Döntéselmélet SZIKORA PÉTER ŐSZ

Átírás

1 Döntéselmélet SZIKORA PÉTER ŐSZ

2 Elérhetőségek Szikora Péter Népszínház utca emelet 226. szoba 2

3 Követelmények Gazdálkodás és Menedzsment Gyakorlatokra kötelező járni, 3 hiányzás megengedett Félév folyamán 2 nagy ZH (6-7. és hét) Gyakorlat + Elmélet Kis zh bármikor előfordulhat a gyakorlaton, előadás és a gyakorlat anyagából is. Vizsga: Beugró(60%) + szóbeli A vizsgába az évközi munka beleszámít Műszaki Menedzser Gyakorlatokra kötelező járni, 1 hiányzás megengedett Félév folyamán 2 nagy ZH (6-7. és hét) Gyakorlat + Elmélet Kis zh bármikor előfordulhat a gyakorlaton, előadás és a gyakorlat anyagából is. 3

4 Irodalom Kötelező: Enyedi Miklósné dr.: Bevezetés a döntéselméletbe Enyedi Miklósné dr.: Döntéselmélet Ajánlott: Zoltayné Paprika Zita: Döntéselmélet 4

5 Félév felépítése Előadás: Probléma és döntés kapcsolata Döntési folyamat Racionalitás fogalma Kreatív döntéshozatal Döntési irányzatok Csoportos döntések Gyakorlat: Döntési fa Játékelmélet Lineáris programozás Magyar módszer Szállítási feladat Hálótervezés 5

6 A problémamegoldás elmélete Probléma és a döntés A probléma meghatározása 1. A probléma egy észlelt idejű állapot megváltoztatását vagy fenntartását célzó kielégítetlen szükséglet, igény, ami egy kívánatosnak minősített állapot elérésére (vagy fenntartására) irányul. A megváltoztatni(vagy fenntartani) kívánt állapotot problémaállapotnak, a kívánatosnak minősített állapotot megoldási állapotnak, vagy célállapotnak nevezzük. 2. A probléma megoldása akkor következik be, ha az észlelt jelenlegi állapotot és a kívánatos állapotot a döntéshozó azonosnak érzékeli. 3. A problémamegoldás az a tevékenység, amely a problémaállapot megoldási állapottá(célállapottá) való alakításával kapcsolatos. 6

7 Probléma meghatározása Létezik Jelenlegi tény állapot Jelenlegi észlelt állapot Kívánatos (cél) állapot Definíció: Probléma akkor lép fel, amikor az észlelt tényállapot eltér egy kívánatosnak tartott (cél) állapottól és a célállapot elérésnek útja rejtve marad 7

8 A probléma meghatározása Jelenlegi tényállapot Kívánatosnak észlelt állapot (célállapot) Jelenlegi észlelt állapot PROBLÉMA 8

9 Probléma meghatározása A problémamegoldás az tevékenység, amely az észlelt és a kívánatos állapotokba fedésbe hozza A probléma megoldás akkor következik be, amikor azonos a jelenlegi és a célállapot észlelése 9

10 A probléma meghatározása Észlelt, jelenlegi állapot Célállapot Következtetés Nincs probléma, mert az elérendő célhoz vezető út ismert. Nincs probléma, mivel nincs cél. Probléma van, mert az elérendő célhoz vezető út nem ismert. 10

11 Probléma megoldás lényege 1. Az észlelt jelen idejű állapotot a kívánatosnak észlelt állapottá alakítjuk. 2. A kívánatosnak észlelt állapotot alakítjuk az észlelt jelen idejű állapottá. 3. Az első két problémamegoldási változat kombinációját alkalmazzuk. 11

12 Probléma megoldás lényege 1. jelenlegi észlelt állapot 2. jelenlegi észlelt állapot Célállapot Célállapot A jelenlegi észlelt állapotot megváltoztatjuk, mintha betolnánk a célállapotba Megváltoztatjuk a célállapotot, a célállapotot mozgatjuk a jelenlegi észlelt állapot irányába 3. jelenlegi észlelt állapot Célállapot Az előző két változat kombinációja 12

13 Rendszerszemléletű problématér 13

14 Rendszerszemléletű problématér Probléma-taxonómia Konceptuális elméleti probléma (elméletek és fogalmak dominálnak, pl. matematikai problémák, feladványok) Empirikus - kísérleti, tapasztalati Viselkedési egy vagy több személy tevékenységei alkotják a probléma részét, emberi kommunikációs hálózatok, szervezet szabályozás, vezető-hatalmi szerepek tartoznak ide Társadalmi társadalmi normák, szokások, kulturális tényezők 14

15 Rendszerszemléletű problématér Problémamegoldás módja Egyéni egyetlen személy a probléma megoldója, pl.: hagyományos iskolai tanulás Csoportos bizottság működése. Tartalmaz egyéni megoldási módokat is. (informális csoport) Szervezeti formális csoportstruktúra, formális szervezet Társadalmi több szervezet mellett megjelenik a kulturális vetület is., kormányok döntése. 15

16 Rendszerszemléletű problématér Problémamegoldás folyamata Felismerés probléma azonosítása Kényszerítően nyilvánvaló helyzet (pl. árvíz) Figyelmeztető jelek (pl. számviteli osztály) Külső forrás (könyvvizsgáló) Problémakutatás Meghatározás diagnózis, a korlátozó feltételeket, és a probléma fő összetevőit meghatározzák Analízis a problémát kisebb összetevőkre bontják Szintézis az analizált információkat és összetevőket megoldássá integrálják, cél a jelenlegi(észlelt) és a kívánatos állapot egybeesése. 16

17 Rendszerszemléletű problématér Időrendi fejlődése Perszonalizáció Együttműködés Intézményesítés Társadalmasítás Globalizáció 17

18 Rendszerszemléletű problématér Howard féle problématér 1. Determinisztikus egyváltozós statikus 2. Sztochasztikus egyváltozós statikus 18

19 Rendszerszemléletű problématér Howard féle problématér 3. Determinisztikus sokváltozós statikus 4. Sztochasztikus sokváltozós statikus 19

20 Rendszerszemléletű problématér Howard féle problématér 5. Determinisztikus egyváltozós dinamikus 6. Sztochasztikus egyváltozós dinamikus 20

21 Rendszerszemléletű problématér Howard féle problématér 7. Determinisztikus sokváltozós dinamikus 8. Sztochasztikus sokváltozós dinamikus 21

22 Rendszerszemléletű problématér : csúcspont lényege: példa: matematikai modell: 1. determinisztikus, egyváltozós, statikus egy adott méretű kocka becsomagolása elemi matematika eszközei 2. sztochasztikus, egyváltozós, statikus egyszerű biztosítási ügyletek elemi valószínűségszámítás 3. determinisztikus, többváltozós, statikus hozzárendelési, szétosztási feladatok matematikai programozás 4. sztochasztikus, többváltozós, statikus új termék bevezetésének problémája keverékeloszlások matematikája 5. determinisztikus, egyváltozós, dinamikus 6. sztochasztikus, többváltozós, dinamikus egyszerű készletezési problémák automatikus szabályozás sztochasztikus folyamatok elmélete, sorállási modellek differenciálegyenletek 7. determinisztikus, egyváltozós, dinamikus bonyolult szabályozási és vezérlési problémák modern szabályozás-vezérlés elmélete 8. sztochasztikus, többváltozós, dinamikus vállalatok egyesülése Markov folyamatok 22

23 Döntés és döntéselmélet A döntés célirányos emberi választás adott környezetben cselekvési változatok között, ahol a cselekvési változatok a döntési folyamata döntést megelőző szakaszában cselekvési lehetőségként vannak feltárva Kindler József 23

24 Döntés és döntéselmélet Választás Döntéshozó Cselekvési változatok Döntési kritérium Környezet Folyamat 24

25 Problémamegoldás és döntés Bartee-féle rendszerszemléletű problématér 25

26 Problémamegoldás és döntés A döntés a problémamegoldáshoz kapcsolódik, a problémamegoldást segíti elő. A döntés a probléma megoldás részrendszerének tekinthető, a rendszerszemléletű problématéren belül található a problématér 26

27 A döntések osztályozása Herbert Simon: Programozott döntések: ismétlődőek, rutin jellegűek, rendszerint jól strukturált döntési helyzetekre vonatkoznak. (strukturált döntések zárt probléma mit? helyett hogyan?) Nem programozott döntések: szabálytalanul jelentkező problémák, nem rutin jellegűek, újszerűek, általában rosszul strukturált döntési helyzetekre vonatkoznak. (rosszul strukturált döntések nyílt probléma) 27

28 A döntések osztályozása Nyílt probléma A problémamegoldás alatt a peremfeltételek változhatnak A megoldáskeresés során gyakran új váratlan megoldások születnek A problémamegoldás kreatív gondolkodást igényel, ami nem irányítható A megoldások nem bizonyíthatok, illetve cáfolható a logika eszközeivel A probléma-megoldási folyamat közvetlen támogatása nehéz Zárt probléma A problémamegoldás alatt a peremfeltételek változatlanok A megoldáskeresés során a végső megoldás valószínűsíthető A problémamegoldás általában tudatos, logikailag rekonstruálható és irányítható A megoldások logikailag helyesek, igazolhatók A probléma-megoldási folyamatban ismert problémamegoldó eljárások alkalmazhatók 28

29 A döntések osztályozása 29

30 Problémamegoldás résztvevői Stakeholder(érintett) elmélet Külső érintettek: Fogyasztók Szállítók Versenytársak Állam, önkormányzat Belső érintettek: Tulajdonosok Menedzserek Alkalmazottak 30

31 Döntés fogalma Kornai János: A döntést felfoghatjuk úgy, mint átalakítások transzformációk sorozatát. Meghatározott adatokból ( a memóriából átvett induló információkból és a döntéselőkészítés közben beérkező közlésekből) kiszámítanak egy eredményt: a döntést. A döntés a döntést hozó szervezet közlés outputjának egy speciális része. Funkciója: más egységek folyamatának a szabályozása 31

32 Döntés fogalma Herbert Simon: A döntések tárgyalásában a döntést és a vezetést azonos fogalomként tekintjük és nem csupán a változatok közötti választás befejező aktusáról beszélek, hanem inkább a döntéshozatal egész folyamatáról. A döntéshozatal a következő három fázisból áll: Döntési alkalom feltárása A lehetséges cselekvési változatok felkutatása Választás a cselekvési változatok között 32

33 Döntés fogalma Hervert Hax: A vállalatoknál az egyes személyek tevékenysége nem korlátozódik csak a munkák végrehajtására. Gyakran többféle cselekvési lehetőség között kell választaniuk, vagyis dönteniük kell. 33

34 A döntések osztályozása Szabályozási és reál szféra kapcsolata alapján (Kornai János) Intern (belső) döntés Extern (külső) döntés (Kornai János) Szokványos döntés Alapvető döntés 34

35 A döntések osztályozása J. W. Forester szerint: (döntéshozó szándékától, vagy a rendszer állapotától függnek) Explicit döntés(dönt, mert lehet) Implicit döntés (dönt, mert kell) Ismétlődésük jellege szerint Egylépéses (egyfázisú) Szekvenciális (többlépéses) Dinamikus (többlépéses) 35

36 Vállalatvezetési döntések Miller és Starr szerint Termelési Piaci Pénzügyi Eltolódás van a termeléstől az értékesítés javára 36

37 Döntéshozó informáltság szintje alapján Determinisztikus Objektív valószínűségek esete Szubjektív valószínűségek esete Játék a természettel Értelmes (gondolkodó) ellenfél esete 37

38 Döntési fa A döntési fák módszere egy hasznos döntéselemzési keret, amely megmutatja az adott döntés anatómiáját. A döntési fa pontokból és ágakból áll. Az alternatív cselekvési lehetőségeket az ágak reprezentálják, ezek kiegészülhetnek olyan ágakkal, amelyek véletlen eseményeket jeleznek. A fa megmutatja azt az utat, amely a lehetséges következményekhez elvezet. Az alternatívák struktúráján kívül a fa általában leírja az egyes utakkal járó kifizetéseket és a különféle véletlen eseményekhez tartozó valószínűségeket is (Newman, 1971). A döntési fa felépítése az előfeltevéseken és a valószínűségeken alapul, ezekből alakulnak ki a fában szereplő értékek. 38

39 Döntési fa Összefoglalva tehát ahhoz, hogy a döntéshozó döntési fát építsen: Azonosítania kell a döntési pontokat, és az egyes pontoknál szóba jöhető alternatívákat. Azonosítania kell a bizonytalansági pontokat, és minden egyes pontnál a lehetséges történések, események típusát vagy besorolást. Meg kell becsülnie az elemzéshez szükséges értékeket, mindenekelőtt a különböző események valószínűségét, a cselekvések eredményeit, valamint az események és cselekvések költségeit és hozamait. Elemeznie kell az alternatív értékeket a cselekvéssorozat kiválasztásához (Magee, 1969). 39

40 Döntési fa 40

41 Ellenőrző kérdések Ábrázold a Howard féle rendszerszemléletű problémateret! Mutasd be a különböző döntés osztályozásokat! Definiáld a problémát! Definiáld a döntést! Definiáld/Ábrázold a problémamegoldást! Mutasd be és példával illusztráld a problémamegoldás időrendi fejlődését! Ábrázolja a Bartee féle rendszerszemléletű problémateret! Mutassa be a probléma taxonómia tengely tartalmát! Mutassa be a problémamegoldás módja tengelyt! Mutassa be a problémamegoldás folyamata tengelyt! Ábrázolja és példákkal illusztrálja a rendszerszemléletű problématér időrendi fejlődését! Adjon definíciót a döntés fogalmára és hasonlítsa össze a problémamegoldással! Osztályozza a döntéseket különböző kritériumok szerint! 41