Másodlagos állapotok a rehabilitációban Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar lajos.kullmann@barczi.elte.hu
Ludwig Guttmann Sir Ludwig Wroclawban idegsebész, 1939-ben Angliába emigrált megalapította a gerincvelősérültek rehabilitációját azzal, hogy el tudta különíteni és megelőzte a másodlagos károsodásokat
Másodlagos állapotok a primer állapot direkt vagy indirekt, de nem szükségszerű következményei, tehát megelőzhetők személy-környezet interakcióból erednek, amelyben a primer állapot rizikótényezőként értékelhető, de önmagában nem ok több személyes tényező is felelőssé tehető (pl. életkor, motiváció, viselkedési szokások) a szekunder állapotok természetének, mértékének és kezelhetőségének alakulásáért Simeonsson R, McDevitt LN, eds. Issues in disability and health: the role of secondary conditions and quality of life Chapel Hill: University of North Carolina, FPG Child Development Center, 1999.
SZEMÉLYES TÉNYEZŐK Primer károsodás Állapot súlyossága Öntevékenység Motiváció Életmód (fizikai aktivitás, étrend, élvezeti szerek) CSATLAKOZÓ ÁLAPOTOK pl. spaszticitás afázia KRÓNIKUS ÁLLAPOTOK pl. porckopás, szivbetegség KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK Épített környezet Hozzáférés az egészségügyi ellátáshoz Életkörülmények Segédeszközök Közlekedés Szociális támogató rendszer Rimmer JH, Rowland JR. Health promotion for people with disabilities:implications for empowering the person and promoting disability-free environment. Am J Lifestyle Med 2008; 2: 409-420. MÁSODLAGOS ÁLLAPOTOK Fájdalom, Fáradtság, Testsúly változás, Felfekvés, Depresszió, Húgyúti fertőzés, Dekondicionálódás, Izoláció
SZEMÉLYES TÉNYEZŐK Más, kóros egészségi állapotok Öntevékenység Motiváció Életmód (fizikai aktivitás, étrend, élvezeti szerek) PRIMER KÁROSODÁS Állapot súlyossága KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK Épített környezet Hozzáférés az egészségügyi ellátáshoz Életkörülmények Segédeszközök Közlekedés Szociális támogató rendszer MÁSODLAGOS ÁLLAPOTOK Fájdalom, Fáradtság, Testsúly változás, Felfekvés, Depresszió, Közlekedés akadályozottsága, Izoláció Kullmann L. A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása (FNO) Guruló projekt, Budapest, 2012.
Másodlagos állapotok A témával Európában eddig kevesen foglalkoztak, az irodalmi hivatkozások nagy része amerikai Az EFRR 9. Kongresszusán Budapesten Marincek professzor plenáris előadásának témája volt Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben doktori téma 2004 óta Epidemiológiai adatok alig vannak Nem kizárólag rehabilitációs probléma
Sürgősségi ellátás és másodlagos állapotok Idős korúakra (65+) kiterjedő vizsgálat 32,9% gyakoriság három hónapon belül fokozott kockázati tényezők: idősebb kor, több krónikus betegség, rossz szociális háttér Hastings SN, Oddone EZ, et al. Frequency and predictors of adverse health outcomes in older Medicare beneficiaries discharged from the emergency department. Medical Care 2008; 46(8): 771-777.
Fogyatékosságok kialakulása ITO-on 255 egymást követő beteg, legalább 2 (átlag 8,7) napot ITO-on töltött, onnan élve távozott Tevékenység korlátozottság (SIP alapján) 30-60% házkörüli munka 60% napi rutin (ADL) 45% lépcsőn járás 35% közösségi aktivitás 30% Egészségi állapot/életminőség (MOS SF-36) a holland populációs átlag alatt 20-25%-al Több depresszió és félelem (HADS) van der SchaafM, Beelen A, et al. Functional status after intensive care: A challenge for rehabilitation professionals to improve outcome. J Rehabil Med 2009; 41(5): 360-366.
Másodlagos állapotok prevenciója Akut coronaria szindróma után ACC/AHA irányelv szerinti gyógyszer-kombináció; adása elmaradt 3 hónap után az érintettek többsége nem kapta a gyógyszereket fokozott kockázati tényezők: 45 év alatti, ill. 65 (különösen a 80) feletti életkor, női nem, ha nem infarktus volt az ok Lee HY, Cooke CE, Robertson TA. Use of secondary prevention drug therapy in patients with acute coronary syndrome after hospital discharge. J Managed Care Pharmacy 2008; 14(3): 271-280.
Súlyos sérültek ellátása Traumás koponya-agysérültek elsődleges ellátása után regisztrált másodlagos károsodások aránya húgyúti 51% súlyos kontraktúra 47% (beavatkozás is szükséges 37%) alultápláltság 45% (PEG szükséges 37%) felfekvés 35% légúti 35% HTO 17% Dénes Z. A másodlagos károsodások következményei, kezelésük és a megelőzés lehetőségei a súlyos agykárosodást szenvedett betegek rehabilitációja során. PhD disszertáció, Budapest, 2007.
és a rehabilitáció során? Alsóvégtag amputációt követően gyakori az arthrosis szomszédos és ellenoldali nagyízületekben: másodlagos állapot A művégtag tokjának helyes elkészítése, a protézis helyes beállítása, megfelelő elrugaszkodást támogató láb segíti a prevenciót nem beszélve pl. a gyógytorna lehetőségeiről Célzott kutatása lenne célszerű Morgenroth DC, Gellhorn AC, Suri P. Osteoarthritis in the disabled population: A mechanical perspective. PM&R 2012; 4(5) Suppl 1: S20-S27.
Súlyos sérültek ellátása Gerincvelő sérülés után leggyakoribb másodlagos károsodások uroinfekció felfekvés Legfontosabb rizikótényezők: személyes hajlamosító tényezők (öntevékenység és rendszeres tréning hiánya, egyedül élő) hajlamosító egészségi állapot (rossz ADL) az egészségügyi ellátáshoz rossz hozzáférés (alapellátás), rossz szakmai gyakorlat Kroll T, Neri MT, Ho PS. Secondary conditions in spinal cord injury: Results from a prospective survey. Disabil Rehabil 2007; 29(15): 1229-1237.
Felfekvések megelőzése gerincvelő Meta-anlízis, kevés jó cikk harántsérülés után Hatásosak (zárójelben evidencia szintje): ülésfelmérő team és képzés (2) elektrostimuláció, tehermentesítés, ülőpárna (3) viselkedés tréning (4) Hatástalanok ágyéki támasz (3) elektronikus távoktatás (4) Kezelés eredményes (1-2) csak későn történik Regan ME, TeasellLW, et al. A systematic review of therapeutic interventions for pressure ulcers after spinal cord injury. Arch Phys Med Rehabil 2009; 90(2): 213-231.
Másodlagos állapotok és életminőség gerincvelő harántsérülésben WHOQOL-BREF életminőség, ASIA, FIM, Secondary Condition Surveillance Instrument, Community Integration Measure felmérés 270 fős minta Ausztrál átlagnál kedvezőtlenebb életminőség Legszorosabb összefüggés a másodlagos állapotokkal, majd a részvétellel Nem találtak szignifikáns összefüggést az életminőség és a neurológiai állapot, az életkor, illetve a sérüléstől eltelt idő között. Barker RN, Kendall D, Amsters DI et al. The relationship between quality of life and diability across the life span for people with spinal cord injury. Spinal Cord 2009; 47(2): 149-155.
Másodlagos depresszió rizikófaktorai nők testi fogyatékossága esetében irodalomkutatás Személyes tényezők tevékenységek akadályozottsága fájdalom krónikus egészségi állapotok fizikai inaktivitás szexuális zavarok rossz táplálkozás dohányzás alacsony önértékelés Környezeti tényezők erőszak krónikus stressz egészségügyi ellátás akadályai más környezeti akadályok hátrányos anyagi és szociális helyzet Nosek MA, Hughes RB, Robinson-Whelen S. The complex array of antecedents of depression in women with physical disabilities: Implications for clinicians. Disabil Rehabil 2008; 30(3): 174-183.
Következtetés A másodlagos állapotok kutatása a rehabilitáció szempontjából fontos, eddig viszonylag kevéssé intenzíven művelt terület. A funkcióképesség fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása (FNO) pontos leírásuknak, rendszerezésüknek és kutatásuknak megfelelő módszertani alapját képezheti. Köszönöm megtisztelő figyelmüket