6. feladatsor: Inhomogén lineáris differenciálegyenletek (megoldás)

Hasonló dokumentumok
λx f 1 (x) e λx f 2 (x) λe λx f 2 (x) + e λx f 2(x) e λx f 2 (x) Hasonlóan általában is elérhető sorműveletekkel, hogy csak f (j)

y + a y + b y = r(x),

3. Lineáris differenciálegyenletek

DIFFERENCIÁLEGYENLETEK. BSc. Matematika II. BGRMA2HNND, BGRMA2HNNC

Feladatok a Diffrenciálegyenletek IV témakörhöz. 1. Határozzuk meg következő differenciálegyenletek általános megoldását a próba függvény módszerrel.

Differenciálegyenletek megoldása próbafüggvény-módszerrel

Definíció Függvényegyenletnek nevezzük az olyan egyenletet, amelyben a kiszámítandó ismeretlen egy függvény.

Matematika III. harmadik előadás

Differenciálegyenletek december 13.

Differenciálegyenletek

Segédanyag az A3 tárgy gyakorlatához

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

5. fejezet. Differenciálegyenletek

Feladatok megoldásokkal a 9. gyakorlathoz (Newton-Leibniz formula, közelítő integrálás, az integrálszámítás alkalmazásai 1.

Differenciálegyenletek Oktatási segédanyag

differenciálegyenletek

Differenciálegyenletek gyakorlat december 5.

2.1. Másodrendű homogén lineáris differenciálegyenletek. A megfelelő másodrendű homogén lineáris differenciálegyenlet általános alakja

Matematika A3 1. ZH+megoldás

Differenciaegyenletek a differenciálegyenletek

6. Differenciálegyenletek

Differenciálegyenletek

Polinomok maradékos osztása

(!), {z C z z 0 < R} K (K: konv. tart.) lim cn+1

Differenciálegyenletek megoldása Laplace-transzformációval. Vajda István március 21.

7. feladatsor: Laplace-transzformáció (megoldás)

(1 + (y ) 2 = f(x). Határozzuk meg a rúd alakját, ha a nyomaték eloszlás. (y ) 2 + 2yy = 0,

Matematika II. 1 sin xdx =, 1 cos xdx =, 1 + x 2 dx =

BIOMATEMATIKA ELŐADÁS

Bevezetés az algebrába 2 Differencia- és differenciálegyenlet-rendszerek

Bevezetés az algebrába 2

2.1. Másodrendű homogén lineáris differenciálegyenletek. A megfelelő másodrendű homogén lineáris differenciálegyenlet általános alakja

1. feladatsor, megoldások. y y = 0. y h = C e x

Differenciaegyenletek

= λ valós megoldása van.

2 (j) f(x) dx = 1 arcsin(3x 2) + C. (d) A x + Bx + C 5x (2x 2 + 7) + Hx + I. 2 2x F x + G. x

1. feladatsor: Vektorterek, lineáris kombináció, mátrixok, determináns (megoldás)

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások

Lineáris leképezések. 2. Lineáris-e az f : R 2 R 2 f(x, y) = (x + y, x 2 )

Szélsőérték feladatok megoldása

sin x = cos x =? sin x = dx =? dx = cos x =? g) Adja meg a helyettesítéses integrálás szabályát határozott integrálokra vonatkozóan!

1. Számsorok, hatványsorok, Taylor-sor, Fourier-sor

Differenciálegyenletek. Vajda István március 4.

Matematika 10 Másodfokú egyenletek. matematika és fizika szakos középiskolai tanár. > o < szeptember 27.

y = y 0 exp (ax) Y (x) = exp (Ax)Y 0 A n x n 1 (n 1)! = A I + d exp (Ax) = A exp (Ax) exp (Ax)

Matematika A2 vizsga mgeoldása június 4.

Határozatlan integrál

Utolsó el adás. Wettl Ferenc BME Algebra Tanszék, Wettl Ferenc (BME) Utolsó el adás / 20

Feladatok az 5. hétre. Eredményekkel és teljesen kidolgozott megoldásokkal az 1,2,3.(a),(b),(c), 6.(a) feladatokra

Matematika szigorlat, Mérnök informatikus szak I máj. 12. Név: Nept. kód: Idő: 1. f. 2. f. 3. f. 4. f. 5. f. 6. f. Össz.: Oszt.

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Abszolútértékes és gyökös kifejezések

Trigonometria Megoldások. 1) Igazolja, hogy ha egy háromszög szögeire érvényes az alábbi összefüggés: sin : sin = cos + : cos +, ( ) ( )

Példatár Lineáris algebra és többváltozós függvények

Határozatlan integrál (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

Megoldások MATEMATIKA II. VIZSGA (VK) NBT. NG. NMH. SZAKOS HALLGATÓK RÉSZÉRE (Kérjük, hogy a megfelelő szakot jelölje be!

11. gyakorlat megoldásai

Exponenciális és logaritmikus kifejezések Megoldások

Matematika II képletek. 1 sin xdx =, cos 2 x dx = sh 2 x dx = 1 + x 2 dx = 1 x. cos xdx =,

valós számot tartalmaz, mert az ilyen részhalmazon nem azonosság.

7. gyakorlat megoldásai

Differenciálegyenletek

Másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek

8. Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek II.

11. gyakorlat megoldásai

Meghatározás: Olyan egyenlet, amely a független változók mellett tartalmaz egy vagy több függvényt és azok deriváltjait.

Matematika mérnököknek 2. Ismétlés Numerikus dierenciálás Diegyenletek Fourier Matlab Projekt Desc Linkek

Másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek

DIFFERENCIÁLEGYENLETEK. BSc. Matematika II. BGRMA2HNND, BGRMA2HNNC

6. Függvények. 1. Az alábbi függvények közül melyik szigorúan monoton növekvő a 0;1 intervallumban?

Egyenletek, egyenlőtlenségek VII.

Baran Ágnes, Burai Pál, Noszály Csaba. Gyakorlat Differenciálegyenletek

Mátrix-exponens, Laplace transzformáció

Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek Megoldások

Reakciókinetika és katalízis

Feladatok a Gazdasági matematika II. tárgy gyakorlataihoz

Közönséges differenciálegyenletek

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Trigonometria

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Exponenciális és Logaritmikus kifejezések

Folytonos rendszeregyenletek megoldása. 1. Folytonos idejű (FI) rendszeregyenlet általános alakja

3. előadás Stabilitás

Sajátértékek és sajátvektorok. mf1n1a06- mf1n2a06 Csabai István

Határozatlan integrál, primitív függvény

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Exponenciális és Logaritmikus kifejezések

LÁNG CSABÁNÉ POLINOMOK ALAPJAI. Példák és megoldások

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

IV. INTEGRÁLSZÁMÍTÁS Megoldások november

Állandó együtthatós lineáris rekurziók

Baran Ágnes, Burai Pál, Noszály Csaba. Gyakorlat Differenciálegyenletek numerikus megoldása

Bevezetés az algebrába 2

9. feladatsor: Többváltozós függvények deriválása (megoldás)

HÁZI FELADATOK. 2. félév. 1. konferencia Komplex számok

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Paraméter

Hiányos másodfokú egyenletek. x 8x 0 4. A másodfokú egyenlet megoldóképlete

Vektorok, mátrixok, lineáris egyenletrendszerek

Lineáris egyenletrendszerek

Matematika M1 Gyakorlat

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

JPTE PMMFK Levelező-távoktatás, villamosmérnök szak

3. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek

2.7. Fourier-sor Gyakorló feladatok... 84

Átírás:

Matematika Ac gyakorlat Vegyészmérnöki, Biomérnöki, Környezetmérnöki szakok, 017/18 ősz 6. feladatsor: Inhomogén lineáris differenciálegyenletek (megoldás) 1. Írjunk fel egy olyan legalacsonyabbrendű valós, állandó együtthatós homogén lineáris differenciálegyenletet, melynek megoldásai az alábbi függvények. Írjuk fel az egyenlet általános megoldását is. a) e 5x e x b) 6x + 5e x c) 7x, sin 5x d) x e x, e x e) 6 + e x sin x Megoldás. A megadott függvények p(x)e αx alakú tagok összegei, ahol p polinom (lehet konstans is). Az állandó együtthatós homogén lineáris differenciálegyenletek megoldásánál láthattuk, hogy egy ilyen függvény akkor megoldás, ha minden tagja megoldás, aminek az feltétele, hogy α a karakterisztikus polinom gyöke legyen legalább (deg p) + 1 multiplicitással. A rend akkor lesz a legalacsonyabb, ha pontosan ezek a gyökök és pontosan ekkora a multiplicitás. a) 5 és egyszeres gyökök: y y 15y = 0, az általános megoldás Ae 5x + Be x. b) 0 háromszoros, egyszeres gyök: y y = 0, az általános megoldás A + Bx + Cx + De x. c) 0 kétszeres, ±5i egyszeres gyökök: y + 5y = 0, az általános megoldás A + Bx + C cos 5x + D sin 5x. d) háromszoros, egyszeres gyök: y 9y + 0y 44y + 4y = 0, az általános megoldás (A + Bx + Cx )e x + De x. e) 0 egyszeres, ± i egyszeres gyökök: y 6y + 10y = 0, az általános megoldás A + Be x cos x + Ce x sin x.. Oldjuk meg a következő inhomogén lineáris, állandó együtthatós egyenleteket. a) y 5y + 6y = sin x b) y 5y + 6y = xe x c) y 6y + 1y = 9 d) y y y = e x, y(0) =, y (0) = 1 e) y y + y = e x + 4x 6 f) y y + y = x + e x g) y y + y = 6e x h) y + 8y + 5y = e 4x i) y + y = x + j) y + y = sin x Megoldás. a) A karakterisztikus polinom λ 5λ + 6 = (λ )(λ ), tehát a homogén egyenlet általános megoldása Ae x + Be x. Nincs külső rezonancia, így az inhomogén egyenlet megoldását y(x) = C cos x + D sin x alakban keressük. Az egyenletbe helyettesítve 4C cos x 4D sin x 10C sin x + 10D cos x + 6C cos x + 6D sin x = sin x,

tehát C 10D = 0 10C + D =. Ennek megoldása C = 5, D = 1, tehát az inhomogén egyenlet általános megoldása 6 6 y(x) = 5 6 cos x + 1 6 sin x + Aex + Be x. b) A karakterisztikus polinom λ 5λ + 6 = (λ )(λ ), tehát a homogén egyenlet általános megoldása Ae x + Be x. Nincs külső rezonancia, így az inhomogén egyenlet megoldását y(x) = (C 1 + C x)e x alakban keressük. Az egyenletbe helyettesítve tehát (C 1 + C + C x)e x 5(C 1 + C + C x)e x + 6(C 1 + C x)e x = xe x, C 1 C = 0 C =. Ebből C = 1, C 1 =, tehát az inhomogén egyenlet általános megoldása ex + xe x + Ae x + Be x. c) A karakterisztikus polinom λ 6λ + 1 = (λ ( + i))(λ ( i)), tehát a homogén egyenlet általános megoldása Ae x cos x + Be x sin x. Nincs külső rezonancia, így az inhomogén egyenlet megoldását y(x) = C alakban keressük. Az egyenletbe helyettesítve 1C = 9, vagyis C = adódik, az inhomogén egyenlet általános megoldása így y(x) = + Ae x cos x + Be x sin x. d) A karakterisztikus polinom λ λ = (λ + 1)(λ ), tehát a homogén egyenlet általános megoldása Ae x + Be x. Külső rezonancia van, így az inhomogén egyenlet megoldását y(x) = Cxe x alakban keressük. Az egyenletbe helyettesítve 4Ce x + 4Cxe x (Ce x + Cxe x ) Cxe x = e x, tehát C =, vagyis C = 1. Az inhomogén egyenlet általános megoldása és annak deriváltja y(x) = xe x + Ae x + Be x y (x) = e x + xe x Ae x + Be x, A kezdeti feltétel alapján = y(0) = A + B 1 = y (0) = 1 A + B, amiből A =, B = 1. A kezdetiérték-feladat megoldása tehát y(x) = xe x + e x + e x.

e) A karakterisztikus polinom λ λ+λ = (λ 1)(λ ), tehát a homogén egyenlet általános megoldása Ae x +Be x. Nincs külső rezonancia, az inhomogén egyenlet megoldását y(x) = Ce x + (D 0 + D 1 x + D x ) alakban keressük. Az egyenletbe behelyettesítve 9Ce x + D (C 1 e x + D 1 + D x) + (Ce x + D 0 + D 1 x + D x ) = e x + 4x 6 adódik, tehát D 0 D 1 + D = 6 D 1 6D = 0 D = 4 C = 1. Ebből C = 1, D 0 = 4, D 1 = 6, D =. Az inhomogén egyenlet általános megoldása y(x) = 1 ex + 4 + 6x + x + Ae x + Be x. f) A karakterisztikus polinom λ λ + λ = (λ 1)(λ ), tehát a homogén egyenlet általános megoldása Ae x + Be x. Az e x tag miatt külső rezonancia van, az inhomogén egyenlet megoldását y(x) = C 0 + C 1 x + Dxe x alakban keressük. Az egyenletbe behelyettesítve De x + Dxe x (C 1 + De x + Dxe x ) + (C 0 + C 1 x + Dxe x ) = x + e x adódik, tehát C 0 C 1 = 0 C 1 = 1 D = 1, amiből C 0 =, C 4 1 = 1, D = 1, tehát az inhomogén egyenlet általános megoldása y(x) = 4 + 1 x xex + Ae x + Be x. g) A karakterisztikus polinom λ λ + 1 = (λ 1), tehát a homogén egyenlet általános megoldása Ae x + Bxe x (belső rezonancia). Az inhomogén tag kitevőjében x együtthatója szintén 1, tehát külső rezonancia is van, az inhomogén egyenlet megoldását Cx e x alakban keressük. Behelyettesítés után az egyenlet Ce x + 4Cxe x + Cx e x (Cxe x + Cx e x ) + Cx e x = 6e x, azaz C = 6, amiből C =. Az inhomogén egyenlet általános megoldása y(x) = x e x + Ae x + Bxe x. h) A karakterisztikus polinom λ +8λ+5, ennek gyökei 4±i, tehát a homogén egyenlet általános megoldása Ae 4x cos x+be 4x sin x. Nincs külső rezonancia, az inhomogén egyenlet megoldását Ce 4x alakban keressük. Behelyettesítve 16Ce 4x + 8 ( 4)Ce 4x + 5Ce 4x = e 4x adódik, vagyis 9C = 1, tehát C = 1. Az inhomogén egyenlet általános megoldása 9 y(x) = 1 9 e 4x + Ae 4x cos x + Be 4x sin x.

i) A karakterisztikus polinom λ + λ = λ(λ + ), tehát a homogén egyenlet általános megoldása A+Be x. Külső rezonancia van, az inhomogén egyenlet megoldását y(x) = (C 0 + C 1 x)x alakban keressük. Ezt behelyettesítve a C 1 + (C 0 + C 1 x) = x + egyenletet kapjuk, amiből C 1 + C 0 = 4C 1 =. Az egyenletrendszerből C 0 = 1, C 1 = 1, az inhomogén egyenlet általános megoldása y(x) = x + 1 x + A + Be x. j) y + y = sin x A karakterisztikus polinom λ + 1, ennek gyökei ±1, tehát a homogén egyenlet általános megoldása A cos x + B sin x. Külső rezonancia van, az inhomogén egyenlet megoldását Cx cos x+dx sin x alakban keressük. Ezt behelyettesítve az egyenlet C sin x Cx cos x + D cos x Dx sin x + Cx cos x + Dx sin x = sin x, azaz a feltétel D = 0, C = 1. Ebből C = 1, D = 0, így az inhomogén egyenlet általános megoldása y(x) = 1 x cos x + A cos x + B sin x.. Oldjuk meg a következő differenciálegyenleteket. a) y (4) 8y + 16y = x 9 b) y + y = sin x cos x, y(0) = 1, y (0) = 1 c) y y y + y = 1 ex + 1 e x Megoldás. a) A karakterisztikus polinom λ 4 8λ + 16λ = λ (λ 4), tehát a homogén egyenlet általános megoldása A+Bx+Ce 4x +Dxe 4x (belső rezonancia). Külső rezonancia is van, az inhomogén egyenlet megoldását (C 0 + C 1 x)x alakban keressük. Ezt behelyettesítve az egyenlet amiből 8 6C 1 + 16(C 0 + 6C 1 x) = x 9, C 0 48C 1 = 9 96C 1 =, tehát C 0 = 1, C 4 1 = 1. Az inhomogén egyenlet általános megoldása 48 y(x) = 1 4 x + 1 48 x + A + Bx + Ce 4x + Dxe 4x. b) A karakterisztikus polinom λ +1, ennek gyökei ±i, tehát a homogén egyenlet általános megoldása A cos x + B sin x. Az inhomogén tag sin x cos x = sin x, tehát nincs külső 4

rezonancia, az inhomogén egyenlet megoldását C cos x + D sin x alakban keressük. Behelyettesítve 4C cos x 4D sin x + C cos x + D sin x = sin x, amiből C = 0, D = 1. Az inhomogén egyenlet általános megoldása és annak deriváltja y(x) = 1 sin x + A cos x + B sin x y (x) = cos x A sin x + B cos x. A kezdeti feltétel alapján 1 = y(0) = A 1 = y (0) = + B, tehát A = 1, B = 5. A kezdetiérték-probléma megoldása y(x) = 1 sin x + cos x + 5 sin x. c) ỵ y y +y = 1 ex + 1 e x A karakterisztikus polinom λ λ λ+ = (λ+1)(λ 1)(λ ), tehát a homogén egyenlet általános megoldása y(x) = Ae x + Be x + Ce x. Külső rezonancia van, az inhomogén egyenlet megoldását y(x) = Cxe x +De x alakban keressük. A behelyettesítés után kapott egyenlet 1Ce x + 8Cxe x 8De x (4Ce x + 4Cxe x + 4De x ) (Ce x + Cxe x De x ) + (Cxe x + De x ) = 1 ex + 1 e x, azaz 1D = 1, C = 1, amiből C = 1, D = 1. Az inhomogén egyenlet általános 6 4 megoldása y(x) = 1 6 xex 1 4 e x + Ae x + Be x + Ce x. További gyakorló feladatok 4. Oldjuk meg a következő lineáris, állandó együtthatós egyenleteket. a) y + y y = e x b) y + y + y = e x c) y + y + y = e x d) y + y + y = cosh x e) y + y + y = x cosh x f) y (4) + 5y 6y = 0 g) y (4) + 6y + 5y = 0 h) y + y 6y = x e x i) y + y 6y = xe x j) y + y 6y = 0, y(0) = 1, y (0) = 0 k) y + y + y + y = 0, y(0) = 1, y (0) = 0, y (0) = 0 l) y + y + y + y = xe x 5

Megoldás. a) A karakterisztikus polinom λ + λ = (λ 1)(λ + ), tehát a homogén egyenlet általános megoldása Ae x + Be x. Külső rezonancia van, az inhomogén egyenlet megoldását Cxe x alakban keressük. Behelyettesítve Ce x + Cxe x + (Ce x + Cxe x ) Cxe x = e x, azaz 4C = 1, C = 1. Az inhomogén egyenlet általános megoldása 4 y(x) = 1 4 xex + Ae x + Be x. b) A karakterisztikus polinom λ + λ +, ennek gyökei 1 ± i, tehát a homogén egyenlet általános megoldása Ae x cos x + Be x sin x. Nincs külső rezonancia, az inhomogén egyenlet megoldását Ce x alakban keressük. Behelyettesítve Ce x + Ce x + Ce x = e x, azaz C = 1. Az inhomogén egyenlet általános megoldása 5 y(x) = 1 5 ex + Ae x cos x + Be x sin x. c) A karakterisztikus polinom λ + λ + 1 = (λ + 1), tehát a homogén egyenlet általános megoldása Ae x + Bxe x (belső rezonancia). Nincs külső rezonancia, az inhomogén egyenlet megoldását Ce x alakban keressük. Behelyettesítve Ce x + Ce x + Ce x = e x, amiből C = 1. Az inhomogén egyenlet általános megoldása 4 y(x) = 1 4 ex + Ae x + Bxe x. d) A karakterisztikus polinom λ + λ + 1 = (λ + 1), tehát a homogén egyenlet általános megoldása Ae x +Bxe x (belső rezonancia). Az inhomogén tag 1 ex + 1 e x alakba írható, a második tag miatt külső rezonancia is van, így az inhomogén egyenlet megoldását Ce x + Dx e x alakban keressük. Behelyettesítve az egyenlet azaz Ce x + Dx e x 4Dxe x + De x + (Ce x + Dxe x Dx e x ) + Ce x + Dx e x = 1 ex + 1 e x, 4Ce x + De x = 1 ex + 1 e x alakú lesz, amiből C = 1, D = 1. Az inhomogén egyenlet általános megoldása 8 4 y(x) = 1 8 ex + 1 4 x e x + Ae x + Bxe x. e) A karakterisztikus polinom λ + λ + 1 = (λ + 1), tehát a homogén egyenlet általános megoldása Ae x +Bxe x (belső rezonancia). Az inhomogén tag 1 xex + 1 xe x, a második tag miatt külső rezonancia is van, az inhomogén egyenlet megoldását (C 0 + C 1 x)e x + 6

(D 0 + D 1 x)x e x alakban keressük. Behelyettesítés és a zárójel felbontása után az egyenlet amiből a 4C 0 e x + 4C 1 e x + 4C 1 xe x + D 0 e x + 6D 1 xe x = 1 xex + 1 xe x, 4C 0 + 4C 1 = 0 4C 1 = 1 D 0 = 0 6D 1 = 1 egyenletrendszer adódik. Ennek megoldása C 0 = 1 8, C 1 = 1 8, D 0 = 0, D 1 = 1 1, tehát az inhomogén egyenlet általános megoldása y(x) = 1 8 ex + 1 8 xex + 1 1 x e x + Ae x + Bxe x. f) Az egyenlet homogén, a karakterisztikus polinom λ 4 +5λ 6, ami λ -ben másodfokú. Akkor 0 az értéke, ha λ = 4 vagy λ = 9, tehát a gyökök ± és ±i. Az egyenlet általános megoldása y(x) = Ae x + Be x + C cos x + D sin x. g) Az egyenlet homogén, a karakterisztikus polinom λ 4 + 6λ + 5, ami akkor 0, ha λ = ± 4i, azaz λ = ±(1 + i) és λ = ±(1 i). Az egyenlet általános megoldása y(x) = Ae x cos x + Be x sin x + Ce x cos x + De x sin x. h) A karakterisztikus polinom λ +λ 6 = (λ )(λ+), tehát a homogén egyenlet általános megoldása Ae x +Be x. Külső rezonancia van, az inhomogén egyenlet megoldását (C 0 + C 1 x + C x )xe x alakban keressük. Behelyettesítés és a zárójelek felbontása után az egyenlet azaz 5C 0 e x + C 1 e x 10C 1 xe x + 6C xe x 15C x e x = x e x, 5C 0 + C 1 = 0 10C 1 + 6C = 0 15C = 1. Ebből C 0 =, C 15 1 = 1, C 5 = 1. Az inhomogén egyenlet általános megoldása 15 y(x) = ( 15 1 5 x 1 15 x )xe x + Ae x + Be x. i) A karakterisztikus polinom λ + λ 6 = (λ )(λ + ), tehát a homogén egyenlet általános megoldása Ae x + Be x. Külső rezonancia van, az inhomogén egyenlet megoldását (C 0 +C 1 x)xe x alakban keressük. Behelyettesítés és a zárójelek felbontása után az egyenlet 5C 0 e x + C 1 e x + 10C 1 xe x = xe x, 7

azaz 5C 0 + C 1 = 0 10C 1 = 1. Ebből C 0 = 1, C 5 1 = 1, így az inhomogén egyenlet általános megoldása 10 y(x) = 1 5 xex + 1 10 x e x + Ae x + Be x. j) A karakterisztikus polinom λ + λ 6 = (λ )(λ + ), tehát a homogén egyenlet általános megoldása és annak deriváltja y(x) = Ae x + Be x y (x) = Ae x Be x. A kezdeti feltétel alapján 1 = y(0) = A + B 0 = y (0) = A B, amiből A =, B =. Tehát a kezdetiérték-probléma megoldása 5 5 y(x) = 5 ex + 5 e x. k) A karakterisztikus polinom λ + λ + λ + 1 = (λ + 1), tehát 1 háromszoros gyök (belső rezonancia). Az egyenlet általános megoldása és annak deriváltjai y(x) = Ae x + Bxe x + Cx e x y (x) = Ae x + Be x Bxe x + Cxe x + Cx e x y (x) = Ae x Be x + Bxe x + Ce x 4Cxe x + Cx e x. A kezdeti feltétel alapján 1 = y(0) = A 0 = y (0) = A + B 0 = y (0) = A B + C, tehát A = 1, B = 1, C = 1. A kezdetiérték-probléma megoldása y(x) = e x + xe x + 1 x e x. l) y + y + y + y = xe x A karakterisztikus polinom λ + λ + λ + 1 = (λ + 1), tehát 1 háromszoros gyök (belső rezonancia). Az egyenlet általános megoldása Ae x +Bxe x +Cx e x. Külső rezonancia is van, így az inhomogén egyenlet megoldását (C 0 + C 1 x)x e x alakban keressük. Behelyettesítés után az egyenlet 6C 0 e x + 4C 1 xe x = xe x, amiből C 0 = 0, C 1 = 1. Az inhomogén egyenlet általános megoldása 4 y(x) = 1 4 x4 e x + Ae x + Bxe x + Cx e x. 8