h a t á r o z a t o t

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-6034/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását tartalmazó határozata a Signál Biztosító Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által (lakcím:, továbbiakban: Ügyfél) kérelme alapján a Signal Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1123 Budapest, Alkotás út 50., továbbiakban: Biztosító) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Dr. Szász Károly, a Felügyelet Elnökének felhatalmazása alapján az alábbi hozom: h a t á r o z a t o t I. A Felügyelet Biztosítóval szemben a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályban meghatározott díjfizetésére vonatkozó felszólítási kötelezettség és a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés megszűnéséről történő értesítési kötelezettsége határidejére vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt, a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. II. A Felügyelet a Biztosítóval szemben a panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. II/A. A Felügyelet a panaszkezelésre vonatkozó jogszabály megsértése miatt a Biztosítót 100.000,- Ft, azaz százezer forint fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezi. III. A Felügyelet a Biztosítóval szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabály megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. III/A. A Felügyelet a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabály megsértése miatt a Biztosítót 150.000,- Ft, azaz százötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezi. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834-30000003 számú számlájára - " fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365- öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési

kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Bíróságnak címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogorvoslati eljárás illetékköteles. I n d o k o l á s Ügyfél 2010. december 7-én érkeztetett és 2011. január 20-án érkeztetett beadványával kiegészített, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Psztv.) 48/A. -ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Biztosító eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: Ügyfél beadványában előadta, hogy az forgalmi rendszámú gépjármű vonatkozásában a Biztosítóval kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést. Ügyfél kifogásolta, hogy kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződése díjnemfizetés miatt megszűnt annak ellenére, hogy az általa 2010. augusztus 11-én befizetett készpénzátutalási megbízáson 2010. augusztus 17. napjától 2010. november 17. napjáig tartó érvényességi időszak szerepel. Ügyfél kifogásolta, hogy a Biztosító nem szólította fel a szerződésre vonatkozó díj megfizetésére, valamint a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnéséről sem értesítette. Ügyfél beadványában előadta, hogy a biztosítási szerződéséről 2010. november 7-én elektronikus úton érdeklődött a Biztosítónál, azonban a Biztosító a beadványára nem válaszolt. Mindezekre tekintettel az Ügyfél a felügyelettől kérte az ügy kivizsgálását. A Psztv. 48/A. alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi a Psztv. 4. -ában meghatározott szervezet vagy személy (a továbbiakban: szolgáltató) 4. -ban meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. -ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben előírt rendelkezések betartását. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg:

I. A Biztosító 2011. január 24-én kelt nyilatkozata szerint az Ügyfél az forgalmi rendszámú gépjárműre vonatkozóan 2010. február 17-ei kockázatviselési kezdettel negyedéves díjfizetési gyakoriság megjelölése mellett kötött kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződést. Az Ügyfél a fedezetlenségi díjjal növelt biztosítási díjat 2010. március 5-én megfizette, így a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződése 2010. május 17-éig volt díjjal rendezett. A Biztosító nyilatkozata szerint, 2010. április 22-ei keltezéssel készpénz-átutalási megbízást postázott az Ügyfél részére a következő (2010. május 17-től 2010. augusztus 17-ig tartó) biztosítási időszakra vonatkozóan. Azonban a biztosítási díj befizetése nem történt meg, ezért 2010. június 21-ei keltezéssel fizetési felszólító levelet küldött, amelyben felhívta az Ügyfél figyelmét a díj elmaradásának következményeire. A Biztosító 2011. március 28-án kelt nyilatkozatához mellékelt dokumentum szerint a 2010. június 21-ei keltezésű díjfizetés elmaradásáról szóló értesítő levél 2010. június 28-án került megküldésre az Ügyfél részére. A 2010. január 1-jétől hatályos, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (továbbiakban: Gfbt.) 21. (4) bekezdése rendelkezik a Biztosító díjelmaradás esetén fennálló értesítési kötelezettségéről mely szerint: 21. (4) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik. A Biztosító a fogyasztóvédelmi eljárás során tett 2011. január 24-ei nyilatkozata szerint az Ügyfél részére a díjelmaradásról szóló értesítés kiküldésre került. A Biztosító a fogyasztóvédelmi eljárásban 2011. március 28-án csatolta a díjfelszólító levél feladásának igazolására a Postaküldemények feladójegyzéke megnevezésű dokumentumot. A postaküldemények feladójegyzékének másolata alapján a Felügyelet megállapította, hogy az Ügyfélnek címzett 2010. június 21-én kelt díjfelszólító levél 2010. június 28-án az Ügyfélnek valóban feladásra került. A Felügyelet a rendelkezésre álló dokumentumokból megállapította, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés második negyedéves díja 2010. május 17-én vált esedékessé, így a díjfelszólító levél kiküldésére késedelmesen, a második negyedéves díj esedékességétől számított harminc napon túl, 2010. június 28-án került sor. A Felügyelet ennek alapján megállapította, hogy a Biztosító a Gfbt. 21. (4) bekezdésében foglalt díjfizetésre vonatkozó felszólítási kötelezettségének nem a jogszabályban foglalt határidőben hanem több, mint 10 napos késedelemmel tett eleget. A Biztosító 2011. március 28-án kelt nyilatkozatához melléklet törlésértesítőben foglaltak szerint a szerződés 2010. május 17-ei díjrendezettségi dátummal, 2010. július 16-án megszűnt. A Biztosító 2011. január 24-én kelt nyilatkozata szerint a szerződés díjnemfizetés miatt történt megszűnéséről a 2010. július 30-án kelt levelében értesítette az Ügyfelet.

A kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 21. (5) bekezdése szerint: 21. (5) A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be. A Biztosító a fogyasztóvédelmi eljárásban 2011. március 28-án csatolta a törlésétesítő levél feladásának igazolására a Postaküldemények feladójegyzéke megnevezésű dokumentumot. A postaküldemények feladójegyzékének másolata alapján a Felügyelet megállapította, hogy az Ügyfélnek címzett 2010. július 30-án kelt díjnemfizetés miatt történt megszűnéséről 2010. augusztus 5-én az Ügyfélnek valóban feladásra került. A fentiek alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban rendelkezésére bocsátott dokumentumokból megállapította, hogy a Biztosító igazolta, hogy a szerződés törléséről szóló értesítő levelet az Ügyfél részére igazolható módon megküldte, azonban a Felügyelet a rendelkezésére álló dokumentumokból megállapította, hogy a szerződés megszűnésének időpontja 2010. július 16. napja volt, így a törlésértesítő levél kiküldésére szerződés megszűnésétől számított tizenöt napon túl, 2010. augusztus 5-én került sor. A Felügyelet ennek alapján megállapította, hogy a Biztosító a magatartásával megsértette a Gfbt. 21. (5) bekezdésében foglalt a szerződés megszűnéséről történő tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó 15 napos határidőt. A Psztv. 48/H. (1) szerint, ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47. (4) bekezdés a)-c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, e) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Felügyelet kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabály díjfelszólítás és a szerződés díj nem fizetés miatti megszűnésére vonatkozó értesítési kötelezettsége határidejére vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a rendelkező rész I. pontjában foglaltak szerint határozott és megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatást a Biztosítónak, annak érdekében, hogy a továbbiakban a Biztosító az Ügyfelek tájékoztatása során maradéktalanul tartsa be a jogszabályban meghatározott határidőt. A Felügyelet a jogsértés súlyát illetően figyelembe vette, hogy a Biztosítók díjtartozás fennállásról való időbeni értesítése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az Ügyfél tudomással bírjon arról, hogy a jogszabályi rendelkezésekből fakadó kötelező biztosítása kapcsán a befizetés elmaradása milyen kockázatot hordoz magában. A jogsértés összes körülményei kapcsán a Felügyelet értékelte, hogy a tájékoztatási kötelezettségét a biztosító csak csekély mértékben lépte túl. A Felügyelet megállapította, hogy a Psztv. 48/H. (1) bekezdés e) pontja alapján fogyasztóvédelmi bírság kiszabása lenne indokolt, tekintettel arra, hogy Biztosító a Gfbt. 21. (4)-(5) bekezdésében foglalt határidőket nem tartotta be, azonban a Felügyelet jelen fogyasztóvédelmi eljárás során a fogyasztóvédelmi bírság kiszabásától eltekintett, arra

tekintettel, hogy a Felügyelet a Biztosítót a JÉ-II/B-14/2011. számú határozatában többek között a díjfelszólító levél kiküldésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés, továbbá a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés megszűnéséről történő értesítés határidejére vonatkozó jogszabályi rendelkezés be nem tartása miatt 3.000.000 Ft felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte,. II. A Biztosító 2011. január 24-én kelt nyilatkozatában rögzítette, hogy az Ügyfél 2010. november 7-én küldött elektronikus levelére válaszlevelet nem küldött. A Biztosító nyilatkozata szerint a válaszának elmaradása arra vezethető vissza, hogy az Ügyfél a válaszadásra nyitva álló határidő előtt, 2010. november 18-án telefonon ismételten megkereste és a telefonbeszélgetés során az ügyintéző tájékoztatta a Biztosító álláspontjáról. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 167/B. (1) bekezdése szerint: 167/B. (1) A biztosító és a független biztosításközvetítő (e alkalmazásában a továbbiakban együtt: szolgáltató) biztosítja, hogy az ügyfél a szolgáltató magatartására,tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse A Bit. 167/B. (7) bekezdése szerint: 167/B. (7) A szolgáltató az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek. A Felügyelet a rendelkezésre álló dokumentumokból megállapította, hogy a Biztosító az Ügyfél november 7-én küldött elektronikus panaszlevelére írásbeli választ, csak 2011. január 18-án a Felügyelet megkeresésének kézhezvétele után küldött az Ügyfélnek ezzel a magatartásával megsértette a Bit. 167/B. (7) bekezdésében foglaltakat. A Psztv. 48/H. (1) szerint, ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47. (4) bekezdés a)-c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, e) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Felügyelet megállapította, hogy a Psztv. 48/I. (1) bekezdése alapján fogyasztóvédelmi bírság kiszabása indokolt tekintettel arra, hogy a Biztosító tevékenysége során a Bit. 167/B. (7) bekezdését megsértve járt el. Tekintettel a fentiek szerint összegzett vizsgálati megállapításokra, a Felügyelet a határozat rendelkező része II. pontjában a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló jogszabály panaszkezelésre vonatkozó rendelkezéseinek megsértése miatt a Biztosítónak megtiltotta a jogsértő magaratás további folytatását annak érdekében, hogy a továbbiakban tartózkodjon a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló jogszabály megsértésétől.

Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a határozat rendelkező része II/A pontjában foglaltak szerint határozott és a Biztosítóval szemben 100.000 Ft fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. E körben, a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztók jogérvényesítéshez fűződő jogával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírást akkor, amikor a panasztétel lehetővé tételével, illetőleg az arra adandó válaszadási határidővel kapcsolatosan szabályozza a Biztosító magatartását. A fogyasztói jogérvényesítéssel kapcsolatos panaszbeadvány időben megfelelő módon történő kezelése alapján kerülhet az Ügyfél mihamarabb abba a helyzetbe, hogy az igényével kapcsolatosan a Biztosító álláspontját megismerje, illetőleg döntsön arról, hogy mely további jogérvényesítési eszközt kívánja igénybe venni. A Felügyelet a bírság kiszabásánál enyhítő körülményként értékelte, hogy a Biztosító telefonos ügyfélszolgálata 2010. november 3-án, 2010. november 4-én valamint 2010. november 18-án a kötvényszámú kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződéssel kapcsolatban részletesen tájékoztatta az Ügyfelet a szerződés megszűnésének okáról valamint arról, hogy a szerződés reaktiválására nincs lehetőség. III. A Biztosító úgy nyilatkozott, hogy az Ügyfél szerződése 2010. július 16-án megszűnt, azonban a szerződések technikai törlése néhány nap csúszással történik, így történhetett meg az, hogy 2010. július 23-án megtörtént az augusztus hónapban esedékessé vált biztosítási díj előírása. Majd az Ügyfélnek 2010. július 28-án készpénz átutalási megbízást küldött a biztosítási díjról, amely a 2010. május 17-től a 2010. augusztus 17-ig tartó időszakra vonatkozó negyedéves biztosítási díjat valamint a következő, 2010. augusztus 17-től 2010. november 17-ig tartó időszakra vonatkozó biztosítási díjfizetési kötelezettséget is tartalmazta, 2010. augusztus 17. díjfizetési határidő megjelölése mellett. Az Ügyfél 2010. augusztus 11-én fizette be a 2010. július 23-án előírt Ft összegű biztosítási díjat, azonban ekkor a szerződése már törölt állapotú volt, mivel a szerződés Gfbt.- ben foglaltak alapján díjnemfizetéssel megszűnt. A Biztosító az Ügyfél által befizetett díjból a kockázatviselése fennállásának időtartamára megillető díjat levonva 2010. augusztus 26- án... Ft-ot visszautalt az Ügyfél részére. A Felügyelet a rendelkezésére bocsátott dokumentumok alapján megállapította, hogy a Biztosító azzal a magatartásával, hogy a szerződés 2010. július 16-án történt megszűnését követően a szerződés megszűnését eredményező az elmaradt valamint a következő negyedévi díj 2010. augusztus 17. napjáig történő megfizetését kérte az Ügyféltől, megvalósította a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (továbbiakban Fttv.) által tilalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot. Az Fttv. 3. (1) bekezdése szerint Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. Az Fttv. 3. (2) bekezdés szerint: 3. (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének

megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. Az Fttv. 3. (3) bekezdés szerint: 3. (3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. és 7. ) vagy agresszív (8. ). Az Fttv. 6. (1) bekezdése i) pontja szerint: 6. (1) Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: i)a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata. Az Fttv. 2. h) pontja szerint az ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban. A Felügyelet megállapította, hogy az Ügyfél megfelel az Fttv. 2. a) pontjának, ugyanis önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személynek minősül. A Biztosító azzal a magatartásával, hogy az Ügyfelet a 2010. július 30-án kelt értesítő levelében a szerződése megszűnéséről, a 2010. július 28-án kelt levelében készpénz átutalási megbízás megküldése mellett 2010. július 16-án díjnemfizetés miatt megszűnt szerződésére vonatkozó díj megfizetésére hívta fel, a szerződés megszűnésének vonatkozásában tévedésben tartotta. A Biztosító a szakmai gondosság követelményeinek nem tett eleget, mivel az Ügyfélnek a Biztosító egymásnak ellentmondó tájékoztatásai miatt nem volt lehetősége arra, hogy megfelelő ügyleti döntést hozzon, azaz a,-ft díjfizetési kötelezettségének tegyen eleget a számlán szereplő 2010. augusztus 17. napjában megjelölt határidőben, vagy a Biztosító 2010. július 30-án kelt tájékoztatásában foglaltak szerint a szerződése díjnemfizetés miatt megszűnése miatt, új szerződést kössön. A Felügyelet a Biztosító nyilatkozata valamint az Ügyfél beadványához mellékelt készpénzátutalási megbízás alapján megállapította, hogy az Ügyfél 2010. augusztus 11-én fizette be a 2010. július 23-án kiállított számlát szereplő,-ft elmaradt és következő negyedévre vonatkozó biztosítási díjat. A Psztv. 48/H. (1) szerint, ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának

megsértését, a 47. (4) bekezdés a)-c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, e) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Felügyelet a határozat rendelkező része III. pontjában a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a Biztosítónak megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a továbbiakban tartózkodjon a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabályban foglaltak megvalósításától. Az Fttv.-ben foglalt jogszabályi rendelkezések megsértése miatt a Felügyelet a Biztosítóval szemben a határozat rendelkező részének III/A. pontjában a Biztosítóval szemben 150.000 Ft fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A Biztosító a kellően gondos eljárásával köteles azért mindent megtenni, hogy az Ügyfél a szerződésével kapcsolatosan, a szükséges és valós információk birtokában tájékozott döntést hozhasson. A Felügyelet megállapítása szerint a Biztosító egymásnak ellentmondó tájékoztatásai a konkrét ügyben alkalmasak voltak arra, hogy az Ügyfelet olyan ügyleti döntés meghozatalára késztessék, amelyet a Biztosító egyértelmű tájékoztatása esetén nem hozott volna meg. Az eset összes körülményeinek figyelembevételével a Biztosító eljárása nem minősülhet kellően gondosnak. E vonatkozásában a Felügyelet enyhítő körülményként vette figyelembe hogy, a Biztosító a fizetési felszólító leveleinek küldési gyakoriságát napi rendszerességűre állította át. * A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. i) pontjában, 41. (1) bekezdésében, valamint a 48/A. - 48/J. -aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. -a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. (2) bekezdésén, valamint a Ket. 127. (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. (1) bekezdés d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, 109. (1) bekezdésén, 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdésein és 330. (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. augusztus 26. dr. Kolozsi Sándor s.k., a PSZÁF ügyvezető igazgatója