Dr. Sz. Molnár Anna egyetemi docens ELTE PPK

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Dr. Sz. Molnár Anna egyetemi docens ELTE PPK"

Léna Ráczné
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 A HEFOP Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása elnevezésű, HEFOP K /2.0 EMIR azonosító számú központi program keretében megvalósuló pedagógustovábbképzések és disszeminációs konferenciák alprogram TANÁR-TOVÁBBKÉPZÉSEK 1. SZ. MODUL: A FELNŐTTKORI TANULÁS SAJÁTOSSÁGAI, AZ IDŐSEBB FELNŐTTEK KÉPZÉSE Dr. Sz. Molnár Anna egyetemi docens ELTE PPK

0 EMIR azonosító számú központi program keretében megvalósuló pedagógustovábbképzések és

2 A felnőttk ttképzésben a cél l a felnőttek személyis lyiségének fejlesztése. se. A hangsúly a tanuláson van. A felnőtt tanulása egyrészt azt a folyamatot jelenti, amelyen a felnőtt keresztülmegy, miközben megpróbálja jelentéstartalmait (tudását, t, értékeit, készsk szségeit és életstratégiáját) gazdagítani, másrm srészt szt a tanulás s magában foglalja az így keletkező tudást, értéket és s stratégi giát.

A felnőtt tanulása egyrészt azt a folyamatot jelenti, amelyen a felnőtt keresztülmegy, miközben

3 Alapozó informáci ciók k a felnőttek tanulásáról 1. Minden felnőtt tud tanulni és s valóságban tanul is. Nem szigorúan iskolás s tanulásr sról l van szó. Az ember adaptivita daptivitása antropológiai dimenzió: az ember hiányl nylény. Világra való nyitottsága. Halálig lig tud tanulni az ember.

Nem szigorúan iskolás s tanulásr sról l van szó.

4 2.. A tanulás s természetes, magától l kibontakozó folyamat, a tanulónak nak a környezetk rnyezetével fenntartott kapcsolatából l ered Fő jellemzői: a.) A tanulás s főf mozgatóereje a személyk lyközi, interperszonális energia, nem pedig a külsk lső irány nyítás, jutalom vagy büntetb ntetés. Kedvező pszichoszociális légkörben a legeredményesebb Rogers (empátia, elfogadás, kongruencia, pozitív önkép, bizalom)

) A tanulás s főf mozgatóereje a személyk lyközi, interperszonális energia, nem pedig a külsk lső

5 b.) A tanulás s egész e életen át t tartó fejlődés = vertikális integráci ció. Kumuláci ciós s folyamat zajlik, melyben az a előzetes tapasztalat a folyamatos tanulás s tényezt nyezője. c.) E koncepció szerint a felnőtt tanulása, illetve az egyén n aktuális fejlődése, szerepei, problémái, szüks kségletei között k közvetlen k és szoros kapcsolat van. (Szocializáci ció)

6 Horizontális integráci ció = a leghatékonyabb tanulási tevékenys kenységek, tananyagok és s tanulási folyamatok azok, amelyek összhangban vannak az egyén jelenlegi szerepével és problémáival, azok megoldását t segítik elő. d.) Ezen elképzel pzelés s szerint a tanulási tevékenys kenységeket általában azért szervezik, hogy az egyes emberek a nyers tapasztalatok káoszából értelmes egészet szet nyerjenek, az ismeretlen tényezőket, csökkents kkentsék; életstratégiát, előrel relátást alakítsanak ki, hogy befolyásolj solják k saját életüket.

) Ezen elképzel pzelés s szerint a tanulási tevékenys kenységeket általában azért szervezik, hogy az egyes emberek a nyers

7 3. A tanuló megtanulja hogyan tanuljon A már m r megtanult stratégi giák és s struktúrák k a további tanulás s alapjai: az a új j ismeret a meglévőkh khöz z hozzáad adódik, dik, szüks kség g szerint módosítva azokat, integrálja az újat a régihez. Az új j tanulás s eredményezhet radikális változv ltozást is: a felnőtt a tanulási struktúrákat kat és s stratégi giákat újjászervezi, átszervezi. A felnőtt tanulása részben r újratanulás.

8 A folyamatot külsk lső katalizátorok torok is segítik. (Rogers,, Gordon) A tanuló legyen képes k felfogni, fogalmi struktúrákba kba szervezni saját t tanulását. t. Alapvető folyamatok: önreflexió, önirányítás Nem minden felnőtt éri el a tanulási képességnek ezt a fokát. Akik rendelkeznek a készségekkel, eredményesebben tanulnak. A tanult anulási folyamatban vannak külsk lső erőforr források is.

9 4. A tanulási folyamat ciklikus jellegű A tanulás s folyamatáról l több t elképzel pzelés s is létezik. 4 alapvető lépést mindegyik koncepció elkülönít.

10 Új információ vagy visszajelzés Az ember cselekszik, tevékenykedik, részt vesz egy szituációban vagy megfigyel, emberi és tárgyi erőforrások is jelen vannak. Az ember információt fogad be, (kódolt / nem kódolt, külső és/ vagy belső forrásból) Az elemzési és a szellemi feldolgozás alapján döntés a cselekvésről. Az ember a felvett információt: értelem, jelentés, érték szempontjából elemzi; hasznosítja a következő folyamatokban: összehasonlítás, információkezelés, újrastrukturálás szellemi folyamatok.

Az ember információt fogad be, (kódolt / nem kódolt, külső és/ vagy belső forrásból) Az elemzési és a szellemi feldolgozás

11 5. A felnőttek különbk nböző környezetben tanulnak A felnőttek tanulhatnak egyedül l vagy csoportban. A felnőttoktat ttoktatók többsége szerint a felnőttek legjobban csoportban tanulnak, mert a csoport támogatt mogatást, kihívást, pozitív v ingerlő hatást jelenthet számukra. A tanulócsoportban eltérő motívumok, problémák, igények jelenhet hetnek meg. Ha a motívumok, problémák, igények hasonlóak, ak, mindenki hozzájárul a közös k s tanuláshoz. A végeredmény: csoportfejlődés. s.

kihívást, pozitív v ingerlő hatást jelenthet számukra.

12 6. A felnőtt eredményesebben tanul, ha tanulását önkéntesnek ntesnek érzi. Ez a legfontosabb a szakirodalom szerint a gyermekek és s a felnőttek tanulása közötti k különbségekben. Módszertani következmk vetkezmény: a képzk pzési programok elején n tudatosítani tani a résztvevr sztvevők érzéseit. Módszerei. M

13 A felnőtt tanuló jellemzői A résztvevr sztvevő-központúság g az elméletben letben a tanuló felnőtt jellemzőit tekinti az oktatástervez stervezés (a tartalom, a struktúra, ra, a folyamatstratégia, a módszerek, m a visszajelzés, s, az ellenőrz rzés és az értékelés) meghatároz rozójának Tanulási alapelvek a felnőttek jellemzőivel összefüggésben a.) Akkor tanulnak legjobban, ha jój egészs szségnek örvendenek, kipihentek és s nem szoronganak.

visszajelzés, s, az ellenőrz rzés és az értékelés) meghatároz rozójának Tanulási alapelvek a felnőttek

14 b.) Érzékszerveik kellő élességgel működnek, m vagy hiányos működésüket m ket a tanulási környezet kárpótolja. c.) A fiziológiai öregedéssel az 50. év v táján t kerül közvetlen kapcsolatba a tanulási képesség. d.) A felnőttek nem tanulnak eredményesen, ha súlyos s időzavarban vannak. (Ha nem sikerült a tanulást az egyéni időfelhaszn felhasználásban sban az életvitelbe illeszteni.) Akkor tanulnak legeredményesebben, ha maguk határozhatj rozhatják meg saját t haladási tempójukat, és s ha a határid ridőből l származ rmazó stressz minimális.

) A felnőttek nem tanulnak eredményesen, ha súlyos s időzavarban vannak.

15 AZ IDŐS TANULÓ Az idősek képezhetőségének elfogadása széles körben elismert és kutatásokkal alátámasztott alapelv A születéstől számított "kronologikus" életkor és a teljesítmények képességszintjével mérhető "funkcionális" életkor nem fedi egymást Az idősek tanulási teljesítménye a megelőző életszakaszaik tanulási tartalmaitól, formáitól és eredményességétől függően igen eltérő lehet

képességszintjével mérhető "funkcionális" életkor nem fedi egymást Az idősek tanulási

16 MÓDSZEREK ÉS FORMÁK 1. Az idősek tanulási folyamatának pontosabb ismerete lenne szükséges, és speciális didaktikai módszerek kialakítására is szükség van. Hatékony formák és módszerek, amelyek biztosítják a résztvevők aktív részvételét. A csoportos munka enyhítheti a nemzedékek közötti különbségekből adódó korosztályi problémákat is, ill. a társadalmi re/integrációt is előmozdítják

17 MÓDSZEREK ÉS FORMÁK 2. A 45 év felettiek felnőttképzésben való részvétele csak úgy növekedhet, ha a hagyományos intézményrendszer és metodika megújul. A változás dinamikáját növelheti, ha a új képzési színterekre helyeződik a hangsúly (otthon, munkahely) és kötetlen, nyitott képzési formák terjednek el.

a hagyományos intézményrendszer és metodika megújul.

18 MÓDSZEREK ÉS FORMÁK 3. Felnőttkorban a tanulás változatos formáival kell számolni, a 45 év felettiek esetében is, ezért a formális, a nem formális és az informális tanulás alkalmait egyaránt meg kell jeleníteni a képzési kínálatban. Olyan képzési struktúrára van szükség, amely biztosítja az egyén szabadságát a képzési lehetőségek közötti választásban, képességei, érdeklődési köre szerinti képzésben való részvételre.

formális, a nem formális és az informális tanulás alkalmait egyaránt meg kell jeleníteni a képzési

Hasonló dokumentumok

A GERONTOLÓGIAI. 4. A gerontológiai rendszerszemlélete SEMSEI IMRE. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar

A GERONTOLÓGIAI. 4. A gerontológiai rendszerszemlélete SEMSEI IMRE. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar GERONTOLÓGIA 4. A gerontológiai rendszerszemlélete SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar RENDSZERSZEMLÉ szség A FENNTARTHATÓ EGÉSZS SZSÉG G RENDSZERE Minél