Fizika Előadás

Hasonló dokumentumok
Kvantummechanika II. 8. előadás

Fizika és 6. Előadás

Kvantummechanika gyakorlo feladatok 1 - Megoldások. 1. feladat: Az eltolás operátorának megtalálásával teljesen analóg módon fejtsük Taylor-sorba

(1) Definiálja a mechanizmus fogalmát! Mechanizmuson gépek, berendezések mechanikai elven működő részeinek együttesét értjük.

A HŐMÉRSÉKLETI SUGÁRZÁS

ELEKTROMOS HULLÁMOK (RÁDIÓHULLÁMOK)

Miért érdekes? Magsugárzások. Az atommag felépítése. Az atom felépítése

ε v ε c Sávszerkezet EMLÉKEZTETŐ Teljesen betöltött sáv: félvezető Hol van a kémiai potenciál? Fermi-Dirac statisztika exponenciális lecsengés

Atomfizika. A hidrogén lámpa színképei. Elektronok H atom. Fényképlemez. emisszió H 2. gáz

Differenciálegyenletek a mindennapokban

Rezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele

= λ valós megoldása van.

Az inga mozgásának matematikai modellezése

Anyaghullámok. A fény kettős természete. Fémlemez. K max

Miért érdekes? Magsugárzások. Az atommag felépítése. Az atom felépítése

Bevezetés az anyagtudományba II. előadás

Máté: Orvosi képalkotás

FIZIKA I. KATEGÓRIA 2015-ben, a Fény Évében

Az atomok vonalas színképe

Ψ - 1/v 2 2 Ψ/ t 2 = 0

2, = 5221 K (7.2)

forgási hiperboloid (két köpenyű) Határérték: Definíció (1): Az f ( x, y) függvénynek az ( x, y ) pontban a határértéke, ha minden

α v e φ e r Név: Pontszám: Számítási Módszerek a Fizikában ZH 1

Fizika és 3. Előadás

Van-e a vákuumnak energiája? A Casimir effektus és azon túl


MIKROELEKTRONIKA, VIEEA306

FIZIKA II. Dr. Rácz Ervin. egyetemi docens

AZ ELEKTROMÁGNESES SUGÁRZÁS KETTŐS TERMÉSZETE

A hőmérsékleti sugárzás

Szerkezeti proteomika módszerei II.

AZ ELEKTRON MÁGNESES MOMENTUMA. H mágneses erœtérben az m mágneses dipólmomentummal jellemzett testre M = m H forgatónyomaték hat.

Mágneses monopólusok?

A Coulomb-törvény : 4πε. ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) elektromos térerősség : ponttöltés tere : ( r)

Makrovilág mikrovilág. A mikrovilág: atom, atommag, elektron, foton. Makrovilág mikrovilág. Méretek. Atomfizika

A Hamilton-Jacobi-egyenlet

Kvantummechanika gyakorlat Beadandó feladatsor Határid : 4. heti gyakorlatok eleje

ANALÍZIS 1. I. VIZSGA január 11. Mérnök informatikus szak α-variáns Munkaidő: 90 perc., vagyis z 2 1p = i 1p = ( cos 3π 2 2

Diszkrét matematika II., 3. előadás. Komplex számok

képzetes t. z = a + bj valós t. a = Rez 5.2. Műveletek algebrai alakban megadott komplex számokkal

A primitív függvény létezése. Kitűzött feladatok. határérték, és F az f egy olyan primitívje, amelyre F(0) = 0. Bizonyítsd be,

Rugalmas hullámok terjedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai

KÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS

Lendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya.

Feladatok matematikából 3. rész

A fény diszperziója. Spektroszkóp, spektrum

Enzimreakciók Aktiválási energia számítások Bevezetés a kinetikába. OH - + CH 3 Cl HO...CH HOCH 3 + Cl -


Fizika II minimumkérdések. A zárójelben lévő értékeket nem kötelező memorizálni, azok csak tájékoztató jellegűek.

REZGÉSTAN GYAKORLAT Kidolgozta: Dr. Nagy Zoltán egyetemi adjunktus

1. Feladatok merev testek fizikájának tárgyköréből

Alkalmazott spektroszkópia

Bevezetés az elméleti zikába

2. Kvantumfizikai jelenségek és fogalmak

Bevezetés az atomfizikába

KVANTUMJELENSÉGEK ÚJ FIZIKA

MITŐL LÉZER A LÉZER? Dr. Horváth Zoltán György MTA Wigner FK

Compton-effektus. Zsigmond Anna. jegyzıkönyv. Fizika BSc III.

Kvantummechanikai alapok I.

A gamma-sugárzás kölcsönhatásai

Egy mozgástani feladat

Röntgensugárzás az orvostudományban. Röntgen kép és Komputer tomográf (CT)

Merev testek kinematikája

Az elméleti mechanika alapjai

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

8.1. A rezgések szétcsatolása harmonikus közelítésben. Normálrezgések. = =q n és legyen itt a potenciál nulla. q i j. szimmetrikus. q k.

Részecskék hullámtermészete

1 n. 8abc (a + b) (b + c) (a + c) 8 27 (a + b + c)3. (1 a) 5 (1 + a)(1 + 2a) n + 1

Dinamika. p = mυ = F t vagy. = t

Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István

u u IR n n = 2 3 t 0 <t T

Sugárzás és szórás. ahol az amplitúdófüggvény. d 3 x J(x )e ikˆxx. 1. Számoljuk ki a szórási hatáskeresztmetszetet egy

Rezgések és hullámok

SZENT ISTVÁN EGYETEM BELSŐÉGÉSŰ MOTOROK MŰKÖDÉSI MIKROFOLYAMATAINAK ANALÍZISE A GÉPÜZEMELTETÉS CÉLJÁBÓL. Doktori értekezés tézisei.

Atomok és molekulák elektronszerkezete

BIOMATEMATIKA ELŐADÁS

Fizika és 16 Előadás

Oktatási Hivatal KÉMIA I. A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló. Javítási-értékelési útmutató I.

Szent István Egyetem Fizika és folyamatirányítási Tanszék FIZIKA. rezgések egydimenziós hullám hangok fizikája. Dr. Seres István

1. Az üregsugárzás törvényei

A kémiai kötés magasabb szinten

Vegyészmérnöki, Biomérnöki, Környezetmérnöki szakok, 2017/18 ősz. 2 dx = 1, cos nx dx = 2 π. sin nx dx = 2 π






Egyszabadságfokú grejesztett csillapított lengõrendszer vizsgálata

V. Deriválható függvények

Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István

Atomfizika című tantárgy tételei

Feketetest sugárzás. E = Q + W + W sug. E = Q + W + I * dt. ELTE II. Fizikus, 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan (XI.

3. A kvantummechanikai szemlélet kialakulása

ORVOSI STATISZTIKA. Az orvosi statisztika helye. Egyéb példák. Példa: test hőmérséklet. Lehet kérdés? Statisztika. Élettan Anatómia Kémia. Kérdések!

ANALÍZIS I. TÉTELBIZONYÍTÁSOK ÍRÁSBELI VIZSGÁRA

Villamos kapcsolókészülékek BMEVIVEA336

FIZIKA. Ma igazán feltöltődhettek! (Elektrosztatika) Dr. Seres István

January 16, ψ( r, t) ψ( r, t) = 1 (1) ( ψ ( r,

Statisztika 1. zárthelyi dolgozat március 21.

1 Egydimenziós szórás, alagúteffektus

Átírás:

Fizika. lőadás

Kvatummecaika I. Plack és istei Bo De Boglie Heisebeg Pauli és még soka mások

VIZSGA LŐADÁS + JGYZT

lőzméyek I. A fekete-test sugázás P σat 4 g λ c λ 5 c ep kλt λ ma b T Plack álladó: 6,6 0-34 Js

lőzméyek II. A fekete-test sugázás Ma Plack (Nobel díj, 98) Üeg-módusok P σat 4 ν ν,, 3,... g ν A ν 3 ν ep kbt

lőzméyek III. A H-atom? ν m R m m,,3, 4, 5, 6,... m +, m +, m + 3,... v q q F cp m k mv k F cp mv α k q kq Köpályá mozgó elekto sugáoz, teát eegiája csökke; így a köpálya sugaa is csökke

lőzméyek IV. A Bo-féle H-atom modell??? Niels Bo (Nobel díj, 9) Bo postulátumai:.)posztulátum: Az elekto a idogé atomba a poto által kifejtett Coulomb eő atásáa köpályá mozog. De megatáozott eegiájú köpályáko sugázás élkül tud keigei. Így ezek a pályák stabilak. ( Stacioáius mozgási állapotok) 3.)posztulátum: Csak azok a (kö)pályák stabilak, amelye az elekto pályamozgásból adódó pedülete:.)posztulátum: A Hidogé akko bocsát ki féyt, a az elektoja egy magasabb eegiájú pályáól egy alacsoyabb eegiájú pályáa "ugik". kko a kibocsátott féy fekveciája a következő ν m m L

lőzméyek V. Láttuk: L v q q F cp m k mv k Azt is láttuk, ogy: mv α k q kq A Bo-féle H-atom modell mv v m mα R mα

lőzméyek VI. A Bo-féle H-atom modell R ν o m o 3.6 ev m ν m L m L mv p De Boglie (Nobel díj, 99) de Boglie ullámossz λ p π λ

lőzméyek VII. H.R. Hetz (887), W.L.F.Hallwacs (888), J.J.Tomso (897) A foto-effektus istei foto (Nobel díj, 9) k ma ν A ν k A Kilépési muka

Compto-effektus egia-megmaadás: ν + m c ν + Impulzus-megmaadás: e f m e c ( u / c) p p + p f e Fotoa: Láttuk (el. elm.): m o 0 4 ( p) m c c + cp 0 p p c ν c ν ν m cos cos eu Θ ν ϕ + és 0 siϕ c c ( u / c) c m u si Θ e (u/c) A. H. Compto 89-96 (Nobel díj, 97) λ λ λ Λ ( cosθ) Λ m c e

Davisso & Geme 937-es fizikai Nobel-díj ötge elekto

Felmeülő kédések:.) Milye diamika szeit (azaz milye ullámegyelet szeit) ) ullámzik az ami ullámzik.) Mi az a mi ullámzik? Kaity Figyes így tette vola fel a kédést: Mi az a valami, ami valamit, valaogya csiál? Foto: észecske vagy ullám? lekto: észecske vagy ullám? Mi az igazság? Mi a fizikai ealitás?

Kétéses kísélet elektookkal: Becsapódás, detektálás (elyelés) észecske-tulajdoság? Itefeecia ullám-tulajdoság

A Scödige-egyelet I. L λ aol,, 3,... L λ k π π λ L λ p k π λ p k π p k L p m k m π ml Teát a dobozba zát észecske eegiája kvatált lesz!!! de Boglie-féle állóullám: ( ) Asi Asi( k) o π λ Feladatuk, ogy kitaláljuk azt az egyeletet, amelyek megoldása éppe ez a függvéy.

A Scödige-egyelet II. V m p o + V m k o + p k 0 V o o o k d d Állóulláma: o o d d k o o o o V d d m + wi Scödige (Nobel-díj 933) ) ( ) ( ) ( ) ( V m + Általáosítás 3D-e: Időfüggetle Scödige egyelet

Bo-féle ételmezés Ψ(, t) Ψ (, t) Ψ(, t) 954 P V Ψ(, t) V Ma Bo (88-970) P Ψ(, t) dv P Ψ(, t ) dv V + Potszeű észecskék vaak és a Kvatummecaika eze potszeű észecskék megtalálási valószíűségét atáozza meg a Scödige egyelet segítségével. (Nobel-díj 954)

??? KVANTUMMCHANIKA??? NINCS KIRÁLYI ÚT!

Aiómák A. A Scödige-egyelet B. Ψ(, t) dv aak a valószíűségét adja, ogy a potszeű elekto az elyvekto dv köyezetébe megtalálató. C. Az állapotok szupepozíciójáak az elve. Hullámoka működik és észecskéke?

Állapotok szupepozíciója I. MH-a láttuk: Ikoees ullámoka: I + I I + Koees ullámoka: I + I + I II cosϕ c + c C60 molekula átalgsebesség 00 m/s és szélessége 50m A C60 molekulával végzett kétéses kísélet itefeecia képe.

Állapotok szupepozíciója II. c c + ( ) ( ) ( ) ( ) P ( ) ( ) c c c c P + + { } Re + + c c c c P { } c c Re P c P c P + + Itefeecia

Állapotok szupepozíciója III.

A ullámfüggvéy matematikai tulajdoságai ( ) ( ) ( ) ( ) V m + [ ] V m ) (

A amoikus oszcilláto I. A kvatummecaika Ma Plack al kezdődött (900) ν Klasszikus amoikus oszcilláto: m& ( t) + mω a si t &( t) ( ω +α ) ( ω α ) aω cos t + mω a A klasszikus oszcilláto eegiája folytoosa változat!!!

A amoikus oszcilláto II. m d d + mω SCH + ω ullpoti eegiaalapállapoti eegia

A amoikus oszcilláto III. Alkalmazás: molekula ezgés, kistályács ezgései, stb.

Az egydimeziós poteciáldoboz ( ) V V L L 0 0 0 0 a < é s > a ( ) 0 a < 0 vagy > L L ml m k m p π o ( ) ( ) k A A o si si λ π m + 0 k ( ) ( ) L L P π si Megtalálási valószíűség:

Miét sága a ságaépa? Kaoti molekula ossza kb. -3 m o v 3 o (4 ) 3 o 0 c 30 λ c π λ o 3 0 ml L m ev λ 500m A feé féyből ezt yeli el.

3D poteciáldoboz és az állapotok gafikus ábázolása I. y m + + ( ) z L y L L L z y z y π π π si si si 8,, 3 y z,,,,,... 3 ( ) z y ml + + π a b c + + c b a m z y π ( ) z c y b a abc z y z y π π π si si si 8,,

3D poteciáldoboz és az állapotok gafikus ábázolása II. y z 3 0 6 0 6 0 6 0 9 0 9 0 9 0 3 3 0 3 3 0 3 3 0 0 o ( ) + + y z

A kétdimeziós elektogáz π y + + z m a b c c << a, b Ade Geim 958 Kostati Novoselov 974 Fizikai Nobel Díj 00 a kétdimeziós gaféel kapcsolatos úttöő kíséleti mukásságukét.

A szabado mozgó elekto ullámfüggvéye Dobozba zát észecske: Szabad észecske: L π λ ( ) Asi Asi( k) ~ iωt (, t) ϕ( ) e (, t ) ϕ ( ) ~ ~ ik ( ) Ae ~ t, ik iωt i( k+ ω ) ( t) Ae e Ae ~ t, ik iωt i( k+ ω ) ( t) Ae e Ae ~, iωt ( ) ( ) ( ) ( ik ik ), t ~, t + ~ t Ae e e ( k) P + A si L Ételmezés???

Az alagúteffektus I. ( ) d > 0 + ( ) d > 0 i Ce i Ae ( + k+ωt) ( k+ωt) i Be ( k+ωt) R T C A B A

Az alagúteffektus II. 0 lektomos té 0 Hidegemisszió Léze-idukált ioizáció

Az alagúteffektus III. STM Fém-félvezető dióda 938 Walte Hema Scottky Német kutató fizikus (886-976) Leo saki (95-) Nobel-díj:973 gyetemi Taulmáyit Tokióba végezte. Doktoi dolgozata a Soy cégél, 957-be folytatott kíséleti mukájáak a feldolgozása és étékelése volt. z az eőse adalékolt gemáium p- átmeetébe léteozott alagúteffektusól szólt. zek az eedméyek alapozták meg az alagútdióda létejöttét. A megosztott Nobel díjat: a félvezetőkbe lévő alagút-jeleségekkel kapcsolatos kíséleti felfedezésekét kapta 973-ba. Pateei (I.Giaeve és B.D.Josepso) a szupavezetőkbe zajló alagúteffektusokkal kapcsolatos kíséleti és elméleti mukát végeztek. fém szigetelő fém poteciálgát szigetelő

A H-atom I. Kémia 9. oszt.

A H-atom II. + m e 4πε 0, l, m L l l L z m L ( +) 3.6eV l 0,,,...( ) m l 0, ±, ±,... ± l P( ) 4,3,

Az elektospi Ste Gelac-kísélet, l, m, l, m, s

A Heisebeg-féle atáozatlasági eláció p t Gejesztés élettatama ívó kiszélesedése Iste em kockázik De ige!!! Mikoszkóp felbotása: 0.6λ siα A foto által meglökött elekto impulzusbizoytalasága: p psiα siα λ Csak szemléltetés, em bizoyítás!!!

A léze I. ω N N ω N N N N abszopció spotá emisszió idukált emisszió dn B g Ndt N A N dt dn Bg N dt ν d dn Temikus egyesúly: dn + dn ν B B A B ν Nagy eegiájú fotook eseté a spotá emisszió domiál! c 3 3 π g ν A ν 3 ν ep kbt

A léze II. lső léze: 960 gáz-léze félvezető-léze sziládtest-léze Legövidebb impulzus: 5fs attoszekudumos imp. Lézeitezitás: 960: 0 0 W/cm 980: 0 5 W/cm 000: 0 0 W/cm 05: LI 0 5 W/cm

A kvatumadí D D D D D P D P P P

tükö P polaizátook B.S. D Detektook D Léze B.S. P tükö B.S.: yalábosztó (beam splitte) b o + 45 o 45

yalábtágító Léze B.S. Polaizáció-beállító (polaizáció-sík fogató) B.S. tükö Léze-tápegység