Gyógypedagógiai alapismeretek. Mede Perla

Átírás

1 Gyógypedagógiai alapismeretek Mede Perla

2 A téma aktualitása társadalmi szinten és a többségi oktatásban Az előadással kapcsolatos hallgatói elvárások A témával kapcsolatos előismeretek A témával kapcsolatos érzelmek Tapasztalatok

3 Fogalmak Gyógypedagógia fogalma Georgens, Deinhard 1961: Die Heilpaedagogik A gyp köztes terület: pedagógia és orvostudomány Háttér-, forrás- és társtudományi kapcsolatok: pedagógia, orvostudomány, pszichológia, szociológia, jog, teológia Elnevezések: Racionális különpedagógia, rehabilitációs pedagógia, defektológia, speciálpedagógia, speciális pedagógia, gyógyító pedagógia, readaptáció...

4 A magyar gyp alapfogalmai 1. Gyógypedagógiai tipológia Orvosi szempontú Pszichológiai szempontú Pedagógiai szempontú WHO: biol. sérülés-pszich. képességzavar-szoc.- akadályozottság Hallássérültek, látássérültek, beszédfogyatékos, értelmileg akadályozottak, tanulásban akadályozottak, mozgáskorlátozottak, teljesítmény- és viselkedészavarokkal küzdők, halmozottan fogyatékosok, autista spektrumzavarral küzdő

5 A magyar gyp alapfogalmai 2. Gyógypedagógiai tevékenység személyiségfejlesztésre, oktatásra, nevelésre irányuló speciális pedagógiai tevékenység A nevelés tartósan nehezített nevelhetőségi feltételek között történik Folyamatát a speciális nevelési szükséglet határozza meg 3. Gyógypedagógia, mint tudomány Aktuális kutatási témák

6 Fogalmak Rehabilitáció Az egyén valamely területen való képességét, tehetségét, ( Bakos ) ügyességét jelentette Tervszerű, együttes, összehangolt és egyénre szabott orvosi, nevelési, foglalkoztatási és szociális intézkedés Rehabilitációs tevékenység meghatározásának több szempontú magyarázata ismert, attól függően, hogy a kifejezést melyik szakma adja folyamatos; széles körű (komplex); csoporttevékenység (teammunka).

7 Fogalmak A rehabilitáció területei: Orvosi rehabilitáció Műtét, kezelés, gyakoroltatás Gyógypedagógiai rehabilitáció, habilitáció Teljes és részleges rehabilitáció Foglalkozási rehabilitáció Csökkent munkaképességűvé váltak munkába állítása Munkarehabilitáció Fogyatékos személyek munkára félkészítése Szociális rehabilitáció Anyagi támogatás, gondozás,szabadidő, akadálymentesítés

8 Jogi alapok ENSZ 1948 Egyetemes nyilatkozat az emberi jogokról Jólét, biztonság, megfelelő életszínvonal, élelem, ruházat, lakás, orvosi ellátás, szociális ellátás ENSZ 1989 Dokumentum a gyermeki jogokról 1960, Dánia, Normalizációs elv Az életkörülmények közelítése a szokásoshoz Nem kétfajta ember van, hanem sokféle

9 Jogi alapok itthon A Magyar Köztársaság alkotmánya évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásról évi CXVII. Törvény egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 32/2012. (X. 8.) EMMI-rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

10 Gyógypedagógiai segítséget igénylő személyek Életkori megkötés nélkül Optimális életvezetéshez, rehabilitációhoz, integrációhoz gyógypedagógiai segítséget igényelnek Fontos tudni, hogy a gyógypedagógia központi fogalma a paradigmaváltás után is a fogyatékosság maradt, úgy, hogy annak összes addigi értelmezése megváltozott. (Gordosné)

11 A fogyatékossági folyamat WHO többdimenziós megközelítése (1980) biológiai sérülés - pszichológiai képességzavar -szociális akadályozottság Az irreverzibilitást folyamatosan felváltja a fogyatékossági folyamat Vmilyen rendellenesség után fellépő: Következmény- károsodás, sérülés További következmény- fogyatékosság Még további követk.- akadályozottság, rokkantság

12 Fogyatékossággal élő személyek Sajátos nevelési igény (SNI) A fogyatékossággal élő személyek a 20. század utolsó éveinek termése A megbélyegző fogyatékos kifejezés helyett A fogyatékkal élő személyek kifejezés hasonlóan negatív A sajátos nevelési igény EU konform fogalom, iskoláztatási szempontú A magyar ped. kultúrában a évi LXI. tv-nyel módosított évi LXXIX. tv jeleníti meg

13 2011-es fogalommódosítás Közoktatási TV (1) 29. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd;

14 2011-es fogalommódosítás A köznevelési tv fogalmai Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló

15 2011-es fogalommódosítás Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd

16 2011-es fogalommódosítás Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.

17 Osztályozási rendszerek BNO-10 (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) A 1991-től használjuk Elsősorban betegségek, kórfolyamatok, fizikai és pszichikai zavarok osztályozása A megjelenő gyógypedagógiai kategóriák V. főcsoport: mentális és viselkedészavazok (F00-F99) VI. főcsoport: az idegrendszer betegségei (G00-G99) VII. főcsoport: a szem és függelékeinek betegségei (H00-H59) VIII. főcsoport:a fül és csecsnyúlvány betegségei (H60-H95) XVII. főcsoport: veleszületett rendellenességek, deformitások és chromosoma abnormitások (Q00-Q99)

18 Osztályozási rendszerek DSM- IV- TR (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders) Az Amerikai Pszichiátriai társaság jegyzi A BNO-10-zel párhuzamosan használható, Az adott területen a BNO kódokra támaszkodik, de leírásai részletesebbek FNO Testi funkciók, testi struktúrák, aktivitás, részvétel, környezeti tényezők A személyfüggő faktorok még hiányoznak

19