Rehabilitációs kapacitások változása az elmúlt 10 évben

Átírás

1 Rehabilitációs kapacitások változása az elmúlt 10 évben Kontra Andrea ESZSZK Rehabilitációs centrum, egészségpolitikai szakértő XII. FESZ kongresszus Gyógyászati segédeszközök szerepe a tartós ápolásban Velence 2012.

2 Jelentés a fogyatékosságról, World Report on Disability az Egészségügyi Világszervezet és a Világbank, valamint 70 ország és több mint 380 szakértő közreműködésével készített globális jelentését A dokumentum a károsodások, s a fogyatékosság korszerű szemlélete alapján mutatja be a világban zajló jelenlegi folyamatokat, a veszélyeket és tennivalókat. WRD újra kinyilvánítja, hogy a Rehabilitáció és Habilitáció alapvető emberi jog. Rámutat az európai hiányosságokra, a korai elsődleges rehabilitáció hiányára, a hozzá férési területi egyenlőtlenségekre. World Health Organization, World Bank. World report on disability. WHO., Geneva 2011

3 Jelentés a fogyatékosságról, World Report on Disability Felszólít a nemzeti rehabilitációs tervek felülvizsgálatára A fogyatékosság prevenciójával kapcsolatos tennivalókat harmonizálják a népegészségügyi program célkitűzéseivel. Alakítsanak ki új finanszírozási mechanizmusokat a rehabilitációs ellátásokra és a szakember ellátottság tekintetében tegyenek meg minden erőfeszítést. World Health Organization, World Bank. World report on disability. WHO., Geneva 2011

4 Háttér: Fenntartható fejlődés, foglalkoztatás Az Európai Unió minden hatodik polgára mintegy 80 millió ember különböző fokú, az enyhétől a súlyosig terjedő fogyatékossággal él. A 75 évesnél idősebbek több mint egyharmada szenved olyan fogyatékosságban, amely valamilyen mértékben korlátozza őt. (OLEF) Szűkös erőforrások, hatékony felhasználási igény Az elmúlt 20 évben a finanszírozás átalakítása az orvosi rehabilitációs rendszer extenzív fejlődését eredményezte.

5 cél A kialakult hazai rehabilitációs ellátó rendszer adatait és a rehabilitációs tevékenységet a nemzetközi ajánlásokkal kívántuk összehasonlítani.

6 Vizsgálat összetevői: Adatelemzést folytattunk, az elmúlt 10 év fekvőbeteg finanszírozási szerződéseinek felülvizsgálatával Irodalmi áttekintést végeztünk, amely az ellátáshoz és kapacitások szempontjából releváns jogszabályokat, nemzetközi ajánlásokat, EU irányelveket, cselekvési programokat, hazai népegészségügyi program elemeit, civil szervezetek akcióprogramjait valamint egyéb szakmai közleményeket tartalmazza. A Fizikális és Rehabilitációs Orvoslás Európai Társaságának, European Society of Physical and Rehabilitation Medicine (ESPRM), vezetőségi tagjai között Online kérdőív segítségével felmérést végeztünk (28 ország által delegált 44 vezetőségi tag)

7 Kapacitás? Kit? Hol? Ki?

8 R.Eldar,L.Kullmann,CRT Marincek, k.sekelj- Kauzlaric,O.Švestkova,M.Palat: Rehabilitation medicine in countries of central/eastern Europe Disability and Rehabilitation, , Több tanulmány foglalkozik azzal, hogy a rehabilitációs szükségleteket meghatározza, elsősorban a rehabilitációs igényt annak kiváltó okaiból származtatva. Vizsgálatok során a nem fertőző megbetegedések és sérülések kapcsán kialakuló rehabilitációs szükséglet meghatározását kővetően, a kiváltó okok prevalenciáját ismerve következtetnek az igényekre, ilyen megbetegedések: a koponya-agysérülések, a stroke, az amputációk, a gerincvelő sérülések, a csont és izomrendszer degeneratív megbetegedései. A rehabilitációs igények jelentős növekedésére kell számítani, a demográfiai adatok változása, a komorbiditás, az oktatás kompatibilitása valamint az egészségügyi ellátást igénybevevők és a rehabilitációs ellátást nyújtó szakemberek migrációja miatt. A kihívásoknak az orvosi rehabilitáció önmagában nem tud megfelelni átfogó szociális, oktatási, és foglalkoztatási stratégiára van szükség.

9 Fogyatékosság, rokkantság magyarországon 1980 és 2010 között % fő Új rokkantak száma 15-64év közötti lakosok körében a fogyatékosok %-os előfordulása év 4 2 0

10 Kullmann L., Dénes M., Kémenczy J.,László G.: A fogyatékosság felmérése Budapest VIII. kerületének 60 éven felüli lakosságában. Rehabilitáció, , A 90-es évek közepén Budapesten 4000 fő 60 év feletti, otthonában élő lakos fogyatékosságát vizsgálták a WHO lakóközösségi rehabilitációs szolgálatok céljából kidolgozott kérdőívével, azt találták, hogy a teljes minta 15,7 % élt valamilyen fogyatékossággal, ez az arány a különböző korcsoportokban az idősebbeknél jelentősen növekedett, a kor előrehaladásával és a nők körében az egy főre jutó fogyatékosság száma meglehetősen nőtt.

11 Magyarország fekvőbeteg szakellátási struktúra változás ig á g y s z á m év kórházi ágy egyéb rehabilitációs ágyak ( 22 szakmakóddal) összes aktív kórházi ágy

12 Kórházi rehabilitációs ágyszám lakosra vetítve NUTS 2 Észak-Magyarország 16,00 14,00 Dél-Dunántúl 12,00 10,00 8,00 6,00 4,00 2,00 0,00 Észak-Alföld Nyugat-Dunántúl Dél-Alföld Közép-Dunántúl Közép-Magyarország 2005 évi adatok 2010 évi adatok

13 Járóbeteg esetszámok (22 szakmacsoport) lakosra vetítve NUTS 2 egységekben Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Észak-Magyarország 400,00 350,00 300,00 250,00 200,00 150,00 100,00 50,00 0,00 Észak-Alföld Dél-Alföld évi adatok 2010 évi adatok Közép-Dunántúl Közép-Magyarország

14 Járóbeteg esetszámok (22,35,57 szakmacsoport) lakosra vetítve NUTS 2 egységekben Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld 2005.évi adatok 2010.évi adatok Nyugat-Dunántúl Dél-Alföld Közép-Dunántúl Közép-Magyarország

15 Otthoni szakápolás keretében teljesített vizitek száma Közép-Magyarország Dél-Alföld Közép-Dunántúl Észak-Alföld Nyugat-Dunántúl 2005 évi adat 2010 évi adat Észak-Magyarország Dél-Dunántúl

16 Teljesített gyógytorna vizitek száma Közép-Magyarország Dél-Alföld Közép-Dunántúl Észak-Alföld Nyugat-Dunántúl Észak-Magyarország Dél-Dunántúl

17 Fizioterápiás kezelések Közép-Magyarország Dél-Alföld Közép-Dunántúl Észak-Alföld Nyugat-Dunántúl Észak-Magyarország Dél-Dunántúl

18 Dél-Alföld Logopédiai kezelések száma Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Észak-Alföld Nyugat-Dunántúl Észak-Magyarország Dél-Dunántúl Forrás:

19 Forrás: A.B. Ward, C. Gutenbrunner : Physical and Rehabilitation Medicine in Europe. J Rehabil. Med /86, 2006.

20 Rehabilitációs szakorvosok száma: December fő fő fő Jelenlegi PRM : 325 fő Fekvő kapacitás 30,78 ágy lakosság Járó beteg kapacitás fő Heti 4 óra rendelés Javaslatok száma?

21 J. R. Anema,A. J. M. Schellart,J. D. Cassidy,P. Loisel, T. J. Veerman, A. J. van der Beek: Can Cross Country Differences in Return-to-Work After Chronic Occupational Back Pain be Explained? An Exploratory Analysis on Disability Policies in a Six Country Cohort Study. J Occup Rehabil., , A Nemzetközi Szociális Biztonsági Ügynökség, InternationalSocial Security Agency (ISSA) multinacionális kohorsz tanulmányt kezdeményezett. A vizsgálat alapját az adta, hogy a nemzeti fogyatékosügyi stratégiák között jelentős eltérés figyelhetők meg. A hangsúly és megközelítéseknél egyrészről, az ellentételezés, pénzbeli juttatások, másik oldalon a reintegráció és rehabilitációs stratégián volt. A több ország bevonásával készített eset kohorsz vizsgálat során a különböző politikai stratégiák között, a munkahelyekre tőrténő visszatérés szempontjából, kevésbé volt releváns az egészségügyi szolgáltatás és a betegek jellemzői, mint a munkahelyek sajátosságai valamint a rokkantsági ellátásokhoz való hozzájutás lehetősége.

22 Következtetések A rehabilitációs ellátás Magyarországon a kelet és közép európai országokhoz hasonlóan elsősorban a fekvőbeteg szakellátás keretében valósul meg. A lakhely közeli ellátások személyi igényei jelenleg nem teszik lehetővé a lakóközösségi rehabilitáció széleskörű elterjedését hazánkban. A jelenlegi ellátó struktúra az aktív kapacitások átalakítása során elsősorban nem a szükségletek figyelembevételével alakult ki. A megyei viszonylatban súlyos területi egyenetlenséget mutató hálózat, mind fekvő, mind járóbeteg kapacitások terén regionálisan kiegyenlített, köszönhető ez számos Európai Uniós pályázatnak és a szakma erőfeszítéseinek. A szakorvos és szakember képzés és ezáltal az ellátottság terén tapasztalt hiány leküzdése elsődleges feladat.

23 Orvosi rehabilitációs ellátás szervezés szempontjai: Az orvosi rehabilitációban, mint fekvőbeteg szakellátási feladat körében is változás történik, egyre több aktív és az intenzív ellátás körébe tartozó tevékenységet végez, széleskörű multidiszciplináris teammel, amelyek a költségek emelkedését vonják maguk után. Így a fekvőbeteg ellátás szervezésében regionális központok képzelhetők el. Az ellátás nagyobb volumenét járóbeteg szakellátás, otthonápolási szolgálatok és nappali kórházak végezzék lakóközösségi rehabilitáció formában, amely hatékonyan működő betegszállítási rendszert, informatikai és telekommunikációs fejlesztéseket igényel, amelyhez a szakember ellátottság mellett a koordináció lehetőségét is meg kell teremteni. Közösség alapú rehabilitáció (CBR) olyan stratégia amely, egyszerre küzd az esélyegyenlőségért, az elszegényedés ellen és a fogyatékosok társadalmi elfogadásáért, a rehabilitációnak ez a formája eredményességével, biztonságosságával és költséghatékonyságával megfelelő eszköz lehet a problémák kezelésére. Az orvosi rehabilitáció fejlesztése csak megfelelő adatbázisra épülhet, amely a nem csak a lakosság szükségleteit, de a szakma elvárásait és költségeit is tükrözi és fogyatékosügyi célokat is szolgál.

24 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!