KIR alapelvei és elemei KIR dokumentumai

2 KÖRÜLMÉNYEK: TÉNY: globális humán és ökológiai válság CÉL: fenntartható fejlıdés FELADAT: a társadalom minden elemének (fogyasztók, termelık) környezettudatos magatartása a fenntartható fejlıdés megteremtésében TEHÁT: a vállalatoknak elhagyhatatlan KÖRNYEZETVÉDELMI FELADATAI vannak!

3 Vállalatok környezetvédelmi feladatai Vállalatok környezetvédelmi feladatai: 1.) A vállalati politikában meg kell jelennie annak az állandó követelménynek, mely a gyártástechnológiákat és a termékeket környezetbarát irányban fejleszti. (Ez az feladat szigorúan véve tervezıi munkát jelent. A környezetvédelmi megfelelıséget legelıször is bele kell tervezni a gyártásba és a termékekbe.)

4 Vállalatok környezetvédelmi feladatai Vállalatok környezetvédelmi feladatai: 1/a) Környezeti hatástanulmányt kell készíteni a gyártás és a termékek ill. azok fejlesztésének környezetre gyakorolt hatásáról. Hosszú távú stratégiában kell kidolgozni a káros hatások megszőntetésének módozatait. 1/b) Meg kell ismerni az adott régió környezetvédelmi helyzetét, más vállalatok és a helyi önkormányzat fejlesztési elképzeléseit, és ezeket összhangba kell hozni a saját törekvésekkel.

5 Vállalatok környezetvédelmi feladatai Vállalatok környezetvédelmi feladatai: 1/c) Ismerni kell a környezetvédelmi ipar technológiáinak és berendezéseinek fejlıdési irányait, és azok piacát. 1/d) Fel kel mérni a váratlan (üzemzavar, baleset, elemi csapás, stb.) helyzetekbıl adódó kockázatot, és intézkedési tervet kell készíteni a kockázat csökkentésére és az ilyen eseményekbıl bekövetkezı környezeti károk elhárításának módjára.

6 Vállalatok környezetvédelmi feladatai Vállalatok környezetvédelmi feladatai: 2.) A vállalat operatív intézkedései között meg kell jelennie a gyártás folyamatos önellenırzésének, hogy a káros kibocsátások és hulladékok ne lépjék túl a technológiai utasításokban elıírt értékeket. (Ez már operatív tevékenység, és a termelıi folyamatok és az azokat befolyásoló körülményeknek a teljes kézbentartását jelenti)

7 Vállalatok környezetvédelmi feladatai Vállalatok környezetvédelmi feladatai: 2/b) A környezetvédelmi szabályozás érdekében rendszeresen ellenırizni kell a káros anyagok kilépését az irányított rendszerbıl. Ez felöleli mind a levegı, mind a víz szennyezı anyagait, de a hulladék keletkezését és az anyag-energia gazdálkodást is. 2/c) Rendszeresen ellenırizni kell a kibocsátásokat döntıen befolyásoló technológiai, ill. környezettechnikai berendezések állapotát, és gondoskodni kell a folyamatos karbantartásról. 2/d) Rendszeresen ellenırizni kell a váratlan helyzetek kezelésére szolgáló dolgozók felkészültségét, és az elhárítás eszközeinek és anyagainak állapotát.

8 Vállalatok környezetvédelmi feladatai Vállalatok környezetvédelmi feladatai: 3.) A vállalati környezetvédelmi arculat (image) kialakítása (Ez elsısorban a közvetlen környezet lakosságával és az üzletfelekkel, a vásárlókkal kialakított kapcsolatban jelent feladatokat)

9 Vállalatok környezetvédelmi feladatai Vállalatok környezetvédelmi feladatai: 3/a) A vállalat kiadványokban (reklám anyagok, termékismertetık, szakcikkek, stb.) és egyéb módon folyamatosan tájékoztassa az érintetteket általánosságban a környezetvédelmi politikájáról, de konkrétan az általa okozott környezetszennyezés nagyságáról, és azok csökkentésére hozott intézkedéseirıl is.

10 Vállalatok környezetvédelmi feladatai Vállalatok környezetvédelmi feladatai: 3/b) A vállalat dokumentálhatóan vegyen részt a helyi önkormányzat és az adott régió környezeti problémáinak megoldásában, netán még olyan esetekben is, amelyek nincsenek közvetlen kapcsolatban a tevékenységével. (Pl.: szelektív hulladékgyőjtés, vagy lomtalanítás.)

11 Vállalatok környezetvédelmi feladatai Vállalatok környezetvédelmi feladatai: 3/c) Folytasson konzultációkat a környezetvédı mozgalmak képviselıivel a vállalat fejlesztési elképzeléseirıl. Javaslataikat értékelje és használja fel fejlesztési elképzeléseiben. Vitás esetekben támogasson kutatásokat a vitatott hatások tisztázása érdekében.

12 Vállalatok környezetvédelmi feladatai Vállalatok környezetvédelmi feladatai: 4.) Külsı kényszerbıl adódó feladat, mely a vállalat számára jogszabályokban elıírt kötelezettségek teljesítését jelenti. (Ez az a klasszikus környezetvédelmi feladat, melyet minden jogkövetı magatartást tanúsító vállalat az állam késztetı hatására végez el.)

13 Vállalatok környezetvédelmi feladatai Vállalatok környezetvédelmi feladatai: 4/a) a különbözı államigazgatási szintő elıírások (törvények, rendeletek, utasítások, határozatok) betartása ill. betartatásáról való gondoskodás, 4/b) az adatszolgáltatás, 4/c) a hatósági ellenırzések és mérések lehetıvé tétele.

14 Vállalatok környezetvédelmi feladatai MEGHATÁROZÁS: a környezetmenedzsment a vállalat általános menedzsment rendszerének az az alrendszere, amely tartalmazza azokat a tervezési és ellenırzési tevékenységeket, hatás-és felelısségi köröket, gyakorlati alkalmazásokat, eljárásokat, folyamatokat és erıforrásokat, amelyek a KÖRNYEZETI POLITIKA kidolgozására, bevezetésére, megvalósítására, fenntartására és felülvizsgálatára irányulnak.

15 ISO szabványcsalád Azok a vállalatok, melyek környezetvédelmi feladataikat maradéktalanul igyekeznek teljesíteni, akkor járnak el helyesen,ha szándékukat a vállalati politikában megjelenítik és ezt önként az MSZ EN ISO szabvány keretei között teszik.

16 ISO szabványcsalád Az ISO szabványcsalád rövid története A globális ökológiai és humán krízis közvetve, vagy közvetlenül, de kihat a gazdasági tevékenységre. Mivel a globális problémák világot átfogó globális megoldást igényelnek, ezért a vállalati irányítás környezetvédelmi célokat megvalósító szabályozása is nemzetközi, egységesített, azaz szabványos eljárást kívánt: ez az ISO szabványcsalád.

17 ISO szabványcsalád Az ISO szabványcsalád rövid története A szabványcsalád kidolgozását a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO=International Organisation for Standardisation) TC 207 mőszaki bizottsága a hasonló célú brit nemzeti szabvány BS 7750 (British Standard 7750) és az Európai Közösségek Tanács 1836/93 direktívája szerinti Környezetirányítási és auditálási rendszer (EMAS=Environmental Management and Audit Scheme) felhasználásával 1993-ban indította el.

18 ISO szabványcsalád Az ISO szabványcsalád rövid története Ez a szabvány 1996-ban (hazánkban 1997-ben) lépett életbe, Környezetközpontú Irányítási Rendszer (KIR) néven. Azóta igen sok vállalt vezette be és nyerte el a tanúsítványt. A gyors bevezetéshez nagyban segítette, hogy elvi felépítése és alkalmazása hasonló az akkor már széleskörően ismert és alkalmazott ISO 9000 minıségirányítási rendszer szabványával.

19 ISO szabványcsalád Környezetvédelemi feladatok integrálása a vállalati menedzsment rendszerekbe

20 ISO szabványcsalád Az ISO szabványsorozat lényege nem ír elı semmiféle újabb környezetvédelmi követelményt, hanem csupán azt igazolja, hogy: a vállalat megfelelı környezeti menedzsment rendszert hoz létre és mőködtet, környezetvédelmi teljesítményeit folyamatosan ellenırzi, értékeli, javítja és dokumentálja, mindezt önkéntesen, saját elhatározásra, a környezet javításáért vállalt felelıssége alapján teszi és a kiépített környezetirányítási rendszerét külsı szervezet által tanúsíttatni kívánja.

21 ISO szabványcsalád KIR bevezetésének elınyei és hasznossága Egy vállalatnak alapvetıen azért célszerő hatékony KIR létrehozása és mőködtetése, mert ezzel hozzájárul a környezet védelméhez, az emberek egészségének megóvásához a tevékenységébıl, termékeibıl és/vagy szolgáltatásaiból származó potenciális hatásokkal szemben, és így segíti a fenntartható fejlıdés megvalósítását. (Persze a vállalatokat nem csupán ez a jó szándék vezéreli akkor, amikor KIR bevezetése mellett döntenek, hanem fontos vállalati érdekek és gazdasági elınyök alapján határoznak így. Melyek ezek?)

22 KIR bevezetésének elınyei és hasznossága BIZALOM A jól mőködı KIR valódi vállalati érdeket valósít meg mert, bizalmat ébreszt az érdekelt felekben, mivel: a vezetıség elkötelezte magát, hogy a környezeti politikájában kitőzött feladatokat, célokat és elıirányzatokat teljesíti, a hangsúlyt a megelızésre helyezte és nem az utólagos megoldásokra, bizonyítottá válik az alapos és ésszerő gondosság, mely a jogszabályi elıírások teljesítésére törekszik, a rendszer úgy mőködik, hogy tartalmazza az állandó javítás folyamatát.

23 BIZALOM KÖRNYEZETMENEDZSMENT KIR bevezetésének elınyei és hasznossága a folyamatosan javuló és tanúsított környezeti teljesítmény hatására növekvı bizalom segítségével a vállalatról kialakuló kép (image) irányíthatóvá válik, ezért: a médiumok és a lakósság kedvezı megítélése könnyebben megszerezhetı, a fejlesztési elképzelések így ritkábban ütköznek a hatóságok, vagy a lakósság ellenállásába, megkönnyíti engedélyek és jogosítványok megszerzését, javítja az ipar és a kormányzat kapcsolatát.

24 HASZON KÖRNYEZETMENEDZSMENT KIR bevezetésének elınyei és hasznossága Fontos kihangsúlyozni, hogy a KIR bevezetésébıl gazdasági elınyök is származnak. Ezeket célszerő megfogalmazni és számszerősíteni, hogy az érdekelt feleknek, de különösen a tulajdonosoknak, olyan konkrét anyagi értéket lehessen felmutatni, mely a jó környezeti menedzsment eredményeként jön létre. Az így kimunkált konkrét pénzügyi eredmények és a környezetvédelmi célok egybevetése alapján aztán érvényesíteni lehet a legnagyobb haszonra való törekvés elvét is.

25 KIR bevezetésének elınyei és hasznossága HASZON KIR által kínált potenciális haszonnal a profit növekedhet, mert: csökkennek a bírságok, szervezettebbé válik a munka, megszüntethetı a mőködés idıleges, vagy tartós felfüggesztése, javulnak a piaci esélyek, ha a termék kevésbé környezetterhelı, csökkennek az anyag és energia költségek a takarékosság alapján, javul a költséggazdálkodás, javulnak a hitelképesség mutatói is, csökken a felelısség viselési esetek száma, kedvezıbb feltételekkel köthetı biztosítás, minden területen megjelenik az ésszerő gondosság, bizalmat ébreszt és ezzel javítja a tıkéhez jutás lehetıségeit, a hosszú távú tervezés nagyobb biztonságot ad,

26 KIR bevezetésének elınyei és hasznossága KIR bevezetésének elınyei és hasznossága alapján állítható, hogy a környezetvédelmi érdekek megjelenítése a stratégiai és napi vállalati feladatok között egyértelmően a versenyképesség fokozását szolgálják. (De csak közel azonos jogi környezet szabályozásnál!)

27 Az alacsony jogi, gazdasági, stb. környezet szabályozás jelenthet átmeneti helyzeti versenyelınyt, de a környezet kárára! KÖRNYEZETMENEDZSMENT ISO szabványcsalád

28 ISO szabványcsalád A szabvány jele ISO ISO ISO ISO ISO ISO ISO ISO ISO ISO ISO ISO ISO ISO ISO ISO ISO A szabvány címe KIR - Részletes leírás és használati útmutató KIR - Általános útmutató az alapelvekrıl, rendszerekrıl és a megvalósítást támogató módszerekrıl Útmutató a környezeti auditáláshoz - általános alapelvek Útmutató a környezeti auditáláshoz - az auditálási eljárás - a KIR auditálása Útmutató a környezeti auditáláshoz - a környezeti auditorok minısítési feltételei Környezeti védjegyek - általános elvek Környezeti védjegyek - környezeti igények - kifejezések és meghatározások Környezeti védjegyek - jelzések Környezeti védjegyek - vizsgálatok és igazolások - felhasználási módszerek Környezeti védjegyek- gyakorlati programok - több kritériumot alkalmazó programok elvei és gyakorlati kérdései Környezetvédelmi menedzsment - környezeti teljesítmény értékelés Életciklus elemzés - általános elvek és gyakorlat Életciklus elemzés -életciklus elemek vizsgálata Életciklus elemzés -életciklus hatáselemzés Életciklus elemzés -életciklus fejlesztés elemzés KIR - kifejezések és meghatározások Irányelvek a környezeti szemléletnek a termékszabványokban történı megjelenítéséhez

29 ISO szabványcsalád ISO szabvány modellje és a PDCA ciklus PDCA ciklus bármilyen mőveletre, tevékenységre, folyamatra, rendszerre, mőködtetésre, koncepcióra, elgondolásra vonatkoztatható, zárt hatásláncú, folytonosan ismétlıdı körfolyamat-elv. P - Plan - Tervezés D - Do - Megvalósítás C - Check - Ellenırzés A - Act - Intézkedés A PDCA ciklus jelentése: P - Tervezd meg! D - Valósítsd meg! C - Ellenırizd az eredményeket! A - Intézkedj az eredmények alapján!

30 ISO szabványcsalád ISO szabvány modellje és a PDCA ciklus

31 ISO szabványcsalád Szabvány elemeinek illeszkedése a PDCA ciklusba

32 ISO szabványcsalád Szabvány elemeinek illeszkedése a PDCA ciklusba

33 ISO szabványcsalád Szabvány elemeinek illeszkedése a PDCA ciklusba

34 ISO szabványcsalád Szabvány elemeinek illeszkedése a PDCA ciklusba

35 ISO szabványcsalád KIR alapelvei és elemei Az ISO szabvány a KIR kiépítése során öt lényeges alapelemet tart szükségesnek létrehozni, melyek a következık: Környezeti politika Tervezés Bevezetés és mőködtetés Ellenırzés és helyesbítı tevékenység Vezetıségi átvizsgálás

36 KIR alapelvei és elemei Ezeket az alapelemeket a szabvány olymódon illeszti egymáshoz, hogy a rendszer eleve önmagában hordozza a környezeti teljesítmények folytonos javításának a lehetıségét. KÖRNYEZETMENEDZSMENT ISO szabványcsalád

37 KÖRNYEZETI POLITIKA: KIR alapelvei és elemei A szabvány olyan környezeti politika kidolgozását kívánja a szervezetektıl, amely "tartalmazzon elkötelezettséget arra, hogy teljesítik a rájuk vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokat és határozatokat, valamint a szervezet által vállalt egyéb követelményeket.

38 KIR alapelvei és elemei A környezeti politika tehát: feleljen meg a szervezet tevékenysége, termékei és szolgáltatásai jellegének, fajtáinak és környezeti hatásainak, tartalmazzon elkötelezettséget a folyamatos javításra és a környezetszennyezés megelızésére, adjon keretet a környezeti célok és elıirányzatok megfogalmazására és felülvizsgálatára, legyen dokumentálva, bevezetve, fenntartva, és legyen ismertetve minden alkalmazottal, legyen hozzáférhetı a nyilvánosság számára.

39 KIR alapelvei és elemei Környezeti politika és a célok összefüggése

40 KIR alapelvei és elemei Környezeti politika (MSZ EN ISO 14001: 4.2 pont) A környezeti politika kialakítása során igen gondosan kell eljárni. Ezért a szabvány szükségesnek találja a kezdeti környezeti állapot felmérését. Ez adja ugyanis azt a kiindulási helyzetet, melyhez igazítottan a szükségesnek és megvalósíthatónak talált változásokat a politikában meg lehet fogalmazni. Mivel a szabvány csak a környezeti politika általános körét jelöli ki, a vállalat saját maga határozza meg, hogy a feltárt környezeti tényezık között milyen prioritási sorrendet állapít meg és ennek alapján milyen elemeket milyen fontossággal emel be a környezeti politikába. Fontos követelmény, hogy a környezeti politika legyen dokumentálva, az alkalmazottakkal ismertetve és legyen a nyilvánosság számára is hozzáférhetı.

41 KIR alapelvei és elemei Környezeti politika (MSZ EN ISO 14001: 4.2 pont) A szabvány ezen alapelvének alkalmazása során a vállalat meghatározza környezeti politikáját és kinyilatkoztatja elkötelezettségét KIR létrehozására és mőködtetésére. A sikeres megvalósítás döntı tényezıje a felsı vezetés szilárd elkötelezettsége és irányító szerepe. A politika szolgáltatja azt az alapot, melyre a vállalat saját konkrét céljait és elıirányzatait ráépíti. Megfogalmazása legyen világos, hogy a belsı és külsı érintet felek azt egyértelmően megérthessék. Alkalmazási területét is pontosan meg kell határozni. Idıszakonként felül kell vizsgálni, hogy a változó feltételeknek és a bıvülı ismereteknek megfelelhessen.

42 TERVEZÉS: Környezeti tényezık KÖRNYEZETMENEDZSMENT KIR alapelvei és elemei Jogi és egyéb követelmények Célok és elıirányzatok Környezetközpontú irányítási program(ok)

43 KIR alapelvei és elemei Környezeti tényezı: Valamely szervezet tevékenységének, termékeinek, vagy szolgáltatásainak olyan eleme, amely kölcsönhatásba kerülhet a környezettel Környezeti hatás: A környezetben végbe menı mindennemő változás akár káros, akár hasznos amely egészben, vagy részben a szervezet tevékenységeibıl, termékeibıl, vagy szolgáltatásaiból származik

44 KIR alapelvei és elemei Környezeti tényezık felmérése: input output elemzés

45 KIR alapelvei és elemei Környezeti tényezık felmérése: input output elemzés

46 KIR alapelvei és elemei Környezeti -tényezık, -hatások, -politika, -célok, -programok rendszerbe épülése

47 KIR alapelvei és elemei Tervezés ( MSZ EN ISO 14001; 4.3 pont) A szabvány ezen alapelvének érvényesítése során a vállalat ebben a lépésben tervet készít a környezeti politikájának megvalósítására. A tervezés maga egy olyan eljárási folyamat, melyet a vállalati KIR tartalmaz és az alábbiakra terjed ki: Környezeti tényezık megkeresése és környezeti hatások kiértékelése Jogi és egyéb követelmények összegyőjtése Környezeti célok és elıirányzatok megfogalmazása Környezetközpontú irányítási program(ok) beállítása

48 BEVEZETÉS ÉS MŐKÖDÉS Szervezeti felépítés és felelısség KIR alapelvei és elemei Képzés, tudatosság és kompetencia Kommunikáció A környezetközpontú irányítási rendszer dokumentációja A dokumentumok kezelése A mőködés szabályozása Felkészültség és reagálás vészhelyzetekben

49 Szervezeti felépítés és felelısség KIR alapelvei és elemei A szabvány elvárása, hogy a felsı vezetés jelöljön ki olyan vezetıségi megbízottat, akinek minden más felelısségi körétıl függetlenül legyen meghatározott szerepe, felelıssége és hatásköre arra, hogy: biztosítva legyen a KIR követelményeinek meghatározása, bevezetése és fenntartása e szabványnak megfelelıen; készüljenek jelentések a KIR eredményeirıl a felsı vezetıség számára átvizsgálás céljából, és hogy ez alapul szolgáljon a KIR tökéletesítéséhez.

50 Kommunikáció: KÖRNYEZETMENEDZSMENT KIR alapelvei és elemei A környezetvédelemmel kapcsolatos kommunikáció magában foglalja a vállalat környezeti tevékenységeire vonatkozó belsı és külsı információáramlás rendszerbe foglalását. A szabvány követelménye e téren, hogy a vállalat dokumentált eljárás(ok)ban szabályozza kommunikációs tevékenységét a környezeti tényezıkkel és a környezeti menedzsment rendszerrel kapcsolatban: belsı kommunikáció céljából a szervezet különbözı szintjei és funkcionális részlegei között azért, hogy a külsı érdekelt felektıl érkezı lényeges információt átvegye, dokumentálja és reagáljon rá.

51 Dokumentáció: KÖRNYEZETMENEDZSMENT KIR alapelvei és elemei A szabvány dokumentációs kötelezettségként azt írja elı, hogy a szervezet alakítson ki és ırizzen meg papíron vagy elektronikus formában információt: az irányítási rendszer magvát képezı elemeknek és ezek kölcsönhatásainak leírása érdekében; a kapcsolódó dokumentáció érdekében. A dokumentációnak tehát elég részletesnek kell lennie ahhoz, hogy leírja a rendszer alapelemeit és azok kölcsönhatásait.

52 Bevezetés és mőködés KÖRNYEZETMENEDZSMENT KIR alapelvei és elemei A szabványsorozat képesség biztosítása alatt a következı összetevıket említi meg: Erıforrások (emberi, fizikai és pénzügyi erıforrások) A KIR összehangolása és beépítése Felelısség és feladatkör Környezeti tudatosság és ösztönzés Ismeretek, szaktudás és képzés

53 Bevezetés és mőködés KÖRNYEZETMENEDZSMENT KIR alapelvei és elemei A szabványsorozat szerint a bevezetést támogató mechanizmus alatt a megvalósítást segítı tevékenység értendı, melynek az alábbi elemeit sorolja fel: Kommunikáció és jelentések A KIR dokumentációja A mőködés szabályozása Felkészülés és reagálás vészhelyzetre

54 KIR alapelvei és elemei Bevezetés és mőködés (MSZ EN ISO 14001; 4.4 pont). A bevezetés és mőködés elvének érvényesítése során ebben a lépésben a vállalt létrehozza és/vagy továbbfejleszti azokat a képességeket és támogató mechanizmusokat, melyek a környezeti politika teljesítéséhez, a célok és elıirányzatok eléréséhez szükségesek. A vállalt ugyanis csak akkor képes környezeti céljait megvalósítani, ha stratégiáját, rendszereit, forrásait és szervezeti felépítését ezekhez igazítja és ezekkel hozza összhangba.

55 KIR alapelvei és elemei ELLENİRZÉS ÉS HELYESBÍTİ TEVÉKENYSÉG Figyelemmel kísérés és mérés Nem megfelelıség, valamint helyesbítı és megelızı tevékenység Feljegyzések KIR auditálás

56 KIR alapelvei és elemei Figyelemmel kísérés és mérés: A szabvány elvárása, hogy a vállalat dokumentált eljárásban értékelje környezeti teljesítését. A vállalatnak értékelnie kell a célok teljesülését. Az értékeléshez a vállalat dolgozzon ki olyan jelzırendszert (mutatószámokat), amelynek segítségével a célok és elıirányzatok objektív módon értékelhetık. A teljesítés nyomon követéséhez kidolgozott jelzık, mutatók jellemezzék az egyes tevékenységeket, feleljenek meg a környezeti politikának, céloknak és elıirányzatoknak.

57 KIR alapelvei és elemei Nem megfelelıség, valamint helyesbítı és megelızı tevékenység: A szabvány elvárása, hogy a szervezet hozzon létre és tartson fenn eljárásokat a felelısség és az illetékesség körének meghatározására: a nem megfelıségek kezeléséért és vizsgálatáért, továbbá az okozott hatás csökkentésére,valamint helyesbítı és megelızı tevékenység kezdeményezésére és végrehajtására történı intézkedésért. Ezek az intézkedések legyenek arányban a probléma nagyságával és összemérhetı a szóban forgó környezeti hatással.

58 KIR alapelvei és elemei A környezetközpontú irányítási rendszer auditálása A szabvány elvárása, hogy a szervezet hozzon létre és tartson fenn programo(ka)t és eljárásokat a KIR idıszakos auditjára, amelyet azért kell elvégezni, hogy: megállapítsa, vajon a KIR megfelel-e a tervezett intézkedéseinek, beleértve a nemzetközi szabvány követelményeit; megfelelıen lett-e bevezetve és fenntartva; és információval szolgáljon a vezetés részére az audit eredményeirıl.

59 KIR alapelvei és elemei Ellenırzı és helyesbítı tevékenység (MSZ EN ISO 14001; 4.5 pont) A szabvány ezen elvének érvényesítése során a vállalat most már a bevezetett KIR mőködése közben folyamatosan méri és értékeli környezeti teljesítéseit. Ez olyan kulcstevékenység, mely arra hivatott, hogy biztosítsa a vállalt a KIR programoknak megfelelıen mőködik. Az alábbiakra terjed ki: Mérés és figyelemmel kísérés (folyamatos teljesítés) Helyesbítı és megelızı tevékenység A KIR feljegyzéseinek és információinak kezelése A környezetközpontú irányítási rendszer auditálása

60 KIR alapelvei és elemei VEZETİSÉGI ÁTVIZSGÁLÁS: A mőködıképesség megállapítására, a felsı vezetésnek át kell vizsgálni a KIR-t

61 Vezetıségi átvizsgálás: KIR alapelvei és elemei Az átvizsgálásnak ki kell terjednie: a környezeti célok és követelmények felülvizsgálatára, a környezeti teljesítmény felülvizsgálatára, a rendszer hatékonyságának az értékelésére, a környezeti politika áttekintésére, az esetlegesen szükséges változtatások megfogalmazására.

62 KIR alapelvei és elemei Vezetıségi átvizsgálás (MSZ EN ISO 14001; 4.6 pont) Ez az alapelv a szabvány azon igényét tartalmazza, hogy a környezetközpontú irányítási rendszerhez tartozzon egy folyamatos a vezetıség által végzett javítási tevékenység abból a célból, hogy a vállalat általános környezeti teljesítményei javuljanak. E téren az alábbiakat tartja szükségesnek a szabvány: Környezetközpontú irányítási rendszer átvizsgálása Folyamatos javítás

63 KIR alapelvei és elemei A környezeti teljesítések folyamatos javítása a KIR PDCA ciklusok hatására

64 KIR dokumentumai A KIR bevezetése és mőködése egy sor alapdokumentum elkészítését követeli meg. Ezek a következık lehetnek: Elızetes felkészülési terv Kezdeti (ill. a ciklus végén közbensı) környezeti állapot felmérés Jogszabályok, szabványok, elıírások győjteménye Környezeti hatások győjteménye, regisztrálása Célkitőzések és elıirányzatok Környezetközpontú irányítási programok KIR eljárási utasítások KIR szervezeti felépítése, felelısségi körök Környezettudatos képzés, oktatás Feljegyzések, dokumentumok kezelése Tanúsítás kérelme

65 KIR dokumentumai Az alapdokumentumokra támaszkodva aztán két fıdokumentum készül: Környezetközpontú irányítási rendszer kézikönyv (továbbiakban: Kézikönyv) A környezetközpontú irányítási rendszer eljárása (továbbiakban: Eljárási utasítások)

66 KIR Kézikönyv KÖRNYEZETMENEDZSMENT KIR dokumentumai A KIR egyik legfontosabb dokumentuma a Kézikönyv, mely egy helyre összefőzve tartalmazza a vállalatnál alkalmazott rendszer valamennyi elemének részletes leírását. Szerkezeti felépítésére vonatkozóan nincs elıírt követelmény, célszerően tartalmaznia kell az ISO szabvány öt alapelemét. Ezen kívül itt írható le a vállalt általános jellemzése, valamint a mőködés sajátossága.

67 KIR Eljárási utasítások KIR dokumentumai A KIR másik legfontosabb dokumentuma az Eljárási utasítások, mely egy helyre összefőzve tartalmazza a rendszer valamennyi eljárási utasításait. A következı dián példaként egy olyan felsorolást találunk, mely területekre a KIR hatékony mőködése érdekében külön megfogalmazott környezetközpontú eljárási utasítások kiadása szükséges:

68 KIR dokumentumai Jogszabályok, szabványok és egyéb elıírások felügyelete Környezeti felmérések készítése és célkitőzések meghatározása Külsı és belsı kommunikáció Levegıtisztaságvédelem Vízminıség védelem Talajvédelem Zajelleni védelem Vegyi anyagok felügyelete Gyártási folyamat (üzem, mőhely, mővelet) környezetközpontú felügyelete Berendezések, gépek karbantartásának környezetközpontú felügyelete Segédüzemek (pl.: kazán, kompresszorház, stb.) környezetközpontú felügyelete Veszélyes anyagok használata Veszélyes hulladékok kezelés Vészhelyzetek kezelése

69 KIR dokumentumai Az egyes területre vonatkozó környezetközpontú Eljárási utasítás az alábbiak megfogalmazására térhet ki: Cél Területi érvényesség Hatáskör és felelısség Hivatkozások Fogalom meghatározások Részletes eljárási utasítás felelısök megjelölésével Dokumentálás

70 KIR dokumentumai A környezetközpontú irányítási rendszer dokumentációi a rendszeren belül egymással, de meglévı minıségbiztosítási rendszer esetén azok dokumentumaival is szoros kapcsolatban vannak. Ez a kapcsolat lehet közvetlen és közvetett és felölelheti még egyéb területek dokumentumait is.

71 KÖRNYEZETVÉDELEM (Tantárgy kód: FCNBKOV) VÉGE AZ V. RÉSZNEK