Elsőbbségi rehabilitációt igénylő betegek ellátása. Dr. Horváth Katalin Harkányi napok,

Átírás

1 Elsőbbségi rehabilitációt igénylő betegek ellátása Dr. Horváth Katalin Harkányi napok,

2 Az egészségügyi rehabilitáció fogalma Az egészségügyi törvény megfogalmazása az egészségügyi rehabilitációról (1997. évi CLIV. Törvény 100. rendelkezései szerint): A rehabilitáció olyan szervezett segítség, amelyet a társadalom nyújt az egészségében, testi, vagy szellemi épségében ideiglenes vagy végleges károsodás miatt fogyatékos személynek, hogy helyreállított vagy megmaradt képességei felhasználásával ismét elfoglalhassa helyét a közösségben. European definition of Physical and Rehabilitation Médicine (PRM, 2003 Oct.) A fizikális és rehabilitációs medicina önálló orvosi szakma, amely a fizikai és kognitív funkciók, a tevékenységek (beleértve a viselkedést), a részvétel (beleértve az életminőséget) fejlesztésével, és a személyes és környezeti tényezők módosításával foglalkozik. Felelős tehát a fogyatékosságot okozó egészségügyi problémákkal és azok társ-betegségeivel élő személyek prevenciós, diagnosztikai, kezelési és rehabilitációs ellátásának irányításáért valamennyi életkorban. (White book)

3 Rehabilitációs alapfogalmak I/1. Rehabilitációs medicina Teljes nevén: fizikális és rehabilitációs medicina Csak a fizikálisan fogyatékos emberek rehabilitációjával foglalkozó diszciplina, azon esetekben, amikor a tevékenység az alapdiszciplinától elválik Az orvostudomány önálló diszciplinája Szemléletében egységes, interdiszciplináris klinikai szakterület Orvosi rehabilitáció Teljes nevén: orvos-egészségügyi rehabilitáció Magában foglalja a rehabilitációs medicina teljes spektrumán felül a medicina azon diszciplináinak rehabilitációs részét, amelyek nem választhatóak el a szóban forgó diszciplinától (pl.: pszichiátriai és epileptológiai rehabilitáció, kis szubspecialitások ill. részterületek (látássérültek, F-O-G) Megjelennek benne a páciens szükségleteitől függően foglalkozási, pedagógiai és szociális rehabilitációs elemek is.

4 Rehabilitációs alapfogalmak

5 Rehabilitációs alapfogalmak I/2. Rehabilitációs medicina Tevékenysége az egészségkárosodás miatt fizikailag (testileg) fogyatékos vagy a fogyatékosság szempontjából fokozottan veszélyeztetett személyek funkcióképességének optimalizálására irányul. A képességek fejlesztése a környezettel való kölcsönhatás figyelembevételével specifikus módszerek alkalmazásával multiprofesszionális team munka formájában reálisan kitűzhető rehabilitációs cél(ok) érdekében építve a páciens tevőleges részvételére Orvosi rehabilitáció Az a tevékenység, melyet az orvostudomány saját eszközeivel (diagnosztika, terápia, prevenció, gondozás) nyújt a fogyatékos személyeknek hogy meglévő képességeik kifejlesztésével önállóságukat részben vagy egészben visszanyerjék képessé váljanak a családba, munkahelyre, társadalomba való beilleszkedésre. Lényege a meglévő funkciók és a teljesítőképesség pontos megítélése (állapotfelmérés) kompenzatórikus fejlesztése és tréningje.

6 Rehabilitációs alapfogalmak II/1. Elsőbbségi rehabilitáció Akut betegség vagy trauma Progresszív krónikus betegség hirtelen rosszabbodása Meglévő fogyatékosság váratlan szövődménye miatt szükségessé váló, szakmailag legfeljebb kevéssé halasztható rehabilitáció Szinte minden esetben egyidejűleg az adott történés utáni első rehabilitáció is. A felmerülés szükségességét követően azonnal, de legkésőbb egy hónapon belül kell elkezdődnie Általában az akut ellátást követően (posztakut rehabilitáció) indul Megkezdhető akár az akut ellátás tartama alatt is, amennyiben a rehabilitációs team rendelkezésre áll (akut rehabilitáció). a teendők súlypontja a terápiás területről a rehabilitáció területére kerül

7 Rehabilitációs alapfogalmak II/2. Programozható rehabilitáció az időfaktor nem, ill. kevéssé fontos a szolgáltatás nyújtásának kezdési időpontja tervezhető fogyatékossághoz vezető krónikus betegség miatt akut betegség vagy baleset következtében tartósan fogyatékos személy számára az eseménytől számított 3 hónapon túl akár részesült az esemény után 3 hónapon belül rehabilitációs programban, akár nem.

8 Rehabilitációs alapfogalmak II/3. Első rehabilitáció Az adott fogyatékosság miatt első alkalommal nyújtott rehabilitációs szolgáltatás Jelentősége fogyatékossághoz vezető akut esemény (más szóval egyszeri történés ) után van Előfordulhat, hogy az első rehabilitáció nem egy, hanem több szakaszban zajlik szövődmény vagy tervezett beavatkozás műtét vagy rövid adaptációs szabadság ékelődik közbe egyik rehabilitációs ellátóhelyről egy másikra helyezés történik.

9 Rehabilitációs alapfogalmak II/4. Ismételt rehabilitáció Az adott probléma miatt lezárult első rehabilitációt követő újabb rehabilitáció. Az első rehabilitációtól való megkülönböztetésnek főleg fogyatékossághoz vezető akut események után van jelentősége.

10 Rehabilitációs alapfogalmak II/5. Rehabilitációs alaptevékenység A rehabilitációs medicinán belül, rehabilitációs programok formájában nyújtott azon tevékenység, amely egy rehabilitációs ellátóhelyen szokványosnak tartható a neuromuszkuloszkeletális (NMS) rehabilitációs tevékenység döntő hányada stroke-betegek amputáltak ortopéd műtét után traumát szenvedett (kivéve súlyos agysérülés és gerincvelősérülés) degeneratív mozgásszervi betegségben szenvedők rehabilitációja.

11 Rehabilitációs alapfogalmak II/6. Neuromuszkuloszkeletális (NMS) rehabilitáció Elsősorban, de korántsem kizárólag a neuromuszkuloszkeletális struktúrák és funkciók károsodása talaján fogyatékossá váló személyek funkcióképességeinek optimalizálására irányul, életkortól függetlenül. Magában foglalja az esetlegesen kialakult, nem a mozgással kapcsolatos problémák (pl. aphasia, dysphasia, azaz a phasiás beszédzavarok; kognitív zavarok; viselkedési zavarok) megoldására irányuló tevékenységeket is.

12 Rehabilitációs ellátási programok a rehabilitációs medicina tevékenységeit elsősorban a funkciózavarok határozzák meg, azonban a funkciózavart / fogyatékosságot okozó alapbetegség(ek) is befolyásolják a tennivalókat 32 program 1-18: összesen 51 alprogram és ennek megfelelő Rehabilitációs Ellátási Program (REP) fekvőbeteg formában végezhető 1-11: rehabilitációs alaptevékenység - az ellátórendszerben ezen programok végzésének feltételei bárhol megteremthetők és az ellátás szolgáltatása, legalábbis első ízben fekvőbeteg körülmények között jellemző 12-13: kiegészítő rehabilitációs tevékenységek 14-18: speciális rehabilitációs programok állapot súlyossága 14., 15.: központi idegrendszeri sérültek speciális alapszakmához kötődés 16.-kardiológiai, 17.-pulmonológiai, 18.-gyermek 19-32: jellemzően, de nem kizárólag járóbeteg ellátás keretében zajlanak 19-25: a rehabilitációs medicina ellátórendszerében szolgáltatható programok 26-32: az alapszakmákon belül szolgáltatható rehabilitációs programok

13 Elsőbbségi rehabilitáció Célja: a rehabilitáció mielőbbi (már az akut osztályon indítva) elkezdése, különösen akkor, ha a késlekedés szövődmények kialakulását és / vagy a fogyatékosság súlyosbodását okozhatja. Akut betegség vagy trauma Progresszív krónikus betegség hirtelen rosszabbodása Meglévő fogyatékosság váratlan szövődménye miatt szükségessé váló, szakmailag legfeljebb kevéssé halasztható rehabilitáció Szinte minden esetben egyidejűleg az adott történés utáni első rehabilitáció is. A felmerülés szükségességét követően azonnal, de legkésőbb egy hónapon belül kell elkezdődnie. Általában az akut ellátást követően (posztakut rehabilitáció) indul. Megkezdhető akár az akut ellátás tartama alatt is, amennyiben a rehabilitációs team rendelkezésre áll (akut rehabilitáció). a teendők súlypontja a terápiás területről a rehabilitáció területére kerül

14 Stroke I. Lehetséges funkciózavarok Paresis vagy egyéb mozgáskontroll zavarok, mint ataxia (tárgyakért nyúlás, fogás, dysphagia) Szensoros funkciózavarok, fájdalom tapintási, mélyérzés, hőérzet, fájdalom érzékelése neglect vizelet kontinencia zavarok Nyelvi megértés és a beszédprodukció zavarai (25%-ban!) Gondolkodási és memória zavarok tanulás, figyelem, tervezés, átfogó értelmezés Érzelmi funkció zavarok félelem, szorongás, depressio, harag

15 Stroke II. Rehabilitációs stratégia Funkciófelmérés (FIM, Barthel, izomerő, stb.) Rehabilitációs terv (célkitűzés) TEAM: a beteg és családja, nővér, orvos, gyógytornász, ergoterapeuta, szoc. munkás, neuropszichológus, beszédterapeuta, ortop. műszerész, fizikoterapeuta, dietetikus, stb.

16 Stroke III. A stroke által érintett végtagok működésének újraindítása vagy kompenzatórikus stratégiák mobilitás / járás / erősítés ortézisek (KO/KAFO) botok, járókeretek, kerekesszék Önellátási és háztartási funkciók újratanulása Otthoni környezet akadálymentesítése és egyéb jellegű változtatása Beszéd -és nyelvi fejlesztés, kezelés (afázia tréning) Nyelészavarok kezelése Neuropszichológiai tréning (kognitív funkciók, memória, figyelem, viselkedés) Foglalkoztatás előkészítése, orientálás Rekreációs aktivitások (sport, szabadidő) Másodlagos károsodások megelőzése (immobilizáció, contractura) Stroke prevenció (doh., hypertonia, diabetes, életmód)

17 Gerincvelősérülés I. Sérülés oka (baleset, tumor, infectio, stb.) Sérülés szintje funkciókiesés meghatározza a rehabilitációs ellátást Gerincvelősérült életmód megtanítása és begyakorlása lehetőség szerint a neurológiai és mozgásszervi funkciók javítása mellett Cél: a sérült mindennapi önellátási képességeinek, a sérülés természetéből adódó maximális kifejlesztése, az életminőség javítása, figyelembe véve az egyén korát, nemét, előéletét, környezetét.

18 Korai, petyhüdt bénulásos fázisban Respiráció támogatása (C1-4) trachea kanül, rekesz stimuláló Cardiovascularis, GI, húgyúti komplikációk Spasticus fázisban Feszes izomzat, hyperaktív reflextevékenység Vegetatív idegrendszeri labilitás Táplálási nehezítettség, GI komplikációk Neurogén hólyag, bélműködési zavarok Krónikus fájdalom Heterotop ossificatio Decubitusok Gerincvelősérülés II.

19 Koponya-agysérülés I. Kognitív funkciók / észlelés, figyelem, memória, gondolkodás/ zavara Érzékelés Kommunikációs zavar (beszédzavarok, afázia, dysarthria) Motoros funkció zavara felső motoneuron károsodás (plégia-paresis) perifériás idegkárosodás koordinációs zavar / ataxia akaratlan mozgások / tremor Vegetatív zavarok (légzés, keringés, vizelet-székletürítés)

20 Ellátás Koponya-agysérülés II. intenzív osztály idegsebészet traumatológia neurológia rehabilitációs osztály ápolási osztály otthonápolás rehabilitáció otthon Cél: a lehető maximális önellátás, hazabocsátás másodlagos károsodások megelőzése

21 Amputáció I. Az amputáció lehet helyreállíthatatlan sérülés, tartósan fennálló ér-vagy anyagcsere betegség következménye de lehet egy sikertelen hosszú műtéti sorozat utolsó állomása is. A csonkolás alapos egyéni mérlegelést igényel, hiszen bármely amputáció alapvetően befolyásolja a későbbi funkciót (av: járás/ fv: fogás, kézfunkciók).

22 Amputáció II. A betegnek a posztamputációs időszakban több problémával kell szembenézni: Funkciókárosodás Esztétikai károsodás Pszichés zavarok Félelem Aggódás, depresszió Betegségbe való menekülés

23 Amputáció III. Rehabilitációs cél: a független járóképesség és önellátó képesség elérése képesség a csonkolt végtag és a megmaradt végtag használatára az érintett személy ösztönzése arra, hogy fizikai és emocionális képességei fejlesztésével képes legyen a protézis aktív használatára segíteni a személyt abban, hogy fizikailag és mentálisan alkalmazkodni tudjon a végtag elvesztéséhez a nem érintett végtagok funkcióképességének bemutatása A célok kétoldali amputáció, vagy más súlyos károsodás jelenlétének megfelelően módosulnak

24 Polytrauma I. A sérült különböző testtájon ill. szervrendszerben egyidejűleg szenved el olyan sérüléseket melyek közül legalább egy, vagy ezek kombinációja életveszély kialakulásához vezet. A polytraumatizáció során az esetek kb. 80%-ban kell koponyasérüléssel számolni. A sérülések leggyakoribb kombinációi: -koponya + mellkas + végtag(ok) sérülése -koponya + mellkas + has sérülése -koponya + mellkas + gerinc sérülése -gerinc + has + medencegyűrű + végtag(ok) sérülése

25 Polytrauma II. Polytraumatizált intézeti ellátás fázisai I. fázis: azonnali életmentő intézkedések (percek) II. fázis: azonnali életmentő műtétek (órák) III. fázis: élet- és szervmentő műtétek (24 óra) IV. fázis: intenzív kezelés (2-4 nap) V. fázis: szervek és végtagok működését megőrző műtétek (5-10 nap, vagy 3.hét után) VI. fázis: rehabilitáció

26 Polytrauma III. Rehabilitáció Cél: Társszakmákkal szoros együttműködés Mobilizálás nehezítettsége csak egy terhelhető végtag, vagy egy sem (több végtag gipszben) súlyos alapbetegség (pl. Heine-Medin) ismételt műtét szükségessége mielőbbi mobilizálás, önellátásra törekvés (segédeszközök, ROM helyreállítása, kondíció) maximális biztonságra törekvés (ne siettessük!) terhelhetőséghez való alkalmazkodás (ne kúraszerűen!) beavatkozások és az adaptációs szabadság helyes ütemezése társ.-i és szoc. helyzethez való alkalmazkodás

27 Sclerosis multiplex I. Tüneteit a központi idegrendszer fehérállományának szétszórt demyelinisatios gócai okozzák Bénulás (paraparézis vagy plégia, hemiparézis vagy plégia) gerincvelői folyamatok határozzák meg döntően. Vizelési zavar, amely vizelettartási vagy vizelési képtelenség formájába léphet fel. Nyúltvelői góc esetében: nyelészavar, félrenyelés, hányás, légzészavar Hangulati élet zavarai

28 Sclerosis multiplex II. Lábon állás megőrzése Antispasztikus terápia (per os, intrathecalisan) Kontraktúra megelőzés / kezelés Erőnlét fokozása Shub-ok után mozgásterápia újraértékelése GYSE szükséglet folyamatos monitorozása (ortézisek, mobilitást segítő eszközök, stb.) Lelki egyensúly megtartása Látászavar esetén vizuális tréning

29 Syringomyelia Gerincvelősérülés késői szövődményeként Állapotromlás miatt elsőbbségi rehabilitációt tehet szükségessé

30 Összefoglalás Alkalmas ellátó helyen Alkalmas beteg Megfelelő időben

31 Köszönöm a figyelmet!