Kreativitás fejlesztése Készítette: Koltói Lilla, 2010
Kreativitás és környezet Kreativitásnak kedvezı fizikai környezet Kreativitásnak kedvezı szociális környezet Gyerekeknél: bátorító felnıtt
Kreativitás és környezet
A kreativitás fejlıdése Család szocializációs hatása döntı befolyással van, pl.: tradicionális nemi szerepek irányába erıteljes nyomás, túlzott konvencionalitás negatívan hat Ösztönzı, magas kulturális és oktatási feltételeket biztosító család pozitív hatású Játék és fantázia szerepe Kreatív gyerekek társas kapcsolatai sajátosak: képzelt barátok, álmodozó szerep, magányosság, elszigetelıdés
Kreativitás és pedagógia Az iskolában elınyt élvez az intelligencia, de a kreativitás sokszor problémaként jelenik meg Kreatív tehetségek csoportja kevésbé kerül kiemelt képzésekbe Óvodás- és kisiskoláskorban magas a kreativitás szintje A kreativitás ellensége a konformizmus Néhány kutatás kimutatta, hogy a kreativitás fordított U alakú kapcsolatban van az oktatási szinttel: egy bizonyos pont után a formális oktatás negatív hatást kezd gyakorolni a kreativitásra.
Kreativitás és motiváció Thomas Edison: Genius is one percent inspiration and ninety-nine percent perspiration A kreatív emberek intrinzik motivációjúak Flow-elmélet alapján: ha valaki tudja, hogy jutalmat kap a munkája minıségéért, nem tud elfeledkezni a jutalomról, és így nem kerül a flow állapotába, amikor is azért csinál valamit, mert szereti azt csinálni. Amabile (1996) kutatásai igazolták, hogy ha a vizsgálati személyeknek azt mondták, a munkájukat jutalmazzák, értékelik, akkor a kreativitási szintjük és egyben az intrinzik motivációjuk jelentısen csökkent.
A kreativitás motivációja Az alkotás vágya Érdeklıdés, elkötelezettség Kíváncsiság Önmegvalósítás szükséglete
A kreativitás fejlıdését segítı feltételek Elfogadás, bizalom Támogató felnıtt gyerekek esetében Motiváció Segítıkész, megértı társak Lehetıség az egyedüllétre Lehetıség az elmélyülésre Játékos, nem versenyszerő helyzet (fıleg gyerekek esetében) Megfelelı értékelés, visszajelzés
A kreativitás fejlesztésének hátráltatói Sikerorientáltság Konformizmus A természetes tudásvágy kielégítetlensége, elfojtása Kortársakhoz, munkatársakhoz való igazodás Az átlagtól való eltérést abnormalitással azonosítani Környezeti korlátok (hely, eszköz, idı) Túlzott szigor és rend Erıltetett fejlesztés Munka játék kettıssége (gyerekek esetében fıleg) Visszajelzés hiánya, elégtelensége
A kreativitás fejlesztésének útjai Guilford (1967), Torrence (1963): direkt módszerekkel is fejleszthetı a kreativitás - oktatási programok, tanítási technikák Felfedezési problémamegoldási megközelítés: indirekt tanítási módszer, felfedezési folyamat, a környezet manipulálása, kísérletezés Kognitív-affektív modellek: a tudás, gondolkodás fejlesztése, illetve az esztétikai érzék fejlesztése, érzelmek kifejezése
Kreativitás fejlesztése Renzulli (1992) Konzisztens és állandó érdeklıdés kialakítása, fenntartása Tudományterületeken való gondolkodás kialakítása Rugalmasság: a gyerekek képességeihez, érdeklıdési köréhez, tanulási stílusához való igazodás A gyerekeket profi felfedezıvé tenni egy területen
A kreativitás fejlesztése Sternberg és Williams (1996) Elıfeltételek A kreativitás modellezése Én-hatékonyság fejlesztése Alaptechnikák Az alapfeltevések megkérdıjelezése A problémák meghatározása és újradefiniálása Az ötletelés elısegítése Gondolatfertızés Tanítási tippek Elég idıt hagyni a gondolkodásra Instrukció a kreativitásra A kreatív gondolatok, megoldások jutalmazása Az akadályok elhárítása A hasznos kockázat megtartása Az akadályok beazonosítása és elhárítása A többértelmőség tolerálása Lehetıséget adni a hibázásra Komplex technikák alkalmazása Önmagukért való felelısség megtanítása Az önszabályozás elısegítése A jutalom halasztására való képesség fejlesztése
A kreativitás fejlesztése Sternberg és Williams (1996) Szerepmodellek Kreatív emberek pályaképének bemutatása Kreatív kollaboráció támogatása Más nézıpontok megvizsgálása A környezet felfedezése A környezeti lehetıségek felismerése Izgalom találása Stimuláló környezet keresése Erıforrások kihasználása Hosszú távú célok Kreativitás fejlesztése Átváltás a kreatív mőködésre
A kreativitás PDP modellje Jackson (2006) 2. tenni, elıadni, elkészíteni 1.végiggondolni, mit kell tenni, döntéshozás kontextus 3. átgondolni a tapasztalatokat, hatásokat
Kreativitás csoportszinten Bizonyos esetekben a csoportok kreatívabbak, mint az egyének: Amikor a megosztott tudás segíti a probléma jobb megértését Új kihívások, problémák keresésénél jobb a különbözı hátterő és tudású emberek együttmőködése A problémamegoldás különbözı fázisaiban különbözı mértékben hangsúlyos az egyéni, illetve csoportos kreativitás A problémamegoldás folyamatában a különbözı területeken kreatív emberek különbözı szerepekben járulnak hozzá a produktum létrehozásához, pl.: ötletgazda, erıforrások feltárója, kivitelezı, stb. Fontos a támogató, bizalmat biztosító légkör, a megfelelı vezetés