Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció
Hol történik? Ki végzi? Mennyi idıt vesz igénybe? Meddig tart???? Biztos, hogy szükséges, hogy kell?
Miért szükséges? Egyéni fejlesztés
A gyermekek, tanulók jogai és kötelességei Kt. 10. (3) A gyermeknek, tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklıdésének, adottságainak megfelelı nevelésben és oktatásban részesüljön, f) állapotának, személyes adottságának megfelelı megkülönböztetett ellátásban - különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön,
A pedagógus jogai és kötelességei 19. (7) A pedagógus alapvetı feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy b) nevelı és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlıdésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévı gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz,
Egyéni fejlesztés Miért szükséges? Pedagógiai célú megközelítés Kinek jár az egyéni fejlesztés?
Fókuszban a sajátos nevelési igényő gyermek és tanuló egyéni fejlesztése
Szőkebb értelmezés Tágabb értelmezés
Hogyan valósul meg? 1. pedagógiai státusz (pedagógiai diagnózis) 2. célkitőzés 3. a célkitőzés sikerességét biztosító egyéni fejlettségi szintre adaptált fejlesztési terv, tervezet részletes kidolgozása.
Utazótanári modell Közvetlen célcsoport a tanuló, a többi tanuló, a nevelıtestület és a szülık kiemelve: a PEDAGÓGUS Az együttmőködés konkrét, azt igénylı pedagógussal, a munkaközösség-vezetıkkel, a munkaközösségekkel zajlik. Az érintett tanuló fejlesztésére is koncentrál. Terméke: együttmőködési terv, kidolgozott feladatlapok, egyéni tanulási tervek, értékelési rendszer stb. Befolyása az intézményi stratégia alakulására, a pedagógusok közötti tudás terjesztésére nagy hatásfokú Mivel pedagógus csoport vállal részt az innovációban, kisebb az elkülönülı fejlesztések veszélye Rugalmas Az együttmőködési kultúra kialakítása a gyógypedagógustól függ, de azt segíti az intézmények közötti kooperáció, az arra vonatkozó megállapodások rögzítése.
Ki készíti? Mikor, hol alkalmazza? Elegendı-e ez a tanulónak?
2/2005. (III. 1.) OM rendelet A többségi pedagógus feladatai az együttnevelés sikeres megvalósítása érdekében szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; a Sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
Habilitációs-rehabilitációs tanterv
Területei: 1. Affektív terület Szociabilitás Érzelmi intelligencia 2. Pszichomotoros funkciók Mozgás Orientáció Beszéd 3. Kognitív funkciók Észlelés Figyelem Képzelet Emlékezet Gondolkodás Szerialitás Intermodalitás 4. Általános tájékozottság
Részei területenként: Tartalmi területek Fejlesztési területek Tevékenységek Eszközök Kapcsolódó területek
Egyéni fejlesztési terv Elkészítésének alapja: Szakértıi vélemény Diagnosztikus mérés Habilitációs-rehabilitációs tanterv Célja: Habilitáció, rehabilitáció Segítség a többségi pedagógusnak Tudatos tervezés Területei: régen és ma
Adminisztrációs feladatok Egyéni fejlesztési terv készítése a többségi pedagógusokkal együttmőködve Egyéni fejlıdési lapok belíveinek vezetése Konzultációs őrlapok kitöltése Tanulói portfólió készítése, rendszerezése Szakértıi és kontrollvélemények Diagnosztikus mérések (készség, képesség, kompetencia, tantárgyi tudás) Egyéni fejlesztési terv Konzultációs őrlapok A sajátos nevelési igényő tanulók egy-egy jellemzı munkája (rajz, fogalmazás, tantárgyi teszt, stb.) Szöveges értékelések
Adminisztráció 1. Külív, belív (rehabilitációs napló) 2. Konzultációs őrlap 3. Forgalmi napló
Köszönöm a figyelmet! Jenei Andrea gyógypedagógus