Tumor immunológia

Hasonló dokumentumok
Tumor immunológia

FEHÉRJE VAKCINÁK BIOTECHNOLÓGIAI ELŐÁLLÍTÁSA III.

Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Immunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre

Antigén, Antigén prezentáció

Immunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek

Az adaptív immunválasz kialakulása. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

INTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK

10. Tumorok kialakulása, tumor ellenes immunmechanizusok

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Immunológia Világnapja

AZ IMMUNRENDSZER VÁLASZAI A HPV FERTŐZÉSSEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEINKRE RAJNAVÖLGYI ÉVA DE OEC Immunológiai Intézet

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

A T sejt receptor (TCR) heterodimer

Immunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Immunológia alapjai előadás. Sej-sejt kommunikációk az immunválaszban.

A.) Az immunkezelés általános szempontjai

(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.

Immunológia alapjai előadás. A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és

Magyarországon nem kiugróan magas a daganatos betegségek előfordulási aránya, azonban a halálozás sajnos igen (2012)

Immunológia alapjai 7-8. előadás Adhéziós molekulák és ko-receptorok.

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

A tumorok megszökése az immunrendszer elől

Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.

B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban

Tüdő adenocarcinomásbetegek agyi áttéteiben jelenlévő immunsejtek, valamint a PD-L1 és PD-1 fehérjék túlélésre gyakorolt hatása

Az ellenanyagok szerkezete és funkciója. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Magyarországon nem kiugróan magas a daganatos betegségek előfordulási aránya, azonban a halálozás sajnos igen (2012)

Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének

A szervezet védekezése vírusfertőzésekkel szemben, antivirális kemoterápia, virális vakcinák

Tumorimmunológia. Zöld Éva. DEOEC, Belgyógyászati Intézet Klinikai Immunológiai Tanszék

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer

Immunológia Alapjai. 13. előadás. Elsődleges T sejt érés és differenciálódás

Tumorimmunológia és környéke

A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin

A csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet

Sejtfeldolgozás Felhasználás

Allergia immunológiája 2012.

Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév)

Immunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer

Tumor Immunológia. Tímár József Semmelweis Egyetem (SE) 2.sz. Patológiai Intézet SE Molekuláris Onkológiai Kutatócsoport

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben

A keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

TUMOR IMMUNOLÓGIA FELADATA

A kemotaxis kiváltására specializálódott molekula-család: Cytokinek

Immunmoduláns terápia az autoimmun betegségek kezelésében. Prof. Dr. Zeher Margit DE OEC Belgyógyászati Intézet III. sz. Belgyógyászati Klinika

KLINIKAI IMMUNOLÓGIA I.

Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása

A preventív vakcináció lényege :

Tumor immunológia és immunterápia

1. Az immunrendszer működése. Sejtfelszíni markerek, antigén receptorok. 2. Az immunrendszer szervei és a leukociták

Immunológia alapjai előadás MHC. szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.

Az immunológia alapjai

Immunológia. Hogyan működik az immunrendszer? password: immun

Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének

Dendritikus sejtek differenciálódásának szabályozása hormonreceptorok által című OTKA pályázat záró jelentése.

Immunológia alapjai előadás. Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás.

Természetes immunitás

Immunológia alapjai

Immunológia alapjai. 8. előadás. Sejtek közötti kommunikáció: citokinek, kemokinek. Dr. Berki Timea

Az immunológia alapjai (2016/2017. II. Félév)

Az immunrendszer alapjai, sejtöregedés, tumorképződés. Biológiai alapismeretek

Irányzatok a biológiában: IMMUNOLÓGIA

OTKA ZÁRÓJELENTÉS

Immungenomika és tumor immunológia

Immunológia alapjai előadás. Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás.

1. előadás Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése

Immunpatológia kurzus, - tavaszi szemeszter

A tumor-markerek alkalmazásának irányelvei BOKOR KÁROLY klinikai biokémikus Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Natív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok

17.2. ábra Az immunválasz kialakulása és lezajlása patogén hatására

Vakcinák / 9. Immunológiai és Biotechnológiai Intézet PTE KK

4. A humorális immunválasz október 12.

A 22C3 PD-L1 tesztek értékelése intézetünkben. Dr. László Terézia PTE ÁOK Patológiai Intézet, Pécs

HOGYAN VÉDENEK A VÉDŐOLTÁSOK?

A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása. Uher Ferenc, PhD, DSc

3. Az alábbi citokinek közül melyiket NEM szekretálja az aktivált Th sejt? A IFN-γ B interleukin-10 C interleukin-2 D interleukin-1 E interleukin-4

Poszttranszplantációs lymphoproliferatív betegség

Daganatok Kezelése. Bödör Csaba. I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet november 30., ÁOK, III.

Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek

Az immunológia alapjai

Modern terápiás szemlélet az onkológiában

Tumorbiológia Dr. Tóvári József (Országos Onkológiai Intézet)

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői.

Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek

T sejtek II Vizler Csaba 2010

A szervspecifikus autoimmun betegségek pathomechanizmusa. Dr. Bakó Gyula DE OEC III. Belklinika Ph.D. Kurzus, Debrecen, 2011.

A géntechnikák alkalmazási területei leltár. Géntechnika 3. Dr. Gruiz Katalin

Az immunválasz akadálymentesítése újabb lehetőségek a daganatok a immunterápiájában

Immunológia alapjai előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok:

Környezetegészségtan 2018/2019. Immunológia 1.

Immunológia alapjai. Hyperszenzitivitás előadás. Immunglobulin és cytokin mediálta hyperszenzitív reakciók. Allergia. DTH.

Környezetegészségtan 2016/2017. Immunológia 1.

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői

Apoptózis. 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút

Daganatok kialakulásában szerepet játszó molekuláris folyamatok

Jelutak. Apoptózis. Apoptózis Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút. apoptózis autofágia nekrózis. Sejtmag. Kondenzálódó sejtmag

Átírás:

http://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia A tumorok és az immunrendszer kapcsolatai Tumorspecifikus és tumorasszociált antigének A tumor sejteket ölő sejtek és mechanizmusok Az immunológiai felügyelet (Immune surveillance) A tumor megmenekülésének mechanizmusai az immunológiai felügyelet alól Az áttétek képződésének körülményei Immunológiai módszerek a tumorok diagnosztikájában A tumorok immunterápiája

A tumorok és az immunrendszer kapcsolatai Malignus transzformáció + + + + Változás az antigén struktúrában - + + + Immunválasz - + Hatékony + Nem hatékony - Nincs felismerés (nem hatékony)

Tumor specifikus és tumorasszociált antigének I. Tumor specifikus antigének (állat modellek) Privát antigének. Kémiai karcinogének hatására, csak az adott tumoros sejtre jellemző antigének DNS, RNS vírusok által indukált antigének, közös antigénstruktúra a vírusokkal fertőzött különböző sejtekben, a vírusban nem expresszálódó géntermékek, nem vírusantigének Emberi tumorok és vírusok kapcsolatai: - Burkitt lymphoma (Epstein-Barr vírus) - Nasopharyngealis cc. (Epstein-Barr vírus) - Máj cc. (Hepatitis B) - Méhnyak cc. (human papilloma vírus) (2008 Nobel díj) - Felnőttkori T sejtes leukemia (HTLV-I)

Tumor specifikus és tumorasszociált antigének II. Tumorasszociált antigének: normál sejtekben is képződő, de tumorokban nagyobb mennyiségben termelődő termékek. Onkofetalis antigének: a-fetoprotein (hepatoma), carcinoembrionalis antigén (CEA) (gastrointestinalis tu.) Differenciálódási antigének: - CD5: human B sejt leukémia (CLL) - CALLA (CD10) common acute leukemia antigén : ALL - vörösvérsejt vércsoport antigének: emberi gyomor cc. - onkogén termékek: - növekedési faktorok: PDGF, EGF - növekedési faktor receptorok: PDGF-R, EGF-R, HER2/neu - citoplazma onkogének: Ras, MAPK - nukleáris onkogének: fos, jun, bcl-2, myc

Tumorra hajlamosító tényezők: 1. Autoantitestek Anti-P53 (sejt ciklust szabályzó fehérje ellen): rossz prognózis Anti-MUC1 (adhéziós fehérje ellen): jó prognózis 2. Gén károsodás Brest cancer type ½ susceptibility proteins ( BRCA1/2)

Tumor sejteket ölő sejtek és mechanizmusok Természetes ölősejtek (NK): védelem a spontán tumorképződés és áttét kialakulással szemben (CD56+ limfociták). Citolitikus T limfociták (CD8+ Tc) - Szükséges a tumor antigénnel történő szenzitizálódás (MHCI.) - Védelem vírus indukált és transzplantált tumorokkal szemben (állatkísérletekben) CD4+ T sejtek: limfokin szekreció (MHCII.) (IL-2, limfotoxin) Limfokin aktivált killer (LAK) sejtek: (Heterogen sejttípus, dominál az NK-szerű típus.) Hatásukhoz nagy mennyiségű IL-2 szükséges. Makrofágok (TNFa, b=limfotoxin) aktiváció szükséges a tu, sejtöléshez Interferont termelő ölő dendritikus sejtek (IKDC) Ezekhez képest kisebb jelentőségű: ADCC, komplement mediált lizis. Ugyanakkor a tumor ellenes monoklonális ellenanyagokkal történő terápiában szerepük már jelentős.

A tumor megmenekülésének mechanizmusai az immunológiai felügyelet alól átcsúszás antigénvedlés: - immunológiai felismerés nincs vagy csökkent - blokkoló ellenanyagok lefedik az antigéneket, jelenlétük elősegíti, fokozhatja a tumor megmaradást Ag-ellenanyag komplexek elnyomhatják a sejtes immunválaszt Változás a sejtfelszíni struktúrában, mutációk Változás az apoptosis folyamatokban Szuppresszor faktorok jelenléte: - TGFβ termelés: CTL inaktiválás - PGE2 termelés: makrofág gátlás - MHCI antigén moduláció: MHCI=rezisztencia a CTL, érzékenység az NK iránt MHCI=érzékenység a CTL, rezisztencia az NK iránt Károsodott immunrendszer: fokozott tu. és lymphoma képződés

A tumorsejtek megmenekülésének mechanizmusa Tumor sejt Regulátor T sejt (CD4+CD25+) - Csökkent MHC antigén expresszió - Kostimuláló ingerek hiánya - halál receptor ligand expresszió Rezisztencia az apoptosissal és a perforin/granzym hatással szemben Saját-antigén Immunszuppresszív citokinek termelése: IL-6, IL-10, M-CSF, VEGF CTLA-4 expresszió (szuppresszor hatás) Dendritikus sejt Helper T sejt (CD4+) Citotoxikus T sejt (CD8+) (M-CSF= macrophage colony stimulatory factor,vegf= vascular endothelial growth factor)

Metastasis képződés Metastasis: a primer tumorból származó sejtek csoportja, melyek különböző szövetekbe vándorolva másodlagos tumor fészkeket hoznak létre A metastasis képződést elősegítő sejtfelszíni molekulák: tenascin (kötőszöveti termék) mamma cc. CD44: glikoprotein, adhéziós molekula CEA: intercelluláris adhéziós fehérje homing receptorok: non-hodgkin lymphoma Heparan szulfát Heparanáz és proteinázok, melyek dezintegrálják az extracelluláris mátrixot Angiogenetikus faktorok képzése

Immunológiai módszerek a tumorok diagnosztikájában Tumor antigén szintmérések (tumor kiterjedés, monitorozás) - CEA: bél, máj, tüdő cc. - alfa-fetoprotein: máj cc. - CA 19-9: gyomor, pancreas, colorectalis cc. - CA 15-3: mamma cc. - CA-125+HE4: ovarium cc. - PSA: prostata cc. Malignus transzformáció igazolás DNS szinten (gén, kromoszóma átrendeződés) Monoklonális ellenanyagok tumor antigének ellen: 1. Diagnosztika: izotoppal jelzett ellenanyagok (gamma kamera): tumor nagyság és elhelyezkedés meghatározás 2. Terápia: izotoppal, toxinnal, citosztatikummal jelzett ellenanyagok alkalmazása

A sikeres anti-tumor immunterápia több oldalú elméleti megközelítése A dendritikus sejtek antigén prezentáló képességének fokozása (MHC) Antigén specifikus vakcinák CTLA-4 blokád PD-1 blokád Stat3 gátlás Proinflammatorikus szignálok a nervovaskuláris edothelium számára Fokozott antigén prezentáció a dendritikus sejtek által A tumor ellenes immuntolerancia áttörése Tumor specifikus T sejtek toborzása a metastazisok területére Tumor antigén+dendritikus sejt vakcina A dendritikus sejtek mobilizálása (CD40L, TLR agonisták) B7 kostimulátor molekulák inkorporációja a DC sejtekbe Regulatív T sejtek gátlása (CD4+ CD25+ T sejtek) Immunterápia + az antiapoptorikus utak gátlása a tumorban

A tumorral szembeni tolerancia áttörésének lehetőségei Tumor antigének, lizátumok adjuvansokkal, citokinekkel együtt Tumor sejtek és származékaik, antigénjeik tumor sejt lizátum, exosomák, stb. Génkezelt tumor sejtek Tumor antigén specifikus vakcinák DNS tumor antigént kódoló DNS mrns tumor antigént kódoló mrns fehérje tumor antigén fehérje kostimuláció peptid tumor antigén peptid Attenuált vírus genomjába épített tumor antigén DNS Vírus vakcina Érett dedritikus sejt vakcina tumor antigénnel kapcsoltan Érési szignál

Tumorok immunterápiája I. Adjuvánsok az immunlógiai védekezés erősítésére: BCG, Corynebacterium parvum szuszpenziók (tüdő, hólyag cc.) szerény eredmények

Kolonia stimuláló faktorok: G-CSF, GM-CSF: a citosztatikumok utáni neutropenia csökkentése, mieloid regeneráció gyorsítása Interferonok: Tumorok immunterápiája II. - interferon alpha (rekombinans): leukemia, lymphoma - interferon gamma (rekombinans): IFNa rezisztens esetekben Citokinek: IL-2, IL-7, IL-12, IL-15, IL-21 Várható irányok a jövőben: - tumor specifikus monoklonális ellenanyagok - anti HER2/neu (Transuzumab, Herceptin) mellrák - anti CTL A4 (kísérleti fázis) különböző cc típusok - B-sejtes limfoma: anti-cd 20 (Rituximab) anti-cd 20 jód 131 (Bexxar) - Káros mellékhatás: autoimmun betegségek indukciója

Tumorok immunterápiája III. A citotoxikus T sejteken alapuló tumor immunterápia (1) (célzott CTL terápia) 1.) CTL sejtekhez tumor antigén juttatás vakcináció formájában 2.) Adoptív immunterápia ex vivo generált CTL sejtekkel szolid tumorok és melanoma esetében: a.) IL-2 kezelés hatására tumort infiltráló sejtek generálása b.) a kinyert és dúsított TIL sejtek infúzióban történő visszaadása 3.) A CTL sejtek genetikai átalakítása adoptív immunterápiára - Géntranszfer antigén prezentáló sejtekbe (MHC) - Géntranszfer CTL sejtbe: kimera antigén receptor (KAR): tumor antigén elleni ellenanyag antigén felismerő peptidje van beépítve a CTL membránba 4.) Nem-myeloablatív limfodepléció (a CD4+CD25+ szuppresszor T sejtek számának csökkentése)

Tumorok immunterápiája IV. A citotoxikus T sejteken alapuló tumor immunterápia (2) 1. A tisztított tumor antigén in vitro együtt tenyésztése a beteg dendritikus sejtjeivel és az antigén prezentáló sejtek visszaadása a betegnek. - tumor antigén: pl. melanoma gp 100 és tirozináz - Dentritikus sejt tenyésztés: vagy perifériás őssejtből vagy monocitából dentritikus sejt differenciálódást kiváltó citokinek jelenlétében Eddigi legjobb, emberi, gyakorlati tapasztalatok ezzel a módszerrel vannak melanomában (legígéretesebb irány)

Az tumor immunterápia egyéb formái 1. Ellenanyag terápia: a.) tumor antigén ellenes, toxinnal jelölt, humanizált ellenanyagok alkalmazása. b.) a tumor sejtet és a citotoxikus T sejtet összekapcsoló multifunkcionális ellenanyagok alkalmazása. 2. Angiogenezis gátlás: - xenogén endotelsejtekkel történő vakcináció: a keletkezett ellenanyag elpusztítja a tumor erek endoteliumát. - Angiosztatin és endosztatin

A tumor immunterápia debreceni alkalmazása 1.) Tumor antigén specifikus vakcinálás: Antigének: - jól definiált antigén peptidek (CEA) - tumor sejt lizátumok (colorectalis carcinoma) In vitro autológ dendritikus sejt preparátum készítés: perifériás monociták tenyésztése útján CD34+ perifériás őssejtek tenyésztése útján 2.) Tumor antigén specifikus vakcinálás: Tumor sejt vakcina: autológ dendritikus sejt + tumor antigén Vakcinálás: az antigénnel kezelt dendritikus sejtek visszaadása: i.v.; nyirokcsomóba, s.c A vakcinálás hatékonyságának lemérése: (* jelenlegi vizsgálatok) - limfocita citotoxicitás mérés - interleukin-2 termelés mérés * - tumor antigén indukált sejt proliferáció mérés * - tumor lizátummal indukált interferon gamma termelés * - tumor antigén specifikus CD4+ Th1sejtek meghatározása * - tumor antigén specifikus CD8+ sejtek meghatározása * - CD4+CD25+ szuppresszor T sejtek arányának követése - NK és NK-T sejtek arányának követése

A tumor kezelés fő stratégiája 1. Kemoterápia, kemoterápia + vakcináció 2. Radioterápia, radioterápia + vakcináció 3. Sejtterápia: IL-2 aktivált NKT sejtek IL-2 aktivált NK sejtek 4. Biológiai (monoklonális ellenanyag) terápia: pl. anti-her2/neu ( Herceptin) 5. Tumor antigén specifikus immunterápia