A MEGVÁLTOZOTT PEDAGÓGUS GUS SZEREP

A MEGVÁLTOZOTT PEDAGÓGUS GUS SZEREP

A TÉMA AKTUALITÁSA sok a bizonytalan frusztrált pedagógus gus megváltozott szerep és s tekintélyforr lyforrás időszak tanárszerep tekintélyforrás XIX.sz. XX.sz. eleje lámpás különleges képességek az 1950-es évekig tudáselosztó a tudás kizárólagos birtoklása napjainkban tanulásszervező a korszerű pedagógiai kompetenciák

A PEDAGÓGUS GUS SZEREPÉNEK FONTOSSÁGA NAPJAINKBAN (2002) nagyon jelentős 11,66% kevésbé jelentős 41,68% jelentős 46,66%

A HAGYOMÁNYOS PEDAGÓGUSI GUSI SZEREPEK a tudós s tanári, a tanítói a hivatalnok v. bürokratab a nevelő szerep

A MAI MAGYAR ISKOLA MEGOLDANDÓ PROBLÉMÁI (ORSZÁGOS, HELYI ÉS S AZ EGYÉN N SZINTJÉN N IS) szelektív v iskolarendszer törekvés homogén n csoportokra tananyag központk zpontúság tanárk rközpontúság tanulásszervez sszervezés s helyett tanítás tantárgyk rgyközpontúság elméletk letközpontúság alacsony fokú hatékonys konyság krétapedag tapedagógia gia szűkös s módszertani m készlet k

A SZEMÉLYK LYKÖZPONTÚ PEDAGÓGIAI GIAI GYAKORLAT JELLEMZŐI (KLEIN S. FARKAS K.) A pedagógus gus olyan tanulási környezetetk teremt, amelyben sok izgalmas, értelmes probléma van. A tanulás tapasztalásra sra épül. A tanár r csak egy és nem egyetlen erőforr forrás. A pedagógus gus facilitátor tor,, aki bízik b a tanulókban. A személyk lyközpontú tanár nem rohan, nem hajtja a gyerekeket.

A SIKERESSÉG G (A PED. MESTERSÉG) TARTALMI ELEMEI - PSZICHOLÓGIAI MEGKÖZEL ZELÍTÉS (SALLAI ÉVA NYOMÁN) N) teoretikus hátth ttér bizalom teli légkör r megteremtésének képessk pessége szaktudományi szempontú tudás szerepviselkedési si biztonság együttm ttműködés igénye és s képessk pessége a pedagógiai giai szituáci ciók, jelenségek elemzési készsége,, a kompetencia-hat határok biztos felismerése se

A SIKERESSÉG G (A PED. MESTERSÉG) TARTALMI ELEMEI - PSZICHOLÓGIAI MEGKÖZEL ZELÍTÉS (SALLAI ÉVA NYOMÁN) N) mentális egészs szség: önismeret, kedvező énkép önkontroll saját élmények pszichés s feldolgozása élvezés, örömképesség szociális attitűdök: önzetlenség, empátia, megbocsátani tudás s produktivitás autonómia integrálts ltság: kiszámíthat thatóság, egységes ges életszemlélet, let, egyensúlyi állapot

A LEGFONTOSABB PEDAGÓGUSSZEREPEK GUSSZEREPEK - GYAKORLATI, OKTATÁSPOLITIKAI MEGKÖZEL ZELÍTÉS - (SIPOS JÁNOS J NYOMÁN) N) POZITÍV TANULÁSI LÉGKÖR KIALAKÍTÁSA MEGTANÍTANI TANULNI ISKOLÁBAN ÉS NEM TANTÁRGYBAN VALÓ GONDOLKODÁS

ISKOLÁBAN ÉS NEM TANTÁRGYBAN VALÓ GONDOLKODÁS együttm ttműködés s kollégákkal, kkal, szülőkkel, gyerekekkel programkész szítés s képessk pessége affinitás s a szervezetfejlesztésre sre

A LEGFONTOSABB PEDAGÓGUSSZEREPEK GUSSZEREPEK - GYAKORLATI, OKTATÁSPOLITIKAI MEGKÖZEL ZELÍTÉS - (SIPOS JÁNOS J NYOMÁN) N) POZITÍV TANULÁSI LÉGKÖR KIALAKÍTÁSA MEGTANÍTANI TANULNI ISKOLÁBAN ÉS NEM TANTÁRGYBAN VALÓ GONDOLKODÁS FOLYAMATOS MEGÚJULÁS KÉPESSÉGE

FOLYAMATOS MEGÚJUL JULÁS S KÉPESSK PESSÉGE ön- és s továbbk bbképzés önfejlesztő attitűd

A LEGFONTOSABB PEDAGÓGUSSZEREPEK GUSSZEREPEK - GYAKORLATI, OKTATÁSPOLITIKAI MEGKÖZEL ZELÍTÉS - (SIPOS JÁNOS J NYOMÁN) N) POZITÍV TANULÁSI LÉGKÖR KIALAKÍTÁSA MEGTANÍTANI TANULNI ISKOLÁBAN ÉS NEM TANTÁRGYBAN VALÓ GONDOLKODÁS FOLYAMATOS MEGÚJULÁS KÉPESSÉGE AZ ÉLETSZERŰSÉG, A GYAKORLATIASSÁG KÖZÉPPONTBA ÁLLÍTÁSA AZ ÉLETVEZETÉSRE VALÓ FELKÉSZÍTÉS

AZ ÉLETSZERŰSÉG, A GYAKORLATIASSÁG KÖZÉPPONTBA ÁLLÍTÁSA AZ ÉLETVEZETÉSRE VALÓ FELKÉSZ SZÍTÉS papírízű oktatás s helyett életszerűt a tanulói önismeret pályaorientáció fejlesztése se

A LEGFONTOSABB PEDAGÓGUSSZEREPEK GUSSZEREPEK - GYAKORLATI, OKTATÁSPOLITIKAI MEGKÖZEL ZELÍTÉS - (SIPOS JÁNOS J NYOMÁN) N) POZITÍV TANULÁSI LÉGKÖR KIALAKÍTÁSA MEGTANÍTANI TANULNI ISKOLÁBAN ÉS NEM TANTÁRGYBAN VALÓ GONDOLKODÁS FOLYAMATOS MEGÚJULÁS KÉPESSÉGE AZ ÉLETSZERŰSÉG, A GYAKORLATIASSÁG KÖZÉPPONTBA ÁLLÍTÁSA AZ ÉLETVEZETÉSRE VALÓ FELKÉSZÍTÉS A TANULÓI TAPASZTALATOKRA VALÓ ÉPÍTKEZÉS GAZDAG MÓDSZERTÁR

GAZDAG MÓDSZERTM DSZERTÁR egyéni és s csoportmunka kooperatív v tanulás projektmunka differenciális fejlesztő pedagógiai giai gyakorlat

A LEGFONTOSABB PEDAGÓGUSSZEREPEK GUSSZEREPEK - GYAKORLATI, OKTATÁSPOLITIKAI MEGKÖZEL ZELÍTÉS - (SIPOS JÁNOS J NYOMÁN) N) POZITÍV TANULÁSI LÉGKÖR KIALAKÍTÁSA MEGTANÍTANI TANULNI ISKOLÁBAN ÉS NEM TANTÁRGYBAN VALÓ GONDOLKODÁS FOLYAMATOS MEGÚJULÁS KÉPESSÉGE AZ ÉLETSZERŰSÉG, A GYAKORLATIASSÁG KÖZÉPPONTBA ÁLLÍTÁSA AZ ÉLETVEZETÉSRE VALÓ FELKÉSZÍTÉS A TANULÓI TAPASZTALATOKRA VALÓ ÉPÍTKEZÉS GAZDAG MÓDSZERTÁR FEJLESZTŐ ÉS NEM ELMARASZTALÓ ÉRTÉKELÉS A NEMZETKÖZI TENDENCIÁKRA VALÓ FIGYELÉS A FELTÉTELTEREMTÉSBEN VALÓ RÉSZVÉTEL.

A MAI PEDAGÓGUS GUS SZEREPEI irány nyító koordinátor értékelő,, megfigyelő támogató (facilitátor) mentor innovátor bróker termelő

A pedagógushivat gushivatás mesterség g vagy művészet? m Tanulható-e? Karizmatikusság v. a mesterség a fontos? Tanulható,, de meghatároz rozó a pedagóguss gussá válás s 4 szakasza (Gazsó F. nyomán) n) a pályaválasztás (előkészítésével együtt) a képzés a pályakezdés a pályavitel

Új j típust pusú tanári feladatok az oktatási folyamat tervezésében és irány nyításában, a tanulók tudásának ellenőrz rzésében, értékelésében kompetencia alapú oktatás

A folyamattervek alkalmazása 1. A Ktv. előírja a folyamat tervezésének kötelezettségét t a pedagógusok gusok számára. 2. Az ismert folyamattervek közül k l a pedagógus gus szabadon választhat. v 3. Leggyakrabban használt tervező dokumentum a tanmenet.

június MEZOTERV MIKROTERV szeptember január MAKROTERV

Az oktatási folyamat tervezésének szintjei MIKRO szint (tanórai tervek) Óravázlatok Tanórai tervezetek MEZO szint (tematikus tervek) Tématervek MAKRO szint (teljes tanévre szóló tervek) Tantervek Tanmenetek

A tematikus terv Szerkezete és s tartalma: A téma t címe, c óraszáma, tanításának nak céljai és s követelmk vetelményei A feldolgozásra kerülő tananyagok címe Az egyes tanórákon használt didaktikai feladatokhoz rendelt tanári és s tanulói tevékenys kenységek Módszerek, eszközök

Alapműveletek törtekkel (19 óra) Oktatási cél: Alkalmazzák a tanulók az alapműveleteket törtszámokon is Követelmények: Végezzen a tanuló rutinszerűen alapműveleteket törtekkel Törtek összeadása és kivonása (9 óra) Didaktikai feladat Tanulói tevékenys kenység Módszerek Eszközök

Tk.98.old Tk.98.old Feladatlap Feladatlap Ism Ismétl tlés Csoportmunka Csoportmunka A szab A szabály ly memoriz memorizálása sa Feladatmegold Feladatmegoldás Új ismeret j ismeret Az Az összead sszeadás szab szabálya lya Az Az összead sszeadás technik technikája ja Fgy.26/45; Fgy.26/45; Csoportmunka Csoportmunka verseny verseny Sz Szöveges veges feladatok feladatok megold megoldása, sa, Alkalmaz Alkalmazás Dolgozatf Dolgozatfüzet zet Önáll lló munka munka Dolgozat Dolgozatírás Ellen Ellenőrz rzés - ért rtékel kelés Feladatlap Feladatlap Numerikusfelada Numerikusfelada tok tok-megold megoldása sa Gyakorl Gyakorlás Rendszere Rendszere-zésrögz gzítés Didaktikai Didaktikai feladat feladat Tanul Tanulói tev tevékenys kenység Módszerek dszerek Eszk Eszközök

A HATÉKONY TANULÁS Differenciális pedagógia gia

A HATÉKONY TANULÁS S MÓDJAIM A feladatrendszeres oktatás, mely a gondolkodás rugalmas fejlesztésében mutatkozik hatékonynak. A kiscsoportos tanulás, mely a szociális érzékenységet és a kommunikáci ciós s képessk pességeket fejleszti. (A későbbiekben ezt a módszert m fejtem ki részletesen.) r Az individualizált lt tanítás-tanul tanulás, mely az egyéni haladási, fejlődési ütemet maximálisan figyelembe veszi. A programozott oktatás, mely az algoritmikus gondolkodás s fejlesztésére épít. A mestertanítás (mastery learning), mely az egyént eljuttatja a legmagasabb szintű tudáshoz (az egyetemi oktatás, illetve a tehetséggondoz ggondozás s szintjén n jelenik meg).

A módszerek m típusai t a tanulási munka irány nyításának nak szempontja alapján Frontális osztálymunka Csoportmunka Páros munka Egyéni munka

Frontális oktatás, egységes ges hatásrendszer A frontális oktatás s a gyermek számára biztosítja tja a tanulás s lehetőségét, t, de feltételeit teleit nem. Kinek jó? j Aki bírja b a pedagógus gus tempóját, t, megfelelő előismerettel rendelkezik, gondolkodási stratégi giája hasonlít t a pedagógus guséhoz. (azonos cél, c tartalom, feladat, ütem, feldolgozási idő) az eredményess nyessége nem egyenletes, a teljesítm tmények széttart ttartóak, ak, kialakul a gyerekek közötti k polarizáci ció, nem tud a gyerek a többivel t együtt haladni, lóg g a levegőben az ismeret, más s tevékenys kenységgel kezd foglalkozni. kirekesztéshez, shez, elmagányosod nyosodáshoz shoz vezethet

A frontálisan végzett v tevékenys kenységek Kérdezés Magyarázat Előad adás Ismétl tlés gyakorlás Szemléltet ltetés s (bemutatás)

A megváltozott frontális munka Pedagógus-tanuló párbeszédére épül a foglalkozás. Nemcsak a tanárral, hanem egymással is kommunikálnak a tanulók Az előfeltevések előítéletté alakulhatnak, és a Pygmalion- effektus csapdájába kerülhetünk

A frontális osztálymunka A tanulócsoportot egységes gesítő módszer, amelyben a tanulók azonos célc érdekében, azonos módonm don, azonos tempóban dolgoznak a tanár r irány nyításával

A frontális munka hatékonys konysága a tanulói teljesítm tmények tükrt krében X

A differenciálás A tanulók egyéni sajátoss tosságát figyelembe vevő fejlesztés És/vagy a tanulók k egyéni sajátoss tosságához igazított tanulási környezete Hazánkban a differenciálás s a felzárk rkóztatásra és s a tehetséggondoz ggondozásra összpontosult. A differenciálás = rétegfejlesztés. s. Az osztály tanulóinak jó, j, közepes k és s gyenge képessk pességű csoportokra osztása, sa, a tanulók pillanatnyi tudását t tükrt krözi. Ezek a csoportok nem képessk pességeket fednek le. A rétegekhez r igazított feladatok szelekciót,, a tanulói i képessk pességek beskatulyázását okozhatják, k, aminél l még m a frontális munka is jobb.

A differenciálás s feltételei telei A pedagógus gus szakmai módszertani m kultúrája ja. A feladatoknak a tartalomhoz igazítása sa. A tanulók képességének a tartalom által törtt rténő lefedése A feladatok nehézs zségi foka igazodjon a tanuló képességeihez Az időfaktor rugalmas kezelése a tanulási folyamatban. Amikor a gyerekek élvezik a tevékenys kenységüket,, a feladat és s a rendelkezésükre kre álló készségek egyensúlyban vannak. Ha a kihívás s túl t l nagy,, akkor kételkedni k kezdenek önmagukban, idegesíti őket, hogy nem tudják k megoldani a feladatot, türelmetlenek lesznek. Ha nem tudják k kellően en kamatoztatni képességeiket, készsk szségeiket, unatkozni kezdenek. Az élvezetes munka és s a fejlődés s korrelál egymással Az unalom arra figyelmeztet, a feladat nem élvezetes.

A csoportmunka Differenciáló módszer, amelyben a tanulók kis létszámú (3-5 fő) együttesének kollektív tevékenysége zajlik; Lényege, hogy együttm ttműködésre képes tanulók kerüljenek egy csoportba;

A csoportmunka Nem minden tárgy t alkalmas gondolatcserére, re, és s nem minden gyermek alkalmas csoportmunkára. ra. Domináns ns szerep jut az informáci ció feldolgozásában a tevékenykedtet kenykedtetésnek, a viselkedési si formák k gyakorlati alkalmazásának. Alkalmas az empatikus készsk szségek, a szociális kompetenciák, k, a toleranciakészs szség g fejlesztésére is. A tanulók k belső szorongása sa csökken, pozitív v reakcióik ik erősödnek, tanulási kedvük k növekedik n a közös k tapasztalatszerzés s során. A tanár r mint facilitátor tor van jelen.

A csoportalkotás s módjaim spontán csoportalkotás alacsony hatásfokkal működnek rokonszenvi választás az érzelmi szálak általában nem tanulási szituáci cióhoz kötődően alakulnak ki tanári kijelölés A jój tanuló köré csoportosulók, az őt t preferálók k mindent tőle t várnak Ők általában önálló munkavégz gzéshez szoktak

Csoporttípusok pusok konfliktusmentes konfliktusos Alkalmazkodő Kölcsönös függési és ellenőrzési viszonyok kapcsolják össze a csoportot Nem alkalmazkodő Nincs munka. Jól megvannak, jókat beszélnek. Alkalmazkodő Azonnal, direkt módon reagálnak. Kölcsönös követelmény támasztása Kölcsönös tudatosítás Kölcsönös példaállítás Kölcsönös értékelés Részben alkalmazkodő Ha megindul a munka, nehéz megjósolni a kimenetelét Nem alkalmazkodő A csoporttagok ütköznek, a hatékonyság elmarad.

A differenciált fejlesztés lehetőségei A párban p törtt rténő tanulás s lényege l a közös k gondolatcsere. Hasonló szinten lévől gyerekek kerülnek munkakapcsolatba. A gyerekek közösen, k egyenrangúan, an, a kölcsönösség g jegyében dolgoznak a feladaton. A jój együttm ttműködés s aktivitásukat növeln velő tényező.

A páros p munka Együttm ttműködésre képes, k a feladat érdekében együtt dolgozó,, egyenrangú tanulópárok közös s tevékenys kenysége. Szervezésének leggyakoribb formája a szimpátia alapján történő páralkotás. Ebben a munkaformában nincs hierarchia a résztvevr sztvevők k között. k A feladatok megoldásához két t tanulóra van szüks kség.

Egyéni munka Az egyéni munka a tanulók önálló tevékenysége, amely történhet: részben egyénileg teljesen egyénileg (individualizáltan)

A részben r egyénre szabott tanulás Több tanuló kap azonos feladatot a tanulás folyamán, az elsajátítás s menetében kialakul a tanuló egyéni tanulási módszere. m A gyermek pozitív v beáll llítódása növeli n a teljesítm tményét, önértékelése fejlődik. Nem nélkn lkülözhető a tanári segítés, s, ami teljesen egyénre szabott, mivel a tanulás s tanulásának nak folyamatáról l van szó. A módszer m alkalmazása során n ismerni kell a tanuló előzetes tudását, t, valamint meg kell győződni arról, hogy képesk pes-e önállóan dolgozni.

A teljesen egyénre szabott tanulás Individualizált lt tanítás-tanul tanulás, mely az egyéni haladási si, fejlődési ütemet maximálisan figyelembe veszi.

A kooperatív v tanulás Azoknak a tanítási si-tanulási módszereknek m az összefoglaló megnevezése se,, amelyeknél a tanulók általában 4-64 6 fős f s kiscsoportban dolgoznak, a pedagógus gus az egész csoport teljesítm tményét jutalmazza.

A kooperatív v tanulás heterogén n csoportokkal dolgoznak; a csoportok tagjai hosszú időn át (hetekig, hónapokig) h együtt maradnak; a pedagógus gus a csoport teljesítm tményét értékeli, osztályozza. VAGY kevésb sbé strukturált megbeszélésekre sekre,, munkafeladatokra, projektekre irányul; a csoport összetétele tele sokszor változikv ltozik; a tevékenys kenység g céljac a tananyag elsajátítása mellett szociális és s problémamegold mamegoldó jellegű.

A kooperatív technikák típusai Mozaik módszer Páros mozaik Kereszt mozaik Kerekasztal módszer Csillag módszer Puzzle módszer Pókháló mődszer

A Mozaik módszer algoritmusa 1. A feladat eldarabolása 2. Előkészítő párok A nekik jutott tananyag megtanulása A csoporttagok tanítása 3. Gyakorló párok alakítása 4. Kooperatív csoport A csoporttagok tanítása Tanulás 5. Értékelés

M O Z A I K M Ó D S Z E R

Páros mozaik

Kereszt mozaik

Csillag módszer

Pókháló módszer

Puzzle módszer Minden csoporttag saját tananyagának elsajátításával teljesíti a feladatot Külön cédulák (tilos átadni) Szóbeli tanítás

Kerekasztal módszer

A pedagógiai giai diagnózis

tudás Anamnézis A személyiség megismerése képességek Diagnózis

Az anamnézis A személyis lyiség g rajza a vizsgálatot végzv gző szakember szemével Családi körülmk lmények Morfológiai sajátoss tosságok Megjelenés Viselkedés Beszéd és s kommunikáci ció Tanulási sajátoss tosságok

A személyis lyiség g alaposabb megismerése se Figyelem Emlékezet Képzelet Gondolkodás Érdeklődés Lényegkiemelés Szókincs stb.

A diagnózis A vizsgált személy vizsgálatkor aktuális állapotának lényegre törő, t, tényekkel t alátámasztott jellemzése A személyis lyiség fejlesztésre sre szoruló területeinek megjelölése

Pedagógiai giai diagnózis feláll llítása A tantervi követelmények legmarkánsabb elemeinek listázása. sa. A követelmk vetelmények operacionalizálása (tevékenys kenységekbe ágyazása a megfigyelhetőség érdekében). A tevékenys kenységek minőségi jegyeinek megragadása. (önáll( llóság, hiba% stb) Mérések, megfigyelések végzése. Kerülend lendők k a minősítések sek,, kategóri riákba sorolások. sok.

A terápia (fejlesztés) s) A diagnózisban megjelölt lt deficitek célirc lirányos korrekciója. Ütemterv szerinti, tudatos tevékenys kenység, amelyben a mérés és s fejlesztés periodikusan ismétl tlődik

Terápia (fejlesztés) s) tantárgyi személyiség képesség

Tantárgyi diagnózis és A tanuló ismerete fejlesztés A tantárgyi teljesítmény mérése Diagnózis

A fejlődés elvárható mutatóinak megfogalmazása Minőségi kritériumok Státus Megfigyelések, mérések végzése,az állapot naplózása A hiányosságok megállapítása A fejlesztés időtartama Fejlesztendő terület A fejlesztés optimális időtartamának meghatározása Fejlesztő tevékenység A feladatok kijelölése

A tudásm smérő tesztkérd rdések tartalma tudásszint gondolkodási művelet

Alkalmazás 4. Megismerő alkalmazási szinten 3. Maximális begyakorlási szinten 2. Belső algoritmus szerint 1. Külső algoritmus szerint A tudásszintek Reprodukció Megnevezés Ráismerés

A gondolkodási alapműveletek Analízis Szintézis Absztrakció Konkretizáció Általánosítás Határolás Összefüggések felismerése Összehasonlítás Analógia Kiegészítés Rendezés Meghatározás Felosztás

Nevezd meg az Északi középhegység részeit! reprodukció analízis Melyik kontinens térképét látod a rajzokon? összefüggés felismerése megnevezés Húzd alá a szövegben a múlt idejű igéket! ráismerés rendezés

A képessk pesség- jellegű tudás mérésére re alkalmas feladatok Alapműveleti számol molási készsk szségek tesztelésére alkalmas feladatok (művelet/perc dimenzió) Szöveges feladatok (hiba% hiba%) Anyanyelvi kommunikáci ció mérésére re alkalmas feladatok (Etalon: a felnőtt szakember mutatója) Az íráskészségeket vagy mozgáskoordin skoordinációt mérő feladatok

A mérés m s folyamata

1. Tantervelemzés s (követelm vetelményanalízis) 2. Tananyagelemzés 3. Tesztfeladatok összeállítása 4. Javítókulcs készk szítésese 5. Pontozási táblt blázatok elkész szítésese 6. Osztályzatt lyzattá alakítás

Tanterv - és tananyagelemzés

FIZIKA 7.2. A TESTEK MOZGÁSA, MOZGÁSÁLLAPOT LLAPOT-VÁLTOZÁSOK 7.2.1. Óraszám évi 15 ebből l szabadon felhasználhat lható 2 Cél Érdeklődés felkeltése a fizikai jelenségek, folyamatok iránt. Ismeretek szerzése a testek mozgásának sokféleségéről. Problémamegoldó képesség fejlesztése. Követelmény Legyen képes egyszerű mechanikai jelenségeket megfigyelni a gyakorlatban és kísérletekben. Aktívan vegyen részt kísérletek végzésében, ismerje a kísérletezéshez szükséges eszközöket, tartsa be a kísérletezés szabályait. Tudja, hogy nem a mozgás fenntartásához, hanem a mozgásállapot megváltoztatásához kell erő. Tudjon példát mondani arra, hogy mivel foglalkozik a fizika. Tartalom A természeti környezettel foglalkozó tudományok. A fizika, mint tudomány Fizikai kölcsönhatások, a kölcsönhatások elsődleges felismerése. A kölcsönhatásokkal kapcsolatos fizikai jelenségek, összefüggések felismerése, meghatározása a természetben. Gravitáció, szabadesés törvénye. Testek mozgása mozgásállapot jellemzése. A hely és mozgás viszonylagossága. A nyugalom. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás..az egyenes vonalú, egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzése. A körmozgás és rezgőmozgás megfigyelése, periodikus mozgások. A változó mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzése. A kölcsönhatás mozgásállapot - változtató hatása. Út, idő, sebesség, átlagsebesség, gyorsulás. A dinamika alapjai. A testek tehetetlensége és tömege. Az erő mozgásállapot-változtató hatása. Erő- ellenerő - példák a mindennapi életből.

Pontozás értékelés, osztályzatt lyzattá alakítás

A pontozási folyamat A megoldások itemezése A pontozási táblt blázatok elkész szítésese

A megoldások itemezése Nevezd meg az Északi középhegység részeit! Egész szítsd ki a mondatot! Börzsöny, A, Mátra, M B, Zempléni hg., C

A pontozás s szabályai szabály A (1) B (1) C (1) 1. Fontossági súlys 2. Szintsúly 3. Empirikus súlys 1. 2. 3. 1. 2. 3. 1 2 4 2 2 2 1 1 1 4 5 7 4 2 1 7

A pontozás s módjam A (1) B (1) C (1) Elérhető pont 4 2 1 7 Elért pont 4/0 2/0 1/0 7/0

Az osztályzatok X 1 2 3 4 5

Az osztályzatt lyzattá alakítás s módjam szórás - számítással ssal (X - X i ) 2 S = n - 1