Az emlődaganatok 2008 2009. évi radiológiai diagnosztikai és terápiás újdonságai Onco Update, 2010

12 2010 Az emlődagaatok 2008 2009. évi radiológiai diagosztikai és terápiás újdoságai Oco Update, 2010 dr. Forrai Gábor Breast maligacies: review of the year 2008 2009 radiological diagostics ad therapy ews Oco Update, 2010 A Fourier-traszformáció szerepe az MR-képalkotásba és a műtermékképződésbe he role of Fourier trasformatio i MR imagig ad its relatio to artefacts A colotrazit radioizotópos vizsgálata gyermekkorba Króikus idiopathiás obstipatio Walter Norbert, Vadulek Csaba, dr. Aradi Mihály, dr. Bágyi Péter, dr. Boger Péter dr. Kócsák Elvira dr. Gombos Jáos dr. Poremba Beáta Ivestigatio of colo trasit i childre Chroic idiopathic costipatio Nyílt levél a magyar radiológusokhoz dr. Kárteszi Hedvig

Havota megjeleő olie folyóirat A MAGYAR RADIOLÓGUSOK ÁRSASÁGA ÉS A RADIOLOGIA.HU PORÁL KÖZÖS KIADVÁNYA 2 A Magyar Radiológia Olie célja, hogy a radiológiai diagosztika (hagyomáyos rötgediagosztika, C, MR, UH, DSA, iterveciós radiológia) és terápia, a sugárfizika, a sugárbiológia és a rötgetechika, a ukleáris medicia, ezekívül a kliikai társszakmák területéről iterdiszcipliáris jellegű tudomáyos eredméyeket közöljö, illetve folyamatosa hírt adjo a Magyar Radiológusok ársasága életéről. A kéziratokat, kérjük, olie úto küldjék a főszerkesztő részére: E-mail: dr.lombaysr@t-olie.hu Magyar Radiológia Olie. Mide jog fetartva. Az olie megjelet közleméyek egy része előzetes megegyezés alapjá a Magyar Radiológiába, a Magyar Radiológusok ársaságáak hivatalos folyóiratába is megjeletethető a szerző egedélyével. A megjelet ayagak vagy egy részéek bármely formába való másolásához, felhaszálásához, ismételt megjeletetéséhez a szerkesztőség és a radiologia.hu írásbeli hozzájárulása szükséges. Hirdetésekről, reklámayag közléséek feltételeiről a radiologia. hu ad felvilágosítást. A mothly olie joural devoted to all fields of cliical radiology ad allied scieces owed ad published by the Society of Hugaria Radiologists ad radiologia.hu website, Budapest. he aim of the Joural is to publish scietific papers of these topics. Further to iform members about ews ad evets of the Society. he official laguage of the joural is Hugaria but the editors ecourage authors for publicatio i Eglish laguage. Papers should be set to the editor-i-chief: dr.lombaysr@t-olie.hu MAGYAR RADIOLÓGIA ONLINE (MRO) A MAGYAR RADIOLÓGUSOK ÁRSASÁGA ÉS A RADIOLOGIA. HU PORÁL KÖZÖS KIADVÁNYA Alapítva 2010-be HUNGARIAN RADIOLOGY ONLINE (HRO) ONLINE JOURNAL OF HE SOCIEY OF HUNGARIAN RADIOLOGISS AND RADIOLOGIA.HU WEBSIE Established i 2010 Főszerkesztő Editor i Chief Lombay Béla Főszerkesztő-helyettesek Deputy Editors Bérczi Viktor, Harkáyi Zoltá, Németh Éva Szerkesztők Editors Bágyi Péter, Zöldi Péter Szerkesztőbizottság Editorial Board Elök Chief Palkó Adrás agjai Members Battyáy Istvá, Barayai ibor, Beréyi Ervi, Boger Péter, Borbély Katali, Forrai Gábor, Gődéy Mária, Grexa Erzsébet, Kollár József, Morvay Zita, Weiger Csaba Agol yelvi szerkesztő Eglish laguage editor Shaikh Shoaib Szerkesztőségi mukatárs Admiistrative assistat Zelei Szabolcs Borítóterv és tipográfia Mátyus Gergely Istructios for authors ca be read o the website: www.radiologia.hu Olie megjeleés: radiologia.hu

Beköszötő dr. Lombay Béla főszerkesztő A Magyar Radiológia Olie soro következő száma hosszabb szüet utá, 2010. decemberbe jeletkezik. A késedelem oka az, hogy olya techikai problémákat kellett elhárítai, amelyek akadályozták a kiadváy folyamatos miőségi előállítását. Úgy tűik a hibákat sikerült orvosoli, és az olvasó már egy új címoldalt talál, keresési ablakkal és archívummal. Jele számukba a volt ÁEK Közpoti Radiológiai Osztályáról, Forrai Gábortól olvashatuk ige haszos összefoglaló közleméyt az emlődagaatok diagosztikájába és terápiájába bekövetkező legújabb változásokról. Walter Norbert és mukatársai a Pécsi Egyetem és a Debrecei Keézy Kórház koprodukciójába egy, főkét a szakorvosjelöltek felkészítését segítő fizikai jeleségről írak: A Fourier-traszformáció szerepe az MR-képalkotásba és a műtermékképződésbe címmel, amely az MR-műtermékek jól érthető magyarázatát adja. A harmadik közleméy a Borsod-Abaúj-Zemplé Megyei Kórház és a Miskolci Egyetem közös produktuma: Kócsák Elvira, Gombos Jáos és Poremba Beáta a gyermekkori króikus székrekedés izotópvizsgálati lehetőségeit foglalják össze. A egyedik írás egy úgyevezett yílt levél, szité agy érdeklődésre tarthat számot. Ebbe egy külföldö dolgozó magyar radiológus orvos, dr. Kárteszi Hedvig a magyar radiológusképzés problémáit foglalja össze saját tapasztalatai alapjá. Az írás rövidített formája a Magyar Radiológia 2010/3. számába már megjelet, s többeket hozzászólásra késztetett. Reméljük, hogy a levelezés bővebb, olie változata még ikább elidíthat egy egészséges vitát, amely hozzájárulhat a magyar radiológia miőségi javításához. 3 d r. L o m b ay B é l a B e k ö s z ö t ő

o v á b b k é p z ő f ó r u m Az emlődagaatok 2008 2009. évi radiológiai diagosztikai és terápiás újdoságai Oco Update, 2010 Breast maligacies: review of the year 2008 2009 radiological diagostics ad therapy ews Oco Update, 2010 Forrai Gábor dr. Forrai Gábor (levelezési cím/correspodece): Állami Egészségügyi Közpot, Közpoti Radiológiai Diagosztika Osztály/State Health Ceter, Departmet of Radiology; H-1134 Budapest, Róbert Károly krt. 44. E-mail: forrai.gabor@t-olie.hu 4 A 2008 2009. év szakirodalmáak áttekitésével az emlődagaatok radiológiai diagosztikájáak és célzott radiológiai terápiáiak eredméyei, illetve az egyes képalkotó és iterveciós módszerek aktuális helye kerül bemutatásra. emlőcarcioma, DCIS, mammográfia, digitális mammográfia, ultrahag, C, MR, PE-C, SPEC-C, tomoszitézis, elasztográfia, percuta tumorablatio, rádiófrekveciás ablatio, krioterápia, fokuszált ultrahag, dezitás, CAD, agy rizikójú beteg, biopszia, FNA, core, vacuum core, ROLL Systematic review of the recet articles of the years 2008 2009 about breast tumours radiological diagostics ad guided therapy, the actual place of the imagig ad itervetioal methods are preseted. breast cacer, DCIS, mammography, digital mammography, ultrasoud, C, MRI, PE/C, SPEC/C, tomosythesis, elastography, percutaeous tumour ablatio, radiofrequecy tumour ablatio, cryotherapy, focused ultrasoud, desity, CAD, high risk patiet, biopsy, FNA, core, vacuum core, ROLL Az emlődagaatok radiológiai diagosztikájáról és összefüggéseiről az utóbbi két évbe a Medlie redszer 3967 találatot adott, eek áttekitését végeztem el. A főbb közleméyek az utóbbi időszakba az alábbi témákba születtek: digitális és aalóg mammográfia, mammográfiás emlőszűrés, agy kockázatú betegek emlőszűrése, a mammográfiás dezitás és az emlőrák összefüggése, komputerrel támogatott észlelés/diagosztika (CAD), ultrahagvizsgálat, emlő-mri, -C, PE/C, SPEC/C, diagosztikus iterveciók, új techikák, terápiás iterveciók: percuta tumorablatio, egyéb betegségek, elméleti kérdések. A közleméy megjelet: Magyar Radiológia 2010;84(1):8 21. Jele közléshez a Literatura Medica Kiadó hozzájárult. Digitális és aalóg mammográfia A digitális mammográfiás techika világméretű áttörése a 2005-ös ACRIN DMIS F o r r a i G á b o r A z e m l ő d a g a at o k 2 0 0 8 2 0 0 9. é v i r a d i o l ó g i a i s z a k i r o d a l m a O c o U p d at e, 2 0 1 0

o v á b b k é p z ő f ó r u m study (America College of Radiology Imagig Network Digital Mammography Screeig rial) 1, 2 átütőe új eredméyeiek megismerésével kezdődött. A hagyomáyos (aalóg, filmes) és digitális mammográfiás módszerrel egyarát megvizsgált, közel 50 ezer ő eseté a diagosztikus potosságot egyelőek találták, a digitális mammográfia azoba szigifikása potosabbak bizoyult az alábbi, jól körülhatárolható csoportokba: a radiológiailag dez és heterogé emlőkél bármely életkorba, 50 éves kor alatt, prae- és perimeopausa szakaszába. Per Skaae, aki az Oslo I. és Oslo II. study vezetőjekét még 2005-be ige kritikus volt, 2009-be megjelet cikkébe már határozotta leszögezi, hogy a digitális mammográfia egyértelműe előyösebb 3. Bemutatja a 10 legfotosabb összehasolító taulmáyt, és ezek alapjá sajálatosak evezi, hogy az új techika terjedése lassabb az elvárhatóál, és em csak az ára miatt. Egyes országok ugyais még máig sem egedélyezték a digitális mammográfia alkalmazását a szűrésbe, pedig már számos evidecia szól mellette. Fatommérések és kísérletes taulmáyok egyarát megállapították, hogy az aalóg filmhez képest alacsoyabb térbeli felbotás elleére legalább megegyező, de ikább jobb az emlő elváltozásaiak felismerésébe és karakterizálásába. Az elmúlt évbe is találuk a direkt digitális (FFDM full field digital mammography) és a foszforlemezes (CR computed radiography) mammográfiát összehasolító prospektív taulmáyt 4. A bécsi egyetem mukatársaiak kutatása szerit amelyet 150 beteg párhuzamos vizsgálatára alapoztak a direkt digitális techikáál a kotraszt, az élesség és az aatómiai struktúrák ábrázolása szigifikása jobb volt. A odulusok ábrázolása egyformáak bizoyult, de a direkt digitális mammográffal léyegese több mikromeszesedést fedeztek fel (75-tel szembe 85), sőt, foszforlemezes digitális mammográffal két álegatív esetet találtak. A szezitivitás, a specificitás, a pozitív és egatív prediktív érték (PPV, NPV) és a potosság FFDM-él 1,0, 0,397, 0,636, 1,0, 0,707, míg a CR-él ugyaezek 0,974, 0,397, 0,630, 0,935, 0,693-ek adódtak. Összefoglalóa megállapítják, hogy az FFDM jobb módszer, de a hatásosság emcsak a techikától, haem az értékelő radiológustól is agyba függ. (A referáló megjegyzése: Nemzetközi szakmai fórumoko általáos véleméy, hogy a foszforlemezes mammográfia zsákutcáak tekitedő, az iráy egyértelműe a direkt digitális techika.) A leuvei egyetem 2005 óta haszál digitális mammográfot. A szigorú miőségbiztosítás meetét ismertetik, többek között a api fatomfelvétel készítését és közpoti értékelését. A műtermékeket az alábbiak szerit sorolják kategóriákba: beteggel kapcsolatos, asszisztessel kapcsolatos, mammográffal kapcsolatos, képfeldolgozással kapcsolatos és végül a kép megtekitéséek körülméyeivel kapcsolatos műtermékek. Külö kiemelik a CR-mammográfia-kazettákba kerülő porszemcséket, a CR-kiolvasó eszköz algoritmushibáit, valamit az általuk megfigyelt DR-szelédetektor-műtermékeket. Fotosak tartják a leletezőmoitor agyo redszeres (api) elleőrzését is 5. Az ír emzeti szűrőprogram adataiból (188823 szűrési vizsgálat) a direkt digitális mammográfia emlőrák-felfedezési aráyát szigifikása magasabbak észlelték (6,3 vs. 5,2/1000), az ivazív és i situ alcsoportokba egyarát, és ezt valameyi életkori sávba megfigyelték. A visszahívási aráy digitálissal magasabbak (4,0%) bizoyult, mit aalóg filmmel (3,1%). Nem volt szigifikás külöbség a visszahívottak PPV-jébe (15,7% vs. 16,7%). A cikk további előye, hogy tartalmaz még egy kiváló összehasolítást is, ami ugyaezt a témát feldolgozó agyobb taulmáyok eredméyeit szemlélteti 6. A magyar Radiológiai Szakmai Kollégium által 2005-be kiadott állásfoglalás 2007-be felújításra került. Ez tartalmazza a digitális mammográfia hazákba elvárt techikai paramétereit és kötelező kiegészítőit (yomtató, agy felbotású moitor) 7. (A referáló megjegyzése: Sajos a feti állásfoglalást sok helye em tartják be, de eél még agyobb baj, hogy a hivatalos szervek például ÁNSZ, szakfelügyelet sem próbálak érvéyt szerezi eki.) Mammográfiás emlőszűrés Az America Cacer Society 2009-es guidelie-jai 8 alapjá az alábbi teedők javasoltak az emlőrák szűrésére: Húszéves kor felett az emlő övizsgálata és oktatás javasolt, 20 39 év között háromévete fizikális vizsgálat ajálott, 40 felett évete fizikális vizsgálat és mammográfiás szűrés. Felhívják a figyelmet arra, hogy a őket tájékoztati kell a szűrés előyeiről, de egyúttal fel kell világosítai őket a lehetséges hátráyokról, mit például az álpozitív eredméyek, amelyek beigus eredméyű biopsziákhoz vezethetek. ájékoztati kell továbbá a őket arról, hogy a szűrés em mide emlőrákot mutat ki, és hogy em mide, szűréssel megtalált emlőrák jó progózisú. Felső korhatárt a szűrésre em adak meg. (A magas rizikójú csoportra voatkozó ajálást lásd a következő alfejezetbe!) abár László és Peter Dea 30 éves szűrési tapasztalattal a hátuk mögött új felvetésekkel gazdagították a szakmát: 1. Az i situ és 1 14 mm-es ivazív carciomák még em szisztémás betegségek, haem sebészileg kezelhetők. Az emlőszűrés mortalitáscsökkető hatású. 2. Harmicéves követéses adatbázisuk alapjá a radiológiai morfológia összefüggésbe áll a betegség hosszú távú progózisával, az 1 14 mm-es ivazív kategóriába. 3. A patológiai feldolgozás moderizálása kíváatos a radiopatológiai korreláció megvalósításához. Nagymetszet-techika és 3D bevezetését javasolják. 4. A lokális recidíva em befolyásolja a progózist, ha az eredeti tumor szűrésből kiemelt, és a lokális recidíva szité em tapitható, valamit ha radiológiailag fedezték fel 9. Húszéves évfordulóját üepli az agol szűrőprogram, az NHSBSP. Az ebből az alkalomból közölt áttekitésből megismerhetjük az elért kiváló eredméyeket. 1988 óta 19 millió szűrés törtét, több mit 117000 emlőrákot fedeztek fel, a megmetett életéveket 1400-ra becsülik évete. A szűrési tapasztalat övekedésével a DCIS-aráy 3-ról 25%-ra övekedett. A szűrésbe felfedezett emlőrákok 25%-ába va axillaris metasztázis, míg a paasz miatt kliikai mammográfiá talált dagaatokál ez az aráy több mit 40%. Agliába 80 szűrőközpot dolgozik, 50 70 év között hívják be a őket. Nemsokára megváltoztatják a korhatárokat: 47 73 évre. A szűrési itervallumot 18 48 hóap között tartaák ideálisak. Sok agol közpot már átállt digitális üzemmódra. A szűrőprogram költsége 5 F o r r a i G á b o r A z e m l ő d a g a at o k 2 0 0 8 2 0 0 9. é v i r a d i o l ó g i a i s z a k i r o d a l m a O c o U p d at e, 2 0 1 0

o v á b b k é p z ő f ó r u m 6 75 millió fot, amiből egy szűrésre 45,5 fot esik. A agy kockázatú őket elkülöítve kezelik, MR-t és geetikai tesztet ajálaak (NICE guidelies). Nagy rizikójú csoportba tartozak azok is, akikek az édesayja silbesterolt kapott a terhesség alatt. A szűrés sugárterhelése miatt kiszámították, hogy kétmillió ő szűrése sorá egy emlőrák geerálódik 10 év utá. A szakma auditált taulásáak tulajdoítják, hogy a preoperatív diagózis megadása 70-ről 96%-ra őtt az egész országba 10. Az USPSF (US Prevetive Services ask Force) 2009 végé adta ki új guidelie-ját, ami hatalmas botráyt kavart, mert szembemegy az összes eddigi fotos ajálással: 50 éves kor alatt ellezik a mammográfiás szűrést, 74 éves kor felett em javasolják a szűrést, az itervallumot egyről két évre javasolják ritkítai, ellezik az emlő övizsgálatáak megtaítását a őkek, em támogatják a fizikális (tapitásos) emlővizsgálatot és em látják bizoyítottak sem a digitális mammográfia, sem a agy kockázatú csoport MR-szűréséek haszát 11. Valemeyi relevás tudomáyos társaság azoal tiltakozott a szakmai visszalépések és a hátramozdítás elle (amerikai radiológus-, okológus-, őgyógyásztársaságok stb.). A háttérbe az ati-screeig lobby -t sejtik, és határozotta rámutatak, hogy a őkek egyértelmű állásfoglalásokra va szükségük, és a legagyobb kárt az okozza, ha a célpopulációt elbizoytalaítják, és kevesebbe fogak elmei a szűrésre 12. Nagy felmérés készült 31, jeletős emlőszűrési programot felmutató országról, ebbe természetese Magyarország is bee va. A mammográfiás mukahelyek számát tekitve az alsó középmezőybe vagyuk (24 mammográfiás egység/egymillió lakos) ugyaide tartozik Holladia, örökország, Aglia, Dáia, Norvégia és Legyelország míg Fraciaország, Olaszország, Ciprus, az Amerikai Egyesült Államok és Ausztria 80-100 mammográfiás egységet működtet egymillió lakosra számítva. Nagy szórás va a mammográfiára specializált radiológusok számába is: ezt 7 62% között jeletették 13. (A referáló megjegyzése: A magyar emlőszűrés emzetközi megítélése ige jó, pedig számos teivaló va még.) Negyedik kiadásához ért a Europea guidelies for quality assurace i breast cacer screeig ad diagosis című alapmű. Ezt referálja Perry közleméye. Ebbe a kötetbe az oktatás, epidemiológia, kommuikáció, társszakmák, szűrőközpotok, pszichoszociális kérdések mellett új elem a digitális mammográfia miőségbiztosítása, az elvárható idikátorok potos megadása, az adatgyűjtés potosítása. A diagosztikus és terápiás lépések (szűrés, visszahívás, műtét) maximális várakozási ideje is elváráskét va megfogalmazva. Például a diagózis műtét közötti idő kíváatos lee, ha az esetek 70%-ába 10 mukaapo belül, 90%-ba 15 mukaapo belül lee. Másik példa: a dokumetum szerit elvárható, hogy a szűrésből visszahívott vagy paaszos beteg radiológiai kivizsgálása sorá elvégzett biopszia eredméyét az esetek 90%-ába öt mukaapo belül kiadják a betegek 14. A kiegészítő módszerek (ultrahag, MR) helyét világítják meg a többi szakember számára a tapasztalt szerzők. Ultrahag hozzáadásával az eddigi kisebb vizsgálatok alapjá 10-15%-kal több carcioma fedezhető fel, mit csak mammográfiával. Felhívják azoba a figyelmet, hogy az ultrahag ruti, szűrési célú haszálatával megháromszorozódik a biopsziák száma, ezek eredméye természetese dötőe beigus. Az álpozitív aráy övelése em kíváatos, így komolya meg kell fotoli egy hasolóa em specifikus módszer ruti, szűrési célú alkalmazását, beleértve a gazdaságossági számításokat is. Célszerűek látszik azoba az ultrahag hozzáadása a mammográfiához a dez emlőkél. Az MR-szűrés szité sok álpozitív eredméyt geerál, ezzel felesleges MR-vezérelt biopsziákat is. Utóbbira azoba még Németországba sics elegedő speciális eszköz, kapacitás, és főleg ics elegedő számú, ebbe gyakorlott radiológus, így tehát az MR érzékeysége em haszálható ki kellőe. Németországba komoly problémát jelet a túl sok követéses vizsgálat is, állítják a szerzők 15. Csupá a szűrése felfedezett emlőrákos betegek 5%-áak életét meti meg a mammográfiás szűrés állítják brit szerzők. A mammográfia hasza az életkorral övekszik 16. Retksy reagált erre a cikkre, és kiegészítette éháy filozofikus elemmel. Valameyyi szerző felhívja a figyelmet a szűrés hátráyaira, illetve igyekezek az euforikus hagadókat áryalt megközelítésre sarkalli 17. Duffy megkérdőjelezi a számítások potosságát, rámutat összekevert adatokra, és felhívja a figyelmet, hogy a megelőző mediciáak természetes velejárója, hogy dötő számba egészséges emberekkel foglalkozik, így az elvárások eltérek a beteg emberekkel foglalkozó orvosi tudomáyoktól. Midamellett láthatóa eltérés va a modellszámítások és a gyakorlati tapasztalat között. Duffy szerit ikább az utóbbiak javasolt hii 18. A Cochrae Ceter hagyomáyosa a mammográfiás szűrés ellei cikkeket szokott publikáli. Jørgese és Gøtzsche ezúttal a túldiagosztizálásról írtak taulmáyt. Szeritük eek mértéke 52%-ot is elér. Azaz álláspotjuk szerit háromból egy emlőrákot túldiagosztizálak a szakemberek. Egyik érvük, hogy a DCIS-t ugyaúgy kezelik, mit az ivazív carciomát, pedig ezek agyobb része em veszélyezteti a beteg életét 19. Welch válaszába kifejti, hogy muszáj mide DCIS-beteget kezeli, hisze em tudhatjuk előre, melyikek az élete va veszélybe. Idézi Zackrisso korábbi mukáját 20, amelybe a túldiagosztizálás mértékét 1:6-ba adta meg. Evas válasza szerit a visszahívási küszöb emelése helyett ikább azzal kellee foglalkozi, hogy idősebb ők ártalmatla laesióit e kezeljék (túl), mit például a tubularis carciomát vagy low grade DCIS-t 21. Barrat szerit em kellee összezavari a őket külöböző statisztikákkal, haem koszezust kellee hozi és eek eredméyéről iformáli a őket 22. Dobso kifejti, hogy a szűrésél talált DCIS-ek 57%-a magas szövettai fokozatú (high grade), ami em tekithető veszélytele betegségek. Szerite meg kell yugtati a őket, hogy a percuta biopsziás techikák fejlődésével egyre potosabb a preoperatív diagosztika, tehát sebészi megoldás csak a szükséges esetekbe jö szóba 23. Svájci szerzők ige alapos, elfogulatla áttekitést adtak a világba eddig összegyűjtött iformációk alapjá a mammográfiás szűrésről: radomizált, kotrollált taulmáyok szerit 50 éves kor felett a mortalitás 25-30%- kal csökkethető. A agy szűrőprogrammal redelkező országokba (Ausztria, Kaada, Dáia, Fiország, Izlad, Olaszország, Holladia, Spayolország, Svédország, Egyesült Királyság) a behívott populációba 16-36%-ot sikerült a gyakorlatba méri, a megjeletek között (akik legalább egyszer részt vettek) 24-48%-os a halálozás csökkeése. A mortalitáscsökkeés folyamatos. Összefoglalóa megállapították, hogy a legalább 10 éve bevezetett korrekt szűrőprogram képes az RC által talált értékek rep- F o r r a i G á b o r A z e m l ő d a g a at o k 2 0 0 8 2 0 0 9. é v i r a d i o l ó g i a i s z a k i r o d a l m a O c o U p d at e, 2 0 1 0

o v á b b k é p z ő f ó r u m rodukálására a api gyakorlatba is 24. Nagy kockázatú betegek emlőszűrése Nagy kockázatú őkél az America Cacer Society 2009-es guidelie-jai 25 alapjá az alábbi teedők szükségesek az emlőrák szűrésére: A agy kockázatú csoportak (20-25% vagy e feletti életre szóló lifetime rizikó) 30 éves kortól évete mammográfia és MR-vizsgálat ajálott. A agy kockázatú csoportba agyo szigorú a beválogatás: ismert BRCA-hordozók, korábba Hodgki-kór miatt mellkasi besugárzáso átesettek, illetve validált modellek (BRCAP- RO, BOADICEA, Claus, yrer stb.) alapjá a feti rizikóaráyba tartozó ők. (O-lie iformáció és hozzáférés ezekhez a számításokhoz: http://caolie.amcacersoc. org/cgi/data/57/2/75/dc1/1). A 15-20% lifetime rizikójú őkél még em áll redelkezésre elegedő tudomáyos bizoyíték az MR-szűrés ajálása mellett vagy elle. Az agol NICE (Natioal Istitute for Health ad Cliical Excellece) -kritériumokat az agol MARIBS study alapjá állították fel. Ezt mutatják be Leach és mukatársai másik hét fotos, agy kockázatúakat beválogató MRI-taulmáyal összehasolítva, a célcsoportok ige potos meghatározásával 26. Az NCCN (Natioal Comprehesive Cacer Network) guidelie már 25 éves kortól tart szükségesek mammográfiát és MR-t, valamit évete fizikális vizsgálatot. Meghatározták a high-quality MR fogalmát, ami külö emlőtekercset, regioális hozzáférhetőséget, MR-be agy tapasztalatú emlőradiológust jelet, valamit MR-vezérelt biopsziás lehetőség meglétét 27. Berg rámutat, hogy a techológiák ugya még em elég érettek, de szükség lesz az ultrahag bevezetésére, például azokál a agy kockázatú őkél, akik em képesek az MR-vizsgálatot elviseli. Emlő-ultrahagvizsgálatért 85 dollár térítést fizet a Medicare biztosító, de véleméyük szerit ez em fedezi a költségeket. Leszögezi, hogy átlagos rizikójú, em dez emlőjű őkek em szükséges sem ultrahag-, sem MR-szűrést biztosítai. Az ultrahagak mit szűrőmódszerek sok előye va az MR-rel szembe: olcsó, köye hozzáférhető, agy a vizsgálókapacitás stb. A szerző szerit az alábbi fotossági sorredbe javasolt ajálai a szűrési ultrahagvizsgálatot: agy kockázatú betegek, akik em tolerálják az MR-t, közepes rizikójú ők dez emlővel, valameyi dez emlő. A szakma várja az automata emlőultrahag (és az ultrahagos CAD a referáló) kifejlesztését, bár előre tartaak a agyo magas visszahívási aráytól 28. Ausztráliába 2009. február óta fedezi a biztosítótársaság (Medicare) a agy kockázatúak MR-szűrését. Ezer ilye vizsgálat 8-24 emlőrákot képes felfedezi, de megjegyzik, hogy az álpozitív biopsziás aráy is megőtt 29. Az agol mammográfiás szűrés sorá szerzett sugárterhelés relatív biológiai effektivitása (RBE) fizikusok szerit égyszerese alá va becsülve. Igaz, hogy alacsoy eergiájú a mammográfiás sugárzás, de i vitro kísérletekbe még ilye eergiatípusál is megfigyeltek biológiai hatásokat, mit maligus traszformációt. Az agol szűrőprogram elemzésével megállapították, hogy a haszo messze meghaladja ezt a rizikót, de a familiáris és gémutációt hordozó agy kockázatú őkél ez a hatás léyegese magasabb. Ezekél a betegcsoportokál a em ioizáló módszerek alkalmazását mit ultrahag- és MR-vizsgálat szorgalmazzák 30. ydel és mukatársai felmérték, hogy familiáris előzméyekkel terhelt fiatal ők meyire vaak tisztába a helyzetükkel. Kétezer-kétszázharmicegy agy kockázatú ő megkérdezésekor legtöbbjük (>70%) úgy godolta, hogy agy valószíűséggel egyszer kialakul majd emlőrákja. Legtöbbjük (97%) megértette a szűrés szükségességét, viszot 20%-uk azt hitte, hogy a egatív mammogram azt jeleti, biztosa ics jele emlőrák. Csak 4% értette meg, hogy 50 éves kor alatt a szűrés em met életet. Általába pozitív képük volt a mammográfiáról, de em volt túl sok ismeretük a lehetséges hátráyokról. A cikk következtetése szerit fokozi kell a agy kockázatú betegek iformáltságáak aráyát 31. (A referáló megjegyzése: A 2009-es kecskeméti koszezuskoferecia ayagába javaslatkét szerepel, hogy a hazai emlőszűrése belül kerüljö külöválasztásra a agy kockázatú csoport, és számukra az emlő MR-szűrése kerüljö bevezetésre.) A mammográfiás dezitás és az emlőrák összefüggése Az emlőtípusok eltérése, a külöböző mértékbe dez emlők és az emlőrák összefüggése egyre ikább foglalkoztatja a kutatókat. Boyd és mukatársai erős evideciakét ismertetik ezt az összefüggést. Kutatásaik szerit égyszer-ötször agyobb emlőrákrizikót jelet, ha az emlő legalább 75%-a dez. A dezitás mértékét más faktorok is befolyásolják mit meopausa, életkor, testtömegidex de ezek csupá 20-30%-ba játszaak szerepet a dezitás variabilitásába. Ikerpárok vizsgálatával kimutatták, hogy az emlődezitás agyfokba öröklődő tulajdoság: a geetika 63%- ba meghatározza a dezitás értékét így tehát az emlőrákrizikót is 32. Ugyaez a mukacsoport másik mukájába elemzi a dezitás aatómiai alapjait (kollagé, zsír, epithelialis és egyéb sejtek), az edokri hatásokat (övekedési faktorok, egyéb hormook), a sejtproliferációs elemeket (mitogeezis, mutageezis) és ezek összefüggéseit az emlőrákrizikóval 33. Fracia szerzők részletese leírják, hogy milye emlődezitás-meghatározások létezek. A Wolfe-féle klasszifikáció vizuális becslése alapul, égy fokozatot külöít el. A Brisso-féle felosztás százalékba adja meg a dezitás értékét, hat lépcsőbe. Az ACR BI-RADS emlőtípus-beosztás égy fokozatot ismer, ezek szité vizuális alapo külöíthetők el. (A referáló megjegyzése: A cikk em ismerteti a hazákba elterjedt abár-féle emlőtípus-beosztást.) Wolfe 1987-be továbbfejlesztett módszert mutatott be: optikai plaimetriával, a mirigyállomáy körülrajzolásával már valódi méréssel igyekezett megközelítei a dezitás mértékét. Ezt követték a digitális szegmetáció módszerei, először kettő, majd három dimezióba. Nyilvávalóa a mért érték egyre potosabbá vált. Napjaikba a digitális mammográfok már számos olya paramétert képesek begyűjtei, amelyek külöböző matematikai modellekkel együttműködve már teljese potosa meg fogják adi az emlődezitás értékét. Egyes kutatások az MR- és az ultrahagmódszereket is fel akarták haszáli dezitás mérésére, de az eredméyek em meggyőzőek 34. omoszitézis Egy pilot megfigyeléses taulmáy agyo ígéretesek találta a tomoszitézist (digitális rétegképek készítése az emlőről egy speciális, köríve mozgó mammográffal), de még kevés az adat ahhoz, hogy valódi haszát felmérjék. Körülbelül 50 elváltozást ábrázoltak az új módszerrel, és 7 F o r r a i G á b o r A z e m l ő d a g a at o k 2 0 0 8 2 0 0 9. é v i r a d i o l ó g i a i s z a k i r o d a l m a O c o U p d at e, 2 0 1 0

o v á b b k é p z ő f ó r u m 8 megállapították, hogy az értékelés sokkal hosszabb, mit a hagyomáyos mammográfiáál. A CAD segítséget jelethet majd az értékelésbe. A mikromeszesedések ábrázolása a agyobb zaj miatt romlik, így szükséges a hagyomáyos felvétel(ek) elkészítése is. Ez azoba a agyobb sugárdózis (vagy az érzékeyebb detektorok) problémájához vezet. A kiértékelő radiológusok hasolóak vagy kissé jobbak találták a tomoszitézist a megszokott mammográfiáál 35. Százhuszoöt kiválogatott esetet dolgoztak fel Observer Performace Study -jukba Gur és mukatársai. Harmicöt emlőrákos és 90 egatív, de problémás esetet vizsgáltak. A visszahívási aráyt a hagyomáyos mammográfiával kombiált tomoszitézis esetébe 30%-kal csökketei lehetett. Egyedül a tomoszitézis körülbelül 10%-kal csökketette ezt az aráyt, de még em bizoyított, hogy egymagába lehet-e egyáltalá haszáli 36. Apró, alig észlelhető elváltozásokkal tesztelték az új eszközt Adresso és mukatársai, amelyek között 40 emlőrákos eset szerepelt. A BIRADS-score szigifikása emelkedett, amikor az egyiráyú hagyomáyos mammográfiát kiegészítették egyiráyú tomoszitézissel. Ugyaezt találták két iráy haszálatakor is. Leszögezték, hogy a tomoszitézis agyobb érzékeységgel detektálja az emlőrákokat 37. Fizikusok kipróbálták a külöböző CAD-beállításokat, és megállapították, hogy 85% szezitivitás mellett 2,4 álpozitív/felvétel aráyt sikerült a legjobbak kihozi tomoszitézis sorá 38. A kliikai gyakorlatba 513 pozitív szűrési esete próbálták ki az új eljárást eerstra és mukatársai. Csak ultrahaggal kimutatható carciomákál egyforma volt a két módszer álegatív aráya. Vizsgálatuk szerit ömagába a tomoszitézis specificitása kisebb (84,4%), mit a mammográfiáé (86,1%). Az érzékeység megegyező (92,9%). A dózis is csakem azoos (mammo 1,70 mgy, tomo 1,74 mgy). A mukacsoport egyelőre kiegészítő módszerek értékeli a tomoszitézist, amiek a helyét még további kutatásokkal kell meghatározi 39. (A referáló megjegyzése: Mit ahogy a feti referátumokból látszik, a tomoszitézis még igecsak keresi a helyét. Szűrésre lee talá a legalkalmasabb, de a léyegese hosszabb leletezési idő és a sok expozíció miatt kéyszerűe alacsoya tartott képekéti sugárdózis miatt rosszabbul észlelhető mikromeszesedések miatt a rutiellátásba még em vezethető be.) Komputerrel támogatott észlelés CAD mezése elle, mivel a CAD szeritük csak az észlelésbe ( detectio ) segít, de em ad diagózist. A chicagói egyetem mukatársai a CAD születésapja alkalmából hossza és ige alaposa összefoglalják a CAD törtéetét, jele helyzetét és jövőbeli kihívásait 40. Noble és mukatársai széles körű irodalomkutatással és metaaalízissel igyekeztek meghatározi a CAD szerepét. Az összegzett érzékeységet 86,0%-ba, a specificitást 88,2%-ba adták meg. Százezer ő szűréséből a CAD 50 további korrekt emlőrák-diagózis felállításához járul hozzá, 1190 egészséges ő visszahívását geerálja, és 80 beigus eredméyű biopszia elvégeztetését eredméyezi. Nem találtak olya taulmáyt, amely a CAD haszálatáak páciesorietált kimeetelét vizsgálta vola 41. Hasoló témát dolgoztak fel aylor és mukatársai. A CAD-et vagy második öálló leolvasókét, vagy az első leolvasó támogatójakét szokták alkalmazi. Az első megoldást, a kettős leolvasást találták jobbak az eddigi irodalmi adatok összegzése sorá 42. Eek tökéletese elletmod a NEJM cikke, amelybe a kétféle alkalmazás értékét egyformáak ítélték 43. Cha és mukatársai szerit a tomoszitézis CAD-je még agyo kezdeti fázisba va. Részletezik az elért eredméyeket és műszaki problémákat 44. Ultrahag Az ultrahag kiegészítő haszálatáról egy émet mukacsoport a szakirodalom utolsó yolcéves adatait dolgozta fel. Csak a közepes rizikójú, dez emlőjű (ACR 3,4) ők yerhetek a kiegészítő ultrahagvizsgálatból, de megjegyzik, hogy a biopsziák aráya megövekszik. Az ezekél a őkél csak ultrahaggal talált emlőrákok átlagosa 9,9 mm-esek és 90%-uk yirokcsomó-egatív. A taulmáy javaslatokat tesz, hogy milye adatokat yilváítsaak szükségesek ahhoz, hogy a kiegészítő emlő-ultrahagvizsgálatot megyugtatóa lehesse ajálai 45. A fracia szűrőprogramo belül a dez emlők ellátásáról ír Dilhuydy. A fracia ők emlője 28%-ba dez, 3%-uk A CAD (computer assisted detectio) elevezés kapcsá az utóbbi időkbe a szakemberek hevese tiltakozak a rövidítés utolsó betűjéek diagózis -két való értelagyo dez. A leolvasó radiológusra va bízva, hogy javasol-e kiegészítő ultrahagvizsgálatot. Felhívják a figyelmet, hogy dötőe csak az 50 év alatti korcsoport és a agy kockázatú ők profitálak ebből 46. Az ultrahag-cad-et ige jóak értékelik Gruszauskas és mukatársai. Háromszázegyveégy laesiót dolgoztak fel, és a ROC-görbe alatti területek eltérését sehol em találták 0,02-ál többek. Ez a megbízható módszer jól teljesített külöböző alkalmazók ige eltérő bemeeti képeivel is 47. Az ultrahag-kotrasztayagok ritká kerülek szóba az emlőbetegségek kapcsá. Egy relevás cikk foglalkozik ezzel a kérdéssel, a fracia Istitute Gustave Roussy-ból. Irodalmi áttekités és saját tapasztalatok alapjá kijeletik, hogy a második geerációs kotrasztayagok jobba ábrázolják a maligus erezettséget, ami segíthet a kiterjedés megállapításába és a kemoterápiára adott válasz értékelésébe. Néha maligus jellegű ereket láttak a laesio mellett is, emiatt felvetik, hogy esetleg ez agyobb sebészi szegély kialakítását idikálhatá a jövőbe. ermészetese csak folyamatba levő kutatásról va szó, em bizoyított kliikai alkalmazásról 48. Az axilla ultrahagvizsgálata sorá az elmúlt 10 év sorá talált számtala külöleges és szokásos elváltozás bemutatására vállalkozott Kim és mukacsoportja. Járulékos emlőszövettel társult elváltozások (fibroadeoma, hamartoma, zsírecrosis, carcioma a járulékos emlőszövetbe), egyéb lágyrész-eltérések (lipoma, schwaoma, hemagioma, fibromatosis, epidermoid cysta, maligus fibrosus histiocytoma) és műtéti következméyek (seroma, hematoma, foalgrauloma, pseudoaeurysma, lymphagiectasia) egyarát szerepelek a mukába 49. Szooelasztográfia Giat és mukatársai áttekitették az elasztográfia módszerét, a kóros elváltozások képeit. Elemzik a kétféle (mauális és automatikus) adatgyűjtési techikát. Megállapítást yert, hogy a tumorok általába keméyebbek. Illusztrálják az álpozitív és álegatív találatokat. A tumort utázó fibroadeomák és a fibroadeomát utázó F o r r a i G á b o r A z e m l ő d a g a at o k 2 0 0 8 2 0 0 9. é v i r a d i o l ó g i a i s z a k i r o d a l m a O c o U p d at e, 2 0 1 0

o v á b b k é p z ő f ó r u m tumorok elkülöítésébe ez a módszer sem ad segítséget. Az elasztográfia még em tekithető elfogadottak a kliikai rutigyakorlatba alkalmazható módszerkét 50. Egy brazil mukacsoport szité megvizsgálta az elasztográfiát, és újfajta klasszifikációt javasoltak, valamit a kompresszió és dekompresszió alatti képek szikró gyűjtését. Ezek haszálatával az eddigiekél jobb találati aráyokat kaptak: szezitivitás 76,46%, specificitás 97,49%, diagosztikus potosság (accuracy) 86,67%. Felhívják a figyelmet, hogy a 2 cm-él agyobb fibroadeomák maligus elasztográfiás képet adak, a kis maligus tumorok ezzel szembe beigusak látszaak. A taulmáy gyegéje, hogy a 228 vizsgált elváltozásak csak kis része (13%) volt maligus 51. Emlő-MR, -C Olaszországba 2007-be koszezustalálkozót redeztek az emlő-mr-ről. Itt megállapodtak az idikációs kör potos szabályozásába. Ajálásuk alapjá csak olya közpotba javasolják emlő-mr-vizsgálatok végzését, ahol a hagyomáyos képalkotókkal és képi vezérelt (ultrahag, stereotaxia) biopsziás eljárásokkal szité agy gyakorlatra tettek szert. Emlő-MR-vizsgálat elvégzése előtt javasolják a secodlook célzott ultrahagvizsgálatot. Feleslegesek tartják az MR-vizsgálat elvégzését karakterizálás céljából, ilye esetekbe képi vezérelt biopsziát kell idikáli. Nem rizikócsoportba tartozó ő egatív eredméyű hagyomáyos vizsgálatai utá szité idokolatla az MR-vizsgálat. Potos techikai előírások mellett a javasolt célpopulációt adják meg: agy kockázatúak szűrése és követése, műtét előtti lokális (emlő)stagig, eoadjuvás terápia hatásosságáak megítélése, okkult tumor keresése, recidíva differeciáldiagosztikája, váladékozó emlő és implatátumok 52. Kuhl és mukatársai a 3 teslás emlő-mr-vizsgálatot elemezték. Bemutatják a magasabb jel/zaj aráy haszát, a techikai módosításokat (szekveciák), a parallel képalkotás előyeit, és a speciálisa 3 eslá jól működő vizsgálatokat, mit a diffúziós tezor stb. Az emlő-mr-vizsgálatál a agyobb térbeli felbotás eléréséhez is hozzájárul ez a techika 53. Az MR-galaktográfia módszerét próbálták ki egy feasibility study keretei belül, 23 esetbe. Először hagyomáyos galaktográfiát végeztek, majd pár ap utá először 3D 2 GRE (CISS) szekveciával MR-vizsgálatot végeztek (idirekt MR-galaktográfia). Ez utá közvetleül feltöltötték a váladékozó járatot és újabb MR-vizsgálat készült 3D 1 szekveciával (FLASH) (direkt MR-galaktográfia). A direkt MR-galaktográfia eredméye teljese megegyezett a hagyomáyossal: mide laesio felfedezésre került. A legtöbb esetbe társult ductustágulatot is találtak. Javasolt szokásos kotrasztos diamikus vizsgálattal kombiáli, mert így a háttérbe lévő okok, laesiók is ábrázolásra kerülek. Ömagába a szokásos MR-protokoll 23-ból 15 esetbe ábrázolta a váladékozást okozó ductalis patológiás folyamatot. Felmerülhet kisebb, még agyobb felbotású tekercsek alkalmazása 54. Geum és mukatársai mellkas-c- látható emlőelváltozásokra hívják fel a figyelmet. Elsősorba a meszes laesiók (fibroadeoma), a plasztikai műtétek yomai és meszes zsírecrosisok ábrázolódak jól a C-. De bemutatják a besugárzás következméyeit, a bimbóbehúzódáshoz vezető okokat, a gyecomastiát, férfi emlőrákot és a gyulladásos emlőrák képét is utóbbiál a hóalji adeopathia is kimutatható volt 55. (Referáló megjegyzése: Mellkas-C-t leletező kollégákak érdemes megismeri ezeket a szigifikás képeket. Fotos az is, hogy például posztoperatív hegesedést, oedemát e értékeljeek recidíváak, mit ahogy ez többször előfordult.) A tumor kiterjedéséek megítélése MR-vizsgálattal Az elleoldali emlőbe 2511 esetből 123 alkalommal fedeztek fel maligus tumort MR-vizsgálattal. Ez a 4,9% fotos iformáció, aál is ikább, mert 13 relevás dolgozat összegzése alapjá jutottak erre e következtetésre 56. Az MR-vizsgálat szerepére hívják fel a figyelmet Meije és mukatársai a DCIS kezelésébe. A tumorkiterjedés megítélésébe az MR-vizsgálat agyo potos, de megjegyzik, hogy extezív DCIS eseteibe még eek birtokába is mastectomia elvégzése idokolt 57. Az MR-vizsgálat szerepét mutatják be az extezív itraductalis kompoes (EIC) potos kiterjedéséek kimutatásába Schoute és mukatársai 23 esete. A mammográfia 62%-ba alulértékelte a DCIS méretét. Az MR-vizsgálat 22%-ba felülértékelte, de csak az esetek 30%-ába. Rosszul differeciált EIC eseteibe az MR-vizsgálat potosabba határozta meg (60%), mit közepese differeciált EIC (25%) eseteibe. Az álegatív esetek okát az alacsoy agiogeezisbe (mikroérdezitásba) kell keresi. Az álpozitív halmozásokat általába beigus proliferatív folyamatok okozzák 58. Ugyaez a mukacsoport foglalkozik az MR-vizsgálatak az ivazív lobularis carciomák (ILC) kivizsgálásába betöltött szerepével. Az MR sokkal érzékeyebb más képalkotó modalitásokál az ILC ábrázolásába. A kiterjedés megítélése agyo potos, de ritká MR-vizsgálattal is előfordul hiba ebbe a kórképbe. 32%-ba azoos, 7%-ba további elleoldali laesiókat mutat ki az MR-vizsgálat, tehát az MR 28,3%-ba megváltoztatja a terápiás algoritmust, elsősorba a sebészit 59. A tiszta DCIS-ek MR-megjeleéséek változatosságát illusztrálták Raza és mukatársai. A számos MR-képpel és szövettai metszettel, valamit kietikus görbével illusztrált ayag jeletős segítséget yújthat az emlő MR-vizsgálatát tauló kollégákak 60. A preoperatív MR-vizsgálat szerepét vizsgálták összefoglaló taulmáyukba Houssami és mukatársai. Komoly tudomáyos bizoyítékok szólak amellett, hogy számos azoos és elleoldali többletgócot képes felfedezi, azoba az még em bizoyított, hogy hosszú távo ez milye hatású. Nyolcéves követéssel még em találtak külöbséget a hagyomáyos algoritmussal kivizsgált betegek és az MR hozzáadásával ellátottak életkilátásai között 61. Gyulladásos emlőrák eoadjuvás kezeléséek hatását MR-vizsgálattal követték Che és mukatársai. Patológiailag három kategóriára osztották a választ: 1. ics residuum, 2. DCIS, 3. ivazív residuum. Az MR-vizsgálat helyese mutatta meg a residualis tumor méretváltozásáak iráyát, azoba a végleges residualis tumorméretet em midig közelítette meg jól. A em lágyrész jellegű tumorresiduum megítélésébe eltérés mutatkozott az MR-vizsgálat és a patológiai lelet között 62. USPIO kotrasztayaggal prospektív harmadik fázisú vizsgálatot végeztek és megállapították, hogy az axillaris yirokcsomó éritettségéek megítélésébe a módszer érzékeysége 92%, specificitása 99%, potossága 98%. Az USPIO-MR-rel mide pozitív yirokcsomót felfedeztek, így az őrszemmódszerhez hasoló értékűek tartják 63. 9 F o r r a i G á b o r A z e m l ő d a g a at o k 2 0 0 8 2 0 0 9. é v i r a d i o l ó g i a i s z a k i r o d a l m a O c o U p d at e, 2 0 1 0

o v á b b k é p z ő f ó r u m 10 Diffúziós MR-vizsgálat Komoly újdoságak számít az emlő diffúziós MR-vizsgálatáak bevezetése a kliikai gyakorlatba. sushima és mukatársai áttekitették az eddigi közleméyeket és eek alapjá megállapították, hogy 1,5 teslás készüléke 89%-os érzékeységgel és 77%-os specificitással lehet ezt az eljárást alkalmazi a beigus-maligus folyamatok elkülöítésére 64. MR-spektroszkópia Prost és mukatársai az Amerikai Egyesült Államokból származó taulmáyukba beszámolak arról, hogy ott már rutifelhaszálásak számít az MR-spektroszkópia (MRS) az agy-, prostata- és emlőrégiókba. Nagyobb térerőre lee szükség, hogy a maihoz képest égyszeres-ötszörös erősségű jeleket sikerüljö yeri a szövetekből. A szerzők a helytele idikációkkal végzett MRS-t és a túlzott haszálatot komoly veszélyek tartják, mivel az Amerikai Egyesült Államokba a biztosító már téríti ezeket a vizsgálatokat 65. Az MRS diagosztikai felhaszálásáról szóló cikkbe a kliikai alkalmazásokról, a ormális és kóros képelemekről, a karakterizálás mai lehetőségeiről, az axillaris yirokcsomók MRS-megítéléséről és a kemoterápiás válasz megítéléséről adak összefoglalót. A kis elváltozásokról továbbra is ehézséget jelet megfelelő spektrum készítése. Megoldatla probléma az abszolút kolimeyiség megadása a tumorokba, a postprocessig stadardizálása és a határvoal megadása a karakterizálásál. A jövőbe remélhetőleg mód lesz háromdimeziós kolitérkép készítésére, és talá alkalmassá tehető az eljárás a külöböző tumorok rizikóbecslésére is, metabolikus iformációk yerésével. Valószíűleg magasabb térerő (3-4 esla vagy magasabb) kell majd ezekek az iformációkak a megszerzéséhez 66. Az MRS-t áttekitő cikket írtak Moutford és mukatársai, amelybe az MRS progosztikai szerepét taglalják. Sejtkultúráko végzett kísérletek alapjá a maligus traszformáció és a kolitartalom, valamit a metasztatizálóképesség és egyes relaxációsidő-adatok speciális összefüggését mutatták ki. A citológiai miták MRS-e alapjá is sikerült értékelhető eredméyhez juti. Kevés DCIS-t sikerült i vivo MRS-sel megvizsgáli, de ezek spektruma ikább a beigus laesiókhoz állt közel. Fotosak tartják, hogy a techológiákat olya egyértelműek kell kifejlesztei, hogy kliikai rutifelhaszálásra is alkalmasak legyeek, e csak kutatásra. A hagyomáyos MR-vizsgálat kiváló érzékeysége sajos em párosul hasolóa magas specificitással. Ezért az MR-MRS kombiáció a kórosak gyaított terület MR-vezérelt biopsziájával lehet a jövő útja 67. PE-C, SPEC-C A PE-C axillaris stagigbe való alkalmazását elemezték Chae és mukatársai. Megállapították, hogy a PE-C kevésbé potos és kevésbé érzékey, mit a mammográfia és ultrahag. ehát em helyettesíthető vele az őrszem- (setiel-) yirokcsomó-biopszia. A számszerű adatok (szezitivitás, specificitás, potosság) PE-C: 48,5%, 84%, 73,2%, ultrahag 51,5%, 89,3%, 77,8%, mammográfia 33,3%, 96%, 76,9% 68. A dötéshozásba mégis segítséget yújt: kevéssel a kezelés megkezdése utá már képes jelezi a terápiás választ, így módosítható, abbahagyható, váltható a kemoterápia, azaz személyre szabható a gyógyítás. A oreszpoderek kiemelése felesleges kezeléseket és mellékhatásokat takaríthat meg 69. A hagyomáyos limfoszcitigráfia em midig alkalmas az őrszemyirokcsomók megfelelő azoosítására. A őrszemyirokcsomók 14%-át csupá a SPEC-C ábrázolta, agyobb felbotása és kotrasztja miatt. Alkalmazása a 72-94%-os kimutatási aráyt 89-100%-ra javította 70. Diagosztikus iterveciók Ultrahagvezérléssel a legelterjedtebb diagosztikai mitavétel a 14 G átmérőjű tűvel végzett heger- (core) biopszia. Ezzel a szakirodalom égy-öt mitáál húzza meg az alsó határt: eyi szükséges a megfelelő, biztoságos szövettai eredméy eléréséhez. 0,4%-os álegatív aráy állapítható meg az irodalomból 71. Egyes cikkek 72 2%-ot adak meg, ez megegyezik a sebészi biopszia találati aráyával. Nagy előye a core biopsziáak, hogy bevezetése utá a költségcsökkeése és a diagosztikus késlekedés megszűésé túl az első műtétél már a betegek 92%- ába sikerült szabad széleket eléri, a korábbi 64%-hoz képest, amikor csak a műtétet követő feldolgozás adott maligus eredméyt. A core biopszia midamellett képes alulbecsüli az elváltozást főkét patológiai okokból az alábbi esetekbe: phyllodes, atípusos ductalis hyperplasia (ADH), radial scar, papillaris laesio, LCIS. Meszesedéseket em javasolt ultrahaggal keresgéli, mert em megbízható, és számos álegatív eredméyhez vezet. Az adatok alapjá a tumorsejtek elvádorlása 37%-ba előfordul, de ezt a sejtek em élik túl 73. A biopsziás eredméyeket midig össze kell veti a képalkotó lelettel, be kell tartai a stadardokat (például EUSOBI 74, EUSOMA 75, osztrák koszezus 76, ACR BIRADS 77 ). Beigus képletek (például fibroadeoma) VAB-bal (vákuumasszisztált biopsziás eszköz, például Mammotome) törtéő percuta eltávolítása redszerese felvetődő téma, de a residuumok miatt szakmailag továbbra sem ajálható megoldás. Háromdimeziós ultrahagos célzásra a térbeli látásba treírozott radiológusokak icse szükségük. Felvethető, hogy iterveciós gyakorlat élküli kliikusokak segítség lehet a célzásba, de ez a felállás szakmailag mideképpe elvetedő. A harmoikus és compoud (SooC) opciókat em javasolt emlőbe haszáli, mert a laesiók morfológiáját megváltoztatják, a jellegzetes hagáryékot elmossák, és esetekét a tű ábrázolódását is csökketik. Ultrahaggal em látható 1280 laesio stereotaxiás 11 G-s vacuum core biopsziás vizsgálatáak álegatív aráyát 4,4%-ak észlelték Jackma és mukatársai 78. Amikor a core specime rötgevizsgálata em talált a mitába meszesedést, 25% (égyből egy) mita diagózisa álegatív lett, ám amikor a mitába felfedezhetők voltak a meszesedések, ez csak 0,67%-ba fordult elő (háromszázból kettő esetbe). Napjaikba számos borderlie laesio kerül percuta mitavételre, amelyek komoly kiértékelési problémát okozak a patológusak. A mitavétel körülméyei és a relevás hely azoosítása is kihívást jelet, például amikor az újoa megjelet MR-vezérelt biopsziákál beigus szövet kerül kivételre. Elegedhetetle a szoros radiopatológiai korreláció ezekek az esetekek a terápiás dötéshozásába 79. Húsz ország citológusai közös mukájukba 80 megállapították, hogy a core biopszia midehol a világo terjedőbe va, a kliikusok sokkal jobba szeretik a szövettai miták alapjá hozott dötéseket. A citológia ellebe agyo előyös továbbra is az axillaris yirokcsomók vizsgálatáál, egy cikk véleméye szerit 81 30%-ba feleslegessé teszi a őrszemyirok- F o r r a i G á b o r A z e m l ő d a g a at o k 2 0 0 8 2 0 0 9. é v i r a d i o l ó g i a i s z a k i r o d a l m a O c o U p d at e, 2 0 1 0

o v á b b k é p z ő f ó r u m csomó-biopsziákat. Meszesedések kivizsgálására még ez a citológiát mideekfelett pártoló csoport sem tartottak alkalmasak: ebbe ők is a core biopszia elsődleges és egyedüli szerepét hagsúlyozták. Ritka precíz, teljese komplett áttekités olvasható az összes MR-vezérelt emlőitervecióról Eby mukájába 82 : a preoperatív jelölés, core, vákuum core biopszia, tumorablatio eddigi eredméyeiről lehet midet megtudi a cikkből. Még az MR-vezérléssel soha em haszált vékoytű-aspirációs citológia (FNA) is szóba kerül ez az összefoglaló muka korábbi tudomáyos feldolgozásokat idézve szité alkalmatlaak találja a csak MR-rel látható laesiók diagosztikájára. Stereotaxiás vákuum core biopsziás (VAB) mitavétel sokszor eltávolítja az apróbb laesiók (például mikromeszesedések) dötő részét. A későbbi esetleges műtét célzásához ilyekor fémklipet kell a biopszia helyére beillesztei. A klip migrációját vizsgálták Chavero és mukatársai 83. Az irodalom szerit ez 13-20%- ba fordul elő. Függetleek látszik a behelyezés iráyától, és jeletős mértékű (8 cm-ig!) is lehet. izeöt hóap alatt elvégzett 604 VAB-ból 447 esetbe helyeztek el Micromark II klipet. Az eddigi publikációk accordio (harmoika) effect -ek hívják a kompresszió tegelyébe (Z) fellépő migrációt, pot akkor, amikor felegedik a yomást. Főképp akkor tapasztalható, ha a klip em a biopsziás üreg belsejébe kerül rögzítésre, haem valahol a szomszédos szövetekbe horgoyozzák ki. A szerzők gyakrabba figyeltek meg migrációt craiocaudalis kompresszió eseté, ezért mediolateralis behatolási iráy haszálatát javasolják. Új techikák Speciális, agy felbotású, kis dózisú emlő-c fejlesztésébe kezdtek és próbálták ki specimeeke fi kutatók. Negyvehét mikroos pixeleket tudtak létrehozi 0,2 mm-es szeletekkel, agyo alacsoy, a mammográfiához hasoló sugárdózissal. Nagyo ígéretes felvételeket közölek, bár mikromeszesedések ábrázolásáról em esik szó 84. Berg alapvetőe szűrésről szóló cikkébe az összes fejlődésbe és kísérleti fázisba lévő módszert ismerteti. Szó va a PE-mammográfiáról (PEM), amiek várhatóa em lesz szerepe, a termográfia már bizoyította alkalmatla, az emlő-izotópvizsgálat se váltotta be a reméyeket. Ígéretesek tartja a fetiekbe ismertetett agy felbotású emlő-c-t, bár ő is megjegyzi, hogy a mikromeszesedéseket a mammográfia jobba fel tudja botai 85. ROLL Ploeg és mukatársai öt kliikailag kotrollált és egy közepes radomizált kotrollált taulmáyt találtak a ROLL (radioguided occult lesio localisatio) relevás szakiro- dalmi áttekitése sorá 1999 és 2004 között, összese 400 körüli betegszámmal 86. A laesiók excízióját jobbak találták, mit a kotrollcsoportba, az őrszemyirokcsomó kimutatását is. Gyorsabb és olcsóbb, mit a drótjelölés. Néháy tévedésről beszámolak az izotóp diffudálása miatt, illetve hátráykét említik az eyhe többlet-sugárterhelést is. [A referáló megjegyzése: A ROLL pár éve kísérleti módszerkét idult külföldö, majd sajátos módo hazákba előbb terjedt el, mit ahogy a emzetközi szakirodalomba tudomáyosa bizoyították vola a helyét. Szolid elváltozásokál többe jó tapasztalatokról számoltak be (főleg szóba) de például meszesedésekél, úgy tűik, erőse megfotoladó az alkalmazása.] erápiás iterveciók: percuta tumorablatio Noguchi és mukatársai 87 irodalmi áttekitésükbe rámutattak, hogy a percuta tumorablatio legagyobb problémája a szélek épségéek elérése. Emiatt ezek a techikák még kísérleti fázisba vaak. Rutihaszálat előtt szükség lesz még a lokális recidívák aráyáak hosszú távú követésére és a túlélési idők változásáak taulmáyozására is. Jólesz az MR-vezérelt fokuszált ultrahag (FUS) előyeit taglalja. Ezzel a techikával kliikai vizsgálatok zajlaak az emlő-, agy-, máj- és prostatadagaatok kezelésébe, valamit a csotmetasztázisok palliációs terápiájába. A FUS időszakosa megváltoztatja a sejtmembrá-permeabilitást, így gyógyszer vagy géterápia célba juttatására is alkalmas 88. Schmitz az MR-vezérelt FUS irodalmi áttekitését végezte el: 20-100% között jelzik a közleméyek a sikeres ablatio aráyát 89. Egyedül az MR-vezérlés teszi lehetővé, hogy a hőmérsékletet és a hőeloszlást folyamatosa moitorozzák. A FUS-t tartják ők is a legígéretesebb módszerek. Egy agol mukacsoport közleméye szerit 108 rádiófrekveciás ablatio (RFA) közül 12 em sikerült, másik szériába 60-ból egy esetbe égy hóap múlva lokális recidíva keletkezett. Megállapítják, hogy az RFA még em alkalmas a teljes tumoreltávolításra 90. Hollad kutatók alkalmasak találják az RFA-techikát idős betegek ellátására. úlzotta ehéz terápia agyo igéybe veszi ezt a sérülékey betegcsoportot, viszot a miimálisa ivazív tumorablatio megoldás lehet 3 cm tumorátmérő alatt a lokális kotroll elérésére 91. RFA fázis II vizsgálatáról számolak be Media-Fraco és mukatársai. Huszoöt, 4 cm alatti uifokális tumor kezelését végezték el, átlag 11 perc alatt. NADPH-festéssel a reszekátumok patológiai mitáiak 76%-ába felfedezhető volt életképes maligus sejt. Mellékhatást em észleltek 92. Stereotaxiás RFA-ról számol be hosszú utákövetéssel Head és Elliot. Mid az öt beteg 65 év feletti volt, a tumorok maximális mérete 1,2 cm, mid ösztrogépozitívak. Hétéves utákövetés sorá em találtak lokális recidívát vagy metasztázist 93. Stage I tumorokál végzett RFA-t egy japá mukacsoport, műtéttel kiegészítve. Harmic betegből 28-ál a tumor degeerálódott, 24-él komplett tumorekrózist észleltek. Felhívják a figyelmet, hogy EIC eseté a módszer em haszálható 94. Kaiser és mukatársai valameyi MR-vezérelt miimálisa ivazív terápiás iterveciót (LI, HIFU, RFA, mikrohullám, krioterápia) ismertetik cikkükbe, techikai részletekkel, és eddig megismert tudomáyos eredméyekkel. Közös jellemzőjük, hogy problémás a komplett regresszió elérése és a szélek megítélése 95. Vákuum core biopsziás eszközzel távolítottak el 1,2 cm mediá átmérőjű (MR) emlőtumorokat a Memorial Sloa-Ketterig Cacer Ceterbe, 9 G-s Suros VAB eszközzel. A 76 dagaatból 49% ivazív, 51% i situ volt. 82%-ba residualis tumort észleltek hisztológiailag. A komplette excidált esetek mediá mérete 7 mm volt. Következtetésük szerit még akkor sem tekithető eltávolítottak egy laesio, ha MR-e teljese megszűik a kórosa halmozó terület 96. Egyéb betegségek, elméleti kérdések A mammaria itera meti yirokcsomók elletmodó ellátásáról szól Che mukája: a sebészi, sugárterápiás ellátás kérdéseiről 97. 11 F o r r a i G á b o r A z e m l ő d a g a at o k 2 0 0 8 2 0 0 9. é v i r a d i o l ó g i a i s z a k i r o d a l m a O c o U p d at e, 2 0 1 0

o v á b b k é p z ő f ó r u m 12 ót és Gere az új szemléletekről írt, a sick lobe elméletről, a tumorok ui-, multifokalitásáak megítéléséről, a tumorkiterjedés méréséek szemléletváltozásáról és speciális tumortípusokról. Radiológusokak is agyo haszosak ezek az ismeretek 98. A bimbó-areola komplex radiológiai diagosztikájáról ige részletes, oktató cikket közöl a Radiographics, többek között az MR új szerepköreiről 99. A gyulladásos emlőrák komoly diagosztikai problémáit, mammográfiás, ultrahag-, MR- és PE-megjeleéseit taglalja Yag cikke 100. A zsírecrosis számos képi formájáról haszos összefoglaló olvasható az AJR-be 101. Mide fő modalitás (mammográfia, ultrahag, MR) kihívások elé állítja a szakembert az időbe is változó morfológiájú betegség diagosztikájába. Speciális kérdést vetettek fel Calisir és mukatársai: hypertoiás ők retiopathiájáak és az emlők artériás meszesedéséek korrelációját vizsgálták mammográfiával. Megállapították, hogy a mammográfiás felvételeke látható artériás meszesedés emelkedett retiopathiás rizikóval jár, főleg 60 év felett 102. Két ritka és sajátos esetet mutatak be hollad plasztikai sebészek: szerelmi együttlét sorá túlzott igéybevétel hatására az implatátum körül késői haematoma keletkezett 103. Irodalom 1. Pisao ED, Gatsois CA, Yaffe MJ, et al. America College of Radiology Imagig Network digital mammographic imagig screeig trial: objectives ad methodology. Radiology 2005;236(2):404-12. 2. Pisao ED, Gatsois C, Hedrick E, et al. Diagostic performace of digital versus film mammography for breast-cacer screeig. N Egl J Med 2005;353(17):1773-83. 3. Skaae P, Skjeald A, Youg K. Follow-up ad fial results of the Oslo I Study comparig scree-film mammography ad full-field digital mammography with soft-copy readig. Acta Radiol 2005;46(7):679-89. 4. Schueller G, Riedl CC, Mallek R, et al. Image quality, lesio detectio, ad diagostic efficacy i digital mammography: full-field digital mammography versus computed radiography-based mammography usig digital storage phosphor plates. Eur J Radiol 2008;67(3):487-96. 5. Va Ogeval C, Jacobs J, Bosmas H. Artifacts i digital mammography. JBR-BR 2008;91(6):262-3. 6. Hambly NM, McNicholas MM, Phela N. Compariso of digital mammography ad scree-film mammography i breast cacer screeig: A Review i the Irish Breast Screeig Program. AJR 2009;193:1010-8. 7. A Radiológiai Szakmai Kollégium állásfoglalása a radiológia digitalizálásával kapcsolatos kérdésekről. A digitális radiológia, a PACS és a teleradiológia fejlődési iráyai szakmai, techikai, jogi feltételredszere, 2007. https:// www.doki.et/tarsasag/radiologia/upload/radiologia/documet/rtg_szakm_koll_2007_ allasfogl_rad_digit.pdf 8. Smith RA, Cokkiides V, Brawley OW. Cacer screeig i the Uited States, 2009: A Review of Curret America Cacer Society Guidelies ad Issues i Cacer Screeig. Ca Cacer J Cli 2009;59:27-41. 9. abar L, Dea PB. hirty years of experiece with mammography screeig: a ew approach to the diagosis ad treatmet of breast cacer. Breast Cacer Research 2008;10(Suppl4):S3. 10. Hogbe RKF. Screeig for breast cacer i Eglad: a review. Curret Opiio i Obstetrics ad Gyecology 2008;20:545-9. 11. Screeig for Breast Cacer: U.S. Prevetive Services ask Force. Recommedatio Statemet. A Iter Med 2009;151:716-26. 12. Barclay L. New Breast Cacer Screeig Guidelies Opposed by Societies. http:// www.medscape.com/viewarticle/712720 13. Autier P, Ouakrim DA. Determiats of the umber of mammography uits i 31 coutries with sigificat mammography screeig. British Joural of Cacer 2008;99:1185-90. 14. Perry N, Broeders M, de Wolf C. Europea guidelies for quality assurace i breast cacer screeig ad diagosis. Fourth editio, summary documet. Aals of Ocology 2008;19:614-22. 15. Heywag-Köbruer SH, Schreer I, Heidel W, et al. Imagig studies for the early detectio of breast cacer. Dtsch Arztebl It 2008;105(31-32):541-7. 16. Kee JD, Kee JE. What is the poit: will screeig mammography save my life? BMC Medical Iformatics ad Decisio Makig 2009;9:18. 17. Retsky M. Commets o Joh D. Kee ad James E. Kee. What is the poit: will screeig mammography save my life? BMC Medical Iformatics ad Decisio Makig 2009;9:20. 18. Duffy SW. Commetary o What is the poit: will screeig mammography save my life? by Kee ad Kee. BMC Medical Iformatics ad Decisio Makig 2009;9:19. 19. Jørgese KJ, Gøtzsche PC. Overdiagosis i publicly orgaised mammography screeig programmes: systematic review of icidece treds. BMJ 2009;339:b2587. 20. Zackrisso S, Adersso I, Jazo L, et al. Rate of over-diagosis of breast cacer 15 years after ed of Malmö mammographic screeig trial: follow-up study. BMJ 2006;332:689-92. 21. Evas A. Stop treatig idolet lesios. BMJ 2009;339:b3256. 22. Barratt AL. Cosesus ad decisio aids. BMJ 2009;339:b3260. 23. Dobso HM. Protocols are evidece based. BMJ 2009;339:b3262. 24. Schopper D, de Wolf C. How effective are breast cacer screeig programmes by mammography? Review of the curret evidece. Eur J Cacer 2009;45(11):1916-23. 25. Smith RA, Cokkiides V, Brawley OW. Cacer screeig i the Uited States, 2009: A Review of Curret America Cacer Society Guidelies ad Issues i Cacer Screeig. CA CANCER J CLIN 2009;59:27-41. 26. Leach MO. Breast cacer screeig i wome at high risk usig MRI. NMR Biomed 2009;22:17-27. 27. Natioal Comprehesive Cacer Network: Practice Guidelies i Ocology Geetic/Familial High-Risk Assessmet: Breast ad Ovaira. 2009.1.HBOC-A 1. p8. www.cc.org. 28. Berg W. ailored supplemetal screeig for breast cacer: What ow ad what ext? AJR 2009;192:390-99. 29. Houssami N, Lord SJ, Ciatto S. Breast cacer screeig: emergig role of ew imagig techiques as adjucts to mammography. Med J Aust 2009;190(9):493-7. 30. Heyes GJ, Mill AJ, Charles MW. Mammography-ocogeecity at low doses. J Radiol Prot 2009;29(2A):A123-32. 31. ydel S, Clemets A, Bakhead C. Mammographic screeig for youg wome with a family history of breast cacer: kowledge ad views of those at risk. British Joural of Cacer 2008;99:1007-12. 32. Boyd NF, Marti LJ, Rommes JM, et al. Mammographic desity: a heritable risk factor for breast cacer. Methods Mol Biol 2009;472:343-60. 33. Marti LJ, Boyd NF. Potetial mechaisms of breast cacer risk associated with mammographic desity: hypotheses based o epide- F o r r a i G á b o r A z e m l ő d a g a at o k 2 0 0 8 2 0 0 9. é v i r a d i o l ó g i a i s z a k i r o d a l m a O c o U p d at e, 2 0 1 0

o v á b b k é p z ő f ó r u m miological evidece. Breast Cacer Research 2008;10:201. 34. Chopier J, Gibeault M, Salem C, et al. Commet mesurer la desité mammaire? J Radiol 2008;89:1151-5. 35. Good WF, Abrams GS, Catullo SM. Digital breast tomosythesis: A Pilot Observer Study. AJR 2008;190:865-9. 36. Gur D, Abrams GS, Chough DM. Digital breast tomosythesis: Observer Performace Study. AJR 2009;193:586-91. 37. Adersso I, Ikeda DB, Zackrisso S. Breast tomosythesis ad digital mammography: a compariso of breast cacer visibility ad BI- RADS classificatio i a populatio of cacers with subtle mammographic fidigs. Eur Radiol 2008;18:2817-25. 38. Sigh S, ourassi GD, Baker JA, et al. Automated breast mass detectio i 3D recostructed tomosythesis volumes: A featureless approach. Med Phys 2008;35:(8). 39. eertstra HJ, Loo CE, va de Bosch MAAJ, et al. Breast tomosythesis i cliical practice: iitial results. Eur Radiol Epub 6 Aug 2009. 40. Giger ML, Cha HP, Booe J. Aiversary paper: History ad status of CAD ad quatitative image aalysis: the role of Medical Physics ad AAPM. Med Phys 2008;35(12):5799-820. 41. Noble M, Brueig W, Uhl S, Schoelles K. Computer-aided detectio mammography for breast cacer screeig: systematic review ad meta-aalysis. Archives of Gyecology ad Obstetrics 2009;279(6). 42. aylor P, Potts HW. Computer aids ad huma secod readig as itervetios i screeig mammography: two systematic reviews to compare effects o cacer detectio ad recall rate. Eur J Cacer 2008;44(6):798-807. 43. Gilbert FJ, Astley FRCRM, Gilla MGC. Sigle readig with computer-aided detectio for screeig mammography. N Egl J Med 2008;359:1675-84. 44. Cha HP. Computer-aided diagosis i breast tomosythesis ad chest C. Nippo Hoshase Gijutsu Gakkai Zasshi 2009;65(7):968-76. 45. Nothacker M, Duda V, Hah M. Early detectio of breast cacer: beefits ad risks of supplemetal breast ultrasoud i asymptomatic wome with mammographically dese breast tissue. A systematic review. BMC Cacer 2009;9:335. 46. Dilhuydy MH. Seis deses et dépistage orgaisé: place de l échographie. J Radiol 2008;89:1180-6. 47. Gruszauskas NP, Drukker K, Giger ML, et al. Performace of breast ultrasoud computer-aided diagosis: Depedece o image selectio. Acad Radiol 2008;15(10):1234-45. 48. Balleyguier C, Opolo P, Mathieu MC. New potetial ad applicatios of cotrast-ehaced ultrasoud of the breast: Ow ivestigatios ad review of the literature. Eur J Radiol 2009;69(1):14-23. 49. Kim EY, Ko EY, Ha BK, et al. Soography of axillary masses: what should be cosidered other tha the lymph odes? J Ultrasoud Med 2009;28(7):923-39. 50. Giat D, Destouis Sv, Barr RG. US elastography of breast ad prostate lesios. RadioGraphics 2009;29:2007-16. 51. Eduardo de Faria Castro Fleury, Jose Carlos Vedramii Fleury, Sebastiao Piato. New elastographic classificatio of breast lesios durig ad after compressio. Diag Iterv Radiol 2009;15:96-103. 52. Sardaelli F, Giuseppetti GM, Caavese G, et al. Idicatios for breast magetic resoace imagig. Cosesus documet Attualità i seologia, Florece 2007. Radiol Med 2008;113(8):1085-95. 53. Kuhl CK, raber F, Schild HH. Whole-body high-field-stregth (3.0- ) MR imagig i cliical practice. Breast Cacer Res 2008;10(Suppl3):P3. 54. Schwab SA, Uder M, Schulz-Wedtlad R. Direct MR galactography: Feasibility Study. Radiology 2008;249:1. 55. Yi JG, Kim SJ, Marom EM, et al. Chest C of icidetal breast lesios. J horac Imagig 2008;23:148-55. 56. Isausti PL, Reedo MJ. Evaluatio of the cotralateral breast with magetic resoace i patiets with ewly diagosed uilateral breast cacer. Rev Med Uiv Navarra 2008;52(1):37-9. 57. Meije P, Gilhuijs KG, Rutgers EJ. he effect of margis o the cliical maagemet of ductal carcioma i situ of the breast. J Surg Ocol 2008;98(8):579-84. 58. Arja P, Schoute va der Velde, Carla Boetes, Peter Bult. Magetic resoace imagig i size assessmet of ivasive breast carcioma with a extesive itraductal compoet. BMC Medical Imagig 2009;9:5. 59. Ma RM, Hoogevee YL, Blickma JG. MRI compared to covetioal diagostic work-up i the detectio ad evaluatio of ivasive lobular carcioma of the breast: a review of existig literature. Breast Cacer Res reat 2008;107:1-14. 60. Raza S, Vallejo M, Chikarmae SA. Pure ductal carcioma i situ: A rage of MRI features. AJR 2008;191:689-99. 61. Houssami N, Hayes DF. Review of preoperative magetic resoace imagig (MRI) i breast cacer: Should MRI be performed o all wome with ewly diagosed, early stage breast cacer? CA Cacer J Cli 2009;59:290-302. 62. Che J-H, Mehta RS, Bahri S, et al. Iflammatory breast cacer followig eoadjuvat chemotherapy: Ca MR imagig precisely predict the pathological respose? A Surg Ocol 2008;15(12):3609-13. 63. Helbiech H. Ultra-small iro particle-ehaced magetic resoace imagig of axillary lymph odes i breast cacer. Radiology 2008;246:3. 64. sushima Y, akahashi-aketomi A, Edo K. Magetic resoace (MR) differetial diagosis of breast tumors usig apparet diffusio coefficiet (ADC) o 1.5-. J Mag Reso Imagig 2009;30(2):249-55. 65. Prost RW. Magetic resoace spectroscopy. Med Phys 2008;35(10):4530-44. 66. Sardaelli F, Fausto A, Podo F. MR spectroscopy of the breast. Radiol Med 2008;113:56-64. 67. Moutforda C, Ramadaa S, Stawella P, et al. Proto MRS of the breast i the cliical settig. NMR Biomed 2009;22:54-64. 68. Byug Joo Chae, Ja Seog Bae, Bog Joo Kag, et al. Positro emissio tomography-computed tomography i the detectio of axillary lymph ode metastasis i patiets with early stage breast cacer. Jp J Cli Ocol 2009;39(5)284-9. 69. Pos F, Duch J, Fuster D. Breast cacer therapy: the role of PE-C i decisio makig. Q J Nucl Med Mol Imagig 2009;53(2):210-23. 70. Iris M. C. va der Ploeg Æ Reato A. Valde s Olmos, Bi B. R. Kroo. he hybrid SPEC/C as a additioal lymphatic mappig tool i patiets with breast cacer. World J Surg 2008;32:1930-4. 71. Memarsadeghi M, Pfarl G, Riedl C, et al. Value of 14-gauge ultrasoud guided large-core eedle biopsy of breast lesios: ow results i compariso with the literature. Rofo 2003;175:374-80. 72. Jackma RJ, Marzoi FA Jr. Needle-localized breast biopsy: why do we fail? Radiology 1997;204:677-84. 73. Hoortje LE, Schipper ME, Kaya A, et al. umour cell displacemet after 14G breast biopsy. Eur J Surg Ocol 2004;30:520-5. 74. Wallis M, ardivo A, Helbich, Schreer I. Guidelies from the Europea Society of Breast Imagig for diagostic itervetioal breast. Eur Radiol 2007;17:581-8. 13 F o r r a i G á b o r A z e m l ő d a g a at o k 2 0 0 8 2 0 0 9. é v i r a d i o l ó g i a i s z a k i r o d a l m a O c o U p d at e, 2 0 1 0

o v á b b k é p z ő f ó r u m 14 75. Perry NM. Quality assurace i the diagosis of breast disease. EUSOMA. Workig Party. Eur J Cacer 2001;37:159-72. 76. Helbich H, Buchberger W, Rudas M. Stereotactically ad soographically guided vacuum-assisted breast biopsy: a atioal cosesus for Austria. Rofo 2002;174:517-22. 77. America College of Radiology. Illustrated breast imagig reportig ad data system (BI-RADS). 4th ed. ACR, Resto, 2003. 78. Jackma RJ, Marzoi FA, Roseberg J. False-egative diagoses at stereotactic vacuum-assisted eedle breast biopsy: log-term follow-up of 1,280 lesios ad review of the literature. AJR 2009;192:341-51. 79. Johso NB, Collis LC. Update o percutaeous eedle biopsy of omaligat breast lesios. Adv Aat Pathol 2009;16(4):183-95. 80. Kocja G, Bourgai C, Fassia A, et al. he role of breast FNAC i diagosis ad cliical maagemet: a survey of curret practice. Cytopathology 2008;19:271-8. 81. Geta F, Zao E, Camai M, et al. Cost accuracy ratio aalysis i breast cacer patiets udergoig ultrasoud guided fie-eedle aspiratio cytology, setiel odebiopsy, ad froze sectio of ode. World J Surg 2007;31:1155-63. 82. Eby PR, Lehma CD. Magetic resoace imagig guided breast itervetios. op Mag Reso Imagig & Volume 2008;19(3). 83. Chavero C, Bachelle F, Fauquet I, et al. Clip migratio after stereotactic macrobiopsy ad presurgical localizatio: techical cosideratios ad tricks. J Radiol 2009;90:31-6. 84. Keyrilaie J, Feradez M, Karjalaie-Lidsberg ML. oward high-cotrast breast C at low radiatio dose. Radiology 2008;249:1. 85. Berg WA. ailored supplemetal screeig for breast cacer: What ow ad what ext? AJR 2009;192:390-99. 86. Va der Ploeg IMC, Hobbelik M, va de Bosch MAAJ, et al. Radioguided occult lesio localisatio (ROLL) for o-palpable breast lesios: A review of the relevat literature. EJSO 2008;34:1e5. 87. Noguchi M. Radiofrequecy ablatio therapy for small breast cacer. Semi Ultrasoud C MR. 2009;30(2):105-12. 88. Jolesz FA. MRI-guided focused ultrasoud surgery. Au Rev Med 2009;60:417-30. 89. Schmitz AC, Giafelice D, Daiel BL. Image-guided focused ultrasoud ablatio of breast cacer: curret status, challeges, ad future directios. Eur Radiol 2008;18:1431-41. 90. Kotos M, Felekouras E, Fetima IS. Radiofrequecy ablatio i the treatmet of primary breast cacer: o surgical redudacies yet. It J Cli Pract 2008;62(5):816-20. 91. Looij BG, Kreb DL, Bosscha K, Erst MF. Radio frequecy ablatio therapy i the elderly breast cacer patiet. ijdschr Gerotol Geriatr 2008;39(4):147-51. 92. Media-Fraco H, Soto-Germes S, Ulloa-Gomez JL, et al. Radiofrequecy ablatio of ivasive breast carciomas: A Phase II rial. Aals of Surgical Ocology 2008;15(6):1689-95. 93. Head JF, Elliott RL. Stereotactic radiofrequecy ablatio: A miimally ivasive techique for opalpable breast cacer i postmeopausal patiets. Cacer Epidemiology 2009;33:300-305. 94. Imoto S, Wada N, Sakemura N, et al. Feasibility study o radiofrequecy ablatio followed by partial mastectomy for stage I breast cacer patiets. he Breast 2009;18:130-4. 95. Kaiser WA, Pfleiderer SOR, Baltzer PA, et al. MRI-guided itervetios of the breast. Joural Of Magetic Resoace Imagig 2008;27:347-55. 96. Lee JM, Kapla JB, Murray MP, Liberma L. Complete excisio of the MRI target lesio at MRI-guided vacuum-assisted biopsy of breast cacer. AJR 2008;191:1198-202. 97. Che RC, Li NU, Golsha M, Harris JR, Bello JR. Iteral mammary odes i breast cacer: diagosis ad implicatios for patiet maagemet a systematic review. J Cli Ocol 2008;26(30):4981-9. 98. ot, Gere M. Radiological-pathological correlatio i diagosig breast carcioma: the role of pathology i the multimodality era. Pathol Ocol Res 2008;14(2):173-8. 99. Nicholso B, Harvey JA, Cohe MA. Nipple-areolar complex: Normal aatomy ad beig ad maligat processes. RadioGraphics 2009;29:509-23. 100. Yag W, Le-Petross H, Macapilac H. Iflammatory breast cacer: PE/C, MRI, mammography, ad soography fidigs. Breast Cacer Res reat 2008;109:417-26. 101. aboada JL, Stephes W, Krishamurthy S. he may faces of fat ecrosis i the breast. AJR 2009;192:815-25. 102. Calisir C, Savas Yavas U, Erol N. he relatioship betwee the breast arterial calcificatio detected by mammography ad the hypertesive retiopathy i hypertesive wome. Korea J Radiol 2008;9:320-24. 103. Va Rijsse AL, Wilmik H, va Wigerde JJ, va der Lei B. Amorous squeezig of the augmeted breast may result i late capsular hematoma formatio: A report of two cases (ad a review of Eglish-laguage literature o late hematoma formatio i the augmeted breast). A Plast Surg 2008;60(4):375-8. F o r r a i G á b o r A z e m l ő d a g a at o k 2 0 0 8 2 0 0 9. é v i r a d i o l ó g i a i s z a k i r o d a l m a O c o U p d at e, 2 0 1 0

o v á b b k é p z ő f ó r u m 15 F o r r a i G á b o r A z e m l ő d a g a at o k 2 0 0 8 2 0 0 9. é v i r a d i o l ó g i a i s z a k i r o d a l m a O c o U p d at e, 2 0 1 0

M R - d i a g o s z t i k a Ö s s z e f o g l a l ó k ö z l e m é y A Fourier-traszformáció szerepe az MR-képalkotásba és a műtermékképződésbe he role of Fourier trasformatio i MR imagig ad its relatio to artefacts 16 Walter Norbert, Vadulek Csaba, Aradi Mihály, Bágyi Péter, Boger Péter A közleméy megjelet: Magyar Radiológia 2010;84(2):126 133. Jele közléshez a Literatura Medica Kiadó hozzájárult. Walter Norbert, Vadulek Csaba, dr. Boger Péter (levelező szerző/correspodet): Pécsi udomáyegyetem Egészségtudomáyi Kar, Diagosztikai Képalkotó Szak/Uiversity of Pécs, Faculty of Health Scieces, Departmet of Diagostic Imagig; H-7400 Kaposvár, Szet Imre u. 14/B. E-mail: peter.boger@etk.pte.hu dr. Aradi Mihály: Pécsi Diagosztikai Közpot/Pécs Diagostic Cetre; Pécs dr. Bágyi Péter: Keézy Kórház Noprofit Kft./Keézy Hospital Noprofit Kft.; Debrece A Fourier-traszformáció az orvosi képalkotás területé az MR-képalkotás megjeleésével vált közismertté, és a mediciába csakúgy, mit az oktatás sorá az MR-képalkotó folyamat egyik ehezebbe megismerhető, megérthető része. Ugyaakkor a Fourier-traszformáció és a k-tér-kocepció ismerete élkül em lehet megértei a gyors MR-szekveciák működését, valamit a műtermékek jeletős részéek keletkezését. A k-tér sorai jeleítik meg a teljes képre voatkozó külöböző térfrekveciájú iformációhalmazt, amelyek meghatározzák a kép kotrasztját és felbotását. Bármilye képi iformáció felépíthető térfrekvecia-elemekből, amelyek a fet említett eszközredszerrel ugyaúgy aalizálhatók. Az utóbbi évekbe az emberi látóredszer kutatásába elfogadottá vált az úgyevezett jel-csatora modell, amely szerit a vizuális iformációt is térfrekvecia-sémák alkotják. MR-képalkotás, Fourier-taszformáció, k-tér, műtermék, vizuális percepció Fourier trasformatio has become kow i the field of medical imagig followig the itroductio of MR imagig; curretly it is still probably oe of the most difficult areas of MR image formatio to coceive. However, Fourier trasformatio ad K-space cocept is idispesable for the uderstadig of most artefacts as well as the operatio of fast/ultrafast MR pulse sequeces. he lies of K-space represet differet spatial frequecy iformatio applyig to the whole image, as well as defiig the photographic cotrast ad recorded detail. All digital images ca be costructed usig spatial frequecy elemets, furthermore the images may be aalyzed with Fourier trasformatio. Lately, accordig to the sigal chael model accepted i huma visual perceptio research, visual iformatio i the huma brai may also be costructed usig spatial frequecy schemes. MR imagig, Fourier trasformatio, k-space, artefact, visual perceptio A Fourier-traszformációt, a jelaalízis egyik alapvető matematikai eszközét széles körbe alkalmazzák külöböző tudomáyterületeke és így általáosa elterjedt a képalkotó diagosztikába is, azo belül leggyakoribb felhaszálási területe az MR-képalkotás 1 3. Az MR-képalkotó módszerek megértése a Fourier-traszformáció elvéek megértésé alapul. Az MR-kép kódolása, feltöltése és jó éháy műtermék keletkezése a Fourier-traszformációba, illetve aak alkalmazásába gyökerezik. Egy érdekes adalék, hogy az emberi látás kutatásába az elmúlt évtizedbe elfogadottá vált az úgyevezett jel-csatora modell, amely bármely látott képet külöböző térfrekveciájú iformációkból épít fel (a hosszegységre eső periódusok számát térfrekveciáak evezzük) 4. A térfrekveciás iformáció (frekvecia és amplitúdó térbeli és kotrasztfelbotás) a digitális képekbe elemezhetővé válik, akár a Fourier-traszformáció segítségével. A térfrekvecia fogalma a radiológiába régóta jele va, hisze a leképezőredszerek felbotó- W a lt e r N o r b e r t, V a d u l e k C s a b a, A r a d i M i h á ly, B á g y i P é t e r, B o g e r P é t e r A F o u r i e r -t r a s z f o r m á c i ó s z e r e p e a z M R - k é p a l k o tá s b a é s a m ű t e r m é k k é p z ő d é s b e

M R - d i a g o s z t i k a Ö s s z e f o g l a l ó k ö z l e m é y a) b) képességét is valójába egy térfrekvecia-paraméterrel, azaz a voalpár/mm vagy voalpár/cm mértékegységekkel adjuk meg. Ez a voalpár/mm mértékegység tehát valójába em más, mit az egységyi távolságra eső ciklusok száma (1. ábra). Az 1. ábrá jól megfigyelhető, hogy az egységyi távolságra eső voalpárok határozzák meg a térfrekvecia agyságát, a voalpárok kotrasztviszoya pedig a hullámgörbe amplitúdóját. Számos kísérletes taulmáy arra utal, hogy az emberi látóredszerbe mide egyes frekveciacsatora ±1 oktáv távolságra helyezkedik el egymástól, maga a látóredszer pedig egy frekveciaaalizáló redszerek tekithető 5 8. A jel-csatora modell szerit a vizuális iformáció (képek) tehát külöböző aráyú térfrekvecia-kompoesekből épül fel. Hasolóa az MR-képalkotásba alkalmazott elvekhez, a magas térfrekveciájú elemek felelek a képrészletekért, azaz ezek adják a felbotóképességet, míg az alacsoy frekveciájú elemek a kotrasztot határozzák meg. A 2. ábra az egyes térfrekvecia-tartomáyokhoz tartozó képi iformációt demostrálja, valamit az egyes térfrekvecia-tartomáyok kotrasztérzékeységét 9. Látható, hogy az egyes térfrekvecia-tartomáyokra a látóredszer em egyforma érzékeységű, haem az alacsoy és magas frekveciarégióba a látóredszerük érzékeysége csökke. Az alábbi áttekités bemutatja a Fourier-traszformációak az MR-képalkotásba való felhaszálását és a műtermékek képződésbe való jeletőségét. c) 1. ábra. Voalpárok (a) és vele azoos térfrekveciájú alteráló kotrasztmitázat (b), valamit az azt leíró térfrekvecia-hullámfüggvéy (c) ábrázolása kotrasztérzékeység térfrekvecia 2. ábra. A térfrekvecia és a kotrasztérzékeység összefüggése. A kis képeke az egyes térfrekveciához tartozó képi iformáció jeleik meg. Az alacsoyabb térfrekveciáál a kotraszt, a magasabb térfrekveciáál a (térbeli) részletek domiálak. A Fouriertraszformáció Joseph Fourier (1768 1830) dolgozta ki azt a módszert, amellyel egy komplex jel egyszerű sziuszhullámok végtele összegekét írható le. Fourier ezt az elvet differeciálegyeletek sorozatáak megoldása révé a hőszóródás leírására haszálta. Ugyaakkor a Fourier-féle kocepció felbecsülhetetle értékű bármely komplex jel összetételéek taulmáyozására 17 W a lt e r N o r b e r t, V a d u l e k C s a b a, A r a d i M i h á ly, B á g y i P é t e r, B o g e r P é t e r A F o u r i e r -t r a s z f o r m á c i ó s z e r e p e a z M R - k é p a l k o tá s b a é s a m ű t e r m é k k é p z ő d é s b e

M R - d i a g o s z t i k a Ö s s z e f o g l a l ó k ö z l e m é y 3. ábra. A g(t)=1+2si(2πft) sziuszhullám függvéyalakja 18 függetleül attól, hogy ez zeei, vizuális vagy hageredetű, vagy akár digitális orvosi képalkotásból származik. Összetett függvéy vagy jel felírható harmoikus (sziusz- vagy kosziusz-) függvéyek összegéek sorakét. Ezzel a közelítéssel az eredeti jel tetszőleges potossággal írható le olya függvéyekkel, amelyekbe csak harmoikus függvéyek szerepelek, adott amplitúdóval és frekveciával. A közelítő sor tagjaiak amplitúdói a frekveciák függvéyébe adják meg a jel spektrumát, amelyet a Fourier-aalízis sorá yerük. Az egyes frekveciák jeletése az eredeti jel ismétlődési ritmusa a külöböző értékeket tekitve (3 5. ábra). A Fourier-traszformáció részletesebb leírása a függelékbe található (lásd a keretet!). Az eredeti Fourier-traszformáció helyett az MR-képalkotásba a rádiófrekveciás jelek aalízise az úgyevezett fast Fourier trasform (FF) segítségével törtéik, amelybe a diszkrét potok számítási idejét egyszerű aritmetikai szabályok alkalmazásával rövidítik le. A Fourier-traszformáció az MR-képalkotásba alapvető fotosságú a tér egyes potjait reprezetáló rádiófrekveciás hullámok megfejtése szempotjából. Ugyacsak közismert kliikai felhaszálása az i vivo MR-spektroszkópiával yert frekvecia- és amplitúdóspektrumok (6. ábra). Az MR-spektrumba látott külöböző csúcsok (amplitúdók) a vizsgált térfogatba adott biológiai metabolitok jelelétét és aráyát mutatják (6. b) ábra). Az MR-kép kódolása és a k-tér feltöltése Az MR-képalkotásba egy összetett rádióhullámot, az echót kívájuk szétbotai, amely frekvecia- és fáziskódolt térbeli iformációt tartalmaz: ebből kell a képet felépítei. Egy tipikus spiechó 4. ábra. Három, külöböző frekveciájú és amplitúdójú kosziuszhullám összegekét létrejövő boyolultabb periodikus rezgés, amely kompoeseire botva az eredeti paramétereket adja vissza 5. ábra. Négyszögrezgés egyre potosabb közelítése pusztá harmoikus kompoesekből álló, egyre agyobb potosságú függvéysorral. A potosság tetszőlegese fiomítható, elvileg végtele kompoesű összeg adá az eredeti égyszögrezgést zérus hibával szekveciába a szeletkiválasztó gradies alkalmazását követőe amely a vizsgáli kívát képsíkot határozza meg az összes spi azoos frekveciával és fázisba precesszál, amelyet a B o mágeses mező határoz meg. Eze a poto a vizsgáli kívát képsíkba az összes proto egyformáak tűik a Fourier-traszformáció számára. Ugyaakkor diamikusa változó mágeses gradies terek szuperpozíciója a képsíkba a spiek frekveciájáak és fázisáak térbeli lokalizációjuktól függő megváltozását okozza. Ezáltal a külöböző aatómiai potokhoz külöböző W a lt e r N o r b e r t, V a d u l e k C s a b a, A r a d i M i h á ly, B á g y i P é t e r, B o g e r P é t e r A F o u r i e r -t r a s z f o r m á c i ó s z e r e p e a z M R - k é p a l k o tá s b a é s a m ű t e r m é k k é p z ő d é s b e

M R - d i a g o s z t i k a Ö s s z e f o g l a l ó k ö z l e m é y a) b) 6. ábra. a) Az ábrá az összetett g(t) hullám harmoikus függvéyekre botása látható, amelyek eredméye A és B. Midkettő sziuszhullám, A esetébe az amplitúdó értéke agyobb, mit B-él, A frekveciája f 0 (az alaprezgés) B frekveciája pedig 3f 0 (felharmoikus). b) Humá agy 1 H-spektruma 3 MR-vizsgálattal térfrekveciák fogak tartozi. Miél meredekebb a gradies, aál agyobb külöbségek keletkezek a képpotokat reprezetáló spiek között. Ebből következik, hogy a agy térbeli felbotáshoz (részletek) erős gradiesek szükségesek, míg az alacsoyabb gradiesek alacsoy térfrekveciás iformációt hordozak (kotraszt). A mért echó amplitúdója változik a szöveti összetétel, a repetíciós idő és az echóidő függvéyébe. Ez a szite reméyteleül boyolult rádióhullám(jel) aztá digitalizálásra kerül és a Fourier-traszformáció segítségével alkotórészeire botjuk, majd az alkotórészek a k-térbe, azaz egy kétdimeziós Fourier-térbe kerülek, amelyek segítségével redezzük a térfrekveciaés amplitúdóiformációt (7. ábra). Az ábrá, jobb oldalo egy MR-kép valódi adatai, bal oldalá pedig sematikus reprezetációja látható. Ha a k-tér egy pixelé iverz Fourier-traszformációt hajtuk végre, akkor az egyetle specifikus térfrekveciáak (váltakozó fekete-fehér voalak) felel meg az egész képe (8. ábra). A teljes k-tér 2D iverz Fourier-traszformációja az összes térfrekveciát kombiálja és eredméyezi azt a képet, amit látuk. Attól függőe, hogy egy pixel a k-tér melyik részé helyezkedik el, aak Fourier-traszformáltja külöböző frekveciájú és orietációjú voalakat 7. ábra. A k-tér sematikus ábrázolása. A k-tér közepé az alacsoyabb, a széleke pedig a magas frekveciájú iformáció található a) b) c) 8. ábra. Fekete alapo fehér égyzet (a) Fourier-traszformáltja (b) és a traszformált kép egyes tartomáyaiak iverz Fourier-traszformáltja (c). A külöböző régiók más-más térfrekvecia-értékeket kódolak eredméyez a látható képe. Egyezméyese a magas térfrekveciákat a k-tér perifériás részeire, míg az alacsoy térfrekveciákat a k-tér közepére töltjük fel. A k-tér pixeleiek relatív itezitása az adott frekvecia látható képbe való hozzájárulását jeleti, azaz a világosabb pixelek egy bizo- yos térfrekvecia agyobb jelelétét jelzik a látható képe. A rádiófrekveciás tüske (spike) olya műtermék, amely a feti kocepciót jól példázza. Egy szikra vagy egyéb eredetű rádiófrekveciás zaj az MR-vizsgáló helyiségbe az MR-echót szeyyezheti, ha eze a rádiójele 19 W a lt e r N o r b e r t, V a d u l e k C s a b a, A r a d i M i h á ly, B á g y i P é t e r, B o g e r P é t e r A F o u r i e r -t r a s z f o r m á c i ó s z e r e p e a z M R - k é p a l k o tá s b a é s a m ű t e r m é k k é p z ő d é s b e

M R - d i a g o s z t i k a Ö s s z e f o g l a l ó k ö z l e m é y 9. ábra. K-tér hibából származó műtermék, amelyek révé a kép egészé ferde csíkozottság látható 20 10. ábra. Zipzár műtermék: fáziskódoló iráyba szabálytala magas jelitezitású csíkok láthatók Fourier-traszformációt végzük, a zaj frekveciája hibása beépül a k-térbe egy magas jelű pixelkét. A szeyyező frekveciát aztá iverz Fourier-módszerrel traszformáljuk az MR-képbe (9. ábra). A cipzár műtermék egy másik példája a rádiófrekveciás zajak. Ezt általába egy keskey rádiófrekveciás emiszszió okozza, amely például a betegmoitorozó eszközökből származhat. Ha ezt a em kívát jelet iverz Fourier-módszerrel traszformáljuk az MR-képbe, akkor egy vékoy, folyamatos hiperitez voalkét jeleik meg a fáziskódoló iráyba, amelyet cipzárhoz szoktak hasolítai (10. ábra). Attól függőe, hogy a fázisés frekveciakódoló gradieseket mikor, hogya és milye kombiációba kívájuk alkalmazi, a k-tér feltöltéséek többféle lehetséges módja va. Ha megtekitjük egy kép Fourier-terét, akkor azt látjuk, hogy a kép legagyobb jelitezitású részei a k-tér közepé helyezkedek el, amely alacsoy térfrekveciát kódol. A kép szempotjából talá ez a k-tér legfotosabb része. Következésképpe, ha a k-teret töltjük, akkor választhatjuk eek a középső magas jel-zaj viszoyú részek a feltöltését és elhagyhatjuk a kevésbé fotos alacsoy jel-zaj aráyt yújtó területek mérését, például a mérési idő csökketése miatt. Ezt például a k-tér középső részéek spirálszerű mérésével érhetjük el. A k-tér szimmetrikus redezettsége miatt, amely a Fourier-traszformáció kojugált szimmetak függvéyébe. A fáziskódoló gradies amplitúdóját egymást követőe emelve a fáziseltérések mértéke is egyre agyobb lesz a képmezőbe. A fáziseltérés-sorozatok egy olya pszeudofrekveciát hozak létre, amelyet a Fourier-traszformáció külöböző térfrekveciára fordít le. Miél agyobb a fáziskódoló lépések száma, aál jobb lesz az MR-kép térbeli felbotása. Műtermékek A Gibbs-műtermék megjeleése abból adódik, hogy elégtele számú magas frekveciriatermészetéből adódik, a mérési idő rövidíthető a k-tér részleges mérésével, például half-fourier-akvizíció. Ez esetbe a k-tér-adatok másik fele matematikailag képződik, ugyaakkor a jel-zaj aráy a half-fourier-mérésél alacsoyabb lesz. A fáziskódoló gradies kapcsolásával bizoyos spiek gyorsabba kezdeek el precesszáli a gradieshez viszoyított lokalizáció függvéyébe. Amit a gradiest kikapcsoljuk, a precesszió sebessége kiegyelítődik a teljes képmezőbe, de egy térbeli fáziseltérés marad meg a protook lokalizációjáájú Fourier-sort alkalmazak, ezért az éles szélek-voalak megjeleítése potatla. Ez a műtermék köye demostrálható, ha a Fourier-térből a magas frekveciájú iformációt eltávolítjuk, majd eze a preparátumo iverz Fourier-traszformációt végzük (11. ábra). Az MR-képalkotásba ezt gyűrű vagy csokítás (trucatio) műtermékek is hívják, amely akkor jeleik meg szembetűőe, ha túl kevés fáziskódoló lépést alkalmazak. Leggyakrabba a kopoyatető közelébe és a felső yaki geric régióba szembetűő, ez utóbbi lokalizációba syrixet imitálhat, a W a lt e r N o r b e r t, V a d u l e k C s a b a, A r a d i M i h á ly, B á g y i P é t e r, B o g e r P é t e r A F o u r i e r -t r a s z f o r m á c i ó s z e r e p e a z M R - k é p a l k o tá s b a é s a m ű t e r m é k k é p z ő d é s b e