A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-2889/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata a Groupama Garancia Biztosító Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által ( ) Ügyfél képviseletében ( ) Képviselő kérelme alapján a Groupama Garancia Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1051 Budapest, Október 6. u. 20., továbbiakban: Biztosító) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján a Felügyelet Elnökének felhatalmazása alapján az alábbi hozom: h a t á r o z a t o t 1. A Felügyelet Biztosítónak a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, azaz kötelezi arra, hogy a szerződéskötés előtti tájékoztatási kötelezettségének maradéktalanul tegyen eleget. 1/A. A Felügyelet a Biztosítóval szemben a szerződéskötés előtti tájékoztatási kötelezettségének megsértése miatt 300.000 Ft, azaz háromszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. 2. A Felügyelet a Biztosítónak a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, azaz kötelezi arra, hogy panaszkezelése során tartsa be a vonatkozó jogszabályban meghatározott válaszadási határidőt. 2/A. A Felügyelet a Biztosítóval szemben a panaszkezelési válaszadási határidőre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt 100.000 Ft, azaz egyszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834- 30000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Bíróságnak címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogorvoslati eljárás illetékköteles.
I n d o k o l á s Az Ügyfél Képviselő útján 2010. június 23-án érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Psztv.) 48/A. -ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a pénzügyi szervezet eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: Az Ügyfél, mint szerződő 2009 őszén az üzletkötő tanácsára lakásbiztosítási szerződését átdolgoztatta. A szerződéskötés előtt kifejezett kérése volt, hogy a műtéti térítést és a keresőképtelenségre vonatkozó kártérítést a kiegészítő élet- és balesetbiztosítás feltétlenül tartalmazza, mert műtét előtt áll. Az üzletkötő biztosította a szerződőt arról, hogy a biztosítás a kért fedezetet tartalmazza, így a szerződést a szerződő aláírta. A kötvény átadásakor is megerősítette az üzletkötő, hogy a korábbi szerződéshez hasonlóan, a biztosítás továbbra is tartalmazza a szerződő által kért feltételeket. Az Ügyfél térdprotézis műtétje után, mint biztosított szolgáltatási kérelmet nyújtott be, azonban azt a Biztosító elutasította arra való hivatkozással, hogy a szerződés megkötésekor meglevő egészségkárosodásokra, illetve azok következményeire a szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn. Az Ügyfél kifogásolta továbbá, hogy a 2010. április 22-én küldött panaszlevelére a Biztosító csak 2010. június 14-én válaszolt. A Psztv. 48/A. alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi a Psztv. 4. -ában meghatározott szervezet vagy személy (a továbbiakban: szolgáltató) 4. -ban meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. -ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben előírt rendelkezések betartását. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg: 1. Ügyfél, mint szerződő 2008. december 1. napi kockázatviselési kezdettel 569681505 számon havi gyakoriságú díjfizetéssel, ( ) jelű ÉLI/M Új Otthon - Garancia Épület-, Lakásbérlemény-, és Ingóságbiztosítást kötött a Pénzügyi szervezettel, amely szerződés ( ) jelű Kiegészítő Élet- és Balesetbiztosítással egészült ki. Ezen szerződés átdolgozása következtében 2009. november 1. napi kockázatviselési kezdettel létrejött az ( ) számú ( ) jelű Groupama Garancia lakásbiztosítási szerződés, amely szerződés ( ) jelű Balesetbiztosítással egészült ki. A szerződő által aláírt ajánlati dokumentáció szerint, a szerződő a főbiztosítás mellé kiegészítésként csak a ( ) jelű Balesetbiztosítást kérte. A szerződéskötéskor közreműködő üzletkötő nyilatkozata szerint a szerződő döntése volt, hogy a (...) jelű Kiegészítő Élet- és Balesetbiztosítás helyett (...) jelű Kiegészítő Balesetbiztosítást kötött az átdolgozott lakásbiztosítás mellé.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a Képviselő és az üzletkötő a szerződéskötés körülményeire vonatkozóan ellentétes tartalmú nyilatkozatot tett, amelynek alapján e vonatkozásban a tényállás pontos megállapítására a Felügyelet nem látott lehetőséget. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján a Felügyelet megállapította, hogy a szerződő az ajánlati nyomtatványon aláírásával elismerte, hogy a (...) jelű Groupama Garancia Lakásbiztosítás feltételeiről, valamint a (...) jelű Kiegészítő Élet- és Balesetbiztosításról tájékoztatást kapott, valamint a (...) Lakásbiztosítás szerződési feltételeit átvette. Azonban a szerződő által ténylegesen megkötött (...) jelű Balesetbiztosítás tekintetében a Biztosító a szerződési feltételek átadását nem tudta igazolni, ezzel megsértette a biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban: Bit.) 166. (2) bekezdésében foglaltakat: A Bit. 166. (2) bekezdése szerint: A biztosítónak és a biztosításközvetítőnek a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a biztosítási szerződés megkötése előtt, bizonyítható és azonosítható módon, közérthető, egyértelmű és részletes írásbeli tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfél részére a biztosító, a biztosításközvetítő főbb adatairól (a társaság neve, székhelye, jogi formája és címe, székhely államának és felügyeleti hatóságának megjelölése, fióktelep útján kötött biztosítási szerződés esetén annak címe) és a biztosítási szerződés jellemzőiről. Ezen tájékoztatás az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven is történhet. A biztosítónak a szerződő féllel szembeni tájékoztatási kötelezettsége - a függő biztosításközvetítő adatait és a 10. számú melléklet A) pontjának 17. alpontjában foglaltakat kivéve - irányadó a szerződés tartama alatt a fenti adatokban bekövetkezett változások esetében is. A 35. -ban foglaltak szerinti biztosításközvetítő - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kizárólag a biztosító főbb adatairól és a biztosítási szerződési feltételek jellemzőiről köteles tájékoztatást adni. A biztosítási szerződésre vonatkozó tájékoztatás jellemzőit a 10. számú melléklet A) pontja tartalmazza. A Bit. 166. (7) bekezdése szerint: A biztosító - ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik - a szerződés megkötése előtt bizonyítható módon köteles beszerezni ügyfele arra vonatkozó külön nyilatkozatát, hogy a (2) és (3) bekezdésekben meghatározott tájékoztatást megkapta. E nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy az ügyfél a szerződés megkötése előtt milyen más, a megkötendő biztosítási szerződéssel összefüggő tájékoztatást kapott meg. A Biztosító nyilatkozata, továbbá a rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható, hogy a Biztosító nem tett eleget a Bit.166. (7) bekezdésében foglaltaknak, ugyanis nem tudott arra vonatkozó ügyféli nyilatkozatot bemutatni, amellyel igazolta volna, hogy az Ügyfélnek a megkötött (...) jelű Balesetbiztosítás tekintetében a szerződés jellemzőiről szóló tájékoztatás megadta. Ezen ügyféli nyilatkozat keretében kerülhet sor annak dokumentálására, hogy az Ügyfél a szerződés jellemzőit tárgyaló szerződési feltételeket az Ügyfél számára átadta. A Biztosító az eljárás során mulasztását elismerte. 2. A Biztosító 2010. október 5-én kelt nyilatkozatában elismerte, hogy a Képviselő 2010. április 22-én érkezett panaszbeadványát 2010. június 14-én kelt levelében válaszolta meg. A Biztosító fentiekkel megsértette a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 167/B. (7) bekezdésében foglaltakat, amely szerint a szolgáltató az
írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek. A Felügyelet megjegyzi továbbá, hogy az FK-II-1913/2011. számú végzésével az Ügyfél 2010. június 23-án érkeztetett kérelme alapján folytatott fogyasztóvédelmi eljárást a Biztosító és az Ügyfél között biztosítási szerződés alapján, a Biztosító által elutasított szolgáltatási igény jogalapi vizsgálta, a pénzügyi szervezet szerződésszegése vizsgálata tekintetében megszüntette, arra tekintettel, hogy a kérelem tartalmából megállapítható volt, hogy az nem a pénzügyi szervezet Psztv. 48/A. -ban foglalt szabályokba ütköző magatartása észlelésére vonatkozott, hanem a Biztosító szerződésszegésének megállapítására irányult, ami nem hatósági ügy, annak eldöntésére államigazgatási úton fogyasztóvédelmi eljárás keretében nincs lehetőség, arra csak polgári bíróság jogosult. Psztv. 48/H. (1) Ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47. (4) bekezdés a), b) és e) i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: b) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, e) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Biztosítóval szemben a Felügyelet, a fentiek szerint megállapított jogszabálysértések miatt a következő jogkövetkezményeket alkalmazza. A Felügyelet a Biztosítóval szemben 300.000 Ft bírság kiszabását tartotta indokoltnak a szerződéskötés előtti tájékoztatási kötelezettség megsértése miatt, és egyúttal megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását. A bírság összege vonatkozásában a Felügyelet figyelembe vette, hogy a Biztosító szerződéskötés előtti tájékoztatási kötelezettsége az ügyfél tájékozódáshoz, illetőleg vagyoni érdekei védelméhez fűződő érdekeit szolgálja. Ennek alapján kerülhet az ügyfél abba a helyzetbe, hogy szerződési szándékának megfelelő szerződést kössön, egyúttal a szerződés fennállása alatt is tájékozódhasson azokról a feltételekről, amelyek jogait és kötelezettségeit határozzák meg. A Felügyelet a Biztosítóval szemben a panaszkezelésre vonatkozó jogszabályok megsértése miatt a jogsértés további folytatásától való eltiltást, továbbá 100.000 Ft bírság kiszabását tartotta indokoltnak. A válaszadási határidő elmulasztása tekintetében a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztók jogérvényesítéshez fűződő jogával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírást akkor, amikor a panasztétel lehetővé tételével, illetőleg az arra adandó válaszadási határidővel kapcsolatosan szabályozza a Biztosító magatartását. A fogyasztói jogérvényesítéssel kapcsolatos panaszbeadvány időben megfelelő módon történő kezelése alapján kerülhet az ügyfél mihamarabb abba a helyzetbe, hogy az igényével kapcsolatosan a Biztosító álláspontját megismerje, illetőleg döntsön arról, hogy mely további jogérvényesítési eszközt kívánja igénybe venni. A Felügyelet figyelembe vette azt, hogy a Biztosító jelentősen túllépte a jogszabályi rendelkezésben foglalt válaszadási határidőt. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. i) pontjában, valamint a 48/A. - 48/J. -aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg.
A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. -a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. (2) bekezdésén, valamint a Ket. 127. (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. (1) bekezdésének d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, a 109. (1) bekezdésén, a 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)- (2) bekezdésén, és a 330. (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. április 29. Balogh László s.k., a PSZÁF alelnöke