Robotika. Helymeghatározás

Hasonló dokumentumok
Lineáris programozás 2 Algebrai megoldás

9. osztály 1.) Oldjuk meg a valós számhármasok halmazán a következő egyenletet!

Méréselmélet: 4. előadás,

Méréselmélet: 4. előadás,

Alkalmazott matematika, II. félév Összefoglaló feladatok I.

A lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje az erő, a nyomaték és erőrendszerek jellemzőit.

2, 1. annyi, hogy merőleges legyen a másik két vektorra, például választható egész koordinátájú vektor is:

REÁLIS GÁZOK ÁLLAPOTEGYENLETEI FENOMENOLOGIKUS KÖZELÍTÉS

Alap-ötlet: Karl Friedrich Gauss ( ) valószínűségszámítási háttér: Andrej Markov ( )

Matematikai összefoglaló

Fogaskerekek III. Általános fogazat

1. példa. 2. példa. értelemszerően. F ábra

Numerikus módszerek 2.

Matematikai összefoglaló

Biomatematika 12. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar. Fodor János

Mozgásmodellezés. Lukovszki Csaba. Navigációs és helyalapú szolgáltatások és alkalmazások (VITMMA07)

Felsőbb Matematika Informatikusoknak D házi feladatok a Sztochasztika 2 részhez 2013 tavasz

Műveletek komplex számokkal

XXIV. ERDÉLYI MAGYAR MATEMATIKAVERSENY Megyei szakasz, november 30. IX. osztály

9. modul: A rugalmasságtan 2D feladatai lecke: Vastagfalú csövek

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

2. Gauss elimináció. 2.1 Oldjuk meg Gauss-Jordan eliminációval a következő egyenletrendszert:

A maximum likelihood becslésről

HÁZI FELADAT megoldási segédlet PONTSZERŐ TEST MOZGÁSA FORGÓ TÁRCSA HORNYÁBAN 2. Anyagi pont dinamikája neminerciarendszerben

Állapottér modellek tulajdonságai PTE PMMK MI BSc 1

6. Laboratóriumi gyakorlat KAPACITÍV SZINTÉRZÉKELŐK

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés

- Anyagi pontrendszer: anyagi pontok halmaza / összessége.

Vektortér fogalma vektortér lineáris tér x, y x, y x, y, z x, y x + y) y; 7.)

ω ε R S Forgó tömegek kiegyensúlyozása Adott: A forgórész geometriája és a külső erőrendszer: G,

9. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. Ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár.

Ellenállás mérés hídmódszerrel

Els gyakorlat. vagy más jelöléssel

Least Squares becslés

0.1 Deníció. Egy (X, A, µ) téren értelmezett mérhet függvényekb l álló valamely (f α ) α egyenletesen integrálhatónak mondunk, ha

Héj / lemez hajlítási elméletek, felületi feszültségek / élerők és élnyomatékok

Robottechnika II. 1. Bevezetés, ismétlés. Ballagi Áron Automatizálási Tanszék

Néhány szó a mátrixokról

1. feladat Oldja meg a valós számok halmazán a következő egyenletet: 3. x log3 2

a b a leghosszabb. A lapátlók által meghatározott háromszögben ezzel szemben lesz a

Elektrokémia 05. Elektródreakciók kinetikája. Láng Győző. Kémiai Intézet, Fizikai Kémiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapest

A lecke célja... A vállalati gazdálkodás célja hét A monopolerő hatása a kínálati magatartásra

A mérési eredmény megadása

A feladatsorok összeállításánál felhasználtuk a Nemzeti Tankönyvkiadó RT. Gyakorló és érettségire felkészítő feladatgyűjtemény I III. példatárát.

Mérés és jelfeldolgozás,

Tengelyek lehajlásának számítása Oktatási segédlet

Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens

Hullámtan és optika. Rezgések és hullámok; hangtan Rezgéstan Hullámtan Optika Geometriai optika Hullámoptika

Kinematika: A mechanikának az a része, amely a testek mozgását vizsgálja a kiváltó okok (erők) tanulmányozása nélkül.

Mágneses szuszceptibilitás mérése

2. NUMERIKUS INTEGRÁLÁS

Elektrokémia 05. Elektródreakciók kinetikája. Láng Győző. Kémiai Intézet, Fizikai Kémiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem

Explicit hibabecslés Maxwell-egyenletek numerikus megoldásához

2.2. A z-transzformált

2010/2011 es tanév II. féléves tematika

Többváltozós analízis gyakorlat


- Anyagi pontrendszer: anyagi pontok halmaza / összessége.

Szerszámgépek 5. előadás Március 13. Szerszámg. 5. előad. Miskolc - Egyetemváros 2006/ félév

Gyakorló feladatsor 11. osztály

AGRÁRMÉRNÖK SZAK Alkalmazott matematika, II. félév Összefoglaló feladatok I.

Dinamikus modellek szerkezete, SDG modellek












Normális eloszlás tesztje

VI. Deriválható függvények tulajdonságai

A CSOPORT 4 PONTOS: 1. A

Eredeti Veszprémi T. (digitálisan Csonka G) jegyzet: X. fejezet

1. Házi feladatsor Varga Bonbien, VABPACT.ELTE

Az ABCD köré írható kör egyenlete: ( x- 3) + ( y- 5) = 85. ahol O az origó. OB(; 912). Legyen y = 0, egyenletrendszer gyökei adják.

Irányításelmélet és technika II.

Furfangos fejtörők fizikából

Lineáris egyenletrendszerek

OPTIMALIZÁLÁS LAGRANGE-FÉLE MULTIPLIKÁTOR SEGÍTSÉGÉVEL

10. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. Ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár.

2014/2015. tavaszi félév

4. előadás: A vetületek általános elmélete

Diszkréten mintavételezett függvények

MATEMATIKA 9. osztály I. HALMAZOK. Számegyenesek, intervallumok

Numerikus módszerek 3. Lineáris algebrai problémák közelítő megoldása

Versenyautó futóművek. Járműdinamikai érdekességek a versenyautók világából

ÖSZVÉRSZERKEZETEK. Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés a BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszéken. Dr.

1. Egyensúlyi pont, stabilitás

Kereskedelmi szálláshelyek kihasználtságának vizsgálata, különös tekintettel az Észak-magyarországi és a Dél-alföldi régióra

Robotika. Relatív helymeghatározás Odometria

Nagy számok törvényei Statisztikai mintavétel Várható érték becslése. Dr. Berta Miklós Fizika és Kémia Tanszék Széchenyi István Egyetem

Skolem forma. Skolem tétel Tetszőleges A formulához megszerkeszthető egy x x K 1 2

Ensemble Transform Kalman Filter. Ensemble Transform Kalman Filter. elırejelz. rejelzés. a numerikus prognosztikában. Numerikus idıjárás s elırejelz

Prof. Dr. POKORÁDI LÁSZLÓ

Tizenegyedik gyakorlat: Parciális dierenciálegyenletek Dierenciálegyenletek, Földtudomány és Környezettan BSc

HÁZI FELADAT megoldási segédlet. Relatív kinematika Két autó. 1. rész

Átírás:

Roboti Helymeghtároás

Helymeghtároás Helyi helymeghtároás Feltételeü hogy robot helyete egy sű területen belül dott Globális helymeghtároás A globális megöelítés htéonybb mert iindulási hely ismerete nélül tudjá meghtároni robot helyetét. A eltévedt robot problém: robotn épesne ell lennie sját helyéne meghtároásár or is h egy ülső erő ismeretlen helyre vitte.

Helymeghtároás Adott: örnyeet modellje pl. dályo rácsos geometrii leírás vgy örnyeet térépe. Feldt: Becsüljü meg robot örnyeeten belüli helyetét megfigyelése lpján. Ee megfigyelése tipiusn ülönböő odometrii méréseen lpuln vlmint egyéb örnyeetből információt serő senoro mérésein.

Állndó és váltoó örnyeet Állndó örnyeet feltételei hogy egyetlen váltoó dolog robot sját helyete Váltoó örnyeet Belső robot sámár egy belső örnyeet lényegesen megváltoi h ár egy bútort is rrébb tesün. Nyitott árt jtó embere járáln. Külső pl. utc

Atív és pssív loliáció ssív iárólg robot senorin jeleit hsnálj fel sem robot mogás sem helyete nem váltotthtó Atív sámos hely hsonlón né i főleg robot sámár Megoldás: robotot távolbbi helyere üldjü el hogy ülönbséget tudjon tenni lehetséges helye öött. vn sját térép! A helymeghtároó modul réslegesen vgy teljesen be tud vtoni robot mogásáb.

Atív loliáció

Mrovi helymeghtároás Áltlános vlósínűségsámítási eretet bitosít mi jól illesedi globális helymeghtároási feldtho. Globális becslő eljárás; senoros megfigyelé-seet és robot mogását is figyelembe vesi. A áltlános helymeghtároási problém Byes-becslésént foglmhtó meg lpelv: mi ismeretlen legyen vlósínűségi váltoó

Mrovi helymeghtároás MH A robot össes rendeleésre álló információ lpján trtóodási vlósínűséget rendel hoá minden lehetséges helysínhe Loliációs problém: trtóodási vlósínűség sűrűségfüggvényéne meghtároás össes lehetséges helysín hlmán

MH: trtóodási vlósínűség A össes lehetséges helysín hlm: Ω Belief robot feltételeése rról hogy hol lehet: vlósínűségsűrűség Ω-n Bel = d 0 Ann vlósínűsége hogy robot időpillntbn helyen trtóodi feltéve hogy d 0 dto álln rendeleésére ebbe -priori információ is beleértendő pl. örnyeet vlmilyen térépe

MH: prior és posterior feltételeése A nvigáció során robot reltív és bsolút mérési információt p rior feltételeés: Bel -. időpillntig beéreő össes információ felhsnálásávl ivéve. bsolút mérés eredményét osterior feltételeés: Bel + legutolsó. bsolút mérés eredményéne figyelembevételével

MH: Ació cselevése mogáso A robot áltl elvégehető hely- ill. helyetváltottást eredményeő ció hlm: A Vlósínűségi modell: - - leírj hogyn váltoi robot helyete ció nyomán ció- v. mogás-modell Meghtároás: robot inemtiájából és dinmiájából esetleg tnulássl

MH: Éréelés A senoroból éreő össes lehetséges mérés hlm: S pl. mer-dto esetén elég omple lehet Mérési v. éréelési modell: s so dimeniós mérési dto esetén nehé sámítni eért sotá dimeniót csöenteni: Tuljdonságiemelő feture etrctor: σ : S Z

MH: loliációs formul Kedeti feltételeés: Bel - 0 lj ttól függ vnn-e robotn információi edeti helyetéről h semmit sem tud or egyenletes eloslás A feltételeése frissítése: Bel - = 2 2 - - Bel + = 2 2 - -

MH: loliációs formul Ismétlés: teljes vlósínűség tétele Legyen A A n eseménytér egy prtícionálás. Eor bármely B eseményre ig: = = n j j A j A B B A prior feltételeés e lpján átírhtó:...... Ω = d Bel 2...... Ω = d Bel - nem függ - -től így :

MH: loliációs formul Bel + definícióján felhsnálásávl:... + Ω = d Bel Bel Mrov-feltételeés: tuális helyet cs előő helyettől és legutolsó ciótól függ:... = A fenti egyenlet jobb oldlán ció-modell vn! Felírhtju öveteőt: + Ω = d Bel Bel

MH: loliációs formul Ismétlés: Byes-sbály enne felhsnálásávl bevonhtó éréelési modell:......... + = Bel

MH: loliációs formul Mrov feltételeés: senoro áltl solgálttott dto cs tuális állpottól függne múltbelietől nem:... = E lpján Bel + így írhtó neveő teinthető normliációs tényeőne:... + = Bel Bel

MH: loliációs formul A neveő isámítás ért hogy Bel + -r vlósínűségsűrűség függvényt pjun: Ω = d Bel...... + = Bel Bel... Ω + = d Bel Ω + = d Bel η Sámítási sbály:

MH: tipius műödés edeti állpot semmit sem éréel Moog és éréel egy útjelőt Moog és semmit sem éréel Moog és éréel egy útjelőt

MH: omponense sámításho Ació- cselevési modell Éréelési modell Kedeti feltételeés

MH: implementációs érdése Repreentációs ompleitás: össes lehetséges hely és helyet sámítógépes ábráolás nehées lehet Modelleési ompleitás: vlósághű ció- és éréelési modelle bonyolult lehetne

MH: térben disrét implementáció Topologius gráfo: tér durv felbontás lehető legevesebb cióvl pl. egyenes hldás 4 irányb történő fordulás csúcso: helysíne éle: információ rról hogy robot hogyn jutht el egyi helyről másir Rácso: egyenletes rögített oordinát- és sögfelbontás 0-40cm 2-5 fo

MH: térben disrét implementáció rticle sűrő: Bel repreentációj m db onve ombinációvl súlyoott mint segítségével egy mint egy helysínhe trtoi súlyo: fontossági tényeő ngy vlósínűséghe sűrűbb mintvétel és ngyobb súlyo trton

Mrovi helymeghtároás prticle sűrőel A résecse sűrő egyenletes rácso lterntívái A mint hlm teinthető mint egy nem egyenletes rács mintá sűrűsége jeleníti meg vlósínűséget tér tetsőleges pontján.

A Bel függvény repreentációj Kálmán sűrő A Kálmán sűrő prméteres normál eloslássl repreentálj posteriori feltételeést.

Kálmán sűrő A mogás modell Gussi A senor modell Gussi Minden egyes belief függvényt egyértelműen meghtáro várhtó értée μ és sórás Σ. A posterior sámítás t jelenti hogy új várhtóértéet és ovrinciát sámolun régi dto és senoros jele lpján. Korláto: Unimodális eloslás Lineáris rendser Globális helymeghtároásr nem llms Többféle hipotéis nincs

Kálmán sűrő Disrét lineáris stochstius folymt stochstius mérés Folymt és mérési j normális eloslású w v null várhtó értéű Q R ovrinci mátrisl.

Kálmán sűrő priori vlósínűség és hib ovrinci hol priori becslése posteriori vlósínűség és hib ovrinci megfigyelése esetén.

Kálmán sűrő sámolju i posteriori vlósínűséget mint becsült állpot és tuális és várt mérés öötti ülönbség lineáris ombinációját. becslés innováció mérés K egy súly és úgy vn megdv hogy minimliálj posteriori ovrinciát

Kálmán sűrő A Kálmán sűrő állpot vetor várhtó értéét és sórását sámolj első ét momentum. A posteriori becslési hib ovrinciáj türöi állpot eloslásán sórását

Kálmán sűrő öveteő állpot becslése öveteő állpot jvítás mérés lpján

Kálmán sűrő Becslés predició becsült állpot 2 hib ovrinci becslése Mérés orreció A Kálmán erősítés sámolás 2Frissítjü becslést mérés lpján 3Frissítjü hib ovrinci becslését 0

éld

Kiterjestett Kálmán sűrő Nemlineáris folymtoho Lineriál tuális becslés örül rciális derivált sámítás Jobi mátri

Kiterjestett Kálmán sűrő

KF: Allmási péld Feldt: mobilrobot helymeghtároás

KF: Allmási péld A ultrhngos jeldó műödése:

KF: Allmási péld Rendsermodell: Folymt- és mérési jo: Állpotvetor:

KF: Allmási péld Állpotegyenlete:

KF: Allmási péld Kimeneti egyenlete meghtároás:

KF: Allmási péld Bemenet htás: hol ω bemenetne teintett mért sögsebesség Lineriált rendsermátri:

KF: Allmási péld A poícióbecslés műödése: