Pedagógiai program Medgyessy Ferenc Általános Iskola 1039 Budapest Medgyessy Ferenc u. 2-4. 2013. március 1
Tartalom Nevelési program... 4 Törvényi háttér... 5 Küldetésnyilatkozat... 6 Az intézmény mőködésére, a pedagógusokra, a tanulókra vonatkozó mutatók... 7 Helyzetelemzés... 7 1. Az iskola nevelési programja... 13 1.1 A nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 13 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 26 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 31 1.3.1 Egészségfejlesztési követelmények... 31 1.3.2 Az elsısegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv... 38 1.4 A közösségfejlesztéssel, az intézmény szereplıinek együttmőködésével kapcsolatos pedagógiai feladatok... 41 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfınöki munka tartalma, feladatai... 44 1.6 A kiemelt figyelmet igénylı tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje... 48 1.7 A tanulóknak intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi jogai gyakorlásának rendje... 57 1.8 Kapcsolattartás formái a szülıkkel, tanulókkal, pedagógusokkal és az iskola partnereivel... 59 1.9 A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai... 67 1.10 A tanuló felvételének és átvételének szabályai... 73 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai... 75 1.12 A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei... 77 1.13 Tananyag és követelményrendszer, minimumszint, mint a továbblépés feltétele... 78 2. Az intézmény helyi tanterve... 79 2.1 A választott kerettanterv megnevezése... 79 2.2 A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelezı és kötelezıen választandó tanórai foglalkozások megnevezése és óraszáma... 80 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei... 97 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása99 2.5 Mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja... 103 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai... 104 2.7 Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek... 105 2.8 A tanuló tanulmányi munkájának ellenırzési és értékelési módja, valamint a magatartás és szorgalom minısítésének elvei... 106 2.9 Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása... 126 2.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei... 127 2.11 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek... 128 2
2.12 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei... 129 2.13 A tanulók esélyegyenlıségét szolgáló intézkedések... 153 2.14 A tanulók jutalmazásának elvei... 157 2.15 Nemzetiségi nyelvoktató program megvalósulása intézményünkben... 158 2.16 A nemzeti etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élı nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag... 159 2.17 Fenntartói támogatás... 160 3
Nevelési program 4
Törvényi háttér A Medgyessy Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Programjának felülvizsgálata a következı jogszabályok alapján készült: - A Nemzeti Köznevelési Törvény 2011. évi CXC. - 20/2012. (VIII.31) EMMI-rendelet - 51/2012. (XII.21.) EMMI-rendelet - 17/2013. (III.1.) EMMI-rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve - 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelete egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 5
Küldetésnyilatkozat A hagyományok tiszteletére épülı, német nemzetiségi nyelvet oktató intézmény, a Medgyessy Ferenc Általános Iskola dolgozói, küldetésünknek valljuk az alábbiakat: A diákokkal és a szülıkkel együttmőködve, közös erkölcsi alapelvek mentén, a partnerek megelégedésére végezzük a munkánkat. Színvonalas, korszerő nevelı-oktató munkát folytatunk. Megismertetjük a gyermekekkel a magyar, az európai és az egyetemes emberi értékeket. Biztosítjuk tanulóink számára a harmonikus (testi, lelki, szellemi) fejlıdés lehetıségeit. Fejlesztjük képességeiket, kibontakoztatjuk tehetségüket az esélyegyenlıség jegyében. A lakótelepi környezetben mőködı iskolánkban kiemelt szerepet tulajdonítunk a néphagyományok ırzésének és ápolásának. Célunk a mővészetek, a sport adta lehetıségek felhasználásával a teljes személyiség fejlesztése. Fontosnak tartjuk a környezettudatos gondolkodást. Szerepet vállalunk a német kisebbség nyelvének oktatásában, és kultúrájának megırzésében. Törekszünk az iskolában folyó nevelı-oktató munka minıségének folyamatos fejlesztésére. Kiemelt szerepet szánunk annak, hogy diákjaink képesek legyenek az élethosszig tartó tanulásra, és a tanultakat a megfelelı élethelyzetben tudják alkalmazni. Szeretnénk, ha tanulóink a nyolcadik osztály végére olyan általános mőveltséggel rendelkeznének, hogy képességeikhez, érdeklıdésükhöz mérten a választott középiskolában megállják a helyüket. Tudásuk legyen megalapozott, késıbbi tanulmányaik során építhessenek rá. Legyenek nyitottak a világra, az alapvetı erkölcsi értékek épüljenek be viselkedésükbe, tiszteljék egymást, saját és más népek kultúráját, legyen igényük az önképzésre. Jól felkészült és elkötelezett pedagógusaink minıségi munkájukkal, a gyermekek fejlesztésével, tehetséggondozásával, és a kulturális programokon való részvételükkel sokrétő lehetıséget teremtenek tanulóink egyéni képességeinek kibontakoztatására. Felkészült, elkötelezett, nagy szakmai tapasztalattal rendelkezı, és egymástól tanulni tudó pedagóguscsapat, innovatív, kreatív vezetıség jellemzi az iskolát, amely záloga a célok megvalósulásának. A Medgyessy Ferenc Általános Iskola dolgozói 6
Az intézmény mőködésére, a pedagógusokra, a tanulókra vonatkozó mutatók Helyzetelemzés Reális terv elkészítése elképzelhetetlen az iskola és a környezet aktuális helyzetének, és a várható változások irányainak ismerete nélkül. Mindehhez szükséges az érdekcsoportok (partnerek) igényét, elégedettségét megvizsgálni, a tantestület értékrendjét feltérképezni. Külsı tényezık A fıváros III. kerületében a HÉV-hez közel esı iskola, így könnyen megközelíthetı más kerületbıl és településrıl átjáró diákok számára is. A kerület lakosságán kívül is van érdeklıdés az iskola iránt. A társadalmi rétegzıdést illetıen sokszínő a lakosság összetétele, amely a lakáshoz jutás eredményeként keletkezett sok évvel ezelıtt. A tanulók a lakótelepi családok gyermekei, társadalmi rétegzıdés szempontjából a középrétegbıl kerülnek ki. Óbudára jellemzı volt a német nemzetiségi családok nagyszámú elıfordulása. Ez a sokszínőség az iskolában is megfigyelhetı. A színes skála a családok szociális helyzetét és a társadalmi ranglétrán elfoglalt helyét figyelembe véve sokféle igény megjelenését eredményezi. A kerületben 117 000 ember él. Az iskolát nem fenyegeti a csökkenı gyereklétszám, évek óta 400 fı körülire állt be a tanulólétszám. Így a kerületnek az iskolában folyó színvonalas alapozó képzésre, és a német nemzetiségi nevelı-oktató munkára a jövıben is szüksége lesz. Össztársadalmi igény a kompetencia alapú tudás megszerzése. Sajnos Magyarország a PISA felmérés alapján, az olvasás és szövegértés területén kissé a nemzetközi átlag felett, de a matematikai logika területén a mezıny utolsó egy harmadában szerepelt. Ez az elkeserítı eredmény az ország oktatásirányítását arra késztette, hogy változtasson az eddigi módszereken. Ennek egyik eszköze, hogy az Európa Terv részeként a Nemzeti Fejlesztési Tervben pályázatok útján kívánják felkészíteni az iskolákat az uniós elvárásokra. A pedagógiai munkát támogató eszközök kidolgozása a tartalmi és módszertani megújulást célozták meg. A gyermeklétszám alakulása a kerületben Az óvodai létszám egyre nı, ami nagy valószínőséggel az iskoláskorú gyerekek létszámnövekedését eredményezi. Ebbıl a tanulólétszám növekedésére lehet számítani. 7
Belsı tényezık Történelmi elızmények Az iskola Békásmegyer legrégebbi iskolája, története több évtizedes múltra tekint vissza. 1976-ban indult az oktatás, a földszinten az óvoda, az I. emeleten az iskola mőködött, a második emeleten az építkezést akkor fejezték be a vendégmunkások és a kiskatonák. A következı években már ezernél több diák járt ide. Az induláskor több helyszínen folyt a nevelı-oktató munka, de mindezek ellenére egyre biztosabb alapokat szilárdított meg az iskola, egyéni arculatának kialakításával. Rövid ideig 9 10. évfolyam is mőködött, melyen informatikát tanultak a gyerekek. A változó világban az iskola kollektívájának gyermekközpontúsága semmit nem változott. Tantestületünk nagy gyakorlattal rendelkezı, egységes pedagógiai elveket valló, érett pedagógusokból áll. A kollégák a legjobb tudásukkal igyekeznek segíteni tanulóikat abban, hogy a legtöbbet hozzák ki adottságaikból, és így sikeres életet tudjanak majd építeni. Ennek ékes bizonyítéka a kerületi és országos versenyeredmények, az országos kompetencia-felmérések eredményei. Nagy pozitívum, amely az egységes értékrendünk hozadéka, hogy tanulóink magatartása, a lakótelepi környezet, és a sokrétő szociális háttér ellenére kulturált, minden élethelyzetben a kor elvárásának maximálisan megfelelı. A lakótelepi iskola életében a több évtized több generációt ölel át. Az intézmény iránti fokozott bizalom jele, hogy volt tanítványok gyermekeiket szintén ebbe az iskolába hozzák tanulni. Ez óriási elismerés, hiszen a legnagyobb kincset, gyermekét bízza a kollégákra a szülı. 1980-ban alakult meg a Kincsı Néptáncegyüttes, mely méltán nagy büszkesége az iskolának, hiszen Európa-szerte, képviselik hazánkat a különbözı nemzetközi néptáncfesztiválokon, óriási sikerrel. Az intézmény tárgyi feltételei Épületek Az iskola a 21. század kihívásainak megfelel, minden tanterem megfelelı technikai felszereltséggel, internet hozzáféréssel rendelkezik. Az épület akadálymentesítését, az udvar és a sportpálya felújítását a kor kívánalmainak megfelelıen még meg kell oldani. Az iskola épületében található: 18 osztályterem néptánc terem, tükrös terem 3 szaktanterem szertárral (kémia-fizika, technika, informatika) 5 tanulócsoportos foglalkozásra kialakított kisterem (nyelvi, fejlesztı, gyermekvédelem) 1 napközis szoba 1 szertár 1 könyvtár 1 tornaterem öltözıkkel 1 aula sportpálya, mely a lakosságé is ebédlı melegítıkonyha tanári szoba és irodák 8
megfelelı számú mellékhelyiség technikai helyiségek orvosi szoba Az iskola osztálytermeinek beosztása lehetıség szerint a tanulók életkorának megfelelıen történik. Minden osztály rendelkezik saját tanteremmel. Az ügyintézésre alkalmas irodák száma elegendı. Az elıírásoknak megfelelı az étkezı és az orvosi szoba. EU-s pályázat eredményeként 2006-ban lett részlegesen felújítva az épület. Ekkor nyílászárócserére, tetıszigetelésre, az elektromos hálózat és a főtés központjának korszerősítésére került sor. Könyvtár Iskolánk könyvtára 72 m 2 alapterülető, egy kisebb létszámú osztály tanulóinak egyidejő foglalkoztatására alkalmas teremben helyezkedik el. Közel 15 000 kötetes állománya szabadpolcos tárolási rendszerben várja olvasóit. Két, internet-kapcsolattal rendelkezı, iskolai hálózatra kötött számítógép is a könyvtárhasználók rendelkezésére áll. Az iskola minden tanulója és dolgozója minden tanítási napon, térítésmentesen veheti igénybe a könyvtár szolgáltatásait. A könyvtári állományunk maximálisan kiszolgálja a nevelı-oktató munkát. Eszközállomány A tantermek bútorzata, a székek, padok folyamatosan lettek kicserélve. Ezek a padok már alkalmasabbak a csoportos foglalkozások megtartására. Az informatika terem felszereltsége és mérete az informatika tantárgy oktatásához megfelelı, digitális táblával felszerelt, internetkapcsolattal rendelkezik. Az összes tanterem kiépített internetes hálózattal rendelkezik. A korszerő oktatás érdekében a tárgyi feltételeket folyamatosan fejlesztjük. Célunk az információs és kommunikációs technológia minél szélesebb körő alkalmazása a nevelı-oktató munkában, ezzel is növelve az oktatás hatékonyságát. Az informatikai-, a természettudományos szaktanteremben, és az angol és német nyelvi tantermekben fixre szerelt digitális tábla kivetítı, projektor, és mimióval felszerelt kerámia tábla található. Az iskolának sportudvara nincs. Bitumenes, kerítéssel elzárt tér biztosítja a gyerekek szabadlevegın tartózkodását. A belsı tereket, az iskola udvarát, és a közvetlen környezetét szülıkkel, gyerekekkel, pedagógusokkal összefogva folyamatosan felújítjuk, karbantartjuk. 9
A Medgyessy Ferenc Általános Iskola költségvetése Gazdálkodási besorolása: Önállóan mőködı költségvetési szerv Az intézmény személyi feltételei Az Önkormányzat által engedélyezett a pedagógusok létszáma. A szakos ellátottság teljes. A nevelıtestület minden tagja a törvényben meghatározott képesítéssel rendelkezik. A nevelı-oktató munkát könyvtárpedagógus, szabadidı szervezı, fejlesztıpedagógus, gyermekvédelmi felelıs, iskola-pszichológus segíti. Pedagógusokra vonatkozó adatok Pedagógusaink közül többen rendelkeznek egyetemi végzettséggel, tantestületünkben dolgoznak szakvégzett tanítók is. Szakmai közösségek Jelenleg iskolában 6 munkaközösség mőködik. Negyedévente tagozati ülést tartanak. Mőködésüket, kapcsolattartásukat az intézményi SZMSZ szabályozza. A pedagógusok munkáját segítik: - pedagógiai asszisztens - rendszergazda - iskolatitkár - gazdasági ügyintézı - gondnok, karbantartó - postázó - portás - takarító A pedagógusok továbbképzési területei: - Erkölcstan - Tehetséggondozás - Nemzetiségi hon- és népismeret - Digitális tananyagok és eszközök használata - Módszertani, szakmai megújulást célzó továbbképzés - ECDL-tanfolyam Érett nevelıtestületünk tagjai kiválóan felkészült, nagy szakmai tapasztalattal, és jelentıs tanítási gyakorlattal rendelkezı pedagógusok, akik biztosítékai a nevelı-oktató munka magas szintő mővelésének. Az iskola kollektívája minden évben több munkaközösség-vezetıt ad a kerületnek. 10
A tantestület magja 20 éves munkaviszonnyal rendelkezik az iskolában. A fluktuáció nem jellemzı, a munkahelyváltás oka legfıképpen költözés vagy családi ok. A tanulók jellemzıi Az iskola tanulóinak száma évek óta 400 fı körülire állt be. Tanulóink nagy része az iskola lakótelepén él, de járnak hozzánk a kerület más részérıl és a környezı településekrıl is. A családok anyagi, kulturális igénye, a tanulók tudásszintje változatos képet mutat. Tanulóink jelentıs része a középrétegbıl, egy része pedig szociálisan hátrányos környezetbıl származik. Nevelı-oktató munkánkban figyelembe vesszük a mikro- és makrokörnyezet sajátosságait, és ennek megfelelıen alakítjuk pedagógiai programunkat. A hátrányos helyzető, tanulási nehézséggel küzdı és magatartászavaros tanulók aránya a párhuzamos osztályok között kiegyenlített. Sajátos nevelési igényő tanulója nincs az iskolának. Évente csupán 0,3 0,8% az évismétlı. A német nemzetiségi nyelvet oktató programban résztvevı, és a párhuzamos osztály tanulói között a heterogén szociális háttér miatt, a tanulmányi elımenetelben különbség jelentkezik, amely 2-3. osztályra kiegyenlítıdik. A tanulók képességei az országos kompetenciamérés eredménye alapján, a kiváló pedagógiai munkának köszönhetıen, matematikából és szövegértésbıl is a középmezınyben található. Talán ennek is köszönhetı, hogy a tanulók nem vágynak 6, ill. 8 osztályos gimnáziumba, évente csak 1 2 tanuló megy át ilyen oktatási intézménybe. A tanulók zöme szakközépiskolában, gimnáziumban és egy részük nemzetiségi és kéttannyelvő gimnáziumban folytatja tanulmányait. A képzésre jellemzı adatok: Az iskola nyolc évfolyamos általános iskola. Az oktatás és nevelés hagyományos osztálykeretben és csoportbontásban történik. Az alsó tagozaton a nagy felmenı rendszer alapján mőködünk. 1. évfolyamtól felmenı rendszerben: - német nemzetiségi nyelvoktató programmal mőködnek az a osztályok, ahol a német nyelv és irodalom heti 5 órában, a német nép- és honismeret alsó és felsı tagozaton heti 1 órában szolgálja a tanulók ismeretszerzését. Ezek az osztályok egész napos rendszerben tanulnak. - a b osztályok programja a normál tanterv mellett az 1-3. évfolyamon heti 2 órában, 4. osztálytól heti 3 órában angol nyelv. 3. osztálytól informatika oktatásban részesülnek, bontott csoportban. 4. osztálytól heti 5 órában tanulják a matematikát. Ezek az osztályok napközi otthonos rendszerben tanulnak. Szakkörök: A szakköröket minden évben az év végi igényfelmérésnek, és a mindenkori órakeretnek megfelelıen biztosítjuk, ezzel is segítve iskolánkban a tehetséggondozást. 11
1 4. évfolyamon a hét egy napján igény szerint klubfoglalkozás tartunk, amely kézmőves foglalkozásokból, sportjátékokból áll. Az Aelia Sabina Zeneiskolával együttmőködve, kihelyezett mővészeti oktatás keretén belül 1 8. évfolyamig néptáncoktatás, hangszeres zeneoktatás és 2010/2011-es tanévtıl zenebarát osztály beindulásával 1. osztálytól kezdve zenei elıképzı oktatás folyik iskolánkban. Az intézmény továbbtanulási mutatóinak vizsgálata során kitőnik, hogy az iskolából 2003 és 2011 között a tanulók zöme szakközépiskolai iskolatípusban kívánt továbbtanulni. Az iskola törekvése, hogy az itt végzett gyermekek döntı többsége érettségit adó intézményben folytassa tanulmányait. A tanórákat a gyerekekre tervezett, a problémafelvetı kérdésekre súlypontozó óravezetés jellemzi, mely eredményesen befolyásolja a tanítási-tanulási folyamat teljes cél- és feladatrendszerét. Ügyelnek a tanulók optimális terhelésére, és folyamatosan ellenırzik, értékelik a tanulók tevékenységét. A különleges bánásmódot igénylı tanulók is személyre szóló odafigyelést, segítséget kapnak. 12
1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapelveink Egy olyan gyermekközpontú iskola megteremtése, ahol a következı alapelvek érvényesülnek: Általános iskolánkban általános mőveltséget megalapozó nevelı-oktató munka folyik. Iskolánk nyolc évfolyamos. Tanulóinkat a nyolc év során felkészítjük arra, hogy megtalálják a számukra leginkább megfelelı utat ahhoz, hogy saját szintjükrıl kiindulva a számukra elérhetı optimális szintet érjék el. Iskolánkban minden tanköteles gyermeknek helye van, aki az iskolai tanulmányokra érett. Felvételi rendszer nincs, mindenkinek egyforma esélyt biztosítunk. Iskolánk nevelı-oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az európai humanista értékrend hatja át, valamint kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség elıtt álló közös problémákra, és a különbözı kultúrák iránti nyitottságra. Az iskolai nevelı-oktató munkánkban kiemelten kezeljük, hogy tanulóink megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, saját sorsuk alakításához, az egész életen át tartó tanuláshoz. Segítjük tanulóink további iskolai és pályaválasztását. Nagy hangsúlyt fektetünk a hatékony tanulás módszereinek és technikáinak elsajátíttatására, az önmővelés igényének és szokásának kibontakoztatására. Törekszünk tanulóinknál a jogok és kötelességek összhangjára. Biztosítjuk számukra azokat a tanulási lehetıségeket, amelyek elısegítik aktív állampolgárrá válásukat. Ismerjék meg tanulóink a társadalmilag elfogadott emberi értékeket. Motiválni kell ıket arra, hogy kövessék és tartsák be az alapvetı erkölcsi, magatartási, viselkedési normákat. A tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Tiszteljék a hazánkban és szomszédságunkban élı más népek, népcsoportok történelmét, értékeit, hagyományait. Fontosnak tartjuk hazánk és Európa, ezen belül az Európai Unió kultúrájának, hagyományainak, történelmének megismerését, megırzését, tiszteletét. Kiemelten kezeljük a német nemzetiségi nyelvoktatást és hagyományırzést. Célunk, hogy a magas szintő nyelvtudás elsajátításával növekedjen a tanulók továbbtanulási esélye. 13
Az iskolai környezet biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlıdést. Legyenek képesek tanulóink egészségüket megóvni. Minden tantárgy alapvetı követelménye legyen a tanulók egészségének védelme. Az egészségnevelés legyen szervezett, tervszerő, célirányos személyiségfejlesztés. A környezeti nevelésnek legyen célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelıs életvitel kialakítása, elısegítése, a természet az épített és a társadalmi környezet, az embertisztelı szokásrendszer, érzelmi, értelmi és erkölcsi megalapozása. Az oktató-nevelı munka célja, feladata Az iskola egyik legfontosabb célja, hogy a tanulók a nyolcadik osztály végére rendelkezzenek azokkal a kulcskompetenciákkal, amelyek képessé teszik ıket az önálló tanulásra, a megszerzett ismeretek alkalmazására. Birtokában legyenek azoknak a készségeknek és képességeknek, melyekre szükségük van a személyes boldoguláshoz és fejlıdéshez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és munkához. Minden kulcskompetencia egyaránt fontos, mert hozzájárulhat egy tudás alapú társadalomban a sikeres élethez. A kulcskompetenciák közül iskolánkban kiemelten kezeljük az anyanyelvi és az idegen nyelvi kommunikációt, a matematikai és természettudományos kompetenciát, a hatékony önálló tanulást, a szociális és állampolgári, kulturális tudatosság kompetenciát. Kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidıs tevékenységekben. Kiemelt fejlesztési feladat, hogy az egyén rendelkezzen azokkal a képességekkel és készségekkel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben szóban és írásban kommunikálni tudjon. Képes legyen megkülönböztetni és felhasználni különbözı típusú szövegeket, megkeresni, összegyőjteni és feldolgozni az információkat. Folyamatosan fejlıdjön a szövegértési és szövegalkotási képessége. Tudja a saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelıen megfogalmazni és kifejezni. Az irodalmi és anyanyelvi nevelés elválaszthatatlan, ezért célunk az olvasási kedv felkeltése is. Kommunikáció-központúság A szövegértés-tanításnak ebben a formában nemcsak célja, hanem módszere is a 14
kommunikáció, hiszen a feladatmegoldások, az ellenırzés, az értékelés folyamatos eszmecserét feltételeznek a tanár és a diákok között. A program a szövegértési képességeket olyan tanulási folyamatban fejleszti, amely a tanuló és a pedagógus demokratikus együttmőködésére, vitáira-eszmecseréire épül, kommunikatív cselekvésekre ösztönöz, önállóságot és kritikai készséget kíván. Tevékenység-centrikusság A tanulóknak nem pusztán kérdésekre kell megtalálniuk a választ, hanem a különbözı típusú szövegekkel akár maguk által elgondolt mőveleteket kell végezniük. Rendszeresség A szövegértés-szövegalkotás gyakorlása minden mőveltségterület feladata. A felelısség és a fejlesztés egy tantárgyra szőkítése a program hatásvesztését okozza. A mérések nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják. Differenciáltság Kívánatos, hogy a foglalkozások megszervezésének alapja az egyéni képességek, problémák, tempó legyen. A differenciálás szempontja lehet a tanulók szövegértési, illetve szövegalkotási problématípusa, tempója vagy a szükséges tanári támogatás mértéke. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlıdésének ütemén mérhetı. Partnerség A program lehetıvé teszi, hogy a pedagógus a munka nagy részében a tanulókkal partneri viszonyban, segítı-tanácsadó státusban legyen, ne pedig a hierarchikus tanár-diák viszonyt képviselje. Kutatószemlélet A program célja, hogy feloldja az olvasási kudarcok okozta szorongásokat. Ennek egyik feltétele a tévedések és a próbálkozások lehetıségének megadása. A kutatószemlélet fontos eleme a kérdésfeltevés. Matematikai kompetencia: o A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát a matematikai modellek alkalmazását. o A matematikai kompetencia a matematikai tantárgyi ismeretek, a matematikaspecifikus készségek és képességek, általános készségek és képességek, valamint motívumok és attitődök együttese. o Készségek (számlálás, számolás, becslés), o gondolkodási képességek (rendszerezés, deduktív és induktív következtetés), o kommunikációs képességek (relációszókincs, szövegértés, térlátás), o tudásszerzı képességek (problémaérzékenység, megoldás, metakogníció), o tanulási képességek (figyelem, emlékezet). 15
Olyan tananyagszervezési-módszertani megoldásokat kell alkalmazni, amelyek lehetıvé teszik, hogy a tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba; azaz átalakul a matematikatanítás egész folyamata. Erıs hangsúlyt kap a tevékenységközpontú módszertan. Dominálja a folyamatokat a játék és az eszközhasználat, a megfelelı tanulási környezet kialakítása, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása. Megteremtıdik a lehetıség arra, hogy a tanulók saját tanulási tevékenységüket felidézzék, reflektáljanak rá. A matematikatanulás alapja a cselekvı, személyes tapasztalatszerzés. A jó munkalégkör egyik feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása. A matematikai ismereteknek igen szigorú felépülési rendje van. Az egyes témák egymást feltételezik, egymást segítik, ezért ezek felépülésének logikájára főzzük fel a pedagógus munkáját. A fejlesztés különféle területei szintén illeszkednek egymáshoz. A tevékenységek rendjét döntıen a gyermekek életkori és egyéni sajátosságai határozzák meg. A problémafelvetés, ahol csak lehet, életszerő helyzetekbıl indul ki, amelyek a gyerekeket körülvevı világ jobb megértését segítik. Az egyes témakörök feldolgozása során a hagyományos módszerek mellett a számítógép, internet, digitális tábla használata is szerepet kap. A hatékony, önálló tanulás: A hatékony önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idıvel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetıségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismertek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony tanulásnak három akadálya van: Amirıl tanul, arról nincs elképzelése, nem megfogható számára. Túl nagy lépésben történik a haladás, vagy fontos részletek kimaradnak. A meg nem értett szó. Fontos a megértésen alapuló tanulás. A hatékony és tartós ismeretszerzés elengedhetetlen része a tananyag minél alaposabb feldolgozása. A diáknak képesnek kell lennie felismerni az összefüggéseket, párhuzamokat találni, önálló következtetéseket levonni. A hatékony tanulás egyik alapvetı titka, hogy a lényeget kell megtalálni és mélyen bevésni. A mai iskola feladata már nem az ismeretátadás, sokkal inkább az ismeretszerzési és feldolgozási képesség kialakítása, ezért fontos a kulcskompetenciák kialakítása: többek között az intellektuális kompetencia (információhasználat, problémamegoldás, kritikai gondolkodás, kreativitás), személyi és szociális kompetencia (identitás, másokkal való kooperálás), kommunikációs kompetencia (kommunikációs módok, normák). A kulcskompetenciák fejlesztésére irányul a projektmódszer, melynek elınye, hogy hatékony a problémamegoldó és kommunikációs készségek fejlesztésében. A tanulás és megismerés élményszerőbb, különbözı élmények, ismeretek integrálására alkalmas. Különösen fontos az együttmőködı tanulás, ami a reális énkép, az önirányítás, a belsı motiváció fejlesztésében, az igényszint, a felelısségtudat formálásában lehet hatékony. Ilyen lehet a párban történı tanulás, melynek lényege a gondolatcsere, ezáltal aktivitásnövelı hatása van. A tanulópárnál a jó tanuló segíti a gyengébbet. Ez gyakorló órán lehet segítı akció. A csoportmunka feltétele, hogy a tanulók tudjanak együttmőködni, tudjanak kis csoportokban önállóan dolgozni, ötleteket megfogalmazni. A legértékesebb csoportképzıdés a konfliktusos alkalmazkodó csoport, ahol a vélemények ütköznek egymással, de végül a konszenzusos döntést fogadják el. Hatékony, mert azonnal tudnak reagálni a felvetésre, és egyben személyiségnevelı hatása van. 16
A frontális tanítástól a differenciálás különbözı formáin át az individualizált tanításig mindegyik módszer eredményezhet hatékony tanulást. Ennek feltétele a tanulók sajátosságainak, illetve a különbözı tanítási célokhoz vezetı utak ismerete. Cél, hogy a tanórán a tanulók motiváltak legyenek, a munkavégzés során minél többet tevékenykedjenek. Ha a cél, a tapasztalás és a megvalósulás egysége érvényesül, akkor lesz igazán hatékony a tanulás. A hatékony tanulás tanítása érdekében próbáljuk a gyerekeket megérteni, elfogadni, mint egy meghatározott fejlıdési ütemmel rendelkezı egyént, megtanítani szeretni és bizakodni. Ha szorongó vagy agresszív, beszőkült érdeklıdési körő, emberi kapcsolatokra képtelen, önállótlan, önzı, felelıtlen ember kerül ki az iskolából, akkor az iskola nem felel meg a funkciójának. A tanulás, mint a tudáshoz vezetı út Hogyan lehet eljutni a tudáshoz? Hogyan tanulunk? Van annak egy jól bevált útja (Bloom taxonómiája alapján). Lépései a következık: 1. Megfigyelem, elolvasom, megnézem, amit el kell sajátítanom ez történik akkor, amikor elolvassuk a megtanulandó szöveget, megfigyeljük a kísérletet, megnézzük a filmet stb. 2. Megértem a dolgokat. Azt gondolom: Aha, én ezt már értem. Ezt tesszük akkor, amikor lerajzoljuk-elképzeljük, kipróbáljuk, értelmezzük a dolgokat, értelmezı kérdéseket teszünk fel velük kapcsolatban. 3. Megjegyzem azt, amit megismertem, megértettem. Ez akkor történik, amikor hangosan elmondjuk a szöveget, ha nem sikerül, akkor megnézünk-megjegyzünk egy-egy kulcsszót, amirıl eszünkbe jut a többi, logikai szervezıket (ábrákat) rajzolunk, hogy segítsenek felidézni a tanultakat kialakítjuk a megjegyzés mankóit. 4. Alkalmazni tudom, amit megtanultam. Ezt akkor mondhatjuk, amikor a felidézéshez már nem kell visszalapozni a könyvben, nem kell újra megnézni a jegyzetet, a felidézett ismereteket kapcsolatba tudjuk hozni más ismeretekkel, összefüggéseket fedezünk fel közöttük, elemezni, összehasonlítani tudunk. Szociális és állampolgári kompetencia: Ez a kompetencia a harmonikus életvitel, és a közösségi beilleszkedés feltétele, a közjó iránti elkötelezettség, és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építı módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, a sokszínő társadalomban, és ha kell konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy aktívan vegyen részt a közügyekben. A szociális kompetencia fejlesztésének fı területei: (A tanulók esetében a fejlesztendı, és egyben az elérendı cél.) Kommunikatív képességek: o érzelmi és verbális kommunikáció (a gyermek társas helyzetben nyilvánul meg), o véleményalkotás, -nyilvánítás. Együttélési képességek: értékek képviselete, 17
empátia, csoportkezelı képesség (alkalmazkodás, elfogadás), kapcsolatkezelési és empatikus képesség, kötıdési képesség, eszmények, ideálok befogadására való képesség, nevelı képesség (türelem, empátia), tolerancia, utódgondozás, gondoskodás képessége. Együttmőködési képességek: felelısségvállalás, segítségnyújtás, szabálykövetés, szabályalkotás. Érdekérvényesítı képességek: versengési képesség (a siker és a kudarc elfogadásának képessége), vezetési képesség, alá- és fölérendeltség elfogadása, bizonytalanságtőrés. Kiemelkedı területe a szociális kompetenciának: Intelligens tudás Fontos szerepet kap az élethosszig tartó tanulás. Az iskolában megszerzett tudást hétköznapi helyzetekben is kell tudniuk alkalmazni a diákoknak. Tudástranszfer szerepe lép elıtérbe, amely a tudás egyik jellemzıjeként jelenik meg, és azt minısíti, hogy mennyire lehet átvinni a megszerzett tudást egy másik közegbe. Eszközjellegő tudás Az eszközjellegő tudás fejlıdését a készségekkel, képességekkel, jártasságokkal, tudástartalmakkal párhuzamos fejlıdés teszi lehetıvé. Az alkalmazható tudás Az alkalmazható tudás lehetıvé teszi, hogy a tanulók megértsék és alkalmazzák a megszerzett tudást. Az alkalmazható tudás a kiemelt tantárgyaktól a gyakorlatorientált tantárgyakon keresztül mindenhol jelen van. A szociális kompetencia fejlesztésének várható eredménye a tanulóknál: Önismeretük, önreflexióra való képességük, önbizalmuk nı. Motiválhatóságuk növekszik. Képesek lesznek több szempontból vizsgálni azonos jelenségeket. Reálisabb énképpel fognak rendelkezni. Képesek lesznek újszerő kérdéseket megfogalmazni. Képesek lesznek ötleteiket megvalósítani. Identitásuk stabilabb lesz. Növekszik a felelısségérzetük önmagukkal, másokkal, környezetükkel kapcsolatban. Nyitottabbakká válnak. 18
Képesek lesznek sztereotípiák, elıítéletek felismerésére, megfelelı kezelésére. Gyakorlottabbak lesznek abban, hogyan igazodjanak el különbözı szerepek, szabályok között. Elınyben részesítik az egyenrangúságon alapuló kapcsolatokat. Elemi kommunikációs helyzetekben megfelelıen, bizalomkeltıen tudnak megnyilvánulni. Gyakorlatot szereznek abban, hogy érzéseiket a helyzetnek megfelelıen fejezzék ki. Véleményüket szabatosabban fejezik ki, és képesek lesznek nyilvánosan is megfogalmazni. Tapasztalatot szereznek konfliktusmegoldásban. Együtt tudnak mőködni másokkal, gyakorlatot szereznek kisebb csoportok irányításában. Erısödik az a késztetésük, hogy alakítói legyenek kapcsolataiknak, környezetüknek. Tudatosabbá válnak. Döntésképességük fejlıdik. Képesek és motiváltak lesznek a segítségnyújtásra, a segítség elfogadására. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhetı: fogalmak, gondolatok és érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és írott szöveg értése, szövegalkotás) a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelı keretein belül oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidıs tevékenységek, az egyén szükségleteinek megfelelıen. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az idegen nyelv tanításának és tanulásának céljait a tanulók szükségletei határozzák meg. Ahhoz, hogy tanulóink hazánk, Európa és a nagyvilág mővelt, mobilis, többnyelvő polgárai legyenek, használható és továbbfejleszthetı idegen nyelvi tudással kell rendelkezniük, ami személyiségfejlıdésüket is elınyösen befolyásolja. Az élı idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvetı célja a kommunikatív nyelvi kompetencia kialakítása. Ez az adott szituációnak megfelelı nyelvhasználat képességét jelenti, amely a négy nyelvi alapkészség (hallás, beszéd, olvasás, írás) révén lehetséges. A fejlesztés célja Az idegennyelv-tanulás hatékonyságának növelése érdekében szükség van az iskolában folyó idegennyelv-tanítási gyakorlat megújítására. A modernizációt kompetencia alapú nyelvtanítási programok kidolgozásával, és fokozatos bevezetésével kívánjuk megvalósítani. Ez a kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztését jelenti. Ennek érdekében olyan oktatási programcsomagok fejlesztését tőztük ki célul, amelyek figyelembe veszik a tanulók életkori sajátosságait, érdeklıdését és ismereteit; témakörök, beszédszándékok és szituációk köré szervezıdnek; lehetıvé teszik, hogy a tanulók értelmes cselekvések során, kommunikatív feladatok végrehajtása közben sajátítsák el az idegen nyelvet. A tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és folyamatos fejlesztése során három szempontot kell feltétlenül figyelembe venni: egyrészt a tanulók és a társadalom szükségleteit; másrészt azokat a tanulók által elvégzendı feladatokat, amelyek e szükségletek kielégítéséhez elengedhetetlenek; harmadrészt pedig a feladatok elvégzéséhez szükséges, kialakítandó, fejlesztendı kompetenciákat. 19
Legjellemzıbb módszerek és munkaformák az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésében: felfedezés megbeszélés vita dráma játék pár- és csoportmunka projektmunka Természettudományos kompetencia: A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és elırejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, elırejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. A természettudományi kompetencia arra a képességre és készségre utal, hogy az alkalmazott tudást és módszertant a természeti világ megmagyarázására használjuk annak érdekében, hogy problémákat ismerjünk fel és bizonyítékokra alapozott következtetéseket vonjunk le. Digitális kompetencia: A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a tanulás, az információszerzés, a kommunikáció és a szabadidı terén. Ez a következı készségeken és tevékenységeken alapul: az információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, elıállítása, bemutatása és cseréje, továbbá a kommunikáció és hálózati együttmőködés az interneten keresztül. A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása a tanulás során, a munkában, szabadidıben és a kommunikáció során. E kompetencia a logikus és kritikus gondolkodáshoz, a magas szintő információkezelési készségekhez, és a fejlett kommunikációs készségekhez kapcsolódik. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával kapcsolatos készségek a legalapvetıbb szinten a multimédiás technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét foglalják magukban. Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia: Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetıségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitőzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Ez a kompetencia azon a természetes emberi tulajdonságon alapul, amely már az óvodai nevelésben, és az általános iskolai nevelés bevezetı, kezdı szakasza során is megvalósul. Ez a kreativitás, önmegvalósítás, céljaink egyre tudatosabb megvalósításának az igénye. Az 5 8. évfolyamokban az analizáló-szintetizáló, fogalomalkotó képességek fejlıdésével ez a tudás is szélesedik, megalapozza azokat a vállalkozói ismereteket, amelyeket már egyre több középiskolában oktatnak. 20