A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-8058/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. számára. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által ( ) (lakhelye: ( ), továbbiakban: Ügyfél) kérelme alapján a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft.-nél (székhelye: 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 21., továbbiakban: Alkusz) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi hozom: h a t á r o z a t o t I. A Felügyelet az Alkusszal szemben az ügyfelek tájékoztatására vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. I/A. A Felügyelet a vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt az Alkusszal szemben 100.000 Ft, azaz egyszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834- 30000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Bíróságnak címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogorvoslati eljárás illetékköteles. I n d o k o l á s Ügyfél 2011. április 07-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (Psztv.) 64. -a szerinti fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására
irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben az Alkusz eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: Az Ügyfél az Alkusz közvetítésével kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződést kötött az ( )-nél (székhelye: ( ), továbbiakban: Biztosító) 2010. november 25-én november 26-i kockázatviselési kezdettel. Az Ügyfél által beküldött ajánlaton éves díjfizetési gyakoriság került megjelölésre, amelynek díja ( ) Ft volt. Az Ügyfél a szerződéskötés után az Alkusz által kiállított készpénzátutalási megbízáson ( ) Ft díjat fizetett meg, amellyel a szerződése az Alkusz által a készpénzátutalási megbízáson feltüntetettek szerint 2011. február 26-ig vált díjrendezetté. 1. Az Ügyfél beadványában kifogásolta, hogy az Alkusz az ajánlaton tévesen tüntette fel a díjfizetési gyakoriságot, mivel az Ügyfél negyedéves díjfizetést kért. 2. Az Ügyfél kifogásolta továbbá, hogy a Biztosító az ajánlaton feltüntetettnél magasabb éves díjat állapított meg részére, és az Alkusz által kiállított készpénzátutalási megbízáson szereplő negyedéves díj befizetése ellenére szerződését díjnemfizetés miatt megszüntette. A Psztv. 64. (1) bekezdése alapján a Felügyelet kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében ellenőrzi a) a 4. -ban meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. - ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint b) az alábbi törvényekben meghatározottak szerint ba) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek, bb) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá bc) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban az a) és a b) pont együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések), továbbá c) az e törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és - ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását - eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás). Jogsértés megvalósulásának megállapítására az alábbi tényállás figyelembevételével került sor: I. Az Alkusz 2011. június 29-én kelt nyilatkozata szerint az Ügyfél 2010. november 26-án kötött nála gépjármű felelősségbiztosítási szerződést aznapi kockázatviselési kezdettel, éves díjfizetési gyakorisággal. A díjfizetés gyakoriságát az Alkusz 2010. december 01-jén az Ügyfél ezirányú, az autókereskedő által továbbított kérésére negyedévesre módosította és az ajánlatot elektronikusan így továbbította a Biztosító felé 2010. december 11-én. A Felügyelet az Alkusz által becsatolt dokumentumokból megállapította, hogy az Ügyfél által aláírt ajánlaton szereplő éves díj (( ) Ft) és az Alkusz által a Biztosítóhoz továbbított ajánlaton feltüntetett éves díj (( ) Ft) eltértek egymástól. Az Alkusz 2011. július 20-án kelt nyilatkozata szerint az autókereskedő tájékoztatta az Ügyfelet a díjfizetés gyakoriságának
negyedévesre történő változtatásával járó díjemelkedésről, azonban a Felügyeletnek a szóban elhangzott nyilatkozatok közötti ellentmondás feloldására nincs lehetősége. Az Alkusz 2011. július 20-án kelt nyilatkozata szerint az autókereskedő az Ügyfél részére a negyedéves díjfizetési gyakoriságnak megfelelően állította ki a készpénzátutalási megbízást, azonban az Ügyfél által beküldött dokumentumok alapján a Felügyelet megállapította, hogy azon tévesen ( ) Ft az éves díjfizetés esetén számított évi díj negyedrésze került feltüntetésre, nem pedig a negyedéves díjfizetés esetén számított ( ) Ft. A Felügyelet fentiek alapján megállapította, hogy az Alkusz megvalósította a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (továbbiakban Fttv.) alábbi rendelkezéseiben foglalt tényállásokat, mivel az Ügyfél ajánlatának módosítása után nem a valós negyedéves díjról állított ki készpénzátutalási megbízást, ezáltal a készpénzátutalási megbízáson az Alkusz által tévesen került feltüntetésre a díjrendezettség dátuma is, amivel az Ügyfél vagyoni érdekeit sértette. Az Fttv. 3. (1) bekezdése szerint Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. Az Fttv. 3. (2) bekezdés szerint (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. Az Fttv. 3. (3) bekezdés szerint A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. és 7. ) vagy agresszív (8. ). Az Fttv. 6. (1) bekezdése kimondja: Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: c) az áru ára. Az Fttv. 2. h) pontja alapján e törvény alkalmazásában ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban. Jelen ügyben megállapítható, hogy az Ügyfél azon döntése, hogy a szerződést milyen feltételekkel, mekkora összegű biztosítási díjjal, milyen díjfizetési gyakoriság mellett kösse meg, az Fttv. tárgyi hatálya alá tartozó ügyleti döntés fogalmába tartozik. Az eljárásban ugyanakkor az érintett Ügyfél megfelel az Fttv. 2. a) pontja szerinti fogyasztó fogalmának, hiszen gazdasági és szakmai tevékenységén kívül eljáró természetes személynek minősül.
Az Alkusz az Ügyfél számára nem tette lehetővé azt, hogy a szerződése valós díját ismerje, azaz nem volt lehetősége arra, hogy megfelelő ügyleti döntést hozzon, amely az Ügyfél vagyoni érdekeit érinti, mivel az Ügyfélnek nem volt lehetősége arra, hogy az általa választott díjfizetési gyakoriságnak megfelelő összeget fizesse be a Biztosító részére, ami végső soron szerződése díjnemfizetés miatti megszűnését eredményezte. A Felügyelet a fentiekre tekintettel megállapította, hogy Alkusz megsértette az Fttv. 3.. (1) bekezdését, azáltal, hogy magatartása kimerítette az Fttv. 6.. (1) bekezdésének c) pontját A Psztv. 71. (1) szerint ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. (4) bekezdés a)-c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: b) elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését, f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Felügyelet a határozata rendelkező részének I. pontjában az Alkusszal szemben a határozat kézhezvételének napjával megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a tevékenysége során a továbbiakban legyen tekintettel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát megfogalmazó előírásokra. Az Fttv.-ben foglalt jogszabályi rendelkezések megsértése miatt, az eset összes körülményére tekintettel a Felügyelet 100.000,- Ft fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki az Alkusszal szemben. E körben, a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy az ügyfelek teljeskörű tájékoztatása az Alkusz jogszabályi kötelezettsége. Az Alkusz tévesen tájékoztatta az Ügyfelet a szerződés éves díjáról, valamint díjrendezettségi dátumáról, így az Ügyfél nem lehetett tisztában szerződésének valós éves díjával. Ezen alapvető fogyasztói jog vonatkozásában volt a Biztosító magatartása jogszabálysértő, amely eljárása révén veszélyeztette az Ügyfél vagyoni érdekeit. A megvalósított jogsértést tilalmazó rendelkezés mögött tehát jelentős fogyasztói érdek húzódik meg, vagyis az, hogy az Alkusznak eljárása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben, hogy a fogyasztó a felelős döntéshez szükséges információkkal megfelelő időben rendelkezzen annak érdekében, hogy ügyleti döntését valamennyi lényeges körülményre tekintettel hozza meg. A jelen esetben az Alkusz e körültekintést mulasztotta el gyakorolni, amellyel az Ügyfél-fogyasztó tájékoztatáshoz, és vagyoni érdekei védelméhez fűződő jogát sértette meg. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. i) pontjában, valamint a 64. -ban, továbbá az Fttv. 10. (2) és (4) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. -a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. (2) bekezdésén, valamint a Ket. 127. (1) bekezdésének a) pontján alapul.
A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. (1) bekezdésének d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, a 109. (1) bekezdésén, a 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdésén, és a 330. (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. augusztus 24. dr. Kolozsi Sándor s.k. a PSZÁF ügyvezető igazgatója