Társas kapcsolatok az iskoláskorban. skorban. Székely Judit SE I.sz. Gyermekklinika. PDF created with pdffactory Pro trial version

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Társas kapcsolatok az iskoláskorban. skorban. Székely Judit SE I.sz. Gyermekklinika. PDF created with pdffactory Pro trial version"

Kornél Katona
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 Társas kapcsolatok az iskoláskorban skorban El adás sarezidens a képzk pzéshez Székely Judit SE I.sz. Gyermekklinika 1

2 Akortárs rs kapcsolatok szerepe gyermek fejl désében A feln ttel való kapcsolat aszimmetrikus: Az óvodáss kor végéigv agyermekeka mentális és emócion cionális fejl désére afeln tt- gyermek kapcsolatok a meghatároz rozóak. kielégíti abiztonság-ig igényt segíts tséget ad aszabályok elsajátításában A életévet az ókortóll afejl dés s fordulópontjak pontjaként tartják kszámon: ma is az iskolai képzk pzés s kezdete minden államban, ahol van tankötelezetts telezettség Ennek alapja, hogy erre az id szakra megfelel szintet érel agyermeka kognitív fejl dése (figyelem, gondolkodás) érzelmi fejlettsége (családt dtóll való függetlenedés, igény és s készsk szségaz idegen feln ttekkel ésakortársakkal rsakkal való kapcsolatra) A személyis lyiségtovábbi fejl déséhez elengedhetetlen akortársakkal rsakkal való együttl ttlét és közös stevékenys kenység: A szimmetrikus (egyenrangú) )kapcsolatok a szociális alkalmazkodás tanulásában meghatároz rozóak Aszimmetrikus kapcsolatból lszármaz rmazó el nyök: Önállóság, függetlenedf ggetlenedésaszül kt l Kölcsönösség, egyenrangú kapcsolat fenntartása Szociális kompetencia Felel sség g vállalv llalás önérvényesítés 2

3 Baráts tságok az iskolás skorban (1.) A baráti kapcsolatok fejl dése: 4-8 éves kor között már vannak feln tt közvetítés nélküli barátságok, de ezeket alapvet en az egyén számára biztosított el nyök motiválják: érdekvezéreltek. Amikor már nem biztosítják az érdek kielégülését, felbomlanak évesek barátságára akölcsönösség és nagyobb intimitás jellemz.aktívan közrem ködnek fennmaradásában, de jellemz reciprocitás: elvárják, hogy a másik ugyanannyit tegyen a kapcsolatért. Az érdekvezéreltség csökken. Ebben akorban jellemz az azonos nem ek barátsága. a 9-15 év: intimitás, kölcsönösség, hosszú távú elkötelez dés jellemz. Er sakétszemélyes kapcsolat intimitásának rzése: sok a féltékenység. 15 év felett a másik érzelmeinek, igényeinek megértése, elfogadása. A kapcsolatok stabilizációja megn, elbírja aküls kapcsolatokat is. Már az ellenkez nem ek között is szöv dnek barátságok. 3

4 Baráts tságok az iskolás skorban (2.) Abarátkoz tkozásalapjainak szempontjai: 8-9 évesek: azonos nemhez tartozás küls legesjegyek (el nyös s megjelenés) kölcsönösel nyök évesek: azonos érdekl dés azonos erkölcsi, társadalmit normák Az iskolás skorra tehát tazonos életkorú,, azonos nem ésszármazsz rmazású gyermekek baráts tságai jellemz ek. A nemek szerinti elkülönülés már r az óvodáss kortól észlelhet és s a pubertásig egyre er södik. A kétk tnem barátkoz tkozási stílus lusának jellemz iiskolás skorban: Lányok: szoros diádikusdikus kapcsolatok ( legjobb( barátn k ) Baráti társast rsaságok kis létszl tszámúak, ahol a csoport vezet je kezdeményez, szervez. Fiúk: Több fiúból álló baráti társas rsaság ( haverok ) A csoportban a vezet irányít, parancsol Diádikus kapcsolataik nyitottabbak. Mindkét tnemnél ljellemz, hogy a közösk érdekl dés éstevékenys kenységtartja össze a csoportot. 4

5 Csoportos társast kapcsolatok fejl dése az iskolás skorban Az óvodáskorban akorta kortársrs csoporton belül lis adia diádikusdikus kapcsolatok jellemz ek és meghatároz rozó a feln ttek szerepének dominanciája éves kortól la gyermekek napjaik nagyobb részr szétt kortársak rsak között k töltik, de a normatív vbefolyás sszempontjából l még gmindig afeln ttek játsszj tsszákk a meghatároz rozó szerepet. Agyermekek kisiskolás skortól l fokozatosan válnak v képessk pessé anagyobba csoportba való integrálódásra: még g10 éves korban is az 5 f scsoportoks aleghatékonyabbaka interakció éskooperatív vaktusok gyakorisága ga szempontjából a nagyobb létszl tszámú osztályok létét l t csak gazdasági gi okok magyarázz zzák, pszichológiai és pedagógiai giai szempontból lis hátrh trányosabb éves korban: teljes átpárolás : akortársak rsakbefolyása egyre n normakövet vetéslegtöbb terület letén n nagyobb lesz, mint a feln tteké. és a Aserdül korban szinte teljes akortársak rsak meghatároz rozó szerepe (csak a pályaválasztás, s, status-ig igény éserkölcs terület letén n nem veszi átacsalád dmeghatároz rozó szerepét: Hetherington 1978.) A csoportban elfoglalt hely éss az önértékelés kölcsk lcsönösensen hatnak egymásra sra. 5

6 Iskoláskor skorú gyermekek csoportjai A csoport fejleszt hatásai agyermekek személyis lyiségére: segíti az énképkialakítását érzelmi támogatt mogatást, társast helyzetet biztosít lehet séget csoportbeli szerepekre társas összehasonlításalapja teljesítm tmény értékelésére, növeln velésére ösztönöz Lehet ségg versengés ésegyüttm ködés s tanulására módot ad az ifjúsági szubkultúra elsajátítására Iskolások sok csoportjai: Szabadid s társast rsaságok: :informális, els dleges kiscsoportok: Közös érdekl déss alapján n szervez dnek A tagok rendszeres kommunikálnak egymással Érzelemileg bevonódnak (senki sem közömbk mbös) Iskolai osztályok: formális kiscsoportok Közöstevékenys kenységre kívülrk l szervezett Szerencsés s esetben els dleges csoportként m ködik 6

7 Szerepek acsoportban Szerep-jellemz kaz iskolások sok csoportjában ban: Formális vezet az osztályf nök, alsó tagozatban befolyása akkora, hogy a tényleges t (informális) vezet is Fels tagozattól l a csoport tagok maguk közül k l választjv lasztjákki ki az informális vezet t,, aki a tényleges vezetést átveszi,, akire hallgatni érdemes. Abohóc cszerepe: olyan gyerek vállalja, v akit egyébk bként a periféri riárara sodródás veszélye fenyeget, ezzel tartja magán n a figyelmet, fontossá válik. Még g az el nytelen szerepnek is van személyes nyeresége, ezért vállaljv llalják. A b nbak szerepe: az a személy, akire a csoport agresszióját tirány nyítja, ha a feszülts ltség g már m r nagyon felgyülemlett lemlett és s máskm sként nem tudják elvezetni. Általában a legvédtelenebb, leggyengébb gyerek aki mindenért felel s. 7

8 Csoporton belüli li elfogadás Acsoporton belüli li megítélés sjellemz iskolás skorban: a népszern ség g könnyen k elveszíthet míga a népszern tlenség gnehezen áttörhet,tartós s magányra kényszerk nyszerít. Az iskoláskor skorúak csoportjában az elutasítás sokai: el nytelen külsk agresszivitás éretlen, furcsa, bizarr viselkedés Atartós s elutasítás s negatív énképet eredményez nyez,,amely késk bb nehezen befolyásolhat solható..a A csoporton belüli li elfogadásnak nincs ennyire tartós és s meghatároz rozó szerepe az önértékelésre. Avizsgálatok szerint atanárok is többett dicsérik az el nyös s külsejk gyerekeket ésa a megérdemeltn rdemeltnél l több t negatív vvisszajelzéstvisszajelz st kapnak az agresszívek. Coie (1983.) vizsgálatai szerint az elutasított tott fiúk k egy új j csoportban is (már r kétk ttalálkoztal lkozás s után) elutasított tott helyzetbe kerültek: ezért nincs értelme az iskolavált ltásnak, ha agyermek küllemk llemét t(pl. obesitas) )vagy problémás sviselkedését tel z leg nem tudjuk befolyásolni. 8

9 Acsoport periféri riárara szorult gyermekek A csoportban elfoglalt helyet befolyásolj soljákk az egyéni tulajdonságok. Iskolás skorban kiemelten értékelik társaiknt rsaiknál: a lányokl a nyugodtságot, got, segít készséget éss az agresszió hiány nyát a fiúk kaz ügyességet, get, bátorsb torságot, korrektséget A csoport periféri riára ra szorult tagjainak teljesítm tménye romlik és s reakciójuk kritika esetén n megváltozik: visszavonulnak, képtelenek k magukat kifejezni, elfogadtatni. Az iskolai kortárs rs csoportból l(osztály) ly) kirekesztett gyermekek sorsa: A magány (a tartós s izoláci ció) ) következmk vetkezménye: negatív énkép, romló teljesítm tmény, depresszió, szomatizáci ció lehet. Érdekl dése (tehetsége) szerint iskolán n kívüli k csoportba sikeresen szocializálódhat (pl. sport) éskompenzálhatja iskolai magány nyát. Aviselkedési si probléma (agresszivitás, s, különcsk ncség) miatt a csoportban periféri riárara kerültek a hasonló helyzet ekkel informális csoportot alkothatnak (klikkek). KölcsK lcsönösen sen elfogadják k egymást, de meg is er sítik egymás sviselkedési si zavarát: így jönnek j létrel az er skohézi ziójú antiszociális csoportok. 9

10 A társast kapcsolatok fejl désre gyakorolt hatása (összefoglalva)( Akortársakkal rsakkal való tartós segyüttl ttlét és s közösk tevékenys kenység g a kisiskolás skortól lelengedhetetlen gyermek személyis lyiségének egészs szséges fejl déséhez: társast szocializáci ció A társast kapcsolatok szerepe: Segítik a társast kompetencia fejl dését Támaszt nyújt az énszámára, lehet séget ad az önérvényesítésresre Emócion cionális biztonságot nyújt fenyeget helyzetekben Lehet vé teszi az irány nyító szerep vállal llalását Közösséget, a valakikhez tartozás érzésétnyújtja Társaságot, társast stimuláci ciótjelent (Asher és Parker 1989.) 10

11 Ajánlott irodalom az iskolás- és serdül kor fejl déslélektanához Ha el szeretnél l mélyedni a témában, t tanulmányozd nyozd az alábbi szakkönyveket: M.Cole és Sh.Cole: : Fejl déslélektanlektan Osiris Kiadó Bp., Vajda Zsuzsa: A gyermek pszichológiai fejl dése Helikon Kiadó Bp., Pszichológia pedagógusoknak gusoknak Szerk.: N. Kollár K. éss Szabó Éva Osiris Kiadó Bp., Mérei F.-V.Bin V.Binét Ágnes: Gyermeklélektan lektan Gondolat Kiadó Bp., 1970.(van újabb kiadás!) 11

Hasonló dokumentumok

iskoláskorban skorban Székely Judit SE I. sz. Gyermekklinika PDF created with pdffactory Pro trial version

iskoláskorban skorban Székely Judit SE I. sz. Gyermekklinika PDF created with pdffactory Pro trial version Énkép és önértékelésaz iskoláskorban skorban El adás sarezidens a képzk pzéshez Székely Judit SE I. sz. Gyermekklinika 1 Én n (szelf( ) fejl dése Az én definíci ciója: a személy mentális reprezentáci ciója