A várható érték vizsgálata u és t statisztika segítségével

Hasonló dokumentumok
HIPOTÉZISVIZSGÁLATOK, STATISZTIKAI PRÓBÁK. Hipotézisvizsgálat_Statisztikai próbák

2. gyakorlat 2. Mérési adatok feldolgozása, mérési eredmény megadása Matematikai statisztikai alapismeretek (kiegészítés)

Wilcoxon-féle előjel-próba. A rangok. Ismert eloszlás. A nullhipotézis megfogalmazása H 1 : m 0 0. A medián 0! Az eltérés csak véletlen!

Populáció nagyságának felmérése, becslése

ξ i = i-ik mérés valószínségi változója

Az átlagra vonatkozó megbízhatósági intervallum (konfidencia intervallum)

Mérések, hibák. 11. mérés. 1. Bevezető

STATISZTIKA. Excel INVERZ.T függvf. ára 300 Ft/kg. bafüggvény, alfa=0,05; DF=76. Tesztelhetjük, hogy a valósz. konfidencia intervallum nagyságát t is.

A biostatisztika alapfogalmai, konfidenciaintervallum. Dr. Boda Krisztina PhD SZTE ÁOK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet

biometria III. foglalkozás előadó: Prof. Dr. Rajkó Róbert Hipotézisvizsgálat

STATISZTIKA (H 0 ) 5. Előad. lete, Nullhipotézis 2/60 1/60 3/60 4/60 5/60 6/60

Paraméteres eljárások, normalitásvizsgálat, t-eloszlás, t-próbák. Statisztika I., 2. alkalom

MINİSÉGBIZTOSÍTÁS 6. ELİADÁS Március 19. Összeállította: Dr. Kovács Zsolt egyetemi tanár

RANGSOROLÁSON ALAPULÓ NEM-PARAMÉTERES PRÓBÁK

A matematikai statisztika elemei

VII. A határozatlan esetek kiküszöbölése

A m becslése. A s becslése. A (tapasztalati) szórás. n m. A minta és a populáció kapcsolata. x i átlag

Hipotézis-ellenırzés (Statisztikai próbák)

Statisztikai hipotézisvizsgálatok

Statisztika 1. zárthelyi dolgozat március 21.

7. el adás Becslések és minta elemszámok fejezet Áttekintés

Statisztika 1. zárthelyi dolgozat március 18.

BIOMATEMATIKA ELŐADÁS

5. gyakorlat Konfidencia intervallum számolás

STATISZTIKA. Philosophiae Naturalis Principia Mathematica (A természetfiloz. szetfilozófia fia matematikai alapelvei, 1687) Laplace ( )

Független komponens analízis

Zárthelyi dolgozat 2014 B... GEVEE037B tárgy hallgatói számára

5. gyakorlat Konfidencia intervallum számolás

STATISZTIKA 2. KÉPLETGYŰJTEMÉNY. idősorok statisztikai becslések hipotézisvizsgálat regressziószámítás

Cserjésné Sutyák Ágnes *, Szilágyiné Biró Andrea ** ismerete mellett több kísérleti és empirikus képletet fel-

É É Ö ű Ú Ú É ű

STATISZTIKA. Terjedelem. Forgalom terjedelem. R=MAX(adatok) MIN(adatok) kvartilis eltérés : Qe

Intervallum Paraméteres Hipotézisek Nemparaméteres. Statisztika december 2.

Normális eloszlás paramétereire vonatkozó próbák

STATISZTIKA. Terjedelem. Forgalom terjedelem. R=MAX(adatok) MIN(adatok) rtékek a sokaság g elemeinek k. méri. Leggyakrabban a számtani. 3.

Képletgyűjtemény a Gazdaságstatisztika tárgy A matematikai statisztika alapjai című részhez

Matematika M1 1. zárthelyi megoldások, 2017 tavasz

biometria I. foglalkozás előadó: Prof. Dr. Rajkó Róbert Alapfogalmak

Kutatói pályára felkészítı modul

A szórások vizsgálata. Az F-próba. A döntés. Az F-próba szabadsági fokai

18. Differenciálszámítás

Virág Katalin. Szegedi Tudományegyetem, Bolyai Intézet

Termékdifferenciálás és piaci. Termékdifferenciálás és piaci erő. Termékdifferenciálás és piaci. Termékdifferenciálás. Modern piacelmélet

6. MÉRÉS ASZINKRON GÉPEK

Széchenyi István Egyetem MTK Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék Tartók statikája I. Dr. Papp Ferenc RÚDAK CSAVARÁSA

VÉLETLENÍTETT ALGORITMUSOK. 1.ea.

Gyakorló feladatok a Kísérletek tervezése és értékelése c. tárgyból Kísérlettervezés témakör

Sorozatok, határérték fogalma. Függvények határértéke, folytonossága

Rudas Tamás: A hibahatár a becsült mennyiség függvényében a mért pártpreferenciák téves értelmezésének egyik forrása

A függvénysorozatok olyanok, mint a valós számsorozatok, csak éppen a tagjai nem valós számok,

Matematikai statisztika

A tárgy címe: ANALÍZIS 1 A-B-C (2+2). 1. gyakorlat

Számsorozatok. 1. Alapfeladatok december 22. sorozat határértékét, ha. 1. Feladat: Határozzuk meg az a n = 3n2 + 7n 5n létezik.

É Ö É É Ú ü É Ü É ü Ü ü

A rekurzív módszer Erdős Gábor, Nagykanizsa

STATISZTIKA. H 0 : Kefir zsírtartalma 3% hektolitertömege 80 kg. u = = = = Tesztelhetjük, hogy a valósz. konfidencia intervallum nagyságát t is.

A statisztikai vizsgálat tárgyát képező egyedek összességét statisztikai sokaságnak nevezzük.

2. Hatványsorok. A végtelen soroknál tanultuk, hogy az. végtelen sort adja: 1 + x + x x n +...

A statisztika részei. Példa:

Gyakorló feladatok II.

Statisztika gyakorló feladatok

Gyengesavak disszociációs állandójának meghatározása potenciometriás titrálással

1. A radioaktivitás statisztikus jellege

Sorozatok október 15. Határozza meg a következ sorozatok határértékeit!

Kabos: Statisztika II. t-próba 9.1. Ha ismert a doboz szórása de nem ismerjük a

Mintapélda. Szivattyúperem furatának mérése tapintós furatmérővel. Megnevezés: Szivattyúperem Anyag: alumíniumötvözet

ANOVA. Egy faktor szerinti ANOVA. Nevével ellentétben nem szórások, hanem átlagok összehasonlítására szolgál. Több független mintánk van, elemszámuk

Nevezetes sorozat-határértékek

ALGEBRA. egyenlet megoldásait, ha tudjuk, hogy egész számok, továbbá p + q = 198.

ezek alapján kívánunk dönteni. Ez formálisan azt jelenti, hogy ellenőrizni akarjuk,

fizikai-kémiai mérések kiértékelése (jegyzkönyv elkészítése) mérési eredmények pontossága hibaszámítás ( közvetlen elvi segítség)

V. Deriválható függvények

Kidolgozott feladatok a nemparaméteres statisztika témaköréből

Volumetrikus elven működő gépek, hidraulikus hajtások (17. és 18. fejezet)

1. Adatok kiértékelése. 2. A feltételek megvizsgálása. 3. A hipotézis megfogalmazása

Tartalomjegyzék. dr. Lublóy László főiskolai docens. Nyomott oszlop vasalásának tervezése

Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar. Analízis 1. Írásbeli tételek. Készítette: Szántó Ádám Tavaszi félév

(A TÁMOP /2/A/KMR számú projekt keretében írt egyetemi jegyzetrészlet):

Stabilitás. Input / output rendszerek

ü ü ű ű ü ü ü Á ű ü ü ü ű Ü

ö ű é é é é é é ü é é é é ű é é ü é é é é é ó ó é Í é í é é é é ó ö é ö ö ö ó é é í é é é é Ő é é é ü ü é é é ö ö ö é ü é é í é ó ü é é ü é ó é ó ó é

Í Á ő é é é é é ő é ő é ő é Í Á Ú Á Á é ő é ő é é é é é ű é é é é é é é é Á é é é é é ú ú é é é é é é é ú é é é é é é é é é é é ő é é é é é é é é ű é

2. fejezet. Számsorozatok, számsorok

É ű ű ú ú ú Ü ú Ö ű ü ü ü

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész. 1. Melyik sebesség-idő grafikon alapján készült el az adott út-idő grafikon? v.

Hipotézis vizsgálatok

9. GYAKORLAT STATISZTIKAI PRÓBÁK SPSS-BEN FELADATOK

24. tétel A valószínűségszámítás elemei. A valószínűség kiszámításának kombinatorikus modellje.

Függvényhatárérték-számítás

megoldásvázlatok Kalkulus gyakorlat Fizika BSc I/1, 1. feladatsor 1. Rajzoljuk le a számegyenesen az alábbi halmazokat!

min{k R K fels korlátja H-nak} a A : a ξ : ξ fels korlát A legkisebb fels korlát is:

Statisztikai következtetések Nemlineáris regresszió Feladatok Vége

1. A KOMPLEX SZÁMTEST A természetes, az egész, a racionális és a valós számok ismeretét feltételezzük:

f (M (ξ)) M (f (ξ)) Bizonyítás: Megjegyezzük, hogy konvex függvényekre mindig létezik a ± ben

ö é ü ö é é ü é í ü é é ü é é é é é é ö é é é í é ö é ö ö ö é ü ü é é é é é é ü é í í é é ü ö é é é é é ü é é é ú ú ö é Ó é ü é ü ü é é ö é Ö é ö é é

9. tétel: Elsı- és másodfokú egyenlıtlenségek, pozitív számok nevezetes közepei, és ezek felhasználása szélsıérték-feladatok megoldásában

STATISZTIKAI KÉPLETGYŰJTEMÉNY ÉS TÁBLÁZATOK

TARTÓSZERKEZETEK II.-III.

3 1, ( ) sorozat általános tagjának képletét, ha

GAZDASÁGI MATEMATIKA 1. ANALÍZIS

Átírás:

A várható érték vizgálata u é t tatiztika egítégével Feltételezzük hogy ormáli elozláú alapokaágból vett véletle mita/miták alapjá vizgáljuk hogy az imeretle várható érték milye feltételezett értékel egyel elre rögzített valózíéggel, illetve egy adott (elre megválaztott) értékkel milye valózíéggel tekithet egyelek. A ormáli elozlá feltételezée ellerizhet tatiztikai próbákkal. Máik út közpoti vagy cetráli határelozlá tételé alapzik. Ez kimodja, ha elem véletle mitákat vezük egy M várható érték, zóráú okaágból, - az elozlára voatkozóa emmit em tételezük fel, - akkor a miták zámtai átlaga közelítleg ormáli elozláú ugyaazzal az M várható értékkel, é / () / zóráal. Ez tehát azt jeleti kié leegyzerítve hogy eleged agy elemzámú mita (például 0) eeté a miták zámtai átlagáak elozláa közelítleg ormáli lez. Az (x M) valózíégi változó 0 várható érték, zóráa pedig / () /. Mid az u-, mid a t-, tezt lehet egymitá é kétmitá. Ha egymitá, akkor egy valózíégi változó várható értékére voatkozó feltétételezét ellerzük, ha kétmitá, akkor valózíégi változó várható értékeiek egyezéét ellerizzük. A hipotézivizgálat elvégzée a ull-hipotézie kívül függ az ellehipotézitl i. A ull-hipotézi voatkozzo pl. egy zámérték é egy imeretle paraméter egyelégére: H 0 : M(α) a. Ha az ellehipotézi cupá a ull-hipotézi tagadáa, azaz H : M(α) a Ez azt jeleti hogy midegy hogy a várható érték kiebb vagy agyobb mit a. Ezért p zigifikacia-zitet úgy kell értelmezi hogy a változó elozláfüggvéyéek midkét végébl leváguk p/-ek megfelel területet, é az így kapott határokat jelöl kritiku értékkel kell özehaolítai a zámított próbatatiztikát. Ez az u. kétoldali próba. Ha az ellehipotézi M(ε) > a alakú, akkor a ullhipotézit cak akkor kell elvetük, ha a próbatatiztika a lerögzített kritiku értékél agyobb zám. Ezért ekkor az elozláfüggvéyek cak egyik oldalá kell kijelöli a kritiku értéket, p tehát az egyik oldalo levágott terület mértéke. Ez ú. egyoldali próba. Ha az ellehipotézi M(ε) < a Akkor az elbb elmodottak értelemzere megfordítva továbbra i érvéyeek. A megbízhatóági zit mide eetbe p. Egymitá u-próba

Imert elméleti zóráú ormáli elozláú okaágból vett elem mita átlaga alapjá akarjuk a várható értékre voatkozó ullhipotéziüket ellerizi, azaz az M várható értékre feltételezzük hogy egyel a 0 -al. Tehát Illetve Ha H 0 igaz, akkor az H 0 : M a 0 H 0 :a 0 - M 0. u x a 0 Statiztika, mit a tatiztikai mitából képzett valózíégi változó ormáli elozláú 0 várható értékkel é zóráal. Ha az ellehipotézi a H : M a 0, akkor kétoldali póbáról va zó, ellekez eetbe egyoldali próbáról bezélük. Ha a zámolt u érték a agyobb pozitív, vagy kiebb egatív zám aál a zámál ami a ormálelozlá régfüggvéyébl adott p zigifikacia-zit ( p megbízhatóági zit) mellett leolvaható akkor a ullhipotézit elvetjük., azaz ha akkor H 0 -t hamiak tekitjük. u > u krit Például egy folyóvízbe az ólomkocetrációt okzor megmérve,0 µg/l-ek találták, é ok (elvileg végtele) mérébl imert hogy 0,04 µg/l. Adott idbe 64 db. mitát véve é azokat megelemezve az ólomkocetrációt,985 µg/l-ek találjuk. Ellerizzük a hipotézit hogy az ólomtartalom várható értéke,0 µg/l! A várható érték tehát,0 µg/l, é mivel az ellehipotéziük H : M a 0, kétoldali próbát kell végezi. Az u érték: pedig 3,000. Az 5%-o zigifikaciazithez tarozó (p/ 0,05) kritiku érték pedig,96. Eek alapjá a ullhipotézit el kell veti! Mi lee az eredméy, ha a. a zórá em 0,04 haem 0,08 lee? b. kétoldali próba helyett egyoldali próbát alkalmazák, azaz a ulhipotézit a H : M( x ) < a 0 ellehipotéziel zembe vizgálák? c. a zigifikaciazitet (kétoldali póbáál) %-ra, azaz 0,0-re cökketeék?

Kétmitá u-próba Két okaág várható értékéek egyezéére voatkozó hipotézit akaruk ellerizi. Legye ξé η a valózíégi változó x é y a ξ-re é η-re vett é m elem miták aritmetikai középértékei, é a valódi imert zóráégyzet. A H 0 : M(ξ) M(η) ullhipotézit a ξ-re é η-re vett é m elem miták alapjá kívájuk ellerizi. A próbatatiztika az alábbi: u x y + m Ha H 0 igaz, akkor u elozláa N(0,) é adott ε-hoz a H : M(ξ) M(η) ellehipotézi mellet a kritiku tartomáy: / X k { u - u ε vagy u u ε } ε zigifikaciazite (kétoldali próba) Egymitá t-próba Ha a várható érték vizgálatáál em imert az elméleti zórá, akkor az alábbiak zerit kell eljári: Legye ξ ormáli elozláú változó, vegyük elem mitát é becüljük a zórát a korrigált tapaztalati zóráal (). Legye a várható érték M. ekkor a H 0 : M(ξ) a 0 ullhipotézi vizgálatára kotruáljuk meg az alábbi tatiztikát: t x a Ha a ullhipotézi igaz, akkor a t - tatiztika elozláa - zabadági fokú Studet elozlát követ. Ha az ellehipotézi az M(ξ) a 0, azaz midegy hogy a várható érték kiebb vagy agyobb-e mit az elírt érték akkor u. kétoldali próbát kell végezi, eek kritiku tartomáya: X k { t t ε vagy t t ε }. Adott ε zigifikaciazithez é zabadági fokhoz tartozó t ε kritiku értéket kiválaztva, ha a t - tatiztika a { -t ε, t ε } tartomáyo kívül eik akkor a ullhipotézit elvetjük. 0

Ha az ellehipotézi az M(ξ) > a 0, vagy az M(ξ) < a 0, akkor cak az az eet jeleti a ullpipotézi elvetéét ha t a kritiku értékél agyobb pozitív, vagy az elletettjéél kiebb egatív zám (egyoldali próbák). Egy cellulózüzembe 9 mitát vezek a zulfitlúgból, é megmérték a lúgoágát. Az alábbi lúgoági zámokat kapták:,7;,; 0,9;,4;,3;,0;,; 0,7;,6;. A techológiai elírá,-e lúgoági zámot határoz meg. Modhatjuk-e a 9 elem mita alapjá hogy a lúgoági zám megfelel az elíráak? Kijeletéüket 95%-o megbízhatóági zite kell megtei. Mivel a zórá imeretle ezt i a mitából kell becüli. Kétmitá t-próba é Welch-próba Ha em imerjük a zóráokat, é a feladat két valózíégi változó várható értéke egyezééek a vizgálata, a t próbát cak akkor alkalmazhatjuk, ha feltételezhetjük hogy a változó imeretle zóráa megegyezik. Ezt az F-próbával vizgálhatjuk. Ha a zóráok em egyezek meg a t-próba helyett a Welch próbával vizgálhatjuk a várható értékek egyezéére voatkozó hipotézit. Legye ξ é η ormáli elozláú függetle valózíégi változó zóráal, é vizgáljuk meg a H 0 M(ξ) M(η) ullhipotézit, a ξ-ra vett elem, é az η-ra vett elem miták alapjá. Jelöljük a ξ-re vett mita átlagát x -el, az η-ra vett mita átlagát y -al. Ha a ullhipotézi igaz, akkor a x y t / + / m valózíégi változó + m paraméter Studet elozlát követ, ahol a külöbég tadard deviációja, ( ) + ( m ) + m Az elbbi képleteket özevova é átalakítva az alábbi kifejezét kapjuk: t + m ( ) x y + ( m ) m( + m ) + m / Ha az ellehipotézi H : M(ξ) M(η), akkor t + m > t ε eeté aullhipotézit elvetjük. t ε az ε zigifikaciazithez é + zabadági fokhoz tartozó kritiku érték. Ha az ellehipotézi H : M(ξ) > M(η), akkor egyoldali próbáról va zó, é a ullhipotézit t ε < t + m eetbe kell elveti.

Welch-próba Ha ξ é η függetle ormáli elozláú valózíégi változók, é zórááak egyezéét em tételezhetjük fel, illetve az F-próba zerit, akkor a H 0 : M(ξ) M(η) ullhipotézi vizgálatára a kétmitá t-próba em alkalmazható. A kérdé eldötéére Welch az alábbi tatiztikát ajálja: x x t f / + m ahol x, illetve x a ξ-ra vett elem é η-ra vett m elem miták átlaga, é a ξ é η tapaztalati zóráégyzetei. A t f tatiztika közelítleg Studet elozlát követ f zabadági fokkal, ha H 0 igaz. F értéke az alábbi kifejezéel határozható meg: ahol f c ( c) + m m + m c Így ha f meghatározá utá a t elozlá táblázatából a megfelel zigifikaciazithez tartozó kritiku értékek leolvahatók. A próba hazálata azoo a t-próbáéval. Kofidecia itervallum kijelölée Az eddigiekbl már tudjuk hogy a zámtai átlag a várható érték becléére zolgálóm tatiztika, a zórát pedig a korrigált tapaztalati zóráégyzettel becülhetjük meg. Ezek azoba em modaak emmit em a becléek bizoytalaágáról, mert ezek u. potbecléek. Az itervallumbeclé iformációt ad arra voatkozóa i, hogy az adott próbatatiztika a valódi érték milye köryezetébe kell hogy ee az adott valózíéggel. Az ezzel kapcolato eljárá a kofidecia (vagy megbízhatóági) itervallum kijelölée. A kofidecia itervallum az a tartomáy ahová a valódi értékek eie kell. Kofidecia itervallumot mid az u-, mid a t-tatiztika alkalmazáával kijelölhetük. Imert zóráú, ormáli elozláú okaágból vett mita eeté ugyai az u-tatiztika kifejezéébl kiidulva az alábbi képlethez jutuk: azaz X a 0 u a0 X ± u ε ε

Az utóbbi egyelet zerit a okaág várható értéke a mitaátlag u ugarú köryezetébe kell hogy ee, ε zigifikaciazittel, azaz -ε megbízhatóággal. Ha a okaág zóráa imeretle, é azt i a mita alapjá becüljük, akkor az egymitá t- tatiztika képletébl kell kiiduluk a kofidecia itervallum kijelölééél: azaz X a t 0, ε a X ± t S S 0, vagyi a okaág várható értéke - ε megbízhatóági zite a mitaátlag köryezetébe kel hogy ee. ± t S Az imételt méréekbl zármazó eredméy korrekt megadááak módja az alábbi: Legye a méred változó x, mérjük meg -zer, zámítuk ki a zámtai átlagot ( x ) é a tadard deviációt ()! Ekkor x ± t(, ε ) ahol t (-,ε) az ε zigifikaciazithez é - zabadági fokhoz tartozó kritiku érték. (Termézetee midig kétoldali próbáról va zó!)