Holtsáv és kotyogás kompenzálása mechanikai irányítási rendszerekben

Hasonló dokumentumok
Szervomotor pozíciószabályozása

Proporcionális hmérsékletszabályozás

Ipari kemencék PID irányítása

Két- és háromállású szabályozók. A szabályozási rendszer válasza és tulajdonságai. Popov stabilitási kritérium

Állapottér modellek tulajdonságai PTE PMMK MI BSc 1

10.1. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ

1. Egyensúlyi pont, stabilitás

Aktív lengéscsillapítás. Szabályozás állapottérben

A feladatok megoldása

Drótos G.: Fejezetek az elméleti mechanikából 4. rész 1

ÉRZÉKELŐK ÉS BEAVATKOZÓK II. 5. DC MOTOROK SZABÁLYOZÁS FORDULATSZÁM- SZABÁLYOZÁS

Számítógépvezérelt irányítás és szabályozás elmélete (Bevezetés a rendszer- és irányításelméletbe, Computer Controlled Systems) 7.

Folyadékok áramlása Folyadékok. Folyadékok mechanikája. Pascal törvénye

MECHANIKA I. rész: Szilárd testek mechanikája

MINTA Írásbeli Záróvizsga Mechatronikai mérnök MSc. Debrecen,

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK

Márkus Zsolt Tulajdonságok, jelleggörbék, stb BMF -

L-transzformáltja: G(s) = L{g(t)}.

Gépészeti rendszertechnika (NGB_KV002_1)

U = 24 V I = 4,8 A. Mind a két mellékágban az ellenállás külön-külön 6 Ω, ezért az áramerősség mindkét mellékágban egyenlő, azaz :...

Tartalom. 1. Állapotegyenletek megoldása 2. Állapot visszacsatolás (pólusallokáció)

W = F s A munka származtatott, előjeles skalármennyiség.

Műveleti erősítők. 1. Felépítése. a. Rajzjele. b. Belső felépítés (tömbvázlat) c. Differenciálerősítő

Méréstechnika. Rezgésmérés. Készítette: Ángyán Béla. Iszak Gábor. Seidl Áron. Veszprém. [Ide írhatja a szöveget] oldal 1

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III. 28.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

X. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ

0,00 0,01 0,02 0,03 0,04 0,05 0,06 Q

Villamosságtan szigorlati tételek

IRÁNYÍTÁSTECHNIKAI ALAPOK. Erdei István Grundfos South East Europe Kft.

Digitál-analóg átalakítók (D/A konverterek)

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása

Lendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya.

Zárt mágneskörű induktív átalakítók

Csillapított rezgés. a fékező erő miatt a mozgás energiája (mechanikai energia) disszipálódik. kváziperiódikus mozgás

Fizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK február 13.

Elektromechanikai rendszerek szimulációja

7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL

ON-OFF (kétállású) hmérsékletszabályozás

Jelgenerátorok ELEKTRONIKA_2

VILLAMOS FORGÓGÉPEK. Forgó mozgás létesítése

Rezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele

Irányításelmélet és technika I.

Mechanizmusok vegyes dinamikájának elemzése

MECHATRONIKA Mechatronika alapképzési szak (BSc) záróvizsga kérdései. (Javítás dátuma: )

A/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel

Számítógépes gyakorlat MATLAB, Control System Toolbox

Villamos tér. Elektrosztatika. A térnek az a része, amelyben a. érvényesülnek.

Számítógépvezérelt irányítás és szabályozás elmélete (Bevezetés a rendszer- és irányításelméletbe, Computer Controlled Systems) 9.

Az inga mozgásának matematikai modellezése

Felvételi, 2018 szeptember - Alapképzés, fizika vizsga -

Mérésadatgyűjtés, jelfeldolgozás.

Az elektromágneses indukció jelensége

Robotok inverz geometriája

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

Programozható irányító berendezések és szenzorrendszerek. Az ipari irányítástechnika gyakorlati eszközei Végrehajtók, beavatkozók

Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék MOTOR - BOARD

EGY KERESZTPOLARIZÁCIÓS JELENSÉG BEMUTATÁSA FIZIKAI HALLGATÓI LABORATÓRIUMBAN

Elektron mozgása kristályrácsban Drude - féle elektrongáz

NFA Teljesítményszabályozó mérőlánc

Bevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba. Tihanyi Attila 2007 március 27

1. ábra A visszacsatolt erősítők elvi rajza. Az 1. ábrán látható elvi rajz alapján a kövezkező összefüggések adódnak:

Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata

A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló FIZIKA II. KATEGÓRIA FELADATOK. Különösen viselkedő oszcillátor vizsgálata

17/1. Négypólusok átviteli függvényének ábrázolása. Nyquist diagram.

ÉRTÉKELEMZÉS A GYÁRTMÁNY- ÉS MINSÉGFEJLESZTÉSBEN

Mérnöki alapok 4. előadás

Elektrotechnika- Villamosságtan

MÉRŐERŐSÍTŐK EREDŐ FESZÜLTSÉGERŐSÍTÉSE

1. Visszacsatolás nélküli kapcsolások

Érzékelők és beavatkozók

TM Szervó vezérlő

írásbeli vizsgatevékenység

1.3. Oldható és különleges tengelykapcsolók.

Számítógépvezérelt irányítás és szabályozás elmélete (Bevezetés a rendszer- és irányításelméletbe, Computer Controlled Systems) 8.

Használható segédeszköz: Függvénytáblázat, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép

Dr. Gyurcsek István. Példafeladatok. Helygörbék Bode-diagramok HELYGÖRBÉK, BODE-DIAGRAMOK DR. GYURCSEK ISTVÁN

RC tag mérési jegyz könyv

2.Előadás ( ) Munkapont és kivezérelhetőség

Hőmérsékleti sugárzás

Az ábrán a mechatronikát alkotó tudományos területek egymás közötti viszonya látható. A szenzorok és aktuátorok a mechanika és elektrotechnika szoros

Reológia Mérési technikák

2. gyakorlat Mintavételezés, kvantálás

Termodinamika (Hőtan)

Jelek és rendszerek MEMO_03. Pletl. Belépő jelek. Jelek deriváltja MEMO_03

Lagrange egyenletek. Úgy a virtuális munka mint a D Alembert-elv gyakorlati alkalmazását

DFTH november

NFA Teljesítményszabályozó mérőlánc

Elektrotechnika- Villamosságtan

ELEKTROKÉMIA GALVÁNCELLÁK ELEKTRÓDOK

1. ábra. 24B-19 feladat

1. Egy lineáris hálózatot mikor nevezhetünk rezisztív hálózatnak és mikor dinamikus hálózatnak?

DINAMIKAI VIZSGÁLAT ÁLLAPOTTÉRBEN Dr. Aradi Petra, Dr. Niedermayer Péter: Rendszertechnika segédlet 1

FIZIKA II. Egyenáram. Dr. Seres István

PÉLDÁK ERŐTÖRVÉNYEKRE

Függvény határérték összefoglalás

Segédlet a gyakorlati tananyaghoz GEVAU141B, GEVAU188B c. tantárgyakból

SAX..P..Y szelepmozgató szelepekhez

I. A PRIMITÍV FÜGGVÉNY ÉS A HATÁROZATLAN INTEGRÁL

Egyenáramú szervomotor modellezése

Vérkeringés. A szív munkája

Átírás:

Holtsáv és otyogás ompenzálása mechaniai irányítási rendszereben A mechaniai irányítására alalmazott lineáris vagy folytonos nemlineáris irányítási algoritmusoal megvalósított szabályozási rendszer tulajdonságait nagymértében leronthatjá a mechaniai rendszerben megjelen nemfolytonos nemlinearitáso, mint például a súrlódás és/vagy a otyogás. Ezért a szabályozó által iszámított beavatozó jelet ompenzálni ell úgy, hogy iegyenlítse (ompenzálja) a folyamatban megjelen nemlinearitás hatását. A holtsáv és otyogás-szer nemfolytonos nemlinearitáso (NL) általában a folyamat bemenetén jelenne meg. A iegyenlítésü úgy oldható meg, hogy a szabályozó imenetén elhelyezzü a nemlinearitás inverzét (NLI). Az inverzét úgy határozzu meg, hogy a nemlinearitással együtt egységnyi ersítés átvitelént viseledjen (NLI NL=1). Feltételezzü, hogy a folyamat lineáris részét H F (s), a szabályozó lineáris részét pedig a H (s) átviteli függvény írja le. Ha a nemlinearitás inverze ompenzálja a nemlinearitás hatását, aor a rendszer lineáris szabályozó rendszerént fog viseledni, a szabályozót lineáris irányítástechniai módszereel tervezhetjü meg. (lásd 10.30 Ábra) Hiba! Nincs ilyen stílusú szöveg a doumentumban..1 Ábra: Módosított szabályozási rendszer nemfolytonos nemlinearitáso ompenzálására 10.1.1 Holtsáv és ompenzálása A holtsáv nemlinearitás statius átvitelét (u bemenet, v imenet) a 10.31 Ábra mutatja. A imenet addig nem változi, amíg a bemenet abszolút értée nem éri el a holtsáv szélességét (δ). Ha u abszolút értée nagyobb mint δ, a imenet a bemenet függvényében meredeséggel, lineárisan n. ( u δ ), u > δ v = D( u) = 0, u δ (10.124) ( u + δ ), u < δ

Hiba! Nincs ilyen stílusú szöveg a doumentumban..2 Ábra: Holtsáv A holtsáv mechaniai rendszereben általában a súrlódás miatt jeleni meg. Feltételezzü, hogy a súrlódást a oulomb súrlódási modell írja le. A oulomb súrlódás értée (τ ) onstans, csa a sebesség eljelétl függ. Ugyanaor az álló mechaniai rendszer sebessége (ω) csa aor váli nullánál nagyobbá, ha a rá ható - például egy motor által ifejtett nyomaté (τ) nagyobb lesz, mint a oulomb súrlódás értée: F sign( ω), F τ = (10.125) τ, < F F >0 oulomb súrlódási együttható. Feltételezzü, hogy az irányított rendszer bemenete a motorra adott felszültség (U), imenete a mechaniai rendszer ω sebessége. Ha a motor rotorjána ellenállása R és nyomatéállandója τ, aor elhanyagolva a motor eletromos idállandóját a motor által ifejtett nyomaté τ=( τ /R)U. Tehát a mechaniai rendszer sebessége nulla marad mindaddig, amíg a bemeneti felszültség el nem éri a δ=(r/ τ )F értéet. Azután a sebesség a bemeneti feszültséggel arányosan n. A holtsáv ompenzálásához a szabályozó imeneti jelét a holtsáv inverzével módosítju (lásd 10.32 Ábra). A holtsáv inverzéne statius átvitele (u bemenet, u imenet): u = DI ( u u + δ, ) = 0, u u δ, = 0 u u > 0 < 0 (10.126)

Hiba! Nincs ilyen stílusú szöveg a doumentumban..3 Ábra: Holtsáv inverze Ha a holtsáv nemlinearitás bemenete a holtsáv inverzéne imenete, aor a holtsáv bemenete mindig δ nál nagyobb lesz. Az u imenetet, a pozitív tartományban, az alábbi módon számíthatju: u + δ v = D δ = ( u) = D( DI( u )) = u (10.127) A önnyen belátható, hogy v=u negatív tartományban is érvényes. Tehát ha a holtsáv bemenetét módosítju a holtsáv inverzével. A ét átvitel sorosan csatolva evivalens az egységnyi ersítvel, a holtsáv inverze ompenzálja a holtsáv hatását. 10.1.2 Kotyogás és ompenzálása A otyogás a mechaniai rendszereben a nem töéletes áttétel miatt jelenhet meg (például fogaseré áttétel esetén a foga özötti rés miatt 10.33 Ábra). Hiba! Nincs ilyen stílusú szöveg a doumentumban..4 Ábra: Kotyogás mechaniai áttételeben A holtsáv statius átvitelét a (10.34 Ábra) a mechaniai áttétel mozgásána övetésével érthetjü meg. Legyen a otyogás bemenete (u) az áttétel eltti, a imenete (v) az áttétel utáni pozíció. Az áttétel réséne szélessége 2δ. Feltételezzü, hogy a rendszer indításaor

a be- és imeneti pozíció nulla, a imeneti pozíció a rés özepén van. Indulásor a bemenet meg ell, hogy tegyen δ elmozdulást ahhoz, hogy a imenet értée megváltozzon (a mechaniai áttétel bemenet oldala el ell, hogy érje az áttétel imenet oldalát). Ezután a imenet a bemenettel arányosan változi. Irányváltásor a imenet addig nem változi, amíg a bemenet meg nem tesz 2δ elmozdulást. Hiba! Nincs ilyen stílusú szöveg a doumentumban..5 Ábra: Kotyogás Ha a bemenet háromszög-jel, a otyogás imenetét a 10.35 Ábra mutatja. Látszi, hogy a otyogás a mozgás ésését oozza és irányváltásor pontatlanul öveti a bemeneti profilt. Hiba! Nincs ilyen stílusú szöveg a doumentumban..6 Ábra: Kotyogás válasza háromszög-jel bemenetre Aárcsa a holtsáv ompenzálásánál, a otyogás ompenzálásához a otyogás inverzét (lásd 10.36 Ábra) ell sorosan csatolni a otyogással, anna bemenetén. Ismert és δ paramétere esetén a otyogás inverze töéletesen iegyenlíti a otyogás hatását.

Hiba! Nincs ilyen stílusú szöveg a doumentumban..7 Ábra: Kotyogás inverze Ha a otyogás inverzéne a bemenete háromszög-jel, a imenetét a 10.37 Ábra mutatja. Hiba! Nincs ilyen stílusú szöveg a doumentumban..8 Ábra: Kotyogás inverzéne válasza háromszögjel bemenetre A otyogás inverzéne válaszából látszi, hogy a imenet siet a bemenethez épest, ezzel ompenzálva a otyogás oozta ésleltetést. A otyogás inverze sorosan csatolva a otyogással egységnyi ersítés lineáris átvitelt eredményez.