Barcelona Berlin Boston Budapest Düsseldorf Madrid Munich Prague Stuttgart Vienna Zurich www.ifua.hu Vári Attila Budapest, 2007. november 7-8. FITT Workshop Beruházás-gazdaságossági számítások a gyakorlatban IFUA Horváth & Partners Kft.
Miért végzünk beruházás-gazdaságossági számításokat? Az egyes beruházásokról egyedileg el lehessen dönteni, hogy megvalósításra kerüljenek-e vagy sem Az összes felmerült beruházási ötletet / igényt sorrendbe lehessen rendezni A kontroll első pontjaként szolgál, hogy a későbbiekben lehessen értékelni visszamenőlegesen a beruházást 2
Definíciók Beruházás: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatba vétele érdekében az üzembehelyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hiteligénybevételt, a biztosítást is); beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt. Felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak; felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli; a tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti; nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egyidőben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától. Karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ide értve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást, és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi. *2000. évi C. törvény módosításokkal* egységes szerkezetbe foglalt szövege a számvitelről 3
Beruházás-gazdaságossági számítási módszerek áttekintése Beruházás kalkuláció Statikus módszerek Dinamikus módszerek Összehasonlító költség elemzés Összehasonlító profit elemzés Megtérülés elemzés NPV (nettó jelenérték) módszere Belső megtérülési ráta számítás Megtérülési idő 4
Összehasonlító költség elemzés - példa Alapelv: Fajlagos beruházási kiadások (cash out) összehasonlítása 1. Beruházás 2. beruházás 1 Beruházási összeg ( ) 100.000 50.000 2 Élettartam (év) 8 8 3 Kapacitás (db/év) 17.000 15.500 4 Kihasználtság (db/év 11.000 11.000 5 Értékcsökkenés ( /év) 12.500 6.250 6 Kamat (i=10%) ( /év) 5.000 2.500 7 Egyéb fix ktg. ( /év) 1.000 600 8 Összes fix ktg. 18.500 9.350 9 Fix ktg / db ( /db) 1,68 0,85 10 Bér költségek ( /db) 0,39 0,90 11 Anyagköltség ( /db) 0,10 0,10 12 Energia ( /db) 0,06 0,15 13 Egyéb változó ktg) ( /db) 0,10 0,20 14 Összes változó ktg ( /db) 0,65 1,25 15 Összes ktg / db ( /db) 2,33 2,20 5
Összehasonlító profit elemzés Alapelv: Fajlagos eredmény összehasonlítása 1 Beruházási összeg 2 Élettartam 3 Kapacitás 4 Kihasználtság ( ) (év) (db/év) (db/év) 1. beruházás 2. beruházás 100.000 8 17.000 11.000 50.000 8 15.500 11.000 6 ÉCS 7 Kamat 8 Egyéb fix költségek ( /év) ( /év) ( /év) 12.500 5.000 1.000 6.250 2.500 600 9 Összes fix költség ( /év) 18.500 9.350 10 Fix költség / db 1,68 0,85 11 Változó költségek 12 Bér 13 Anyagköltségek 14 Energia 15 Egyéb változó ktg 16 Összes változók költség 17 Összes költség 18 Árbevétel 19 Profit ( /db) ( /db) ( /db) ( /db) ( /db) ( /db) ( /db) 0,39 0,10 0,06 0,10 0,90 0,10 0,15 0,20 0,65 1,35 2,33 2,20 4,20 4,20 1,87 2,00 6
A megtérülés számítás módszere a befektetett összeg hozamát hasonlítja össze a vállalati tőkeköltséggel ROI* = Eredmény kamatfizetés előtt Befektetés Eredmény kamatfizetés előtt Értékteremtő beruházások CÉL ROI A ROI minimális szintje el kell, hogy érje a vállalat számára releváns tőkeköltséget Értékromboló beruházások *ROI: Return On Investment, Beruházás megtérülési ráta Befektetés 7
Nettó jelenérték számítás Módszer A nettó jelenérték számítás különböző időszaki pénzáramlások jelenértékét kiszámítja (a pénzáramlásokat a tőkeköltséggel diszkontálva), és összeadja. A fő döntési szempont, hogy azt a beruházást választják, amelyiknek pozitív, illetve magasabb a nettó jelenértéke. Előny Cash flow-t használ eredmény helyett A beruházás teljes hatását vizsgálja Figyelembe veszi a pénzáramlások eltérő időben való jelentkezését Könnyű kiszámolni (és mindig ki is lehet számolni) Egyszerűen kumulálható Hátrány Tőkeköltség erősen befolyásolja az eredményt. (A tőkeköltség meghatározása inkább feltételezés, mint számítás.) 8
A nettó jelenérték számítás a beruházások diszkontált pénzárama alapján értékeli az alternatívákat C 0 (i) =- I 0 + n E t - A Σ t t = 1 (1 + i) t C 0 I 0 E t A t i = Beruházás jelenértéke = Beruházás egyszeri kiadásai = Cash inflow az i. időperiódusban = Cash outflow az i. időperiódusban = tőkeköltség Pénzáram Példa I 0 = 2.000,- (E t -A t ) = 1.000,- 3 év i = 10% 2.486,80 751,30 826,40 909,10 I 0 1.000 1.000 1.000 t t t t 0 1 2 3-2.000,- => C = 486,80 0 t 9
Net Present Value: Példa kalkuláció Periódus (t) 0 1 2 3 4 5 Beruházási összeg (I 0 ) -2 000,00 Cash inflows (E t ) 1 500,00 1 500,00 1 500,00 1 500,00 1 500,00 Cash outflows (A t ) -500,00-500,00-500,00-500,00-500,00 Cash flow -2 000,00 1 000,00 1 000,00 1 000,00 1 000,00 1 000,00 Diszkont ráta (i=10%) 1,00 0,9091 0,8264 0,7513 0,6830 0,6209 Éves cash flow jelenértéke -2 000,00 909,10 826,40 751,30 683,00 620,90 Kumulált jelenérték -2 000,00-1 090,90-264,50 486,80 1 169,80 1 790,70 10
A belső megtérülési ráta az a diszkontráta, amelynél a beruházás jelenértéke nulla Nettó jelenérték a diszkont ráta függvényében C 0 i r r = belső megtérülési ráta internal rate of return n Et A C ( r) = I 0 + t = 1 ( 1+ r) t 0 = t 0 11
Belső megtérülési ráta Módszer A belső megtérülési ráta az a diszkont ráta, mellyel a beruházás nettó jelenértéke éppen nulla. (Fiktív hozam.) A befektetési döntések értékelésekor a fő szabály az, hogy el kell fogadni azokat a lehetőségeket, amelyek tőkeköltsége alacsonyabb a belső megtérülési rátánál. Előny Cash flow-t használ eredmény helyett. A beruházás teljes hatását vizsgálja. Könnyen értelmezhető (hozam szemlélet). Hátrány Nem egyszerű meghatározni. Nem konvencionális cash flow-k esetén félreérthető eredmény lehetséges. Az egymást kizáró akciók esetén nem mindig mutatja meg a legértékesebbet. Csődöt mond az időben változó kamatlábak (tőkeköltségek) kezelésekor. 12
Nem konvencionális pénzáramlások - példa 0. év 1. év 2.év Beruházás X -2000 +4700-2750 Beruházás Y +2000-4000 +4000 Beruházás X: 4700-2750 -2000 + + = 0 (1+IRR) (1+IRR) 2 Beruházás Y: -4000 4000 2000 + + = 0 (1+IRR) (1+IRR) 2 2 megoldás: IRR 1 =10% IRR 2 =25% Nincs megoldás 13
Megtérülési idő számítás A megtérülési idő az az időszak, amikor a projekt diszkontált pénzárama már pozitív Periódus (t) 0 1 2 3 4 5 Beruházási összeg (I 0 ) -2 000,00 Cash inflows (E t ) 1 500,00 1 500,00 1 500,00 1 500,00 1 500,00 Cash outflows (A t ) -500,00-500,00-500,00-500,00-500,00 Cash flow -2 000,00 1 000,00 1 000,00 1 000,00 1 000,00 1 000,00 Diszkont ráta (i=10%) 1,00 0,9091 0,8264 0,7513 0,6830 0,6209 Éves cash flow jelenértéke -2 000,00 909,10 826,40 751,30 683,00 620,90 Kumulált jelenérték -2 000,00-1 090,90-264,50 486,80 1 169,80 1 790,70 Megtérülési idő: 3 év 14
NPV és IRR összehasonlítása - döntés Ha a beruházásokat függetlenül kell vizsgálni egymástól és a pénzáramlások konvencionálisnak tekinthetők, akkor az NPV és az IRR módszer is ugyanarra a döntésre vezet. NPV IRR Beruházás elfogadása Pozitív NPV IRR a tőkeköltség felett van Beruházás elvetése Negatív NPV IRR a tőkeköltség alatt van 15
NPV és IRR összehasonlítása - abszolút és relatív mérés Az NPV abszolút mértékben méri a beruházás megtérülését, az IRR relatív mértékben. 0. év 5. év NPV @ 10% = 4.990 Beruházás X -20.000 +40.241 IRR = 15% 0. év 5. év NPV @ 10% = 49.900 Beruházás 10X -200.000 +402.410 IRR = 15% Az NPV módszer egyértelműen különbséget tesz a két beruházás között, míg az IRR nem. 16
A különböző döntési helyzetek eltérő módszert igényelnek Rekonstrukció Összehasonlító költség elemzés Kötelező beruházás (pl. környezetvédelmi) Összehasonlító költség elemzés Venni vagy gyártani Összehasonlító profit, NPV Kapacitás bővítő NPV és IRR, megtérülési idő Termelésáthelyezés miatti telephely választás Nem termelő (pl. új irodaház) NPV és IRR, megtérülési idő Összköltség és más nem pénzügyi szempontok 17
Üzleti hasznosság görbe Üzleti hasznosság (pl. NPV) Adott évben megvalósítható beruházások Adott évben nem megvalósítható beruházások A sorba állítás alapja: Egységnyi költséggel elérhető üzleti hasznosság Költség 18
Beruházási igények sorba rendezésének technikái Üzleti hasznosság Mutatószám Műszaki hasznosság Egyéb elvárás Az igények megvalósítása esetén mekkora az elérhető üzleti hasznosság? (pl. a korábbi technikák segítségével) A vezetés által kitűzött stratégiai mutatószámok elérését mennyiben segíti a projekt végrehajtása? Az adott helyen történő beruházás mennyi problémát old meg? (pl. 10.000 fogyasztónak lesz megbízhatóbb az ellátása) Pl. 10 évente cserélni szükséges az összes használatban lévő eszközt. A beruházási igények sorrendjét a fenti technikák valamelyikével lehet meghatározni, ezt követően ami az erőforrás keret(ek)be belefér, az valósulhat meg. 19
Műszaki pontszám alapú tervezés Objektum kritikussága Magas Alacsony Jó Rossz Objektum állapota Objektum kritikussága Kiszolgált fogyasztók száma Rendszerben elfoglalt hely kiváltási lehetőség Környezeti veszélyesség Stb. Objektum fizikai állapota (rendben súlyosan károsodott) Sérült funkció (elsődleges, másodlagos, harmadlagos), illetve a sérülés súlyossága (kis, közepes, súlyos) Objektum életkora Üzemzavarok, panaszok száma Stb. Objektum állapota 20
A mutatószám-alapú projekttervezés biztosítja, hogy a műszaki célok elvárt értékeit teljesítő fejlesztések a legkisebb ráfordítással valósuljanak meg Büdzsé-orientált projekttervezés Mutatószám-alapú projekttervezés Rendelkezésre álló beruházási és karbantartási keret Műszaki területen meghatározott működési, üzemeltetési célértékek Projekt A Projekt B Projekt C Az erőforrásokkal való gazdálkodás egyre szigorodó kényszere Projekt A Üzemzavar db. Veszteség % Projekt B Üzemzavar db. Veszteség % Projekt C Üzemzavar db. Veszteség % Projekt D Üzemzavar db. Veszteség % Projektek rangsorolása Hátrányok: nem átlátható nem vezet optimális erőforrásfelhasználáshoz Projekt Projekt A Projekt C Projekt D Ráfordítás / Üzemzavar csökkenés 85 95 105 Ráfordítás / Veszteség csökkenés 3400 3750 3200 Rangsor 1. 2. 3. Projekt B 124 3300 4. 21