SODICO projekt 2013/02/20. /02/20.,, Budapest (HU) Domenico Campogrande

Átírás

1 SODICO projekt 2013/02/20. /02/20.,, Budapest (HU) «A szociális partnerek és s a paritásos alapok szerepe az EU építőiparában» Domenico Campogrande a FIEC szociális igazgatója

2 1. A FIEC és s az építőipar az Európai Unióban

3 DÁNIA SVÉDORSZÁGNORVÉGIA FINNORSZÁG Létrehozva 1905-ben 29 országban 33 szövets vetségben HOLLANDIA LENGYELORSZÁG ÉSZTORSZÁG Vállalkozások, melyek - valamennyi méretbenm - a magas- és s mélym lyépítés s valamennyi terület letén működnek EU ágazati szociális partner Teljes jogú tag Megfigyelő tag LITVÁNIA ÍRORSZÁG CSEHORSZÁG NÉMETORSZÁG SZLOVÁKIA BELGIUM MAGYARORSZÁG FRANCIAORSZÁG ROMÁNIA LUXEMBURG SPANYOLORSZÁG TÖRÖKORSZÁG BULGÁRIA PORTUGÁLIA GÖRÖGORSZÁG SVÁJC AUSZTRIA HORVÁTORSZÁG OLASZORSZÁG CIPRUS SZLOVÉNIA MÁLTA

4 Építési tevékenys kenység g az EU-ban évi legfontosabb adatok milliárd (az EU28 GDP-jének 9,6%-a) 14,6 millió dolgozó (az EU27 foglalkoztatotti létszl tszámának 7%-a) 3,1 millió vállalkozás (főképpen KKV-k)

5 Építőipar az Európai Unióban Jellemzői Rossz imázs A szakképzett munkaerő hiánya Erős s szétt ttöredezettség (főleg a KKV-kn knál) Munkaerő-ig igényes tevékenys kenység Speciális foglalkoztatási és munkafeltételek telek Speciális és összetett termelési folyamat

6 2. A szociális párbeszp rbeszéd és a paritp aritásos szociális alapok

7 Szociális párbeszp rbeszéd d az EU szintjén Általános észrevételek Az EU-Szerz Szerződésben előírt szociális párbeszéd: A szociális partnerek vélemv leményét t ki kell kérni k a szociális politika kérdk rdéseiről (154.. cikk) A szociális partnerek dönthetnek d autonóm megállapod llapodásokról l szóló tárgyalások megkezdéséről l (155( cikk) A szociális partnerek autonómi miája Ágazatközizi <> ágazati szociális párbeszp rbeszéd

8 Ágazati szociális párbeszp rbeszéd Építőipar Sikerességéhez erős s szociális partnerekre van szüks kség Jóval 1998 (az EU ágazati szociális párbeszédének kezdete) előtt kezdődött 2 partner: a FIEC és s az EFBWW Rendszeres reprezentatív v tanulmányok nyok (az építőiparról ) 2014)

9 Paritásos szociális alapok Célok, célkitc lkitűzések és s alkalmazási körk Az építőipar specs peciális jellemzői a szociális partnerek fontos szerepe A legtöbb nyugati EU-tag tagállamban létezikl Közösen kezelik a munkáltat ltatók és s a szakszervezetek kétoldali megközel zelítés Az ágazat szüks kségleteihez szabott megközel zelítés

10 Paritásos szociális alapok 1. Szakképz pzés 3 fő szakterület Építőipar = munkaerő-ig igényes tevékenys kenység Gyorsan változv ltozó környezet (globalizáci ció, demográfiai változv ltozások, «zöldítés», ) A rendelkezésre álló és s a piac által igényelt szakértelem közötti k rés r s csökkent kkentése

11 Paritásos szociális alapok 3 fő szakterület 2. Egészs szség- és s munkavédelem A javulás s ellenére az egészs szség- és munkavédelmi problémák k továbbra is súlyos s veszélyt jelentenek az építőiparban Megelőzés Testreszabott képzk pzés

12 Paritásos szociális alapok 3 fő szakterület 3. Speciális nyugdíjrendszerek A külsk lső tényezők k hatása az építőipari tevékenys kenységre Az ágazat szétt ttöredezettsége kiegész szítő nyugdíjrendszerek A munkaerő mobilitása

13 Paritásos szociális alapok Régebbi és s folyamatos kezdeményez nyezések A paritásos alapok fejlesztésének támogatása Szoros együttm ttműködés s az EFBWW (Eur Építő- és s Faipari Munkások Szövets vetségével) vel) és s az AEIP (Paritásos Alapon Szerveződő Intézm zmények Európai Szövets vetségével) vel) 2 fő konferencia: Varsó - PL (2008) Bukarest - RO (2010) (Európai

14 Paritásos szociális alapok Régebbi és s folyamatos kezdeményez nyezések «Kapacitásépítési si» projekt Együttm ttműködve az EFBWW és s az AEIP szövets vetséggel Központban a gyakorlati kérdk rdések «Twinning» (páros rosítási) si) elv: Lengyelország - Spanyolorsz nyolország Románia - Franciaorsz iaország Bulgária Németország SODICO projekt t (SLO)

15 Paritásos szociális alapok Régebbi és s folyamatos kezdeményez nyezések funds-construction.eu

16 3. Kezdeményez nyezések a szakképz pzés és s az egészs szség- és munkavédelmi megelőzés terület letén

17 Szakképz pzés, egészs szség- és munkavédelmi megelőzés Fundación n Laboral de la Construcción n (ES) 1992-ben alapított paritásos alap Képzés és s egészs szség- és s munkavédelem az építőiparban Éves költsk ltségvetés (2012) : 89 millió 63% állami 27% munkáltat ltatók 10% nyújtott szolgáltat ltatások 42 képzési központk dolgozó képzése 2011-ben

18 Szakképz pzés és s egészs szség- és munkavédelmi megelőzés Fundación n Laboral de la Construcción n (ES) Busz «mobil osztályterem» Az építőipari szakmai kártya k támogatása A KKV-k k megköze zelítése

19 Szakképz pzés, egészs szség- és munkavédelmi megelőzés OPPBTP (FR) 1947-ben alapított paritásos alap (a a szakterületek 2005-ben kibővültek ltek) 29 helyi ügynökség A munkáltat ltatók k finanszírozz rozzák (a a teljes bértb rtömeg 0,11%-a) Nyújtott szolgáltat ltatások: Tanácsad csadás s a vállalatoknakv Képzés Egészs szség- és s munkavédelmi megelőzés

20 Szakképz pzés, egészs szség- és munkavédelmi megelőzés Gyakorlati tanácsok (videók,, illusztr ztrációk, stb.) 10 különböző szakma villanyszerelő kőműves útépítő vízszerelő stb. OPPBTP (FR)

21 4. Az ágazat imázs zsának javítására tett kezdeményez nyezések

22 Az ágazat imázs zsát t befolyásol soló tényezők Megfelelő fizetés A foglalkoztatás biztonsága Kiegész szítő juttatások Állás- lehetőségek Munka-élet egyensúly Képzés Eg. és s munkavédelem Munkakörnyezet

23 A franciaországi fiatal dolgozók k körében k végzett felmérés

24 A franciaországi fiatal dolgozók k körében k végzett felmérés

25 Mit tehetnek a szociális partnerek és s a paritásos alapok? 1. A svédorsz dországi ID06 munkahelyi azonosító kártya 2. Az olaszországi (a járulj rulékfizetést igazoló) DURC-dokumentum

26 Mit tehetnek a szociális partnerek és s a paritásos alapok? A svédorsz dországi ID06I D06-kártya 2006-ban került bevezetésre 7 munkáltat ltatói i szervezet és 5 szakszervezet Célok: Az illegális lis munka megelőzése A gazdasági gi bűnözés b s megelőzése Az egészs szséges verseny támogatt mogatása

27 Mit tehetnek a szociális partnerek és s a paritásos alapok? A svédorsz dországi ID06I D06-kártya Önkéntes, ntes, de ha a fővállalkozf llalkozó ID06-kárty rtyát t alkalmaz: A munkaterületen mindenkinek rendelkeznie kell érvényes ID06-kárty rtyával Kötelező napi jelenléti ívet vezetni Az alvállalkoz llalkozók és s száll llítók k kötelesek k adatot szolgáltatni ltatni a fővállalkozónak Ha nincs ID06: a belépést meg lehet tiltani + bírsb rságot kell fizetni (személyenként nt és s naponként nt 500 SEK=58 ) A beszerző intézm zményeket ösztönözni zni kell az ID06 szabályok alkalmazásának előírására ra

28 Mit tehetnek a szociális partnerek és s a paritásos alapok? A svédorsz dországi ID06I D06-kártya

29 Mit tehetnek a szociális partnerek és s a Jelenleg: Az ID06-kárty rtyát t alkalmazza: dolgozó vállalat paritásos alapok? A svédorsz dországi ID06I D06-kártya Költség: kártyánként nt 90 SEK (=10 ) Okostelefon alkalmazása

30 Mit tehetnek a szociális partnerek és s a paritásos alapok? Az olaszországi DURC-dokumentum DURC Documento Unico di Regolarità Contributiva (vagy «A rendszeres (társadalombiztos rsadalombiztosítási) si) járulékfizetés s egységes ges okmánya») 2002-ben indult az állami beruházásokn soknál és 2003-ban a magánberuh nberuházásoknál Igazolja az alábbi intézm zményeknek való járulékfizetést: INPS (társadalombiztos( rsadalombiztosítási si járulj rulékok) INAIL (orsz( országos balesetbiztosítás) CNCE (Cassa Edile)

31 Mit tehetnek a szociális partnerek és s a paritásos alapok? Az olaszországi DURC-dokumentum A DURC-dokumentum dokumentumot ot alkalmazni kell: A fővállalkozf llalkozóknál és s alvállalkoz llalkozóknál («közös felelőss sség»), az önfoglalkoztató dolgozókn knál Minden közbeszerzési si szerződésn snél (kiválasztási si eljárás, odaítélési eljárás, építési beruházások előmozd mozdítása, végső kifizetések sek) Bizonyos magánberuh nberuházásoknál (melyekhez külön k közigazgatási engedélyekre van szüks kség)

32 Mit tehetnek a szociális partnerek és s a paritásos alapok? Az olaszországi DURC-dokumentum A DURC-dokumentumot dokumentumot: (elektronikusan) maga a vállalat v vagy a közigazgatk zigazgatási szerv kérik a (vállalat székhely khelyének tartománya szerint) illetékes Cassa Edile ítéli oda akkor «negatív»,, ha a 3 szerv legalább egyike jelezte a fizetések rendszertelenségét (kivétel: a «jelentéktelen eltérések» : <100 vagy az esedékes összegek <5%-a)

33 Mit tehetnek a szociális partnerek és s a paritásos alapok? Az olaszországi DURC-dokumentum A DURC egyéb b kérdk rdései: Szankciók: az odaítélt közbeszerzk zbeszerzési si szerződés visszavonása sa, az alvállalkoz llalkozásba adás s megtiltása, kifizetések letiltása sa, az engedély megtagadásának megtagadása magánberuh nberuházásoknál, stb. A szabályokat megszegő vállalatok központi k országos adatbázisa (BNI) 15 napos határid ridő az esedékes járulj rulékok befizetésére Érvényesség: : 3 hónap (építési beruházásokn soknál: az eljárás s egyes szakaszai szerint; külső közvetítői i kifizetésekn seknél, végső kifizetésn snél,stb.) stb.)

34 Mit tehetnek a szociális partnerek és s a paritásos alapok? Az olaszországi DURC-dokumentum Külföldi ldi vállalatokv Nem EU-s EU-s INPS-INAIL INAIL- Cassa Edile A1 űrlap (= INPS-INAIL) INAIL) + Cassa Edile v. ezzel egyenért rtékű dokumentum DURC Igazolás

35 Köszönöm a figyelmet