Száma: /2009. Címzett Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Az Önkormányzat 2009. évi költségvetése Az anyagot készítette: Közgazdasági Iroda Az anyagot látta:..... Véleményezésre megküldve: Valamennyi bizottságnak Sokszorosításra érkezett: Napirend kapcsán meghívandó személyek: Varga Jánosné könyvvizsgáló
Szám:.. /2009. Tárgy: Az Önkormányzat 2009. évi költségvetése Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város K ö z g y ű l é s é n e k H e l y b e n Tisztelt Közgyűlés! Az Országgyűlés által elfogadott 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvényt 2008. december 15-i ülésnapján fogadta el, mely a Magyar Közlöny 2008. december 21-ei számában került kihirdetésre. A kihirdetett költségvetési programban foglalt szabályozóknak megfelelően az Államháztartási törvényben rögzített eljárási szabályok szerint valamint Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009. évi költségvetési koncepcióját elfogadó 599/2008. (11.27.) Kgy. határozat, a 2008. évi módosított költségvetési előirányzat adatai és a különböző jogszabályi előírásokon alapuló kötelezettségek figyelembe vételével került sor Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009. évi költségvetési rendelet-tervezetének összeállítására. Az így összeállított tervezetet terjesztem önök elé. A helyi önkormányzatok az államháztartás részei, ahhoz szervesen kapcsolódnak. Amikor Önkormányzatunk elkövetkező évi költségvetési lehetőségeit számba vesszük, ismernünk kell azokat a makrogazdasági adatokat, folyamatokat, amelyek egész országunkat befolyásolják a közel jövőben. A költségvetési tervezés megalapozása A költségvetés készítése során részletes tervező-elemző munkát folytattunk. Valamennyi önkormányzati intézményvezetőtől megkértük saját intézménye vonatkozásában a költségvetés előzetes összeállítását. A tervező munka megkönnyítése érdekében a korábbi évek gyakorlatának megfelelően tervezési irányelveket adtunk meg és egységes táblázat rendszert dolgoztunk ki, és bocsátottunk rendelkezésükre. A tervek benyújtását követően a vezetőkkel személyes egyeztetést is folytattunk, így alakult ki egy-egy intézmény költségvetése. A Polgármesteri Hivatal Irodáival többszöri egyeztetéseket folytattunk. Az Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok ez évi üzleti terveit a T. Közgyűlés december 10-én elfogadta. Költségvetési finanszírozásuk a Képviselő-testület határozatában foglaltak szerint került beépítésre a költségvetési javaslatba.
A költségvetési tervezet elkészítésekor elsődleges feladatnak tekintettük a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatok végrehajtására létrehozott intézmények zavartalan működésének biztosítását. A Közgyűlés által korábban vállalt kötelezettségek 2009. évre áthúzódó hatásainak pénzügyi fedezetét szintén biztosítanunk kellett. A terv összeállításánál lényeges szempont volt a Közgyűlés 2009. évi költségvetési koncepciójában megfogalmazott kiemelt célok megvalósítására előirányzat biztosítása: költségvetésünk tervezését három kiemelt cél vezérli, ezek: 1./ szolgálat, 2./segítségnyújtás, 3./ fejlesztés A lakosság minél teljesebb körű kiszolgálását. Feladatunk továbbra is az Önkormányzat kötelező feladatait ellátó intézményhálózat zökkenőmentes működésének biztosítása, a város fejlődésének előmozdítása. Önkormányzatunk nem hagyja magára a város lakosságát ebben a nehéz gazdasági helyzetben. Minden lehetséges forrást fel fogunk használni, amivel fékezhetjük a szegény rétegek további leszakadását. Törekszünk arra, hogy a költségvetési törvényben biztosított normatív finanszírozás minél nagyobb mértékben igénybe vehető legyen a feladat ellátás során. Közcélú és közhasznú foglalkoztatás megszervezésével igyekszünk minél több ember részére munkalehetőséget biztosítani. Nem mondunk le a város fejlesztéséről, melynek egyedüli útja az Európai Uniós pályázati források igénybevétele lesz az elkövetkezendő években. A célok megvalósíthatósága érdekében: A Közgyűlés október 16-án megtartott ülésén, az 533/2008.(10.16.) Kgy.h. számú határozatával úgy döntött, hogy már a 2009. évi költségvetési koncepció összeállításakor csak a törvény szerint kötelező önkormányzati feladatok és az Európai Unió támogatásával megvalósuló fejlesztések finanszírozása szerepelhet. Az egyes intézmények, gazdasági társaságok, valamint a Polgármesteri Hivatal által összeállított takarékossági intézkedések a költségvetés tervezése során figyelembe vételre kerültek. Elsődlegesen az önkormányzati törvényben és ágazati jogszabályokban előírt kötelező feladatainknak kívánunk eleget tenni. Minden olyan korábban támogatott, de az Önkormányzat részére jogszabály szerint nem kötelező feladatot javasolunk felfüggeszteni, amelyek nem kapcsolódnak szorosan feladatellátáshoz. A jogszabály szerint nem kötelező elsősorban intézmény fenntartási feladataink, melyekre a Közgyűlés már évekkel ezelőtt kötelezettséget vállalt, mint pl. a Tornyai János Múzeum fenntartása, vagy a HEFOP pályázaton elnyert támogatásból megvalósult szociális intézmények vagy a Tourinform Iroda működtetése, költségvetésünknek továbbra is részét képezik. A költségvetés elfogadását követően kötelező feladatainkon túlmutatóan kötelezettségvállalásra csak abban az esetben kerülhet sor, amennyiben a jelenlegi gazdasági helyzet következtében kialakuló recesszió városra gyakorolt hatása ismertté válik. Erre várhatóan csak a márciusban befolyó adóbevételekből, illetve a májusban esedékes adóbevallások értékelése nyomán fog sor
kerülni. Nem kötelező feladat ellátásra csak az eredetileg nem tervezett bevételek realizálását követően a költségvetés ilyen irányú módosításával teremthető lehetőség. Az Önkormányzat működőképességének megőrzése érdekében: Intézményhálózatunk átalakítása, a meglévő szervezeti keretek racionalizálása az elmúlt években lezajlott. Az elkövetkezendő évben sem intézményi összevonásra, sem a kialakított foglalkoztatotti létszám további csökkentésére nem látunk okot. A jelenlegi foglalkoztatottak vonatkozásában ugyanakkor megszüntetésre került minden olyan a kötelező besorolási béren felül nyújtott jóléti juttatás, melyet korábban biztosítani tudott a Város, mint munkáltató. Az elmúlt évek gazdálkodásának eredményeként jelentős forrásokat tudtunk a működési költségeinken megtakarítani és azt fejlesztési kiadásokra átcsoportosítani. A közgyűlés korábbi döntésének megfelelően január 1-től a Város folyószámlahitele átstrukturálásra került: 2 Mrd Ft értékben hosszúlejáratú multicurrency típusú fejlesztési célú hitelt, 1 Mrd Ft értékben továbbra is owd hitel keretként kerül felhasználásra. A vállalkozások munkahely teremtéséhez ez évben is szeretnénk éven belüli lejárattal likvid hitelt felvenni. A munkabérhitelt a következő költségvetési évben is igénybe kívánjuk venni. A helyi adók vonatkozásában a Közgyűlés 2009. évre emelést nem tervezett. Az Önkormányzat költségvetését meghatározó külső tényezők Hazai kitekintés A korábban is rendkívül gyenge teljesítményt produkáló magyar gazdaságot 2008. második felében a globális pénzügyi válság a padlóra küldte. Az év utolsó negyedében már egy nagyon csúnya recesszióról szólnak a statisztikák, kétszámjegyű visszaeséssel mind a kivitelben, mind az ipai termelés tekintetében. Márpedig éppen ezek voltak a korábbi időszak húzóerői. A 2008-as év nem pusztán a gazdasági válság elmélyüléséről szólt. A meglepően súlyos globális pénzügyi krízis fájdalmasan nagy ütést mért Magyarországra. Az állampapírpiac totális kiszáradása, a rendkívüli kamatemelés (300 bázispont, október 22.) és a 20 milliárd eurós IMF hitelkeret olyan mérföldkövek, melyek senkinek az útvonaltervében nem szerepelhettek eredetileg. Mit hozhat az idei év? Ez nagy részben nem rajtunk múlik, hanem azon, hogy meddig tart és milyen mélységű lesz a globális gazdasági és pénzügyi válság. Ma egyértelműnek tűnik, hogy az év első fele, a válság további mélyüléséről fog szólni. Ez pedig azt jelenti, hogy további üzemeket kell bezárni Magyarországon is, még jobban csökken az ipar teljesítménye, még kevesebbet tudunk exportálni. A hazai kereslet hiánya mellett a kivitel ilyen súlyos visszaesése pedig az első félévben akár 3-5%-os GDP visszaesést is okozhat. Amennyiben a világgazdaság gyorsan kilábal a recesszióból, akkor a gazdasági viszaesés 2-3% közötti lesz Magyarországon. Ennél kedvezőtlenebb forgatókönyv mellett 4-5%-os GDP csökkenés sem zárható ki. Viszont hiába ér véget a világgazdasági válság tegyük fel 2010-ben, még ebben az esetben sem számíthatunk itthon gazdasági növekedésre megfelelő gazdaságpolitikai ösztönzők (pl. érdemi adócsökkentések) alkalmazása hiányában.
A költségvetés makrogazdasági környezete A magyar gazdaság bajban van, a károk nagyságát, a válság végét csak becsülni lehet. A kormány a konvergencia-programot újra kellett hogy gondolja, a korábbi, kedvezően alakuló makrofolyamatok folytathatóságának lehetőségével le kellett számolni, a Pénzügyminisztériumban titkos válságforgatókönyvet állítottak össze arra az esetre, ha a gond a jelenleg gondoltnál is nagyobb lenne. A kormány 2008. október elején még 3 százalékos gazdasági bővüléssel számolt, a legfrissebb konvergencia-programba azonban már egy 0,9 százalékos gazdasági visszaesést előrejelző adat került be. Ősszel a munkanélküliség az év közepéhez képest 0,4 százalékponttal 7,8 százalékra emelkedett, úgy hogy ebben a számban a válság hatása még nem is tükröződik (EU-27 6,8%). Bár 2008 őszéig minimális mértékben a foglalkoztatási és aktivitási ráta is emelkedett, az utóbbi időszakban több mint 10 ezer ember elbocsátásáról adott hírt a sajtó. Ennek megfelelően a munkaerőpiac tekintetében a kormány is kedvezőtlen irányú folyamatokkal számol. A 2009. évi költségvetés sarokszámait megalapozó makropályát 0,6 százalékos alkalmazotti létszámcsökkentéssel tervezték meg. A költségvetés ellenőrzését végző Állami Számvevőszék értékelése szerint ez a büdzsé megalkotásának kiemelkedő jelentőségű problémája lehet. A számvevők szerint ugyanis a foglalkoztatottak számának 2,5-3,0 százalékos csökkenése sem elképzelhetetlen, ami a magyar gazdaság szinte minden paraméterére negatív befolyást gyakorolhat a fogyasztástól kezdődően, a gazdaság expanziós szintjén át, egészen a büdzsé kiadási oldalának növekedéséig. A kormány korábban úgy számolt, hogy a magyar kivitel felvevőpiacainak visszafogottsága miatt a gazdaság motorja az export helyett a belső fogyasztás, az uniós transzferek és a beruházás növekedése lesznek. A 2007 óta idén először növekedést mutató lakossági fogyasztás - a reálbérekkel és a bruttó keresettömeggel együtt - a válság beköszöntével azonban gyorsan csökkeni kezdett, a beruházások volumene pedig 2008 harmadik negyedévében, tehát már az amerikai hitelválság hírének kirobbanása előtt 2,9 százalékkal esett vissza. A kereslet hanyatlásával - mint az ilyenkor várható - a pénzromlás üteme is csökkent; az infláció a májusi 7 százalékos szintről 4,2 százalékra mérséklődött novemberben. A dezinflációs folyamatokat látva, egyelőre úgy tűnik, a költségvetés túlbecsülte a 2009-re várható, 4,5 százalékos inflációs szintet, ami a kiadások és a bevételek alakulását egyaránt befolyásolni fogja. Veres János, pénzügyminiszter karácsony előtt elismerte, hogy a jövő évi drágulás akár 3,2 százalék körüli is lehet. László Csaba, volt pénzügyi tárcavezető egy december végi interjúban 2 százalékos fogyasztói árindex-növekedést sem tartott kizártnak. A fogyasztásban tükröződő pánik és az exportpiacok gyengélkedése magukkal rántották a magyar ipart, mely a recessziós kilátásokra októberben brutális mértékű, 7,2 százalékos visszaeséssel reagált úgy, hogy az, 2008 első felében két alkalommal is (február és április) 10 százalék feletti növekedést produkált. A külföldre értékesített ipari termékek forgalma augusztus óta szintén csökken, holott az év első felében ezen a téren is stabil bővülés volt érzékelhető. A 2007-ben még impozáns volumen-különbséggel futó export-import olló a költségvetés beterjesztésének időszakára összezárt, 2008 elején a behozatal elérte a kivitel szintjét, májusban pedig meg is fordult a trend, az importnövekedés üteme kétszerese lett az exporténak. Októberben a külkereskedelem már roppant rossz hónapot zárt, a behozatal már 6 százalékkal, a kivitel 7 százalékkal csökkent 2007-hez képest. Ezzel az év első felében igen biztató mérlegtöbblet végképp elolvadt. További rossz hír, hogy a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttese által kiadott külföldel szemben fennálló finanszírozási igény is nagy mértékben emelkedett. A december utolsó napján közzétett statisztikai adatok szerint január és szeptember között a folyó fizetési mérleg 6074 millió eurós passzívumot mutatott, ami a harmadik negyedévet nézve minden idők legnagyobb deficitje. Ezzel egy időben a nemzetközi hitelek első részletének lehívása miatt óriási mértékben, az eddigi GDP-arányos 65-67 százalékról 70 százalék fölötti szintre emelkedett a magyar államadósság mértéke. Az állam eladósodottsága 2009-ben várhatóan tovább növekszik majd, hiszen a 20 milliárd hitelkeretéből hazánk még csak" 4,9
milliárd eurót, 1300 milliárd forintot hívott le. Az mindenesetre már most látszik, hogy Magyarország devizaadóssága 40 százalékkal, teljes adósságállománya 14 százalékkal nőtt 2007 végéhez képest. Ez azt jelenti, hogy az ország gazdasági állapota úgy a legrosszabb most az Európai Unióban, hogy a szocialista vezetésű kormány 2002-óta 7-8 ezer milliárd forint kölcsönt vett fel külföldről, a végletekig eladósítva ezzel az országot. Azokat az országokat, melyekkel szemben makrogazdasági gondok, egyensúlytalanságok, külső finanszírozási kitettség, esetleg az adósság devizális összetétele miatt a bizalmatlanság magas mint Magyarországon -, a likviditási válság mélyebben érinti. Esetünkben az államnak nincs reális esélye hónapok óta finanszírozáshoz jutni a külső piacokon, a kilátások sem kedvezőbbek. A belföldi piac sem jegyzi le gond nélkül az állampapír aukciókat, - ezért döntött úgy a PM (bölcsen), hogy idén már egyáltalán nem bocsát ki éven túli sorozatot. (2008 szeptember - október hónapokban rövid időn belül közel 1000 milliárd forint értékű állampapír csomagot adtak el külföldi intézményi befektetők, azaz a hazai GDP 3,5 %-ának megfelelő összeg távozott az országból) A bankrendszer növekedését a külföldi tulajdonosok egyenlőre nem kívánják finanszírozni, a 2009-es kilátások rosszak. Komoly gond - talán az egyik legnagyobb -, hogy jelenleg nem látható, honnan lesz plusz forrása - a lejáró tételeket a külföldi stratégiai tulajdonosok minden bizonnyal meg fogják újítani - a bankrendszernek az elkövetkező hónapokban. Kihívás az is, hogy finanszírozás híján vállalatok, a lakosság vélhetően feléli a bankokban elhelyezett betétek egy részét, ezzel is rontva a bankrendszer forráshelyzetét. Finanszírozás híján reális feltételezés a szakértők és a kormányzat várakozásaihoz képest jóval komolyabb visszaesés a gazdaságban 2009-ben. Mi okozza azt a bizalmatlanságot a hazai piacon, ami a külföldi befektetői érdeklődést visszavetette? Sok tényező van, a legfontosabbakat említem: 2001 óta a költségvetés átlag 6 %-os hiányt produkált, a bankrendszer éves átlagban 20%-al növekedett, belföldön mindezek forrása egy szerény 2 % -os, GDP arányos megtakarítás volt. Magyarul, a gazdaság három főszereplője, az állam, a vállalati szektor és a lakossági is jórészt külföldi forrásokból költekezett, messze meghaladva a belső tőkeakkumuláció / megtakarítások adta lehetőségeket. A gazdaságfejlesztés egyik legnyilvánvalóbb módszere az adócsökkentés. A 2009. évi, többször módosított költségvetés számai azonban az adóbevételek növekedését mutatják. A kormány 2011-ig nem látott lehetőséget az adócsökkentésre, pedig korábban elismerte, hogy az adóelvonás jelenlegi szintje nem ad lehetőséget a gazdasági növekedés beindítására. A költségvetés elfogadását követően alig egy hónappal nyilvánvalóvá vált, hogy az adóreform Magyarország számára sem elkerülhető a kilábalás érdekében.
Adóreform: változik a kormányfő hozzáállása. Míg január elején a Vállalkozók Fórumán úgy fogalmazott ma adócsökkentést követelni, és nem belátni, hogy erre nincs lehetőség, az semmi más, mint a választók szédítése, bolondítása. Ahhoz képest január végén a kormányzat új adópolitikát kezdett kommunikálni. Körülbelül öt százalékos járulékcsökkentés lehet a válságkezelő csomag fő tétele - ami hozzávetőleg háromszázmilliárd forint nettó könnyítést jelent a gazdaságnak. A személyi jövedelemadó csökkentéséről szintén nem tett le a kormány, de ezzel kapcsolatban még folynak a tárgyalások. Elképzelhető, hogy az idetartozó kedvezmények szűkítésével szereznek forrást a mérsékléshez. Az a cél, hogy a középkeresetűek - a 150-200 ezer forintos fizetéssel rendelkezők - érezzék a hatást, vagyis a keresetnövekedést. Az elveszett bevételeket azonban pótolni kell: a kabinetben jelenleg 2-3 százalékos áfa emelést tartanak reálisnak, de az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adóját nem emelnék. A pénzügyi válságban találkozik a forintgyengülés, a magas munkanélküliség és az eladósodott lakosság. A forint az elmúlt időszakban drámai mértékben gyengült a nemzetközi devizapiacokon, hasonlóan a többi régiós valutához. Ugyanis a jobb hitelminősítésű országok (pl. Németország) által a válság finanszírozása érdekében piacra dobott állampapírok elszívják a pénzt a rosszabb besorolású (pl. Magyarország) országok papírjai elől, és ez gyengülő forintot eredményez. Ennek hatása főleg a svájci frank, euró vagy jen alapú hiteleken érződik, melyek törlesztő részletei folyamatosan emelkednek (bár a svájci jegybank most gyengíteni igyekszik majd a frankot). Ezt értelemszerűen nehezen bírja a korábban erős forint mellett olcsó hitelt felvevő lakosság, fogyasztás-visszafogásra kényszerülnek, ez pedig csak súlyosbítja a recessziót. A nagy gond igazán akkor fog bekövetkezni, amikor jelentősen nő majd a hazai munkanélküliség. Ezt a Szűcs Erika vezette szociális és munkaügyi tárca viszont meglehetősen alultervezte 2009-re. Utólag úgy korrigált a miniszter, hogy 150 ezer munkavállalót is elbocsáthatnak (20 ezerrel már így tettek), elemzők a 200-300 ezres számot sem tartják kizártnak. A költségvetés azonban mindösszesen 100 milliárdot szán idén az álláskeresők megsegítésére, miközben 100 ezer ilyen személy szociális ellátása 60 milliárdot emészt fel (nem beszélve az adó- és járulék-kiesésről). Aki azonban munkanélküli, az nemhogy késedelmesen, de sehogy sem fogja tudni visszafizetni a korábban felvett hitelt. Magyarországon pl. a 4,2 millió ingatlan 30%-át terheli jelzáloghitel, ráadásul ezek 34%-a szabad felhasználású volt, tehát semmi megtakarítás nem áll már mögötte (elemzők 3-4 ezer jelzáloghitel-bedőlésre számítanak). A legerősebben persze a legszegényebbeket sújtják a hitelproblémák, akiknél az átlagkereset közel negyedét elviszi havonta a törlesztő-részlet. Ráadásul az MNB is komoly dilemma előtt áll a kérdésben: ha az erős forintra játszik, akkor segít a devizahiteleseknek, azonban rosszat tesz a kivitel-orientált magyar gazdaság exportőreivel vagy fordítva (elemzők arra világítnak most rá, hogy a helyzet megmutatta: a gyenge forint valójában nem sokat számít az export szempontjából, mert nem pörgette azt fel). A kormány egy 160 milliárd forintos Lakásgarancia Alap felállításán gondolkodik, mely átvállalná valamilyen módon a pénzintézetek felé fennálló lakossági tartozásokat. Szakértők szerint azonban lehet, hogy jobb lenne a devizahitelesek helyett a munkanélküli adósokat támogatni.
Kilábalás lehetőségei Szakértők a recesszió 2009. második, harmadik negyedévére teszik. Ekkor éri el a foglalkoztatottság és a munkanélküliség a mélypontját. A potenciális növekedési ütem leghamarabb Az év végén, illetve 2010. elején várható. Jövő év második negyedévében érnek véget várhatóan a veszteség leírások, és a harmadik negyedévtől kezdődően fognak ismét emelkedni az ingatlan árak, élénkülni az ingatlan piacok.
ÖNKORMÁNYZATOK A Magyarországot is érintő világgazdasági válság 2009-ben és a következő 2-3 évben elemi erővel hozhatja felszínre azokat a társadalmi és államszervezeti feszültségeket, amelyek kezelését, enyhítését szolgálhatta volna az önkormányzati rendszer, amennyiben teherbíró képessége nem gyengült volna meg végletesen. A viszonylagos gazdasági prosperitás és politikai stabilitás két évtizedében a szükséges strukturális, finanszírozási, ügyviteli átalakítások elmaradása tartósan fenntarthatatlan pályára helyezte az önkormányzati rendszer egészét. A helyi önkormányzatok széles köre a központi költségvetési kapcsolatokból származó bevételeken kívül nem számíthat egyéb érdemi bevételre. Idővel várhatóan - átfogó kormányzati szanálási lépéssorozat hiányában - a prudensen működő önkormányzatok széles köre is választani kényszerül majd a fizetésképtelenség és a kötelező önkormányzati feladatok el nem látása között. Természetesen vannak és lesznek olyan önkormányzatok, amelyek képesek átvészelni a nehéz éveket, de csak kivételképpen. A többség számára a belső tartalékok további mozgósítása elképzelhetetlen, külső pénzforrások bevonása pedig a likviditásban szűkölködő pénz-és tőkepiacokról rendkívül költségesnek ígérkezik. A helyi önkormányzatok összességében 2009-ben 3477 Mrd Ft költségvetési bevétellel gazdálkodhatnak. A költségvetés a helyi önkormányzati szektor pénzügyi egyensúlyának romlását jelzi. A helyi önkormányzatok GFS rendszerű hiánya 2007-ben jelentősen csökkent, majd újra növekedni kezdett. Önkormányzatok GFS rendszerű hiánya (forrás:ász) Az önkormányzatok eladósodása Az önkormányzatok eladósodásának alakulása - a hazai és nemzetközi pénzpiacokról a likviditás jelentős csökkenésének fényében - az önkormányzatok gazdálkodásának talán legfontosabb kérdése. Jóllehet nemzetközi összehasonlításban nem tekinthetők a magyar önkormányzatok szélsőségesen eladósodottnak (ld. a következő ábrát), mégis aggasztó lehet az adósságállomány gyors gyarapodása, amennyiben a kibontakozó válság hatására hirtelen nőnének a hitelekkel kapcsolatos költségek.
12. ábra. Az önkormányzatok adósságállománya - nemzetközi kitekintés A 2009-es év egyik kérdése, hogy ugrásszerűen nő-e a fizetésképtelenné váló önkormányzatok száma, illetőleg, hogy a 2008-ban megtörni látszó eladósodási hullám vajon tovább nő-e. Természetesen a hitelfelvétel és a kötvénykibocsátás eszköz lehet a felelős önkormányzati gazdálkodás kezében, és állítható, hogy a külső finanszírozás többsége EU pályázatok önrészének biztosítására szolgál, azonban továbbra is kérdés marad, hogy az eladósodással kapcsolatos gazdálkodási kitettséget az önkormányzatok finanszírozási rendszere hogyan lesz képes kezelni a következő néhány évben. Költségvetés módosítás vagy új költségvetés? A miniszterelnök a Parlament január 29-ei rendkívüli ülésén jelentős költségvetési átalakításokat helyezett kilátásba. A kormányfő akkor azt mondta: a számszerűsített legfontosabb javaslatokat a parlament tavaszi ülésszakának első, február 16-i ülésére benyújtják. Az átalakítási irányokról elmondta: jelentősen és határozottan kell csökkenteni a személyi jövedelemadót és a tb-járulékot, ezzel egyidejűleg el kell törölni a vállalkozások, magánszemélyek különadóját. A kormány ezermilliárd forintos átcsoportosítást tervez az adórendszerben, amihez jelentősen szűkíteni kell a meglévő mentességeket és kedvezményeket, mérsékelten (2-3%) növelni kell az áfát, illetve létre kell hozni az egységes vagyonadót. Azt is javasolják, hogy a nyugdíj kivételével növeljék meg és bruttósítsák azokat a szociális és jóléti támogatásokat, amelyeket ma mindenki alanyi jogon kap, majd vonják be őket az adórendszerbe, de úgy, hogy az átlagosan vagy annál rosszabbul keresők számára ez ne jelentsen veszteséget. Jövőre megszűnne a 13. havi nyugdíj, a bruttósítandó családi pótlékot
befagyasztaná a kormány, a gyed folyósítását egy évre csökkentené, a gyes pedig két év időtartamú lenne. A kormány előterjesztésében a tervek szerint szerepelni fog a kisebb létszámú parlamentre és az ehhez tartozó választójogi törvényre, a parlamenti képviselők tiszteletdíjára és költségtérítésére, az önkormányzatok megújítására vonatkozó javaslat, melyeknek része az önkormányzati képviselők létszámának jelentős csökkentése is. A kormány azt tervezi, hogy azokat az intézkedéseket, amelyeket saját hatáskörben megtehet, rendeletek és határozatok formájában közzéteszi, a törvénymódosításokat igénylő javaslatokat pedig folyamatosan terjeszti az Országgyűlés elé. A költségvetési törvényből adódóan pénzügyi lehetőségeinket befolyásoló tényezők: - az államháztartás hiánya, az adósság állomány növekedése: mivel az önkormányzatok az államháztartás alrendszerét képezik, ezért e tényezők lényeges meghatározói az önkormányzatok állami támogatásának. - Makrogazdasági keretfeltételek és - Felsőkorlátos pénzeszközök felosztásának módja. Az önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszerében 2007. évben lényeges változás nem következik be. Állami hozzájárulások és támogatások eddigi rendszere fennmarad: Állami támogatások Normatív állami támogatások (Költségvetési Törvény 3. számú melléklete) igénylése lakosságszám, illetve önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó ellátotti létszám alapján Kötött felhasználású normatív állami támogatások (Költségvetési Törvény 8. számú melléklete) igénylése önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó ellátotti létszám alapján Személyi jövedelemadó bevétel (Költségvetési Törvény 4. melléklet) SZJA helyben maradó rész (Költségvetési Törvény 4. számú melléklet) 2007. évre a településre bevallott és kimutatott személyi jövedelemadó 8 %-a SZJA jövedelemkülönbség mérséklésére (Költségvetési Törvény 4. számú melléklet) adóerőképesség számítás alapján Központosított előirányzatok (Költségvetési Törvény 5. számú melléklet) 11
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város nkormányzat Az állami támogatások és személyi juttatások arányának alakulása 2002-2009. években megnevezés 2002. teljesítés 2003. teljesítés 2004. teljesítés 2005. teljesítés 2006. teljesítés 2007. teljesítés 2008. módosított előirányzat ezer Ft-ban 2009. eredeti előirányzat 1. Normatív állami támogatás 2 479 220 3 247 011 3 346 741 3 506 483 3 435 958 3 065 732 2 480 610 2 382 000 Kötött felhasználású normatív támogatások 2. (segélyek nélkül) 249 397 371 666 332 369 338 054 307 822 316 159 348 057 299 590 3. SZJA bevétel 346 543 1 071 576 1 166 321 1 295 156 1 346 194 1 278 442 1 497 768 1 642 611 4. Központosított előirányzatok 446 910 17 601 140 944 323 044 586 143 5. Állami támogatások 3 522 070 4 690 253 4 845 431 5 157 294 5 230 918 4 983 377 4 912 578 4 324 201 6. 7. 8. 9. Személyi juttatás + járulék (Kórház nélkül) 3 120 225 4 234 739 4 445 390 4 920 248 5 345 003 5 096 428 4 285 362 3 766 369 Engedélyezett létszám (Kórház n élkül) 1806 fő 1834 fő 1864 fő 1931 fő 1990 fő 1203 fő 1185 fő 1192 fő Állami támogatás személyi juttatásokra fordított része 88,59% 90,29% 91,74% 95,40% 102,18% 102,27% 87,23% 87,10% Állami támogatásokból egyéb kötelező feladatok 11,41% 9,71% 8,26% 4,60% -2,18% -2,27% 12,77% 12,90% ellátására (dologi kiadások, segélyek önkor. része, stb.) maradó rész 401 845 455 514 400 041 237 046-114 085-113 051 627 216 557 832 Az önkormányzatok kötelező feladatai ellátásához szükséges pénzügyi fedezet az idei évben sem biztosított, ezáltal tovább csorbul gazdálkodási önállóságuk, szabad döntésük a személyi jövedelemadó helyben maradó részének, valamint saját bevételeinek a felhasználásában. A költségvetési törvény továbbra is követi azt a helytelen gyakorlatot, hogy dologi automatizmussal nem számol, e célra a helyi bevételi lehetőségekből kell forrást teremteni. Az alábbi grafikon szemléletesen mutatja, hogy 2002 2007. között a központi támogatások együttesen milyen mértékben nyújtottak fedezetet a foglalkoztatotti létszám illetményének kifizetéséhez. 12
Jól látható, hogy míg 2002-ben a bérek 88,59%-ban terhelték le az átengedett személyi jövedelem adót és a nem kötött felhasználású normatív támogatást, addig ez az arány 2005-ben már eléri a 95,4%-ot! 2006-ban az állami támogatások összege már nem fedezte a törvényben garantált közalkalmazotti és köztisztviselői béreket sem. Az elmúlt évben megkezdett intézmény átszervezéseknek köszönhetően 2007. év végére már érezhetően csökkentek a működési kiadások, így a normatíva elegendő fedezetet nyújtott az önkormányzati intézményekben foglalkoztatott dolgozók személyi juttatásainak fedezetéhez. Az elmúlt évben a létszám leépítések 1 Mrd Ft-os megtakarítást eredményeztek, melynek eredményeként a személyi juttatások fedezete a normatív támogatásból biztosítható volt. A dologi kiadásokat minimális mértékben egészítette csak ki a központi támogatás, azt saját bevételből kellett pótolnunk. Az idei évben a nagyarányú létszám leépítések, és kistérségi fenntartásban lévő intézmények részére átadott támogatási összeg miatt bérelőirányzatunkat teljes egészében fedezni fogja a normatíva, és az állami támogatásból éves szinten 558 millió Ft dologi kiadásokra lesz fordítható. Ennek fedezetet kellene nyújtania többek között az intézményeink működtetéséhez szükséges dologi kiadásokra, a megemelt energia költségekre, a Polgármesteri Hivatal működtetésére, hatósági feladataink ellátására, a segélyek kifizetéséhez szükséges saját rész biztosítására, önkormányzati kötelező feladataink ellátására közhasznú társaságaink működésének támogatása. Nem kis erőfeszítést kíván Önkormányzatunktól a szükséges források előteremtése, ugyanakkor meg kellene felelnünk annak a jogos lakossági elvárásnak is, hogy településünket Európához méltó módon fejlesszük. A fent leírtakból kitűnik, hogy 2009-ben igen nehéz gazdasági év vár valamennyi önkormányzatra, így Hódmezővásárhelyre is. A költségvetési törvény alapján 2009. évben a központi forrásokból származó bevételeink 104.879 eft-tal maradtak alatta önkormányzati szinten az előző évi módosított előirányzat összegének. A csökkenés a normatívák, és az ellátotti létszám fogyásával magyarázható. Az oktatási intézmények összevonásával nem csak de-szegregációs célkitűzéseinket sikerült megvalósítani, de az egyes intézmények gyermeklétszáma így elérte a költségvetési törvényben a teljes összegű normatíva igényléséhez támasztott feltételeket is. Egyes óvodáknak, iskoláknak egyházi fenntartásba adása, illetve a Kapcsolatközpont és a Klauzál Gábor Általános Iskola kistérségi fenntartásba adása csökkentette a fajlagos mutatószámok értékét. Ezeknek az intézményeknek a működéséhez továbbra is hozzájárul Önkormányzatunk, a- fenntartó részére átadott pénzeszközzel - megtérítjük a Hódmezővásárhely érdekkörében felmerült mindazokat a szükséges és indokolt kiadásokat amelyeket a központi alap- és kiegészítő normatíva nem fedez. 13
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat normatív hozzájárulásainak összehasonlítása adatok Ft-ban Normatív támogatás jogcíme 2008. évi Ktgvetési tv. szerint (terv) Fajlagos Támogatás Alapadat Mutató Alapadat Mutató 2009. évi Ktgvetési tv. szerint (terv) Fajlagos Támogatás Változás a 2008. évihez képest Helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásai 2 480 610 201 2 382 000 705 96,02% Települési igazgatási, kommunális és sport feladatok 68 261 050 73 851 624 108,19% Települési önkormányzatok feladatai 47735 47735 1430 68 261 050 47432 47432 1057 50 135 624 73,45% Sport feladatok 47432 47432 500 23 716 000 Körzeti igazgatási feladatok 57 933 279 47 414 800 81,84% Alap-hozzájárulás 1 1 3300000 3 300 000 1 1 3300000 3 300 000 Okmányiroda működési kiadásai 60773 60773 513 31 176 549 65551 65551 324 21 238 524 Gyámügyi igzgatási feladatok 51481 51481 280 14 414 680 51172 51172 270 13 816 440 Térségi normatív hozzájárulás 51481 51481 50 2 574 050 51172 51172 70 3 582 040 Kieg hozzáj. építésügyi igazgatási feladatokhoz 840 840 7700 6 468 000 708 708 7737 5 477 796 Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok 3508 3508 3800 13 330 400 3467 3467 3088 10 706 096 80,31% Üdülőhelyi feladatok 2-2 - Helyi közművelődési és közgyűjteményi feladatok 47735 47735 1135 54 179 225 47432 47432 1061 50 325 352 92,89% Pénzbeni és term.beni szoc. és gyermekjóléti ell. 303 021 780 296 402 568 97,82% Óvodai nevelés 211 225 000 208 666 000 98,79% Óvodai nevelés - 8 hó 949 55 2550000 140 250 000 963 55,53 2550000 141 610 000 Óvodai nevelés - 4 hó 975 27,8333 2550000 70 975 000 971 26,4 2540000 67 056 000 Iskolai oktatás 1 253 835 000 1 161 910 668 92,67% 1-4. évfolyam - 8 hó 1060 50,6 2550000 129 030 000 1034 47,0667 2550000 120 020 000 1-4. évfolyam - 4 hó 1036 23,6333 2550000 60 265 000 1012 21,9333 2540000 55 710 667 5-8. évfolyam - 8 hó 1270 68,3333 2550000 174 250 000 1128 58,9333 2550000 150 280 000 5-8. évfolyam - 4 hó 1192 31,1667 2550000 79 475 000 1117 28,1 2540000 71 374 000 9-13. évfolyam - 8 hó 2475 156 2550000 397 800 000 2372 146,8 2550000 374 340 000 9-13. évfolyam - 4 hó 2465 76,5667 2550000 195 245 000 2421 73,6667 2540000 187 113 334 Iskolai szakképzés (szakmai elméleti képzés) - 8 hó 1129 56,5333 2550000 144 160 000 1100 55 2550000 140 250 000 Iskolai szakképzés (szakmai elméleti képzés) - 4 hó 1153 28,8667 2550000 73 610 000 1020 24,73 2540000 62 822 667 Alapfokú művészetoktatás 53 216 667 37 096 000 69,71% Zeneművészeti ág - 8 hó 447 298 105000 31 290 000 529 7,47 2550000 19 040 000 Zeneművészeti ág - 4 hó 500 3,53333 2550000 9 010 000 530 3,77 2540000 9 567 333 Képző- és iparművészeti ág - 8 hó 376 250,667 40000 10 026 667 407 2,20 2550000 5 610 000 Képző- és iparművészeti ág - 4 hó 420 1,13333 2550000 2 890 000 420 1,13 2540000 2 878 667 Bentlakásos közoktatási intézményi ellátás 58 763 000 34 974 000 59,52% Kollégiumi nevelés - 8 hó 219 146 318000 46 428 000 263 9,13 2550000 23 290 000 Kollégiumi nevelés - 4 hó 260 4,5 2550000 11 475 000 260 4,60 2540000 11 684 000 SNI-s kollégisták - 8 hó 2 1,33333 645000 860 000 Hozzáj.-ok egyéb közokt.-i nev.-okt.-i feladatokhoz 33 109 866 24 613 998 74,34% Napközis foglalkozás 1051 700,667 23000 16 115 333 Napközis foglalkozás - 8 hó 581 3,27 2550000 8 330 000 Napközis foglalkozás - 4 hó 796 2,3 2550000 5 865 000 637 1,77 2540000 4 487 332 Iskolaotthonos oktatás az általános iskola 1-4. évfolyamán - 8 hó 269 179,333 32200 5 774 533 316 2,80 2550000 7 140 000 Iskolaotthonos oktatás az általános iskola 1-4. évfolyamán - 4 hó 472 2,1 2550000 5 355 000 418 1,83 2540000 4 656 666 Iskolai szakképzés (szakmai gyakorlati képzés) 112 185 601 78 939 199 70,36% Iskolai szakképzés (szakmai gyakorlati képzés) 9-10 évfolyamon 16.1.1-12 hó, 2009-ben 8 hó 764 764 40000 30 560 000 391 260,667 40000 10 426 667 16.2.a - 12 hó, 2009-ben 8 hó 47,67 47,6667 112000 5 338 667 35 23,3333 112000 2 613 333 16.2.b - 12 hó, 2009-ben 8 hó 344,3 344,333 156800 53 991 467 259 172,667 156800 27 074 133 14
Normatív támogatás jogcíme 2008. évi Ktgvetési tv. szerint (terv) Alapadat Mutató Alapadat Mutató 2009. évi Ktgvetési tv. szerint (terv) 16.2.c - 12 hó, 2009-ben 8 hó 125,3 125,333 67200 8 422 400 141 94 67200 6 316 800 16.2.d - 12 hó, 2009-ben 8 hó 619,3 619,333 22400 13 873 067 655 436,667 22400 9 781 333 Iskolai szakképzés (szakmai gyakorlati képzés) 9-10 évfolyamon 16.1.1-4 hó 467 155,667 38000 5 915 333 16.2.a - 4 hó 38 12,6667 106000 1 342 667 16.2.b - 4 hó 188 62,6667 148400 9 299 733 16.2.c - 4 hó 79 26,3333 63600 1 674 800 Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása - Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás 16.2.d - 4 hó 636 212 21200 4 494 400 Változás a 2008. évihez képest 52 212 000 51 231 067 98,12% Gyógypedagógiai ellátás 1-13. évf. - 8 hó 9 6 240000 1 440 000 11 7,33333 240000 1 760 000 Gyógypedagógiai ellátásból visszahelyezettek 1-8.- 8 hó 2 1,33333 144000 192 000 0 0 144000 - Testi érzékszervi és középsúlyos értelmi fogyatékos (3 főnek számítók) óvodások, és 1-13. évf.-os tanulók - 8 hó 15 10 384000 3 840 000 14 9,33333 384000 3 584 000 Gyógypedagógiai ellátás 1-13. - 4 hó 5 1,66667 240000 400 000 6 2 239000 478 000 Gyógypedagógiai ellátásból visszahelyezettek 1-8. - 4 hó 1 0,33333 144000 48 000 1 0,33333 143400 47 800 Testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos óvodások és 1-13. évf. tanulók 1-13. évf. (3 főnek számítók) - 4 hó 16 5,33333 384000 2 048 000 18 6 382400 2 294 400 Beszéd-, és enyhe értelmi fogyatékos, viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető és nem visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt SNI-s, gyermekek, tanulók - 8 hó 241 160,667 192000 30 848 000 Beszéd-, és enyhe értelmi fogyatékos, viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt SNI-s tanulók - 8 hó 180 120 192000 23 040 000 Beszéd-, és enyhe értelmi fogyatékos, viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt SNI-s tanulók - 4 hó 132 44 192000 8 448 000 170 56,6667 191200 10 834 667 Viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt SNI-s tanulók - 8 hó 58 38,6667 144000 5 568 000 Viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt SNI-s tanulók - 4 hó 61 20,3333 144000 2 928 000 54 18 143400 2 581 200 Korai fejlesztés, gondozás 12 hó, 2009-ben 8 hó 3 3 240000 720 000 3 2 240000 480 000 Korai fejlesztés, gondozás 4 hó 3 1 239000 239 000 Fejlesztő felkészítés 12 hó, 2009-ben 8 hó 4 4 325000 1 300 000 1 0,66667 325000 216 667 Fejlesztő felkészítés 4 hó 1 0,33333 322000 107 333 15
Normatív támogatás jogcíme 2008. évi Ktgvetési tv. szerint (terv) Fajlagos Támogatás Alapadat Mutató Alapadat Mutató 2009. évi Ktgvetési tv. szerint (terv) Fajlagos Támogatás Változás a 2008. évihez képest Nemz.-i, két tanítási nyelvű, nyelvi előkészítő okt. 8 961 333 10 227 333 114,13% Két tanítási nyelvű oktatás - 8 hó 54 36 71500 2 574 000 74 49,3333 71500 3 527 333 Két tanítási nyelvű oktatás - 4 hó 76 25,3333 71500 1 811 333 98 32,6667 68000 2 221 333 Nyelvi előkészítő - 8 hó 64 42,6667 71500 3 050 667 64 42,6667 71500 3 050 667 Nyelvi előkészítő - 4 hó 64 21,3333 71500 1 525 333 63 21 68000 1 428 000 Egyes pedagógiai programok, módszerek támogatása 40 370 000 82 491 000 204,34% HH-s tanulók iskolai program Arany János Koll. Pr. 8 hó 19 12,6667 240000 3 040 000 21 14 360000 5 040 000 HH-s tanulók iskolai program Arany János Koll. Pr. 4 hó 25 8,33333 360000 3 000 000 25 8,33333 342000 2 850 000 HH-s tanulók kollégiumi nevelése Arany János Koll. Pr. 8 hó 35 23,3333 987000 23 030 000 50 33,3333 720000 24 000 000 HH-s tanulók kollégiumi nevelése Arany János Koll. Pr. 4 hó 720000 70 23,3333 684000 15 960 000 Zeneművészeti ág 4 hó, 2009-ben 8 hó 500 166,667 51000 8 500 000 529 352,667 51000 17 986 000 Zeneművészeti ág 4 hó 530 176,667 48500 8 568 333 Képző- és iparművészeti ág 4 hó, 2009-ben 8 hó 420 140 20000 2 800 000 407 271,333 20000 5 426 667 Képző- és iparművészeti ág 4 hó, 2009-ben 8 hó 420 140 19000 2 660 000 Differenciált hozzáj. egyes közokt. int.fenntartó önk. 18 664 000 20 820 000 111,55% Középiskolába bejáró tanulók ellátása - 8 hó 1165 776,667 15000 11 650 000 1177 784,667 18000 14 124 000 Középiskolába bejáró tanulók ellátása 1169 389,667 18000 7 014 000 1116 372 18000 6 696 000 Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő szociális juttatások, szolgáltatások 141 342 000 192 331 000 136,07% Normatív kedvezményre jogosult étkezők - 12 hó 1714 1714 55000 94 270 000 1707 1707 65000 110 955 000 Kiegészítő hozzájárulás az 5. évf. kedv. étk. 80 80 16000 1 280 000 142 142 20000 2 840 000 Általános tankönyv támogatás 5732 5732 1000 5 732 000 5489 5489 1000 5 489 000 Kiegészítő hozzájárulás ingyenes tankönyvellátáshoz 2394 2394 10000 23 940 000 2480 2480 10000 24 800 000 Koll.-i, diákotthoni lakhatási feltételek megteremtése - 8 hó 263 175,333 186000 32 612 000 Koll.-i, diákotthoni lakhatási feltételek megteremtése - 4 hó 260 86,6667 186000 16 120 000 265 88,3333 177000 15 635 000 Normatív, kötött felhasználású támogatások: 305 859 292 299 589 335 97,95% Pedagógus szakvizsga, továbbképzés és felkészülés 7 023 900 6 922 500 98,56% Pedagógus szakvizsga, továbbképzés - 8 hó 597 398 11700 4 656 600 591 394 11700 4 609 800 Pedagógus szakvizsga, továbbképzés - 8 hó 607 202,333 11700 2 367 300 593 197,667 11700 2 312 700 Pedagógiai szakszolgálat 18 360 000 15 520 000 84,53% Pedagógiai szakszolgálat - 8 hó 18 12 1020000 12 240 000 16 10,6667 970000 10 346 667 Pedagógiai szakszolgálat - 4 hó 18 6 1020000 6 120 000 16 5,33333 970000 5 173 333 Diáksporttal kapcsolatos feladatok támogatása - 2 298 924 100,00% Diáksporttal kapcsolatos feladatok támogatása - 8 hó 5275 3516,67 430 1 512 168 Diáksporttal kapcsolatos feladatok támogatása - 4 hó 5489 1829,67 430 786 757 Szociális továbbképzés és szakvizsga támogatása - - Helyi önk.-i hivatásos tűzoltóságok támogatása 280 475 392 274 847 911 97,99% Készenléti szolg. rend. hiv. önk. tűzoltóság személyi juttatása 68 3920172 266 571 696 68 3813425 259 312 900 Tűzoltólaktanyák üzemeltetéséhez és fenntartása 1623 4717 7 655 691 1623 4897 7 947 831 Tűzoltójárművek és egyéb tűzoltótechn. eszk. üzemeltetése 41287 115 4 748 005 44110 138 6 087 180 Különleges szerek köt. rendsz.műszaki felülvizsgálata 3 500000 1 500 000 3 500000 1 500 000 Normatív hozzájárulások és kötött felhasználású támogatások összesen 2 786 469 493 2 681 590 040 96,24% 16
A normatív támogatások előirányzatainak változása A normatív támogatások összege 3,6 %-kal csökkent a 2008. évihez képest, amelyet az alábbi tényezők változásának együttes hatása ad eredményül. Település-üzemeltetési, igazgatási és sport feladatokra lakosságszám alapján jár normatív támogatás az önkormányzatok részére. Az 1 főre jutó összeg két tételre alábontva szerepel a jogcímek között. Település-üzemeltetésre 1 057 Ft, sportfeladatokra pedig 500 Ft-ot nyújt a központi költségvetés, ezek az idén együttesen 8,19 %-os, 5 591 e Ft forrástöbbletet jelentenek. Ezzel ellentétben körzeti igazgatási feladatokra 18,16%-kal 10,5 millió Ft-tal jut kevesebb az előző évihez képest. Jelentős mértékben 19,69 %-kal csökken a lakott külterülettel kapcsolatos feladatok ellátásához rendelt hozzájárulás is, éppúgy, mint a közművelődési és közgyűjteményi feladatok vonatkozásában, az elvonás mértéke -7,11%. A közoktatási feladatok normatívái a tavalyihoz képest átlagosan 4,04%-kal csökkentek. 2008. szeptemberétől egységes, több az oktatás-szervezés költségigényét meghatározó paraméter alapulvételével képzett teljesítmény-mutató képezi a finanszírozás alapját az összes oktatástípus esetében. Az alapnormatívák fajlagos támogatása nem változott az előző tanévihez képest, viszont a következő tanévre 10 e Ft-tal alacsonyabb összeg 2 540 e Ft került meghatározásra. A kiegészítő támogatások összege néhány kivételtől eltekintve szintén szeptember elsejétől csökken. Az egy mutatóra jutó hozzájárulások változása jogcímenként ugyan nem jelentős, és csak az év utolsó harmadát érinti, azonban a gyermek és tanulólétszámok alakulásának hatását is figyelembe véve elmondható, hogy az idén 81 227 e Ft-tal kevesebb forrás áll rendelkezésre az ágazat helyi finanszírozásához, mint a tavalyi évben. Az alapfokú művészetoktatás, a kollégiumi nevelés, a napközis foglalkozás valamint az iskolaotthonos oktatás jogcímeknél, a tavalyi évitől való jelentősebb eltérés oka, hogy 2008. év első nyolc hónapjára még nem az alacsonyabb ellátottankénti összeget eredményező a teljesítmény-mutató alapú finanszírozási formát alkalmazta a központi költségvetés. Az alapfokú művészetoktatás esetében a kieső forrást némiképp ellensúlyozza a művészeti képzésben részesülők létszámának emelkedése, e jogcímnél továbbra is kiemelt hangsúlyt kap a minőségi munka a kapcsolódó kiegészítő hozzájárulás révén. Kollégiumi nevelés keretében végzett Arany J. Kollégiumi programhoz kapcsolódó alapnormatívával csökkentett kiegészítő támogatás a pedagógiai programok, módszerek támogatása jogcím alá került átcsoportosításra. A kiemelkedő mértékű forrásnövekedést a programban részt vevők folyamatosan bővülő létszáma okozza, amelyhez természetesen kiadási többlet is társul. A két tanítási nyelvű oktatás esetében is a létszámnövekedés magyarázza a 14,13%-os emelkedést. Nem változott a tankönyvellátáshoz nyújtott általános és kiegészítő támogatás fajlagos összege. A kiegészítő támogatás az ingyenes tankönyvre jogosultak után jár, számuk a 2008. évihez képest 4%-kal, 86 fővel magasabb. A kedvezményes étkeztetés normatívája évekig (2006-óta) 55 e Ft volt. Ez év január elsejétől 65 e Ft-ra változott a számított átlaglétszámra jutó összeg. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre (RGYK) jogosult étkezők közül a 6. évfolyamon tanulókkal bővült az ingyenesen ellátást igénybe vevők köre. Kiegészítő hozzájárulás azonban tavaly 17
kizárólag az 5., idén az 5-6. évfolyamos RGYK-s tanulók után jár, bár az ingyenesség biztosítása az alacsonyabb évfolyamokra járók és az óvodások számára is kötelező feladat. A kollégiumi lakhatási feltételek megteremtéséhez 5%-kal alacsonyabb szinten járul hozzá a központi költségvetés a jelen tanévtől. Mindezeket figyelembe véve az oktatási feladatokhoz kapcsolódó szociális juttatásokra fordítható források növekménye 36,07%-ot tesz ki. A felhasználási kötöttségű támogatások közül a pedagógus továbbképzés normatívájának összege nem változott. A pedagógiai szakszolgálati feladatokhoz igénybe vehető hozzájárulás viszont 15,47%-kal kevesebb a tavalyinál, ebből 10,57%-ot tesz ki a tevékenységet ellátók számának csökkentési miatti kieső pénzeszköz. Új elem a jogcímek között a néhány évig nélkülözött diáksport feladatok támogatása, ezen a címen 2 299 e Ft-ot hívhatott le önkormányzatunk. A helyi hivatásos önkormányzati tűzoltóságunk működtetéséhez 2,01%-kal mérsékelt szinten járul hozzá a központi költségvetés, mint 2008-ban. Jól láthatóan az idei költségvetési évben is tovább folytatódik a normatív támogatások, mint bevételi források csökkenése. Önkormányzatunk működési kiadásait 2006. évben a normatív támogatás, a központosított előirányzatok és a személyi jövedelemadó átengedett része mindössze 37,43 %-ban fedezte. Ez az arány a 2007. évi költségvetési év végére 39,75 %-ra romlott, és 2008. évben a működési kiadások drasztikus csökkentése hatására is csak 36,41%-os mértékre javult. Így az idei évben előrelátható működési költségeink minden 100,- Ft-jából 57 Ft-ot saját bevételeink terhére kell finanszíroznunk. 18
Változatlan maradt a személyi jövedelemadó-átengedés 40%-os mértéke úgy, hogy a lakhelyen maradó rész 8%, amely közvetlenül illeti meg a települési önkormányzatot. A további 32%-hoz a jövedelem differenciálódás mérséklése címén jut hozzá az önkormányzat. Jelen költségvetési évben ugyanúgy, mint már az elmúlt években is, a korábbi 10%-ról 8%-ban csökkentett mértékben engedik át a helyben maradó Szja mértékét. A gépjárműadó átengedésének aránya (100%), a települési önkormányzat jegyzője által kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a Környezetvédelmi felügyelőség által kiszabott bírság 30%-a, a települési önkormányzatok termőföld bérbeadásából származó jövedelem után beszedett adói (100%), a szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó, önkormányzati költségvetési elszámolási számlára érkezett bevétel 100%-a, függetlenül a jogerős kiszabást végző szervtől. A beszedett illetékek mértékének szabályozásában 2009. évben alapvető változás nem következik be. Idei évi tervünket az elmúlt évi eredeti előirányzat összegnek megfelelően állítottuk be. Részesedésünk mértéke változatlan az előző évhez képest. Változatlan az illetékbeszedéssel kapcsolatosan felmerült költségek számítása. A megyei és a megyei jogú városoktól a területükön beszedet illetékbevétel 8,5%-a visszatartásra kerül. Az önkormányzat 2009. évi költségvetésének részletezése A költségvetési rendelet tervezet a 2008. évi rendeletünkkel azonos szerkezetben készült, mely maradéktalanul megfelel az Államháztartási törvény, valamint az Államháztartás működési rendjéről szóló Kormányrendelt előírásainak, és az Ász által támasztott követelményeknek. 19
Tervezett bevételek 1./ Az Önkormányzat költségvetési mérlege A mérlegben bemutatjuk az Önkormányzat bevételi forrásait, tervezett kiadásait. Itt kerülnek megtervezésre a központi költségvetéstől Önkormányzatunk részére különböző jogcímeken juttatott szabad és kötött felhasználású normatív támogatások. az adatok ezer Ft-ban B E V É T E L E K 2009. évi eredeti előirányzat működési célra felhasználása felhalmozási célra Intézményi működési bevételek 1 214 377 1 214 377 Helyi adó bevétel 2 093 500 2 093 500 Illetékbevétel, bírságok, pótlékok és egyéb sajátos bevételek 576 000 576 000 Normatív állami támogatások 3 039 798 3 039 798 Átengedett központi adók (gépjárműadó, SZJA) 1 942 611 1 942 611 Központosított előirányzatok 0 0 Működési célú pénzeszköz-átvétel 2 533 263 2 533 263 Felhalmozási és tőkejellegű bevételek 762 400 762 400 Felhalmozási célú pénzeszköz-átvétel 1 278 033 1 278 033 Felhalmozási célú hitel-felvét 0 0 Működési célú kölcsön igénybevétele 30 000 30 000 Működési célra folyósított kölcsön visszatérülése 530 308 530 308 Felhalmozási célra folyósított kölcsön visszatérülése 80 328 80 328 Pénzmaradvány igénybevétele 721 284 721 284 Működési-, folyószámla és munkabér-hitel igénybevétele 1 929 750 1 929 750 Forráshiány 582 060-823 596 1 405 655 BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN 17 313 712 13 066 011 4 247 700 17 313 712 A fenti táblázatban külön bontottuk összes bevételeinket abból a szempontból, hogy közülük melyek a működési célra, illetve a fejlesztési célra fordíthatóak. Jól látható, költségvetésünk egészét tekintve a működési célú bevételek tervezett mértéke az intézmény hálózat átszervezésének és a takarékos, megszorító gazdálkodásnak köszönhetően 823.596 eft-tal haladja meg működési kiadásaink tervezett összegét, a működés biztosításához szándékozott 1,9 milliár összegű hitel igénybevétele mellett, melyből 1 milliárd folyamatosan visszatöltődő folyószámlahitel és 250 millió Ft munkabérhitel. Fejlesztési céljaink megvalósításához tudjuk hozzárendelni a működési költségeken megtakarított 1.405.655 eft- ot, csökkentve ezzel a fejlesztésre fordítható források hiányát. A Közgyűlés korábbi döntésének megfelelően az elmúlt év decemberében sor került owd hitelünk nagyobbik hányadának, 2 milliárd Ft-nak multicurrency hitellé történő átstrukturálására. A folyószámlahitel átalakítása mindenképpen indokolt volt, hiszen ez az összeg költségvetésünkben korábban, mint működési célokat szolgáló bevétel szerepelt, holott a valóságban fejlesztések finanszírozására fordítottuk. Január 1-től, már mint hosszúlejáratú 20