Kvantum-számítógépek, univerzalitás és véges csoportok

Hasonló dokumentumok
Shor kvantum-algoritmusa diszkrét logaritmusra

Rejtett részcsoportok és kvantum-számítógépek

Funkcionálanalízis. n=1. n=1. x n y n. n=1

1. Generátorrendszer. Házi feladat (fizikából tudjuk) Ha v és w nem párhuzamos síkvektorok, akkor generátorrendszert alkotnak a sík vektorainak

Gauss-Seidel iteráció

1. Alapfogalmak Algoritmus Számítási probléma Specifikáció Algoritmusok futási ideje

Vektorok, mátrixok, lineáris egyenletrendszerek

Diszkrét matematika II., 8. előadás. Vektorterek

15. LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK

Markov-láncok stacionárius eloszlása

Fraktálok. Kontrakciók Affin leképezések. Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék. TARTALOMJEGYZÉK Kontrakciók Affin transzformációk

1. feladatsor: Vektorterek, lineáris kombináció, mátrixok, determináns (megoldás)

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

12. előadás - Markov-láncok I.

Sorozatok, sorok, függvények határértéke és folytonossága Leindler Schipp - Analízis I. könyve + jegyzetek, kidolgozások alapján

Algoritmuselmélet gyakorlat (MMN111G)

Számelméleti alapfogalmak

Matematika (mesterképzés)

Lineáris algebra és a rang fogalma (el adásvázlat, szeptember 29.) Maróti Miklós

Kvantumkriptográfia II.

Algebra es sz amelm elet 3 el oad as Nevezetes sz amelm eleti probl em ak Waldhauser Tam as 2014 oszi f el ev

Lineáris különböz ségek

Mat. A2 3. gyakorlat 2016/17, második félév

Gauss elimináció, LU felbontás

Nagyságrendek. Kiegészítő anyag az Algoritmuselmélet tárgyhoz. Friedl Katalin BME SZIT február 1.

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

ALGORITMUSOK ÉS BONYOLULTSÁGELMÉLET Matematika MSc hallgatók számára

Alap-ötlet: Karl Friedrich Gauss ( ) valószínűségszámítási háttér: Andrej Markov ( )

Polinomok (el adásvázlat, április 15.) Maróti Miklós

6. gyakorlat. Gelle Kitti. Csendes Tibor Somogyi Viktor. London András. jegyzetei alapján

GROVER-algoritmus. Sinkovicz Péter. ELTE, MSc II dec.15.

Bonyolultságelmélet. Monday 26 th September, 2016, 18:28

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

2. Hogyan számíthatjuk ki két komplex szám szorzatát, ha azok a+bi alakban, illetve trigonometrikus alakban vannak megadva?

Algoritmuselmélet. Bonyolultságelmélet. Katona Gyula Y.

Matematika alapjai; Feladatok

12. Mikor nevezünk egy részhalmazt nyíltnak, illetve zártnak a valós számok körében?

Polinomok (előadásvázlat, október 21.) Maróti Miklós

Záróvizsga tételek matematikából osztatlan tanárszak

BOOLE ALGEBRA Logika: A konjunkció és diszjunkció tulajdonságai

9. Előadás. (9. előadás) Lineáris egyr.(3.), Sajátérték április / 35

Osztályozóvizsga követelményei

Függvények növekedési korlátainak jellemzése

Bonyolultságelmélet. Monday 26 th September, 2016, 18:27. Bonyolultságelmélet

Vektorterek. Wettl Ferenc február 17. Wettl Ferenc Vektorterek február / 27

Modellek és Algoritmusok - 2.ZH Elmélet

Klasszikus algebra előadás. Waldhauser Tamás április 14.

Skalárszorzat, norma, szög, távolság. Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach/ 2005.

Számításelmélet. Második előadás

A digitális számítás elmélete

A félév során előkerülő témakörök

Numerikus integrálás április 20.

Lineáris leképezések (előadásvázlat, szeptember 28.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla

Az informatika elméleti alapjai 2 elővizsga december 19.

Diszkrét matematika I.

Mérhetőség, σ-algebrák, Lebesgue Stieltjes-integrál, véletlen változók és eloszlásfüggvényeik

1. Mondjon legalább három példát predikátumra. 4. Mikor van egy változó egy kvantor hatáskörében?

Tartalom. Algebrai és transzcendens számok

VEKTORTEREK I. VEKTORTÉR, ALTÉR, GENERÁTORRENDSZER október 15. Irodalom. További ajánlott feladatok

p-adikus lineáris csoportok reprezentációi

Gazdasági matematika II. tanmenet

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

1. Homogén lineáris egyenletrendszer megoldástere

Klasszikus algebra előadás. Waldhauser Tamás március 24.

Gauss-Jordan módszer Legkisebb négyzetek módszere, egyenes LNM, polinom LNM, függvény. Lineáris algebra numerikus módszerei

1.9. B - SPLINEOK B - SPLINEOK EGZISZTENCIÁJA. numerikus analízis ii. 34. [ a, b] - n legfeljebb n darab gyöke lehet. = r (m 1) n = r m + n 1

Intergrált Intenzív Matematika Érettségi

17. előadás: Vektorok a térben

Algoritmuselmélet. Függvények nagyságrendje, elágazás és korlátozás, dinamikus programozás. Katona Gyula Y.

Pontműveletek. Sergyán Szabolcs Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar február 20.

Numerikus módszerek beugró kérdések

A szimplex algoritmus

Vektorterek. Több esetben találkozhattunk olyan struktúrával, ahol az. szabadvektorok esetében, vagy a függvények körében, vagy a. vektortér fogalma.

nappali tagozat, tanítói szak TAN05MSZ Szigorlati követelmények és tételek Vizsgatematika A szigorlat követelményei:

Algoritmuselmélet. Katona Gyula Y. Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. 13.

Véletlenszám generátorok és tesztelésük. Tossenberger Tamás

12. előadás. Egyenletrendszerek, mátrixok. Dr. Szörényi Miklós, Dr. Kallós Gábor

Digitális technika VIMIAA01

Adaptív dinamikus szegmentálás idősorok indexeléséhez

A Számítástudomány alapjai

Nagyordó, Omega, Theta, Kisordó

XIII. Bolyai Konferencia Bodnár József Eötvös József Collegium, ELTE TTK, III. matematikus. A véletlen nyomában

Megoldott feladatok november 30. n+3 szigorúan monoton csökken, 5. n+3. lim a n = lim. n+3 = 2n+3 n+4 2n+1

Metrikus terek, többváltozós függvények

11. Előadás. 11. előadás Bevezetés a lineáris programozásba

Klasszikus algebra előadás. Waldhauser Tamás április 28.

LNM folytonos Az interpoláció Lagrange interpoláció. Lineáris algebra numerikus módszerei

Diszkrét matematika 1. estis képzés. Komputeralgebra Tanszék ősz

Nemkonvex kvadratikus egyenlőtlenségrendszerek pontos dualitással

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Lineáris egyenletrendszerek

Modern irányzatok a bonyolultságelméletben: éles korlátok és dichotómia tételek

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Diszkrét matematika 2. estis képzés

Algoritmuselmélet 18. előadás

Infobionika ROBOTIKA. X. Előadás. Robot manipulátorok II. Direkt és inverz kinematika. Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében

Polinomok, Lagrange interpoláció

Bonyolultságelmélet. Thursday 1 st December, 2016, 22:21

Kvantum-hibajavítás I.

Véletlenszám generátorok

Átírás:

Kvantum-számítógépek, univerzalitás és véges csoportok Ivanyos Gábor MTA SZTAKI BME Matematikai Modellalkotás szeminárium, 2013 szeptember 24.

Kvantum bit Kvantum bitek Kvantum kapuk Kvantum-áramkörök Példa Állapot: a B = C 2 komplex euklideszi tér egy egységvektora: az a 0 + b 1 szuperpozíció (lineáris kombináció), ahol a 2 + b 2 = 1 Kitüntetett bázis: 0, 1 Mérés után: 0: a 2 valószínűséggel, 1: b 2 valószínűséggel.

n kvantum bites rendszer Kvantum bitek Kvantum kapuk Kvantum-áramkörök Példa Állapot: a B n = C 2n komplex euklideszi tér egy egységvektora: a s S a s s szuperpozíció, ahol S = {0, 1} n és s S a s 2 = 1. Kitüntetett bázis: s, ahol s S: 0... 00, 0... 01, 1... 11. Jelölések: 01101 := 0 1 1 0 1 = 0 1 1 0 1 = 01 101 Mérés után: az s bitsorozat: a s 2 valószínűséggel.

Kvantum kapuk Kvantum bitek Kvantum kapuk Kvantum-áramkörök Példa Példák: d bites kvantum kapu: egy 2 d dimenziós unitér transzformáció Hadamard-kapu: H : 0 1 2 ( 0 + 1 ), Kontrollált fáziseltolás: 0x 0x, 10 10, 1 1 2 ( 0 1 ). 11 ω 11, ahol ω = 1.

Kvantum példa-kapuk mátrixa Kvantum bitek Kvantum kapuk Kvantum-áramkörök Példa Hadamard-kapu: Kontrollált fáziseltolás: 1 ( ) 1 1 1 2 1 1 1 1 ω

Kvantum-áramkör: számolás Kvantum bitek Kvantum kapuk Kvantum-áramkörök Példa n kvantum bites rendszeren egy- és kétbites kvantum kapuk sorozata megadva az is, hogy mely kvantum bit(ek)en hatnak ("drótozás", sorrend is számít) formálisan: a megfelelő transzformáció identitás Művelet: a kapuknak megfelelő transzformációk szorzata Időigény (lépésszám): a sorozat hossza Általánosabban: konstans d > 2-re legfeljebb d bites kapukból álló áramkörök: az 1-2 bitessel polinomiálisan ekvivalens modell. Példa: n bites Hadamard-transzf. H n : x 2 n/2 ( 1) x z z z {0,1} n (x z := x i z i mod 2)

Kvantum-párhuzamosság Kvantum bitek Kvantum kapuk Kvantum-áramkörök Példa f : S 1 = {0, 1} n 1 {0, 1} n 2 Tfh. hogy f Boole-áramkörrel (azaz "klasszikusan") T időben számolható. Ekkor a s s y a s s f (s)+y s S 1 s S 1 O(T ) lépésben megvalósítható kvantumgéppel (+ = XOR) lényeg: a s s 0 a s s f (s) s S 1 s S 1

Kvantum-áramkör: mérés/működés Kvantum bitek Kvantum kapuk Kvantum-áramkörök Példa a kapuk szorzata az input bitsorozatnak megfelelő báziselemre végül mérés a randomizált algoritmusokhoz hasonló jellegű a polinomidőben "felismerhető" nyelvek osztálya: BQP Véges univerzális kapukészlettel a kapuk közelítése segítségével szintén polinomiálisan ekvivalens modell kapható (Solovay-Kitaev).

Példa - a Simon-féle feladat Kvantum bitek Kvantum kapuk Kvantum-áramkörök Példa Feladat: "adott" f : {0, 1} n {0, 1} n tulajdonság: van olyan v {0, 1} n \ {0}, hogy f (x) = f (y) x = y + v (+ = XOR) Keressük meg v-t! Klasszikus bonyolultság: 2 Ω(n/2) lekérdezés kell Kvantum: O(n) lekérdezés, poly(n) idő

Simon algoritmusa Kvantum bitek Kvantum kapuk Kvantum-áramkörök Példa 2n kvantum biten (2 db. n bites "regiszter") kiindulás: 0 0 2 n/2 2 n/2 2 n/2 1 H n x {0,1} n x 0 x {0,1} n x f (x) = f kiértékelése (kv-párh.) x {0,1} n ( x + x + v ) f (x)

Simon algoritmusa II Kvantum bitek Kvantum kapuk Kvantum-áramkörök Példa 2 n/2 1 ( x + x + v ) f (x) x {0,1} n H n 2 n 1 (( 1) x z + ( 1) (x+v) z ) z f (x) x {0,1} n z {0,1} n 2 n x {0,1} n = "interferencia": együttható 0 lesz, ha v z 0 z v (( 1) x z ) z f (x) mérés { 2 2 2n ha z v (z, F ) valószínűsége = 0 ha z v

Simon algoritmusa III Kvantum bitek Kvantum kapuk Kvantum-áramkörök Példa { 2 2 2n ha z v (z, F ) valószínűsége = 0 ha z v z-re szorítkozva egyenletes eloszlás v -en O(n) ismétléssel v bázisát kapjuk (jó eséllyel) v -ből v lin. egyenletrendszer Áramkör: H n ; f kiért.; H n ; (majd mérés) Shor faktorizáló és diszkrét log algoritmusai hasonló elven

Teljesség, univerzalitás: fogalmak Fogalmak Kapcsolatos algoritmikus problémák Elnevezések: teljes, K-univerzális (ad hoc), univerzális n bites kvantum kapu (fix "drótozás"): u U 2 n n bites kvantum-áramkör (fix "drótozás"): u 1,..., u l u i a Γ U 2 n kapukészletből megvalósított művelet: u 1 u l teljesség: minden u U 2 n tetszőleges pontossággal közelíthető Γ-beli kapukból felépített áramkörrel más szóval: Γ az U 2 n egy sűrű részcsoportját generálja. pontosabban, modulo a skalármátrixok (állapotok skalárszorosai egyenértékűek) Solovay-Kitaev: f (n, hiba) hosszú közelítő sorozat

n-bites kapuk n-nél több biten Fogalmak Kapcsolatos algoritmikus problémák drótozás: K > n, µ : [n] = {1,... n} [K] = {1,..., K} beágy. u µ hatása u a µ(1),..., µ(n) biteken a maradékon identitás formálisan: u µ = u I

Univerzalitás Fogalmak Kapcsolatos algoritmikus problémák K-univerzalitás: {u µ u Γ, µ : [n] [K] beágy.} teljessége monoton tul.: ha K 2, K-univerzalitás K + 1-univerzalitás (felhasznált tény: a 2-bites kapuk halmaza K-univerzális minden K-ra) Megj.: az 1-bites kapuk nem 2-univerzálisak (sem 3-,stb...)! univerzalitás: K max{n, 2}, amelyre Γ is K-univerzális

Kapcsolatos algoritmikus problémák Fogalmak Kapcsolatos algoritmikus problémák teljesség - több számítási modellben eldönthető Derksen-Koiran-Jeandel 2003, 2005 "szimbolikus" testek felett eszköz: csoportok Zariski-lezártjának a kiszám. Tény: Kompakt valós lineáris csoportok polinom-egyenletrendszerekkel definiálhatók SU 2 n-beli "metrikus" sűrűség SL 2 n(c)-beli Zariski-sűrűség. Zariski-lezárt: ugyanazokat a polinomegyenleteket teljesíti Jeandel 2004: algebrai számtestek felett (polinomidőben!) K-univerzalitás megfelelő nagyobb kapukészlet teljessége

Kapcsolatos algoritmikus problémák II Fogalmak Kapcsolatos algoritmikus problémák K-univerzalitás megfelelő nagyobb kapukészlet teljessége univerzalitás - nem nyilvánvaló, hogy eldönthető hiányzik: felső korlát a legkisebb K-ra amelyre egy univerzális kapukészlet K-univerzális Nagy W. Attila: 2 bites készlet, amely 3-univ, de nem 2-univ. Jeandel példája: K > 2n 6 végtelen sok n-re

Az eredmények Az eredmények Bizonyítás - 1. (könnyű) lépés Bizonyítás - 2. (nehéz) lépés: kritérium teljességre Bizonyítás - 3. lépés: szerencse a K-univerzalitás eldönthető egy 2 8K ( Γ + 2) homogén lineáris egyenletből álló 2 8K változós egyenletrendszerrel. Ha n 2, egy n bites univerzális kapukészlet K 0 -univerzális valamely K 0 256n-re. Megj.: A 256n-univerzalitást eldöntő egyenletrendszer mérete polinomiális a bemenet méretében (az Γ 2 2n számból áll).

A bizonyítás 1. (könnyű) lépése Az eredmények Bizonyítás - 1. (könnyű) lépés Bizonyítás - 2. (nehéz) lépés: kritérium teljességre Bizonyítás - 3. lépés: szerencse Γ is K-univerzális (12), (12... K) (vagy az S K tetsz. gen. rendszere), a Γ-beli, az első n bitre drótozott kapuival együtt teljes.

Az eredmények Bizonyítás - 1. (könnyű) lépés Bizonyítás - 2. (nehéz) lépés: kritérium teljességre Bizonyítás - 3. lépés: szerencse A bizonyítás 2. (nehéz) lépése: kritérium teljességre Γ U 2 K teljes (K biten) A következő 2 8K 2 8K méretű mátrixok közös fixpontja egy 24 dimenziós alteret alkotnak: γ γ γ γ γ γ γ γ (γ Γ ) (Ez Γ hatása a V 4 (V 4 ) téren, ahol V = C 2K ) (Megj.: 24 az egész GL 2 K csoport hasonló hatásának a fixpontjainak a dimenziója.) Guralnick és Tiep 2005-ös mély eredményéből Amin múlik: a véges egyszerű csoportok osztályozása.

Jeandel kritériuma és a Larsen-alternatíva Az eredmények Bizonyítás - 1. (könnyű) lépés Bizonyítás - 2. (nehéz) lépés: kritérium teljességre Bizonyítás - 3. lépés: szerencse Γ U 2 K teljes K biten A következő 2 feltétel: (1) Γ közös fixpontjai a V 2 (V 2 ) téren 2-dimenziós altér (2) Γ végtelen Biz.: legyen G a Γ komplex Zariski-lezártja (1) sl 2 K is irreducibilis G konjugálási hatására nézve. Ekkor vagy G 0 = {1} vagy G 0 = SL 2 K. G 0 = G-nek az 1-et tart. komponense Hátrány: (2) nem egyenletekkel adott. (Ugyanakkor néhány input modellben jól használható. Pl. racionális mátrixokra Babai-Beals-Rokcmore.)

A bizonyítás 3. lépése: szerencse Az eredmények Bizonyítás - 1. (könnyű) lépés Bizonyítás - 2. (nehéz) lépés: kritérium teljességre Bizonyítás - 3. lépés: szerencse S K jelenléte tenzoralgebra polinomgyűrű Kapcsolható polinomideál: I I homogén ideál 2 8n változóban Γ S K fixpontjai I K-dimenziós részének komplementere H I (K) = Γ S K fixpontjainak dim. (H I az I Hilbert-függvénye.) Ha Γ univerzális, H I (K) = 24 elég nagy K-re. a legkisebb ilyen K=H I regularitása Lazard regularitási korlátja nulldimenziós ideálra

Jobb korlátok? Univerzalitás- korlátok: alsó 2n (bizonyos n-ekre) - felső 256n Korlátok kis n-ekre, (pl. n = 2-re ismert alsó korlát 3) Tenzor-felbontás kihasználható-e: W = B 4 (B 4 ), W n örökli ezt a felbontást Pl. W = M 16 (C), W n. Fixpontok: részalgebra. Univerzalitás eldönthetősége CFSG nélkül???? W n alterei és a lin. csoportok közötti Galois-kapcsolat kihasználása? Schrijver: fixpontok a teljes tenzor-algebrában leírhatók Van-e ennek következménye kis tenzorhatványokra Véges csoportok fixpontjai???

További univerzalitás-fogalmak? Pl. "ideiglenes tár" használata Az U I 2 L alakú transzformációk közelítendők csak a 0 L alakú állapotok alterén a teljes C 2K C 2L teret kihasználó kapukkal Egyéb modellek (pl. "globális" hatású kapuk?) (nehéz a kvantum biteket megcélozni)

Numerikus/közelítő input? ɛ-közelség nem-univerzális kapukészlethez eldönthető (csak elvileg). Polinom-egyenlőtlenségrendszer megoldásán alapuló módszer. Van-e hatékonyabb???? Kapcsolódó kérdés: Milyen feltételek mellett igaz, hogy ha Γ GL(W )-nek a v W n ( v = 1) "közel"-fixpontja, akkor Γ közel van egy olyan rendszerhez, aminek v tényleges fixpontja? Egyéb, értelmes numerikus stabilitási szempontok????