BÁTASZÉK-ALSÓNYÉK-PÖRBÖLY MIKROTÉRSÉGI NEVELÉSI- OKTATÁSI KÖZPONT

BÁTASZÉK-ALSÓNYÉK-PÖRBÖLY MIKROTÉRSÉGI NEVELÉSI- OKTATÁSI KÖZPONT KANIZSAI DOROTTYA ÁLTALÁNOS ISKOLA BÁTASZÉK és ÁLTALÁNOS ISKOLA PÖRBÖLY Pedagógiai Program (Általános iskola) Beköszöntı " A derék kora követelményeinek tesz eleget, a derekabb a jövınek is lerakja alapját." (Eötvös Lóránd) 1. Az intézmények adatai Az intézmények megnevezése, címe és székhelye : Kanizsai Dorottya Általános Iskola 7140. Bátaszék Budai út 9-11. Általános Iskola Pörböly Pörböly Bajai út 69. A többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény alapítója: Bátaszék Város Önkormányzata 7140. Bátaszék, Szabadság. u. 4. Alsónyék Község Önkormányzata 7148. Alsónyék, Fı u. 1. Pörböly Község Önkormányzata 7142. Pörböly Óvoda utca 1. Mőködési területe: Bátaszék, Alsónyék, Pörböly közigazgatási területe. Jogállása : Közös igazgatású közoktatási intézmény szakmailag önálló intézményegysége. Típusai : általános iskola; alapfokú mővészetoktatási intézmény gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény; pedagógiai szakszolgálat intézményei: - logopédiai intézet Évfolyamainak száma : Bátaszéken 8 osztály, Pörbölyön 4 osztály

KANIZSAI DOROTTYA ÁLTALÁNOS ISKOLA BÁTASZÉK és ÁLTALÁNOS ISKOLA PÖRBÖLY 1Nevelési Program 1.1. Pedagógiai alapelvek Preambulum Tanulóink kisgyermekként nyitott szívvel lépik át az iskola küszöbét és mi segítünk, hogy nyitott szemmel és befogadó értelemmel ismerjék meg és vegyék birtokba az egész világot. Iskoláink ezt adják a szárnyaló tehetségnek, az igyekvı lemaradónak, a fogyatékossággal együttélınek. Humánus nevelést a társadalmilag elismert és elvárt ismeretek, értékek közvetítésével harmónikus egyensúlyban. Az alapfokú mővészetoktatásban megkülönböztetett nevelést-oktatást az abban tehetségeseknek. Fejlett nemzeti és nemzetiségi azonosságtudatot. A test egészséges és a szellem érzelemgazdag fejlıdését. 1.1.1. Az iskoláink által közvetítendı értékek A közvetítendı értékek meghatározásakor a közvetlen, és a tágabb társadalmi környezet valamint az értékeket átszármaztató tantestület elvárásai, a mérvadóak. Az iskola ethoszát e két oldal harmóniája adja, s mőködése akkor lesz hasznos és eredményes, ha köztük mind kevesebb az értékkülönbségbıl származó ellentét. Másik fontos alapkövetelmény, hogy nevelésfilozófiánk célja legyen a gyermekek egyéni és a társadalom közös szükségleteinek összehangolása. DEKLARÁCIÓK: 1. A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvek, célok, feladatok a helyi intézményi sajátosságokhoz, egyéni tanulási utakhoz alkalmazkodó, pedagógiai programban, helyi tantervekben és minıségirányítási programban (továbbiakban: dokumentumok) öltenek testet. 2. A fenti dokumentumokban kifejezıdı értékrendszer tükrözi a Nat-ban meghatározott közös értékeket; 3. A dokumentumok használata során érvényesülhetnek a tanulói, gyermeki jogok és a tanulási esélyegyenlıség; 4. A dokumentumokban azonosíthatók a Nat-ban kiemelt kompetenciák, a bennük foglaltak alkalmasak azok fejlesztésére;

5. Azonosítható az általuk követett - koherens és indokolt - szaktudományi és tantárgy-pedagógiai paradigma, illetve mőveltségkép; 6. Segítik a differenciált tanulást, a sajátos nevelési igényő tanulói csoportok fejlesztését; 7. Érvényesíthetı útmutatásokkal szolgálnak mind a kiemelt, mind az egyes mőveltségi területekhez rendelt fejlesztési feladatok teljesítéséhez; 8. A dokumentumok kellıen nyitottak a továbbfejlesztésre, az adaptív felhasználásra. 9. Elfogadjuk a NAT-2007-ben megfogalmazott iskolai nevelés-oktatás közös értékeit. 10. Nem szakrendszerő oktatás megszervezése a magyar nyelv és irodalom valamint matematika tantárgyból történik. 11. Iskolánk megvalósítja a kompetencia alapú oktatási programot. Az iskoláink által meghatározott alapértékek Ezek az emberi tulajdonságok, jellemvonások, magatartás-minták, erkölcsi alapelvek az emberi élet, az emberi kapcsolatok minıségét javítják, ezért ezeket kötelessége átszármaztatni az iskolának. A meghatározott értékek két csoportra oszthatók. Az egyik az egyénre, a tanulóra, a leendı állampolgárra vonatkozik, a másik az iskolára, mint intézményre. Léteznek olyan - az emberiség történelme során kialakult -eszmék, amelyek az egyén belsıvé válása és megvallása az egyes ember, a társadalom és benne az iskola érdeke. Ezen eszmék sorában, az emberi értékek élén áll a humanizmus. Benne elsırendő a mőveltség, a tehetség, a szorgalom, stb. Alapvetı polgári értékek a szabadság, és az egyenlıség eszméje. A demokratizmus minden demokratikus társadalomban olyan érték, amelynek elfogadása, megismertetése, gyakoroltatása, alapvetı társadalmi érdek. Az ember kialakulása óta társas lény, a kisebb, nagyobb közösségek tagja. A valahová tartozás különbözı fokozatait jelentik a kollektivizmus és a hazafiság eszméje. Ezek az eszmék jelentenek értelmes korlátot a határtalan egyéni érdekekkel, az önzéssel, a nihilizmussal szemben. Ezen eszmék sorába tartozik az értelmes, hasznos munka megbecsülése, tisztelete. Mivel az ember társadalmi lény, magatartását, viszonyulásait csak ebben a közegben értékelhetjük. Az átszármaztatandó értékek között nagy jelentısége van a társadalmi magatartásoknak. Az ember folytonos érdeklıdése, aktivitása éppen a társadalmi lény mivolta melletti elkötelezettségét jelenti. (Érdeklıdés a világ dolgai, az emberiség globális problémái iránt.) Ebbıl a helyzetébıl adódóan pozitív érték a társadalmi hasznosság, amellyel folyton gyarapítja az anyagi vagy szellemi javakat. A társadalom tagjaként fegyelmezettnek és felelısséget vállalónak kell lennie. Közösségi magatartást kell tanúsítania, amelynek megnyilvánulásai a kooperatív magatartás (együttmőködés) és a szolidaritás. Az értékek sorában az eszméknél már említettük a hazafiságot. Társadalmilag azonban az a hazafiság eredményes, amely megismerı, cselekvı, példaadó. Így a társadalmi magatartások közé tartozó érték a társadalmi nyitottság más népek, nemzetek, nemzetiségek megértésére, azok kultúrájának, szokásainak megismerésére, értékelésére. Különösen fontos ez egy nemzetiségi iskolában. A társadalomban élés elemi építıkövei az interperszonális magatartás-minták (a másokhoz való viszony). Benne a másik ember személyes méltóságának, mások életének, testi épségének, egészségének védelme. A személyes tulajdon védelme, a másik ember meggyızıdésének, nézetének, szokásainak tiszteletben tartása. Az interperszonális magatartások tartalmazzák az olyan tradicionális keresztény értékeket is, mint a szeretet, a türelem, az együttérzés, a segítıkészség, az önzetlenség, áldozatkészség, tisztelet, tolerancia. A társadalom életében fontos a két fél kapcsolatában az információk megbízhatósága, a partner hitelessége. Az ember a társadalomban mindig elhelyezi önmagát. A helyes értékrend az intraperszonális magatartásokban ( az egyén viszonya önmagához) nyilvánul meg. Jelenti ez a személyes méltóság megtartását, a kellı önismeretet és önkontrolt, a felelısségvállalást önmagáért. Ezek a személyiséggel

harmóniában fejlıdnek, mint például az fokmérıje az önfejlesztés, önnevelés. önállóság. E magatartás-mintának különösen magas értékő Az iskola, amely az értékek közvetítıje, - évszázadok óta hagyományosan - a kulturális magatartásformákat is értékként kezeli. Ezért is tekintjük értéknek azt a magatartást, amely tiszteli a kulturális értékeket, érdeklıdik a kulturális javak iránt, sokféle kapcsolatra törekszik a kultúrával, s általában nyitott és érzékeny a kultúra értékei iránt. Ezzel együtt kulturális tolerancia jellemzi az idegen, a sajátjától eltérı kultúrák iránt. Az elızıekben az ember társadalmi-lény mivoltát hangsúlyoztuk az értékek, magatartás-minták megfogalmazásakor. Az ember azonban természeti lény is. Nem hanyagolható el viszonya a természet világához. Ennek megnyilvánulni a természet szépségének szeretetében, az élet tiszteletében kell. Törekednie kell az ember és természet kapcsolatára. Ami megjelenik a természet erıinek okos az ember és a természet harmónikus, nem kizsákmányoló kihasználásában, a környezet védelmében. A természeti és épített ( kultúr-) környezet megırzésében, s továbbadásában a következı generációk számára. Az ember természeti-társadalmi lény mivolta együttesen képvisel egy speciális érték-rendszert, a testilelki egészséget. Mint tudjuk ez szoros összefüggésben van az életmóddal. Így az egészséget szolgáló helyesen kialakított életmód is az értékrendszer része. 1.1.2. Az iskolára, mint intézményre vonatkozó értékek. Iskoláinknak a helyi társadalomban betöltött szerepe A Kanizsai Dorottya Általános Iskola, valamint a pörbölyi Általános Iskola a helyi kulturális élet egyik központja. Ez két területen jelentkezik. Részben a korosztály számára szervezett kultúra-átszármaztató tevékenységek szervezésével : hangversenyek, színházlátogatások, író-olvasó találkozók, iskolakönyvtári szolgáltatások, mővészeti szakkörök, iskolatárlatok, irodalmi színpadok, stb. Részben pedig a város kulturális igényét kiszolgáló tevékenységgekkel: növendék-hangversenyek, kulturális bemutatók, szavalóversenyek, ünnepi megemlékezések, városi szintő kiállítások tartása, stb. Az iskolánk részese a népi, nemzetiségi hagyományápolásnak, amikor tanulóink a székely kórus illetve a nemzetiségi tánccsoportok tagjaiként közremőködnek. A helyi sportélet korosztályos központja is az iskola, az utánpótlásnevelés szinhelye. A BSE több szakosztályának bázisa (karate, sakk, labdarúgás). Az iskoláink által képviselt, a tanulóra, a tanárra, a tanuló és a tanár iskolai szerepére vonatkozó nézetek Iskolánk vallja, hogy a gyermek alapvetıen érdeklıdı, befogadni akaró, az önmegvalósítás motívumával rendelkezik. Mivel céltételezésünk gyermekközpontú, személyiségfejlesztı, ezért elfogadjuk a gyermeki személyiségekben rejlı különbözıséget, illetve a személyiségfejlıdésben lévı eltéréseket. Ez viszont az iskola értékeként feltételezi a differenciált nevelés-oktatást. A tanulók közti differenciálás alapja az éppen aktuális tudásszintjük, fejlıdési állapotuk. A tanulók társadalmi különbségébıl, személyiségfejlıdésük egyéni különbözıségébıl adódó fejlıdési eltéréseket az iskolai esélyegyenlıség garantálásával igyekszünk csökkenteni. Olyan szervezési megoldásokat kell elınyben részesíteni, amelyek elımozdítják a tanulás belsı motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása. Az oktatási folyamat alkalmazza az együttmőködı (kooperatív) tanulás technikáit, formáit, a projektoktatást. Ezzel együtt a hagyományos tanító-, tanárszerep is átalakul. Az "elıadó" szerep helyett döntıen a munka irányítójává, segítı munkatárssá, tanulási partnerré kell válnia. Ismernie kell a tanulók aktuális fejlıdési szintjét, pillanatnyi érzelmi-hangulati állapotukat (empátia), érdeklıdésüket, de ugyanakkor tisztában kell

lennie egy-egy képesség, készség kialakulásának apró lépcsıfokaival is, hogy tudja, milyen feladatra késztesse az egyes gyerekeket. A differenciálás nemcsak a tanulóra, hanem a tananyagra is érvényes. Mivel minden gyermeket a képességei szerinti legnagyobb tudáshoz kell juttatnunk, ezért a mindenki számára kötelezı alapkövetelményeken túl az egyéni képességek szabják meg a tananyagot. A gyermekközpontúság, illetve a személyiségfejlesztés iskolánk alapértéke. Ezért nevelési-oktatási folyamatunkban a gyermekek teljes személyiségére, annak változásaira koncentrálunk, nem kizárólag a tanulói szerep a fontos. 1.1.3. A közvetítendı tudásról vallott nézeteink Általánosan képzı iskola lévén figyelmünk középpontjában a képességfejlesztı elemek vannak. A képességfejlesztésben kiemelt szerepe van a NAT-2007-ben megfogalmazott kulcskompetenciáknak: anyanyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, természettudományos kompetencia, a hatékony önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, idegennyelvi kommunikáció, digitális kompetencia, kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia, esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség. Az elméleti ismereteknek a képességfejlesztést, személyiségfejlesztést kell szolgálniuk. A sokféle képességgel, családi szociális háttértıl determináltan iskolánkba érkezı gyermekek nagy része számára fontos az az ismeret is, amely a gyakorlati élet problémáira ad választ, megoldásokat. Összefoglalva: kompetenciafejlesztést saját szintjéhez igazodva - mindenkinek; az átlagot meghaladó elméleti ismereteket - a befogadókész, szárnyaló tehetségnek; a hétköznapi problémákra gyakorlati megoldásokat mindenkinek, de különösen a hátrányos élethelyzetbıl indulóknak, akik számára ezek az ismeretek az életminıség javulását eredményezik - nyújtson az iskola. 2. Az iskoláink funkciói Az iskola mőködése során igen sokféle funkciót hordozott, vállalt, illetve vállalni kényszerült. Ha a feleslegestıl, a társadalmilag szükségtelentıl megszabadítjuk, a következı funkciók azok, amelyeket helyzetlébıl adódóan, illetve a jelen társadalmi körülményeket figyelembe véve hordoznia kell: A gyermekek társadalmi szocializációra való felkészítése. Személyiségformálás, személyiségfejlesztés. Felkészítés a társadalmi munkamegosztásra. A mővelıdésben, közmővelıdésben való részvétel. A társadalmilag hasznos és az egyén elırehaladásában, fejlıdésében fontos mőveltség és erkölcsi értékek átszármaztatása, különös tekintettel az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákra. Gyermekvédelmi, gondozási funkció - összhangban a gyermeki jogok nemzetközi chartájával. A tehetség és szorgalom felismerésével, fejlesztésével részese a társadalmi mobilitásnak. Sajátos eszközeivel mérsékelni igyekszik a tanulási esélykülönbségeket, megteremti minden tanuló számára az iskolai esélyegyenlıséget. A sajátos nevelési igényő tanulók, valamint a halmozottan hátrányos helyzető tanulók integrációjának megvalósítása.

3. Az iskoláinkban folyó nevelı-oktató munka céljai (stratégiai célrendszer) Az iskolai nevelés-oktatás alapvetı célja a NAT-2007-tel összhangban : a kulcskompetenciák fejlesztése. Ezzel közremőködni kívánunk egy jobb, egy tökéletesebb nemzedék létrejöttében. Ez egyet jelent azzal, hogy a nevelés célja mőveltséget adni, az embert kultúrlénnyé tenni, életminıségén javítani. A nevelésünket, amelyet egy demokratikus iskolarendszer determinál, két tényezı határozza meg: - a társadalmi igények és az iskola használóinak igényei. Ezek a tanulói személyiség pszichikus komponenseinek és azok rendszereinek fejlesztését várják el az iskolától.(ezek adják az iskola céljait, személyiségfejlesztési, nevelési feladatait.) Az iskola nevelési stratégiája, amelyet úgy is megfogalmazhatunk : Milyen legyen az általános iskolát elvégzett serdülı? A célok, ha elegendı konkrétsággal rendelkeznek, megfogalmazásukban szinte követelményként jelennek meg. A következıkben felsorolandó "kimeneti" célok követelményeknek is tekinthetık: Legyen képes a testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges életvitelre. Legyen szellemileg fogékony, érzelmileg gazdag és erkölcsös. Legyen akaratereje és fegyelmezettsége, legyen képes a kudarcok leküzdésére. Rendelkezzen a megújulás és az egész életen át tartó tanulás képességével. Legyen képes a társadalmi munkamegosztásba való bekapcsolódásra (továbbtanulás és munkavállalás). Rendelkezzen a társas emberi léthez nélkülözhetetlen szokások és magatartásmódok ismeretével és gyakorlatával. Jellemezze a tágabb és szőkebb haza szeretete, a közösségi, a valahová tartozás érzése. Érezzen és vállaljon felelısséget önmagáért, közösségéért. Legyen határozott, de toleráns, következetes, de változásokra, változtatásokra is képes, legyen állhatatos. Tudjon a helyzethez illıen viselkedni. Rendelkezzen a korszerő társadalom- és természettudományi, esztétikai, szomatikus és technikai általános mőveltség alapjaival, szilárd alapképességeivel, ezeken belül a szakmai tevékenységek alapelemeivel. Rendelkezzen az informatikai és kommunikációs technikák fejlıdésükkel arányos alkalmazási képességével. Legyen tanulni vágyó és tanulni tudó. Legyen a világról és önmagáról reális képe. Tudjon rövidebb és hoszabb távra tervezni, reális mérlegelés alapján dönteni. Intézményi célok Az iskoláink Bátaszék Város, és Pörböly Község egyetlen általános iskolája, ezért sokrétő tevékenységet kell folytatniuk, többféle célnak kell eleget tenniük. Ezért célunk: A változatos gyermeki adottságokra építve különféle emeltszintő oktatási formák mőködtetése (rajz, mővészetek), A szerzett képességekkel megerısített adottságok kihasználása a tehetséggondozás formáira, Az iskolánkba járó gyermekek szerezzenek versenyképes tudást a továbbtanulásukhoz, illetve olyan ismereteket, amelyekkel a munkaerıpiaci versenyben eredményesen vehetnek rész, A képességbeli hátrányok, a szociális helyzetbıl adódó hátrányok csökkentése a felzárkóztatás, és az integrált oktatás különféle formáival, az esélyegyenlıség biztosításával. Az emeltszintő rajz és az alapfokú mővészetoktatás mőködésébıl származó esztétikai nevelés pozitív kisugárzásának jobb kihasználása az egész iskolai nevelési rendszerben,

Az emelt szintő rajz lényeges célja, hogy megırizze a kisgyermekkori alkotási bátorságot, ennek kihasználásával teremtsen fokozatos átmenetet az iskola és óvoda között, fejlessze inspiráló légkörben a felfedezési vágyat és az alkotóképességet, a szöveges értékelés segítse a kudarcélmény és elismerésvágy egyensúlyban tartását, a közösen végzett alkotómunka erısítse a közösségi szellemet; a tagozat kiemelt feladata a tehetséggondozás, amellyel sokak számára pályaorientációt is megvalósít; az élményszerően megtapasztalt alkotómunka az egész életre szóló belsı töltést, fokozottabb érzékenységet, a világ dolgaival szembeni nyitottságot, a környezettel és saját magával szembeni igényességet biztosítson. Felzárkózni a életkori lehetıségeknek és a kor színvonalának megfelelı információs és számítógépes kultúra közvetítésével. Különösen fontosnak tartjuk, hogy a Kisebbségi népismeret tananyagának helyi ismeretanyaga minél sokrétőbb, színesebb legyen, A német nemzetiségi iskolai létünkbıl, valamint hazánk európai integrációjából adódóan növelni szükséges a nemzetiségi osztályokba járók nyelvi kommunikatív képességét, távlatban meg kell teremteni a kétnyelvő oktatás tárgyi és személyi feltételeit. Továbbra is mőködtetni kell az iskola meglévı belföldi és külföldi kapcsolatait. Az emberiség globális problémáira való odafigyelésre nevelésben kapjon kitüntetett szerepet a környezeti nevelés, Az iskolai környezet nevelésre alkalmasabbá tételével javítsunk a tanulók környezetükkel kapcsolatos igényességén, A sajátos nevelési igényő tanulók számára teremtsük meg a lehetı legalkalmasabb képzési formákat (gyógypedagógia, gyógytestnevelés, logopédia, speciális felzárkóztatások, egyéni fejlesztések). A szülık igénye alapján tartsuk fenn az egész napos ellátás, valamint az iskolai étkezés lehetıségét A társadalmi beilleszkedés segítése az integrációs programmal, különösen a hátrányos helyzető, ingerszegény környezetben élı, devianciára hajlamos tanulók esetében. Mikrotérségi szintő kapcsolatépítés a környezı nevelési-oktatási intézmények közti szakmai együttmőködés fejlesztésére, a jó pedagógiai gyakorlatok átadására, átvételére. Kapcsolatépítés az óvodával az óvoda-iskola átmenet problémáinak csökkentésére. 4. A nevelı-oktató munka pedagógai feladatai, eszközei és eljárásai A követelményrendszer) A NAT-2007-ben megfogalmazott kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása: Énkép és önismeret Hon- és népismeret Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Testi és lelki egészség Felkészülés a felnıttlét szerepeire

A követelményrendszer meghatározza a nevelıi erıfeszítések irányait és formálja az igényes, az egyértelmő nevelıi, nevelıközösségi magatartást. A nevelı-oktató munka feladatai a nevelés célját közvetítı normák, normarendszerek, amelyeknek döntı befolyása, szabályozó szerepe van a személyiség erkölcsi, esztétikai, stb. tudatának, magatartásának formálásában. A követelmények hatékonysága függ: a követelmények rendszerré fejlesztésétıl, a fokozatos, fokozódó követelmény-támasztástól, a differenciált követelmény-támasztástól. 4.1. Az általános emberi személyiségvonások fejlesztése, a közösségformálás feladatai, eszközei és eljárásai A nevelési célok és feladatok témakörben a személyiségfejlesztés és közösségformálás négy fı kompetencia-rendszerét vettük száma - kiemelt szerepet tulajdonítva az alábbi kulcskompetenciáknak: Az értelem kimővelése, az érzelmek fejlesztése részeként: a szövegértési és szövegalkotási; matematikai-logikai; információs és kommunikációs technológiák használata; idegennyelv ismeret A személyes életmódra nevelés részeként: az életpálya-építési komptencia A segítı életmódra nevelés részeként: a szociális kompetencia, közösségfejlesztés. A szakmai képzés alapozása. E kompetenciák kialalkításának van motívum-rendszere (többnyire öröklött motívumok, hajlamok) és van képesség-rendszere (melyek egy része öröklött, más része tanult képesség, ismeret). Az öröklött motívumokkal, hajlamokkal kapcsolatos általános követelmény, hogy minden pozitív személyiségösszetevıt, amely az iskola által megfogalmazott értékek irányába fejleszti a tanulói személyiséget erısíteni, a megfelelı életkori szinten tartani, a személyiségfejlıdés értelmében optimalizálni kell. A képesség-rendszer elemeit, ha az iskolába kerülés elıtt kialakul: fejleszteni, egyébként az életkori sajátosságok szerint kialakítani, fejleszteni és optimalizálni kell. A személyiségfejlesztést és közösségformálást jól szolgálja a nem szakrendszerő oktatás kiterjesztése az 5 6. évfolyamra, segítve az átmenetet.

4.1.1. Személyiségfejlesztési feladatok, eljárások Az értelem kimővelése - A tanulási motívumok fejlesztése Motívumok Feladatok Eljárások A tanulási kompetencia fejlesztése. Digitális-kompetencia fejlesztése. Az iskolai élet változatos információkkat élményeket kínáljon. A megismerés minél több fajtáját kell kínálni, alkalmazni, követelni. A világ megismerésére való törekvés motívumait fenn kell tartani és fejleszteni kell. A közölt ismeretnek mindig legyen hír értéke. Biztosítani kell a szellemi siker örömét. A feladatok legyenek rendezési, rendszerezési, analizáló és önálló szintetizáló természetőek. Megismerési vágy fejlesztése. A kiváncsiság öröklött motívumának kihasználása; Néhány területen gazdagabb és mélyebb érdeklıdés létrehozása (pl.olvasás); A motiváció a teljes nevelı-oktató munka alapvetı eljárása. Szükséges a bıséges szemléltetés. Az érdeklıdés fenntartása érdekében tevékenykedtetéssel, cselekedtetéssel kell motiválni. Megfelelı élményeket kell biztosítani (mesék, könyvek, vizuális élmények). Az érdeklıdés felkeltése információhordozók segítségével(újság, Tv, internet) is történjen. A személyes példamutatás szükséges az elérni kívánt érzelmi minta nevelıi kifejezésével. Az érdeklıdés széles körben tartása mellett egy-egy területen az elmélyült érdeklıdést is ki kell alakítani. Minél több területen kell alkalmazni az oktatás hagyományostól eltérı eszközeit: úgymint témanap, témahét, projekt, erdei iskola, informatikai eszközök. A felfedezési vágy fejlesztése. Egy-egy felfedezés történetének ismertetése. A korábban tanult ismeretek és az új ismeret közti kapcsolat felismertetése koncentráció. Digitális-kompetencia fejlesztése. A felfedezı tanulás módszereit kell alkalmazni. Megfigyelési késztetés; Értelmezési vágy fejlesztése. A megfigyelés fejlesztése. Az észlelt jelenségek közti viszonyok értelmezése. Sok megfigyelést, összehasonlítást igénylı feladatot, kísérletet kell alkalmazni.

A játékszeretet és alkotásvágy fejlesztése A tanulási teljesítményvágy optimalizálása Tanulási életprogram A tanulás gyakorlati értéke. Továbbtanulási szándék. Önfejlesztési igény. A tanulók elıfeltétel-tudásától és életkorától függıen fokozódó komplexitású játékokat és szimulációkat kell alkalmazni. Az öröklött motívumokat gyakoroltatni kell, valamint újabb fejlesztı hatású alkotó tevékenységeket kell a tanulókkal megismertetni. Az alkotásvágy fejlesztésének álladó színtere az emelt szintő rajztanítás. Szükséges a siker és kudarcélmény megfelelı, még ösztönzı mértékő szintentartása. A nevelı személyiségével alakítsa ki a tantárgyához való tanulói kötıdést. Reálisan elvégezhetı feladatmennyiséggel, a teljesítés rendszeres, következetes értékelésével kell a kötelességtudatot fejleszteni. A megfelelı szintő tanulási ambíciót kell kialakítani tanítványainkban. Életpálya-építési kulcskompetencia fejlesztése Meg kell ismertetni a tudás és a társadalmi státusz, az abból származó életminıség összefüggéseit. Digitális-kompetencia. Az életkornak megfelelı szintő didaktikus játékok alkalmazása. Önálló alkotásokra késztetés. Ki kell használni a különféle pályázatok (pl.rajzpályázat) adta lehetıségeket. Rendszeres iskolai tárlatokat kell szervezni a tanulók munkájából. Kooperatív technikák alkalmazása. Projektek. Nevelıi figyelem, pozitív megerısítés, türelem, sikerélmény biztosítása. Ösztönzı eljárások: dícséret elismerés, jutalom, büntetés. Különleges, változatos tanulási formák alkalmazása. Verbális tanítás helyett tanulásirányítás. Kooperatív technikák alkalmazása. Projektek. Következetes számonkérési eljárások alkalmazása. Alkalmazni kell a gyakorlati pályorientációt. (Munkakörök megismerése, munkahelyek látogatása, stb.)

Az értelem fejlesztése a kognitív kompetenciák fejlesztése Kognitív mőveletek Felismerés és kivitelezés, kapcsolás, aktivitás és elırejelzés; Gondolatképzés és igazságértékelés; Összevonás; Összehasonlítás Azonosítás és besorolás; Sorrendfelismerés és sorképzés; Elemi kombinálás; Tapasztalati következtetés Megismerés Megfigyelés; Átkódolás; Értékelés; Értelmezés; Bizonyítás Kognitív kommunikáció Ábraolvasás és ábrázolás; Tapasztalati és értelmezı nyelvtudás; Beszéd és beszédértés; Írás és olvasás; Formalizált kommunikáció Feladatok Mozgáskoordináció fejlesztése. Artikuláció fejlesztése. Az alkotóképesség fejlesztése. A gyerekek szókincsének gyarapítása. A nyelvi kompetencia fejlesztése. Mennyiségi összevonásösszeadás fejlesztése. Halmazképzı összevonás tulajdonságok alapján. Megkülönböztetı tulajdonságok győjtése, tulajdonságfogalmak kialakítása. A tapasztalati következtetéshez sok gyakorlati tapasztalatszerzési lehetıséget kell alkalmazni. Matematikai-logikai kompetencia fejlesztése. A gondolkodási kompetencia fejlesztése. A megfigyelés fejlesztéséhez sok olyan tanórát kell szervezni, ahol ennek teret adunk. A problémafelvetések megoldására megoldási kódrendszereket kell alkalmazni formalizálni. Mérési és értékelési képességek kialakítása sok mérési feladattal. A matematikai-logikai kompetencia fejlesztése. Ábraolvasási és ábrázolási képességek fejlesztése. Fogalmazástanítás fejlesztése Szövegértés és szövegalkotás fejlesztése. A nyelvi kompetencia fejlesztése. Digitális-kompetencia fejlesztése. Eljárások Utánzás, hangoztatás. Igazságértékelı feladatokat kell alkalmazni minden tantárgy ismeretanyagának tanítása során.(igaz-hamis) Tárgyak manuális csoportosítása adott tul.szerint. Ugyanazon dolgok minél több szempont szerinti halmazokba csoportosítása. A sorrendképzéshez, azonosításhoz, besoroláshoz, összehasonlításhoz szükséges a sok, konkrét szemléltetıeszköz használata. Megfigyelési és tanulókísérleti feladatok adása. Sok gyakorlati mérési feladatot kell adni az életkori sajátosságoknak megfelelıen. Alsó tagozaton : egyszerő megfigyelési feladatok; a felsı tagozaton: ellenırzı, kísérleti megfigyelések. Megfelelı didaktikus ábrájú tankönyvek használata. Könyvtárhasználat és számítógéphasználat minél több megismerési folyamatban.

Gondolkodás Viszonyítás; Általánosítás és osztályozás; Problémamegoldás; Tanulás Tanulási módok optimalizálása; Tapasztalati és értelmezı tanulás; Önálló és szociális tanulás A gondolkodási kompetencia fejlesztése. A több szempontú viszonyítást kell gyakoroltatni. Problémamegoldó helyzeteket kell teremteni komplex feladatok adásával. A matematikai-logikai kompetencia fejlesztése A tanulási kompetencia fejlesztése. A tanulás tanításának alapvetı módozatait kell közvetíteni. A tanulásmódszertan elemeinek beépítése tantárgyanként az oktatási folyamatba. Hatékony önálló tanulás. Tantárgyi koncentráció, komplex szakkörök. Az ismétlés, mint alapvetı tanulási rutin állandó alkalmazása. Minél több szemléltetés a tanításban. Idınként önálló tananyagfeldolgozás. Feladatmegoldási stratégiák felkínálása.

a) A személyes motívumok fejlesztése Motívumok Önkiszolgálási motívumok A biológiai szükséglet (Lásd még: Egészségnevelési program) Komfortszükséglet (Lásd még: Környezeti nevelési program) Feladatok A személyi higiénés nevelés követelményei 1-4.osztály: Ismerje meg saját testét és annak mőködését életkorának megfelelıen. Vigyázzon ruházatának tisztaságára. Tudjon önállóan mosakodni. Ismerje a zuhanyozás elınyeit. Igényelje a személyi tisztaságot. Tudja, hogy mikor kell feltétlenül fogat mosnia, kezet mosnia. Testnevelés óra után mosakodjon meg, étkezés után mosson fogat. Legyen tisztasági csomagja. Öltözködjön kis segítséggel az évszaknak megfelelıen. Éljen a helyes napirend szabályainak megfelelıen. Ismerjen fel alapvetı betegségtüneteket. Tudja, hogy az alapvetı fertızı betegségek fertızései ellen hogyan lehet védekezni. 5-6.osztály: Erısíteni kell a testápolást, azon belül a tisztálkodást, bırápolást, haj-, kéz-, körömápolást, a száj higiéniáját. A kislányokat fel kell készíteni a menstruációra és az ezzel járó tisztálkodásra, viselkedésre. Az idıjárásnak megfelelı, réteges öltözködés, minden nap tiszta fehérnemő. Tudjon az alkohol, dohányzás és drogok egészségromboló hatásairól. Ismerje néhány speciális fertızı betegség tüneteit. 7-8.osztály: Tudatosuljanak a testápolás alapvetı szabályai, a tisztálkodóeszközök használata. Tudják testük mőködését, a nemi szervek felépítését, tisztántartását. Legyen fogalmuk a fogamzásgátlásról, a szexuális élet higiéniájáról. Legyen tisztában az alkohol, a dohányzás és a drogok káros, egészségromboló, életveszélyt okozó hatásaival.tudják, hogy a betegségeknek milyen fizikai, mentális, társdalami hatásai vannak.tudjanak a stressz hatásairól és csökkentésének lehetıségeirıl. A környezeti higiénés nevelés követelményei 1-4.osztály: Rakjon rendet maga körül, igényelje a rendet, tisztaságot szőkebb-tágabb környezetében. Óvja az ıt körülvevı természetet. Tevékenyen vegyen részt a növényápolásban, növényültetésben. Télen etesse a madarakat, készítsen madáretetıt. Vállaljon felelısi teendıket. Legyen állandó otthoni munkája. Ismerje és tartsa be a megfelelı megvilágítást. Tudja az egyes tevékenységekhez szükséges ideális hımérsékleteket. Ismerje a légszennyezés, a tiszta vizek fogalmát. Ismerje a szelektív szemétgyőjtés fogalmát és is be. Vegyen rész papírgyőjtésben, és törekedjen az újrahasznosított papírok használatára. 5-6.osztály: Ráhangolás az egészséges környezet-egészséges ember viszonyra. Legyen tisztában a levegı, a víz, a talaj szennyezı anyagaival, ezek káros hatásaival. Ismerje fel az ember természeti környezetet károsító hatásait. Tudja a megelızés és megoldás lehetıségeit. Érezze fontosságát az állatok téli etetésének. Ismerje a nemzeti parkok jelentıségét, védelmét. Kiránduláskor környezetbarátként viselkedjen. 7-8.osztály: Ismerje a zajártalmat, megelızésének lehetıségét. Legyen tisztában a ház körüli munka értékével. Tudatosuljon benne a felelısség a saját egészségének védelmében és a környezet védelmében. Eljárások Olyan iskolai légkört alakítunk ki és tartunk fenn, amelyben lehetıség van a biológiai szükségletek egészséges és kultúrált kielégítését szolgáló motívumok elsajátítására, a hátrányos szokások, minták lebontására. Az iskolai tisztaság, rend, esztétikus környezet szolgálja ki a tanulók konfortszükségletét és keltsen igényt ilyen konfort fenntartására. A tanulók közremőködjenek annak kialakításában és fenntartásában.

Mozgásszükséglet; Az egészséges életmódra neveléssport. (Lásd még: Egészségnevelési program) Eljárások Élményszükséglet Eljárások Önvédelmi motívumok Identitásvédı motívumok Eljárások (Lásd még: Egészségnevelési program) Egészségvédı motívumok (Lásd még: Egészségnevelési program) Az iskolára nagy feladat és felelısség hárul a felnövekvı nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. A mindennapos testmozgás lehetıségének megteremtésével a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlıdését szolgáljuk. Növelnünk kell a testmozgás, a sport propagandáját a versenyszellem kialakításával, az eredmények megfelelı publikálásával. Feladataink: - Tanulóink egyre nagyobb részének bevonása a rendszeres mozgástevékenységbe, a sportolás megszerettetése, elfogadtatása, mint az egészséges életmód alapja. - Az egészséges életmód feltétele. - Az általános higiéniai szabályok ismertetése és gyakorlása - Tisztálkodás, fogmosás, öltözködés, napirend, fertızı betegségek (tüneteik, megelızésük), alkohol, dohányzás, drog káros hatásai, szexuális nevelés - Táplálkozáskultúra (egészséges ételek készítése) A mindennapos testedzés jogszabályi megteremtése. A diáksportkör szakosztályainak mőködtetése. Úszásoktatás. Az óraközi szünetek alkalmával az udvarra vonulás mozgás. Hagyományos iskolai versenyek szervezésével biztosítjuk tanulóink részvételét a versenysportban (lsd. Iskolai hagyományok) A sport közösség és személyiségfejlesztı lehetıségének kiaknázása a következı területeken: ıszi tavaszi sportnapok, sportbemutató, sporttáborok, foci, aerobic, karate. A tehetséges gyerekek kapcsolódjanak be a városi sportéletbe. Az iskola mindennapos feladata, hogy a tanulók lelki egyensúlyának fenntartásához, ápolásához az élményekkel járuljon hozzá. Olyan mintákat, attitüdöket, meggyızıdéseket kell kialakítani, amelyek igényes esztétikai élmények keresésére és létrehozására késztetnek. A mővészeti tantárgyak alapfeladata ennek megvalósítása. Az emelt szintő rajzoktatás mőködtetése. Mővészeti szakkörök indítása. Iskolai tárlatok fenntartása. A zeneiskolai oktatás. Énekkar, zenekar mőködtetése. Mővészeti pályázatokon indítunk tanulókat. Mővészeti bemutatókat, versenyeket rendezünk. Az ilyen élmények biztosítására szervezünk színházlátogatást, tanulmányi kirándulást, kiállításlátogatást. Feladatunk a tanuló önazonosságtudatának fejlesztése. Azokat az egyéni értékrendet, meggyızıdést, nézetet kell fejleszteni atanulóban, amellyel ezeket erısíteni lehet. Mivel az önazonossági védelme különféle konfliktusokban nyilvánul meg, ezért a legfontosabb eljárás a spontán keletkezı konfliktusok kezelése. Erre célszerő konfliktus kezelı továbbképzésen résztvenni a nevelıtestület minél több tagjának. A tapasztalati úton elsajátítható betegségmegelızı motívumok nem elegendık a az egészséget veszélyeztetı helyzetek elkerülésére. Tudatos prevencióra van szükség a gyermekek nevelésben-oktatásában. Ezért feladatunk az egészségvédı- és egészségkárosító motívumok mind teljesebb megismertetése a tantárgyi rendszer szinte minden területén.

A szuverenitás motívumai Szabadságvágy Eljárások Önállósulási és öntevékenységi vágy Önértékelési motívumok Önbecsülés Eljárások Önbizalom Eljárások Az iskola feladata, hogy olyan légkört, szellemet fejlesszen ki és tartson fenn, amelyben nem sérül a nevelık és a tanulók szabadságvágya, amelyben a korlátok egymás szabadságvágyának érvényesülését szolgálják. Ezek gyakorlati megvalósítása az iskolai élet minden területén napi feladatokat ad a nevelıtestület minden tagjának. Több konfliktus forrása, ezért itt is elengedhetetlen a megfelelı konfliktuskezelés. A szabadságfogalom megfelelı kialakításához nélkülözhetetlenek a történelem- és irodalomtanítás nagyhatású eszközei. Ezen túlmenıen fel kell vállalni minden ezzel kapcsolatos vitát. Az iskolai nevelés feladata az önállósulási és öntevékenységi vágy életkori sajátosságoknak megfelelı optimális szocializálódásának elısegítése. Ennek szolgálatában kell külön eljárásokat kidolgozni, alkalmazni az optimálistól bármely irányba eltérı tanulókra vonatkozóan. Az osztályfınöki órák keretében kell a családi életre nevelés témakörében optimalizálni (különösen serdülıkorban) ezeket problémákat, belıle ébredı konfliktusokat. Feladatunk a tanulók reális önbecsülésének kialakítása, megerısítése. A tanulók önértékelését figyelemmel kell kísérni, segíteni kell. Az átlagtól eltérı képességő, alkatú, fejlıdéső, stb.tanulók önértékelését, a belıle következı önbecsülését segíteni kell. Kezelni kell mind a kisebbségi komplexusokat, mind pedig az indokolatlan önteltséget. A tanulók rendszeres önértékelésre késztetésével és egymás értékelésének igényével, a közösség értékelésének kikérésével kell alakítani a gyerekek önértékelését, önbecsülését. Ezt segíti a rendszeres, reális nevelıi értékelés. Az iskolai nevelésünk feladata a reális önbizalom kialakítása, fenntartása. A tanulók elé mindig olyan feladatot kell kitőzni, amely megfelel a tanuló kompetenciájának: legyen erıfeszítést igénylı, de sikert igérı. A teljesítmény értékelése legyen reális ne csak az eredményt, de a tanuló képességeit, aktuális teljesítıképességét is vegye figyelembe. b) Személyes képességek fejlesztése Önkiszolgálási képességek Testi képességek Önkifejezési képességek A testi képességek (kondíció, koordináció) elsısorban a testnevelés és sport feladatkörébe tartozik. A tánc és dráma modulnak szintén feladata. A vizuális nevelésben és a technikai nevelésben rejlı lehetıségeket is ki kell használni. A nevelésben a szabadidı hasznos eltöltését is szervezetten, vagy a figyelem ráirányításával kell felhasználni. Önellátási képesség Az Életvitel és gyakorlati ismeretek mőveltségi terület technika tantárgy képességfejlesztési feladatköre az aminek teljesítésével az életkori sajátosságoknak megfelelıen látja el ezt a feladatot. A fejlesztésének egyik legfontosabb területe a napköziotthon. Eljárások Befogadóképesség Eljárások A napköziotthonban a mindennapi élet legfontosabb eseményei során (pl. étkezés) kell fejleszteni ezt a képességet. A befogadóképesség (pl. esztétikai befogadóképesség) fejlesztésére a fokozatosság elvét követve az alapvetı jelrendszerek értelmezı megismertetése a feladatunk. Az iskola is legyen esztétikus közeg. Fejleszteni kell ezzel a tanulók ízlését, igényességét. Az esztétikai befogadóképesség fejlesztése csak annak megismerésén keresztül lehetséges. Ezt szolgálják a rendszeres színház-, tárlat-, hangversenylátogatások. Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıkészség fejlesztése.

Önkifejezési képességek Eljárások Önvédelmi képességek Egészségvédı képesség (Lásd még: Egészségnevelési program, Fogyasztóvédelmi program) Eljárások Identitásvédı képességek A szuverenitás képessége Önreflexív képességek Önértékelés Önmegismerés Az iskolai nevelésünk feladata az önkifejezés gazdag és igényes repertoárjainak elsajátíttatása, azok elegendı gyakoriságú alkalmazása, a kialkult képesség fejlesztése. Ennek színterei az ének-zene, a vizuális kultúra, az irodalom, a tánc és dráma, stb. mőveltségi területek. A fejlesztendı képességek: az elıadói, az improvizációs, a vizuális, a szövegalkotó, mőértelmezı) Emelt szintő rajz tanórái, mőhelymunkái. Iskolai ünnepélyek mősorai. Kutúrális bemutatók elıadásai. Vers- és prózamondó versenyek, énekversenyek, dramatizált jelenetek elıadása, stb. Az egészségvédı képességek kialakítása az iskola komplex feladata, amely több tantárgy, mőveltségi terület között oszlik meg. Feladat az egészséges táplálkozás, életmód, a testi-lelki egészség védelmének képességét fejleszteni. Fontos az egészségromboló káros szokások veszélyeinek reális megismertetése (dohányzás, alkohol, drogok, stb.) Az egészséges táplálkozáshoz a technika tantárgy: háztartási ismeretekben valósul meg gyakorlati fızésekkel. Az osztályfınöki órák egészségvédelmi foglalkozásai, valamint az azonos nevő modul valósítja meg a fenti területek mindegyikét. Diákönkormányzati feladat az iskolai étrend kialakításában közremőködni. A teljes iskolai pedagógiai folyamat feladata a tanulók ilyen képességeinek fejlesztése. A tanulói értékrend és értéktudat fejlesztésével fejlıdik ez a képesség. Az iskolai nevelés során meg kell találni azt az egyensúlyt, amellyel a tanulók individuális és közösségi nevelése egyensúlyban van. Ki kell alakítani a tanulókban, hogy szabadságukat, önállóságukat, öntevékenységüket megırizzék és tudják mőködtetni. Az önértékelés meglévı motívumait fejleszteni kell. Az önértékelés képességének kialakítása a személyiség fejlıdése szempontjából nagy jelentıségő. Az önismeret fejlesztése az iskolai nevelés-oktatás minden folyamatában feladat. Ehhez a nevelıi, osztályközösségi, és önértékelés gyakori alkalmazása szükséges.

c) Az egyén tudati fejlesztése Tudatfejlesztés Általános személyes világtudat Természettudat (Lásd még: Környezeti nevelési program) Eljárások (Lásd még: Környezeti nevelési program) Társadalomtudat Éntudat Feladatok A természettudat kialakításának feladata a természettudományok által feltárt ismeretek, összefüggések átfogó rendszerbe életkori sajátosságoknak megfelelıen rendezésével valósul meg. A tanításukban érvényesíteni kell a tudománytörténeti vonatkozásokat (természeti népek világképe, ısmagyarok világképe, keresztény vallások világképe) A természettudat napjainkban fontos része a globális problémákat okozó környezetszennyezés, ember által okozott környezeti változások. Ennek a problémának a nevelés-oktatás folyamatában kiemelt szerepet kell kapnia. A biológiai tudat kialakítása során hangsúlyos feladat az egészsége séletmódra nevelés. A természettudományos kompetencia fejlesztése. A természettudat kialakítását a tantárgyi ismeretek közlésén kívül gyakorlati eljárásokkal kívánjuk erısíteni. Különösen fontos rendszeres tevékenységgel erısíteni ezt a veszélyes háztartási hulladékok iskolai győjtésével (kimerült elemek), az iskolai szelektív hulladékgyőjtés kialakításával, vagy a környezetszennyezı anyagok rendszeres győjtési akcióival. A társadalomtudat kialakítása benne a tanuló fejlıdı világnézetével az iskolai nevelés-oktatás egyetemleges feladata, kiemelten az Ember és társadalom címő mőveltségi területet. Ehhez kell erısíteni a tanulók értékrendjét, eszméit. Ki kell használni a rendelkezésre álló életkori sajátosságoknak megfelelı tudománytörténeti vonatkozásokat (természeti népek vallásfelfogása, középkori és ókori népek eszmevilága, nagy világvallások) Szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése. Kezdeményezıképesség, vállalkozói kompetencia fejlesztése. Az éntudat kialakításának feladata az elızı fejlesztési feladatok legtöbbjének megvalósulásával teljesül. A NAT és a Kerettantervek tantárgyi rendszere erısíti ezt a folyamatot. Azzal, hogy nagyobb teret kapnak az embertudományok (biológia, egészségtan, pszichológia, ökológia, jog, etika, stb.) elısegítjük az ember és a társadalom jobb megértését. Ezek az ismeretek az összehasonlító önreflexió, az éntudat fejlıdésének forrásaivá válnak.

4.1.2. Segítı életmódra nevelés - közösségfejlesztés A szociális értékrend szociális motívumainak fejlesztése Motívumok Feladatok Eljárások A szociális kompetencia fejlesztése. Erısíteni kell a tanulók kötıdését családhoz, csoporthoz, osztályfınökhöz. A szeretet a kötıdés érzelmi megtestesítıje, aminek megnyilvánulása ne legyen szégyen. ismerni Szociális hajlamok Kötıdés Ragaszkodás, szeretet Rangsorképzés Csoportképzés Birtoklás Párképzés Szexualitás Utódnemzés Szociális attitüdök és meggyızıdések Tanult motívumok (érzelmek: empátia, megértés, együttérzés, részvét, stb.) Ki kell alakítani azokat az iskolai sajátosságokat, amelyek olyan rangsorképzı tulajdonságokat hordoznak, amelynek alapján mindenkinek megvan az elıbbre jutás lehetısége. Olyan hovatartozási kötıdések kialakítása, amelyek nem a másik csoport lenézésében, elıítéletben, szembenállásban nyilvánulnak meg, hanem megértésben. IPR-program mőködtetése. A megosztás, felajánlás, adakozás, ajándékozási hajlam rendszeres mővelésével kell a birtoklás öröklött hajlamát szabályozni. A családi életre nevelés feladatai: a családmodellek megismerése. Ki kell emelni azokat a legfontosabb magatartási, viselkedési módokat, szociális, történelmi, vallási eseményeket, színbólumokat, amelyek iránt pozitív vagy negatív attitüdök kialakítását tartjuk szükségesnek. A tanulókat, családi viszonyaikat meg kell az osztályfınöknek és a nevelıknek. Irodalmi és történelmi minták. Osztálytársak ünnepeinek(névnap, születésnap) megünneplése. Közös készülés iskolai és nemzeti ünnepekre. Szituációs helyzetek teremtése pl.:játékok használata a napköziben. A pozitív attitődöket kellemes élményekkel, ismételt megerısítéssel kell kialakítani. Meggyızıdések (elfogadóelutasító) A meggyızıdéseket igazolt ismeretekkel kell erısíteni. Az emberekre, etnikumokra, nemzetekre vonatkozó szociális meggyızıdéseket pozitív, elfogadói irányba kell fejleszteni. Az elıítéletes meggyızıdések, általánosítások hibás voltát irodalmi, történelmi, napi politikai példákkal kell indokolni. A negatív attitődöket kellemetlen, irodalmi, történelmi, olvasmány élményekkel kell kialakítani szembe állítva velük a pozitív attitüdöket. Nemzetiségi és etnikai oktatás népismereti tananyagai.

A szociális képességrendszer fejlesztése Képességek Feladatok Eljárások A szociális kompetencia fejlesztése. A személyiségfejlesztésben nagy szerepe van az észlelhetı, elsajátítható szociális mintáknak. Ellenpólust kell mutatni a Szociális komponenskészletek Szokások, minták Szociális készségek pl.:kapcsolatteremtés empátia, tolerancia, érdekelemzı-egyeztetı, elismerés-bírálat, konfliktuskezelés, vitakészség, alkalmazkodás, szervezıkészség, vezetıi készség, kooperáció Szociális ismeretek A szociális kommunikáció Érzelmi kommunikáció Szóbeli kommunikáció tömegkommunikációs eszközökbıl áramló antiszociális mintákkal szemben. Az eredményes fejlesztéshez lehetıvé kell tenni a szociális képességek mőködését, a segítést, a szociális kommunikációt, együttmőködést, demokratikus vezetést, tisztességes versenyzést. Önálló munkavégzés, munkaszervezés. A nevelés - oktatás mind több területén kell alkalmazni a kooperatív tanulás módszereit. Szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése. A szociális ismeretek alapvetı iskolai forrása az irodalom és történelem tantárgy ismeretanyaga. Új ismeretanyagban: társadalmi, gazdasági ismeretek, állampolgári, emberismeret. A nyelvi kompetencia fejlesztése. Alapvetı feladat a gyakori érzelmi kontaktus és a környezet érzelmi kommunikációjának pozitív megnyilvánulásainak erısítése. Dominánsan pozitív érzelmi légkört kell a tanulóközösségekben kifejleszteni. Ez tartja fenn a személyiség biztonságérzetét. Tudatos fejlesztése szükséges az egyes verbális komponenseknek (meggyızés, feladatadás, utasítás, beszámoló, elismerés, bírálat, stb.) Személyes példamutatás, történelmi, irodalmi példák. Spontán és mesterséges szituációk, a drámapedagógia eszközeinek bevezetése. Diákönkormányzat mőködtetése. Csoportos munkavégzés, együttmőködés. Felelısi hálózat kiépítése. Iskolai hagyományápolás. A közösségi rendezvényekkel az együttléteket élményszerővé kell tenni. Demokratikus elvő tanárdiák kapcsolat. Az elmarasztaló érzelmi reagálások is bizalomra, szeretetbe ágyazódjanak. Konfliktuskezelı technikákat kell alkalmazni az iskolai nevelés minden területén. A nevelıtestület tagjait megismertetjük az EQ fontosságával és eljárásaival. A számonkérési formák között növelni kell a szóbeliséget. Szituációs gyakorlatok

A szociális érdekérvényesítés fejlesztése A segítıképesség Az együttmőködési képesség A vezetésképesség Az önkormányzás képessége Az elızı képességek alapján mőködı közösségek fejlesztése A versenyzés képességének fejlesztése Az iskola feladata, hogy a megfelelı mőveltségi területekrıl az alkalmas mintákat kiemelje, azokkal az életkori sajátosságoknak megfelelıen szembesüljenek a tanulók. Alkalmazni kell a mindennapi iskolai életben az együttcselekvést, közös feladatmegoldást. A tanulóknak legyen elegendı alkalmuk a segítı együttmőködést gyakorolni. Kooperatív technikák, projekt-oktatás. Mivel a pedagógus-tanuló viszony szükségszerően vezetıvezetett kölcsönhatás, de képessé kell hogy tegye a tanulót a helytállásra ezért segítı vezetésként kell mőködnie. Ebben a folyamatban a segítı vezetés, a demokratikus vezetés és az együttmőködés szabályainak egymást támogatva kell mőködniük. Ez a segítı életmódra nevelés hatékony mintája. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy vezetıi segítséggel tőzzenek maguk elé célokat, annak elérése érdekében összahangolt tevékenységet folytassanak az elvégzett munkát értékeljék. A közösség tevékenysége épüljön be az iskola tevékenységi rendszerébe. Élményszerővé kell tenni a közösségi követelményeket. A közösség véleménye váljon az egyén magatartásának szabályává. A közösség keltse fel az egyén aktivitását. A tanulói közösségek irányításánál a nevelıknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartásokhoz: a kisgyermek heteronóm a felnıttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. A felelısi feladatok közvetlen ellenırzés nélküli teljesítésének megvalósítása. A közös tevékenység egyes mozzanatainak megszervezésére való megtanítás. A pedagógus szerepének csökkentése. A fegyelem továbbfejlesztése, a felelısség alapjainak lerakása, a segítés közösségi indítékainak növelése. Az iskola feladata a segítı versengés képességének kifejlesztése a tényleges versengési lehetıségek gyarapításával. El kell ismerni, ill. meg kell követelni a szabályozottság, az esélyesség és a segítés (fair play) megtartását. Kezdeményezıképesség, vállalkozói kompetencia fejlesztése. Irodalmi, történelmi példák filmélmények bemutatása. Alkalmazni kell a kooperatív tanulást: tanulópárok létrehozásával. pl. A diákönkormányzat tervezı, szervezı feladatainak nevelıi segítése, döntéseik elıkészítése. Közös kultúrális, sport és szabadidıs programokat kell szervezni az egyes közösségfajták számára, minél sokrétőbb közösségi élményszerzési lehetıséggel A versenyzés, harc pozitív és negatív módjainak összehasonlítása, értelmezése különféle sportés történelmi példákon.