Vektoralgebra. Ebben a részben a vektorokat aláhúzással jelöljük

Hasonló dokumentumok
Néhány szó a mátrixokról

Vektorok. Vektoron irányított szakaszt értünk.

Vektoralgebra előadás fóliák. Elméleti anyag tételek, definíciók, bizonyítás vázlatok. Bércesné Novák Ágnes 1. Források, ajánlott irodalom:

Vektortér fogalma vektortér lineáris tér x, y x, y x, y, z x, y x + y) y; 7.)

Vektoralgebra előadás fóliák. Elméleti anyag tételek, definíciók, bizonyítás vázlatok. Bércesné Novák Ágnes. Források, ajánlott irodalom:

Matematika A1a Analízis

1. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Szüle Veronika, egy. Ts; Tarnai Gábor mérnöktanár.) Matematikai összefoglaló, kiinduló feladatok

1. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Szüle Veronika, egy. ts.) Matematikai összefoglaló

Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens

1. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Szüle Veronika, egy. Ts; Tarnai Gábor mérnöktanár.) Matematikai összefoglaló, kiinduló feladatok

Budapesti Műszaki Főiskola, Neumann János Informatikai Kar. Vektorok. Fodor János

1. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Szüle Veronika, egy. ts.) Matematikai összefoglaló

Vektorok. Wettl Ferenc október 20. Wettl Ferenc Vektorok október / 36

Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens

Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens

Matematika (mesterképzés)

A közönséges geometriai tér vektorai. 1. Alapfogalmak

Vektorok (folytatás)

Kinematika: A mechanikának az a része, amely a testek mozgását vizsgálja a kiváltó okok (erők) tanulmányozása nélkül.

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Vektorok II.

Lineáris algebra I. Vektorok és szorzataik

Heves Megyei Középiskolák Palotás József és Kertész Andor Matematikai Emlékversenye évfolyam (a feladatok megoldása)

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Vektorok összeadása, kivonása, szorzás számmal, koordináták

1. Generátorrendszer. Házi feladat (fizikából tudjuk) Ha v és w nem párhuzamos síkvektorok, akkor generátorrendszert alkotnak a sík vektorainak

17. előadás: Vektorok a térben

2014/2015-ös tanév II. féléves tematika

LINEÁRIS ALGEBRA. matematika alapszak. Euklideszi terek. SZTE Bolyai Intézet, őszi félév. Euklideszi terek LINEÁRIS ALGEBRA 1 / 40

2010/2011 es tanév II. féléves tematika

2. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnök tanár) Erők eredője, fölbontása

I. Vektorok. Adott A (2; 5) és B ( - 3; 4) pontok. (ld. ábra) A két pont által meghatározott vektor:

Hatványozás és négyzetgyök. Másodfokú egyenletek

Keresztmetszet másodrendű nyomatékainak meghatározása

λ 1 u 1 + λ 2 v 1 + λ 3 w 1 = 0 λ 1 u 2 + λ 2 v 2 + λ 3 w 2 = 0 λ 1 u 3 + λ 2 v 3 + λ 3 w 3 = 0

Numerikus módszerek 1.

2018/2019. Matematika 10.K

Megoldások. Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

Vektorgeometria (1) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

Számítógépes Grafika mintafeladatok

Lineáris algebra mérnököknek

VIK A2 Matematika - BOSCH, Hatvan, 3. Gyakorlati anyag. Mátrix rangja

O ( 0, 0, 0 ) A ( 4, 0, 0 ) B ( 4, 3, 0 ) C ( 0, 3, 0 ) D ( 4, 0, 5 ) E ( 4, 3, 5 ) F ( 0, 3, 5 ) G ( 0, 0, 5 )

Absztrakt vektorterek

Vektorok és koordinátageometria

Az elméleti fizika alapjai házi feladat

2. gyakorlat. A polárkoordináta-rendszer

Gyakorló feladatsor 11. osztály

Lineáris algebra mérnököknek

Lineáris algebra mérnököknek

1. Transzformációk mátrixa

Valasek Gábor

Mátrixok 2017 Mátrixok

Térbeli transzformációk, a tér leképezése síkra

Síkgeometria 12. évfolyam. Szögek, szögpárok és fajtáik

Kalkulus S af ar Orsolya F uggv enyek S af ar Orsolya Kalkulus

V. Koordinátageometria

1. A komplex számok ábrázolása

Lineáris algebra LI 1. Lineáris algebra. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel!

IX. A TRIGONOMETRIA ALKALMAZÁSA A GEOMETRIÁBAN

6. előadás. Vektoriális szorzás Vegyesszorzat

1. feladat Oldja meg a valós számok halmazán a következő egyenletet: 3. x log3 2

Vektorterek. =a gyakorlatokon megoldásra ajánlott

Óra A tanítási óra anyaga Ismeretek, kulcsfogalmak/fogalmak 1. Év eleji szervezési feladatok 2.

5. előadás. Skaláris szorzás

Gyakorló feladatok I.

Bevezetés az algebrába 1

Lineáris Algebra GEMAN 203-B. A három dimenziós tér vektorai, egyenesei, síkjai

1. Az euklideszi terek geometriája

Haladó lineáris algebra

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Vektorok I.

FELVÉTELI VIZSGA, július 15.

Lineáris leképezések. Wettl Ferenc március 9. Wettl Ferenc Lineáris leképezések március 9. 1 / 31

Relációk Függvények. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel!

Vektoranalízis Vektor értékű függvények

Gyökvonás. Hatvány, gyök, logaritmus áttekintés

Háromszögek ismétlés Háromszög egyenlőtlenség(tétel a háromszög oldalairól.) Háromszög szögei (Belső, külső szögek fogalma és összegük) Háromszögek

n m db. szám a i R Lehet a k, vagy a α. i, α szabad index a ij két indexű mennyiség (i sor index, j oszlop index) a ib j

Vektoralgebra feladatlap 2018 január 20.

Skaláris szorzat: a b cos, ahol α a két vektor által bezárt szög.

Matematika III előadás

Kvadratikus alakok és euklideszi terek (előadásvázlat, október 5.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla

Hajder Levente 2017/2018. II. félév

Lineáris algebra zárthelyi dolgozat javítókulcs, Informatika I márc.11. A csoport

Vektorok, mátrixok, lineáris egyenletrendszerek

Osztályozóvizsga és javítóvizsga témakörei Matematika 9. évfolyam

Determinánsok. A determináns fogalma olyan algebrai segédeszköz, amellyel. szolgáltat az előbbi kérdésekre, bár ez nem mindig hatékony.

Osztályozóvizsga követelményei

RE 1. Relációk Függvények. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel!

MATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Trigonometria II.

l.ch TÖBBVÁLTOZÓS FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS DIFFERENCIÁLHATÓSÁGA

9. Trigonometria. I. Nulladik ZH-ban láttuk: 1. Tegye nagyság szerint növekvő sorrendbe az alábbi értékeket! Megoldás:

Egybevágósági transzformációk. A geometriai transzformációk olyan függvények, amelyek ponthoz pontot rendelnek hozzá.

1. Szabadvektorok és analitikus geometria

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások

f (ξ i ) (x i x i 1 )

Fizika 1i, 2018 őszi félév, 1. gyakorlat

Vektoranalízis Vektor értékű függvények

Lin.Alg.Zh.1 feladatok

Analitikus térgeometria

Átírás:

Vektorlger VE Vektorlger Een részen vektorokt láhúzássl jelöljük

Vektorlger VE Szdvektorok Helyzetvektorok (kötött vektorok) Az irányított szkszok hlmzán z eltolás, mint ekvivlenci reláció, áltl generált osztályok helyzetvektorok pontok

Vektorlger VE Vektor jellemzői hossz (ngyság): irány helyzetvektor esetén: vontkozttási pont helye Speciális vektorok: nullvektor: 0 egységvektor: v

Vektorlger VE 4 A vektorműveletek geometrii értelmezése Definíció: összedás Az összedás tuljdonsági: ( c ) ( ) c 0 ( - ) 0

Vektorlger VE 5 Definíció: szorzás számml A számml vló szorzás tuljdonsági: t ( s ) ( t s ) ( t s ) t s t ( ) t t

Vektorlger VE 6 Definíció: lineáris komináció Az,,, n vektoroknk t, t,, t n képzett lineáris kominációj számokkl vektor. t t t n n

Vektorlger VE 7 Definíció: skláris szorzás cosα Egy fiziki péld: W F r cosα F r Megjegyzés és pontosn kkor merőlegesek, h 0

Vektorlger VE 8 Definíció: vektoriális szorzás Az és vektorok vektoriális szorztán zt z -vel jelölt vektort értjük, melyre sinα (,, ) josodrású rendszer Egy fiziki péld: F q (v B)

Vektorlger VE 9 A vektoriális szorzás tuljdonsági - ( ) ( ) c c c ( t ) t ( ) Tétel és pontosn kkor párhuzmos, h 0 Definíció: vegyes szorzás c ( c )

Vektorlger VE 0 Definíció: derékszögű koordinátrendszer H z i, j, k egységvektorok páronként merőlegesek een sorrenden josodrású rendszert lkotnk O tér egy rögzített pontj kkor z (O, i, j, k ) négyest derékszögű koordinátrendszernek nevezzük.

Vektorlger VE Elnevezések i, j, k : ázisvektorok { i, j, k } : ázis (ortonormált vektorrendszer) O : koordinátrendszer kezdőpontj Megjegyzések A skláris és vektoriális szorzás definíciój, illetve tuljdonsági lpján: ii, jj, kk, ij 0, ik 0, jk 0 továá i i 0, j j 0, k k 0, i j k, j k i, k i j

Vektorlger VE Tétel Minden v vektor egyértelműen előállíthtó z i, j, k ázisvektorok lineáris kominációjként: Definíció: koordináták v v i v j v k A v, v, v számokt v vektor koordinátáink nevezzük.

Vektorlger VE Megjegyzés Egy vektor koordinátái különöző koordinát-rendszereken különözőek! A koordinátrend-szer megválsztás efolyásolhtj számítások onyolultságát:

Vektorlger VE 4 Definíció: pont koordinátái Egy pont koordinátáink pont muttó helyzetvektor koordinátáit nevezzük. P (v, v, v ) H dott egy koordinátrendszer, kkor R és geometrii tér pontji (vektori) között kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés létesíthető. Ennek lpján geometrii prolémák R eli számításokkl megoldhtók ( vektorok koordinátáivl kell számolni ).

Vektorlger VE 5 Számolás koordinátákkl Összedás H (,, ) és (,, ), kkor (,, ) Szorzás számml H (,, ) és t R, kkor t ( t, t, t )

Vektorlger VE 6 Az (,, ) vektor hossz (normáj): Az 0 vektorrl egyirányú egységvektor: 0 Péld Az (,,) vektorrl egyirányú egységvektor : 9 0 (,,),,

Vektorlger VE 7 Tétel Az (,, ) és (,, ) vektorok cosα módon értelmezett skláris szorzt: Ez megegyezik z R -eli skláris szorzássl. Indoklás Mivel ii, jj, kk, ij 0, ik 0, jk 0, ezért ( i j k)( i j k) i i j j k k i j i k j i j k k i k j

Vektorok szögének kiszámítás cos α z (,-4,5) és (,,) vektorok szöge: 0.48 4 45 5 4) ( 5 4) ( cos α α 68 Vektorlger VE 8 Péld

Vektorlger VE 9 A koordináttengelyekre eső merőleges vetületek Vetületek hossz ( koordináták ): v v i, v v j, v v k Vetületvektorok: v v i (v i) i v v j (v j) j v v k (v k) k v (v i) i (v j) j (v k) k

Vektorlger VE 0 Vektor merőleges vetülete dott irányr A v vetületének hossz z irányn: d v 0 Vetületvektor: d (v 0 ) 0

Vektorlger VE A vektoriális szorzt kiszámítás koordinátákkl H (,, ), (,, ), kkor ( -, -, - ) Emlékeztető sinα (,, ) josodrású rendszer Indoklás Mivel i i, j j, k k, i j 0, i k 0, j k 0, ( i j k) ( i j k) i i j j k k i j i k j i j k k i k j ( - )i (- )j ( - )k

k j i det Vektorlger VE A számolás könnyeen megjegyezhető een formán: Ez z írásmód zt jelképezi, hogy vektori szorzt úgy számolndó, minth formálisn egy hrmdrendű mátrix determinánsát számítnánk ki. (4,5,-), (,,6) 6,) (, k j 6 i k 5 4 det j 6 4 det i 6 5 det 6 5 4 k j i det Péld

Vektorlger VE Csúcspontjivl dott háromszög területének kiszámítás T Megjegyzés Az fenti képlet összefügg háromszög területét megdó, jól ismert formulávl: T sin α Péld A (,,0), B (5,8,-), C (,6,6) Ekkor (4,5,-), (,,6), (,-6,) T ( 6) 769

Vektorlger VE 4 Kitérő egyenesek távolság H kitérő egyenesek irányvektori v ill. v, kkor z n v v vektor párhuzmos z egyenesek normál trnszverzálisávl. H A z e egyenes, B z e egyenes egy pontj, kkor z egyenesek távolság megegyezik z vektornk z n irányr eső merőleges vetületének hosszávl.

Vektorlger VE 5 A vegyes szorzt kiszámítás koordinátákkl c det c c c Emlékeztető c ( c )

Vektorlger VE 6 Csúcspontjivl dott tetréder térfogt V c 6 Péld A (,,0), B (5,8,-), C (,6,6), D (-4,-,0) Ekkor (4,5,-), (,,6), c (-5,-6,0), 4 5 c 9 c det 6 9 V, 5 5 6 0 6 6