Bevezetés az orvosi rehabilitáció és fizikális medicina tárgykörbe

Átírás

1 Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Tanszék Bevezetés az orvosi rehabilitáció és fizikális medicina tárgykörbe DR. VEKERDY ZSUZSANNA

2 A rehabilitáció kezdete.. Az orvosi diagnózis megállapítása után annak funkcionális következményeit szükséges felmérni kérdés: VAN-E BÁRMILYEN FUNKCIÓZAVAR? HA IGEN: REHABILITÁCIÓRA VAN SZÜKSÉG A FOGYATÉKOSSÁG NEM VÁLASZTHATÓ EL A KORÁBBI ÉS A REHABILITÁCIÓ IDEJÉN FENNÁLLŐ EGYÉB ORVOSI SZÜKSÉGLETEKTŐL

3 Physical and Rehabilitation Medicine (PRM) WHO DEFINÍCIÓ (1988) A rehabilitáció célja, hogy minden eszköz felhasználásával csökkentse a fennálló fogyatékosság és rokkantság hátrányos következményeit és képessé tegye a fogyatékossággal élő személyeket a legoptimálisabb szociális integrációra

4 European Board of Physical and Rehabilitation Medicine Collège Européen de de Médecine Physique et de Réadaptation European definition of Physical and Rehabilitation Médicine (PRM) This proposal was set up during the General Assembly of Ljubljana (March 2003) and validated in Antalya (October 2003) A fizikális és rehabilitációs medicina önálló orvosi szakma, amely a fizikai és kognitív funkciók, a tevékenységek (beleértve a viselkedést), a részvétel (beleértve az életminőséget) fejlesztésével, és a személyes és környezeti tényezők módosításával foglalkozik. Felelős tehát a fogyatékosságot okozó egészségügyi problémákkal és azok társ-betegségeivel élő személyek prevenciós, diagnosztikai, kezelési és rehabilitációs ellátásának irányításáért valamennyi életkorban.

5 A rehabilitáció bio-pszicho-szociális szemlélete Mag fogyatékos személy és a károsodás család, attitűdök Tágabb család, segítő szakemberek Barátok és kortársak A közösség más tagjai és a környezet

6 Etikai megfolások és emberi jogi kérdések A rehabilitációhoz való jog az alapvető emberi jogok egyike, aminek érvényre jutását garantálja: United Nations Charter (1993) European Year for People with Disabilities (2003) 58th Resolution of the World Health Assembly (2005) Nagyon sok országnak saját anti-diszkriminatív törvénykezése van Fogyatékosságot okozó állapotok prevalenciája az Európai országokban 10% körül van

7 Magyarországi törvénykezés Alkotmány (1949/1997): állampolgári jog a foglalkoztatáshoz, a kultúrához, az egészségügyi ellátáshoz való jog 31/1997/2003 trv.: a gyermeki jogok védelme 26/1998 a fogyatékossággal élő személyek jogai az egyenlő bánásmódhoz 125/2003 esélyegyenlőségi törvény

8 Mi az egyének végső célja a rehabilitáció során? Jó életminőség- Szociális integráció Fizikai egészség = belépő a jólléthez Az önellátás képességének elérése = első lépés a szociális integráció felé tett úton

9 PRM alapelvek Tanulási folyamat Célja a betegségek okozta károsodások mérséklése amennyiben lehetséges (1) a szövődmények kialakulásának megakadályozásával, (2) a funkciók javításával, és (3) a társadalmi részvétel elősegítése. A személyes, kultúrális és környezeti tényezőket figyelembe kell venni A PRM ellátást különböző szolgáltatások formájában lehet végezni az akut ellátó osztályoktól a közösségi szintig

10 PRM alapelvek folyt. A rehabilitációs specialisták funkcionális kivizsgálási rendszert használnak A rehabilitációs beavatkozások közé gyógyszeres kezelések, fizioterápiás eljárások, technikai, oktatási és szociális segítségnyújtás tartozik, amelyeket multidiszciplináris team munkában végeznek A rehabilitáció folyamatos és összehangolt tevékenység, amely a betegség vagy baleset kezdetével egyidőben indul és végigkíséri a személyt egészen addig, amíg a társadalmi beilleszkedésében el nem éri a kívánt célt

11 Funkcionális értékelés

12 Rehabilitációs kivizsgálás Anamnézis Korábbi orvosi történet + jelen betegség Szociális anamnézis (családi, környezeti) Foglalkoztatási helyzet Pszichológiai anamnézis Betegvizsgálat Fizikális status (általános állapot, szervek) Izom-váz-kötőszöveti status (ROM, izületi stabilitás, izomerő, stb. Légzéskapacitás Terhelhetőség (kardiális, légzőszervi Egyensúly (dinamikus, statikus) Anyagcsere vizsgálatok Funkcionális képességek és készségek Mindennapi élettevékenységek (ADL) Egyéni Rehabilitációs Terv

13 Vizsgálómódszerek, tesztek és skálák a rehabilitációban Testi funkciók és struktúrák: Károsodást (impairment) mérő funkcionális skálák Mindennapi élettevékenységek Fogyatékosságot (disability) mérő skálák A szociális-társadalmi életben való részvételt v. participációt (handicap) mérő skálák Quality Of Life QOL (generic & health related)

14 Funkcionális skálák Önellátás: Activities of Daily Living (ADL) Barthel Index Katz Index Kenny önellátást értékelő skála Rivermead Skála Globalis: Functional Independence Measure (FIM) Functional Limitation Profile PULSES Profile, OPCS Disability Scale. Átfogó, globális: International Classification of Funtioning, Disability and Health (ICF) A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása (FNO)

15 Miért fontos az ADL a rehabilitációban? Fejlett ipari országokban az ébren töltött órák 30 %- ában egy átlagember önellátási tevékenységeket végez Hazabocsátási lehetőségek rehabilitációs osztályokról stroke-on átesett személyek körében 70%-ban azon múlik, hogy képesek-e önállóan a mindennapi élettevékenységek végzésére (mosdás, WC használat, szociális kapcsolatteremtés, öltözés és evés) Mauthe RW, Haaf DC, Hajn P et al. Arch Phys Med Rehabil 1996:77:10-13.

16 Functional Independence Measure (FIM) tételek Önellátás A. Étkezés B. Személyi higiene C. Fürdés D. Öltözés (felső testfél) E. Öltözés (alsó testfél) F. WC használat FELV TÁV KONTROLL Sphincter kontroll G. Széklettartás H. vizelettartás Átülések/transzfer I. Ágy-szék/kerekesszék J. Átülés WC-re K. Átülés kádba, zuhanyzóba Mobilitás L. Járás vagy kerekesszék használat M. Lépcső használat J K

17 Functional Independence Measure (FIM) Kommunikáció N. Megértés M. Önkifejezés Szociális képességek P. Szociális együttműködés Q. Problémamegoldás R. Emlékezés A V V N FELV TÁV KONTROLL ÖSSZ FIM minimum pont: 18 maximum pont: 126

18 Functional Independence Measure (FIM) értékelés Szintek: I.Segítő személyre nincs szükség (önellátó) 7. Teljes függetlenség 6. Segédeszköz használattal független II. Személyes segítség szükséges Részleges függőség 5. Felügyelet 4. Minimális segítség (75%+) 3. Közepes segítség (50%+) Teljes függőség 2. Maximális segítség (vizsgált személy részvétele 25-50%) 1. Teljes segítség (vizsg. Személy részvétele 25%-)

19 ADL vizsgálata 7 éves kor alatt WeeFIM (1990) 6 hó - 7 év fejlődési normák, reális elvárások az alskálák korrelálnak más fejlődési tesztek eredményével NM /FM PEDI (1992) 6 hó - 7,5 év önellátás, mobilitás, szociális funkciók. 197 funkcionális elem és 20 tétel a segítők tevékenységére és környezeti modifikációk

20 Egészs szségi állapot Testi funkciók és sturktúrák Tevé- kenységek Részvétel Környezeti tényezők Személyes tényezők

21 A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása (FNO) Testi funkciók Aktivitások Környezeti & & faktorok struktúrák részvétel Funkciók (b) Kapacitások Gátlók (d) (e) Struktúrák (s) Teljesítmények Segítők

22 FNO fokozati beosztása A károsodás kiterjedése és mértéke (b,s) Teljesítmény és kapacitás (d) Gátló vagy segítő (e) + - xxx.0 NINCS.. (nincs, hiányzik, elhanyagolható,...) 0-4 % xxx.1 ENYHE.. (alig, kicsi,...) 5-24 % xxx.2 KÖZEPES (mérsékelt, elfogadható,...) % xxx.3 SÚLYOS. (nagy, extrém,...) % xxx.4 TELJES (totális,...) % xxx.8 nem határozható meg xxx.9 nem alkalmazható

23 Gyermekek és serdülők FNO-ja (ICF-YC) WHO FNO módosítva 237 tételben Fejlődési szempontokat beépítették Az új tételek mindegyikét validálták

24 Példák: ICF / ICFCY módosításra teljesítmények (d) d310-d329 KOMMUNIKÁCIÓ - MEGÉRTÉS d310 Kommunikáció beszélt üzenetek megértésével d3100 Responding to the human voice d3101 Comprehending simple spoken messages d3102 Comprehending complex spoken messages d3108 Communicating with - receiving - spoken messages, other specified d3109 Communicating with - receiving - spoken messages, unspecified

25 Magyarországon hozzáférhető rehabilitációs kiadványok (1999-)