30 MB. Adat és Információvédelmi Mesteriskola KÁLMÁN MIKLÓS ÉS RÁCZ JÓZSEF PROJEKTMENEDZSERI ÉS PROJEKTELLENŐRI FELADATOK PROJEKTEK ELŐKÉSZÍTÉSE

Átírás

1 Adat és Információvédelmi Mesteriskola PROJEKTEK ELŐKÉSZÍTÉSE 30 MB KÁLMÁN MIKLÓS ÉS RÁCZ JÓZSEF PROJEKTMENEDZSERI ÉS PROJEKTELLENŐRI FELADATOK Adat és Információvédelmi Mesteriskola 1

2 PROJEKTEK ELŐKÉSZÍTÉSE Tartalom: Megvalósítási tanulmány, 5 - BC, 6 - Költség-haszon elemzés, Beruházás gazdaságossági vizsgálatok, Kockázatelemzés, 14 - Döntési dokumentum Adat és Információvédelmi Mesteriskola 2

3 INFRASTRUKTÚRA Infrastruktúra fogalma: minden berendezés, eszköz, és az általuk létrehozott hálózat, ami a tevékenység lebonyolításához szükséges. DE! Az infrastruktúra fejlesztés soha nem öncélú fejlesztés, mindig világos (üzleti) célt szolgál. (A klasszikus ár-érték arány) Óriási feladat és felelősség a mérnök vállán, megtalálni az optimális megoldást. Széleskörű ismeretet igényel. Cél: A létesítmény megfelelő tartalmú és jól megvalósítható legyen Adat és Információvédelmi Mesteriskola 3

4 A rendelkezésre álló infrastruktúra működtetése, üzemeltetése. A projekt tartalomnál figyelembe kell venni az üzemeltetési feltételeket is! Rendszer felügyelet, diszpécser, Operáció, működtetés, Hibabejelentő, Hibajavítás, Nyilvántartás Üzemvitel fejlesztés Adat és Információvédelmi Mesteriskola 4

5 ELŐKÉSZÍTŐ TANULMÁNY Előkészítő tanulmány készítése - Döntés Igény pontos meghatározása, (felmérése), Tanulmány tartalmi követelményeinek meghatározása, Változatok kidolgozása, Lehetséges vállalkozók felmérése, Gazdaságossági számítások végzése, Finanszírozási változatok elemzése, Pályázati lehetőségek felmérése, Az előkészítés döntési dokumentummal zárul. Az előkészítés akkor sikeres, ha a jogosult grémium jóváhagyja a projektet Adat és Információvédelmi Mesteriskola 5

6 ÜZLETI KALKULÁCIÓ - BC BC/Business case/ Megtérülés számítás Egy projekt elindításával, fontolóra kell vennie, milyen módon lehet az adott fejlesztés hasznosságát igazolni. Ennek eszköze a megtérülés kimutatása, amely két részből tevődik össze: A költség-haszon elemzés a fejlesztés által nyújtott előnyöket és a pénzben kifejezhető megtakarításokat veszi számba, és összehasonlítja az előállítás költségével. (Itt a jövőbeni költségek is érdekesek, pl. üzemeltetés.) A kockázatelemzés számokkal fejezi ki a projekt kockázatát. Mindkét esetben, ha ennek jelentősége, illetve lehetősége van, a negatív esettel is számolni kell (mivel jár, ha nem csináljuk meg a projektet) Adat és Információvédelmi Mesteriskola 6

7 KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS Az elemzésnek két szakasza van. Az első szakaszban a költségekkel foglalkozunk, és megpróbáljuk megbecsülni az új rendszer kifejlesztési és üzemeltetési költségét. Természetesen a fejlesztési költséget a projekt erőforrástervéből is kiolvashatjuk. A második szakaszban a rendszer által nyújtott haszon, és a várható költségmegtakarítások kapnak helyet. Először megbecsüljük a rendszer várható életkorát, majd az ún. jelenértéken (Net Present Value, NPV) kifejezzük mindenkori értékét. Másodikként a megtakarításokat vesszük sorra, amelyek tartalmazzák a jelenlegi rendszer üzemeltetési költségét, az esetleges piaci értékesítésből származó bevételt, stb. A kétfajta adatot mátrix formában ábrázoljuk éves bontásban. A költség haszon elemzés elvégzésének fő célja annak az évnek a meghatározása, amikor a termék hozama és a befektetés közötti különbség először lesz pozitív. Természetesen a nem mérhető hasznot is mérlegelni kell a döntéseknél Adat és Információvédelmi Mesteriskola 7

8 BERUHÁZÁS-GAZDASÁGOSSÁGI VIZSGÁLATOK I. 1, STATIKUS MUTATÓK NINCS PÉNZ IDŐÉRTÉK 2, Megtérülési idő (PR), A befektetett (beruházott) összeg a beruházás élettartama alatt keletkezett jövedelemből mikorra térül meg. 3, Forgási sebesség, A beruházási összeg hányszor térül meg a keletkezett jövedelemből Adat és Információvédelmi Mesteriskola 8

9 BERUHÁZÁS-GAZDASÁGOSSÁGI VIZSGÁLATOK II. 2. DINAMIKUS MUTATÓK VAN PÉNZ IDŐÉRTÉK Tőkeérték módszerek 1, Jelenérték (PV) - Egy jövőben keletkezett pénzáram (jövedelmek)mai értékét határozza meg, adott kalkulatív kamatláb mellett. - Nettó jelenérték (NPV) a jövedelmek jelenértékének és a beruházási összegnek a különbsége. (diszkontált hozadékösszeg számítás) 2, Annuitás az éves átlagos tőkeköltséget az állandó éves hozammal hasonlítja össze. (akkor jó, ha az éves nettó hozam nem kisebb az évi átlagos tőkeköltségnél) 3, Jövőérték évenként felkamatolt jövedelmek összehasonlítása a beruházási összeggel. Kamatláb módszerek 1,Belső kamatláb valódi jövedelmezőség a befektetés a teljes időtartam alatt hány százalékos jövedelmezőséggel működik.(npv=0) 2, Kritikus kamatláb megtérülési küszöbérték.(belső kamatláb és a kalkulatív kamatláb összevetése Adat és Információvédelmi Mesteriskola 9

10 Nettó jelenérték számítás (NPV) I. Belső szabályozások A beruházások idő-tervezésénél fel kell használni a gazdaság-matematika módszereit, számítási eljárásait. A befektetési, vagy beruházási, finanszírozási döntések előkészítésénél meg kell vizsgálni, hogy hogyan lehet a legkedvezőbb eredményt elérni, a legjobb ráfordításokkal és a legrövidebb idő alatt. A gazdaságossági számítások a ráfordítások ( R ) és a hozamok ( H ) pénzfolyamainak összehasonlításából alakulnak ki. A gazdaságossági számítások módszerei a következők lehetnek: statikus számítások, amikor a pénz időben változó értékével nem számolunk A korszerű beruházás elemzések a dinamikus számításokkal készülnek, azaz figyelembe veszik a kamatos kamat-számítás és a diszkontálás módszereivel a pénz értékének időbeni változásait, a kamat mértékének várható mozgása alapján. A tervezői időtávlatokat legjobban követő tényező a pénz jelenértékének meghatározása A pénz jelenértéke ( Present Value PV ) mutatja a jövőben esedékes pénzmennyiség mai, visszaszámított értékét. Ez biztosítja, hogy egy több időszakon át tartó, több variációban megfogalmazott befektetési / beruházási variánsok értékét a mai időpontra azonos módon átszámítva össze lehessen hasonlítani. A számítás a diszkont-tényezővel történik. ( Szakkönyvekben vannak diszkont tényező táblázatok.) A diszkont tényező a kamatos kamat tényező reciprok értéke. C C = a pénz értéke PV = r = kamat tényező t 1 / ( 1+r) = diszkont tényező ( 1 + r ) t = időszakok száma Pld: a jövő évi ( t =1év) 100 Ft jelenértéke 12 %-os kamat figyelembe vételével =100. ( 1 + 0,12 ) = ,892 = 89,2 Ft Adat és Információvédelmi Mesteriskola 10

11 NETTÓ JELENÉRTÉK SZÁMÍTÁS II. A pénz jövőértéke a pénznek a kamatok hatására bekövetkező nominális változását mutatja. ( Future Value FV ), amelynek eredményeként azt kapjuk, hogy amit ma 1 Ft-ért megtudunk venni, azért a jövőben a kamatok figyelembe vételével mennyi pénzt kell majd kifizetnünk. FV = C ( 1 + r )t A beruházások tervezésénél a gazdaság matematika a bemutatott tényezőkkel számol. Fentiek alapján jutunk el a Nettó Jelenérték ( Net Present Value, NPV ) számításhoz. Nettó jelenérték: a befektetés adott évig összesített ( kummulált ) ráfordításainak és hozamainak nettó eredményéből számított jelenértéke. NPV = - C + Ct / ( 1 + r )t C = az induló befektetés összege ( t = 0 ) t = évek, időszakok száma Ct = hozamok r = kamatláb (hozam követelmény ) Ha a számított NPV érték előjelű, akkor a beruházás még nem térült meg. Ha a számított NPV érték O akkor a beruházás megtérül. Ha a számított NVP érték + előjelű, akkor már megtérült a beruházás, hozam is van már. Különböző projektek összehasonlító számításait ennek alapján lehet elvégezni. A számítás logikai sémája: a beruházás éves ráfordításai ( - előjellel) a létesítmény éves hozamai ( + előjellel ) a ráfordítások és hozamok különbsége ( éves nettó érték ) = eredmény az eredmény diszkontált jelenértéke évente számítva (PV) az éves göngyölített összege a jelenérték adatoknak = NPV éves nettó jelenérték Adat és Információvédelmi Mesteriskola 11

12 Kockázatelemzés Kockázatelemzési módszertan és alkalmazása Kockázatok azonosítása Kockázatok értékelése (előfordulás, okozott hatás) Kockázatok kezelése (megszüntetés, csökkentés, áthárítás, elfogadás) A projekt során fellépő új kockázatok észlelése, kezelése Kockázatok kommunikálása Adat és Információvédelmi Mesteriskola 12

13 A BERUHÁZÁSI FOLYAMATBA ILLESZTETT KOCKÁZATELEMZÉS Üzleti tervezés folyamatában,(at*, BC) Capex- re (vészterv) Projektekre értékhatártól függően-folyamatosan 3-6 havonta. Módszer: 1, kritikus tényezők számszerűsítése - kritikus tényezők meghatározása, 2, érzékenységvizsgálat 3, hatások számszerűsítése. 4, akciótervek megfogalmazása. Eljárások: Értékelemzés, Akciótervezés* Adat és Információvédelmi Mesteriskola 13

14 DÖNTÉSI DOKUMENTUM Projekt dokumentum készítése A döntési dokumentum arra szolgál, hogy bemutassa a fejlesztés indokát, célját és tartalmát, a fejlesztés hatásait és eredményét, továbbá a beruházás lebonyolítója számára megfogalmazza a beruházási feladatot, azaz műszaki tartalom, határidők, előirányzat. A projekt fejlesztési-beruházási döntéssel a döntéshozó a fejlesztést jóváhagyja és a beruházás megvalósítását engedélyezi Adat és Információvédelmi Mesteriskola 14

15 Köszönöm a figyelmet! Adat és Információvédelmi Mesteriskola 15