Csoportos döntések Készítette: Dr. Szűts István 2006. Budapest
Csoport anatómia 1. a csoport körvonala 2. a csoportviselkedés főbb elméletei 3. a csoportnormák és az azonosulás 4. a csoportszerkezet 5. a csoporton belüli kommunikáció 6. a hatékony csoportok jellemzői
A hatékony csoport jellemzői A csoporthatékonyság két alapeleme: 1. azoknak a szervezeti céloknak az eléréséből, amelyek létrehozták a csoportot, és 2. a csoportban lévők szükségleteinek kielégítéséből.
A csoportok jellemzői: 1. A csoportfolyamatok lehetővé teszik, hogy szisztematikusan haladjanak végig a döntési folyamat egyes lépésein, valamint a tagok a vizsgált probléma jellegéhez illeszkedő, megfelelő tudással rendelkeznek. 2. A csoport képzett a döntéshozatali stratégiákban és erőfeszítései megfelelően motiváltak. 3. A csoportnak stabil státusz-rendszere van, amely minden tag előtt ismert. 4. A csoport elég nagy ahhoz, hogy végrehajtsa a feladatát, de nem túl nagy ahhoz, hogy a nagysága eltérítse a szervezeti céloktól. 5. A csoport összetartó, az együttműködő interakciókat a tagok között az általában hasonló személyiségjegyeknek lehet tulajdonítani. 6. A csoport elviselhető, de nem szélsőséges stressz alatt működik
McGregor szerint további jellemzők: 1. A csoporton belüli atmoszféra informális, kényelmes és nyugodt. 2. Sok megbeszélés van, ezekben szinte mindenki részt vesz, de a megbeszélés nem kalandozik el a feladattól. 3. A célokat mindenki megérti és elfogadja. 4. A tagok meghallgatják egymást, minden ötletet kifejtenek. Senki nem tart attól, hogy butának fogják tekinteni, még ha szélsőséges ötlettel áll is elő. 5. Vannak nézeteltérések, de az ellenvéleményen lévőket nem torkollják le. Megvizsgálják az ellenkezés okait, és inkább arra törekednek, hogy feloldják azokat, hogy a helyzet ne mérgesedjen el.
7. A legtöbb döntést megegyezéses formában hozzák meg, s így általában hajlandóság mutatkozik a döntés elfogadására. A csoport nem bízik a formális szavazásban, pl. az egyszerű többségben, nem hiszi, hogy az lenne az alapja a legjobb cselekvésnek. 8. A kritika gyakori és nyílt, de nem kényelmetlen és inkább a személyes törődést jelzi. 9. A tagok úgy érzik, hogy szabadon kifejthetik az érzéseiket és gondolataikat, nem csupán a meghozandó döntéssel kapcsolatban, hanem a csoport működéséről is. 10. A kötelezettségek világosak és elfogadják őket. 11. A csoportvezető nem domináns, és nincs hatalmi harc sem, miközben a csoport a feladatát teljesíti. 12. A csoport büszke a saját működésére.
A csoportos döntéshozatal perspektívái Elvi lehetőségek: 1. A csoport egy kollektív képződmény, amely független tagjai tulajdonságaitól. 2. A csoport egyének együttese, és a csoportjellemzők az egyéni csoporttagok tulajdonságainak függvényei. 3. A csoport egy kollektív képződmény, amely az egyének együtteséből áll össze, és a csoportviselkedést a csoporttulajdonságok és a tagok tulajdonságai alapján kell megérteni.
A csoportos döntéshozatal előnyei 1. Nagyobb tömegű ismeret és információ. 2. Többféle problémaközelítés. 3. A döntéshozatali folyamatban való részvétel növeli a végső döntés elfogadásának esélyeit. 4. A döntés jobb megértése.
A kollektív választás hátrányai 1. A csoportnyomás 2. A megoldások elfogadása 3. Az egyéni dominancia 4. A győztes döntés
A hatékony kommunikáció: öt vagy héttagú csoportok 1. A páratlan számú tagságból adódóan nem lehet holtpontra jutni (pl. szavazásnál) 2. A csoport többségre és kisebbségre válhat szét és a kisebbségi pozíció nem izolálja az egyedülálló tagot. 3. A csoport elég nagy ahhoz, hogy a csoporton belüli szerepeket át lehessen adni és ki lehessen adni és ki lehessen lépni a zavaró pozíciókból. Ezzel el lehet kerülni a kiscsoportok tipikus problémáját. 4. A csoport elég kicsi ahhoz, hogy a visszahúzódóbb tagok is aktív szerepet játszhassanak a vitában.
A csoportos viselkedés dimenziói: 1. A csoport struktúrája 2. Csoportszerepek 3. Csoportfolyamatok 4. A csoport stílusa 5. Csoportnormák
Dimenziók A csoport struktúrája Csoportszerepek Csoportfolyamatok A csoport stílusa Csoportnormák Döntéshozatali stratégiák I. stratégia II. stratégia III. stratégia Rutin jellegű döntéshozatal Szakértők koordinátorral (vezetővel) Független erőfeszítés a szakértők szakértelme A célok meghatározása; interakció a koordinátorok és a szakértők között Erős stressz a magas minőségi és mennyiségi követelmények és az időkorlát miatt Professzionalizmus Kreatív döntéshozatal Heterogén, kompetens személyek, vezető, aki kiszolgálja a kreatív folyamatokat Minden ötletet a csoport elé visznek megvitatás céljából Teljes részvételen alapuló problémamegoldó folyamat; spontán kommunikáció, kötelezettségek figyelembe vett ítéletek Nyugodt, stresszmentes környezet, "én"- támogató; a szankciók hiánya Nyíltság a kommunikációban; konszenzus; az eredetiség támogatása; nem hivatali stílus Tárgyaláson alapuló döntéshozatal A választók arányos képviselete Az egyén küldöttnek tekinti magát Szabályozott kommunikáció, formalizált folyamatok; szavazási eljárások Őszinteség és nyíltság. Az előírt folyamatok elfogadása; egyénieskedés elkerülése A megegyezés elérésének vágya; a konfliktusok építő jellege; az ellentmondás szabadsága; a kompromisszum elfogadása
Konfliktusok a csoportos döntéshozatal során 1. Versengés a nehezen megszerezhető jutalomért vagy örömért 2. Különbség a célokban vagy célkitűzésekben 3. Küzdelem a dominanciáért vagy autonómiáért.
Lényegi konfliktus Érintőleges konfliktus
Bower felismeréseit a konfliktusnak a csoportfolyamatokra gyakorolt hatásairól a következőkben lehet összegezni:
1. A csoport alternatíva keresésének minősége növekszik a csoportkonfliktussal együtt. 2. Az alternatívák összemérésének és értékelésének minősége szintén nő a csoportkonfliktussal. 3. A megegyezés elérésének esélye viszont csökken a konfliktus jelentkezésekor. 4. A csoportteljesítmény minősége konfliktus esetén egy bizonyos határig növekszik, de aztán nagyon élesen zuhanni kezd e pont elérése után.
A csoportos döntéshozatal jellege
A döntéshozatali csoportok osztályozása 1. Interaktív csoport 2. Nominális csoport 3. A Delphi módszer
A csoportos döntéshozatal jellemzői (a minőség, az elfogadhatóság és az eredetiség) 1. Hatékonyság, vagy az outputnak az inputhoz viszonyított aránya 2. A bukás következményei 3. A megvalósítás egyszerűsége 4. Az az időtáv, amelyben a döntés hatékony 5. Annak a valószínűsége, hogy a döntés hozzájárul az alapcélok eléréséhez
A csoportos döntéshozatali helyzethez kapcsolódó jellemzők 1. A szakértelem elérhetősége 2. A döntés jelentősége (kisugárzó hatása) 3. A csoporton belüli konfliktus.
A csoporttagság A döntéshozatali csoportok elvi jellemzői
A csoporttagság A döntéshozatali csoportok elvi jellemzői Jellemző változók Interaktív csoport Névleges csoport Delphi csoport 1. Csoportos döntési kritérium a. minőség közepestől magasig közepes alacsony-közepes b. elfogadás közepestől magasig közepes alacsonytól közepesig c. eredetiség alacsonytól közepesig közepes közepestől magasig 2. A csoport helyzet jellemzői a. szakértelem elérhetősége alacsonytól közepesig közepes közepestől magasig b. döntés kisugárzása közepestől szélesig közepes szűktől közepesig c. csoporton belüli konfliktus közepestől magasig alacsonytól közepesig alacsony 3. Csoporttagság a. szakértők esetenként gyakran általában c. munkatársak általában gyakran esetenként
A csoportos és az egyéni döntéshozatal
Az egyének választásaira ható tényezők 1. A személyiségjegyei 2. A megismerési folyamataik alapján létrejött elképzeléseik, benyomásaik 3. Az egyéni képességük a bizonytalanság különböző mértékének elfogadására 4. Tudatalattijuk hatása. 5. A csoportos döntéshozatal gyakran jobb, mint az egyéniek átlaga, és ritkán jobb, mint a legjobb egyéni választás. Valójában a csoport jobb teljesítménye lehet az egyik kiemelkedő döntéshozó erőfeszítéseinek eredménye is. 6. A csoporthatékonyság mértékegységének azt az összóraszámot kell megadni, amelyet az egyes tagok a döntéshozatallal töltöttek, összevetve egy egyén hasonló adatával. 7. A csoportos döntést előnyben lehet részesíteni az egyénivel szemben, még ha a hatékonyságbeli előnyét nem is lehet demonstrálni. Ez pl. akkor lehet igaz, ha a döntés elfogadtatása fontos és ha a szervezeti morál lényeges hatótényező.
A döntéshozatal integrált folyamata szempontjából az alábbi megfontolások tűnnek lényegesnek a csoportos és egyéni választás elemzésekor: A célok felállításakor a csoport előnyösebb lehet az egyéneknél, pusztán amiatt, hogy több tudás érhető el a tagság összetettsége folytán. Az alternatívák feltárásakor sok egyéni erőfeszítés szükséges akár a csoporttagok, akár a munkát segítő stáb részéről, hogy biztosítsák a széleskörű kutatást a különféle alkalmazott területeken. Az elsősorban egyéni erőfeszítésekkel feltárt alternatívák összevetésekor és értékelésekor a csoport kollektív ítélete, a szélesebb kritikai nézőpont tűnik jobbnak.
4. A csoportos döntéshozatalnál a választás pillanata összekapcsolja azokat, akik keresik a kockázatot, és azokat, akik szeretnék azt elkerülni. Az aktuális választás ezért lehet kockázatosabb, vagy kevésbé kockázatos, mint egy olyan, amelyet egy egyén hoz meg, attól függően, hogy az egyének mennyire fogadják el a bizonytalanságot. Bármely esetnél a csoportos döntést nagyobb valószínűséggel fogadják el eredményként, ha részt vettek a meghozatalában azok, akiket a következményei érinteni fognak. 5. Mind a csoportos, mind az egyéni döntéseket azoknak a vezetőknek kell megvalósítaniuk, akik személyes felelősséggel tartoznak cselekedeteikért. Jól véssük eszünkbe, hogy nem célszerű a csoportot felelősnek tartani a választásért. A felelősség az egyéni vezetőkre hárul. 6. A folyamatok követését és ellenőrzését is a vezető végzi a végrehajtáskor. Természetesen a döntéshozói csoport figyelemmel kísérheti és kell is, hogy kísérje ezeket a folyamatokat. A közvetlen felelősség még inkább biztosítani fogja az eredményt és azt, hogy az eredeti cél számonkérhető legyen.
Döntéselméleti rendező modellek
Normatív rendező modell Strukturális jellegű Statikus Összetevők tartalmi vonatkozásai
Leíró rendező modell Döntési folyamatot emeli ki Értékelés szerepe Az értékelés fontossága
Leíró rendező modell A fázis Probléma felismerés B és C fázis Cselekvési változatok feltárása vagy megtervezése, a megvalósítható cselekvési változatok felsorolása D fázis A későbbi cselekvés lehetőségeinek és eredményeinek kutatása E és F fázis Hasznosságbecslés és kvantifikálás, a változatok átfogó értékelése G, H és I fázis A bevezetés, a helyesbítés, és a tapasztalatok
A fázis A személy szabadségfoka Problémaválasztás -> nagy szabadságfok esetén mit tart fontosnak B és C fázis Több cselekvési változat Jelenlegi észlelt állapot -> kívánatos állapot Eszköz-cél elemzés eszköznek is van értéke Célállapot elképzelés hiányában célok feltárása célhierarchia Konfliktálódó célok Konkrét célok homályos célok
D fázis Feltárt cselekvési változatok tova gyűrűző hatásai Mi történik akkor, ha Reális változat nagyobb időtávlatban vizsgálandó E és F fázis Valószínűségérték megállapítása Valószínűség és hasznosság megállapítása Többszempontos értékelés hasznosság Együttes hasznosság
Döntéselméleti irányzatok
FOKOZATOS HOZADÉK MODELLJE (Szabályozott anarchia modellje) Klasszikus modell ellentéte A cselekvési változatokat nem lehet összehasonlítani Múltbeli hasonló cselekvési változatokhoz hasonlítjuk Kis különbség (változások kis lépésekben) -> kockázat minimalizálása Több hatalmi centrum -> különböző nézetek Problémák felismerése Pl. felüljáró építése Zaj problémát lakóbizottság veti fel Különböző érdekcsoportok egyének - csoportok Egyén - homogén értékrend Csoport - heterogén értékrend Konfliktus, érdekellentét megoldása Nagyjelentőségű modell Célok- eszközök szétválaszthatatlanul összefonódnak
Az optimális és kielégítő döntések elmélete
Optimális döntés elmélete Előfeltevések: A döntéshozó számára 1. Ismert az összes cselekvési változat 2. Cselekvési változat -> eredmény ismert 3. Eredmények preferencia sorrendje -> optimális Teljes információ, egy cél vagy célok egymásra épülő rangsorolása -> eredmények Objektív racionális feltételei ritkán teljesülnek Korlátozott racionalitás Komplex problémák <-> emberi eleme korlátozott kapacitása
Kielégítő döntések elmélete Korlátozott racionalitás + több cél -> kielégítő döntés keresése Tanulási folyamat egy idő után zárja a vizsgálódást a döntéshozó függetlenül attól, hogy esetleg létezik jobb cselekvési változat. Elmélet optimalizálás Gyakorlat kielégítő megoldások