ÁLTALÁNOS JÁRMŰGÉPTAN

Hasonló dokumentumok
ÁLTALÁNOS JÁRMŰGÉPTAN Ellenőrző kérdések

KÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS

Mechanika. Kinematika

Kifejtendő kérdések december 11. Gyakorló feladatok

I.FIZIKAI MENNYISÉGEK MEGADÁSA, MÉRTÉKRENDSZEREK

rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Klasszikus mechanika

Kinematika szeptember Vonatkoztatási rendszerek, koordinátarendszerek

A Hamilton-Jacobi-egyenlet

Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések

Mechanika I-II. Példatár

Mérnöki alapok 2. előadás

Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások

Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, október 10.. CHFMAX. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Osztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ

1. Feladatok a dinamika tárgyköréből

Mérnöki alapok 4. előadás

DINAMIKA A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak hallgatói részére (2004/2005 tavaszi félév)

Mérnöki alapok 2. előadás

Mérnöki alapok 11. előadás

Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport

Mérnöki alapok 10. előadás

Figyelem! Csak belső és saját használatra! Terjesztése és másolása TILOS!

Rezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele

Rezgés tesztek. 8. Egy rugó által létrehozott harmonikus rezgés esetén melyik állítás nem igaz?

Fizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK február 13.

Fizika alapok. Az előadás témája

BEMUTATÓ FELADATOK (2) ÁLTALÁNOS GÉPTAN tárgyból

Rezgőmozgás, lengőmozgás

1. gyakorlat. Egyenletes és egyenletesen változó mozgás. 1. példa

Lendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya.

Munka, energia Munkatétel, a mechanikai energia megmaradása

1. Feladatok merev testek fizikájának tárgyköréből

a) Valódi tekercs b) Kondenzátor c) Ohmos ellenállás d) RLC vegyes kapcsolása

Newton törvények és a gravitációs kölcsönhatás (Vázlat)

Irányításelmélet és technika I.

Kinematika. A mozgás matematikai leírása, a mozgást kiváltó ok feltárása nélkül.

Periódikus mozgás, körmozgás, bolygók mozgása, Newton törvények

W = F s A munka származtatott, előjeles skalármennyiség.

Fizika feladatok - 2. gyakorlat

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása

Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény) szerint az áramkörben levő elektromotoros erők. E i = U j (3.1)

Gyakorló feladatok Feladatok, merev test dinamikája

1. Feladatok munkavégzés és konzervatív erőterek tárgyköréből. Munkatétel

1 2. Az anyagi pont kinematikája

Komplex természettudomány 3.

Mérnöki alapok 10. előadás

Az ábrán a mechatronikát alkotó tudományos területek egymás közötti viszonya látható. A szenzorok és aktuátorok a mechanika és elektrotechnika szoros

A bolygók mozgására vonatkozó Kepler-törvények igazolása

Mechanika, dinamika. p = m = F t vagy. m t

1. ábra. 24B-19 feladat

IMPULZUS MOMENTUM. Impulzusnyomaték, perdület, jele: N

Gépészmérnöki alapszak Mérnöki fizika ZH NÉV: október 18. Neptun kód:...

1. MECHANIKA Periodikus mozgások: körmozgás, rezgések, lengések

Fogaskerékhajtás tudnivalók, feladatok

A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld ábra ábra

Rugalmas tengelykapcsoló mérése

Mérnöki alapok 1. előadás

Tömegvonzás, bolygómozgás

Geometriai vagy kinematikai természetű feltételek: kötések vagy. kényszerek. 1. Egy apró korong egy mozdulatlan lejtőn vagy egy gömb belső

Kinematika: A mechanikának az a része, amely a testek mozgását vizsgálja a kiváltó okok (erők) tanulmányozása nélkül.

Képlet levezetése :F=m a = m Δv/Δt = ΔI/Δt

Matematika III előadás

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN

-2σ. 1. A végtelen kiterjedésű +σ és 2σ felületi töltéssűrűségű síklapok terében az ábrának megfelelően egy dipól helyezkedik el.

Q 1 D Q 2 (D x) 2 (1.1)

Dinamika. A dinamika feladata a test(ek) gyorsulását okozó erők matematikai leírása.

Bevezetés az elméleti zikába

0,00 0,01 0,02 0,03 0,04 0,05 0,06 Q

Mechanika Kinematika. - Kinematikára: a testek mozgását tanulmányozza anélkül, hogy figyelembe venné a kiváltó

1. MECHANIKA. Periodikus mozgások: körmozgás, rezgések, lengések

A nagyobb tömegű Peti 1,5 m-re ült a forgástengelytől. Összesen: 9p

Szeretném felhívni figyelmüket a feltett korábbi vizsgapéldák és az azokhoz tartozó megoldások felhasználásával kapcsolatban néhány dologra.

HELYI TANTERV. Mechanika

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN

2. MECHANIKA 2. MECHANIKA / 1. ω +x

1. Milyen módszerrel ábrázolhatók a váltakozó mennyiségek, és melyiknek mi az előnye?

3. m tömegű, L hosszúságú, vékony, homogén rúd két végén pontszerű m 1 és m 2 tömegek vannak. Hol van a tömegközéppont?

Fizika alapok vegyészeknek Mechanika II.: periodikus mozgások november 10.

Tömegmérés stopperrel és mérőszalaggal

Az aszinkron és a szinkron gépek külső mágnesének vasmagja, -amelyik általában az

Oktatási Hivatal FIZIKA. II. kategória. A 2017/2018. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 1. forduló. Javítási-értékelési útmutató

DINAMIKA ALAPJAI. Tömeg és az erő

Digitális tananyag a fizika tanításához

Tartalomjegyzék. Meghatározás Jellemző adatok Szíjerők Tengelyhúzás Előfeszítés Méretezés

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN

Oktatási Hivatal FIZIKA I. KATEGÓRIA. A 2016/2017. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló FELADATOK

Javítási útmutató Fizika felmérő 2015

Gyakorlat 30B-14. a F L = e E + ( e)v B képlet, a gravitációs erőt a (2.1) G = m e g (2.2)

Az elliptikus hengerre írt csavarvonalról

Chasles tételéről. Előkészítés

PÉLDÁK ERŐTÖRVÉNYEKRE

Az igénybevételi ábrák témakörhöz az alábbi előjelszabályokat használjuk valamennyi feladat esetén.

A mechanikai alaptörvények ismerete

2. REZGÉSEK Harmonikus rezgések: 2.2. Csillapított rezgések

A mechanika alapjai. A pontszerű testek dinamikája

Diagnosztika Rezgéstani alapok. A szinusz függvény. 3π 2

Lássuk be, hogy nem lehet a három pontot úgy elhelyezni, hogy egy inerciarendszerben

FORGATTYÚS HAJTÓMŰ KISFELADAT

Kérdések Fizika112. Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika

Átírás:

ÁLTALÁNOS JÁRMŰGÉPTAN ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 3. GÉPEK MECHANIKAI FOLYAMATAI 1. Definiálja a térbeli pont helyvektorát! r helyvektor előáll ortogonális (a 3 tengely egymásra merőleges) koordinátarendszer koordinátairányú összetevőinek összegeként, az összetevők felírhatók az adott egységvektor és az abszolútérték szorzataként r = r x + r y + r z = x*i + y*j + z*k 2. Definiálja a térbeli pont elmozdulás-vektorát! elmozdulás vektor: Δr(t, Δt) = r(t+δt) r(t) 3. Definiálja a térbeli pályán mozgó pont sebességvektorát! sebességvektor: v(t) = v x (t)*i + v y (t)*j + v z (t)*k a helyvektor idő szerinti első deriváltja 4. Definiálja a térbeli pályán mozgó pont gyorsulásvektorát! gyorsulásvektor: a(t) = a x (t)*i + a y (t)*j + a z (t)*k a sebességvektor idő szerinti első, a helyvektor idő szerinti második deriváltja 5. Definiálja a forgómozgás szögsebességét! ω(t) = ϕ(t) szöghelyzetjellemző idő szerinti első deriváltja 6. Definiálja a forgómozgás szöggyorsulását! ε(t) = = szögsebesség első, a szöghelyzetjellemző második idő szerinti deriváltja 7. Definiálja a centripetális gyorsulást! a cp = -ω 2 *r(t) az egyenletes körmozgás gyorsulásvektorát nevezzük centripetális (a mozgó pontból a forgási középpont felé mutató értelmű) gyorsulásnak

8. Definiálja a tömegpont impulzusvektorát! p = m*v 9. Írja fel Newton II. törvényét haladó mozgás esetére! ΣF = = (m*v) = m* = m*a tömegpont gyorsulása egyenesen arányos a testre ható erők eredőjével, az arányossági tényező a test tömege (tehetetlenségének mértéke) 10. Írja fel Newton II. törvényét forgó mozgás esetére! M = Θ*ε valamely testre ható nyomatékok eredője egyenesen arányos a test szöggyorsulásával, az arányossági tényező értéke pedig a test tehetetlenségi nyomatéka 11. Definiálja a tehetetlenségi nyomatékot általános alakú test forgástengelyére! Θ = r 2 dm Θ = 2 m i r i N darab m i tömegű, a forgástengelytől egyenként r i sugáron elhelyezkedő tömegpontból álló merevtest tehetetlenségi nyomatéka 12. Mi a redukált tömeg, írja fel a tehetetlenségi nyomatékkal való összefüggését! kiterjedt test tömegét helyettesíthetjük egyetlen pont tömegpontjával Θ = m*r 2 o m redukált tömeg o r redukált tömeg távolsága az adott tengelytől 13. Rajzolja fel egy jármű ideális mozgásciklusának mozgási energia - idő diagramját!

14. Rajzolja fel jelleghelyesen egy jármű ideális mozgásciklusának foronómiai görbéit! 15. Rajzolja fel egy jármű ideális mozgásciklusa során a motor által leadott teljesítményt az idő függvényében!

16. Ábrázolja az állandó nagyságú menetellenállás által kifejtett teljesítményt egy ideális mozgásciklus során! 17. Esetszétválasztással adja meg egy jármű ideális mozgásciklusa esetén a sebesség kiszámítási módszerét! lásd: 14. kérdésnél 18. Esetszétválasztással adja meg egy jármű ideális mozgásciklusa esetén a befutott út kiszámítási módszerét! lásd: 14. kérdésnél 19. Definiálja egy gépi rendszer hatásfokát az energiamérleg felrajzolása segítségével! P 1 = P 2 + P veszteség hatásfok: η = =

20. Definiálja egy gépi rendszer fordulatszám- és nyomatékmódosítását! Az alkalmazott jelöléseket szavakkal is értelmezze! fordulatszám (szögsebesség) módosítás: i = = o ω 2 kimenő szögsebesség (n 2 kimenő fordulatszám) o ω 1 bemenő szögsebesség (n 1 bemenő fordulatszám) nyomatékmódosítás: k = o M 2 kimenő nyomaték o M 1 bemenő nyomaték 21. Vezesse le az i szögsebesség-módosítás, a k nyomaték-módosítás és az η hatásfok összefüggését, mely fogaskerék-hajtásra és szíjhajtásra egyaránt érvényes! η = = k * i 22. Milyen kinematikai feltétel teljesül a kapcsolódó fogaskerekek mozgására? a fogaskerekek kerületi sebessége minden esetben meg kell, hogy egyezzenek 23. Értelmezze a modul fogalmát fogaskerék esetében az alkalmazott jelölések magyarázatával! modul: m = (átmérő/fogszám) 24. Hogyan számítható ki az n db fogaskerékpárból álló hajtásrendszer i eredő szögsebesség-módosítása, ha az egyes párok ij (1 j n) szögsebesség-módosítása ismert? i = i 1 * i 2 * * i n = j 25. Mekkora lesz az r1 és r2 gördülőköri sugarú fogaskerekekből álló fogaskerékhajtás k nyomatékmódosítása? k = = 26. Írja fel a szlip definícióját szíjhajtás esetére a szereplő mennyiségek megnevezésével! s = (v 1 0) o v 1 kisebb sugarú dob kerületi sebessége o v 2 nagyobb sugarú dob kerületi sebessége 27. Szíjhajtásnál milyen feltétel teljesül a hajtó és a hajtott szíjtárcsákra ható szíjerőkre? mind a hajtó, mind a hajtott szíjtárcsán az alsó és a felső ágon jelentkező szíjerő nem lesz egyenlő, forgásiránytól függően az egyik ágon mérhető szíjerő nagyobb lesz 28. Mekkora lesz az r1 és r2 sugarú tárcsákból álló szíjhajtás i szögsebességmódosítása? i = = (1-s) 29. Mekkora lesz az r1 és r2 sugarú tárcsákból álló szíjhajtás k nyomatékmódosítása? k = = = 30. Vezesse le az s szlip és az η hatásfok összefüggését szíjhajtás esetére! η = = k * i = * (1-s) = 1-s

31. Adott egy mechanikus elven működő gép, melynek a névleges teljesítményénél nagyobb teljesítménnyel történő működtetése is engedélyezett egy rövid időtartamra. Kedvező-e hatásfok szempontjából az ilyen túlterhelt működtetés? Indokolja válaszát! mivel mechanikai elven működik, ezért P V = P V0 + c*p 2 hatásfoka: η max = terhelési tényező x, túlterhelés: x> 1, x =, túlterhelésnél: P 2 > P 2n P 2 nagyobb, kisebb, az egész nevező kisebb, a hatásfok nagyobb (jegyzetben az optimális P 2 *-nál a legnagyobb a hatásfok, P 2n -nél már kisebb és tovább csökken, így a túlterhelési teljesítménynél még kisebb lesz) 32. Vezesse le egy olyan gép hatásfokának elméleti maximumát megadó összefüggést, melynek változó vesztesége a hasznos teljesítmény lineáris függvénye! η = = = = 33. Egy villamos gép optimális terhelése esetében hogy viszonyul egymáshoz az állandó és a változó veszteség nagysága? P V = P V0 + ć * P 2 2 (négyzetesen) 34. Rajzoljon le egy s merevségű rugóra akasztott m tömegű testet, jelölje be a kitérését, és írja fel mozgásegyenletét Newton II. axiómájára támaszkodva! Ábrázolja a test kitérés-idő függvényét y 0 = A és v 0 = 0 kezdeti feltételek esetére! Mekkora lesz a lengés periódusideje? F = s * y

35. Írja fel a harmonikus lengőmozgás körfrekvenciájának képletét m tömegből és c rugóállandójú rugóból álló lengőrendszer esetén! α = ) 36. Hogyan függ össze a harmonikus lengőmozgás körfrekvenciája és frekvenciája? f = 37. Kulisszás hajtómű esetére írja fel a v x =f(t) függvényt! v k (t) = r*ω*sinωt 38. Kulisszás hajtómű esetére írja fel az a x =f(t) függvényt! a k (t) = r*ω 2 *cosωt 39. Egy kulisszás hajtómű forgattyúsugara r, a tengely szögsebessége ω. Mekkora lesz a létrejövő alternáló mozgás maximális sebességének abszolút értéke? v max = r*ω 40. Egy kulisszás hajtómű forgattyúsugara r, a tengely szögsebessége ω. Mekkora lesz a létrejövő alternáló mozgás maximális gyorsulásának abszolút értéke? a max = r*ω 2 41. Egy forgattyús hajtómű forgattyúsugara r, hajtórúdhossza l, a tengely szögsebessége ω. Mekkora lesz a létrejövő alternáló mozgás maximális sebességének abszolút értéke? v max = r*ω*(1+ ) = r*ω*(1+ ) 42. Egy forgattyús hajtómű forgattyúsugara r, hajtórúdhossza l, a tengely szögsebessége ω. Mekkora lesz a létrejövő alternáló mozgás maximális gyorsulásának abszolút értéke? a max = r*ω 2 *(1+ ) 43. Ábrázolja közös diagramban az r forgattyúsugarú kulisszás hajtómű sebességét a löket függvényében különböző ω-k esetére! 44. Ábrázolja közös diagramban az r forgattyúsugarú kulisszás és forgattyús hajtómű sebességét a löket függvényében azonos ω esetére!

45. Ábrázolja közös diagramban az r forgattyúsugarú kulisszás és forgattyús hajtómű gyorsulását a löket függvényében azonos ω esetére! 46. Milyen összefüggés szerint venné figyelembe egy villamos elven működő gépben keletkező veszteségteljesítményt? Nevezze meg a képletben szereplő teljesítményeket! η = 47. Gépek egyenlőtlen járásának vizsgálatakor hogyan definiáltuk az ω k közepes szögsebességet? Eltérhet-e ez a mennyiség a pillanatnyi szögsebességek időbeli átlagától? Indokolja válaszát! = 48. Definiálja ingadozó szögsebességű tengely forgásának δ egyenlőtlenségi fokát! = 49. Vezesse le, hogyan határozható meg egy egyenlőtlen járású, θ tehetetlenségi nyomatékú lendítőkerékben tárolt maximális és minimális kinetikus energia különbsége, ha ismerjük a járásának δ egyenlőtlenségi fokát és ω k közepes szögsebességét!