DEBRECEN FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE

Hasonló dokumentumok
SZEGED FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERV

ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés

ZALAEGERSZEG MJV FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP)

A LAKOSSÁG ÁLTAL ÉSZLELT FŐBB PROBLÉMÁK A VÁROS KÖZLEKEDÉSÉBEN

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

A budapesti kerékpáros közlekedés regionális fejlesztési lehetőségei

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10.

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK Előzmények

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS SZELES U. ÁLLOMÁS U. (GÖMÖRI PÁLYAUDVAR) ZSOLCAI KAPU EPERJESI UTCA KÖZÖTTI TERÜLET

Törökőr közlekedési rendszerének helyzetértékelése

Környezetbarát közlekedési fejlesztések Budapesten és környékén

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

DEBRECEN FENNTARTHATÓ VÁROSI FEJLESZTÉSEI. Ökoindustria szakmai kiállítás Fenntartható települések Smart city

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

Debreceni közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése

LÉTESÍTMÉNYTÍPUSOK ALAPELVEK. Kerékpárosbarát közlekedéstervezés

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

A személyközlekedés minősítési rendszere

Kecskeméti kerékpáros koncepció

A DKV Zrt. tevékenységének bemutatása, új megoldások a közösségi közlekedésben jelen- jövő- mobilitás

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

Módosult a KRESZ: nagyobb védelem a gyermekeknek! (ORFK)

Célegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója június 12.

A 79-es trolibusz útvonalának meghosszabbítása, és hétvégi üzemének kiváltása a 20E viszonylat átalakításával

A TransHUSK Plus projekt

Szegedi belváros kerékpáros átjárhatóságának biztosítása Készítette: Dávid Gábor

Kerékpár éghajlati teszt

A fenntartható városi mobilitás és városfejlesztés Budapesten. Kangyerka Ádám

18. Útburkolati jelek

Kerékpáros forgalomtechnika és biztonság néhány összefüggése

KÖZLEKEDÉS. A település közúti közlekedési területeinek besorolása Megnevezés. Jelenlegi szabályozási szélesséség

Berencsi Miklós 41. Útügyi Napok szeptember 22., Balatonfüred

A kerékpár-közlekedés biztonságának fejlesztési lehetőségei

kerékpáros nyom (pl: Iszák utca) kerékpáros nyom (pl: Sportcsarnok))

Intermodális csomópontok információs rendszerei

Közlekedésfejlesztés TERVEZET

Igényvezérelt közlekedés indítása Csúcshegy térségében

Mobilitás-utazási módok

A 15-ös viszonylat közlekedési rendjének módosítása

Berencsi Miklós MTÜ Kerékpáros Konferencia, szeptember 5., Tiszafüred

FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVEZÉS DEBRECENBEN REGIONÁLIS KÖZLEKEDÉSI

Célegyenesben a Bubi. Célegyenesben a Bubi

VÁROSI KÖZLEKEDÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Balatonfenyves, szeptember Kérdőívek eredményei

GYŐR FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSE A KÖVETKEZŐ 20 ÉVBEN: ÖTLETEK ÉS REALITÁSOK. Dr. Winkler Ágoston

Kerékpárforgalmi létesítmények

Előterjesztés. Tárgy: Fenntartható települési közlekedésfejlesztés TOP kódszámú felhívásra pályázat benyújtása.

KERÉKPÁR ÉS KERÉKPÁROS

FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése

ELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP kódszámú pályázaton való pályázati részvételről

ÖSSZKÖZLEKEDÉS MIÉRT KELL ERRŐL BESZÉLNI? Kerékpárosbarát közlekedéstervezés

Nagyvárosi forgalomszervezés és KRESZ, figyelemmel a kerékpáros és közösségi közlekedésre

ÚJ MEGOLDÁSOK A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSBEN KONFERENCIA HARKÁNY VÁROSFEJLESZTÉS KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS PÉCSETT

Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés. Mihálffy Krisztina. Nemzeti Közlekedési Napok október

Zöld Nyíl Miskolci Villamos Projekt. Szeged január 23.

ELKÉSZÜLTEK A TOPONÁRI BUSZÖBLÖK

Közösségi Kerékpáros Közlekedési Rendszer kutatás Március 10.

A (közösségi) közlekedés biztonsága érdekében

Székesfehérvári közlekedés, és parkolás helyzete

2015. április 23. Környezet munkacsoport

Jó megoldások az akadálymentes közösségi közlekedési szolgáltatások tájékoztatására

Miskolc Közlekedésfejlesztése

Hosszú távú helyi, agglomerációs és regionális szintű közösségi közlekedésfejlesztés Pécsett és vonzáskörzetében

Kerékpáros önkormányzati fejlesztések tapasztalatai

Debrecen városi villamosvasút új 2-es vonalának kiépítése. VII. Városi Villamos Vasúti Pálya Nap április 17.

Projekt címe: Kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása Rábapatonán Kedvezményezett:

Országos közforgalmú közlekedésfejlesztési koncepció. Tasó László Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkár

Emlékeztető. Hely: Városi hangverseny- és kiállítóterem (egykori zsinagóga) Zalaegerszeg, Ady Endre utca 14. Készítette: Szabó Noémi

INTEGRÁLT VÁROSI MOBILITÁS- FEJLESZTÉS ÉS KERÉKPÁROZÁS BUDAPESTEN

A közutakon alkalmazott kerékpáros átvezetések a forgalomtechnikus szemével. Mocsári Tibor főmérnök

Kerékpárforgalmi Hálózati Terv

ELŐTERJESZTÉS. Maglód Város Önkormányzat Városfejlesztési és Üzemeltetési Bizottságának október 24-ei ülésére 5. napirend

Közlekedésfejlesztési kérdőív

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN. XII. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen március

Megkezdődik a Főpályaudvar építése

A 35-ös autóbusz útvonalának módosítása a Corvin út térségében

MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ VIZSGÁLAT ÉS TERV

Közúti pályák (BMEKOEAA213)

Személyszállítási törvény hatósági feladatai végrehajtásának tapasztalatai és a jövőbeni elképzelések

Jó példák fenntartható közösségi közlekedésre a Nyugat-dunántúli Régió területén. Szombathely,

Közösségi közlekedéssel a zöldebb környezetért. vezérigazgató

A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDSZER (KKKR) BEVEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK

Utazási igényfelmérő, elégedettségi vizsgálati kérdőív

FŐVÁROSI E-MOBILITÁS FEJLESZTÉSI IRÁNYOK

A kerékpárosok közlekedésbiztonsága és a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető

EU TÁMOGATÁSOKBÓL MEGVALÓSULÓ FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS. V. ÖKOINDUSTRIA Budapest november 8-10.

Az 1-es villamos Rákóczi hídon való meghosszabbításához kapcsolódó változásokról

Közösségi közlekedésfejlesztési igények

LEGFONTOSABB KÖZÚTI JELZÉSEK Útvonaltípus jelző táblák

Esélyegyenlőség a közösségi közlekedésben

Győr Biztonságban az iskolák környékén

Gyır MJV Kerékpáros

1) A társadalmi egyeztetésen meghirdetett javaslat

ÚTFELÜLETEK FELELŐS TERVEZÉSE,

Javaslatok a Mogyoródi út kerékpárosbarát felújításához

13. Utasítást adó jelzőtáblák

A közelmúlt és közeljövő miskolci pályás fejlesztései

Összefoglaló a Havanna és Gloriett lakótelepek kötöttpályás kapcsolatának kialakítása a 42-es villamos vonal meghosszabbításával tárgyú projektről

Átírás:

DEBRECEN FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE PROBLÉMAFELTÁRÓ MOBILITÁSI KÉRDŐÍV 2016. MÁRCIUS 4-20. 1

A FELMÉRÉS HÁTTERE Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából készül a Fenntartható Városi Mobilitási Terv. A terv kidolgozása során a város különös figyelmet fordít az érintettek, a lakosság tervezési folyamatba történő aktív bevonására. A város honlapján és a helyi médiában információk jelennek meg az aktuális mobilitás-tervezésről. Emellett a partnerségi tervezésben az együttműködés egyik eszköze a kérdőíves felmérés. A Mobilitási terv helyzetelemzési szakaszában az önkormányzat és a tervezők által megjelentett kérdőív elsősorban a jelenlegi közlekedési helyzetre, a megoldandó problémákra koncentrált. A kérdőív célja, hogy információt gyűjtsön a közlekedés helyzetének értékeléséhez, valamint támpontot adjon a lakosság által fejlesztést igénylő mobilitási problémákról. Az online kérdőív mindenki számára hozzáférhető volt a város honlapján 2016. március 4-20. között. Célcsoportját Debrecen lakossága és a városba ingázók köre jelentette. A kérdőív egyrészt eldöntendő kérdésekből állt, másrészt nyílt, egyéni észrevételek megfogalmazására is lehetőséget nyújtott. Az első Mobilitási kérdőívet 1.733-an töltötték ki. A nyílt kérdésekre a válaszadók mintegy fele fejtette ki véleményét. A VÁLASZADÓK Tanuló 23% Álláskereső 4% A város környékén él, rendszeresen bejár Debrecenbe 11% Dolgozó 67% Gyes, gyed 1% Egyéb, 1% Debrecenben él 85% Csak alkalmanként jár a városban 4% A válaszadók mobilitási jellemzői alapján 96%-uk általában napi rendszerességgel közlekedik a városban és környékén. A válaszadók meghatározó többsége debreceni illetékességű, így megfelelő helyismerettel és tapasztalattal rendelkezik ahhoz, hogy hiteles véleményt alkothasson a város közlekedésének jelenlegi állapotáról. A mindennapi közlekedésben a válaszadók több mint fele bármikor, míg közel negyedének alkalmanként van lehetősége igénybe venni egyéni gépjárművet. Ötödüknek nincs lehetősége a közlekedése során autót használni. 2

KÖZLEKEDÉSI SZOKÁSOK A napi helyváltoztatása során a válaszadók 71%-a közlekedik rendszeresen és gyakran gyalog. Kerékpárral ez az arány 39%, míg a közösségi közlekedéssel rendszeres és gyakori utazás kicsivel több mint az utazások felében jellemző. A motorkerékpár használata elenyésző a többi közlekedési módhoz képest. Az autót rendszeresen vagy gyakran használók köre közel azonos mértékű, mint a gépjárművet bármikor használók köre. gyalogol 636 603 447 kerékpározik 300 378 549 508 tömegközlekedik 633 249 616 237 motorozik 1604 autózik 607 302 570 256 Rendszeresen Gyakran Ritkán Soha EREDMÉNYES KÖZLEKE- DÉS-FEJLESZTÉSEK A kérdőív a problémafeltárás mellett a lakosság által sikeresnek, hatékonynak ítélt beavatkozások vonatkozásában is igyekezett megismerni a lakosság véleményét. A válaszadók majd 60%-a az új villamosvonal építését és egyúttal környezetének rendezését tartotta a legsikeresebb közlekedésfejlesztési beruházásnak a városban. Sokat fejlődött az elmúlt években a tömegközlekedési kultúra a járműpark és a tájékoztatás terén. A kerékpáros létesítmények és a közterületek, járdák, terek fejlesztése is kedvező visszajelzést kapott. Mindezen fejlesztések a fenntartható közlekedés számára leginkább előnyös közlekedési módokat, a közösségi-, a kerékpáros és a gyalogos közlekedést támogatta. Az egyéni gépjárműközlekedést segítő útfelújításokat és útépítéseket a válaszadók az 5. és a 8. helyre sorolták a sikeres beruházások között. Új utak építése 547 Útfelújítások 661 Villamosvonal kiépítése 1025 Közterületek (járdák, terek, közparkok) fejlesztése 818 Autóbusz megállóhelyek korszerűsítése, fedett 586 Új alacsonypadlós, korszerű járművek a 757 Kerékpáros infrastruktóra-fejlesztések 959 Jegyautomaták telepítése 596 Egyéb 69 3

GYALOGOS KÖZLEKEDÉS A gyalogos közlekedést meghatározó főbb jellemzők értékelését a következő ábra szemlélteti. Az egyes jellemzők értékítéletét a kedvező (jó és nagyon jó) és a kedvezőtlen (rossz és nagyon rossz) vélemények aránya határozta meg. A válaszadók alapján a gyalogos közlekedés inkább pozitív megítéléssel bír. A vélemények szerint a közvilágítás tekinthető a gyalogos közlekedés szempontjából legfontosabb jellemzőnek. A legkedvezőbbnek értékelt szempontok: a közvilágítás és a gyalogátkelők száma, helye. Negatívan értékelik a járdák állapotát és az akadálymentességet. A nyílt kérdésre érkezett válaszokban a legtöbb észrevételt a járdák, utak, övezetek és a csomópontok, keresztezések témájában írták. Mindemellett a biztonság kérdése is hangsúlyosan szerepelt. Ha nekem futni kell a lámpánál, hogy átérjek, a nagymamám el se tudom képzelni, hogy jut át, nem beszélve a gyerekekről... (Dózsa György Általános Iskolánál!) biztonság 7 járdák, utak, övezetek 23 csomópontok, keresztezések 13 általános észrevétel 5 0 5 10 15 20 25 észrevétel tipusok előfordulása az érdemi vélemények között (%) 4

A nyílt kérdéseknél a gyalogos közlekedésben a legfontosabb probléma csoportokat a következők alkotják: forgalom és közbiztonság hiányosságai gyalogátkelők hiánya burkolatok rossz kialakítása és minősége problémás átkelők (pl. rövid zöldidők) KERÉKPÁROS KÖZLEKE- DÉS A kerékpáros közlekedés helyzete a válaszadók részéről inkább kedvezőtlen megítéléssel bír. A vélemények szerint a kerékpárosbarát úthálózat tekinthető a kerékpáros közlekedés szempontjából a legfontosabb jellemzőnek, mely ugyanakkor az elmúlt évek beruházásainak köszönhetően pozitív elbírálást kapott. A legrosszabb kritikával a többi közlekedő viselkedését nevezték meg a válaszadók. Összefüggő kerékpárút hálózat a város minden részén, a gyalogos kerékpáros közös járdákat megszüntetni, különálló kerékpárutakat kellene létrehozni. 5

A problémafeltáró, észrevételekre irányuló kérdésekre a legjellemzőbb válaszcsoportokat az ábra szemlélteti. A legtöbb észrevétel a kerékpáros létesítményekkel kapcsolatosan, valamint a gyalogoskerékpáros közlekedést egyaránt érintő kérdésekben érkezett. gyalogos és kerékpáros közlekedést együttesen érintő biztonság szolgáltatás kerékpáros vonalas infrastruktúra csomópontok, keresztezések, csatlakozások általános észrevétel 5 7 17 21 57 74 0 10 20 30 40 50 60 70 80 észrevétel tipusok előfordulása az érdemi vélemények között (%) A válaszadók jellemző problémaként a következőket említették: kerékpárutak hálózati hiányai, kerékpáros létesítmények hiányai A válaszadók között visszatérő téma volt, hogy veszélyesnek érzik a közúton történő kerékpáros közlekedést. Ezért sokszor kénytelenek a járdán, szabálytalanul közlekedni, amely a gyalogosok számára teremt veszélyes helyzetet. A kölcsönösen jellemző szabálytalan közlekedés tovább rontja a gyalogos-kerékpáros közötti viszonyt. gyalogos és kerékpáros forgalom szétválasztásának igénye rossz közlekedési morál, szabálykövetés, tájékoztatás hiánya elégtelen közlekedésbiztonság burkolatok rossz kialakítása, minősége Legyen minden utcán kerékpársáv! Nem kellenek a bringások a járdára, de komoly védelmet kellene kapjanak az úttesten! A kerékpárutak nagyon jók, ahol vannak. Néhány helyen még kellene. Jó lenne pl. őrzött hely a belvárosban a biciklinek, ahol 2-3 órára biztonságosan ott lehet hagyni, és olcsóbb, mint a parkolójegy és a villamosjegy. 6

KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS A közösségi közlekedés tekintetében a kérdőív a helyi autóbusz, villamos és trolibusz, valamint a helyközi autóbusz és vasúti közlekedésre vonatkozóan tartalmazott kérdéseket. A válaszadók szerint mind a helyi, mind a helyközi/távolsági közlekedésben a legfontosabb értékelési szempont a pontosság. A helyi közösségi közlekedés megítélése többségében kedvező. A legpozitívabb értékelést a modern, környezetbarát járművek, a tisztaság és az utastájékoztatás kapta. A helyi közösségi közlekedés jellemzőinek értékelését az alábbi ábra szemlélteti. A helyközi közösségi közlekedés megítélése is pozitív, bár a tisztaság kedvezőtlen besorolást kapott. A helyközi közösségi közlekedésben a válaszadók leginkább az átszállásmentes utazást és az utastájékoztatást tekintették a legjobbnak. A probléma feltáró és nyílt válaszadásra ösztönző kérdésre adott észrevételek túlnyomó többsége a helyi közösségi közlekedést érintette, amely összhangban van azzal, hogy a válaszadók többsége debreceni lakos. A csúcsidei járatsűrűség is alacsony, sok viszonylat csúcson kívül pedig olyan követési idővel közlekedik, ami nevetséges, olyan tervezést vár el az utastól, ami kényelmetlenné teszi az utazásokat. 7

Annak ellenére, hogy a helyi közösségi közlekedést a válaszadók többsége jónak ítéli, több szolgáltatási jellemző kapcsán érkezett fejlesztésre ösztönző észrevétel, ebből a legtöbb a menetrendi problémákra hívja fel a figyelmet. Átszállásoknál jobban összehangolni a járatokat (hihetetlen, hogy egy-két percen múlik az átszállás lehetősége buszról villamosra és fordítva). tarifa rendszer 14 szolgáltatás minőségi jellemzői 41 infrastruktúra 7 vonalhálózat 28 menetrend 81 általános észrevétel 10 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 észrevételtípusok előfordulása az érdemi válaszok között (%) A szöveges válaszokban megjelenő legjellemzőbb problémák az alábbiak: Helyi közösségi közlekedés pontatlan közlekedés (menetrendszerűség) problémák a személyzet viselkedésében ritka közlekedés módosítandó, javítandó vonalhálózat rossz állapotú, korszerűtlen, piszkos járművek zsúfolt járművek A pontatlanság, a ritka járatok, az összehangolatlanság és a zsúfoltság összefüggő jellemzők, melyek részben ok-okozati kapcsolatban vannak egymással. összehangolatlan járatok 8

Helyközi/távolsági közösségi közlekedés igény az elővárosi vasútra, tram-train-re, a vonalhálózat módosítására rendezetlen állomások igény az intermodális központ megvalósítására A három szempont szorosan összefügg a helyközi közlekedésben, hiszen az állomások állapotán az intermodális központ építése fog javítani, amely egyben a javasolt elővárosi vasút, vagy a tram-train fontos megállója is lehet a későbbiekben.. EGYÉNI MOTORIZÁLT KÖZLEKEDÉS A válaszadók összességében kedvezőtlennek ítélték az egyéni gépjármű közlekedés jelenlegi feltételeit. Kimagaslóan a legkedvezőtlenebb véleményt az utak állapota és a költségek (pl. parkolási költségek) kapták. Az egyéni motorizált közlekedés jellemzőinek értékelését az alábbi ábra szemléleti: A beérkezett válaszok alapján az egyéni motorizált közlekedésben az utak állapota a legfontosabb szempont a jelenlegi állapot megítélésében. 9

A probléma feltáró nyílt kérdésre a legtöbb észrevétel a csomópontok kialakításával, működésével, a közutak kialakításával és állapotával,valamint a parkolókkal kapcsolatosan érkezett. közlekedésbiztonság környezetvédelem és fejlesztése forgalomlefolyás, összetétel parkolók közutak csomópontok általános észrevétel 3 8 15 16 44 62 68 0 10 20 30 40 50 60 70 80 észrevételtípusok előfordulása az érdemi válaszok között (%) Az egyéni motorizált közlekedésben legjellemzőbb észrevételek: kevés parkolóhely rosszul programozott jelzőlámpák (hosszú ciklusidő stb.) zsúfoltság a közutakon sok és drága fizetős parkoló összehangolatlan jelzőlámpák rossz közlekedési morál és közlekedési magatartás rossz állapotú vagy hiányzó útburkolatok Hasonlóan a kerékpáros és a gyalogos közlekedéshez itt is markánsan megjelenik a közlekedési morál, illetve a szabálykövető magatartás hiánya, amelyből a három közlekedési szereplő között (autós-kerékpáros-gyalogos) állandósult konfliktus helyzetre lehet következtetni. 10

11