E-CONOM Online udományos folyóira I Online Scienific Journal Főszerkesző I Edior-in-Chief JUHÁSZ Lajos Kiadja I Publisher Nyuga-magyarországi Egyeem Kiadó I Universiy of Wes Hungary Press A szerkeszőség címe I Address 9400 Sopron, Erzsébe u. 9., Hungary e-conom@nyme.hu A kiadó címe I Publisher s Address 9400 Sopron, Bajcsy-Zs. u. 4., Hungary Szerkeszőbizoság I EdiorialBoard CZEGLÉDY Tamás JANKÓ Ferenc KOLOSZÁR László SZÓKA Károly Tanácsadó Tesüle AdvisoryBoard BÁGER Guszáv BLAHÓ András FÁBIÁN Aila FARKAS Péer GILÁNYI Zsol KOVÁCS Árpád LIGETI Zsombor POGÁTSA Zolán SZÉKELY Csaba Technikai szerkesző I Technical Edior VAJAY JULIANNA A szerkeszőség munkaársa I EdiorialAssisan VAJAY JULIANNA ISSN 2063-644X
Taralomjegyzék I Table of Conens BLAHÓ András Új nemzeközi fejleszési bank (NDB): remények és realiások New Developmen Bank (NDB): Hopes and Realiy... 2 JÓNA György A nemzeközi erüleiőke-vizsgálaok eredményei Resuls of he Inernaional Terriorial Capial Sudies... 18 GYŐRINÉ SZABÓ Gabriella Az Európai Unió kohéziós forrásainak felhasználása A szabályozás és haékonyság összefüggései Using of European Union s Cohesion Resources In he Conex of Ruling and Efficiency... 31 KOVÁCS Zsuzsanna NÉMETHNÉ TÖMŐ Zsuzsanna The Culural "Map" of a Micro-Region Egy kisérség kulurális érképe... 38 MÁTÉ Domicián A ermelékenységben bekövekeze válozások echnológia-inenzív ágazai megközelíésben Esimaing Labour Produciviy Performance by Technology in Some OECD Counries, 1970-2007... 54 MADARAS Aila VARGA József A versenyképesség és a közokaás kapcsolaa Magyarországon The Link beween Compeiiveness and Public Educaion in Hungary... 67 VARGA József KÜRTHY Gábor FARKAS Ádám SIPICZKI Zolán A rediszribúció inézménye a piacgazdasági berendezkedésben Redisribuion of he Marke Economy... 82 PÉTERVÁRI Zsófia Az egykulcsos személyi jövedelemadó rendszer működésének eddigi hazai apaszalaai kérdőíves felmérés alapján The Experience of is Domesic Operaion so far on he Basis of a Survey Made wih a Quesionnaire... 91 BAREITH Tibor KOROSECZNÉ PAVLIN Ria KÖVÉR György Felszámolások vizsgálaa a Nyuga-dunánúli régióban Liquidaions Examinaion of he Wes Pannon Region... 102 MUST Kaalin Kényszerérékesíés, avagy kilakolaási moraórium Forced Liquidaion or Dislodgemen Moraorium... 125 Via Discussion GILÁNYI Zsol A Chicago-erv megbukaása: a közgazdaságudomány újabb 100 éves béklyója? The Chicago Plan Derailed: Anoher 100 Years Long Shackle for he Economic Science?... 141 JOÓB Márk A közgazdaságan hiányosságai és a pénzrendszer haásai válasz Gilányi Zsol cikkére The Shorcomings of Economics and he Impacs of he Moneary Sysem - Response o he Aricle of Zsol Gilányi... 153
DOI: 10.17836/EC.2014.2.054 MÁTÉ Domicián 1 A ermelékenységben bekövekeze válozások echnológia-inenzív ágazai megközelíésben A anulmányban elsősorban a munkaermelékenységben bekövekeze szekorális válozásokra koncenrálunk. A kuaásaink során egyrész arra a kérdésre keresük a válasz, hogy ezek a válozások mely ágazaokban eredményezek ún. baumoli érelemben használ srukurális nyereségeke és veszeségeke. Másrész arra volunk kíváncsiak, hogy az álalunk vizsgál 1970 és 2007 közöi időszakban az egy munkavállalóra juó kibocsáás növekedési üeméhez a eljes ényező-ermelékenység (TFP) és a fizikai őkeállomány válozása milyen mérékben járulak hozzá. A vizsgálaainka az ún. haás-arány (shif-share) analízis és a növekedés számvieli (growh accouning) módszerana segíségével az OECD minegy íz agországára vonakozóan végezük el egy echnológia-inenzív ágazai megközelíésben. Kulcsszavak: ermelékenység válozása haás-arány elemzés, growh accouning JEL kódok: E25, J24, L16 Esimaing Labour Produciviy Performance by Technology in Some OECD Counries, 1970-2007 The purpose of his sudy is o esimae labour produciviy via he relaionship beween employmen and economic growh of he 1970-2007 periods in some OECD counries. In our esimaions we followed a echnology-inensive secoral approach o idenify he feaures of produciviy growh. In order o indicae hese changes a shif-share analysis and a growh accouning mehod was used o deermine he main sec oral differences. All in all, we firsly (1) conclude ha he Baumol s srucural bonus and burden hypohesis were occurred in high echnological inensive branches, which were depended on flucuaions of business cycles. (2) Analysing ime series daa of various OECD counries we could also conclude ha a large par of he produciviy changes sem from variaions of oal facor produciviy (TFP) and physical capial accumulaion. Keywords: produciviy changes, shif-share analysis, growh accouning JEL Codes: E25, J24, L16 1 A szerző a Debreceni Egyeem Gazdaságudományi Karának egyeemi adjunkusa (domician.mae AT econ.unideb.hu). 54
Bevezeés: a echnológia és a szekorális válozások szerepe a gazdasági növekedésben Az országok gazdasági eljesíménye közö megfigyelheő különbségeke már nagyon régóa kuaják a közgazdaságanban. A gazdasági fejlődés egyik alapveő forrásá gyakran a echnológiai válozásokban keresék és keresik napjainkban is. Az egyik klasszikus közgazdász Schumpeer (1912 [1963]:111) már az elmúl évszázad elején felhíva a figyelme szerepére, akinek az érelmezése szerin a gazdasági fejlődés jelenősen befolyásolják azok a ermék és jószág kombinációk, amelyek az újabb ermelési eljárások és leheőségek, illeve a beszerzési források, de akár a piacok együeséből jöhenek lére. A múl századai növekedéselméle alapjai meghaározó Solow modellben pedig a echnológia már formálisan is megjelen (Solow, 1956). A klasszikus ermelési ényezőkkel, a fizikai és a humán őkével szemben modelljében a echnológia ökélees közjószág, amely a gazdasági szereplők számára exogén módon felhasználhaó. A echnológiai haladás gazdasági növekedéshez való hozzájárulásának vizsgálaában pedig aláámaszoa, hogy a gazdasági növekedés csak a eljes ényező-ermelékenység (Toal Facor Produciviy, azaz TFP a ovábbiakban) növekedése melle érheő el. Erről a Solowi-maradékról Abramowiz (1993) később megállapíoa, hogy még mindig közel havan százaléká eszik ki az álalunk nem ismer növekedés meghaározó ényezők aránya, amelye nem lehe egyelen ermelési ényezővel sem magyarázni. A echnológiai haladás ehá megleheősen komplex és összee folyama. A echnológia leginkább egy olyan udásnak, vagy felhalmozo ismerenek feleleheő meg, amely a munkaermelékenységé (definíció szerin az egy munkavállalóra juó kibocsáás) egyérelműen javíja (Jones, 1995:764 765). Egy másik (Casell1999) érelmezésben viszon a echnológia nem más, min különböző ípusú gépek és azok használaához szükséges képességekkel rendelkező munkások olyan jószág kombinációja, amellyel a dolgozók képessé válnak akár alkalmazni is azoka. A ermelékenység vizsgálaainak a echnológia-inenziás szerini megközelíésé elsősorban az indokolja, hogy mennyire különbözőek az egyes ágazaokon belül a felhasznál echnológia szinje a ermékek előállíása során. A kuaás-fejleszési evékenység, valamin az új echnológiák alkalmazása függvényében ezér eljesen elérő inenziású szekorok csoporosíhaók a nemzeközi sandardoknak megfelelően. Az elméleeknek megfelelően viszon először ekinsük á röviden, hogy milyen mechanizmusokon kereszül kapcsolódnak egymáshoz a különböző ágazai srukúrák és az aggregál eljesímény meghaározó makrogazdasági ényezők. A szekorális válozások iránya azonban nem eljesen egyérelmű. Egy korábban népszerű elméle (1) poziív kapcsolao feléelez a srukurális válozások és a gazdasági növekedés közö, amely szerin a munkaerő a magasabb ermelékenységgel bíró ágazaok felé áramlik. Ez a hipoézis a szekorális munkaerő-áramlás egy korai elmélei magyarázaából vezeék le, melye Lewis (1954) próbál meg először formalizálni az övenes években dominánsan jellemző iparosodás magyarázaakén. Baumol (1967) viszon (2) az ún. egyensúlyalan-növekedés (unbalanced growh) hipoézisében az feléelez hogy előfordulhanak olyan helyzeek, amikor a munkaényező srukurális elmozdulásai a magasabb ermelékenységgel bíró (progresszív) iparágakól a kisebb ermelékenységű (sagnáló) szekorok felé irányulnak, amely az aggregál ermelékenység csökkenésében nyilvánul meg. A legújabb endogén növekedéselméleek (3) viszon a echnológiá a öbbi gazdasági válozóval összefüggésben modellezik, amelyre viszon már nem valamely ermelési ényező felhalmozásának mellékermékekén ekinenek. Romer (1990) öbbszekoros növekedési modelljében a echnológia nem rivalizáló, mer szerine az új felfedezések hasznából senki sem lehe kizárni. A használaa ehá nem csökkeni annak a 55
leheőségé, hogy ugyanaz a echnológiá más és más ágazaokban alkalmazzák, amelynek az egyik kövekezménye a ermelési függvénynövekvő hozadéka. A anulmányban a szekorális elmozdulásoknak a munkaermelékenység alakulásában beölö szerepével foglalkozunk. A kuaásaink során arra a kérdésre keresük a válasz, hogy ezekben a válozásokban mely ágazaokban eredményezek ún. baumoli érelemben használ srukurális nyereségeke és veszeségeke. Másrész arra volunk kíváncsiak, hogy az álalunk vizsgál időszakban az egy munkavállalóra juó kibocsáás növekedési üeméhez a eljes ényező-ermelékenység és a fizikai őkeállomány válozása milyen mérékben járulak hozzá. A vizsgálaok során mindvégig amelle érvelünk, hogy a foglalkozaás és a kibocsáás kapcsolaának jellegé a ermelési ényezők melle egy másik lényeges dimenziókén az alkalmazo echnológiában rejlő ágazai különbségek jelenősen meghaározzák. Az elérő ágazaokban ugyanis a szekorális válozások haásai feléelezésünk szerin különbözőek lehenek a ermelékenység alakulásában. A kövekező alfejezeekben először a vizsgálaok során alkalmazo módszeranok lényegé ismerejük röviden, majd pedig az analízisek segíségével a hipoéziseinke eszeljük a munkaermelékenység alakulásának dekomponálásán kereszül. A ermelékenység válozás elemzése haás-arány (shif-share) analízissel Az elemzés első lépésekén az egyes gépgyárási szekoroka a echnológia inenziása és az OECD álal alkalmazo ISIC REV. 3. ágazai besorolás alapján klasszifikáluk. A különböző szinű echnológiá igénylő iparágak szerini megközelíés, a ovábbiakban echnológiaiinenzív ágazaoka, a szakirodalomban az elsők közö Hazichronoglou (1997) alkalmaza. A magas, közepesen magas és alacsony, illeve alacsony inenziásnak megfelelő ágazai csoporosíás az (1. ábláza) aralmazza részleesen. 1. ábláza: A echnológia-inenzív iparágak besorolása az ISIC REV. 3. alapján a gépgyárásban Magas ISIC REV. 3 Közepesen magas ISIC REV. 3 Repülőgépgyárás 353 Elekronikus berendezések 31 Gyógyszeripar 2423 Moor, szállíó eszközök 34 Munkaügyi berendezések 30 Kemikáliák 24 kivéve (2423) Telekommunikációs eszk. 32 Vasúi berendezések 352 + 359 Orvosi eszközök gyárása 33 Gépipari berendezések 29 Alacsony Közepesen alacsony Újrahasznosíás 36-37 Hajó és csónaképíés 351 Fa és papír és nyomdaipar 20-22 Műanyag és gumi 25 Ial és dohányermékek 15-16 Szén és finomío olaj 23 Texíliák, ruháza 17-19 Egyéb nem fém, ásványok 26 Alapveő fémipari ermékek 27-28 Forrás: Hazichronoglou (1997) besorolása alapján sajá szerkeszés A anulmányunkban felhasznál saiszikai módszeran klasszikus válozaá, és áfogó alkalmazásá az elsők közö Perloff és szerzőársai (1960) muaák be az Egyesül Államok gazdaságának regionális fejlődésé megvizsgálva. Az első hazai felhasználás egészen a hevenes évekig nyúlik vissza (Nemes-Nagy, 1979). A módszeran később bekerül a regionális elemzések kézikönyvébe (Sikos, 1984). Az eredei elképzeléseke mind a mai napig 56
folyamaosan fejleszik és eredményesen használják, lásd Knudsen (2001), Fernández és Menéndez (2002). Az eredei módszer lényegé ekinve keős sandardizálás, és az elvégzéséhez legalább ké szerkezei (erüle illeve ágazai) dimenzió szükséges. Az ágaza megjelölés például gazdasági szekorokra, korcsoporokra sb. ualnak. A erülei dimenziók szinén öbbfélék akár elepülések, régiók eseleg országok, illeve országcsoporok lehenek. Ezzel a koncepcióval megvizsgálhaók az egyes gazdasági jelenségek, úgymin a jövedelem, foglalkozaás időbeli alakulásának összeevői éppúgy, min a fajlagos adaok, min például a foglalkozaoakra juó kibocsáás, azaz a munkaermelékenység szerkezee (Nemes-Nagy, 2005). A haás-arány elemzés Peneder (2002) álal alkalmazo megközelíésével pedig leheővé válik az aggregál kibocsáás, és az ágazaok közöi munkaényező allokálása közöi összefüggések időbeli vizsgálaa a munkaermelékenység alakulásán kereszül. A ermelékenységben bekövekeze válozásoka ebben a fejezeben abból a szemponból vizsgáluk meg, hogy mely ágazaokban eredményezek - ún. baumoli érelemben használ - srukurális nyereségeke és veszeségeke az álalunk vizsgál időszakban. A ovábbiakban ez a módszeran felhasználva a munkaermelékenység válozásá ún. saikus, dinamikus és belső ényezőkre bonouk (1. egyenle): LP, fy LP ( LP) LP, by n i1 LP Saikus haás by ( S fy S, by by ) n i1 ( LP fy Dinamikus haás LP by )( S fy S by ) n i1 ( LP fy Belső haás LP LP, by Az (1) egyenleben (LP) a munkaermelékenység, () jelöli az összes iparág aggregáumá, ovábbá (b y ) a bázis, (f y ) a végső időpono (éve), valamin (S i ): az i-edik szekor részesedésé jelöli a eljes foglalkozaásban. Az egyenleből először a saikus komponens (saic shif) éréké kapjuk meg, amelyhez az egyes szekorokban a foglalkozaoak relaív időszaki válozásainak ermelékenységgel való súlyozásával juhaunk hozzá. Ez a komponens feleleük meg a saikus haásnak, amelynek éréke akkor lehe poziív, amennyiben a magasabb ermelékenységű iparágak erőforrásoka vonzanak el az alacsonyabbakból. Az álalunk eszelendő ún. srukurális nyereség (srucural bonus) hipoézise szerin ebben az eseben a foglalkozaás az alacsonyabból a magasabb ermelékenységű iparágak felé áramlik. Az egyes ágazaokban kelekező srukurális nyereség ebben az eseben ehá megfeleleheő a poziív saikus elmozdulásokból adódó ermelékenység-növekedésnek. A srukurális nyereség meglée a kövekező (2) egyenlőlenségből érelemszerűen leolvashaó: n i1 LP by( S fy S by) 0 (2) A ermelékenységben bekövekeze válozásokból a srukurális veszeségek (srucural burden) pedig a (3) egyenlőlenségben ragadhaók meg. Az ún. dinamikus haás (dynamic shif) lényege definíció szerin az, hogy az ado iparági ermelékenységből és a foglalkozaásból való részesedés együes kombinál haása a eljes ermelékenység válozásában összegződik. Negaív dinamikus haás egyrész akkor kelekezhe, ha például az alacsonyabb ermelékenységű iparágakban egyre nagyobb lesz a foglalkozaás részaránya. Másrész, ha a magasabb munkaermelékenysége felmuaó ágazaok nem képesek a korábbi nagyobb foglalkozaásból való részesedésüke fennarani. A srukurális veszeség egyenlőlensége: by ) S by (1) 57
n i1 ( LP fy LP by)( S fy S by) 0 (3) Ez a negaív srukurális haás becsüle meg Baumol, amelye az amerikai elevíziós iparágakban később empirikusan igazol szerzőársaival (Baumol e al., 1985). A munkapiaci újraeloszásból fakadó srukurális veszeségekkel az veíee előre, hogy bizonyos eseekben a foglalkozaás részesedése a magasabb ermelékenységű iparágakból az alacsonyabbak felé olódik el. A preciziás kedvéér azonban mindenképpen meg kell emlíen hogy az eredei modellekben a mérési hibákból és a definíciók ponalanságából adódóan az egyes szekorok ermelékenységének alakulásá alulbecsülék (Wölfl, 2004). Mindamelle a baumoli konklúzió csak abban az eseben fogadhaó el, amennyiben a sagnáló iparágak csak végső felhasználásra kerülő ermékeke állíanak elő (Oulon, 1999). A módszeran emelle önmagában még nem alkalmas az egyes iparágak közi srukurális válozások egyérelmű magyarázaára (Timmer Szirma 2000). A srukurális válozásoka viszon kifinomulabb eszközökkel az OECD és más fejlődő országokon kereszül például Fagerberg (2000), O Mahony és Van Ark (2003), Havlik (2005), sb. szinén megvizsgálák. Az (1) egyenleből adódó belső haás (wihin growh) 2 az aggregál munkaermelékenység válozásának azon része, amelyben az feléelezzük, hogy a foglalkozaási elmozdulásoknak egyálalán nincs szerepe. A ermelékenység válozásának ebben az összeevőjében ehá az egyes szekorokban ugyanaz a foglakozaási részesedés áll fenn a vizsgál időszak elején, min a végén. 2. ábláza: A munkaermelékenység* és komponenseinek alakulása (%- ban) az OECD** országokban, 2007 (1970=100%). Ágazaok Magas A kibocsáás válozása (%) Közepesen magas Közepesen alacsony Alacsony Összes 1970/2007 694,74 73,52 66,88 38,26 129,99 A foglalkozaás válozása (%) 1970/2007-25,67-20,41-22,73-30,41-25,97 A foglalkozaoak részaránya (%) 1970 13,66 20,99 24,97 40,38 100 2007 13,61 19,52 23,92 42,95 100 A ermelékenység válozása (%) OECD-10 969,19 118,02 115,97 98,67 210,69 Forrás: sajá számíások az EU KLEMS (2013) adabázisa alapján * a Bruó Hozzáado Érék (GVA) és a foglalkozaoak számának hányadosa konsans árakon számíva ** AUS, AUT, BEL, DNK, FIN, ESP, ITA, NED, UK, USA. A módszeran eszelése és a hipoéziseink felállíása elő nézzünk meg néhány leíró saisziká, amelye a 2. ábláza aralmaz. Az álalunk vizsgál 1970 és 2007 közöi időszakban a kibocsáás a leginkább (6,94-szeresére) a magas echnológia-inenzív ágazaokban növekede. A foglalkozaás mind a négy gépgyárási szekorban jelenősen (közel negyedére) lecsökken. A ermelékenysége az uóbbi évizedekben nagymérékben befolyásola öbbek közö a szolgálaási szekorok megerősödése a gépgyárással és a 2 Egyes irodalmak (EC 2003) a ermelékenység növekedésének (produciviy growh) is nevezik. 58
mezőgazdasággal szemben, amely Dachs és szerzőársai szerin (2003) főkén a keresle egyre erősödő jövedelem-rugalmasságán kereszül valósulhao meg. A foglalkozaás részarányában azonban 1970-hez képes 2007-ben nem örén jelenős szerkezei árendeződés. Mindezzel kizárhajuk, hogy az alacsonyabb ermelékenységű iparágakban nem lesz nagyobb a foglalkozaás részaránya. A munkaermelékenység ovábbá minden egyes szekorban növekede. A későbbi elemzésünkben viszonyíási alapul szolgáló növekedés méréke az OECD országok álagában 210%-os vol. Eől a középérékől az egyes ágazaok adaaiban viszon lényeges különbségek muakozak. A legnagyobb növekedés a leginkább echnológia-inenzív iparágakban alálunk (969%), valamin a legkevesebbe az alacsony szinű echnológiá alkalmazó ágazaokban mérünk (98%). A echnológia-inenzív ágazaokban ehá vélheően jobban kiaknázzák a magasabb szinű echnológiákba való beruházásoka, illeve a rendelkezésre álló erőforrások produkívabb alkalmazásá. A lowech iparágakról viszon szinén elmondhaó, hogy bár ehhez képes kisebb, de mégis igen jelenős ermelékenység növekedés men végbe. A ermelékenységben bekövekeze srukurális válozásoka az (1) egyenle alapján ezuán saikus, dinamikus és a belső ényezőkre bonouk fel. Az eredményeke a kövekező (3. ábláza) aralmazza. Az eredei baumoli vizsgálaok kierjeszése érdekében a echnológia-inenzív szekorokra helyezük a hangsúly. A reményeink szerin megerősíés nyernek a srukurális nyereségek és veszeségek hipoézisei. Emlékezeőül, srukurális nyereség akkor kelekezik, amikor a foglalkozaás az alacsonyabból a magasabb ermelékenységű iparágak felé áramlik, míg srukurális veszeség eseünkben akkor jelenkezhe, ha a javuló munkaermelékenysége felmuaó ágazaok nem képesek a nagyobb foglalkozaásból való részesedésüke fennarani. 3. ábláza: A munkaermelékenység összeevőkre bonása az OECD-10 agországokban, 2008 (1995=100%), illeve 2008/1995 (EUR/ezer fő) Termelékenység válozása (OECD-10) Teljes Saikus Dinamikus Belső 2007/1970 %-ában 100% = 0,30% 0,76% 98,94% 1970-2007. időszakban 2,107 = 0,006 0,016 2,085 Ágazaok = = = Magas 0,000 0,005 1,122 Közepesen magas 0,019 0,023 0,300 Közepesen alacsony 0,010 0,012 0,274 Alacsony -0,024-0,023 0,389 Forrás: sajá számíások az EU KLEMS (2013) adabázisa alapján Az OECD-10 országok munkaermelékenységének adaaiból a haás-arány analízis segíségével a kövekező megállapíásoka ehejük. A vizsgálai eredményeink lényegében konziszensek Fagerberg (2000), illeve Timmer és Szirmai (2000) korábbi megállapíásaival. A saikus és a dinamikus haások a belső haáshoz viszonyíva csak kevés befolyás gyakorolak az aggregál munkaermelékenység alakulására, hiszen a vizsgál időszakban a eljes válozás 98,9%-a kizárólag a belső haásoknak köszönheő. Az álagos srukurális foglalkozaás válozása ehá megleheősen kevés haás gyakorol az aggregál munkaermelékenység alakulására, mely egyrész a módszeran gyengeségéből adódódik, hiszen az ellenées saikus és dinamikus haások kiolhaják egymás. Másrész, jegyezzük meg még kriikakén, hogy ezzel a módszerannal a foglalkozaás alakulásáól függelen (belső) és megleheősen komplex ermelékenységi haásokról sem kaphaunk valós képe. 59
Az eredményekből ennek ellenére az űn k hogy a vizsgál OECD országokban srukurális nyereségek főkén az első három (magas, közepesen magas és alacsony) alapveően echnológia inenzív ágazaokban jellemzőek, emelle srukurális veszeségek az alacsony szinű echnológiá igénylő ágazaokban jellemzőek. A módszeran gyakorlai alkalmazásával kapcsolaosan ovábbá a legfonosabb aggályunk az vol, hogy a vizsgál adaok bár egy viszonylag hosszú időszakra (1970-2007) vonakoznak, de az elemzés ebben a formájában nem ükrözi hűen az időszakon belüli endenciáka. Ez a hiányosságo orvosolandó ovábbi számíásoka végezünk el, és minden egyes egymás köveő évre kiszámíouk a saikus, illeve dinamikus komponensek érékei. A kövekező ábrák aralmazzák az így kalkulál haások eredményei. A echnológiainenziásának megfelelő felbonásban így leszűrheők, hogy mely ágazaokban kelekezek az időszakon belül srukurális nyereségek, és veszeségek a munkaermelékenység alakulásában. Az eredményeke az (1. és 2. ábrák) aralmazzák. 0,005-9E-17-0,005-0,01-0,015 Magas Közepesen magas Közepesen alacsony Alacsony Összes 1. ábra: A munkaermelékenység saikus ényezőinek alakulása az OECD-10 országokban a echnológia inenziása szerin az egyes ágazaokban, (EUR/ezer fő) Forrás: sajá számíások az EU KLEMS (2013) adabázisa alapján A vizsgálai eredmények a várakozásainknak megfelelően alakulak. A saikus komponenseke aralmazó (1. ábra) alapján megállapíhajuk, hogy a vizsgál időszakban srukurális nyereségek főkén az expanziós időszakokban a magas, közepesen magas, illeve közepesen alacsony inenziású echnológiá alkalmazó ágazaokban jelenkezek. A jelenség mögö az ezekben az időszakokban a magasabb szinű echnológiá alkalmazó, és ezálal magasabb ermelékenységű szekorok felé irányuló foglalkozaási elmozdulások állhanak. Algan e al. (2002) eredményeinek megfelelően mindez annak köszönheő, hogy ekkor vonzóbbak a munkavállalók számára ezek a szekorok és bárabban is alkalmaznak ezekben újabb munkaerő. 60
1971 1973 1975 1977 1979 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 0,0006 0,0001-0,0004-0,0009-0,0014-0,0019 Magas Közepesen magas Közepesen alacsony Alacsony Összes 2. ábra: A munkaermelékenység dinamikus ényezőinek alakulása az OECD-10 országokban a echnológia inenziás szerin az egyes ágazaokban, (EUR/ ezer fő) Forrás: sajá számíások az EU KLEMS (2013) adabázisa alapján A dinamikus haásoka a (2. ábra) aralmazza. A nagyobb recessziós időszakokban (a nyolcvanas, kilencvenes és a 2000-es évek elején, illeve a 2007-es válságok kezdeekor) úgy űnik, hogy a foglalkozaoak főkén a magas echnológia-inenzív szekorokban érezheik maguka a legkevésbé bizonságban. 3 Mindez vélheően annak köszönheő, hogy a magasabb munkaermelékenysége felmuaó echnológia-inenzív ágazaok nem képesek a korábbi nagyobb foglalkozaásból való részesedésüke fennarani a jelenősebb gazdasági válságok idején. A ciklikus haások jól ükröződnek, mivel a srukurális veszeségek ezekben az időszakban a leginkább echnológia igényes ágazaokban jellemzőek. A ermelékenység dekomponálása növekedés számvieli megközelíésben A GDP- alkoó ényezőke, amunkaermelékenység alakulásá ermészeesen meg kell vizsgálni az egyszerű deskripív saiszikáknál kifinomulabb módszerekkel. A válaszásunk módszerani szemponból ezéra növekedési számviel (ismerebb nevén growh accouning) echnikájára ese, amely a gazdaság összes kibocsáásának növekedési üemé képes felbonani olyan összeevőkre, min például a ermelési ényezők (a őke és a munka) akkumulációjának haásaira, valamin a eljes ényező-ermelékenységkén (TFP) definiál Solowi-maradékagra. A kibocsáás növekedésének ezen megmagyarázhaalan része megjelenhe egyrész a ágan érelmeze echnológiai haladásban, amely ala nemcsak az új gépeke, berendezéseke és eljárásoka, hanem akár a korszerűbb vállalairányíási és vezeési formáka is érhejük. A a echnológiai haladás mele a kibocsáásovábbá befolyásolhaják még olyan gazdasági ényezők, min például számos formális és informális inézmények (Norh, 1981). A ermelékenység forrásainak vizsgálaakor egy neoklasszikus (Cobb Douglas ípusú) ermelési függvényből induljunk ki (4. egyenle). 3 Az Európai Unió (EU-15) agországaiban, egy korábbi anulmányunkban (Csugány Máé, 2013) mindez szinén kimuauk az 1995 és 2008 közöi időszakban. 61
Y L 1 K A (4) L Az egyenleben (Y/L) a GVA/foglalkozaoak száma, (K/L) az egy munkavállalóra juó fizikai őkeállomány, (A) pedig a TFP a megfelelő (-edik) időponban. A ermelés során állandó skálahozadéko feléelezve (α=1/3) a ényezők megfelelő arányai indexelük. Az egyszerűsíés kedvéér ovábbá egy áalakíás végezünk: y=(y/l), és k=(k/l). y A 1 k Vegyük az egyenle mindké oldalának logarimusá (6.) és differenciáljá (7.): ln y (1 )ln A ln k (6) ln y ln y (1 )ln A (1 )ln A ln k k 1 1 ln (7) Jelöljük az eléréseknek megfelelően az álagos ermelékenység (g y ), a eljes ényezőermelékenység (g a ) és a fizikai őkeállomány (g k ) növekedésé. g y ( 1) g g (8) a k A feni levezeéssel leheőség nyílik arra, hogy a gazdasági növekedésben lejászódó folyamaoka részleesebben megvizsgáljuk. A (4. ábláza) aralmazza a KLEMS adabázisból rendelkezésre álló adaok alapján a számíások végeredményei. Az egyes komponensek álagos válozásai az 1970 és 2007 közö (az uolsó időszak kivéelével) ízéves részidőszakokra bonouk, mer így egy nagyobb gazdasági válság szine bizosan minden egyes időszakba belekerül. Az alkalmazo growh accouning módszer segíségével ezálal bemuahaó, hogy a ermelékenység álagos válozásaihoz (ΔY/L) az egyes paraméerek, az ún. eljes ényező ermelékenység (ΔA/A), és a fizikai őkeállomány (ΔK/L) hány százalékponal járulak hozzá. Feléelezésünk szerin, mivel a eljes ényezőermelékenység ragadja meg leginkább a echnológiai haladás, ezér az egyes ágazaokban minél magasabb lesz az alkalmazo echnológia szinje annál magasabb lesz a súlya a TFP válozásoknak a ermelékenység növekedésében. 1 (5) 62
4. ábláza: A munkaermelékenység válozásá meghaározó ényezők összesíése (%- ban) a 8. egyenle alapján a vizsgál OECD országokban Termelékenység válozás Termelékenység válozás (ln(g y)=100%) 1970-2007 ln(g y) αln(g k) (1-α)ln(g a) ln(g y) αln(g k) (1-α)ln(g a) Magas 0,007633 0,001884 0,005749 100% 24,68% 75,32% Közepesen magas 0,002001 0,001322 0,000679 100% 66,05% 33,95% Közepesen alacsony 0,00194 0,000883 0,001057 100% 45,51% 54,49% Alacsony 0,001746 0,001196 0,00055 100% 68,50% 31,50% 1970-1979 Magas 0,003572 0,001773 0,001798 100% 49,65% 50,35% Közepesen magas -0,00049 0,000844-0,00134 100% -170,85% 270,85% Közepesen alacsony 0,001095 0,000555 0,00054 100% 50,69% 49,31% Alacsony 0,001732 0,000665 0,001067 100% 38,41% 61,59% 1980-1989 Magas 0,007243 0,001237 0,006006 100% 17,08% 82,92% Közepesen magas 0,003017 0,001118 0,001899 100% 37,06% 62,94% Közepesen alacsony 0,002619 0,000516 0,002103 100% 19,70% 80,30% Alacsony 0,001925 0,001096 0,000829 100% 56,93% 43,07% 1990-1999 Magas 0,011121 0,003747 0,007374 100% 33,69% 66,31% Közepesen magas 0,002128 0,001826 0,000302 100% 85,80% 14,20% Közepesen alacsony 0,002502 0,000946 0,001556 100% 37,83% 62,17% Alacsony 0,001377 0,001139 0,000238 100% 82,70% 17,30% 2000-2007 Magas 0,009008 0,000304 0,008704 100% 3,37% 96,63% Közepesen magas 0,00393 0,001574 0,002356 100% 40,05% 59,95% Közepesen alacsony 0,001373 0,001784-0,00041 100% 129,98% -29,98% Alacsony 0,002035 0,002177-0,00014 100% 106,99% -6,99% Forrás: sajá számíások az EU KLEMS (2013) adabázisa alapján A számíásaink eredményei az muaják, hogy a ermelékenység növekedése a 70-es évek kivéelévek egy viszonylag sabil növekedési inervallumban mozgo. A hevenes évek olajsokkjai mia ebben az időszakban jelenős csökkenés men végbe. Az adaokból emelle kiűnik, hogy leginkább a magas echnológia inenziású ágazaokban kövekeze be növekedés. Az üzlei ciklusok ingadozásai ermészeesen figyelmen kívül hagyva ovábbá megállapíhajuk, hogy a ermelékenysége meghaározó ényezők nem elsősorban a ermelési ényezők (a őke és a munkaerő) felhalmozásában keresendők. A growh accouning módszer alapján megerősíhejük, hogy az 1970 és 2007 közöi időszakban a magas echnológia inenziású ágazaokban a eljes ényező ermelékenység (TFP) járul hozzá legjelenősebben (75%) a ermelékenység válozásához. Az egyes részidőszakokban pedig kiűnik, hogy a hozzájárulás méréke a hevenes évekhez viszonyíva folyamaosan erősödö. Az alacsony inenziású ágazaban pedig mindez fordíoan érvényesül. A legkisebb mérékben ehá ezekben az alacsony echnológia inenziású ágazaban növele (31,5%-al) a TFP a ermelékenysége, amelynek a méréke folyamaosan csökken napjainkig. 63
A fejeze vizsgálai eredményei a módszeran hiányosságaiból adódóan bár nem képesek felárni a foglakozaás és az oupu közöi ok-okozai kapcsolaoka, viszon megerősíeek minke abban, hogy a későbbi vizsgálaainka a gazdasági növekedés leginkább befolyásoló echnológiai haladás felé irányísuk, amelye például akár számos egyéb megmagyarázhaalan inézményi ényező szinén befolyásolha. Összegzés és néhány kövekezeés A anulmányban a munkaermelékenységben bekövekeze szekorális válozásokra koncenrálunk. Az empirikus eredményeink egyrész az muaák, hogy a munkaermelékenységben bekövekeze válozások mely ágazaokban eredményezek baumoli érelemben srukurális nyereségeke, illeve veszeségeke. A haásarány-elemzés segíségével egyrész megállapíouk, hogy a saikus és a dinamikus haások a belső haáshoz viszonyíva csak kevés befolyás gyakorolak az aggregál munkaermelékenység alakulására. A foglalkozaás alakulásáól függelen (belső) és megleheősen komplex ermelékenységi haásokról, a módszeran gyengeségeiből adódóan, viszon nem kaphaunk valós képe. Mindez azonban korán sem jeleni az, hogy nem érdemes a vizsgál időszakon belüli szekorális válozásokra koncenrálni. A vizsgálaainkból ovábbá az űn k hogy a vizsgál országokon kereszül srukurális nyereségek főkén az alapveően echnológia-inenzív ágazaokban, illeve srukurális veszeségek az alacsony szinű echnológiá igénylő ágazaokban jellemzőek. Ekkor a foglalkozaás az alacsonyabból a magasabb ermelékenységű iparágak felé áramlik. A recessziós időszakokban viszon egyérelművé vál, hogy a korábban magasabb ermelékenysége felmuaó echnológia-inenzív ágazaok nem képesek a nagyobb foglalkozaásból való részesedésüke fennarani. A válságokkal és az köveő években elhúzódó jelenségekkel ehá komolyan kell foglalkoznia a gazdaságpoliikai dönéshozóknak. A echnológia illeve echnikai fejlődés korunkra megleheősen kuaás-igényessé vál. A echnológia és a kuaási evékenység összefonódása kapcsán napjainkban különös jelenőséggel bír, hogy az állam mi ehe a fejlődés öszönzése érdekében. A kuaási evékenység azonban dönően olyan ermészeű, hogy a például a kuaáshoz szükséges ismereek fejlődésének üemé, valamin az ehhez igazodó echnikai fejlődés sebességé közvelenül az állam meghaározni nem udja. Egyik folyama sem aól függ, hogy a kuaásoka érdemben mennyi pénzzel ámogaják. A udományos fejlődés dinamikájában a kuaás megfelelő finanszírozása másodlagos, sokkal inkább a kuaóhelyek haékonysága, a kuaói gárda összeéele és annak kreaiviása, valamin a émaválaszásuk a meghaározó (Erdős, 2006:32). A leginkább mivel a echnológia-inenzív ágazaok járulnak az iparban hozzá a kibocsáás és a munkaermelékenység növekedéséhez ezér a kövekező gazdaságpoliikai inézkedés űnnek indokolnak az eseünkben. (1) A ermelési szerkeze áalakulásának felgyorsíása, (2) a echnikai fejlődés gyorsíása az egyes ágazaokban, illeve (3) az ado gazdaság megszabadíása az olyan inézményesül ényezőkől, amely a sagnálás eredményezik. A mi olvasaunkban egyrész ezekben az időszakokban az elhúzódás elkerülése érdekében célirányosan kell ezeknek a szekoroknak a szereplői segíeni. Másrész a válságok haásai ompíandó nem elég csak a űzolásra gondoln hanem igenis az expanziós időszakokban már előre gondolni kell a kövekező válságok haásaira. A growh accouning módszer alapján ovábbá megerősíhejük, hogy az 1970 és 2007 közöi időszakban a magas echnológia inenziású ágazaokban a eljes ényező ermelékenység (TFP) járul hozzá legjelenősebb mérékben a ermelékenység válozásához. A legkevésbé pedig az alacsony echnológia inenziású ágazaokban növele a TFP a ermelékenysége, amelynek a méréke folyamaosan csökken napjainkig. Mindez viszon 64
arra figyelmeze, hogy a ermelékenység növekedésében a megmagyarázhaalan pl. inézményi ényezők szerepe egyre nagyobb lesz korunk globalizálódó világgazdaságában. Köszönenyilváníás A kuaás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosíó számú Nemzei Kiválóság Program Hazai hallgaó illeve kuaói személyi ámogaás bizosíó rendszer kidolgozása és működeése konvergencia program című kiemel projek kereében zajlo. A projek az Európai Unió ámogaásával, az Európai Szociális Alap ársfinanszírozásával valósul meg. Irodalom Abramowiz, M. (1993): The Search for he Sources of Growh: Areas of Ignorance, Old and New. Journal of Economic Hisory, (53): pp. 217 243., DOI: 10.1017/s0022050700012882 Algan, Y. Cahuc, P. Zylberberg, A. (2002): Public Employmen and Labor Marke Performances, Economic Policy, pp. 1 65., DOI: 10.1111/1468-0327.00083 Baumol, W. J. (1967): Macroeconomics of Unbalanced Growh: The Anaomy of Urban Crisis. The American Economic Review, (57): pp. 415 426. Baumol, J. Blackman, S. A. Wolff, E. N. (1985): Unbalanced Growh Revisied: Asympoic Sagnancy and New Evidence. The American Economic Review, (4): pp. 806 817. Casell F (1999): Technological Revoluions. The American Economic Review, 89. (1): pp. 78 102., DOI: 10.1257/aer.89.1.78 Csugány, J. Máé, D. (2013): A munkaermelékenységben bekövekeze szekorális válozások echnológia-inenzív megközelíésben, Terülei Saiszika, 53. (4): pp. 340 354. Dachs, B. Kaniovsk S. Peneder, M. (2003): Wha follows eriarisaion? Srucural change and he role of knowledge-based services, The Service Indusries Journal, 23. (2): pp. 47 66., DOI: 10.1080/02642060412331300882 EC (2003): Employmen in Europe 2003. Recen Trends and Prospecs. European Commission, DG Employmen and Social Affairs. Erdős, T. (2006): Növekedési poenciál és gazdaságpoliika, Akadémiai Kiadó, Budapes. EU (2013): EU KLEMS Daabase, hp://www.euklems.ne/(leölve: 2013. május 16.) Fagerberg, J. (2000): Technological Progress, Srucural Change and Produciviy Growh: a Comparaive Sudy. Srucural Change and Economic Dynamics, 2000 (4): pp. 393 412., DOI: 10.1016/s0954-349x(00)00025-4 Fernández, F. M. Menéndez, A. J. L. (2002): The Evoluion of he Employmen in he European Union, A Sochasic Shif and Share Appproach. ERSA Conference Papers, Dormund. Havlik, P (2005): Srucural Change, Produciviy and Employmen in he New EU Member Saes. wiiw Research Repors, 313: pp. 1 33. Hazichronoglou, T. (1997): Revision of he High Technology Secor and Produc Classificaion, OECD Science, Technology and Indusry Working Papers, (2): OECD Publishing., DOI: 10.1787/134337307632 Jones, Ch. I. (1998): Inroducion o Economic Growh. W. W. Noron & Company. New York and London. Firs Ediion. Knudsen, D. C. (2001): Shif-share Analysis: furher examinaion of models for he descripion of economic change, Socio-Economic Planning Sciences, (34): pp. 177 198., DOI: 10.1016/s0038-0121(99)00016-6 Lewis, A. (1954): Economic Developmen wih Unlimied Supplies of Labour. Mancheser School of Economic and Social Sudies, (22): pp. 139 191., DOI: 10.1111/j.1467-9957.1954.b00021.x Nemes-Nagy, J. (1979): A shif-share analízis alkalmazási leheőségei a regionális gazdasági fejlődés vizsgálaában. Földrajzi Éresíő, 3 4. szám, 237 247. o. Nemes-Nagy, J. (2005): Regionális elemzési módszerek. ELTE: Regionális Földrajzi Tanszék, Regionális Tudományi Tanulmányok, 11. köe. Norh, D. C. (1981): Insiuions, Ideology and Economic Performance. CATO Journal, 11. (3): pp. 477 496. 65
Oulon, N. (1999): Mus he Growh Rae Decline? Baumol s Unbalanced Growh Revisied. Bank of England, Working Paper, (107): pp. 1 47., DOI: 10.2139/ssrn.228963 O Mahony M. van Ark, B. (2003): EU Produciviy and Compeiiveness: An indusry perspecive. Can Europe resume he caching-up process?, European Communiies, Luxembourg. Peneder, M. (2002): Srucural Change and Aggregae Growh. WIFO Working Papers, (182): Vienna. 2002 (182): pp. 1 47. Perloff, H. S. Dunn, E. S. JR. Lampard, E. E. Muh, R. F. (1960): Regions, Resources, and Economic Growh. The Johns Hopkins Press, Balimore. Romer, P. M. (1990): Endogenous Technological Change. Journal of Poliical Economy, 98. (5): pp. 71. 102., DOI: 10.1086/261725 Schumpeer, J. A. (1912[1980]): A gazdasági fejlődés elmélee. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapes. Sikos, T. T. (szerk.) (1984): Maemaikai és saiszikai módszerek alkalmazási leheőségei a erülei kuaásokban. Földrajzi Tanulmányok, 19. szám, Akadémiai Kiadó, Budapes. Solow, R. M. (1956): A Conribuion o he Theory of Economic Growh. The Quarerly Journal of Economics, 70. (1): pp. 65 94., DOI: 10.2307/1884513 Timmer, M. Szirma A. (2000): Produciviy Growh in Asian Manufacuring: he Srucural Bonus Hypohesis Examined. Srucural Change and Economic Dynamics, (4): pp. 371 392., DOI: 10.1016/s0954-349x(00)00023-0 Wölfl, A. (2004): Produciviy Growh in Services Indusries: Is here a Role for Measuremen? Inernaional Produciviy Monior, (8): pp. 66 80. 66