A tanácsadó szerepe az OKJ-s képzésekben, illetve a felnőttek szakma váltása előtt F A R K A S L E N G Y E L I N G R I D 2 0 1 4. O K T Ó B E R 3 0.
A téma aktualitása Hol tart a mai felnőttképzés? Ki a tanácsadó? Mit csinál? A tanácsadói szerepek, feladatok Mindenki és senki 2
Gazdaság és képzés
Felnőttképzés ma 4 Új OKJ rendszer 2013. szeptember 1-től Sok szakma csak évek alatt tanulható (hosszú képzési idő sok gyakorlat több ráépülés) Bemeneti kompetencia csak jogszabályi előírás
Felnőttképzés problémái Probléma van a keresleti kínálati arány között Magyarországon jelenleg nincs felnőttképzési módszertani központ életutak bizonytalansága 5 Az emberekre jellemző zárt gondolkodás Az érdek és az érdeklődés kontrasztja Alacsony minőségi színvonal Papírízű akkreditációs rendszer Alacsony hatékonyságú ellenőrzés
kereslet kínálat eltérései, A felnőttképzés problémái a képzési rendszer rugalmatlan, a képzési kínálat módosítása nehézkes, szétaprózott intézményrendszer, a működés nem költséghatékony, elavult szakmai tartalom, magas elvárások, az elmélet túlsúlya, gyakorlati oktatás/képzés problémái: a valós munkatapasztalat hiánya, pályaválasztás, pályaorientáció, tanácsadás, pályakövetés, szakmai vizsga ellenőrzése, oktatók (tovább)képzése. 6
Felnőttképzés felnőtt nevelés 7 Irreális elvárások Tanulási nehézségek Váltás nehézségei Alapvető kommunikációs képesség Önálló tanulás képessége Belső motiváció
A munkaerőpiac jellemzői 8 KÍNÁLAT KERESLET Oktatás Munkaerő-piac Gazdaság (közvetítő közeg) Képzési Folyamatos változás Foglalkozási struktúra struktúra Szakmák (szakképzettségek) Képesség- és tudáscsomagok Foglalkozások Tevékenységcsomagok Cél: a kereslet kínálat közelítése
A fejlesztés irányai Az iskolarendszerű és a felnőtt szakképzés összehangolt fejlesztése, A képzési szerkezet közelítése a munkaerő-piaci igényekhez, Az intézményrendszer költség-hatékonyságának javítása, Az elaprózott intézményi struktúra átalakítása (kis tanulólétszámok, szűk képzési kapacitások), Ösztönző rendszer kialakítása az intézményi működés hatékonyságának növelése érdekében. A szak- és felnőttképzés struktúrájának átalakítása, A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése (pályaorientáció, pályakövetés, tananyagfejlesztés, tanár-továbbképzés) Minőségirányítás kötelező bevezetése a képzők esetében; egységes protokollok, szabályzók Kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések Az elégedettség kötelező mérése és közzététele 9
Olyan rendszerre van szükség, amely 10 egyszerűbb, átláthatóbb, hatékonyabban ellenőrizhető, egyben kevésbé bürokratikus; biztosítja, hogy a támogatott felnőttképzésből minőségi tudással kerüljenek ki a résztvevők, a megszerzett bizonyítvány egyenszilárdságú legyen az iskolarendszerben szerzett szakképesítésével; jobban igazodik a munkaerő-piac strukturális és tartalmi elvárásaihoz; képes növelni a támogatott képzések munkaerő-piaci eredményességét, a felnőttképzésben szakképzettséget szerzett résztvevők elhelyezkedési arányát
Az andragógia és pedagógia összehasonlítása Az összehasonlítás szempontjai: Feladata Korosztály Részvétel Motiváció szintje A tanuló fogalma és énképe A tanuló tapasztalata Költségvonzata Mikor tanul? Figyelem, koncentráció Tananyag elsajátítás, Tanítási mód Számonkérések módja 11 Emeljük ki: Motiváció szintjét A tanuló fogalmát és énképét A tanuló tapasztalatát Tananyag elsajátítását és a tanítási módot
Motiváció szintje 12 Pedagógiai modell esetében Alacsony vagy kielégítő A tanulót főleg külső nyomás készteti a tanulásra Andragógiai modell esetében Motiváció szintje magas Erős a belső késztetés
A tanuló fogalma és énképe Pedagógiai modell esetében Függő személyiség A tanár dönti el, mit, mikor és hogyan tanuljon a tanuló és ő ítéli meg az eredményt is 13 Andragógiai modell esetében Önirányító személyiség
A tanuló tapasztalata 14 Pedagógiai modell esetében Kevés tapasztalat lehet a tanulás forrása Andragógiai modell esetében Sok és eltérő élettapasztalat lehet a tanulás forrása
Tananyag elsajátítás és tanítási mód Pedagógiai modell esetében Tanítási órák keretében kapja meg a teljes tananyagot Egyirányú ismeretközvetítés 15 Andragógiai modell esetében Előadások, konzultációk keretében kapja meg a tananyag egy részét Erősen épít az önálló feldolgozásra
Mi a valóság? 16 A két modell teljes keveredése! valamint: Tanulni egész életen át szükséges, a konkrét időpontot viszont mindenki maga tudja meghatározni, és ez nem függ az iskolai végzettségtől. Ha a munkakörben változás történik, és ennek betöltésére olyan új ismeretek szükségesek, amelyeknek nincs birtokában, akkor már tanulnia kell. Foglalkozásváltás esetén is hasonló a helyzet. Az alacsonyabb vagy magasabb iskolai és szakmai végzettségnek hatása van a tanulási képességre. A felnőttkori tanulás lényeges indítéka a befejezetlen iskolai végzettség.
A tanácsadó szerepe 17 Oktat Nevel Koordinál Motivál Kontrollál számon kér Összetart Tanácsokat ad Segít a szakma választásban megbecsül Emberként kezeli az embert!
Felhasznált irodalom 18 Csányi Vilmos (2006): Az emberi viselkedés. Sanoma Kiadó, Budapest. Dewey, J. (1916): Education and Democracy. The Free Press. MacMillan Publishing Co. New York. Dewey, J. (1938): Experience and Education. Collier MacMillan Publishers, London. Donald, M. (2001): Az emberi gondolkodás eredete. Osiris Kiadó, Budapest. Finger, M. (1990): Needs a philosophy for adult education? Studies in Continuing Education, 2. Freire, P. (1972): Pedagogy of Oppressed. Penguin Harmondsworth. Fromm, E. (1998): Az önmagáért való ember. Napvilág Kiadó, Budapest. Fülöp G. (1985): Ember és információ. Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest. Kolb, D. Fry, R. (1975): Towards an Applied Theory of Experiential Learning. In C. Cooper (Ed.): Theories of group processes. London, Wiley. Magyarul: Andragógiai szöveggűjtemény. II. kötet. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997. 103 107.
Köszönöm szépen a figyelmet! 19